﻿Áru:
forint
Magyar Nemzet
március 28.
Lili. évfolyam
78. szám
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
Előzetes eredmény
Az első forduló győztese az MDF
Április 8-án újra szavazunk
Bár a törvény szerint 24 órával a szavazás befejezése után nyilvánosságra kell hozni az ideiglenes eredményt, ez az Országos Választási Bizottságnak csak közel 50 óra elteltével sikerült. Kedden este fél 10 órakor a sebtiben össze trombitált sajtótájékoztatón jelentette be a Parlamentben az ideiglenes, számitógépes összesítésen alapuló eredményt dr. Németh János, az OVB elnöke. A már korábban nyilvánosságra hozott adatokhoz képest lényeges változás nincsen. Űj információ, hogy Hajdú-Bi'har 4., Szabolcs-Szatmár-tBereg 4., 5., 7., 8. választási körzeteiben a polgárok fele nem menjf el szavazni, így ezeken a helyeken mindenki indulhat a következő menetben, aki már az elsőben is részt vett.
öt kivétellel valamennyi egyéni körzetben második fordulót kell tartani. A területi listákra, tekintve, hogy a szavazás érvényes volt, már nem kell voksolni.
A választási bizottság az országgyűlési választások második fordulóját 1990. április 8-ra tűzte ki. Az Országos Választási Bizottság elvi döntése szerint, ha a második fordulóba bejutott három egyéni jelölt közül valamelyik visszalép, helyére nem áll-, hat senki, így feltehetően megindul a továbbjutott pártok jelöltjeinek egyezkedése, a taktikázás, ki kinek a javára mond le a további küzdelemről.
Folyosói hírek szerint a választási bizottság már kora délután átadta a2 MTI-nek az egyéni kerületben továbbjutott képviselők pontos listáját, a számítógépes eredményt, de ezt a választási törvény szabályait súlyosan megsértve, úgymond titkosi-tották, s nem engedték meg, hogy a Távirati Iroda ezt eljuttassa a szerkesztőségekhez, így több lap, köztük a Magyar Nemzet, már nem tudta közölni ezt a listát.
<d. j.)
Országos összesítésben az egyes pártokra leadott érvényes szavazatok aránya a következő:
	Százalék
MDF	24,71" o
SZDSZ	21,38%
FKgP	11,76%
MSZP	10,89%
Fidesz	8,94° o
KDNP	6,46° o
MSZMP	3,68" „
MSZDP	3,55° „
Agrárszövetség	3,15%
Vállalkozók P.	1.89%
HVK	1,87" „
Magyar Néppárt	0,76" o
M. Zöld Párt	0,37" „
NKgPP	0,20" „
Som. Kér. Koal.	0,12" o
M. Szöv. Agr. P.	0,10" n
Függ. M. Dem. P.	0,06" „
Szabadság Párt	0,06" o
M. Függetl. P.	0,04" „
Budapesti területi lista
Kedden 18.09 órakor elkészült Budapesten az 1504 jegyzőkönyv 98,47 százalékának összesítése. Ennek alapján:
Szavazat Százalék
MDF	291 566	28,34
SZDSZ	279 175	27,13
MSZP	132 724	12,90
Fidesz	118 502	11,52
KDNP	58 835	5,71
FKgP	52 135	5,06
MSZMP	42 565	4,13
MSZDP	36 472	3,54
HVK	16 686	1,62
Az OVB egyik tagja, Salamon Ferenc — akit a Szabad Demokraták Szövetsége delegált a bizottságba — hozzátette: amennyiben az OVB, vagy annak bármely tagja meggyőződik arról, hogy valaki szándékosan megszegte a választójogi törvényt, kezdeményezni fo Ják büntetőjogi felelősségre vonását. Nem engedhető meg,
hogy az adatok visszatartásával hátráltassák az eredmény megállapítását és a választópolgárok tájékoztatását.
Hivatalos adatok nélkül sem 24, sem 48 óra alatt nem lehet eredményt hirdetni — ezt mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Kara Pál, az Országos Választási Bizottság titkára. Véleménye szerint a számítógépes adatrögzítést továbbító rendszer nem tudott felnőni a feladathoz, később azonban e gondolatot kiegészítette azzal, hogy az OVB azért sem ellenőrizhette a jegyzőkönyveket, mert azokat nem kapta meg Bor-sod-Abaúj-Zemplénből és Budapestről. Mivel az adatszámlálásért a Belügyminisztérium Választási Irodája a felelős, tulajdonképpen e szervezetnek kellene beszámolnia arról, miért nem tudta összesíteni az adatokat.
A Magyar Nemzet kérdésére Kara Pál azt válaszolta, hogy az április 8-i második forduló azért veszélybe kerülhet, mert legalább. egy hétre van szükség ahhoz, hogy a második fordulóba került jelöltek nevét a megfelelő példányban kinyomtassák és eljuttassák a tizenegyezer szavazókörbe.
Az állapotok érzékeltetésére Kara Pál azt is elmondta, hogy hétfő este tízkor, amikor a jegyzőkönyvek ellenőrzése már javában folyt, Csiba Tibor, a BM Választási Iroda vezetője sürgős elfoglaltságára hivatkozva ismeretlen helyre távozott. Ezután derült
ki, hogy a jegyzőkönyvek egy része hiányzik, az ezzel kapcsolatos kérdéseket azonban az Országos Választási Bizottság már nem tudta feltenni Csiba Tibornak.
(emőd)
A Fővárosi Választási Bizottság döntésének megfelelően, szerdán reggel 8 órakor megkezdi a már hitelesített jegyzőkönyvek számszaki feldolgozását. Elfogadták, hogy manuálisan, kézi számolással összesítik az 1504 jegyzőkönyv adatait. Ez az eljárás meglehetősen munkaigényes, így akár napokig is eltarthat.
A Fővárosi Választási Bizottság keddi ülésén több jegyzőkönyvet visszaküldött a kerületi bizottságoknak adatpontosításra. Ezek visszaérkezése után, s újbóli ellenőrzésüket követően lehet majd a most még hiányzó jegyzőkönyvek adatait gépre vinni.
(MTI) Egyes híradások alapján elterjedt az, hogy a megyei választási bizottság tagjai elfáradtak, hazamentek pihenni. Pet-rik János, a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára viszont, az MTI munkatársának adott nyilatkozatában rámutatott: szó sem volt erről, a megyei választási bizottság tagjai nem azért mentek haza hétfőn délután, mert fáradtak voltak, hanem azért, mert úgy értelmezték, hogy a számítógépek megállítása miatt a munkát csak másnap lehet folytatni.
A jogszabály rendelkezése _ rint az országgyűlési választások második fordulójára 1990. április 8-án kerül sor. Kedden délután
—	még mindig a teljes választási eredmények ismerete nélkül is
—	annyi bizonyosra vehető, hogy az egyéiji jelöltek túlnyomó többsége a választások második fordulójában ismét a választók elé lép, hogy eldőljön: kik, melyik párt képviseletében jutnak képviselői mandátumhoz. Az eredeti elképzelés nyilvánvalóan nem számolt azzal, hogy az első forduló befejezése után enyhén szólva ilyen keservesen születik meg az eredmény. Kihat-e ez a késedelem a második forduló időpontjára? Hogyan alakulnak a „talpon maradt” jelöltek esélyei? Ezekről a kérdésekről dr. Holló András alkotmányjogászt kérdeztük.
—	A választójogi törvényben van-e arra nézve valami megkötés, hogy az első forduló után, ha szükséges, mikor kell a második fordulót lebonyolítani?
—	Időbeli megkötés nincsen, nyilvánvaló, hogy az első választási forduló lezárása után, ami lényegében a hivatalos választási eredmények nyilvánosságra hozatalának időpontját jelenti, értelemszerű technikai szünet után lehet lebonyolítani a második fordulót. Megfelelő időnek kell rendelkezésre állnia ahhoz, hogy például az új nyomtatványokat el lehessen készíteni, vagy a választási bizottságok felkészülhessenek.
—	A második forduló előtt, gondolom, nemcsak a szervezőknek, a választásban közreműködőknek, hanem a pártoknak is
Esélylatolgatás
időt kell hagyni ahhoz, hogy kellő módon felkészülhessenek ...
—	A pártok * már a kampány elején ismerték az április 8-i időpontot, tehát a választási kampányt ennek ismeretében szervezték meg. Egy mozgásban levő stábnak nem feltétlenül kellenek hosszú hetek ahhoz, hogy felkészülhessen az újabb fordulóra. Az időpontokról a jogszabály rendelkezett, s ez a pártok konszenzusán is alapult, igaz, akkor még mindenki úgy gondolta, hogy nem borul fel a lebonyolítás időbeli menetrendje.
—	Erre figyelemmel, elképzelhető-e, hogy a második fordulóra április 8-nál később kerül sor?
—	Elvileg igen, de ehhez egy külön jogszabályi rendelkezés kellene.
—	A jelenlegi erőviszonyokat figyelembevéve, a két választási forduló közötti lerövidült idő rpely politikai erőknek kedvez?
—	Személyes véleményem szerint inkább a nagyobb, erősebb pártoknak, akik az első fordulóban előkelő helyezést értek el. Hozzáteszem, hogy a magyar választópolgárok józanságból, jó értékelési készségből jelesre vizsgáztak. Elutasították a szélsőségeket. Az erőviszonyok a második fordulóban sem módosulnak számottevően, természetesen, ha az egyik párt visszalép a mási'k javára a második fordulóban, akkor a választók ezt elfogadják, akceptálják, feltéve, hogy a két szervezet filozófiája rokonítható.
(kisbalía)
A késedelemnek nincsenek jogi következményei
— mondja az alkotmánybíró
Választás már volt, választási eredmények még nincsenek. Ezt a lassan már tragikomikussá váló tényt sajtótájékoztatóján maga az Országos Választási Bizottság is elismerte. Dr. Németh János, az OVB elnökének szakszerű fogalmazása szerint: „Az OVB tisztában van azzal, hogy az adatok nem közlésével nem tett eleget a választójogi törvény felhatalmazásának."
Vannak-e jogi szabályok erre az esetre, szankcionálja-e a választójogi törvény az ilyesféle jogsértést?
Dr. Sólyom László alkotmány-
bíró elmondta, hogy a jogszabály semmiféle rendelkezést nem tartalmaz erre az esetre, s ennek a törvénysértésnek jogilag meghatározott következményei sincsenek. A felelősségrevonás, a szankció alkalmazása ebben az esetben értelmetlen volna, hiszen az OVB erre az alkalomra létrejött szervezet, amely a választások után úgy is feloszlik.
Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy a jogsértés amúgy is orvosolhatatlan és a szankciókból sohasem szoktak hiányozó választási eredmények születni...
(kbp)
Hogyan dönt Gorbacsov?
Aggódva követi a világ a litván válság alakulását
A hírmagyarázók latolgatják: véletlen vagy szándékosság az athéni merényletek hátterében
A LITVÁN ESEMÉNYEK minden egyéb hírt — így a magyar választásokról szóló újabb és újabb beszámolókat is — maguk mögé utasítanak. A szovjet hadsereg ejtőernyős alakulatainak vilniusi intézményfoglalása, valamint a katonák akciói a litván „dezertőrökkel” szemben, kétségtelen meglepetést keltettek a balti köztársaságon belül és a külvilágban is. Landsbergis litván vezető ismét nyugati segítséget kért, mert értékelése szerint tényleges moszkvai megszállás fenyegeti a tagköztársaságot, és külön is szólt arról, hogy meglehetősen brutálisan lépett fel a szovjet ejtőernyős osztag.
Az egész akció Landsbergis szerint élesen ellentétes Gorbacsov korábbi kijelentéseivel, amely csak az állampolgárok védelme esetére helyezte kilátásba a katonai lépéseket. Moszkva változatlan nagyhatalmi megítélését jelzi, hogy Nyugaton egyelőre még óvatosak az értékítéletekkel, legalábbis hivatalos formában. A legkényelmetlenebb helyzetben alighanem Washington lehet, hiszen hónapokkal korábban, a kaukázusi válság idején a sajtó által megszorongatott Bush elnök úgy nyilatkozott, hogy egy esetben tartja csak elfogadhatónak Moszkva fegyveres ténykedését valamely szovjet tagköztársaságban, nevezetesen akkor, ha az etnikai villongások vérfürdővel fenyegetnének, és a katonai akció ennek a fékezését szolgálná.
Litvánia esetében az okozza a gondokat, hogy a Nyugat egyelőre vonakodik a köztársaság függetlenségét elismerni, e nélkül viszont a balti állam hivatalosan szovjet tagköztársaság marad. Ha Moszkvának úgy sikerül alakítania, esetleg manipulálnia a helyzetet, hogy nemzetiségi ellentétként tüntesse fel a litván problémát — és az ejtőernyős akciót hivatalosan azzal indokolták, hogy a Moszkvához hű kommunista párt kért segítséget —, a katonai beavatkozással az immár elnöki hatalommal felruházott Gorbacsov szaván foghatja Bush elnököt.
A GÖRÖGORSZÁGI MERÉNYLETEK ugyancsak központi helyen szerepeltek a hírügynökségi jelentésekben. A Reuter és az AFP is arról számolt be, hogy 12 személygépkocsit robbantottak fel Athénben Molotov-koktéllal egy eddig ismeretlen szervezet, a Társadalmi Ellenállás tagjai. A gépkocsik a Szovjetunió, Csehszlovákia, Magyarország, Bulgária, Szíria és a PFSZ athéni külképviseletének a tulajdonában voltak. A BBC tudósítója szerint a háttérben <t fejlődő világ elkeseredését képviselni óhajtó szervezetnek az a törekvése áll, hogy figyelmeztesse a kelet-európai államokat arra, „ne hagyják cserben" a harmadik világot. Az ok valóságtartalmától függetlenül hazánk számára az ad különös időszerűséget a merényleteknek, hogy a Malév napokkal korábban döntött charterjáratainak leállításáról, amelyeken szovjet zsidókat szállított volna Izraelbe, mert szélsőséges iszlám terroristák megfenyegették. Az athéni robbantás minden összefüggés nélkül a sebezhetőséget bizonyította, és a Maiévnek kell a legjobban tudnia, hogy a sokat emlegetett biztonsági intézkedések ellenére mennyire veszélyeztethető a légitársaság egy merényletekhez nem szokott, azokra fel • sem készült ország esetében.
A MAGYAR VÁLASZTÁSOK nemzetközi sajtóvisszhangja immár csillapodóban van, annak ellenére, hogy a végleges eredmények még mindig nem ismertek. Ez utóbbi tény némi értetlenséget is kiváltott az elemzők között, igaz, a fő irányok alapján már inkább az esély-latolgatással foglalkoznak a tudósítások. A nyugati elemzők egymással is vitatkoznak: a magyar viszonyokat jobban ismerők, az eseményekről bővebben tudósítók külön óvnak a tömörebb beszámolókban kétségtelenül előforduló egyszerűsítésektől. Ilyen például a jobboldal és a nacionalizmus vagy populizmus különösebb árnyaltság nélkül alkalmazott használata; az előbbivel elsősorban az SZDSZ-t illetik címke-szerűen, míg az utóbbi kettőt az MDF-re ragasztják, ugyancsak a részletes kifejtés mellőzésével. Az egyszerűsítő tudósításokban rendre egy kalapba, a leszavazott volt kommunisták gyűjtőfogalmába kerül az MSZP és az MSZMP. Egyértelmű meglepetést okozott viszont a kisgazdáknak a vártnál gyengébb szereplése, valamint a szociáldemokraták megalázó eredménye.	(T. J.)
Moszkvai tudósítónk telexe
A külföldi tudósítóknak el kell hagyniuk Litvániát
Moszkva, március 27.
Felkérjük a külföldi állampolgárokat, hogy hagyják el a litván SZSZK területét és ideiglenesen tartózkodjanak az odautazástól, jelentette ki kedden a külügyi sajtótájékoztatón Jurij Gremitszkih szóvivő. Mint hozzátette. ez a Szovjetunióban akkreditált diplomatákra, külkereskedőkre és újságírókra is vonatkozik. A helyszínen levő tudósítóknak tartózkodási engedélyük lejártával kell távozniuk. Korábban a szovjet hatóságok arra hivatkozva tiltották meg egy-egy „forró pont” felkeresését, hogy nem tudják garantálni a személyes biztonságot. Mivel nyilvánvaló, hogy jelen esetben erről szó sem lehet, mind Gremitszkih, mind pedig Gennagyij Geraszi-mov arra hivatkozva próbálták megindokolni a rendelkezést:	az
események és „szélsőséges erők ' hatása alatt a helyszíni tudósítások objektivitása megkérdőjelez-hetővé válik.
Geraszimov a szovjet belügyek-be való egyértelmű beavatkozásként, a nemzetközi jog alapelveinek és normáinak ellentmondó cselekedeteként minősítette az amerikai szenátus múlt csütörtöki. Litvániát érintő határozatát. Mindez súlyosbítja a helyzetet, élezi a litván lakosság különböző csoportjainak a szembenállását és sajátos detonátorrá válhat az
amúgy is robbanásveszélyes állapotok közepette, jelentette ki.
A litván hírügynökségől, az Eltától szerzett információ szerint kedden mintegy húszezren vettek részt azon a nagygyűlésen, amelyen az orosz nyelvű lakosság tiltakozott Vilniusban a függetlenség deklarálása ellen. (Előzőleg katonai helikopterekről szórt röplapok hívták fel a lakosságot a tiltakozásra.) A megmozdulás rövid ideig tartott, nyugodt légkörben folyt le. Az Elta munkatársa a napközbeni helyzetet is nyugodtnak jellemezte: „itt éjjel szoktak történni a dolgok”. Elmondása szerint kedden a katonaság nem foglalt el újabb középületet.
A Vilniusban tartózkodó Va-lentyin Varennyikov, a szárazföldi erők főparancsnoka a keddi Pravdának nyilatkozva a 21-4 elnöki rendelettel indokolta a de-szantosok akcióit — így a legutóbbit, a független litván kommunista párt székházának elfoglalását. Arra hivatkozott, hogy a jelenlegi litván belügyminiszterre nem lehet bízni az állami épületek őrzését, mivel kijelentette, nem teljesíti a szovjet törvényeket. Varennyikov közölte:	eddig
23 litván katonaszökevényt tartóztattak le. Szombaton járt le az ultimátum, hogy térjenek vissza egységükhöz. A tábornok szerint a szovjet katonák azért törtek be
a vilniusi pszichiátriai kórházba, mert ott olyan szökevények rejtőztek, akik a Sajudis szervezésében „speciális előkészületekkel” foglalkoztak. Varennyikov figyelmeztetett : „veszélyes következményekhez” vezethet az önkéntes litván alakulatok további szervezése. (A TASZSZ jelentése szerint Litvánia második legnagyobb városában, Kaunasban naponta 200—300-an lépnek be az úgynevezett körzeti védelmi csapatokba.) Varennyikov felbújtással vádolta azokat a litván képviselőket. akik egységeik elhagyására szólítják fel a köztársaság fiataljait. Közölte továbbá, hogy a Litvánia területén tartózkodó katonai kontingensen belül külön alegység alakult a szökevények felkutatására és elfogására.
A moszkvai sajtótájékoztatón Geraszimov megválaszolatlanul hagyta azt a kérdést, hogy vajon azok a munkásőr jellegű alakulatok, amelyeknek a szervezésébe az SZKP keretében maradt litván kommunisták kezdtek, nem ütköznek-e az elnöki rendeletbe. Arra sem kaptak feleletet az újságírók, hogy a vilniusi középületek elfoglalására vajon a kisebbségi kommunisták adtak-e utasítást, esetleg az SZKP KB vagy a katonai parancsnokság rendelte-e el ezt?
Vytautas Landsbergis ' kedden táviratban tiltakozott Gorbacsov-nál az újabb katonai akciók ellen. A litván parlament elnöke előző este ismét találkozott a katonai parancsnokság képviselőivel. akik háromoldalas jegyzéket nyújtottak át neki. Ebben a TASZSZ szerint az elmúlt napok katonai objektumok, pártbizottsági épületek elleni akcióit sorolták fel.
A litvániai sajtó kedden közölte a baltikumi népfrontokat egyesítő balti tanács felhívását, amelyben Litvánia. Észtország és Lettország tömegmozgalmai a nemzetközi demokratikus erőkhöz fordul támogatásért: segítsék a balti népek erőfeszítéseit, hogy békés parlamenti úton helyreállíthassák a teljes állami függetlenségüket. Lambert Gábor
Moszkvából jelenti az MTI: Mihail Gorbacsov kedden este negyedórás nyilatkozatot adott a szovjet tévéhíradónak, de nem érintette a litván problémát.
A kialakult helyzetben eléggé érthetetlennek tűnik, de Gorbacsov szavaiból nem derült ki, hogy az Elnöki Tanács ülésén érintették-e a litván kiválás ügyét. Még feltűnőbb, hogy a bő negyedórás interjúban sem Gorbacsov, sem az őt kérdező újságíró nem hozta szóba a szovjet belpolitika mai legfeszítőbb kérdését, a litván problémát.
Párizsból jelenti az MTI:	A
Párizsban tartózkodó szovjet honvédelmi miniszter megerősítette, hogy nem terveznek fegyveres akciót Litvániában a hadsereg erői részéről. „Litvánia területén vannak csapatok, ez része a baltikumi katonai körzetnek, de a szovjet hadsereget nem vetették be” — mondotta Dmitrij Jazov újságíróknak, Michel Rocard francia miniszterelnökkel folytatott háromnegyed órás tárgyalása után.
Varsóból jelenti az MTI: A szovjet katonai nyomás abbahagyására és a litván kormánnyal való politikai párbeszéd megkezdésére szólította fel Mihail Gorba-csovot Lech Walesa a szovjet elnöknek írt levelében. Ennek szövegét kedden hozták nyilvánosságra Varsóban.
Brüsszelből jelenti az MTI: Illetékes NATO-források tájékoztatása szerint az Észak-atlanti Szövetség szoros figyelemmel követi a litvániai helyzetet, de nem kíván hozzájárulni a feszültség növeléséhez, ezért nyilvánosan nem is kommentálja azt.
A szövetség politikai bizottsága, amelyben a tizenhat tagállam diplomatái vesznek részt, a belga hírügynökség értesülése szerint hétfőn és kedden is ülést tartott, ezek középpontjában a litvániai helyzet állt.