﻿Áru:
0,30
forint
Magyar Nemzet
Csütörtök
Lili. évfolyam
ALAPÍTOTTA: PETHÖ SÁNDOR
A peresztrojka kerekedett felül
Gorbacsov
lis reformtervét
fogadta el a szovjet pártplénum
Baker tárgyalásai után a hét végére Moszkvába várják Kohlt és Genschert
A külpolitikai helyzet
VALAKIK LE FOGNAK MONDANI — jelentette ki Sislin, Gorbacsov tanácsadója a brit televíziónak nyilatkozva, még az SZKP KB történelminek minősített ülésének a befejezése előtt. A moszkvai szakértő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Gorbacsov eltávolítja kemény vonalas ellenfeleit, s a 'kib-ülés „mozgásba hozza a dolgokat". „Készek vagyunk bevezetni a többpártrendszert, demokratikus országgá kívánunk válni” — szögezte le Sislin. Ezeket a szándékokat üdvözölte Bush amerikai elnök egy kaliforniai hadgyakorlaton mondott beszédében. A Gorbacsov törekvéseit méltató szavakat utólag iktatták az elnök nyilatkozatába, bár Buáh arról is szólt: „bármennyire bátorítók is a változások, *az Egyesült Államoknak 'készen kell állnia a harcra a szabadságért és a biztonságért”. A világsajtó óriási terjedelemben foglalkozik a moszkvai eseményekkel, a szakértők latolgatják a kb-ülés kimenetelét, esetleges következményeit. A párizsi Libération hat oldalon elemzi az elmúlt két nap felszólalásait. A lap némi meglepetéssel állapítja meg, hogy Ligacsov, a konzervatívként számon tartott moszkvai politikus elfogadta az SZKP vezető szerepét módosító elképzelést, bár feltételeket is szabott az együttműködés elé. Fejtő Ferenc, a Le Parisienben úgy vélekedett, hogy a gorba-csovi program „nagy lépés, amellyel a Szovjetunió eltávolodik a kommunizmustól”. A szovjet elnök legfőbb feladata jelenleg az állam integritásának a megvédelmezése, s a magyar történész szerint — Budapesthez, Berlinihez, Varsóhoz hasonlóan — most Gorbacsov hívei egy nagy szociáldemokrata párt alapítói kívánnák lenni.
A KELET-EURÓPAI HATÁST támasztja alá a tokiói Nihon Keizai Slmbun cikkírója is, aki rámutat, hogy a térség mozgalmai jelezték a Szovjetunió számára: a központi hatalom fenntartása, ellentmond a demokratizálódásnak. Hasonló következtetésre jutott a Stuttgartét Zeitung is: Gorbacsov felülről indított forradalma az összeomlás szélére jutott, s Moszkva előtt sincs más választás, „mint a lengyel, a magyar, a csehszlovák ipélda”, azaz valóiban mindent átható demokratizálást kell kezdeni. Persze, mint a Le Quotidien de Paris elemzése hangsúlyozza, az SZKP szerepe más, mint volt kelet-európai testvér-pártjaié, mert a birodalom egységét, terjeszkedését, világméretű befolyását jelképezte. E szerepváltozás valóságos „nemzeti felszabadulásnak” tekinthető — állapította meg a párizsi lap. A brit vélemények jó része a pártszakadás eshetőségét boncolgatja. A Financial Times az SZKP vezetésének mély megosztottságára mutat rá, s úgy véli, a párt aligha marad egységes az előrehozott kongresszusig. A The Guardian is ilyen következtetésre jutott: „Sohasem volt nagyabb a pártszakadás lehetősége, mint most”. Érdekes a The Independent gondolatmenete: eszerint a Szovjetunió évek óta forradalom előtti állapotban van, s Gorbacsov most megkezdte a Téli Palota ostromát, „az elmúlt három nap megrengetheti a világot". Ha Gorbacsov marad a kormányrúd-nál, a Szovjetunió megkímélheti magát egy újabb forradalom megpróbáltatásaitól. A The Times tudósítója már továbbtekint: többpártrendszer bevezetése esetén kevés az esélye annák, hogy a kommunisták talpon tudnak maradni a Szovjetunióban. A cikkíró szerint, látva a kelet-európai változásokat, a Ceausescu-rendszer villámgyors elsöprését, a szovjet lakosságban egyre inkább csökken az az érzés, hogy a párt elmozdíthatatlan, s hatalma örök.
AZ AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTER lesz az első magas rangú politikus, aki közvetlenül a kb-ülés után találkozik a szovjet vezetőkkel. Baker szerdán délután érkezett Moszkvába, s a következő negyvennyolc órában a szovjet diplomácia, vezetőjével, Sevardnadzéval és Gorbacsov elnökkel is megbeszéléséket folytat. A találkozó fő célja a nyár elejei szovjet—amerikai csúcstalálkozó előkészítése. Mint Alék-szandr Bovin, az Izvesztyija szemleírója megállapította, a szerdai külügyiminiszteri tárgyalások valószínűleg a közép-európai változások értékelésével kezdődnek. Bovin forradalmiaknak nevezte a térségben lezajlott fejleményéket, „széthulltak a Szovjetunióban importált ka-szárnyaszocializmus modellje alapján létrejött rezsimek”. A kommentátor szerint a háború utáni európai beredezkedés a múlté lesz de az új történelmi realitás sok bizonytalanságot is magában hordoz. Szinte bizonyos, hogy szóba kerül a moszkvai eszmecseréken a nemet újraegyesítés Ikérdése is. A csúcs előkészítéséihez tartozik a hadászati támadó fegyverek csökkentése körül még meglevő vitás pontok tisz-tázása, a hagyományos leszerelés problémaköre.	(P» T, R-)
MowJival luilosííónk lelefonjfleniébe
A* SZKP KB ülésén elítélték
m „litván wakailánikai"
A káderkérde* szóba sem került
Moszkva, február 7.
Befejeződött az SZKP KB plénuma, amely elfogadta Gorbacsov radikális terveit a párt vezető szerepének az eltörléséről. A többpártrendszer elismeréséről, a vezetési rendszer átalakításáról. A késő esti óráikban Alekszandr Jakovlev, a PB tagja értékelte újságírók előtt a háromnapos ülésezés eredményeit. Közben a négyszemközti tárgyalásokkal kezdődött meg Eduard Sevard-nadze és James Baker külügyminiszterek eszmecseréje. Mire a KB plénuma befejeződött, már Vagy lm Medvegyev PB-tag, ideológiai titkár sem vett részt an-
nak munkájában: parlamenti delegáció élén Londonba utazott.
Nehéz rögtön átfogó és mély értékelést adni, kezdte sajtóértekezletét Jakovlev moszkvai idő szerint este fél 10-kor — mivel csak 15 perce fejeződött be a plénum. A PB tagja is megerősítette, hogy a háromnapos ülés teljes anyagát nyilvánosságra hozzák. Ügy összegezte, hogy a vita egésze is azt tükrözi: az egész társadalmat egy kérdés foglalkoztatja, hová tart és milyen tempóval a Szovjetunió. A plénum legfontosabb eredményeként emelte ki, hogy a párt és annak vezetése a határozottabb előrehaladás
mellett foglalt állást. Mint megemlítette ehhez a tömegek politizálódása jó hátteret nyújt, s lendületet ad hozzá. A plénum légkörét úgy értékelte, hogy bár nagyon éles megjegyzések is elhangzottak a vezetésnek címezve, de a hangulat alapjában elvtársias volt, „semmilyen szokatlan" nem történt.
Törlénrlmi lépés
Az elfogadott platformtervezet minősítése szerint történelmi lépés, mivel rögzíti, hogy a párt a tanácsoknak adja át a hatalmat és politikai módszerek révén törekszik társadalmi vezető szerepe megőrzésére más társadalmi erőkkel együttműködve. Megerősítette, hogy június végén, július elején hívják össze a XXVIII. kongresszust, előtte pedig megtartják a beszámoló-választási kampányt. Ez azért is lényeges, mert még tegnap este is úgy nyi-latkooztt a szovjet televízióban a KB egyik tagja, hogy a testület 90 százaléka amellett van: halasz-szá'k a kongresszus utánra a kampányt. Jelek szerint azonban Gorbacsovnak ebben a kérdésben is sikerült keresztül vinnie akaratát. Jakovlev elmondta, egyébként sincsenek a platformtervezetben nagy változásdk ahhoz képest, amit Gorbacsov javasolt. A plénum támogatta a főtitkár elképzeléseit.
Ezek szerint tehát napirendre került az elnöki intézmény kiépítése, az államfői hatalom megerősítése. Jakovlev és a saj tótájékoztatón részt vevő más vezető pártpolitikusók szerint azonban ennék konkrét formájáról és tartalmáról a Legfelső Tanácsnak és a népképviseleti kongresszusnak kell majd döntenie.
A platformtervezet, amelyet majd a XXVIII. kongresszusnak kell végérvényesen jóváhagynia, javasolja a parlamentnek az alkotmány 6. §-ának a megváltoztatását és a párttörvény létrehozását. Ez a 6. pont mondja ki az SZKP társadalmi, vezető szerepét. Mint Jakovlev elárulta, a jrté-manón ezzel kapcsolatban külön-böző nézetek hangzottak el, voltak akik változotlan megőrzése, mások eltörlése mellett foglalták állást. Az elfogadott változat, vagyis a 6. pont módosítása valószínűleg annyit jelent majd hogy — mint az már egyes köztársa-ságdk alkotmányában ma is megfogalmazódik — a kommunista párt és más mozgalmak megszövegezése kerül majd be a cikkelybe. Jalkovlev ugyanakkor, azt is érzékeltette, hogy az SZKP csak olyan politikai erők törvényes szerveződését tartja elképzelhetőnek, amelyek elfogadják az alkotmányt és a szocialista fejlődés kereteit. A sajtóértekezleten ugyancsak jelen levő Nyikolaj Szljunykov szavaiból kitűnt, hogy ezek a keretek az SZKP értelmezésében továbbra is kizárjak „az idegen munka kizsákmányolásának" vagyis a magán tulaj donnák a fogalmát.
A dokumentum javasolja a pártkongresszusnak, hogy hozza létre a párt elnöki tisztét, helyettesekkel. Az elképzelések szerint a csökkentett létszámú Központi Bizottságnak a köztársasági titkárokból álló elnöksége is lenne.
Nincs változás
A plénumon az előzetes terveknek megfelelően szerdán napirendre tűzték a litván kommunisták kiválásának a kérdését is. Anatolij Liikjanov, a Legfelső Tanács elnökhelyettese szerint egyhangú határozatot fogad-
tak el arról, hogy elitélik és károsnak minősítik a szakítást, támogatják azokat a kisebbségi kommunista erőket, amelyek az SZKP platformján maradtak, létezésükhöz a Politikai Bizottság segítségével minden anyagi és egyéb feltételt biztosítanak. Ugyanakkor a határozat kompromisszumos elemeket is tartalmaz: felszólítja a többségieket, hogy a XXVIII. kongresszusig vizsgálják felül döntésüket és az SZKP platformján válasszanak küldötteket a kongresszuson. Itt Lukjanov hangsúlyozta: a „litván szakadá-roknak” így még egy lehetőségük van, hogy megvitassák és döntsenek arról, résztvesznek-e a nyári pártfórumon.
Világszerte felfokozott érdeklődés és találgatás kísérte a plénum munkáját, hogy vajon milyen személyi változásokat hoz majd ma-1 gával. Nos, Jakovlev eloszlatta a kételyeket:	kijelentette, hogy
nincs semmiféle káderváltozás, S a kérdés szóba sem került.
A kedden elhangzott és szerdán közzétett felszólalások közül feltűnést Váltott ki Fjodorov akadémikusnak, a világhírű szemsebésznek a mondanivalója, aki szerint a Központi Bizottság biológiai és fiziológiai szempontból is elöregedett. Átlagos életkora hatvan év. „Az agy peresztrojkája ebben a korban csak az emberek egy-két százalékánál lehetséges. Jelentős fiatalításra van szükség, a párt KB-ban és annak politikai bizottságában.”
Apparáíuw
Krujcskov, a KGB elnöke kifejtette : az ország a politikai harc időszakába lépett, amikor számos opponens semmitől sem riad vissza. A harc színterévé vált az állami, nemzeti berendezkedés, a munkás kollektívák és a tömegtájékoztatás is. A legutóbbi időben kirajzolódott különböző erők ideológiai arculata, a baloldali radikálisoktól és a szociáldemokratáktól kezdve a nyíltan nacionalista, antikommunlstav sőt mo-narchista erőkig. Sokán közülük szocialistaellenes jelleggel lépnek fel, tagadják az SZKP politikáját és nyíltan a hatalom megragadására törekszenek. Mi, valamennyien a problémák megoldásának politikai eszközei mellett vagyunk — fejtette ki Krujcskov —, de ha ezek elégtelennek bizonyulnak, úgy az erőszakot erővel kell megállítani.
Krujcskov leszögezte: a peresztrojkára szükségünk van, „a szocialista országokban zajló események — amelyeknek önökkel együtt valamennyien tanúi vagyunk ‘ — ismét arról győznék meg, hogy helyesen cselekedtünk a társadalom forradalmi megújulásának jelszavával állva elő.” A KGB elnöke ugyanakkor több felszólalással polemizálva védelmébe vette a pártapparátusban dolgozókat, akiknek többsége szerinte jól felkészült, képzett és becsületes emberekből áll.
Érdéklődést váltott ki Jalkovlev felszólalása is, aki szerint a platformtervezet „nem a maximum, hanem a minimum, amelynél nem lehet alábbadni. Máskülönben rosszra fordulnak a dolgok”. A PB tagja szerint a keleteurópai folyamatok törvényszerűsége: minél mélyebb a válság, annál súlyosabbak a következményei, vagyis az átalakulások sokáig késlekedtek. Különösen bonyolultnak ítélte a német kérdést, amely sök okból is elmélyült átgondolást igényel, s amely téren szerinte aktív politikai diplomáciai munka folyik. Mint megállapította, a Szovjetunió otthon a szabadság és a demokrácia esz-
méjét hirdeti meg, ezt másokkal szemben sem tagadhatja meg. Még nem minden világos jelentette ki, de egy nyilvánvaló: figyelmesen kell követni az eseményeket, s különösen a Szovjetunió biztonsága szempontjából.
A Politikai Bizottság tagja volt az aki névre szólóan is foglalkozott a korábban felszólaló, s nagy feltűnést kiváltó lengyel nagykövetnek GorbacsoVhoz címzett konzervatív támadásával. Jakov-
lev egyet nem értésének adott hangot. Brovikov mint rámutatott, tagadja mindazt, amit a KB és a PB nemzetközi vonalon elért. Mindezt személyi ambíciónak beállítani igazságtalanság, hallgatni pedig sértő — hangoztatta Jakovlev. Az „ellenség keresése vagy mesterséges megteremtése sohasem vezetett jóra” — emlékeztetett rá Jakovlev.
Lambert Gábor
Sevardnadze váratlan bejelentése
Nagyon fontosak lesznek a nyugatnémet vezetők moszkvai eszmecseréi
James Baker, az Egyesült Államok külügyminisztere szerdán délután hivatalos látogatásra a Szovjetunióba érkezett.
A Seremetyevó repülőtérről az amerikai miniszter a szovjet külügyminisztérium vendégházába hajtatott, ahol még este megkezdte első négyszemközti megbeszélését szovjet kollégájával. A hivatalos szovjet—amerikai miniszteri tárgyalások csütörtök reggel kezdődnek.
A tervek szerint a négyszemközti és a plenáris tárgyalások után Baker — várhatóan pénteken délelőtt — találkozik Mihail Gorbacsovval is. Emellett — ha az amerikai politikus tartja magát az elmúlt években kialakult hagyományokhoz — péntek délután sajtóértekezleten ad tájékoztatást látogatásának eredményeiről.
A szerda esti első négyszemközti megbeszélésen a következő napok tárgyalásainak napirendjét tekintjük át, s nagy vonalakban értékeljük a máltai találkozó óta a világban történteket. Azt hiszem, van miről beszélgetnünk — jelentette ki Eduard Sevardnadze újságíróknak, mielőtt megkezdte volna megbeszélését amerikai kollégájával.
Szombaton Moszkvába érkezik Helmut Kohl nyugatnémet kancellár és Hans-Dietrich Gen-scher külügyminiszter — közölte újságírókkal Sevardnadze, a szovjet diplomácia irányítója szerda este Moszkvában. Sevardnadze nagyon fontosnak nevezte az NSZK vezető politikusainak látogatását, amelyre az SZKP KB viharos ülése után, illetve a német újraegyesitési esélyek egyre sűrűsödő nemzetközi latolgatásának közepette kerül sor.
Bonnban kormánybizottság alakult a német egység előmozdítására
Bonnból jelenti az MTI: Az NSZK kormánya szerdai ülésén, amelyen Helmut Kohl szövetségi kancellár ecsetelte az NDK belső helyzetét, egyhangúlag hozott döntés alapján kabinetbizottságot hozott létre a német egység előmozdítására. A határozatról délután sajtóértekezleten beszámoló Hans Klein kormányszóviő közlése szerint a bizottságnak állandó tagja a külügy-, a belügy-, az igazságügy-, a pénzügy-, a gazdasági és munkaügyi miniszter, valamint a belnémet kapcsolatok minisztere.
A „német egység kormánybizottsága", amely szerda délután tartotta meg alakuló ülését, mun-kacsooprtokat alakít. Ezek — mint Klein közölte — az NDK-val való pénzügyi unió megalapozásával, az NDK-beli gazdasági reform fejlődésével, a keletnémet energia-, környezetvédelmi és infrastrukturális problémákkal foglalkozik, és hasonlóképpen tanulmányozza a két német állam munkaügyi és szociális rendjének közelítését, a jogi kérdéseket, az állami struktúra és a közrend tárgykörét, nemkülönben a kül-és biztonságpolitikai összefüggéseket.
A német egység előmozdítására hivatott kormánybizottság életre hívása a sajtóértekezleten jelen levő Rudolf Seiters, a kancellári hivatal főnöke szerint válasz volt Mihail Gorbacsov szovjet vezetőnek az NDK-beli fejleményekről elhangzott ama megállapítására, amely szerint ma már lényegében senki nem vonja kétségbe a német egység céljának jogosultsá--gát.
Az NSZK kormánya szerdán bejelentette: kész haladéktalanul tárgyalásokat kezdeni az NDK-val az NDK-ibeli gazdasági reformmal párosuló pénzügyi unió létrehozásáról. Ezzel kapcsolatban Theo
Waigel szövetségi pénzügyminiszter, a bajor CSU elnöke a sajtóértekezleten kifejtette: a kormányban és a szakértők soraiban egységes vélemény tapasztalható a német—német gazdasági vir szony és fejlesztés minden elvi kérdését illetően.
Ehhez tehát türelemre, politikai tekintélyre és állóképességre van szükség. Kérdés azonban, hogy az NDK-ban még megvan-e jelenleg az erre való szándék, teljesítőképesség, tekintettel a belső politikai fejleményékre, problémákra. Az NSZK kormánya azért minden eshetőségre felkészült, hogy időben megfelelő politikai válaszokat adhasson a helyzet alakulásától függően.
iMndez egyúttal jelzés és felhívás is az NDK lakosságának címére, hogy az emberek vegyék ki részüket az új gazdasági rend megalapozásában, felépítésében, és ne hagyják el államunkat. Egészen döntő jelzés ez egyúttal a német egység irányában is, mert gazdasági és társadalompolitikai távlatokat nyit az emberek számára.
Haussmann gazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a pénzügyi uniótól elválaszthatatlan a gazdasági reform kérdése. A döntések azonban az NDK hatáskörébe tartoznak, és ez a felelősség át nem vállalható.-A miniszter úgy látja: a kelet-európai országok sorában gazdasági szempontból az NDK-ban a legkedvezőbbek a feltételek, mivel ha a képzett munkaerő, jól ösztönző keretek között élvezni fogja a nyugatnémet tőke támogatását, rövid időn beiül beszélni lehet majd német—német gazdasági csodáról is. Vagy a két német államban, vagy immáron az egységes Németországban — így a miniszter.