﻿
május 4.
Lili. évfolyam
103. szám
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
Versengés a	politikában, együttnmJeödés az alap
Antall József május második felére ígérte a kormánpévsort
Az államigazgatás nem pártpolitikai terület Döntés a képviselők díjazásáról — Szolidaritás a litván nép önrendelkezési törekvéseivel — AT. Ház 9-én folytatja munkáját
PARLAMENTI ÖSSZEFOGLALÓ
ŰJ STÍLUS jegyéi mutatkoztak tegnap a Tisztelt Házban. Igencsak meglepődhettek a képviselők — és a leköszönő kormány tagjai —, amikor az ülésszak folytatása előtt egy-egy narancsot találtak az asztalukon, amellyel a fiatal demokraták lepték meg képviselőtársaikat. Ugyancsak újdonságként értékelhettük, hogy a Ház elnöke nem csupán képviselőtársait, hanem a tévénézőket és a rádióhallgatókat is köszöntötte. Széles publikum előtt lépett hát színre a képviselőház, sőt nem sokkal később a leendő kormányfő is, aki elfogadta az ideiglenes köztársasági elnöktől a kormány megalakítására kapott megbízatást.
Igaz, ez senkit nem lepett meg, hiszen már tavaly ősszel mindenki sejtette, hogy így lesz, aki megfordult a Parlament folyosóján. Az ideiglenes köztársasági elnök személyes benyomásai nyomán dicsérte a leendő kormányfő politikusi erényeit. Nem eredménytelenül, jelezte ezt az óriási taps is. Amikor szót kapott a leendő miniszterelnök, biztosította a honatyákat és az ország nyilvánosságát arról: nem személyes ambíció s főként nem karriervágy irányítja cselekedeteit, hanem a felelősségérzet és az, hogy kivezesse a válság kátyújából az országot. Ilyen helyzetben pedig a leendő miniszterelnök sem tehet mást, mint ígéretet tesz a kormány megalakítására és bizalmat kér a honatyáktól, meg a néptől, melynek kegyelméből ebben a rendkívüli időszakban ezt a feladatot kapta.
VÉGELÁTHATATLANNAK tetsző vita kezdődött az állandó és különbizottságok megalakulásáról. Egy MDF-es indítvány nyomán pedig különösen nagy vita kerekedett arról,
hogy változzon-e meg a környezetvédelmi bizottság neve, vagy maradjon minden az előzetes megállapodások szerint. Szó szót követett, igazi vita kerekedett abból is, hogy legyen-e vita az előzetes megállapodás ellenére. Fogytak szépen a honatyák a széksorokból, mire az indítványozó képviselő visszavonta előterjesztését. A vitát akár le is lehetett volna zárni, ám ekkor újabb honatyák érezték szükségét annak, hogy megerősítsék: ennek a képviselőháznak fölösleges szaporítania a szót, csakis a lényeges kérdésekről szabad vitatkoznia. Igaz, többen ugyanazt mondták, de legalább túlvannak a szűzbeszéden. Sikerült a bemutatkozás. Sőt akadtak olyan képviselők is a demokratikusan megválasztott parlamentben, akik arra buzdították a T. Ház elnökét, ne adjon szót azoknak, akik ehhez a kérdéshez kívánnak hozzászólni.
A DEMOKRÁCIA azonban demokrácia, így mindenki mondhatta a véleményét, és legalább mgegismertünk néhány új arcot is. Végül azután a bizottságok összetételét elfogadták. A vitából azonban az is tükröződött, hogy a két legerősebb pártjcépviselői között korántsem oly mérvű az egyetértés, mint a legfőbb vezetésben, így azután nem volt meglepő, ha némelyik felszólalót csak saját frakcióbéli tagsága tapsolta meg, no és azok, akikben élnek még a régi beidegződések, és úgy szokták meg, hogy minden felszólalásért taps a honorárium.
A vitát hosszú szünetek kísérték, végül is azután a honatyák megszavazták a saját javadalmazásukat megfogalmazó határozatot, állást foglaltak Litvánia ügyében, s ezzel az alakuló ülés befejezte ténykedését.
Csütörtökön reggel, néhány perccel 9 óra után folytatta munkáját az Országgyűlés alakuló ülése. A törvényhozókat egy-egy narancs fogadta az ülésteremben: a Fidesz képviselői kedveskedtek jelképükkel.
Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke elsőként megállapította, hogy 357 képviselő van jelen a teremben. Napirend előtt Nagy Ferenc József (FKgP) indítványozta, hogy néhai Nagy Ferenc volt miniszterelnöknek és sorstársainak magyar' állampolgárságát visszaállítsák. A javaslatot a parlament alkotmányügyi bizottsága elé terjesztik.
Ezt követően Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke lépett az emelvényre. Bejelentette: a Minisztertanács le-
A második nap
mondását követően — az alkotmány 33. paragrafusa (3) bekezdésének előírásai szerint eljárVa — a kormányalakítási megbízás előkészítéseként tárgyalásokat folytatott a parlamenti pártok képviselőcsoportjainak vezetőivel, valamint a pártokhoz rtem tartozó képviselők megbízottjával. Véleményük ismeretében — figyelemmel a demokratikus parlamenti hagyományokra —, kormányalakítással bízta meg Antall Józsefet, a Magyar Demokrata Fórum elnökét, a párt parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjét. Egyúttal felkérte, hogy a szükséges tárgyalások után, mihamarabb mutatkozzék be az Ország-gyűlés előtt kormányával, és annak programjával.
Göncz Árpád a bejelentéshez személyes megjegyzést fűzött.
Szólt arról, hogy Antall József képességeit az elmúlt, nem túl hosszú időben mindenkinék módja volt megismerni, öt azonban régebbi szálak kapcsolják az MDF elnökéhez: politikai pályafutásuk nagyjából azonos helyről indult; mindkettőjükre nagy hatással volt az egykori kisgazda-párti politikus, Kovács Béla sze-
ANTALL JÓZSEFí	'
mélye. Utalt arra, hogy igazi politikai tevékenységet először 1956-ban fejtett ki Antall József. Közel állt Bibó István köréhez, részt vett annak a nyilatkozatnak a ■megszövegezésében, amely 1956 mondanivalóját összefoglalta, s azt mindenki számára iránymu-tatóan képviseli ma is.
Megkísérelhetjük sorsunkat saját kezünkbe venni
A kormányalakításra felkért Antall József, a Magyar Demokrata Fórum elnöke leszögezte: amikor elfogadta a megbízatást, kormányalakítási kísérletre vállalkozott. Kifejezte reményét: a magyar alkotmányosság új korszakában szokásjoggá, gyakorlattá válik, hogy a legnagyobb politikai párt vezetője vállalkozhat először a kormány megalakításának kísérletére. Mint mondta: szeretné hinni, hogy a képviselők segítségével és a magyar nép támogatásával sikerül megalakítani a szabadon választott magyar Országgyűlésnek felelős első kormányt.
Antall József hangoztatta:	a
kormányalakításban semmiféle személyes ambíció nem irányítja, karriervágy nem vezérli. Arra vállalkozik, hogy megkísérelje az országot, a nemzetet a válság küszöbén álló nehéz helyzetből kivezetni, vagy legalábbis az egyenes útra terelni.
Antall József a képviselők és a magyar nép bizalmát kérte ahhoz, hogy az ország a történelmi esély kihasználása érdekében megtegye az első lépéseket. Hazánknak sok alkalommal voltak lehetőségei, sokszor tűnt úgy, hogy lehetőségünk van egy jobb, egy szabadabb, függetlenebb ország megteremtésére — mondta. — Most olyan történelmi órához érkeztünk, amikor megkísérelhetjük sorsunkat saját kezünkbe venni, illúzióink azonban nem lehetnek — tette hozzá.
—	A nehéz nemzetközi körülmények közepette — noha számos támogatót magunk mögött érezhetünk — csak önmagunk elhatározásával, tehetségével és akaratával érthetünk célt. Ugyanakkor tudnunk kell azt, hogy vannak más erők is; nem mindenki kívánja a mi sikerünket, sem az qrszág határain kívül, sem idehaza. Éppen ezért azöknak, akik valóban egy független, többpártrendszeren alapuló demokratikus Magyarországot akarnak — akár a kormányzó párt tagjai, akár az ellenzékhez tartoznak —, egymással a politikában versengve, de az alapkérdésekben együttműködve kell előrehaladniuk. Ha nem tudjuk megmutatni a világnak azt, hogy Magyarországot felelősségteljes politika irányítja — akár a kormányzat, akár az ellenzék oldaláról —, s azt, hogy a külpolitikai és belpolitikai feltételek közepette mi magunk mindent megteszünk Magyarország politikai stabilitásáért, gazdasági felemelkedéséért, akkor a veszélyek óriásiak lehetnek.
—	Hazánknak a nemzetközi pénzvilág bizalmát is meg kell nyernie, meg kell tartania, mert csak akkor haladhatunk előre, ha Magyarországon befektetések
lesznék, és mozgósítani tudjuk a nép gazdasági, politikai erőit.
Antali József kifejezte reményét, hogy az első koalíciós kormány azon politikai erők összefogását jelenti majd, amelyek már a választási szövetség keretében is együttműködtek. A magyar politikai életnek az Ország-gyűlés olyan közös otthona lesz, ahol kormánypártiak és ellenzékiek a politikában egymással érintkezve, magánemberként pedig egymással tisztes emberi kapcsolatban állva, egymást megbecsülve, nem gyanakodva, alkotnak közösséget. Mert szemben állhatnak ugyan egymással, de egy 'kérdés megítélésében nem lehet különbség: valamennyien a parlamentarizmus és a politikai többpártrendszer hívei. „Arról
meg lehetünk győződve — bízom abban, hogy erre soha többé nem kerül,sor —, ha itt még egyszer, és ezt csak elméletileg mondom, egypárti diktatúra lenne, ebből az Országgyűlésből nem sokan maradnának szabadlábon. Ez a tudat tartson 'bennünket össze, bármelyik oldalról jöttünk, mert ez az, ami mindnyájunkat összeköthet. Ez a mi közös örökségünk és a magyar alkotmányosság, amelyre büszkék lehetünk” — mondta nagy tetszést aratva Antall József.
A magyar alkotmányjogi fejlődés történeti útjának vázolása után leszögezte:	a történelmi
örökségnek meg kell határoznia magatartásunkat, hogy megőrizzük mindazt a múltból, ami jó. De moist hozzá kell fognunk a jövő építéséhez, mert a magyar nép problémái megoldását, hitének visszaadását és szorongásainak, belső feszültségeinek megszüntetését várja tőlünk — hangoztatta. — „E hittel, szolgálatként kísérlem meg teljesíteni a számomra megrenöítően és — nyugodtan mondhatom — igen nagy megtiszteltetéssel átvett megbízatást” — mondta végezetül Antall József.
A képviselők felállva, nagy tapssal fogadták Antall József szavait. Beszédének elhangzása után minden parlamenti párt frakcióvezetője, a leköszönt kormány elnöke és több tagja gratulált a kormányalakítással megbízott politikusnak.
Hosszas nyelvészeti nézeteltérések a bizottságok elnevezéséről
A kormányalakítással megbízott Antall József felszólalása után a képviselők rátértek az Országgyűlés állandó és különbizottságainak megalakításáról szóló határozati javaslat megtárgya-
Az elnöklő Szabad György elöljáróban kifejtette: a parlamenti pártok frakcióvezetői, valamint a független képviselők megbízottja előzetes tárgyalások során már megállapodtak az Országgyűlés bizottsági szervezetének kialakításában. Mindemellett személyi javaslatokat is tettek az egyes bizottságok tisztségviselőire. Ennek értelmében a parlamentnek egyszerre kell határoznia a bizottságok megalakításáról és vezetőinek személyéről.
Az új parlamentben az első vita az Országgyűlés létrehozandó bizottságainak elnevezése körül támadt. A mintegy egyórás polémiában több mint húszán — né-hányan többször is — mondtak véleményt. Tőlgyessy Péter, az SZDSZ parlamenti csoportjának vezetője elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiosztott javaslatban a kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televízió és sajtóbizottság nevében minden bizonnyal csak technikai hiba folytán került bele a felügyeleti szó, mert hiszen a parlamenti pártok frakcióvezetői nem így állapodtak meg előzetesen. Mivel valóban elírás történt, a javasolt elnevezést módosították. A Tisztelt Ház — a képviselők 67 százalékának igenlő szavazatával — egyetértett Kulin Sándor (MDF) azon javaslatával, hogy a szociális és egészség-ügyi bizottság nevét szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottságra egészítsék ki.
A bonyodalom abból keletke-
zett, hogy Papp Sándor (MDF) a környezetvédelmi bizottság nevének kömyezetügyi és település-fejlesztési bizottságra változtatását indítványozta, abból a megfontolásból, miszerint a környe-
zetvédelmi megnevezés túlságosan passzív magatartást jelölne. Tarján Lászlóné (FKgP) pedig a környezet- és természetvédelmi bizottság elnevezést ajánlotta megfontolásra. Ezzel összefüggésben Tőlgyessy Péter kifogásolta: ha a pártfrakciók előzetesen már megállapodtak a bizottságok elnevezéséről, akikor az egyik parlamenti csoport most miért terjeszt elő újabb változatot, s arról miért nyitnak vitát. Kiderült azonban, hogy Papp Sándor nem az MDF parlamenti csoportja, hanem annak környezet-védelmi szekciója nevében tette meg indítványát. Az MDF képviselője, hogy véget vessen az időközben kibontakozott nyelvészeti nézeteltéréseknek — amelyben többen Tőlgyessy Pétert is támadták, mert felszólalását úgy értelmezték, mintha általában akarná elejét venni a parlamenti vitáknak — visszavonta javaslatát. Tarján Lászlóné azonban változatlanul fenntartotta névváltoztatási szándékát, de azt a képviselők leszavazták. Mindeközben többen figyelmeztettek arra, hogy ez a vita méltatlan a parlamenthez, jó néhány honatya el is hagyta az üléstermet —, mások a témában a hozzászólások berekesztését kérték, de az elnök ragaszkodott ahhoz, hogy minden jelentkezőnek szót adjon. A számítógép nyilvántartása szerint a ténylegesnél is többen kértek volna szót, ám kiderült, hogy néhány esetben azok a narancsok adtak téves jelzést a technikának, amelyeket a munkanap kezdete előtt a fideszesek helyeztek el "képviselőtársaik padjain, esetenként a szavazógombokon.
A napirendről eltérően, a plenáris ülést megszakítva, délben az Országgyűlés különböző csoportjai külön tanácskozásra vonultak el. Zárt ülésre invitálta tagjait a külügyi bizottság, s ■megbeszélést tartottak a frakciók, majd a frakcióvezetők is.
A havi tiszteletdíj a miniszteri illetmény fele
A képviselőcsoportok vezetőinek tanácskozása miatt hosszúra nyúlt szünet után az Országgyűlés megtárgyalta a képviselői tiszteletdijak és költségtérítés ideiglenes szabályozásáról szóló határozati javaslatot.
Szabad György emlékeztetett arra, hogy a határozat csupán egy rövid, átmeneti időszakra szól, s a parlamentnek hamarosan alkotmányerejű törvényben kell rendeznie ezt a kérdéskört.
A képviselők — vita nélkül — 308 egyetértő szavazattal elfogadták a tervezetet, melynek értelmében havi tiszteletdijuk a miniszteri illetmény 50 százalékának megfelelő összeg, azaz bruttó 32 500 forint. Emellett tisztségenként eltérő mértékű pótdíjban részesül az Országgyűlés elnöke, al-elnöke, jegyzője, valamint az egyes bizottságok tisztségviselői. Az elfogadott határozat szerint a képviselők havonta tiszteletdíjuk alapösszegének 30 százalékáig költségtérítési átalányra, valamint szállásköltség megtérítésére jogosultak.
A határozathozatal után Szabad György bejelentette, hogy a parlament május 9-én, szerdája ismét összeül. Hozzátette: ez azért szükséges, hogy még a kormány-alakítást megelőzően — egyúttal
azt segítendő — az Országgyűlés napirendre tűzhesse az alkotmány néhány rendelkezésének felülvizsgálatát, valamint a minisztériumok felsorolásáról, illetve a jogalkotásról szóló törvényeket.
Szabad György ezután bejelentette, hogy fontos külpolitikai — Litvániával kapcsolatos — kérdésben közös állásfoglalást alakított ki a parlament külügyi bizottsága, valamennyi parlamenti pártcsoport, valamint a pártfrakciók vezetői és a függetlenek megbízottjának értekezlete. Javasolta, hogy — mivel ilyen módon valamennyi képviselőnek lehetősége volt véleményének közvetlen illetve közvetett kifejtésére — a plenáris ülésen már ne nyissanak vitát a nyilatkozatról, következzék a határozathozatal.
Orbán Viktor, a Fidesz frakció-vezetője kért ekkor szót, s közölte: ismeretei szerint nem is egy állásfoglalás-tervezet született ebben a fontos külpolitikai kérdésben. A vitától akkor tudnak eltekinteni, ha mindegyik tervezetet — így a Fideszét is — szétosztják, és azokat még a határozathozatal előtt — áttanulmányozhatják a képviselők.
A dokumentumtervezet szétosztásáig az elnök ismét felfüggesztette a plenáris ülést.