﻿Ara:
<>..10
forint _L
Fenlek
1990.
május II.
Lili. évfolyam 109. szám
Másnésöben
Európa Tanács, MTO-értckczlct
/
új biztonsági rendszert igényel
Felszámolják az atlanti szövetség atomtüzérségét
A külpolitikai helyzet
A NÉMET ÉS AZ EURÓPAI EGYESÜLÉS döntő szakasza kezdetéként értékelte Kohl kancellár a 2+4 megbeszélések külügyminiszteri találkozóját. Genscher nyugatnémet külügyminiszter a bonni megbeszéléseket elemezve szintén „jó startról” beszélt, s elsősorban a Szovjetunióhoz való viszonyt boncolgatta. A nyugatnémet diplomácia vezetője nem hagyott kétséget affelől, hogy Németországnak a NATO tagjának kell maradnia. „A sehova sem kapcsolódó egyesült Németország nem lenne nyereség Európa számára" — mondotta Genscher, mintegy vitázva a: szovjet elképzelésekkel, amelyek egy időre elnapolnák a kül- és biztonságpolitikai kérdések végleges rendezését. Genscher kifejtette:	a nyugatnémet kormány lehetségesnek
tartja, hogy szovjet fegyveres erők korlátozott ideig a jelenlegi NDK területén maradjanak. Ugyanígy szólt e kérdésről Márkus Meckel, az NDK külügyminisztere, aki a megoldás kulcsát elsősorban a NATO reformjában jelölte meg. Meckel is úgy vélte, hogy az egységes Németország nem lehet semleges. Túlhaladottnak ítélte viszont a NAT®-t is, amely szerinte „a hidegháborús szembenállás relikviája". A berlini diplomácia vezetője hangoztatta, hogy ki kell elégíteni a Szovjetunió jogos biztonsági igényeit, nem születhet olyan megoldás, amely azt példázná, hogy Moszkva „negyvenöt éves késéssel elveszítette a háborút”. A politikus úgy vélte: abszurd megoldás lenne, ha Németország egy időben két katonai szövetségfléz tartózná, de riiint hozzáfűzte, voltaképpen „egy megbékélt Európában maga a két katonái szövetség lété is ábszúrd".
A NATO MEGÚJÍTÁSÁVAL foglalkozott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén mondott beszédében Havel csehszlovák elnök is. Indítványozta, hogy a szervezet változtassa meg nevét, szerepét és katonai doktrínáját. Havel szerint a NATO neve szorosan kapcsolódik a hidegháborúhoz, s a jelenlegi kelet-európai események félreértését bizonyítaná, ha Európát a NATO zászlaja alatt kívánnák egyesíteni. Az elnök nem hagyott kétséget afféléi, hogy meggyőződése szerint a Varsói Szerződés elveszíti értelmét és feloszlik. Megoldásként a csehszlovák köztársasági elnök „egy nagy északi biztonsági övezet" létrehozását indítványozta, amely magában foglalná a helsinki folyamat országait. Havel indítványozta egy Európai Biztonsági Bizottság megalakítását, melynek szerepe a két katonai tömb önfeloszlatásával fokozatosan nőne. Az elnök úgy vélte, hogy még az idén összehívható az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet csúcs-találkozója, s az említett biztonsági bizottság akár már a jövő év elejétől megkezdhetné működését. A csehszlovák elnök szerint, nem szabad beletörődni a fennálló állapotokba, mindig kell „álmodozni”, Szerinte öt éven belül létre lehet hozni Európában egy közösséget, például az Európai Országok Szervezetét, s tíz év múlva megkezdődhetne a Mitterrand elnök javasolta európai konföderáció építése. Havel megfordíthatatlannak minősítette a szovjet demokratizálódási folyamatot is. Ügy vélte, a nem túl távoli jövőben egyes szovjet köztársaságok teljesen függetlenek lesznek. Gorbacsovról szólva kifejtette: nem lehet egyszerre csodálni és félni tőle, nem szabad örökké a konzervatív erőkkel félelmet kelteni. „Nincs visszaút, a világ sorsa nem egyetlen emberen áll, vagy bukik” — hangoztatta Havél.
EZEKNÉL GYAKORLATIASABB kérdésekkel foglalkoztak Kanadában a NATO védelmi miniszterei. Elvi megállapodás született arról, hogy a Nyugat-Európában lévő atomtüzérséget felszámolják. Az azonban még nem eldöntött, hogy ezt egyoldalúan, vagy a Szovjetunióval párhuzamosan hajtják majd végre. Az eszközök a NAT® rövid hatótávolságú európai nukleáris fegyverzetének mintegy felét alkotják, s a kelet-európai változások, a német újraegyesítés miatt .váltak immár szükségtelenné. Megfigyelők rámutatnak, e határozat az első lépés, amely a NATO nukleáris stratégiája átalakításaként értékelhető. Cheney amerikai védelmi miniszter mindazonáltal leszögezte: nem lát ökot arra, hogy az atlanti szövetség feladja jelenlegi, a rugalmas válaszadáson alapuló védelmi doktrínáját. Az új katonai és politikai stratégia kidolgozása lesz a legfőbb célja a NATO-tag-államok csúcsértekezletének, amelyet, mint Washingtonban közölték, július első hetében tartanak Londonban. Vélhetően, a tagállamok vezetői megpróbálnak válaszolni azokra a kihívásokra, amelyeket, az átalakuló Európa vet fel.	(P. T. R.)
Sikertelenül ért véget a budapesti „Nyitott égbolt**
Nem tudom, milyen érzésekkel foglalták el a háború utáni parlamentben a képviselők gyáros, miniszter, bankár, föld-birtokos elődeik helyét, s különösen mit érezhették a kommunista fordulat után a „nép fiai”, amikor a múltat idéző padsorokon a saját nevüket olvashatták. Gondolom, elégtétel és zavar egyszerre töltötte el a szívüket. Hasonló a helyzet ma. Feltételezem, eszébe jut — különösen az első időkben — nem egy képviselőnek, hogy ő most az egykori pártfőtitkár, nagy hatalmú megyei főember, vagy a derék egyházfi helyén ül. Nekem mindenesetre, ahogy sétálgattam a szünetben az Országház folyósóján, hirtelen hiányérzetem támadt: hol vannak a régi arcok, a magabiztosan közlekedő pártvezetők, a piros arcú zöldbárók. Helyettük szintén régi ismerősök bukkannak fel a kanyarban, máshonnan ismerősök: rendőrségi jelentésekből, nem jó szemmel nézett, de megtűrt rendezvényekről, vagy az utolsó egy év politikai tévévitáiból. Rengeteg a sehol nem látott, sehonnan nem ismerhető ember is.
Az elmúlt negyven év kirakatparlamentje érdekes módon táplálta azokat az illúziókat, hogy a parlament valami magasztos hely, a képviselő pedig különleges személy.
A népszuverenitás legfőbb letéteményesének hazudott Országgyűlés látszatszerepén keseregve sokan hitték, hogy jöhet, létezhet helyette a XX. század végén is olyan, amely ezt az eszményt nem csak lódítja, de meg is valósítja. Jó volna mihamarabb ráébredni, hogy az országgyűlések a modern világban nem kegyhelyek, nem a politikacsinálás kizárólagos, legfőbb, szent csarnokai. Munkahelyek. Értéküket, fontosságukat ez adja, a falaikon belül folyó munka minősíti őket. Nem többek közhivataloknál, ahol igen gyakran nem a nagy közönáégnek szól a produkció, nem látványos pengeváltások, bravúros szónoki teljesítmények szükségeltetnek. A parlament dolga egy szakosodott, millió egy részre osztódott világban nem a szakszerű előkészítés és döntés. Márpedig a politika szakma, amelynek szabályait, fortélyait, törvényeit csak a gyakorlatban, évek alatt lehet els&játítani. Ennek a politikai szakmának része valahol a képviselőség is. Nem a műhely, ahol a termék elkészül, sokkal inkább a bemutatóterem, a gyári vizsgabizottság, ahol szemügyre veszik, körüljárják, körbetapogatják a mintadarabot, finomítgatnak rajta, tanácsolnak ezt-azt, azután a végén áldásukat adják rá: kerüljön ki á világba, mondjon most már ítéletet róla a fogyasztó. A parlament a pártelvű világban, amelyet lehet nem szeretni, lehet fenntartással szemlélni, de mégiscsak tudomást kell venni róla, épp annyira lehet csak szuverén, önálló, független — kinek melyik szó tetszik —, amennyire egy világgazdasági rendszerben, egy kommunikációs világ-egészben az államok lehetnek azok. A határok képlékenyek, az elválasztó kordonokat állandóan rakosgatják, senki nem vonhatja ki magát általános hatások alól. A parlament, a kormány, a bíróság és újabb hatalmi ágtársaik viszonyára nem a fényes elszigeteltség a jellemző: egymástól függenek, összefüggenek, egymásra utaltak. Mindegyiknek megvan a fő dolga, amit inkább ő csinál, ami inkább őrá tartozik, de korlátlan hatalmat egyik sem élvezhet. A történelem tanúsága szerint éppen ettől életképes ez a rendszer, amely mesz-sze nem tökéletes — sem égi. sem földi értelemben —, de ké-
pes megóvni önmagát és a benne élőket a nagy megrázkódtatásoktól, fölborulásoktól. Az évszázadokon át építgetett, s folyton csiszolgatott intézmények, módszerek képesek visz-szakormányozni a szekeret az útra.
Magyarországon ez az út járatlan, és csak nyomokban látszik. Ha erre gondolok, nem lepődhetek meg az ügyetlenségeken, a régi reflexeket idéző megoldásokon, a szerénytelenségen, amely a következő percben megszeppentségbe csap át. Azon sem, hogy az alkotmány-módosítás parlamenti vitájában olyankor is a régi rendszerre mutogatnak, egy-egy korrigálni kívánt megoldást indokolva, amikor nem a távozó apparátus, hanem a hatalomba most érkezők ragaszkodtak a mára már használhatatlanná vált szabályozáshoz. így van rendjén: ami tegnap, más körülmények között hasznosnak ígérkezett a régi renddel vívott küzdelemben, az ma béklyóvá válhat, a kormányzást teheti lehetetlenné, s ezt nemcsak az új kormányzó erők, de az ország egyetlen lakosa sem akarhatja. Hogy ezt be is lehetne vallani? Természetesen. Tanulóidejét éli a parlament, az alakulgató kormány, az ország, az első hetekben ezek a botlások bocsánatos bűnök, mert hihetünk még abban, hogy kinövik őket. Hihetjük még, hogy valóban az idő sürgetése, a halaszthatatlanság az oka az olyan stílusú intézkedéseknek, amelyek láttán bizonytalanul' vagy éppen ellenérzésekkel figyelőkből rögtön kitör a kiáltás: hiszen ez semmivel sem jobb, mint ami azelőtt volt. Az igyekezet egyelőre erős az iránt, hogy kiépüljön egy olyan szisztéma, amely a hatalmak megosztásán alapulva, nem enged meg egyeduralmat, diktatúrát, sorozatos törvénysértést. Nem engedi meg, hogy a törvény szentségének hazugsága eltakarja a valóságot: a törvények folyamatos semmibe vételét.
Erősebbek és gyengébbek biztosan lesznek ezután is. a kormány például valószínűleg több hatalom birtokosának tudhatja magát, mint az inkább figyelésre, ellenőrzésre, a vészfék meghúzására jogosított parlament. Nem árt ügyelni a képzeletbeli vagy nagyon is valóságos határokra, és kíméletlenül jelezni, ha a miniszterelnök, a pártvezér vagy bárki túlmerészkedik a megengedhető hatalmi koncentráció közmegegyezéssel meghúzott vonalán. De nem érdemes azonnal farkast kiáltani, s diadalmasan a mellünket verni:	ugye, meg-
mondtam, ezek sem különbek az eltávolítottaknál.
Elég csak jó néhány képviselő arcát, járását nézni, hogy láthassuk: végső soron nem különbek. Ha mégis különbet produkálnak, annak egy oka lesz: olyan rendszer, olyan körülmények foglyaként végzik nem kis felelősségű munkájukat, amelyek nem engedik gyengébb formájuk, emberi gyarlóságaik parttalan felszínre törését és elhatalmasodását, önkor-látaikat többek között éppen ők állítják majd fel, törvényhozói, honatyai ügyködésük egyik fő kötelessége éppen ennek a mifelénk ismeretlen gyakorlatnak, intézményrendszernek a kikínlódása. Elszomorító perceket szerezve, aggodalmakat szülve közben nekünk is. maguknak is. Még hihetünk abban, hogy félelmeinkre rácáfolnak, hogy fogyatékosságaiktól megszabadulnak. Még hihetünk abban, hogy sikerül igazolniuk ezt a hitet. Hihetünk, óvatosan: ügyelve a részletekre, de nem tévesztve a lényeget.
Javorniczky István
Csütörtökön plenáris üléssel lezárult a Nyitott égbolt konferencia csaknem három hete folyó budapesti szakasza. Mint az eddigi viták alapján már látnivaló volt, a NATO és a Varsói Szerződés 23 tagállama számos alapvető kérdésben nem tudott dűlőre jutni a szabad ellenőrző berepüléseknek teret engedő Nyitott égbolt rendszer működésével kapcsolatban. Ezért a delegátusok most anélkül állnak fel a tárgyalóasztal mellől, hogy elérték volna eredetileg kitűzött céljukat, miszerint május 10-re már aláírásra, kész dokumentumot tettek volna a részes államok külügyminiszterei elé. A csütörtöki plenáris ülésen ezt a tényt rögzítették a tárgyaló partnerek, egyben reményüket fejezték ki, hogy kedvező politikai döntések esetén már a közeljövőben felújíthatja munkáját a konferencia, és sikeresen befejeződ-
het a még továbbra is nyitott kérdések lezárása.
Tóth Tibor, a magyar küldöttség vezetője csütörtök délután megtartott sajtótájékoztatóján is annak a reményének adott hangot, hogy a Nyitott égbolt tanácskozás már az idén a harmadik negyedévben, netán júliusban folytathatná munkáját. Magyarország az esetleges folytatáshoz továbbra is kész minden szükséges feltételt biztosítani a 23 tárgyaló partner számára. A magyar javaslatról — a felújítandó tárgyalásnak ismét Budapest legyen a hely-1 színe — előreláthatóan júniusban döntenek a részes államok. A kedvező döntés azonban — szögezte le Tóth Tibor — mindenekelőtt attól függ, hogy meg lesz-e a kellő politikai akarat a vitatott kérdések közmegelégedésre számot tartó lezárására. Ez a dolgok jelenlegi állása szerint mindenek-
előtt attól függ, hogy a közeljövőben esedékes szovjet—amerikai csúcstalálkozón Bush elnöknek és Gorbacsov elnöknek sikerül-e amúgy, is. igen zsúfolt tárgyalási programja során dűlőre jutni a Nyitott égbolt rezsim lezáratlan kérdései ügyében. Mindazonáltal Tóth Tibor megelégedéssel szólt arról, hogy számos részterületen jelentős haladást értek el a delegátusok. Különösen értékes, hogy a repülőgépeken elhelyezendő ellenőrző műszerek kérdésében is némi előrehaladás tapasztalható.
Továbbra is nyitott maradt — és ugyancsak politikai kompro-
Kananaskisbót (Kanada) jelenti a Reuter: A NATO védelmi miniszterei elvi megállapodásra jutottak a Nugat-Európában levő álomtüzérség felszámolásáról, ugyanakkor nyitva hagyták a kéidést, hogy ezt egyoldalúan, vagy a Szovjetunióval párhuzamosan kellene-e végrehajtani.
A NATO Nukleáris Tervező Csoportjának szerdán kezdődött kétnapos kanadai ülésén több miniszter az ellenőrzés lehetetlenségére hivatkozva az atomtüzérség egyoldalú felszámolása mellett érvelt. Ezek az eszközök a NATO Európában levő rövid hatótávolságú nukleáris fegyverzetének mintegy felét alkotják, de általános vélemény szerint a kelet-európai változások és a német egyesítés kilátása immár szükségtelenné teszi őket. A holland, a nyugatnémet, a belga és az olasz miniszter emellett megállapodást sürgetett a NATO-arze-nálban levő, már elavultnak számító Lance-rakéták teljes kivonásáról is. Mivel azonban London már előzetesen leszögezte, hogy nem támogatná a rövid hatótávolságú rakéták teljes felszá-
TndÓKÍtónk lelfif
Moszkva, május 10.
Lettország, Litvánia és Észtország mezőgazdasági minisztériumai között megállapodás született arról, hogy a központi hatóságok megkerülésével közvetlen termelői kapcsolatokat létesítenek mezőgazdasági termékek, nyersanyagok szállítására. A minisztériumok állandó képviseleteket hoznak létre egymásnál a koordinációs feladatok ellátására.
Felvásárlási lázról tudósított az Izvesztyija Lettországból a függetlenségi nyilatkozatot követően. A lap szerint eltűnt a polcokról a só, gyufa, a makaróni. Daugav-pilsben, a második legnagyobb városban Riga után, a deklarációi követő napon tizennyolc tonna sót adtak el a szokásos egv helyett. Hosszú sorok állnak a bankoknál is A lett takarékbank elnöke arra figyelmeztetett, ha így megy tovább, korlátozni kell a számlákról kifizethető összegeket. Bejelentették, hogy májusban normákat állítanak fel az élelmiszer-termékekre, a nyártól pedig kezdetét veszi a racionalizálás — vagyis a jegyrendszer.
Litvániában a lap szerint az energiatartalékok május 15—20. tájékán fogynak ki teljesen. A blokád következtében keletkezett gazdasági veszteségeket mintegy húszmillió rubelre becsülik, a ká-
misszumkészséget igényel — a gépválasztás kérdése. A konferencia 23 résztvevője közül 22 azon az állásponton van, hogy a felderítő repülésekhez az ellenőrző fél választhassa meg a repülőgépet. A Szovjetunió ezzel szemben inkább azon a véleményen van, hogy az ellenőrzött ország adja a repülőgépet.
Bár még továbbra is több olyan alapkérdés van. amelyben jelentősen eltér a tanácskozás résztvevőinek véleménye, a magyar delegáció vezetője derűlátóan nyilatkozott a konferencia sikeres lezárásának lehetőségeiről.
molásál (a „harmadik nulla-megoldást"). Washington pedig egyelőre nem foglalt egyértelműen állást, ezért e témában nem várható döntés.
A NATO védelmi minisztereinek mostani tanácskozása egyébkeni az első lépést jelenti a szervezet nukleáris stratégiájának átalakításában. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a szövetségnek alkalmazkodnia kell az Európában zajló politikai változásokhoz, a „hidegháború utáni korszak” új körülményeihez, ennek konkrétumairól azonban egyelőre nem esett szó.
Minden bizonnyal július első hetében tartják majd a Bush elnök által kezdeményezett NATO-csúcsértekezletet — közölte szerdán a Fehér Ház egyik szóvivője. Pnfwdiuk elmondta: bár a találkozó pontos időpontját még nem határozták meg, számos szövetséges július elejét javasolja. A londoni összejövetelnek az lenne a leladata, hogy a NATO-tagor-szagok vezetői új katonai és politikai stratégiát dolgozzanak ki a „kilencvenes évek átalakult Európája" számára.
rok azonban továbbgyűrűznek, Belorussziában a termelés beszüntetésének a határára kerül a hűtőgépgyártás, mivel nem érkeznek meg a litván kompresszorok. Az Izvesztyija beszámol Algirdas Brazauskasnak a szovjet kommu-nistákhoz intézett nyílt leveléről, amely a tudósító értékelése szerint „meglehetősen komoly vádakat" tartalmaz a szovjet politikai vezetésnek címezve azokat. Méltó-e civilizált államhoz olyan gazdasági blokád, mint amilyeneket a Litván Köztársaság ellen- hoztak? És- nemcsak a gazdasági veszteségekről van szó, hanem az erkölcsi csapásról, amellyel az a szándékolt vagv akaratlan próbálkozás lesz, hogy az embereket bonyolult problémák megoldására erőszakos módszerekkel Kényszerítsék — áll többek között ,a mindeddig a kompromisszumokat keresőnek ismert Brazauskas levelében.
Csütörtökön a litván parlament kinyilvánította, hogy a köztársasági rádió és televízió állami intézmény, a parlamentnek van alávetve. A televíziónál és a rádiónál nem működhetnek pártok és politikai szervezetek.
Lambert Gábor
*
Mitterrand elnök is fogadta csütörtökön Kazimiera Prunskie-
•Július elején rendezik meg a NATO csúcsértekezletét
Több tagállam sürgette a I.anre-raketák teljes Kivonását is
Mezőgazdasági szerződés lép éleibe a balti köztársaságok között