﻿ALAPÍTOTTA:
HÓ SÁNDOR
M£urópa-úlom
A középpontban továbbra is a kankáysi váIsás*
Gorbacsov függőségben a hadseregtől - hangoztatják a kommentárok
Tart a ,.rsiirsforgalom” a magyar diplomáciában
A külpolitikai helyzet
DIPLOMÁCIA, NAGYHÉT van a magyar külpolitikában. Miközben a hírügynökségek még a japán miniszterelnök,budapesti látogatásának az eredményeit latolgatták, szerdán már napvilágot lát-tak a nemzetközi sajtó előzetes elemzései a francia köztársasági elnök csütörtökön kezdődő magyarországi tárgyalásairól, míg ezalatt Horn Gyula Romában folytatott eszmecseréket. A The Japan Times a japán—magyar kapcsolatok új távlatait Vélte felfedezni, s a kiküldött tudósítók nem győzték hangsúlyozni az érdemi párbeszéd „rendkívül jo légkörét”. Szinte 'valamennyi japán lap nagyra értékeli a magyar nép kelet-európai politikai és gazdasági reformokban játsszott „úttörő szerepét . Az Asahi Shimbun rámulat arra. hogy Japánnak a térségbeli előretörésével kapcsolatos nyugati aggodalmakat érintve. Németh Miklós határozottan foglalt állást: Budapest üdvözli Tokió megnövekedett együttműködési készségét, s szeretné, ha még több vállalati beruházás valósulna meg. A tudósításokból áradó oplimizmust legfeljebb az árnyékolhatja be, hogy Kaifu éppen Budapesten érzékeltette. hogy ha pártja a február végén esedékes alsóházi választásokon nem szerez abszolút többségei, ami a megfigyelők szerint mellesleg nem okozna meglepetést, lemond.
A magyar—olasz megbeszélések előterében is a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének a kérdései állnak A L'Unitá ezzel összefüggésben nem mulasztolta el megjegyezni, hogy a Nyugat segítsége ..életbevágóan fontos" lenne Magvarors/dg számára 1082 után másodszor látogat hazánkba Mitterrand elnök: ez az ötödik kelet-európai állam, amelyet néhány hónap alatt felkeres Az utazást beharangozó francia sajtó arra hívja fel a figyelmet, hogv a küldöttségben több gazda -sági és pénzügyi szakember vesz részt Noha a tervek szerint semmilyen kétoldalú megállapodást nem írnak alá. néháiiv üzletkötésre azért van kilátás.
MIHAIL GORBACSOV HELYZETÉT vizsgálják a külpolitikái szakértők azután, hbgy az ormány—azerbajdzsán villongások kiterjedésének megakadályozása végett a térség több vidékén rendkívüli állapotot vezettek be, s huszonnégy óra alatt több mint tízezer katonát dobtak át a Karabah hegyvidékre és az autonóm területet övező városokba, valamint a szovjet államhatár menti azerbajdzsán területekre. A Pravda első oldalon megjelent kommentárjában kényszerű, ám elkerülhetetlen lépésnek minősítette a szükségintézkedéseket. A francia lapok általában úg.v vélik, hogv a beavatkozás elkésett, s nehéz lesz megfékezni a polgárháborús összecsapásokat. A Libération Gorbacsov ebben az övezetben folytatott politikájának, a kivárásnak a kudarcáról cikkezik, utóvégre a viszály nem hirtelen lobbánt lángra. A Les Echos azt fejtegeti: a szovjet vezető azzal, hogy csaknem minden hatalmat a kezében összpontosított, magát telte ki annak, hogy minden bajért benne lássák a bűnbakot, amikor a dolgok rosszul mennek. A nyugatnémet Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Gorbacsov éppúgy lebecsülte a nemzetiségi kérdés súlyosságát, mint a politikai bizottság többi tagja. A litvániai kihívást követően a főtitkár most még keményebb fába vágta a fejszéjét, mert meglehel, a további reformtörekvéseire nézve veszélyes függőségbe kerül a pillanatnyilag egyedüli megoldásként kínálkozó hadseregtől. A Sluttgarter Zeitung is elismeri ugyanakkor, hogy Gorbacsovnak nem volt más választása. A külpolitikailag olyan sikeres államférfi számára tulajdon országában mind sivárabbak- a kilátások: bármit tesz is a nemzetiségek centrifugális mozgásának lefékezésére, minden hátrányosan hat a politikájára — állapította meg a General Anzeiger.
A Reuter egyébként nyugatnémet tőzsdei véleményekét idéz. amelyek szerint a részvény- és pénzpiac „túlzóan reagált" a Szovjetunióból most érkező, hírekre. A balti köztársaságok kiválása esetén, Gorbacsov megőrizheti hatalmát, de ha a Szov jetunió más,köztársaságai is hasonló döntésre jutnának, valószínűleg távoznia kell — ezt már egv televízióinterjúban jelentette ki Henry Kissinger amerikai ex-küllügyminiszter. Irán vallási és politikai vezetője. Ali Hamenei pedig egy nyilatkozatában azt bizonygatta, hogy az .azerbajdzsánt zavargások mögött nem etnikai ellentétek húzódnak meg. hanem az iszlám híveinek hitbuzgósága, s ezért óvta Moszkvát bármiféle „erőszakos és rosszul kiszámított" akciótól.	•CV. L.)
A japán hitelezők ím várják tárgyalásaink vegét a Valutaalappal
fc?iiiu vi* Nrinrlh iirm#clkiizi wíjlólájcko/laloja
mák. A későbbiekben megerősítette azt az ismert tényt, hogy a japán bankok, a legfontosabb hitelezőink is várják, miként érnek véget tárgyalásaink a Nemzetközi Valutaalappal Nem kerülhették meg azt a témát sem. amely hazánkat közvetetten érinti ugyan, de rendkívüli jelentőségű számunkra is. nevezésen. hogy ami most a szovjet délen történik, mennyiben ingató hatja meg Gorbacsov helyzetét? Másfelől pedig, mit rejthet az az „üzenet", amelyet A be Sintaro, vezető japán politikus vitt haza Moszkvából? Az utóbbit, jelesen, hogy a Szovjetunió hajlandó átértékelni a vitatott szigetek kérdését. Kaifu úgv vélte: biztató jel a két szomszéd viszonyának a fedezéséhez. de hazatérve még tájékozódnia kell. Gorbacsov politikájához pedig nagy reményeket fűz Japán is. akárcsak min-
Hazánkban tárgyal a francia államfő
Budapestről jelenti az MTI: Szűrös Mátyásnak,, a Magy-gj- Köztársaság ideiglenes elnökének meghívására január IB-án, csütörtökön kétnapos hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke. Az elnököt útjára elkíséri felesége is.
♦
Francois Maurice Mitterrand 1916-ban született Jarnacban. Középiskolai tanulmányait Angou-leme-ben végezte egyházi líceumban. majd a párizsi egyetemen szerzett jogi és irodalmi képesí-
A második világháború idején Francois Mitterrand részt vett az ellenállásban, és megalapította a Hadifoglyok Országos Mozgalmát. 1944-ben de Gaulle kormánya mellett a hadifoglyokkal foglalkozó részleg főtitkári tisztét látta el. 1947 és 1957 között számos kormányban töltött be miniszteri
Aloszkvaj tudósítónk televe
A rendkívüli állapul wena enyhítette a feszültséget a Kaukázuson tnl
denki más. a világon, legyen szó Keletről vagy Nyugatról. Németh Miklós ehhez hozzáfűzte: közös érdek volna, hogy ne nehezítsék meg Gorbacsov helyzetét, mert az beláthatatlan következményekkel járna. Az elégedetlenség gazdasági, áruellátási színezetben jelenik meg. de nem ez az igazi probléma.
Japán újságírók kérdésére Németh Miklós ismertette a szovjet csapatkivonás magyarországi „menetrendjét", elmondva, hogy e témában kormányközi bizottság alakult, s esetleg még ennek az évnek a végén vagy jövőre távoznak a külföldi egységek hazánkból. miután a jelenlétnek sem politikai, sem stratégiai jelentősége nincs többé. Bár az időpont annak is a függvénye, hogy miként értenek szót Bécsben a leszerelésről a huszonhármak.
(zs. e.)
posztot. 1965-től 1968-ig a Demokrata és Szocialista Baloldali Szövetség elnöki tisztét látta el. 1970 és 1971 között a Köztársasági Intézmények Konvenciója elnökségének elnöke volt. 1971-től a francia Szocialista Párt első titkári, 1972-től pedig a Szocialista Inter-nacinnálé alelnöki tisztét töltötte be.
Francois Mitterrand 1965-ben indult először köztársasági elnökjelöltként. Második alkalommal 1974-ben indult a választásokon, s ekkor a második fordulóban, a szavazatok mintegy 49 százalékával, már csaknem megszerezte az államfői posztot. A sikert az 1981-es elnökválasztások második fordulója hozta meg számára, amikor 16 millió szavazattal biztos győzelmet aratott. Az 1988-as elnökválasztásokon jelentős fölénynyel választották újra a köztársaság elnökévé.
Francois Mitterrand nős, két gyermeke van.
Államférfim pályafutásának egyik legfontosabb és legszebb beszédét mondta el Mitterrand elnök a franciákhoz intézett idei újévi üzenetében. A hallgatói megszokhatták már gondolatainak a szabatosságát, kifejezőkészségének a csiszoltsá-gát, stílusának veretességét. A demokrácia megkülönbözhetet-len érdeme, hogy a legrátermettebbeket választja ki a vezetői posztokra, de Mitterrand személyében ez egybeesett az egyik legműveltebb és legkul-túráltabb francia megtiszteltetésével is. Kitűnt ez a beszéd a tartamával is; néhány percnél tovább nem tartott, kerülte a fölösleges fordulatokat, a lényegre koncentrált.
A mondanivaló Európa volt. Nem általánosságban és elvontan, hanem a pillanatnyi helyzetre összpontosítva és a közeli távlatokra utalva. Tömören: a francia forradalom kétszázadik évfordulóján földrészünk lerombolta a megmaradt Bas-tillé-okát, ott, ahol még a diktatúra uralkodott. Az, ami az utóbbi hónapokban történt, fontosságában túltesz mindazon, amit a második világháború óta átéltünk, kétségtelenül a történelem legnagyobb pillanatai közé tartozik. A demokrácia legragyogóbb diadalát érte meg.
Az elnök mindebből azt a következtetést vonta le, hogy Európa most már nyilvánvalóan más lesz, miképpen a legutóbbi fél évszázadban megismertük. A szuperhatalmi függés után „hazatér önmagához, vissza történelméhez és föld-mjzáhóz’'. De egyúttal veszélyek is leselkednek rá. Növekedhet a széthullás és a fölmorzsolódás esélye, és akkor vagy az 1919-es Európához térhetünk vissza, amelynek a következményeit már ismerjük, vagy teljesen új kontinens épül föl. Ez utóbbi két szakaszban képzelhető el. Előbb meg kell erősíteni a Tizenkettek (a Közösség) szerkezetét, majd ki kell találni a második ütemet, amelyben a földrész valameny-nyi országa konföderációban egyesül.
A kulcsszó éppen ez a konföderáció. A mitterrandi álom szerint a kilencvenes években Helsinki lehetne ennek a kerete; minden európai állam társulhatna olyan közös szervezetbe. amelyben rendszeressé lesz a csere, biztosítva a béke és a biztonság. A gorbacsovi „közös háztól" ez annyi-bap különbözik, hogy Keleten előbb szilárdan ki kell építeni a többpártrendszert, intézményessé tenni a szabad választásokat, megteremteni a képviseleti jformákat, a tájékoztatás szabadságát.
Nagy horderejű gondolatról van tehát szó. Illetve annak csupán a magjáról. Bizonyosan nem véletlen, hogy a francia államfő nyomatékosan húzta alá, amit ő elmondott mindösz-sze a vázlat, a részleteket — miként megfogalmazta — még „ki kell találni". Nem a kidolgozás restsége hanyagolta el az alaposabb kifejtést, hanem az a, szándék:	cselekedni
együttesen kell, a Helsinki Záróokmányban tömörült valamennyi országnak, és ha más jelentkező nincs, Párizs készen-áll a Helsinki II. megrendezésére is. ahogyan azt december elején Gorbacsov indítványozta, és megnyerte hozzá Mitterrand teljes támogatását.
Ne mellőzzünk ugyanakkor egy rendkívül fontos részletet, amely bennünket, magyarokat, közvetlenül, szinte húsbavágóan érint. Mitterrand elnök nyomatékosan szólt arról a kockázatról. amelyet az 1919-es Európához való visszatérés jelenthet. A közép-európai átrendezés az ő fölfogásában túlfűtött nemzeti érzelmeket szabadíthat el. még a határok
revíziója is szóba kerülhet egyes szélsőséges követelésekben. Nehogy félreértsük, ő mindenekelőtt Németországra, német elképzelésekre gondolt. Nem most szilveszterkor, már előbb két ízben is éberségre intett az anarchikus területi igényekkel szemben, és leszögezte, a határok érinthetetlenek. A filozófiája ebben találkozik valamennyi higgadt és józan mai vezető világképével.
Anélkül, hogy túlbecsülnénk Magyarország nemzetközi, de akár európai szerepét is. véletlennek semmiképpen sem tekinthető a mitterrand-i eszme kifejezésének az időzítése. Az elnök újév előestéjén tudta már, hogy két héten belül Budapesten lesz, és az elsők, akikkel szót válthat erről, éppen a magyar vezető politikusok lesznek. A Duna-parti békés forradalom volt az, amely bizonyos értelemben átértékelésre késztette a francia keleti politikát. Hangsúlyok helyeződtek át: összefoglalóan ilyen ítélet még nem mondatott ki. de fölfoghatjuk úgy is, a több mint fél évszázadon keresztül érvényesült „kis antant szein-lélet" túlhaladottnak ítéltetett, a tényékhez ke'l igazodni. Mégpedig olyan értelemben, hogy nem Közép-Európa megosztása a célszerű, eppen ellenkezőleg: a földrész egészébe kell beilleszteni ezt a körzetet,, különbségtétel nélkül. Ha jól értelmezzük, ennek a keretbefoglalása a konföderációs gondolat.
Hivatalos magyar állásfoglalás, akár megközelítő értékelés erről a mitterrand-i gondolatról eddig nem hangzott el. Érthető ez, hiszen bizonyosan tartogatták arra az időre, amidőn két napon át — csütörtökön es pénteken — az államfő országunk vendége lesz. De a hozzáállás megközelíthető abból a Bem-rakparti nézetből, hogy Franciaországnak a nyugat-európai integrációkban érvényesülő szerepe miatt kétoldalú viszonyunk meghaladja a bilaterális kapcsolatok kereteit. Vége tehát annak a szűkkeblű szemléletnek, amely a korábbi magyar külpolitikában prakticista megfontolásoktól vezérelve röffel mért; mennyi az árucsere terjedelme, JVÍau-passant, Balzac, Stendhal és Sartre ellenében franciául mennyi Mórát, Móricz Zsig-mondot és Illyés Gyulát adnak ki, hány magyar film pereg az ottani mozikban. Korántsem mellőzhető körülmény, de a messzebbre tekintő diplomácia, az összefüggésekben töprengő, miként a mai igyekszik ilyen lenni, nagyvonalúbban gondolkodik.
Márcsak azért is, mert Mitterrand államfőként nyolc esztendőn belül immár másodszor érkezik fővárosunkba. Viszonylag szerény hely gyakori utazásaihoz képest, de ugyanakkor megtisztelő is, hiszen Közép-Európában másutt ilyen gyakorisággal nem járt. Az előzőtől eltérő politikai tájkép jogudju. A kormányzati képviselőkön túl találkozik majd az ellenzék — ki tudja, talán a közeljövő irányító — vezetőivel is, és a magával hozott nagyszámú társadalmi kísérettel fölkeres kulturális kiválóságokat. Mindenképpen rendhagyó tehát ez a mostani vizit. Rendhagyó abban az értelemben is, hogy kicsit benne rejlik a jövőkép.
A konföderációs Európa — igy az újévi üzenet — csak gondolatcsírában van meg. a gyakorlatot még ki kell találni. Remélhető csupán, hogy a budapesti párbeszédek első alkalommal Mitterrand elnök nemzetközi érintkezéseiben erre alkalmat kínálnak, az Eu-rópa-álom itt kezdhet el gyakorlati formát ölteni.
Várkonvi Tibor
Budapestről jelenti az MTI: Kaifu Tosiki, Japán hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó kormányfője szerda délelőtt szállásán találkozott Pozsgay Imre államminiszterrel. A kormányfő ezután a Magyar Demokrata Fó-
rum.	a Független Kisgazdapárt, a Szabad' Demokraták Szövetsége, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőivel találko-
(Tudósitónktól)
Zsúfolásig megtelt szerdán a Hilton különterme abból az alkalomból, hogy Németh Miklós és Kaifu Tosiki nemzetközi sajtótájékoztatón számolt be kétnapos megbeszéléseik eredményéről. A majd másfél száz japán újságíró főleg a magyar kormányfőt faggatta. a hazai kollégák pedig Kaifu Tosikitól szerének volna további részleteket megtudni: miként segítheti Tokió a kelet-
európai reformokat. A japán miniszterelnök elmondta: 1973-ban járt már hazánkban, ám azóta nagyot változott a világ. Ezen belül is kiemelkedik az elmúlt év, amikor olyan nagy átrendeződés történt, amely kihat a kelet-nyugati kapcsolatok egészére.
összevetette ezt a fejlődést azzal is. hogy míg a kelet-európai országok a liberalizálódást tűzték ki célul, addig a nyugatiak az Európai Közösség keretében készülnek a szorosabb integrációra. E kettős folyamat szerencsésen találkozhat az új Európa megalkotásában, amit Japán is üdvözölne. A Tokio Shimbun tudósítója Németh Miklóst kérdezte, mire számít Magyarország a japán kapcsolatok bővítésében, amire a miniszterelnök úgy válaszolt: semmiképpen sert gyámkodást, hanem korrekt viszonyon alapuló együttműködést, amelyet megkönnyítené, ha enyhülnének a COCOAÍ-megkötések, a fejlett technológiákra vonatkozó tilal-
Moszkva, január 17.
Tovább nő az áldozatok száma a Kaukázuson túli területen, állapította meg szerdai sajtóértekezletén Jurij Gremitszkih külügyi szóvivő. Elismerte, hogy a térségben a helyzet bonyolult, és úgy fogalmazott: azt azért nem lehetne mondani, hogy tovább éleződött volna az előző napokhoz képest. Tekintettel arra. hogy nagy létszámú fegyveres kontingens érkezett a térségbe a rend helyreállítására, ez nem tűnik igazán megnyugtatónak.
A belügyminisztériumból kapott tájékoztatás szerint szerda reggelig 58-ra emelkedett a halálos áldozatok száma, a két köztársaságban 169 pogromot és lakások felgyújtását követték el a fékevesztett szélsőségesek. A karhatalmi szervek 75 személyt tartóztattak le törvényellenes cselekedetekéit. A térségben közel a háromszorosára növekedett a központi erők létszáma. A belügyi adatok szerint korábban hatezernél kevesebb, a minisztérium állományába tartozó katona állomásozott a Kaukázuson túl, ezt most további 6100 fegyveressel egészítették ki, s hozzájuk jön még a szovjet hadsereg több mint ötezer katonája.
A TASZSZ jelentése szerint Bakuban és Azerbajdzsán több körzetében nagygyűléseket tartottak — amely egyébként a rendkívüli állapot körülményei között tilos
—, tiltakozván a Legfelső Tanács elnökségének határozata ellen Szélsőséges csoportok és bűnözők bonyolítani próbálják a helyzetet. Gjandzsa városban a helyi népfront a katonai repülőtér és a városba vezető utak blokádjaira szólított fel. Samhor kerület Tazi-kend nevű településénél egv csoport megpróbált öl katonai harci csapatszállító járművet feltartóztatni. A katonák tüzet nyitottak, két helyi lakos megsebesült.
Karabahban sem enyhült a feszültség. Folytatódik az utak blokádja, nem járnak a vonatok. Örményországban kedden 13 fegyveres támadást követett el őrzött objektumok ellen, és 452 különböző típusú fegyvert zsákmányoltak — amiből szerdáig csak 84-et sikerült visszaszerezni.
Az. esti televíziós híradóban megrázó képsorokat mutattak a Jerevánba érkező örmény menekültekről és a kórházban ápolt sebesültekről. Szót kapnak olyanok, akik további határozott, kemény intézkedéseket sürgettek — mint egy sebesült katona fogalmazott — a polgárháború megakadályozására. A Sztyepana-kertből telefonon jelentkező tudósító szerint más körzetekre is ki kell terjeszteni a rendkívüli állapotot. Bírálólag szólt arról, hogy Bakuból ki kell telepíteni az embereket, mert nem tudják megvédeni őket. Az este megjelenő Izvesztyija arról írt, hogy a