﻿Ára:
0.50
forint
mM Nemzet
un. i;v(»lviim
ALAPÍTOTTA: PETHÓ SÁNDOR
Tís évszázad
A Szentszék rokonszenvezik erőfeszítéseinkkel
Helyreállt a magyar-vatikáni diplomáciai kapcsolat
Gorbacsovval találkozott Moszkvában az amerikai külügyminiszter
A külpolitikai helyzet
PÁNIKKELTÉSSEL ÉS DEFETIZMUSSAL vádolta Gorbacsov konzervatív bírálóit a moszkvai pártplénumon — vált ismeretessé a hír-ügynökségi jelentésekből. A tudósítások azért kezdtek ismét foglalkozni a szovjet fővárosban tartott háromnapos tanácskozással, mert a moszkvai lapok pénteken újabb részleteket közöltek a felszólalásokból, elsősorban is arról az éles polémiáról, amelyet a főtitkár folytatott konzervatív bírálóival. Gorbacsov állítólag elismerte, hogy elkövettek hibákat a peresztrojka végrehajtásában, de úgy fogalmazott, hogy az alapirány mindenképpen helyesnek bizonyult.
A hírügynökségek az alkalmat újfent felhasználták arra, hogy latolgató elemzéseket is párosítsanak a friss moszkvai hírekhez. A helyszíni tudósítókat elsőként arról faggatták, hogy vajon napokkal a plé-num után miért hozták az olvasók tudomására a viták újabb részleteit. A megfigyelők szerint ennek az oka elsősorban az, hogy minden ellenkező látszat ellenére, éppen mert nem történtek személyi változások, a konzervatív erők változatlanul komoly hatalmi tényezők, hiába került ki győztesen a gorbacsovi terv. fgy a főtitkárnak még jó ideig tovább kell vívnia a harcát a fékezőkkel.
A főtitkár szándékait latolgatók úgy vélik, Gorbacsovnak vélhetően az a célja, hogy fokozatosan kivegye a párt kezéből a hatalmat, és átadja azt a választott hatalmi testületeknek, a tanácsoknak, ő maga , pedig az államfői jogköröket erősítve őrizze meg irányítását a folyamatok felett. A hogyan továbbról faggatták Londonban ig a királyi külügyi intézetben Vagyim Médvegyevet. A párt pb-tagja úgy vélte: „a peresztrojka átmenet a társadalom„állami önkényüraltni modelljéből egy demokratikus, humánus és enriberközpontú szocializmusba" Arra a kérdésre, hogy vajon Sztálin kritikája kiterjed-e Leninre, Med-vegyev azt válaszolta, hogy bár a kommunista párt Lenin kiinduló alapelveihez iparkodik visszatérni, a leninizmust nem tekinti „az egyetlen használható filozófiának".
A KÍNAI—SZOVJET VISZONY ugyancsak előkelő helyen szerepelt a nemzetközi hírösszefoglalókban. Egyrészt azért, mert a gorbacsovi „pártbomlasztást” Pe'kingben egyáltalán nem üdvözölték, sőt további akadályként tartják számon a kétoldalú viszony rendezése előtt. Másrészt ennek ellenére éppen pénteken kezdődött meg a második fordulója annak a kétoldalú tárgyalássorozatnak, amelynek a célja, hogy kidolgozza a megállapodást a határ térségében állomásozó fegyveres erők csökkentéséről, valamint a bizalbmerősítő intézkedésekről. A világsajtóban egyébként az a Pekinggel kapcsolatos hír is élénk visszhangot kapott, miszerint a Világbank, amely a Tienanmen téri vérfürdő után felfüggesztette a hitelnyújtást, most 30 millió dollárt hagyott jóvá Kínának, azzal a céllal, hogy az összeget a tavaly októberi földrengés okozta károk helyreállítására fordíthatja. A nemzetközi pénzintézet Kína-illetékese a BBC riporterének faggatózására sem volt hajlandó politikai értékítéletet adni a hitelnyújtás kapcsán. A szavaiból azonban annyi kiderült, hogy a kölcsön folyósítása aligha lehetett volna elképzelhető, anélkül, hogy ne élvezné a Világbank fő-részvényes országainak, így elsősorban is a „heteknek" a rábólintását.
A NAGYHATALMI LESZERELÉS kedvező kilátásairól érkező moszkvai jelentésekkel — Baker megbeszélései Gorbacsovval és szovjet kollégájával, Sevardnadzéval — egy időben ismét előtérbe kerültek olyan kérdések, amelyek esetleg a fegyverzetcsökkentés fontolva haladóinak adnak érveket. Ezúttal nemcsak a német egység kétségeiről van szó, hanem arról, hogy ismét szóba kerül annak réme, vajon mi történhet akkor, ha egy kiszámíthatatlan rezsi ró atombombához jut. Ezúttal a japán kormány nyomta meg a vészcsengőt: műhold-felvételekre hivatkozva kifogásolták Tokióban, hogy Észak-Korea állítólag növeli nukleáris kapacitását. A sebtiben megkérdezett szakértők egyelőre alaptalanoknak vélték a japán aggodalmakat, mondván, tudomásuk szerint az észak-koreai atomreaktor egyelőre még nem használ olyan finomságú uránt, amely fegyverek előállítására alkalmas lenne. Ehhez még évek kellenek. A nemzetközi piacon pedig manapság a leleplezés veszélye nélkül szinte lehetetlen ilyen finomságú uránhoz jutni. Ugyanakkor a szakértők azt is elismerték, hogy a műholdfelvételek nem tudnak számot adni a phenjani szándékokról. Ezzel együtt arra is felhívták a figyelmet, hogy Tokió vélhetően azért veri nagydobra az ügyet, mert egyelőre szeretné húzni a távol-keleti hatalomátvállalást, amely az Egyesült Allamdk fokozatos visszavonulása után. a maga gigászi költségeivel és felelősségével Tokióra hárulná.	(T. J.)
Magyarország *'* a Vatikán
A megállapodás aláírása
Az Európába vezető út első állomása a római Szentszék. Államalapító nagy királyunk tévedhetetlen politikai érzékkel ismerte fel korának ezt az igazságát és küldött követet II. Szilveszter pápához, akinek utasítására pedig az 1000. év végén Asztrik apát, mint legátus hozta a koronát és az áldást Esztergomba, /n-nem eredeztetjük a diplomáciai kapctolatokat Magyarország is a Vatikán között. Az azóta eltelt tiz évszázad során a csatlakozás a nyugati keresztény Európához alapjaiban határozta meg nemzetünk történelmét.
Most, 1990. február 9-én, a magyar Parlament épületében aláírták azt az okmányt, amely csaknem negyvenöt év után ismét helyreállítja a diplomáciai kapcsolatokat hazánk és a Vatikán, a római katolikus világegyház központja között. A pápai követ, a nuncius elfoglalja helyét a budai várban, a nunciatúra palotájában, s a mi képviselőnk is megjelenik az Apostoli Szentszéknél.
A nunciusnak kettős feladata van. Egyrészt a pápa személyes képviselője a magyar államfőnél. másrészt az egyházi törvények értelmében a fogadó ország katolikus egyházánál is képviseli a római egyház fejét. Állami, tehát nemzeti érdek a diplomáciai viszony helyreállítása és a magyar katolikus egyház, a magyar katolikus hívek érdeke a pápai nuncius hivatalos jelenléte hazánkban.
A kezdeti időktől fogva történelmünk minden állomásánál és fordulatánál jelen volt a Vatikán is legátusa, illetve nunciusa révén. Szekfü Gyula szerint tudományos történetírásról attól az időtől kezdve beszélhetünk, amikor az államok közötti diplomáciai kapcsolatok kialakulásával rendszeresek lettek a követi jelentések. Ezek a korabeli történet legjelentősebb forrásai.
A vatikáni könyvtár oklevél-és kódexgyűjteménye a közép-és az új kor példa nélküli gazdag tárháza. Magyarorszáz története ezek nélkül egész egyszerűen kutathatatlan, mert a viharos évszázadok közepette nálunk a követi jelentések szinte teljes egészében elpusztultak, míg Rómában mindez rendelkezésre áll. Néhány évvel ezelőtt a 'könyvtár külön kiállítást rendezett régi, magyarországi anyagából. Ott lehetett látni VII. Gergely pápa László magyar királyhoz intézett levelét 1079-ből, II. Endrének, még mint hercegnek III. Ince pápához Írott „feljelentését" (másként nem tudom minősíteni), amelyben közli, hogy bátyja, a király, Imre tehetetlensége miatt átvette az ország kormányzását. IV. Béla nyolc aranypecsétes levele is szerepel a gyűjteményben. A legérdekesebb az, amelyet IV. Ince pápához intézett és ebben felpanaszolja a keresztény országok közönyét a tatár fenye-téssel szemben, elsorolja a nép áldozatait az ország és a kereszténység védelmében. Igen figyelemreméltóak a pápai ti-zedszedők számadásai, amelyek sokszor egyedülálló adatokat nyújtanak Magyarország történeti, földrajzi és gazdasági viszonyaira.
A pápai követek időről időre jelentős szerepet játszottak az ország történetében. Az Ar-pád-ház kihalása után a Szentszék mindent elkövetett, hogy jelöltjét, Anjou Károly Róbertét juttassa a magyár trónra, a rendek akaratával szemben. Mert a rendek szerint a királyválasztói jog visszaszólít a nemzetre Gentilis de Morrte-fiori ferences bíboros, mint pápai követ végül is elérte a Vatikán célját. Hunyadi János török háborúiban meghatáro-
zó szerepet játszott Cesarini Julián püspök, pápai követ, aki
I.	Ulászlóval együtt elesett a várnai csatában. Kapisztrán Jánost, a ferences barátot ugyancsak a pápa küldte, hogy szervezze meg a keresztes hadat. A nándorfehérvári győzelem után a járvány őt is elvitte, akárcsak Hunyadit. A Mohácsot megelőző időkben egyedül a pápai küldöttek, Cam-peggio bíboros és Burgio nuncius igyekeztek szervezni a felkészülést a török támadással szemben és mozgósítani a külföldi erőket Eredménytelenül.
Ezt követően négyszáz éven keresztül a pápai nuncius Bécs-ben székelt és 1920 márciusáig kellett várni a magyar—vatikáni közvetlen diplomáciai kapcsolatok helyreállításával. Az utolsó szentszéki követ, An-gelo Rótta (1935—1945) elévülhetetlen érdemeket szerzett a zsidók és más üldözöttek megsegítésében. Nem kis mértékben a pápai tiltakozásoknak volt a következménye, hogy Horthy 1944 június vegén leállította a deportálásokat. Szá-lasi rémuralmának hónapjaiban Rótta példamutató bátorsággal felkereste a gettót és a „csillagos házakat". Huszonöt-ezer menlevelet adott ki.
A háborút követően, 1945-ben megpróbálta rendezni Magyarország és a Vatikán viszonyát, de a Szövetséges Ellenőrző Bizottság kiutasította az országból. 1945. április 5-én megszűnt Magyarország diplomáciai kapcsolata a Szentszékkel.
A magyar egyházak, különösen a katolikus egyház az üldöztetés kegyetlen korszakát élték meg. Mindszenty József esztergomi bíboros ,prímást koholt vádak alapján elítélték, majd 1950-ben létrejött az állam és a katolikus egyház kényszeregyessége, amely megszüntette a szerzetesrendek nagy részét és igen szűk körre korlátozta az egyház tevékenységét. Mint tudjuk, csak 1964-ben indultak meg a tárgyalások az állam és az egyház viszonyának részleges szabályozására és több mint negyedszázadra volt szükség, hogy elérkezzünk ismét a diplomáciai kapcsolatuk helyreállításához. A Szentszék oldaláról mindvégig Agostino Casa-roli bíboros vezette a tárgyalásokat bámulatos szívóssággal, egyedülálló diplomáciai érzékkel, a magyar nép és az egyház érdekeinek messzemenő figyelembevételével.
Most, hogy hatályon kívül helyezték az 1950-es megállapodást, felavatták Mindszenty bíboros emléktábláját, teret neveztek el róla, aláírták a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról Szóló okmányt, mit vár a nép a jövőtől? A hosszú küzdelem után mindenekelőtt elégedetten nyugtázza negyvenöt -év után a viszony rendezésével az ország nemzetközi tekintélyének növekedését, s a katolikus egyház szabad, minden korlátozástól mentes működését. Talán még soha nem volt eny-nyire szükség az egyház által képviselt erkölcsi és szellemi értékek hirdetésére, mint most. A nuncius működése — reményünk szerint — új lendületet ad a vallásközi együttműködés érvényesüléséhez, az ökumenikus szellem erősödéséhez. Az egyházak és felekezetek együttes segítsége nélkül ugyanis nem tudjuk létrehozni az új. szilárd állam-rendszert.
E történelmi lépés a szent-istváni intelmeket követi, szélesebb távlatokat nyit hazánk nemzetközi tevékenysége előtt, lehetővé teszi a pápa Magyar-országi látogatását, megköny-nyíti a csatlakozást Európához.
Felhő Tibor
Németh Miklós miniszterelnök és Agostino Casaroli bíboros államtitkár pénteken az Or-szágházbaii aláírta a Magyar-ország és a Szentszék közötti diplomáciai kapcsolatok helyre-állításáról szóló megállapodást. A magyar miniszterelnök meggyőződését fejezte ki: a megállapodás új korszakot nyit hazánk és a Vatikán együttműködésében, új lehetőségeket teremt az állam és a magyar katolikus egyház közötti építő párbeszédben, a nemzetért viselt közös felelősségen alapuló együttmunkálkodásban. Válaszában Casaroli bíboros a Szentszék szolgálatában eltöltött hosszú évek egyik legboldogabb pillanatának nevezte a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását.
Délelőtt Németh Miklós hivatalában fogadta Casaroli bíborost. A megbeszélésen megállapították: a nemzetközi helyzet megítélésének minden fontos kérdésében azonos, vagy közeli a két állam álláspontja. A magyar miniszterelnök kiemelte: II. János Pál pápa legutóbbi újévi üzenetei — 1989-ben a nemzeti kisebbségek és 1990-ben a környezetvédelem ügyében — teljes egyetértésünkkel találkoznak, majd arról szólt, hogy a magyar külpolitika prioritásai közé tartozik a határainkon túl élő magyar nemzeti kisebbségek ügye. Megköszönte a Szentszék eddigi megértését és segítő szándékát, s kérte, hogy a Jövőben is viseljék szívükön a magyar katolikusok ügyét a 'környező országok-
ban. Ügy vélte, hogy a romániai demokratikus átalakulás utat nyit az ottani szabad vallásgyakorlathoz is. Örömmel vennénk tudomásul — mondotta —, ha Gyula-fehérváron magyar érseket nevezhetnének ki. Szó esett arról az elképzelésről is, hogy a magyar egyetemeken teológiai karok indulnának. Ehhez a Szentszék segítségét kéri a kormány Egyetértettek abban: meg kell vizsgálni a konkrét pénzügyi, gazdasági együttműködés lehetőségeit; Magyarország élelmiszer-szállításokkal szívesen bekapcsolódna a Szentszék segélyprogramjaiba.
Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke ugyancsak hivatalában fogadta Casaroli bíborost. A szívélyes légkörű megbeszéléseken jelen volt Kovács László külügyminísztériu-mi államtitkár, Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes, a Minisztertanács egyházpolitikai titkárságának vezetője, valamint Paskai László bíboros prímás, esztergomi érsek, továbbá Fnan-cesco. Cofasuonno érsek, apostoli nuncius és Kuda Lajos érsek, a Szentszéki Kongregáció titkára
A teljes körű diplomáciai kapcsolatok helyreállítása alkalmából Németh Miklós fogadást adott az Országház vadásztermében. A logadás előtt Németh Miklós és Agostino Casaroli pohánköszöntőt mondott.
— A magyar kormány — történelmi küldetésének tekintve a demokratikus jogállamhoz vezető békés átmenet megteremtését — nagy jelentőséget tulajdonít az emberi jogok, s köztük a lelkiismereti és vallásszabadság maradéktalan biztosításának. Ez a törekvés vezette kormányomat az egyházakhoz fűződő, a teljes függetlenségen és tiszteleten alapuló új viszonyok kialakításakor — jelentette ki Németh. Miklós, majd így folytatta: — Bzom abban, a katolikus egyház világközpontjához fűződő kapcsolataink legmagasabb szintre emelése hozzájárul ahhoz, hogy hazánk nemzetünket megillető helyet foglaljon el a kontinens és a világ népeinek közösségében. E fontos lépés új lehetőségeket tár fel az állam és a katolikus egyház együttműködésében.
Casaroli bíboros örömmel üdvözölte, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele ezúttal oly széles visszhangra talált a magyar és a külföldi közvéleményben. A mai döntés megerősíti azt a valóságot, amely más-más formában évszázadok óta fennáll, és amelyet csak egy bizonyos „történelmi baleset" szakított meg átmenetileg.
A bíboros-államtitkár ezt követően kijelentette:	a Szentszék
(Tudósítónktól)
Nemzetközi sajtótájékoztatót tartott pénteken délben az Országházban Németh Miklós miniszterelnök és Agostino Casaroli bíboros, államtitkár.
A magyar kormányfő megragadta az alkalmat, hogy az ösz-szesereglett újságírók előtt méltassa a teljes körű diplomáciai kapcsolatok helyreállításának a jelentőségét, s ebben nagyra éi-tékelte Casaroli bíborosnak, az elmúlt negyed században kifejtett erőfeszítéseit. Reményét fejezte ki, hogy a diplomáciai kapcsolatok felújítása nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy 11. János Pál pápa 1991. őszére tervezett magyarországi látogatása eredmé-
együttműködö szimpátiával figyeli az uj Magyarország erőfeszítéseit.
*
A diplomáciai kapcsolatok a két állam között 1945-ben. a Szövetséges Ellenőrző Bizottság döntése alapján szakadtak meg. E döntésre hivatkozva a budapesti szovjet katonai parancsnokság távozásra szólította fel Angelo Rótta apostoli nunciust, aki 1945 áprilisában hagyta el az országot. Bár 1945 és 1948 között több kezdeményezés történt az állam és a magyar katolikus egyházi vezetők részéről is a kapcsolatok helyreállítására, de a diktatórikussá váló magyar viszonyok miatt ez 1948 végére lekerült a napirendről.
A Mindszenty-pertől és a bíboros elítélésétől kezdődően a viszony fagyossá, szinte ellenségessé vált, s ebben egészen a hatvanas évek elejéig lényeges változás nem következett be. Ekkorra azonban, a nemzetközi feszültség enyhülése és a vatikáni reálpolitikai törekvések, a „keleti politika" meghirdetése új lehetőségeket teremtettek; a magyar belső konszolidáció sem nélkülözhette az egyházzal fenntartott kapcsolatok rendezését.
A magyar kormány és a Szentszék tárgyalásai 1963-ban kezdődlek meg. és 1964-ben úgynevezett részleges megállapodás aláírásával fejeződtek be, amely több fennmaradó nézetkülönbség ellenére— rendkívüli jelentőségű lépés volt. Ez az okmány véget vetett annak a korszaknak, amit a kölcsönös elzárkózás jellemzett, lehetővé tette a rendszeres kétoldalú találkozókat, és Magyarországon a katolikus egyház helyzetének fokozatos javulását eredményezte. Lehetővé tette új püspökök kinevezését az egyházmegyék éléré, így 1976-ra valameny-nyi püspöki széket betöltötték. E dokumentum a kormány számára is nagy siker volt, ez volt az első nemzetközi jogi érvényű egyezmény a Szentszék és a Varsói Szerződés egyik tagállama között, ami Magyarország tényleges elismerését is jelentette.
Az állam és az egyház közötti kapcsolatok kedvező alakulásának jele volt Kádár János 1977. júliusi vatikáni látogatása és találkozója VI. Pál pápával. Ez volt az első találkozás egy szocialista ország vezetője és a katolikus egyházfő között. Casaroli bíboros 1980-ban részt vett a Szent Géllért-ünnep-ségeken. 1988-ban, Szent István halálának 950. évfordulóján a Magyar Katolikus Egyház az utóbbi évtizedek legnagyobb tömegdemonstrációit rendezte. Ekkor hívták meg — egyházi és állami részről egyidejűleg — II. János Pált magyarországi látogatásra.
nyes és sikeres legyen. A pénteki megbeszéléseken is megerösitést nyert a látogatás tervezett időpontja. Az állami szervek a Magyar Katolikus Püspöki Karral együttműködve már megkezdték a szentatya programjának az előkészítését.
Németh Miklós kiemelte:	a
lelkismereti és vallásszabadságról alkotott törvényerejű törvény új alapokra helyezte az állam és az egyház kapcsolatát, s megvalósult a szabad államban szabad egyházak olyan régóta hangoztatott elve. Elmondta: a vatikáni tárgyalópartnerek elismerően nyugtázták, hogy a kapcsolatok történetében először az állam lemondott a „főkegyúri jog” bármely
^rm/flkö/i isa}<ólá|fko/.<a<«
Megerősítették a pápa látogatásának időpontját