﻿Ára:
6,50
forint
Magyar Nemzet
1990.
március 21.
Lili. évfolyam
ALAPÍTOTTA: PETHÓ SÁNDOR
Peresztrojka*
neurózis
Kohl nyilatkozata lapunknak és az MTl-nek
Fejszékkel és vasdorongokkal támadnak Marosvásárhelyen a román nacionalisták
A súlyosan sérült Sütő Andrást Budapesten gyógykezelik
A külpolitikai helyzet
ROMÁNIÁBAN NEM LEHET olyan felelős politikai erő, amely üdvözölné az erdélyi nemzeti gyűlölködés kirobbanását. A marosvásárhelyi események mégis azt mutatják, hogy a konfliktus kiszélesedése szomorú valósággá vált — ezt állapította meg az erdélyi helyzetet elemezve az Izvesztyija. A szovjet kormány lapja tárgyilagosan számolt be a magyarellenes randalírozásról, feltűnő azonban, hogy más — köztük nyugati — tömegtájékoztató eszközök csak késve, és többnyire állásfoglalás nélkül adtak hírt a hétfői marosvásárhelyi eseményekről. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség erélyesen figyelmeztette a bukaresti vezetést fiz országot fenyegető veszélyekre. Az elnökség nyilatkozata szerint a VatTa Romaneasca mozgalom a felelős a hétfői marosvásárhelyi „tobzódásért”, s az RMDSZ a két és fél milliós magyarság nevében követeli, hogy tiltsák be ezt a szervezetet, vonják felelősségre a bűnösöket. Mint a nyilatkozat leszögezi, máskülönben Románia „a pusztító polgárháború szakadékéba zuhanhat, s eltávolodik a civilizált világtól”.
Az észak-amerikai körúton levő Tőkés László szintén nyilatkozatban sürgette a bukaresti kormányt és az ellenzéket, hogy határolódjék el a Vatra Romaneasca marosvásárhelyi fellépésétől. A hétfői pogromban súlyosan megsérült Sütő András írót kedden gyógykezelés céljából Budapestre szállították. A jelentések szerint összesen tizenöten sebesültek meg a vandál támadás következtében. Iliescu ideiglenes elnök kedden hajnalban televízióbeszédet intézett az ország népéhez, „sajnálatos cselekedetnek” nevezte a marosvásárhelyi eseményeket. Az elnök ígéretet tett a felelősök megbüntetésére, ugyanakkor a megfigyelők szerint a nyilatkozat nem nyugtatja meg a romániai magyarságot, ugyanis Iliescu a Vatra Romaneasca szervezetet beszédében meg sem említette.
A KELETNÉMET VÁLASZTÁSOKON győztes kereszténydemokraták nem kapkodva, de tétovázás nélkül 'kívánják megvalósítani a német egységet — ezt irta vezércikkében a párt központi lapja, a Neue Zeit. Berlinben megkezdődtek a koalíciós alkudozások, és egyelőre még nem világos, vajon sikerül-e széles alapokon nyugvó, a szociáldemokraták részvételével létrejövő kormányt alakítani. Az első részletesebb szovjet elemzések meglepetésként értékelték az NDK-választások eredményét, s úgy vélték, az NSZK-kormányihoz hasonló berlini kabinet megkönnyítheti az egyesítés gyakorlati kérdéseinek a megoldását. A Pravda úgy látta, hogy a németek többsége „elhitte az NSZK politikusok ígéreteit”, a tervezett pénzügyi és szociális uniótól várja a probléma megoldását. A Szovjetszkaja Rosszija szintén egy konzervatív-liberális berlini kabinetnek adja a legtöbb esélyt. Már júniusiban létrejöhet a német valutaunió — hangoztatta Zbigniew Brzezinski a németországi fejleményeket értékelve. A volt amerikai nemzetbiztonsági .főtanácsadó Baselban, a „Kelet-Európa: nyitás és .remények” címmel megrendezett nemzetközi tanácskozáson szólalt fel. A politikus szerint az NDK-nak a legjobbak az esélyei arra, hogy sikeresen és gyorsan áttérjen a tervgazdaságról a piacgazdaságra. Brzezinski Magyarországról szólva megállapította, hogy a politikai megosztottság fékezi a reformfolyamat ütemét.
HIBÁSNAK MINŐSÍTI a francia sajtó a német újraegyesítéssel kapcsolatos eddigi párizsi magatartást. A lapok úgy vélik, Mitterrand elnök meglehetősen tanácstalan az NDK-beli konzervatívak győzelme után. Dumas külügyminiszter azt hangoztatta, hogy az egyesítéssel párhuzamosan meg kell gyorsítani az EK gazdasági és pénzügyi unióját is. Dumas tagadta, hogy a közelmúltban Párizs és Bonn viszonya „elhidegült” volna, és kifejezte reményét: az egyesítési folyamat „remélhetően már az idén a végéhez közeledik majd”. Ha az NDK „beolvadna az NSZK-ba”, ezzel hosszadalmas eljárást lehetne megtakarítani, vélte a francia diplomácia vezetője. Mitterrand Hővel csehszlovák államfővel találkozva kívánt először „sok sikert" Németországnak, abból az alkalomból, hogy az NDK-választásokkal az egyesítés döntő szakaszába lépett. Az elnök egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy ez a folyamat „Európa népeinek egészét érinti és érdekli”.
A Les Echos szerint Párizs Kohl kancellárral szemben megnyilvánuló magatartásával végleg „elszigetelte magát”, s mint a Le Quoti-dien de Paris írta, most „intelligensen kell válaszolni az új helyzetre”. Hasonló szemléletmódosulást gyanítanak Londonban is a szakértők. A The Guardian szerint Thatcher kész új szakaszt nyitni a mindeddig nem túl szívélyes személyes kapcsolataiban Kohllal, ezt tükrözi a kancellárnak küldött meleg hangú üdvözlet. A miniszterelnök továbbra is különösen fontosnak tekinti azonban a határgaranciákat, s úgy véli, az NDK-t „nem lehet a hátsó ajtón bevinni az Európai Közösségbe”.
(P. T. R.)
Folytatódnak a magyarellenes vandál akciók Erdélyben
Románia „a pusztító polgárháború szakadékéba zuhanhat"
Kedden sem csökkent a fe-
Fogyatékos mozgalmi, marxista, s egyéb, a pályán maradáshoz elengedhetetlenül szükséges tudnivalók pótlására — egyben afféle utolsó figyelmeztetés gyanánt — éppen most tíz esztendeje beoskoláztak egy úgynevezett, speciális kollégiumra a Villányi útra, tömegkommunikációs ismereteimet gyarapítandó. Történt mindez nem kis közbenjárással, mert hiszen megérdemelten ide csak azok kerülhettek, akik megelőzően derekasan elvégezték a hároméves marxista stúdiumot, s azt követően valamiféle szakosítót is.
Így azután, akkor még üzemi újságíró létemre, afféle osztálybohóc voltam az előkelő társaságban, ahol különböző nagyvállalatok káderesei s mértékadó médiák komisszárai tarthatták magukat okkal eminenseknek. Jókat derültek naiv próbálkozásaimon, amelyek bizonyos, a nyilvánosság előtt elhallgatandó ismeretek mibenlétére vonatkoztak legfőképpen. Kialakult az a gyakorlat, hogy a tanár elvtárs rendre úgy kezdte az órát, hogy kedélyesen felszólított, hadd kezdődjön vidáman az együttlét, ami neki, ahogy én láttam, egy ízben sem okozott — Woody Allennal szólva — kaf-kai élményt. Nem volt ez másként akkor sem, amikor a nem tudom már hányadik pártkongresszus beterjesztett írásos anyagát kellett házi feladatként összehasonlítanunk a hozott határozatokkal.
Tudni lehetett, hogy a tanár elvtárs, nekem szegezi a kérdést: na, Kertész elvtárs, összehasonlította a két szöveget? Tudta előre a választ, hogy nem. Amihez még azt is hozzátettem, hogy hiábavaló lett volna, mert hiszen nyilván szóról szóra megegyezik a két kordokumentum. Ám ekkor váratlan dolog történt. Felállt egy ősz hajú elvtárs, régi párttag, s elmondta, hogy ő bizony egymás mellé rakta otthon a két írást s megdöbenve tapasztalta, hogy teljes az azonosság közöttük. Hirtelen nem tudott úrrá lenni felindultságán s könnyeivel küszködve kérdezte a helyzetet már nem annyira élvező tanárunktól, hogy akkor meg mivégre volt az egész kongresszus ...
Alighanem akkor kezdett összedőlni benne egy behunyt szemmel, engedelmesen felépített világ. Sokat gondolok rá azóta is, vajon mi lett vele? Elvégre az öregeknek már az időjárás előrejelzéseit is illik komolyan venni, hát még az olyan politikai földrengéseket, amelyeknek naponta tanúi vagyunk.
Éppen a múlt héten lettünk kiokosítva a Magyar Pszichiátriai Társaság sajtótájékoztatóján, hogy e nem éppen rangján kezelt orvosi diszciplína milyen mértékben tükörképe az egyén és a társadalom mindenkori viszonyának. Pontosabban:	le-
hetne tükörképe. A mellőzöttség, az orvosok belső viszálya azonban mit sem változtat a társadalom és az egyén viszonyán, s ennek kóros következményein. Elég csak az öngyilkosságok változatlanul magas számára, vagy a feltartóztathatatlan alkoholizmusra gondolni. A szakemberek szerint az állampolgárok legalább fele igényelne valamiféle lelki támaszt mindennapi útvesztőiben, hogy a szétesni látszó feladatmegoldási	képességük
mégis csak úgy-ahogy működőképes maradjon.
Nyílt titok, hogy ez idő szerint már, a rendszerváltás küszöbén álló Magyarországon a társadalombiztosítás a pszichiátriai megbetegedésekre költi a harmadik legnagyobb ösz-
szeget, a leszázalékolások terén pedig a lelkileg megrokkantak állnak már a második helyen.
Olyan figyelmeztető jelek ezek, amelyek egyértelműen arra utalnak, hogy — kivált átmeneti, válságos időkben — a lelki zavarok még inkább elszaporodnak. Tringer László professzor ezt a kórképet roppant találóan peresztrojka-neurózisnak nevezte el. S mi tagadás, ebben érintettek vagyunk jónéhányan. Mindenekelőtt és legfőképpen „a pártállami, szo-cialisztikus ideológiával egész életükben azonosult honfitársaink”, akik közül nyilván számosán meghasonultak már korábbi önmagukkal, ám ez a tény cseppet sem óvja őket a legkülönfélébb diszkriminációktól. Így természetesen az én öreg barátomról is hiába bizonygatom most e két hasábon, hogy már tíz évvel ezelőtt felismerte a bolsevizmus szörnyűségeit.
A társadalmi változás azonban továb szélesíti a peresztrojka-neurózisban érintettek körét. Mert nyilvánvaló, hogy azok sem érzik valami pompásan a bőrükben magukat, akik az évtizedek óta tartó lötyögés után a kíméletlen gazdasági intézkedéseket végül is majd foganatosítják. Egész biztos, vannak szép számmal olyan, egyébként mai mércével is megfelelő vezetők, akik képtelenek lesznek elfogadni a nekik címzett kihívásokat. Igyekeznek majd kiszállni a ringből, mielőtt kiütik őket, s bizony ezt a folyamatot sem ajánlaná egyetlen lélekgyógyász sem alkalmas kikapcsolódásnak.
Mondhatni persze, csupán néhány ezer embert érint az átmenet, amely bármennyire békés is lesz reményeink szerint, mégis csak jár bizonyos vérveszteséggel, amely majd éppen az új erők bevetésével, egyfajta össznépi vérátömlesztéssel lesz csak pótolható.
Hitem szerint én is bízom ebben, bár kétségeim azért jócskán maradnak. Egyszerűen azért, mert ez az ország megközelítően sem rendelkezik manapság az újrakezdés olyan eufórikus tartalékaival, mint rendelkezett közvetlenül a második világháború után. Igaz, nem hever romokban az ország, de az ökológiai veszélyeztetettség ennél sokkal nagyobb mértékű és lényegesen keservesebben orvosolható, mint néhány ezer ház újjáépítése. Ugyanakkor az emberek tele vannak szorongással, feszültségekkel. A gazdaságit is jócskán felülmúló értékválsággal küszködünk s egyidejűleg értékrend-hiánnyal is természete-tesen, amit még csak erősít az a tény, hogy változatlanul szerény az új, hiteles értékek kínálata.
Lehet folytatni a sort. Szocializmusképük egyeseknek ma is van, bizonytalan jövőképük viszont millióknak lett. Óriási léptékű a szociális, anyagi lecsúszás, az elszegényedés, a hátrányos helyzet dominánssá válása a társadalomban. Miközben a segítő szolgálatok — egészségügy, szociálpolitika — működése nem kielégítő, sőt olykor kifejezetten elégtelen.
Mindez része a peresztrojkaneurózisnak, amely, ha úgy tetszik, népbetegség: ez idő szerint még hatásos gyógyszer és terápia nélkül. Szólamok, ígérgetések mit sem segítenek. Csak a tiszta beszéd adhat reményt, esélyt az értelmes túlélésre. S akkor talán még azok is felkelnek és járni kezdenek, akik — anélkül, hogy ezt bevallották volna maguknak — már régen lemondtak erről.
Kertész Péter
szükség Marosvásárhelyen, ahol az esti órákban ismét véres események történtek. A város főterén román tüntetők megtámadták az ott békésen várakozó magyarokat.
Szemtanúk szerint Maros megye románlakta településeiről ismét több mint 10 autóbusszal és teherautókkal szállították a vandál pusztítást végző románokat Marosvásárhelyre. A tüntetők durván bántalmazzák az utcákon
található magyarokat, akik menekülni próbálnak. A Vatra Romaneasca szélsőséges nacionalista szervezet által vezényelt román csoportok fejszékkel, vasdorongokkal támadnak.
A kedd esti jelentések szerint számos sérültet szállítottak kórházakba, a főtéren véresre vert emberek fekszenek, a helyzet drámai.
A román Ideiglenes Nemzeti Egységtanács Végrehajtó Bizottsága kedd esti rendkívüli ülésén úgy döntött, hogy katonai erősítést küld Marosvásárhelyre — jelentette be Victor Stanculescu tábornok, román' nemzetvédelmi miniszter.
A miniszter, aki egyenruhában jelent meg a román televízió képernyőjén, a tv-ibíradó kedd esti műsora után, azt mondta, hogy a román forradalommal ellenséges, reakciós elemek próbálnak viszályt szítani a román nép és a magyar nemzetiség között.
Békés tüntetés
Romániában folytatódnak azok a diáktüntetések, amelyeket a Vatra Romaneasca szervezet kezdeményezett egyetemi központokban. A román televízió kedd esti híradójában adott beszámolót ezekről a diáktüntetésekről, amelyeken a résztvevők „szeparatizmussal" vádolták a marosvásárhelyi magyar orvostanhallgatókat, akik ülősztrájkot kezdeményeztek az anyanyelvi oktatás visszaállításáért. Iasiban a diáktüntetésen megjelentek a marosvásárhelyi orvosi egyetem román hallgatóinak küldöttéi, akik heccelték a helyi diákságot. A román nyelv egyeduralma mellett szálltak síkra, és nacionalizmussal vádolták a magyar diákokat, akik „jogtalan követelésekkel” lépnek fel.
Sok ezer magyar nemzetiségű marosvásárhelyi lakos rendezett békés tiltakozást kedd délelőtt a román nacionalisták hétfő esti brutális támadása miatt — közölte a francia hírügynökséggel Verestől/ Attila, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács kisebbségi bizottságának elnöke. A bukaresti rádió jelentése szerint a felvonulók a Vatra Romaneasca nevű szervezet azonnali feloszlatását követelték, és sürgették azt, hogy Ion Iliescu ideiglenes államfő személyesen hallgassa meg panaszaikat.
A Rompres hírügynökség közben arról számolt be, hogy a Vatra Romaneasca hétfőn nemcsak Marosvásárhelyre szervezett — a hivatalos hírügynökség megfogalmazása szerint — a „szepara-tisták elleni” tüntetéseket, hanem Kolozsvárott, Suceaván és Craio-ván is.
Sütő Andrást, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Maros megyei bizottságának elnökét, a neves magyar írót kedden gyógykezelés céljából Budapestre szállították.
Sütő Andrást a tököli katonai repülőtéren félig kábult állapotban hordágyon emelték le a repülőgépről. Bal szemén nagy kötés volt, homlokán pedig az ütlegelések nyoma,, látszott. Farkas József vezérőrnagy, sebészprofesz-szbr elmóndta: a sérülés súlyos, de nagy valószínűséggel nem élet-veszélyes. Szemét még délután a bukaresti katonai kórházban megműtötték, ezenkívül van két elmozdulás nélküli bordatörése és testén több helyen zúzódás talál-
ható. Az utazást jól tűrte, fájdalomcsillapítót kapott, s jelenleg állapota kielégítő. Arról azonban egyelőre nem lehet prognózist mondani, hogy a látása milyen lesz. Sütő Andrást a Róbert Károly körúti katonai kórházban kezelik.
Mint ismeretes, kora délelőtt Bukarestben a központi katonai kórházban a súlyosan sérült Sütő Andrást felkereste Ion Iliescu, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács elnöke. Szűts Pál bukaresti magyar nagykövet átadta Iliescunak Németh Miklós kormányfő üzenetét, amelyben arra kérték: tegye lehetővé, hogy Sütő Andrást — akit szélsőséges nacionalista tüntetők hétfőfl Marosvásárhelyen durván bántalmaztak — Budapesten kezeljék. A román vezető nem zárkózott el a kérés elől, de hozzátette: Sütő Andrásnak kell eldönteni, hol akarja magát kezeltetni, miután — mint hangoztatta — Romániában is vannak jól felszerelt klinikák és szakorvosok. A betegágyon a neves magyar író úgy nyilatkozott, hogy Budapesten kívánja kezeltetni magát.
Ezt követően a román fél leszállási engedélyt adott annak a magyar katonai gépnek, amely a betegért repült Bukarestbe. Szűts Pál nagykövet jelenlétében Sütő Andrást és feleségét az otopeni repülőtérre szállították, ahonnan magyar katonai repülőgéppel Budapestre utazott.
Elnöki felhívás
Iliescu, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács elnöke a Marosvásárhelyen kialakult helyzet miatt keddre virradóra televíziós beszédet intézett az ország népéhez, Erdély lakosságához. Marosvásárhelyen — mondotta — súlyossá váltak az események, és román állampolgárok „az előző eseményeket felmérve, értékelve, sajnálatos cselekedetekre ragadtatták magukat”.
Iliescu nem tett említést a Vatra Romaneasca nacionalista szervezetéről, csupán ezt mondta: — A kialakult helyzet megoldásáért mindent meg kell tenni, mivel a feszültségek, a gyanúsítgatások nem szolgálják sem a románok, sem pedig a magyarok érdekeit. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a helyi szervek nem tudták megfékezni a szélsőséges elemeket.
Iliescu megnyilatkozása a romániai magyarságot nem nyugtatta meg, mert az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács elnöke ezúttal sem volt határozott. Nem szólt a szélsőséges, nacionalista Vatra Romaneasca szervezet magyarellenes tevékenységéről, amely már hosszabb idő óta zavart kelt az országban.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség erélyesen figyelmeztette az ország vezetését a fenyegető veszélyre, arra, hogy a beadványok sorozatos mellőzése a szélsőséges elemek, mindenekelőtt a Vatra Romaneasca szervezet térnyerését segíti elő. A magát „művelődési egyesületnek” nevező Vatra Romaneasca lényegében alig egy hónapja hallatja hangját. Minden szereplése fokozódó vadságáról tanúskodott, nyíltan a világ elé tárta soviniszta, nacionalista, idegengyűlölettől áthatott törekvéseit — mutat rá az RMDSZ országos elnökségének kedden kiadott nyilatkozata.
„Marosvásárhelyen a »békés«-