﻿Ára:
4.»0
farint
Ma|w Nemzet
január 26.
Lili. évfolyam
ALAPÍTOTTA: PETHÓ SÁNDOR
Döntések dömpingje a T. Házban
Kulcsár Kálmán felügyeli a titkosszolgálatot
A pénzügyminiszter szerint elkerülhető a gazdasági összeomlás
PARLAMENTI ÖSSZEFOGLALÓ
Havel csehszlovák elnök Ktidiapesteii
Kelet-Európa betöltheti a birodalmak hagyta űrt
Romániában élesedik, a belpolitikai küzdelem
A külpolitikai helyzet
A KELET-EURÓPAI „VÁLASZTÁSI SZEZONT" megnyitó fővárosba érkezett Csehszlovákia köztársasági elnöke, aki lengyelországi villámlátogatásának a tapasztalataival kezdhet ma tárgyalásokat budapesti vendéglátóival. A kiélezett belpolitikai csatározások egyébként is Magyarországra vonták a világsajtó figyelmét, amely hajlamos a parlamenti mandátumokért víyott harc összefüggéseibe helyezni Németh Miklósnak a szovjet csapatkivonásról szóló e heti szenzációs bejelentését is. A Reuter egyértelműnek tartja, hogy a lépést választási megfontolások is motiválták, amivel tökéletesen egybevág Horn Gyulának a Frankfurter AUgemeine Zeitungban tett nyilatkozata, miszerint a csapatkivonás „fontos belpolitikai kérdés”.
A népszerű kezdeményezés ellenére az MSZP egyre inkább védekezésre tud csupán berendezkedni — állapítja meg a japán Jomiuri Sim-bun, amely rámutat az SZDSZ és a Fidesz gyors előretörésére, és az> MDF szaporodó gondjaira. A Süddeutsche Zeitung ugyancsak azt írja, hogy a szocialisták reformerőit érte súlyos csapás a lehallgatási botránnyal, ezért nem zárja ki: a bizonyítékokat netán az MSZMP konzervatív körei játszhatták az ellenzék kezére. Az MSZP presztízsveszteségének következményeit elemezve több megfigyelő céloz arra, hogy a márciusi választások „dominóhatással” lehetnek az egész térségre.
LÁNCREAKCIÓTÓL IGYEKSZIK ÓVNI a szovjet vezetés az NDK-t is azt követően, hogy Prágg és Budapest tkérte az ott-tartózkodó szovjet alakulatok távozását. A Frankfurtét Allgemeine Zeitung kiemeli, hogy Gorbacsov az NDK-t „stratégiai szövetségesnek” minősítette, amiről a többi VSZ-tagországgal kapcsolatban nem tett említést. A nyugatnémet lap mellesleg azt fejtegeti, hogy Moszkva azért hajlik a csapatkivonásról tartott megbeszélésekre, mert így reméli elejét venni a két állam VSZ-tagságáról folytatandó vitának. A Handelsblatt arFa hívja fel a figyelmet, hogy a szovjet fegyveres erők távozása Magyarországról jótékonyan befolyásolhatja a bécsi alkudozást is. A Süddeutsche Zeitung viszont meglehetősen borúlátó, szerinte az új szovjet stratégiai gondolkodás sokkal lassúbb, mint a kelet-európai változások üteme. Itt jegyezzük meg, hogy az említett interjújában a magyar diplomácia irányítója szükségesnek látta hangsúlyozni: a budapesti igény nem érinti hátrányosan kétoldalú viszonyunkat a Szovjetunióval. Az európai leszerelés érdekes fejleményeit vetíti előre a belga védelmi miniszter közlése, amely szérint utasította a vezérkart, tanulmányozza az NSZK-.ban a NATO előretolt védelme keretében állomásozó belga haderő visszavonásának módozatait.
GORBACSOV TÚLÉLÉSÉNEK AZ ESÉLYEIT latolgatják tovább a hírügynökségek és a lapok, miközben — szovjet újságírók véleményére hivatkozó jelentések szerint — az azeri népfront gyakorlatilag átvette a kommunista pórt szerepkörét Bakuban. Talán valamiféle konszolidáció jeleire utal, hogy a népfront által nyújtott garanciáknak köszönhetően megszüntették a polgári, főleg orosz ajkú lakosság evakuálását Bakuból. Sajtótájékoztatóján Geraszimov külügyi szóvivő ugyanakkor nem erősítette meg, igaz, nem is cáfolta, hogy az SZKP főtitkára tárgyalásokba kezdett volna az azerbajdzsán népfront vezetőivel. Az SZKP sebtiben elnapolt kb-ülésétől egyébiránt az olasz L’Unit a azt várja, hogy „Gorbacsov újra bizalmat kap", kétséges v-szont- milyen felhatalmazással. A General—Anzeiger ezzel szemben „hisztériát súroló pánikhangulatban” lévő konzervatív szárnytól félti a szovjet vezetőt, akire másfelől erős reformnyomás is nehezedik. A nyugatnémet sajtó egy része kifejezetten vészjósló hangot üt meg, r a-Süddeutscha Zeitung a kb-plénum február elejére történt elhalasztását a leszámolásra készülő konzervatívok időnyerési szándékával magyarázza. Más szakértők úgy találják, azért van még némi remény a peresztrojka eddigi legsúlyosabb válságából való kikeveredésre, ha pillanatnyilag minden olyan kiszámíthatatlan is.	^ ^ ^
,.A Monarchia és a szovjet gyarmalosítás után"
Varsóban nagy várakozás előzte meg Havel villámlátogatását
KAPJA a legfőbb ügyész a különleges eszközök igénybevétele fölötti döntési jogosultságot — javasolta a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a honvédelmi bizottság képviseletében felszólaló honatya a bizottságok állásfoglalását, hiszen ú^yis csak átmeneti intézkedésről van szó, hangzott az érvelése. A mai parlament azonban már nem hajlik meg egykönnyen az egyközpontú akarat előtt. Példázza ezt az is, hogy nyomban elhangzott egy ellenvetés, amely szerint az ügyészség is okolható a lehallgatási botrányért, hiszen a köztársaság kikiáltása után kötelességük lett volna hatályon kívül helyezni az alkotmány-ellenes belső utasításokat. Csak hát, úgy tetszik, a sarkalatos törvények elfogadása és a köztársaság kikiáltása nyomán kialakult eufórikus hangulatban ezekről mindenki megfeledkezett. Pedig a tömegkommunikáció már hónapokkal korábban elég nagy visszhangot kiváltó riportban foglalkozott a belső parancsok jogsértéseivel. (Mellesleg a vádat a legfőbb ügyész visszautasította.)
A honatyák azonban sem azt nem tudták elfogadni, hogy. a legfőbb ügyész kapja ezt a különleges jogkört, sem parlamenti biztosra nem kívánták bízni ezt a feladatot. Így aztán a terembe lépő kormányfő vágta át a gordiuszi csomót, egy hirtelen támadt ötlettel. Eszerint az igazságügyi minisztert kellene megbízni ezzel a feladattal. A tekintélytisztelő honatyák örömükben nyomban szavazni kívántak, mások a bizottság összehívását sürgették. Így lett. Az alig negyedórányi munkát félórányi szünet követte. Ez idő alatt igencsak módja volt kinek-kinek eltűnődnie azon, hogy száz nappal a választások előtt miféle támadási felületet ad az ellenzéknek a kormányzat.
VÉLHETŐEN fejtörést okozott ez az elképzelés a bizottságnak és a parlamenti képviselettel rendelkező pártok képviselőinek is,, hiszen a vita nem fejeződött be a szünetben. Így csak a délutáni órákban fogadták el a honatyák azt a döntést, amely szerint a jelenlegi lehallgatási botrányt követően az igazságügyi tárca vezetőjét illeti meg a különleges eszközök bevetésének a joga, de akkor is rendszeres kapcsolatban lesz a pártok tagjaiból alakított bizottsággal. Most már csak a botrány lezárásának időpontja a kérdés. És az, hogy ki felügyel addig? . • •
De amíg a döntés megszületett, addig sem unatkoztak a honatyák, hiszen folytatták a vitát az állami vagyon védelméről. Az eszmecsere során rég elkoptatott közhelyeket
hallottunk arról, hogy a dolgozók vegyék kezükbe a sorsukat, védjék a dolgozó embert, csak a dolgozók egyetértése esetén lehessen új tulajdonos kezébe adni a gyárat, meg efféléket. Múlt az idő, a taps is egyre gyérebb lett.
Volt dolguk tehát a honatyáknak addig is, amíg ebben a kérdésben várniok kellett a bizottsági állásfoglalásra, hiszen miközben égetően sürgős tennivalók várnak rájuk, ők szépen és ízes magyar nyelven voksukat adták ahhoz, hogy részletes vitára *kell bocsátani a Kossuth-díj vagy Széchenyi-aíj kérdését — kiderült, hogy a részletes vitában senkinek nincs mondanivalója. Így ez a kérdés is az illetékes bizottság elé került jó néhány órára.
A RENDHEZ szokott szemlélődök, az idegenek, meg azok a honatyák, akik néhány órára elbóklásztak a képviselőházból, igencsak zavarban lehettek, ha néhány órára kiestek a folyamatos munkából, hiszen az újabban kialakult összevisszaságban már maguk sem tudták, hogy melyik napirendi pontot tárgyalják az egyre fáradtabb képviselőtársaik.
Persze, azért azt is érezték, hogy szűkében vannak az időnek, és felpörgették a munkatempót, s nagy hirtelenjében elfogadták az egyéni vállalkozásról szóló, az egyes érték-pápírck nyilvános forgalomba hozataláról szóló törvényjavaslatot, majd visszatérve a korábbi eszmecsere tanulságaira, az állami vagyon védelméről és a vagyonügynökségről beterjesztett javaslat is a törvény rangjára emelkedett. Rövid vita kezdődött arról, hogy az időhiánnyal küszködő parlament, mely napirendi pontokat tárgyalja a februári ülésszakon. Javaslatok, tiltakozások követték egymást; megálapodás született arról, hogy a földtörvényt és a családjogi törvényt még a mostani ülésszakon megtárgyalják.
DÖNTÉS született arról is, hogy kiemelkedő szellemi alkotások elismeréseként Kossuth-díj is és Széchenyi-díj is adományozható.
Ezután kezdődött a vita a földtörvényről, amely számos' feszültség — olykor egymásnak feszülés — forrása az utóbbi hónapokban. Nem is csoda, hiszen a pártok a földkérdést a politikai kérdések középpontjába helyezték. A szövetkezeti honatyák a szövetkezetek mellett sorakoztatnak fel érveket, míg a pártok a földosztásra esküsznek. A vita még az ülésszak tegnapi napján sem dőlt el.
(Országgyűlési tudósításaink a 3—5. oldalon.)
Varsóból jelenti az MTI: Csütörtökön délelőtt Jaruzelski köztársasági elnök meghívására 12 órás hivatalos villámlátogatásra Varsóba érkezett Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök, aki azonnal tárgyalóasztalhoz ült házigazdájával, imajd találkozott Mazowiecki kormányfővel is.
A látogatást nagy várakozás előzte meg Varsóban, különösen azok után, hogy Mazowiecki kor-1 mányfő múllt heti prágai tárgya-
lásai nem váltották 'be a lengyel reményeket, A közös ellenzéki múlt, a Szolidaritás vezetői és a csehszlovák ellenzék, köztük IHa-vel személyes Ismeretsége kevésnek bizonyult ahhoz, 'hogy egy csapásra konkrét változásokat eredményezzen a két ország viszonyában, még kevésbé ahhoz, hogy komolyan napirendre kerüljön a lengyelek által felvetett csehszlovák—lengyel konföderáció témája, ami nem okoz osztat-
lan lelkesedést az új prágai vezetés köreiben.
Csalódottak a lengyelek azért is, mert Mazowiecki csak annyit tudott elérni, hogy felfüggesszék a csehszlovák—lengyel határon létesülő kömyezetveszélyes kokszoló építését, aminek végleges leállítását remélte a lengyel kormány.
Az Odera évekkel ezelőtti szeny-riyezéséért fennálló lengyel kártérítési követelésre is csak halasztó választ kapott, míg az 1981-ben, a lengyelországi szükségállapot bevezetésével, egyoldalú csehszlovák döntéssel a lengyel turis- I ták előtt lezárt csehszlovák határ i sem nyílt meg és a csehszlovák J hatóságök nem is mutatnak sietséget az ügyben. Varsó konkrét haladást szeretne elérni a csehszlovákiai lengyel kisebbség ügyében is, amelynek azonban egyelőre a lélekszámúban sincs egyetértés. Csehszlovákia szerint 15, Lengyelország szerint 30 ezer lengyel származásúról lenne szó.
Václav Havel csehszlovák köz-társasági elnököt üdvözölte a lengyel parlament két házának együttes ülésén Varsóban Woj-cieoh Jaruzelski lengyel köztársasági elnök. Jaruzelski biztosította Havelt, hogy minden lengyél politikai erő az újszerű, 'baráti kapcsolatok kiépítésében érdekelt a megváltozott csehszlovák állammal. Mindkét állam szempontjából fontosnak nevezte az Európában végbemenő integrációs folyamatokat.
Válaszában Havel leszögezte: véglegesen lezárult a több évtizedes kelet-európai rend, amelyhez nincs visszatérés. Emlékeztetett arra, hogy a magyarok és a lengyelek a függetlenségükért folytatott harcukban a békés forradalmat .megélt Csehszlovákiáért is véreztek.
Havel ezután arról beszélt, hogy Kelet-Európának soha még
Belgrádból jelenti az MTI: Mint jelentettük, szerdán négy albán állampolgár, fegyveresen átszökött Jugoszláviába. Nyomban jelentkeztek a hatóságóknál, átadták fegyvereiket. Mind a négyen fiatalok, shlkodraiak. Kettő közülük munkás, .kettő pedig diák. Csütörtökön Titográdban találkoztak jugoszláv újságírókkal, akik előtt (kijelentették, hogy a nyomor, a súlyos gazdasági gondok, a kilátástalan helyzet miatt szánták rá magukat a szökésre.
A menekültek hangoztatták, hogy a társadalom széles 'rétegei elégedetlenek a tiranai rezsimmel. A nép .mindenképpen változásokat akar, de ezekre csak a .tavasz elején lehet .számítani. „Népünk a változások végrehajtásához külső, elsősorban görög, jugoszláv, török, francia és amerikai segítséget is vár — tették hozzá. — Meggyőződésünk, hogy a hadsereg a
ilyen történelmi esélye nem volt arra, hogy betöltse az Osztrák-Magyar Monarchia és a szovjet gyarmatosítás után maradt űrt, független, demokratikus országok közösségeként térjen vissza a tömböktől mentes, és a nagyhatalmaik bábáskodásától felszabadított egységes Európába, amely elképzelhetetlen az egységes Németország az egységes Európa nélkül. A szovjet csapatök kivonásáról — hangsúlyozta — már megkezdődtek á tárgyalások;
Külön szóit arról, hogy Csehszlovákia élni kíván az új lehetőségekkel és valódi oaráti, jószomszédi együttműködést szeretne kiépíteni Lengyelországgal, nem feledkezve meg Magyarországról sem, ahova — húzta alá — nem véletlenül vezet közvetlenül Varsóból az útja.
A csehszlovák—német kapcsolatok miatt aggódó lengyelekhez szólva Havel történelmi törvényszerűségnek nevezte és részben a Csehszlovákiában élő német nemzeti kisebbséggel is magyarázta, hogy első hivatalos elnöki látogatását a két német államba tette, mert — mondotta —, ha Németországban béke van, akkor Európában is béke van.
Havel Mazowiecki kormányfővel és Jaruzelski köztársasági elnökkel egyaránt véleményt cserélt egy esetleges szorosabb lengyel—csehszlovák—magyar együttműködés esélyeiről, azt hangsúlyozva ugyanakkor, hogy az ilyen kapcsolatok nem akadályozhatják a résztvevőket az önálló közeledésben a nyugateurópai országokhoz
Václav Havel csütörtökön este hivatalos látogatásra, Budapestre érkezett. A Ferihegyi repülőtéren Szűrös Mátyás ideiglenes 'köztársasági elnök fogadta. Az ünnepélyes államfői fogadtatás pénteken reggel lesz a Kossuth Lajos té-
nép oldalán áll. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a .belbiztonsági és a különleges alakulatok ugyanolyan magatartást tanúsítanák, mint á román Securitate.”
Számos korlátozott reformjavaslatot tett Ramiz Alia albán vezető, akit, mint a Rteúter rámutat, nyilvánvalóan aggaszt a kelet-európai forradalmi irányzat. A Munkapárt KB hétfőn tartott plenáris ülést, de Ramiz Alia beszédét csak csütörtökön hozták nyilvánosságra.
A KB első titkára kilátásba helyezte a döntéshozatal bizonyos fokú decentralizálását, a munkások premizálását, az árképzés változtatását,'az élelmiszer-ellátás javítását, az árukínálat bővítését, sőt olyan választásokat is, amelyek során több jelölt indulhat bizonyos választókörzetekben. Mindamellett világosan leszögezte: Albániának nem áll szándé-
A hadsereg a nép oldalán, áll
Óvatos reformokat ajánl a tiranai vezetés