﻿Csütörtök
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
Kö&helyezkedés
Ütőn a piac fele
Kiírnék egy közhelyversenyt. Ne becsüljük le a íocus communlst. A közhelyet évezredek préselték laposra. Rőfnyi maradandóság, csajkányi örökkévalóság. Közszükségleti filozófia.
Persze:	fölöttébb gyanús,
hogy a közhely érintetlenül, legfennebb tovább kopva-fe-nődve, vészel át bármilyen hatalomváltást. Minden rendszernek szüksége van rá: beilleszkedik.
Az ember azt hinné, ha mélyebbre túr, a dolgok mag-vához jut el, holott csak újabb közhely-tellérekhez. A hatalomszomjúság mögött:	hata-
loméhség. A nagy elvi hadonászások mögött olykor csak néhány goromba mondat, amilyet Tacitustól is idézhetnék ; mondjuk :...a köztársasági formát
dicsérni könnyebb, mint megvalósítani". Vagy, miután a történelmi munkák hordalékát és tanulságait sorolja:	„...
közben mindenki a dolgok egyformaságát és a csömört érzi ...”
Nyilatkozgatunk Európáról, udvarlósan, ahogy a gazdag s előkelő rokonról illik —, de csak vendégségbe jön. Teszünk is róla, nehogy az istenért itt maradjon, ideülje magát; jobbára csak sajtókonferenciákra libben be, meg szagos misékre, nyilvánosan adakozni. Ha nagyon itt ragadna, hamar kifogynánk a közhelyekből, és ritkábban piszkálhatnánk politikailag az orrunk publiciszti-kailag pedig, ildomosságra kényszerülnénk, legalábbis a szájunk elé kellene tartanunk a kezünk, amikor egy-egy otromba mondatot megeresztünk. (Az anyanyelvűnkön is palléro-zatlanok, neveletlenek vagyunk — istenkém, mikor tesszük végre kötelezővé az alapfokú nyelvvizsgát magyarból?)
Lesz új kormány és régi szokások?
Némi spiritiszta segéllyel ösz-szeállíthatnánk, akár minden idők legbölcsebb és lánglelkűbb magyar politikusaiból a kormányt — talán hiába. (Persze, ha közegyezségre jutnánk, hogy kik voltak a legkiválóbbak ...), Gejzától Mátyásig, Istvántól Gábrisig, mármint Bethlen Gáborig, s a múlt század nagyjaiig, bőven akad minden tárcára alkalmas jelölt — ezeregyszáz esztendő mégis a legszélesebb nagykoalíció — kérdés, hogy rábízná-e valaki Petőfire a tévéelnökséget?
Nem is ez a kérdés.
Hanem az, hogy egy nemzet, amely már-már úgy éli meg történelmét, akár egy lázas betegséget, s néha már azt sem tudja, látomásai voltak-e, avagy az igazra emlékezik, fél-rebeszélt-e, avagy más jajve-székelt — most igen nehezen éli meg a jelent, mint történelmet. Az utókorba kellene helyezkednünk (bár a magyarság helyezkedni sohasem tudott), hogy átérezzük: épp oly mélységessé tehető a fordulat, mint a honfoglalást követő évszázadban, ám de találkozásunk Európával lehet oly szerencsétlen is, akár a Lech mezején.
Eleddig a világ minden rendszere közhelyekből szervezte meg magának a szellemi udvartartását. Aki azonban azt hiszi:	KGB-közmondás volt,
hogy mondj igazat, betörik a fejed, az nem ismeri a történelem sürgősségi eseteit. Aki azt hiszi, a kurta csak ott kapar, ahol jegyre osztják a húst, vagy azt képzeli: csak a demokratikus centralizmusban hajlott minden szentnek maga felé a keze — az összetéveszti a rendszerváltást a megváltás-sal.
Cseppet sem vagyok bizalmatlan, csak tudom: az emberiség története nemcsak az eszmék vetélkedésének, avagy az osztályok harcának története — hanem a (mintegy reinkar-
Az átalakuló Kelet-Közép-Európa fő témája lesz a hetes csúcsnak
Genscher a földrészt átfogó gazdasági térség létrehozását javasolja
GAZDASÁGI ELEMZÉSEK kerültek az élre a hét közepén; ezzel foglalkozott — Albánia kivételével — a helsinki folyamatban részt vevő harmincöt állam képviselője Bonnban; a Kelet-Európához és a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági-kereskedelmi kapcsolatról kezdtek tanácskozást Washingtonban. A francia szenátus szintén meghallgatta azt a jelentést, amelyet az elmúlt -hetekben egy különbizottság •Magyarországról, Csehszlovákiáról és Lengyelországról készített. Ezt a témát is megvitatta Bush elnök a kanadai miniszterelnökkel, mint ahogy pénteken Magaret Thatcherrel, s a jövő -héten -Francois Mitter-rand francia államfővel Floridában fogják áttekinteni e problémát. Tokióban pedig bejelentették; Kelet-Európa jövője és annak világméretű kihatása központi kérdésként kerül napirendre a hét vezető ipari ország júliusi csúcstalálkozóján. A 'bonni tanácskozás záróokmányában a kelet-európai államok első ízben foglaltak állást egyöntetűen a piac-gazdaság elvei mellett. Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancel-lárja és külügyminisztere a konferenciát fontos állomásnak nevezte az egyesült Európa felé vezető úton. Szerinte a mostani tanácskozás megvetette az alapját annak, -hogy hozzálássanak az Atlanti-óceántól az Ural-hegységig terjedő, átfogó európai gazdasági térség létrehozásához. Javasolta, hogy ennek előkészítéseképpen hívjanak életre egy összeurópai környezetvédelmi hivatalt, s létesítsenek az egységes jogi elvek rögzítésére, valamint a politikai konfliktusok jelzésére egy központi hivatalt. Genscher szólt annak érdekében is, hogy mind a harmincöt állam számára nyissák meg az Európai Közösség Euréka kutatási programjában való részvétel lehetőségét, ily módon részesítve őket a korszerű technológiák előnyeiben. -A Keletre irányuló csúcstechnológiai kiviteli tilalmat, az úgynevezett COCOM-listát enyhítsék megfelelő mértékben; Genscher ennek alátámasztására kijelentette, hogy a poltikai és a biztonsági érdekek mögött semmiképpen sem maradhat el az. a nyugati készség, hogy előmozdítsák a technológiaátvitelt is.
A FRANCIA SZENÁTUSBAN tartott tanácskozáson elöljáróban megállapították: a közép- és kelet-európai országok közül Magyarországnak és Csehszlovákiának van a legnagyobb esélye arra, hogy viszonylag rövid időn belül áttérjen a piacgazdaságra. Noha az átmenet itt is több évet igényel. Jean-Francois Poncet szenátor, volt külügyminiszter, aki a helyszínen tanulmányozta a közelmúltban az egyes országok gazdasági helyzetét, beszámolójában kijelentette: a kűzép-és kelet-európai országokban bekövetkezett változás most már visszafordíthatatlan. Ezek az országok a Nyugathoz közelednek, s még egy, a Szovjetunióban esetleg bekövetkező visszarendeződés sem változtatna ezen. A párizsi szakértők viszonylag kedvezőnek minősítették Magyarország helyzetét, a súlyos adósságteher és a gazdasági gondok ellenére. Lionel Stoléru tervezési államtitkár azt a véleményét fejtette ki, hogy a gazdasági átalakítást az érintett országokban nem szabad hirtelen, kapkodva, a gazdaságot sokkoló módon megoldani, hanem; biztosítani kell az átmenetet. Az államtitkár szükségesnek látta a regionális gazdasági együttműködés kialakítását is Közép-Európában.
i ezek az értékelések a vezető nyugati lapok elemzéseivel, miszerint Magyarország a hirtelen nyugati fölzárkózás helyett, a fokozatosságot választotta a vasárnapi szavazásokon. Amint a tokiói Jomiuri Simbun megfogalmazza, a „gulyásszocializmus langyos vizében éldegélő néppel a thatcherizmust nem lehetett elfogadtatni — ez az SZDSZ vereségének egyik oka”. Az „Űjjászületö Magyarország” című írás ugyanakkor idézi Tamás Gáspár Miklóst, aki szerint a nép nem, értette meg, hogy a gazdaság talpraállításához mennyire szükséges lenne az ország gyors elnyugatosítása. A lap megfogalmazza, hogy ezzel szemben az MDF azt vallja, a túlzottan radír kális reformok csak zűrzavarhoz és új típusú 'kolonializmushoz vezetnének, ezért hirdeti a reformok fokozatosságát. A Nihon Keizai Simbun Antall József gazdasági programját kommentálva ismerteti a politikus véleményét, aki az infláció leszorítását és a munkanélküliség visszafogását kulcskérdésnek minősítette, s kijelentette, Magyar-ország megőrzi a fizetőképességét. A tokiói lap azonban megjegyzi, az általános elveken túl, a konkrét elképzelésekről egyelőre nem, sokat lehet hallani Budapesten.	(Zs. E.)
A bonni gazdasági konferencián ii| együttélési modellt fogalmaztak meg Kohl sürgette a COCOItl-rcndsxabályok felülvizsgálását
vezte az egyesült Európa felé vezető úton. Emellett — mondotta
—	szinte mérföldkőnek számít a helsinki folyamatban részt vevő államok ez év őszén megtartandó csúcsértekezletének megrendezése szempontjából. Ezen felvázolják az európai békerend távlatait, az 1992-re tervezett soros helsinki utóértekezleten pedig az európai biztonság és együttműködés elveit lehet majd ünnepélyesen rögzíteni.
A külügyminiszter szerint a bonni tanácskozás megvetette az alapját annak, hogy hozzáláthassanak az Atlanti-óceántól az Urál-hegységig terjedő átfogó európai gazdasági térség létrehozásához. Újólag javasolta, hogy ennék az összeurópai gazdasági térségnek az előkészítéseképpen hozzák létre az összeurópai környezetvédelmi hivatalt, az egységes jogi elveket rögzítő központot, valamint a politikai konfliktusok ideje korán való felismerésére szolgáló központot.
Az egységes Európa megteremtésében — jelentette ki Genscher
—	az Európai Közösségekre döntő feladat hárul, mert egyszerre lényegi tényezője az európai helyzet szilárdságának és modellje az új együttélési kultúrának. Itt nyilvánította ki azt is, hogy a német egységesülés az európai stabilitás erősítője lesz. A szabadon, demokráciában és szomszédaival békességben élő egyesült németség már előzőleg is figyelembe veszi a Szovjetunió biztonsági érdekeit. A közép- és kelet-európai változásokból éppúgy nem akarunk egyoldalú előnyöket kovácsolni, miként a kelet-európai fordulat és a német egységesülés sem indíthat el biztonságpolitikai erőeltolódást — mondotta Genscher.
Helmut Kohl szerdán kiadott hivatalos nyilatkozatában kifejtette: a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok robbanásszerű fejlődése nyomán itt az ideje a COCOM-rendszabályok felülvizsgálatának. A kormányfő szerint az NDK és a többi kelet-európai ország telefon- és távközlési hálózatainak rég esedékes felújítása különösen sürgőssé teszi a korlátozási rendszer ismételt átgondolását. A Köhl-nyilatkozatból kiderült az is, hogy Bonn már-
is tárgyal COCOM-partnereivel a tilalmi listán szereplő termékkör felülvizsgálatáról.
Beck Tamás a bonni gazdasági konferencia alkalmából találkozott Helmut Haussmann gazdasági miniszterrel, aki a részletekbe menő megbeszélésen biztosította a magyar felet afelől, hogy jóllehet az NSZK érdeklődésének középpontjában a német egyesítés, illetve az NDK ügyei állnak, a magyar gazdaság fejlesztését továbbra is szívügyének tekinti.
Szó volt a magyar adósságállományról, továbbá az iparkorszerűsítés kérdéséről is. Ha Magyarország adósságszolgálata 3—3 és fél milliárd dollár, és a konvertibilis kivitelünk 6—7 milliárd, akkor ilyen arány mellett gazdaságunk és iparunk önerőből való fejlesztésére aligha jut erőforrásunk. Ezért van a lehető legnagyobb mértékben szükség német tőkére.
Haussmann szóvá tette a magyar bürokratikus akadályokat. Több NSZK-szakember panaszkodik az ügyek lassú, késedelmes intézése miatt.
Beck Tamás szintén tárgyalt Rune Molin svéd ipari miniszterrel, akinek hivatalos volt ebédjén. Svédország az EFTA soros elnöke, fgy a svéd miniszterrel való véleménycserén szóba került az EFTA-val való kapcsolatok kérdésköre. A Volvo-gyár szintén jelen levő elnöke érdeklődést. mutatott az Ikarus-szal való együttműködés iránt.
Desmond Malley ír kereskedelmi és ipari miniszterrel a közös piaci társasági szerződés kérdését vitatta meg a magyar miniszter. Beck Tamás tárgyalt Vladimír Dlouhy csehszlovák miniszterelnök-helyettessel is.
Az MTI tokiói jelentése: A kelet-nyugati kereskedelem drámai módon fejlődni fog és a következő tíz évben Csehszlovákia és Magyarország nagyon nagy szerepet fog játszani az európai kereskedelem expanziójában — nyilatkozta Lucio Izzó, az Európai Beruházási Bank, a Közös Piac fejlesztési pénzintézetének alelnöke a KYODO hírügynökségnek adott exkluzív interjújában.
A Világbank a hazánknak nyújtandó hitelt tárgyalja meg Washingtonban
Először adnak pénzt reformok támogatásához
nálódó) jellemcsoportok küzdőtere. Még nem jelentették be azt a politikai szabadalmat, amely hosszú távon megoltalmaz az erősebb kutyák törvényétől. Minden új csapatban, remélhetőleg, túltengenék a tiszták, becsületesek, a rajongók és megszállottak — aztán, midőn a nagy társadalmi rengés csillapul, s mindenki berá-zódik, lassan kitetszik, a lelkesek: jobbára naivak, s a hatalom gladiátorbirkózásaiban — előbb-utóbb, ha más színekben is —, a láthatatlanabb tartományokban újra a ravaszok és kegyetlenek, a hízelgők és képmutatók kerekedhetnek felül. Amint van kinek hízelegni, akad hízelgő is nyomban. No meg: mindig szemesnek állt a világ.
Politikamentes politika természetesen nincsen — de lehet talán, szigorú hatalmi köz-tisztaság. A pártokat áthathatja, hogy ők nem a nemzet fölötti hatalom birtokosai, nem az ország urai, hanem csak múlandó alakzatai és változatai a nemzet ön- és érdekvédelmének. Nekik most csodát kell tenniük, Magyarországot kell tenniök.
Szívem szerint versenyvizsgát írnék ki a kormányzó székek betöltésére — de hát tudom: a választás maga is versenyvizsga volt. A pártok megpályázták a hatalmat és a felelősséget, benyújtották programok formájában pályázataikat, s a több milliós zsűri döntött. Nem volt könnyű. Nem jeligés pályázat volt, sokan mégis csak jeligékkel és ígéretekkel pályázhattak: alig akadt közöttük, aki (teszem azt) országvezetésben „ötéves szakmai gyakorlattal” rendelkeznék. Egyetlen tervezet sem született saját csőd tanulságaiból. De az országéból mindegyik.
Közhely, hogy új seprő ... De itt most környezetkímélő mosószer kell. Meg kell mosni az országot, nemcsak a csipánkat. S persze: nem kiönteni a fürdővízzel a gyerekeket, és az öregeket, a filozófusokat és a menedzsereket, a több-kevesebb jót, ami együtt: maga az ország.
Európa nem holmi egyetemes oldószer, amelybe beleomlunk, sem dús leves, amibe belefő-vünk. Az európai Magyarország is: Magyarországé marad. A magyarság fűszerétől csipő-sebb, ízesebb, érdekesebb Európában mi is jobban érezzük majd magunk.
Nem holmi érthetetlen, ingerült folt leszünk a térképén, a bőrén, amitől viszket, s bennünket véresre elkapar.
A magyar állam életrajzát azonban Szekfű Gyula háromnegyed évszázaddal ezelőtt a következő gondolatokkal fejezte be: „...Vannak szerencsésebb államok, melyeknek nem volt annyi pótolnivalójuk, mint a magyar államnak, ilyen Németország, hol a szellemi és gazdasági erők természetes egymásutánban és lassan működhettek, s nem zavarták egymást munkájukban. A hiányok kitöltése, az akadályok leküzdése csak szervezett munkával valósítható meg...” S valamivel előbb: „...A kapi-talisztikus korszak új hatóerői hirtelen betörve, rohanó munkájukkal a meglevőt sokkal inkább megtámadták és kikezdték, semmint ez állami szociális előrelátás mellett szükséges lett volna. Az új erők új képződményeket hoztak ilétre, melyek a lassú történeti fejlődésben létrejöttei még nincsenek szerves kapcsolatban.”
Mutatis mutandis — a tanulság azonban adott. A gyorsulásban is szervességet, szervezett munkát, „állami szociális előrelátást”.
Nem lesz könnyű dolga a következő öt kormánynak.
Bodor Pál
Az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő 35 állam bonni gazdasági értekezletén szerdán egyhangúlag elfogadták a záróokmányt.
Mint az MTI írja, az aláírók ebben hitet tesznek a szabad választások, a többpártrendszer, a jogállamiság, a piacgazdaság, a magántulajdon és a valuták átválthatósága mellett. Az értekezlet miniszteri szintű befejező szakaszán Bonnban tartózkodik Beck Tamás kereskedelmi miniszter. A magyar küldöttséget a konferencia ideje alatt Balázs Péter, a kereskedelmi minisztérium főosztályvezetője vezette.
A záróokmányban, amelyben a kelet-euurópai államok első ízben foglaltak állást egyöntetűen a piacgazdaság elvei mellett, a résztvevők kinyilvánították szándékukat: olyan szabad és versenyképes piacgazdaságot hono-
sítanak meg, illetve tartanak fenn, amelyben a kínálat és a kereslet határozza még az árakat. A helsinki tagállamok közösen kívánnak törekedni tartós gazdasági növekedésre és emelkedő életszínvonalra — olvasható az okmányban.
A konferencia egyik legfontosabb nemzetközi üzenete a résztvevőknek az a kötelezettségvállalása, hogy megkönnyítik a határokat átszelő gazdasági együttműködést, és javítják a beruházások, valamint a külföldi üzletemberek munkájának feltételeit, kiváltképp pártfogolva a kis és közepes vállalatok tevékenységét. Az összes valuta szabad átválthatóságát és a vállalati nyereség átutalhatóságát jelölték meg a jövőben összeurópai gazdasági rend alapjának.
Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja és külügyminisztere beszédében a bonni konferenciát fontos állomásnak ne-
Washingtonból jelenti az MTI: A Világbank először nyújt hitelt magyar gazdaságpolitikai programokhoz, a reformlépések támogatásához. A 200—300 millió dolláros hitelről, amely várhatóan csak az első lesz ebben a kategóriában, csütörtökön kezdődnek tárgyalások Washingtonban.
A Világbank eddig konkrét ipari, gazdasági tervek megvalósításához nyújtott hiteleket Magyarországnak. Hosszabb előkészítés után ezúttal várhatóan sikeresen lezárják a tárgyalásokat az első újfajta hitelről, ámely többek között a privatizálást, a veszteséges állami vállalatok átalakítását és a reform egyéb feladatait szolgálja majd. A tárgyalásokra aligha véletlenül nyílik
Washingtonból jelenti az MTI: A Szovjetunió az egységes Németország időleges, egyidejű tagságát javasolja a WATO-ban és a VSZ-ben, miközben kialakul az új európai biztonsági rendszer — erről beszélt Valentyin Falin, az SZKP vezető politikusa a The
mód a választások után: a magyar küldöttségben ezúttal az Országos Tervhivatal és a Magyar Nemzeti Bank vezető képviselői mellett helyett kapott mind a hat, parlamenti képviselettel rendelkező párt: az MDF, az SZDSZ, a FGKP, a Fidesz, a KDNP és az MSZP képviselője. Jelenlétük annál is fontosabb, mivel a jövendő megállapodást véglegesen az új kormánynak, illetve Ország-gyűlésnek kell majd jóváhagynia.
Világbanki körök szerint minden remény megvan arra, hogy a jövő héten megszületik az előzetes megállapodás az első új típusú hitelről, majd azt a Világbank vezetése — Budapesttel párhuzamosan — júniusban jóváhagyja.
New York Timesban megjelent nyilatkozatában.
A tervet Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter múlt heti washingtoni tárgyalásain említette meg. Amerikai kollégája, James Baker szerint a Nyugat akkor hallott az elgondolásról elő-
Legyen a Szovjetunió és Németország időlegesen a NATO és VSZ tagja
A tervei Sevardnadzétól hallotta Baker