﻿C«iÜAr(ök
ALAPÍTOTTA: PETHÓ SÁNDOR
Antall és Camdcssws beszéde az Európa Tanács előtt
Gyors, de fájdalmas átalakítást igényel Kelet-Európa gazdasága
Moszkvában megkezdődött Sevardnadze és Baker csúcselőkészítője
NÉGYSZEMKÖZTI BESZÉLGETÉSSEL kezdődtek James Baker tárgyalásai Eduard Sevardnadzével Moszkváiban. A hivatalos egyeztetés szakértők 'bevonásával csütörtökön folytatódik, s a szovjet fővárosban a mostani öt nap alatt igyekeznék áttekinteni minden olyan •kérdést, amely a május 30-a és június \3-a közötti amerikai—szovjet csúcs témája lehet. A legfontosabbnak látszik ezek közül a hadászati ■támadó fegyverrendszerek 50 százalékos csökkentését célzó szerződés, ém még mindig nagy nézetkülönbségek vannak a két álláspont között, e légi és a tengeri indítású, manőverező röbot repülő gépek ügyében. Bár mind Gorbacsov, mind Bush remélte, hogy a nyári csúcson aláírhatják a szerződést, ennek az esélyei csekélyek. Ezt erősítette meg Baker a CBS hálózatnak szerdán adott nyilatkozatában is, mondván, változatlanul törekszenek a megállapodásra, de az idő rövid, hiszen két hét múlva lesz a csúcstalálkozó.
■ Emellett a Genfiben összeállított négy-ötszáz oldalas szerződéstervezetben a két szuperhatalom még nem rögzítette a végrehajtandó fegyverzetcsökikentés ellenőrzési módozatait. Két, név nélkül nyilatkozó amerikai tisztviselő elmondása szerint a szovjet fél a moszkvai, •februári előrelépés után, az áprilisi washingtoni tárgyalásokon visszakozott. Ezt alátámasztják hivatalos washingtoni körökben is; szerintük Gorbacsovnak a súlyos belpolitikai helyzet miatt nehéz felkészülnie a Bushsal való találkozóra. Mások viszont éppen arra mutatnak rá, hogy belpolitikai problémáit ellensúlyozandó, a szovjet elnök-főtitkár megpróbál legalább külpolitikai sikereket elérni.
ÉRDEKES SZEMPONTBÓL VILÁGÍTJA MEG a közelgő csúcsot és az annak sikerét esetleg megkérdőjelező START-szerződést a Na-tural Resources Defence Council nevű, fegyverzet-ellenőrzéssel foglalkozó szervezet. A tanulmánya szerint a START-szerződés igen csekély mértékben befolyásolja a szuperhatalmak fegyerkezési versenyét, és a beható elemzés megmutatja, hogy a hatékony és tartalmas ■leszerelési szerződéshez fűződő remények gyakorlatilag máris szerte-foszlottak. Noha a szovjet és az amerikai vezetők korábban a hadászati nukleáris erők 50 százalékos csökkentését tűzték ki, a STA'RT-megállapodás olyan sok fegyverfajtára nem terjed ki, amelynek eredményeként a csökkentés összességében csak 30 százalékos lenne. Eszerint az Egyesült Államok 25 százalékkal mérsékelné nukleáris robbanótölteteinek számát, ezzel szemben a szovjet csökkentés körülbelül Ö5 százalékos lenne. Róbert Norris, a tanulmány egyik szerzője rávilágított, hogy a STAiRT-megállapodás értelmében felszámolandó valamennyi fegyver gyakorlatilag elavult harci eszköz, és mindenféleképpen kivonnák őket az arzenálból. Ugyanakkor a szerződés nem ■korlátozná újabb nagyobb találati pontosságú hadászati eszközök jövőbeni 'bevezetését, mint ahogyan azt sem tiltaná, hogy a kivont fegyverekről leszerelt robbanótölteteket újból felhasználják. A tanulmány szerzői azt javasolják, hogy a START-megállapodás utón azonnal kezdődjenek újabb tárgyalások a fegyverek számának még nagyobb arányú csökkentéséről, és bizonyos hadászati erők, új tilalmáról.
A MÁJUS VÉGI TALÁLKOZÓVAL ÖSSZEFÜGG Helmut Kohl ■washingtoni útja is, hiszen a nyugatnémet szövetségi kancellár azzal ■a céllal indult el szerdán, hogy az amerikai—szovjet csúcs előtt_újfent megszerezze George Bush támogatását a német egység mielőbbi megalapozásához. Erre azért van szükség, vélik Bonnban, mert az unió külső körülményeinek tisztázására hivatott 2+4-es megbeszélések reményt keltő kezdete ellenére nyilvánvaló, hogy a két nagyhatalom vezetőjének találkozójától várható a döntő előrelépés. Bonnban másfelől úgy látják, az amerikai -német egyetértés kinyilvánítása kedvező hatást gyakorolhat az amerikai—szovjet csúcsértekezletre is. Bizonyos kérdéseknek a tisztázása viszont, mint például a NATO-tag-ság, vagy amint Genscher most Washingtonban ismételten föl akarja vetni, az új légi indíttatású rakéták állomásoztatásának a tilalma, ugyanúgy összefügghet a német unió megteremtésével, mint az a bonni értesülés, miszerint a Szovjetunió állítólag leállította a csapatkivonást az NDK-ból.	<Zs- E->
Háromnapos tanácskozás a Parlamentben
Gyors privatizációs programot ígért a kijelölt miniszterelnök
Az elmúlt négy évtizedben ez a magyar nép háromszor próbált meg kitörni ebből a rendből. Először 1945 és 1947 között, fantasztikus sikereket elérve, de próbálkozását a kegyetlen sztálinista diktatúra elfojtotta. Fegyverrel a kézben kelt föl a hatalom ellen 1956-ban, s mindazok az eredmények, amelyek a retorziós korszak után megvalósulhattak, erre a szabadságharcra vezethetők vissza. 1956 figyelmeztetés volt a magyar kommunistáknak, a Szovjetuniónak és a nyugati kommunista mozgalmaknak is. Éppen ezért történelmi tett is volt. A harmadik kísérlet a nyolcvanas évek végén indult meg, békés eszközökkel, kihasználva a térségben kibontakozó folyamatokat. S voltaképpen ez a konferencia is ebbe a keretbe illeszkedik. Ez a három kísérlet — mondta Antall József — együttesen az európai felzárkózási törekvéseinket is képviseli, hiszen mindig is ide kívánkoztunk, ezért vállaltuk a görög-római,	zsidó—.keresztény
kulturális örökséget. A vágyakozásunk, hogy beleilleszkedjünk
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése háromnapos konferenciát kezdett Budapesten. A földrészünk keleti és nyugati feléből összesereglett képviselők és szakértők arról fejtik ki véleményüket, miként mozdítható elő a piacgazdaság fejlődése az átalakuló Kelet-Euró-pában.
Történelmi visszatekintéssel kezdte eszmefuttatását az Európa Tanács eszmecseréjének résztvevői előtt Antall József. A kijelölt magyar miniszterelnök elsősorban a nyugat-európai hallgatóságnak fejtette ki azon gondolatait, hogy Magyarország ezeréves történelme során mindig a kontinens rosszabbik felébe került, ha szakadék osztotta meg Európát. Az első és a második világháború után olyan politikai döntések születtek Versailles-ban, Jaltáiban és Potsdamban, amelyek visszavetették az ország fejlődését. A szovjet hadsereg jelenléte 1945 után pedig olyan viszonyokat kényszerített rá az országra, amelyek a magyar néptől távol álltak.
Európa egységébe, az áldozatvállalásunk ennek értelmében nem testesít meg új programot, hanem része ezeréves történelmünknek.
Falanszter helyett működőképes rendszer
Churehillre, Schumannra, Ade-nauerre és De Gasperire hivatkozott később beszédében a kijelölt miniszterelnök, s mint kifejtette, ezek a kimagasló személyiségek azért példaképeink, mert felismerték, hogy félre kell tennie az ellentéteket, meg kell békéim Nyugat-Európában, ez az egyetlen esély a fejlettség és a jólét megteremtésére. Ezen az úton nekünk is el kell indulnunk — szögezte le Antall József, megjegyezve, hogy Magyarországon példamutató kisebbségi politikát kívánunk folytatni, s meghatározó szerepet „nem játszhat semmiféle nacionalista mozgalom, ordas eszmékkel nem rokonszenvezünk”, nemzeti értékeinkre azonban ügyelünk. Emlékeztette hallgatóságát, hogy a magyar nép egyiharmada a határainkon kívül él, sorsuk iránt különös felelősséget érzünk. Az új kormányzat külpolitikájának fontos alkotóeleme lesz a szomszédokkal kialakítandó viszony.
Derültséget keltett a teremben Antall József, amikor visszautalt korábbi nyilatkozatára, amely szerint, aki a miniszterelnökséget elvállalja, az vagy fanatikus, vagy őrült, vagy misszionárius. Önem fanatikus, még nem őrült, következésképpen csak misszionárius lehet, s azt kéri a 'Nyugattól, hogy küldetésében segítsék; érjék el, hogy ne csak itthon, hanem a világban is megerősödjék iránta a bizalom. Tudja jól — közölte —, hogy gazdaság és politika elválaszthatatlan. Piacgazdaság csak szabad politikai rendszerben létezhet, ám most Magyarországon többről van szó, mint a Franco utáni korszakban Spanyolországban; nem. csuipán a diktatúrát kell széttörni, hanem a történelemben példa nélkül álló feladatot is végre kell hajtani, a falanszter helyére működőképes rendszert tenni. Ennek a programnak talán a legfontosabb eleme az, hogy a ma még 90 százalékos részarányú állami tulajdont csökkenteni kell, mintegy 25—30 százalékra, méghozzá igen gyorsan, néhány esztendő alatt. A privatizációhoz nyilvánvalóan szükségünk van a külföld segítségére, de nem feledkezhetünk meg a magyar részesedésről sem. „Nem banánköztársaság vagyunk — hangoztatta —, olyan középosztálynak kell kialakulnia, amely kellő mennyiségű tőkével részt vehet ebben a folyamatban.
Siker vagy népharag
Alapvető stratégiai szándékunk a csatlakozás az európai gazdasági integrációhoz. Hogyan tehetjük ezt meg, nos, ez a következő hónapok fejleményeitől függ. Nemcsak rajtunk múlik, ismerte el a kijelölt miniszterelnök, megjegyezvén rögvest, hogy 1992 előtt még tárgyalási szinten sem lehet szó a tagsági kérelemről. De az európai közösség egységének a létrejötte után az optimális keretek között szeretnénk előrelendíteni az ügyünket. Lehet persze, hogy ez a közeledés az évtized végéig is eltart. Elfogadjuk ennek minden politikai és gazdasági következményét. Tisztában vagyunk azzal is, milyen problémákat vet fel a Varsói Szerződés válsága, s e tekintetben az Országgyűlés igen körültekintően tárgyal majd erről a kérdésről. De nyilvánvalóan ez is része az európai integrációs törekvéseknek.
Szólt arról is Antall József, hogy a következő években küzde-
ni kell az infláció és a munkanélküliség ellen, miközben meg kell változtatnunk a gazdaság szerkezetét, és szociális hálót is készítenünk kell. „Magyarországon nem alkalmazható minden gyógyszer, itt már nincsenek tartalékok", ha ezt nem vesszük figyelembe, akkor a kormányt elsöpörheti a népharag. Óriási tehát a Nyugat felelőssége is, sugallta a kormányfő, hiszen egy esetleges elszegényedés tömegeket kényszeríthet elvándorlásra, és a fejlett ipari államok még a vasfüggönyt is visszakívánhatják. Nem koldusként kérünk segítséget — szögezte le —, van erkölcsi alapunk, hiszen Európáért szenvedtünk, áldozatot vállaltunk érte, amikor a második világháború után belekényszerültünk a hatalmi rendbe.
A változások ára
A délelőtti ülésszak utolsó fölszólalója, M iűhel Camdessur azzal érvelt igen világosan;* hogy a piacgazdaságot nem lehet fokozatosan felépíteni. A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója kijelentette persze, hogy a változásnak ára van. De nincs más lehetőség, mint a rendkívül gyors cselekvés, mert a gazdaság egymással összefüggő részelemekből áll. Szükség van az árak fölszabadítására, de a'bérliberalizációra is. Ekként kell ösztönözni a piac érvényesülését, és ösztönözni a teljesítményt, de be kell látni, hogy nincs teljes foglalkoztatottság. Nincs értelme elzárkózni a külföldtől, a versenytől, világpiaci árakat kell meghonosítani, és minél előbb 'bevezetni a nemzeti valuta konvertibilitását. Az államnak hármas funkciót kell ellátnia. Ellenőriznie a makrogazdasági folyamatokat, szigorú antiinflációs és monetáris politikát folytatva, kialakítani a törvényes kereteket a piacgazdasághoz, s létrehozni azt a társadalombiztosítási 'hálót, amely enyhíti az átmenet feszültségeit, elsősorban a munkanélküliséget. A rendkívül nagy befolyású nemzetközi intézet pénzügyi vezetője (az IMF és Magyarország megállapodásaitól függ a nyugati pénzvilág jóindulata) azt mondta, elképzelhetetlen a lépcsőzetes fejlődés, ez ugyanis határozatlanságot szülne, és elodázná a problémák megoldását. A Nyugatnak a minőségi növekedést kell serkentenie, figyelembe véve a környezetvédelmi előírásokat, és egyes társadalmi rétegek sebezhetőségét.
Délutáni sajtóértekezletén Cam-dessus fölvillantotta, hogy a valutaalappal kötött alku értelmében a fizetési mérleg deficitje nem haladhatja meg a félmilliárd dollárt, az áremelkedések üteme sem lehet nagyobb húszszázalékosnál. Az idei első eredmények jók, s az új kormánnyal hamarosan tárgyalások kezdődnek egy olyan hároméves programról, amelyet az IMF is hajlandó finanszírozni.
Sajátos családegyesítés
Az Európa Tanács első ízben szervezett a földrész keleti felében ilyen jellegű konferenciát, s ez jól érzékelteti érdeklődését. A huszonhárom tagország képviselői mellett Kelet-Európából is érkeztek vendégek előadásokat tartani és vitatkozni. Ismét elhangzott, amit az idén már any-nyiszor 'hallhattunk, hogy Magyarország még ebben az évbbn tagja lehet az európai demokráciákat tömörítő szervezetnek. Megnyitó beszédében Jean Val-leix, a közgyűlés fejlesztési és gazdasági bizottságának az elnöke is a megismételhetetlen történelmi pillanatra utalt. Sőt, azt mondta, a Nyugat is sokat vár az új keleti kezdeményezésektől.
Az Iniail-iioriiiiiiiv
Nagy várakozás előzte meg, hogy a kormányalakításra felkért ANTALL JÓZSEF vajon milyen kormánylistával rukkol majd elő, s kiket jelöl majd a kibővült számú miniszteri bársonyszékekbe.
Szerdán délután a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőivel zsúfolásig megtelt teremben az MDF elnöke, miniszterelnök-jelölt saját maga olvasta be a mikrofonba a tárcákhoz párosított neveket. E szerint a jelöltek névsora a következő:
Belügyminiszter:	HOR-
VÁTH Balázs
Földművelésügyi miniszter: NAGY Ferenc József
Honvédelmi miniszter: FÜR Lajos
Igazságügyi miniszter: BALJAI István
Ipari és kereskedelmi mi? niszter: BŐD Péter Ákos Környezetvédelmi miniszter: KERESZTES K. Sándor Közlekedési és hírközlési miniszter: SIKLÓS Csaba Külügyminiszter:	JE-
SZENSZKY Géza Munkaügyi	miniszter:
GYÖRIVANYI Sándor Művelődési és közoktatási miniszter:	ANDRASFALVY
Bertalan
Nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere:	KADAR
Béla
Népjóléti miniszter: SURJÁN László
Pénzügyminiszter:	RABAR
Ferenc
Tárca nélküli miniszter: GERBOVITS Jenő, KISS Gyula és MADL Ferenc.
a 3.
dó.)
Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke a konferenciát üdvözölvén úgy fogalmazott, a „visszafogadásért kopogtatunk, hiszen .minket elszakítottak Európától. Nem a tékozló fiú tér meg, inkább sajátos családegyesítésre vágyunk." Catherine Lalumiere asszony, a tanács főtitkára, mintegy erre reagálván mondta azt, hogy ez az európai szervezet tud befogadni. Mert összeurópai kíván lenni, s fölvillantotta azt is, miről vitázhatnak az elkövetke-
Tiid»«íl»nk (eleve
i napban a : i gazdasági sz tosság esélyeiről, a és a politikai reform tárói, a munka, a pénz, a t koskodás értékének a viss; zéséről, a szociális gondo, mikéntjéről.
Az eszmecsere ennek szellemében folytatódott szerdán délután, amelyet este még fogadás is színesített. A megbeszélések összegzése péntekre várható.
Blahó Miklós
Sevnrdnudze és Baker megbeszélései
Moszkva, május 16.
Jóllehet a hivatalos szovjet— amerikai 'külügyminiszteri tárgyalások osaik csütörtököm 'kezdődnek, Eduard Sevardnadze és James Baker szerdán Moszkvában négyszemközt megbeszéléseket folytatott. A TASZSZ rövid közleménye ezek jellegéről semmit sem árult el, csupán arra emlékeztetett, hogy a mostani látogatás sajátos „indikátor” lehet a két hét múlva esedékes csúcs-találkozó előtt.
Nem kizárt, hogy Baker a nem hivatalos megbeszéléseket használta ki a litván probléma megvitatására. Kazimiera Prunskiene litván kormányfő az Egyesült Államokban járva éppen arra szólította fel a washingtoni vezetést, hogy segítse elő a párbeszéd megkezdését Moszkva és Vilnius közölt. Litvániában gyébként a parlament szerdán zárt ülést tartott, és ezen a Moszkvával kapcsolatos. esetleg módosított ál-
Wawhingtoni (ndósítónkiól
láspont kialakításáról folyt a vita. Nem hivatalos hírek szerint Prunskiene nyugati látogatását összegezve a kompromisszumok szükségességét helyezte előtérbe.
t-t -r)
Mint az AFP jelenti, James Baker szerdán délelőtt három-negyedórás megbeszélést folytatott az ugyanosak Moszkvában vendégeskedő Hoszni Mubarak egyiptomi államfővel, és átadta neki Bush amerikai elnök üzenetét.
Az üzenetben Bush kifejtette kormányzatának nézeteit arról, hogy miként kívánja bátorítani a közel-keleti megbékélési folyamatot — vált ismeretessé egyiptomi forrásból. A találkozón Mubarak és Baker megvitatta a térség helyzetét, különös tekintettel arra, hogy Izrael az általa megszálH arab területeken telepíti le a zsidó bevándorlókat.
Bush szerint a balti válság ..feszülné” teszi a csúcsot
Washington, május 16.
Még mindig „nem zárná ki” a hadászati megállapodás megszületését, és ellenjegyzésének lehetőségét a két hét múlva kezdődő szovjet—amerikai csúcsra, ám szerdai sajtóértekezletén George Bush elismerte, a balti válság j „bizonyos feszültséget” fog okoz-| ni a Mihail Gorbacsovval esedékes május végi—június eleji találkozóján. Baker moszkvai tárgyalásainak kezdetén jelenve meg a Fehér Ház sajtótermében, és bevallva, hogy még nem kapott jelentést külügyminiszterétől, az amerikai elnök természetesen óvatosan fogalmazott. Ismét hangoztatta azonban, hogy változatlanul erősen óhajtaná a balti államokra nehezedő gazdasági nyomás „enyhítését”, s megerősítette — az onnan érkező, meglehetősen riasztó, a The Wall Street Journal szerdai vezércikk-íróját a kaukázusi nemzetiségi összecsapásokra, és akként Moszkva katonai beavatkozásának „indoklására” emlékeztető jelentések napján —, hogy a Bush-kor-mány „örül” a balti függetlenségi törekvéseknek. Ámde a Gorbacsovval való tárgyalásain az amerikai elnöknek „a témák széles körét” kell felvetnie, s figyelembe kell vennie” a saját keleteurópai érdekeket”. Egyébként is; szovjet—amerikai csúcsszintű párbeszédre akkor is sor került, amikor még a ^kelet-európaiak rabságban sínylőditek, hideghá-
ború volt”. Éppen ezért akkor is fenn kell tartani a dialógust Moszkvával, ha a hadászati megállapodás mégsem kerülne most tető alá („akkor folytatjuk a munkát”). S Bush megjegyezte, hogy a csúcs végén a Camp Da-vid-i elnöki üdülőhelyen kötetlenül beszélgetve majd Gorba-rsovval felvetheti neki a baltihoz hasonló kényes kérdéseket is, és főként azt, hogy kormánya minek ad ma „elsőbbséget”.
Gorbacsov azonban nem tölti, mint Bush több más külföldi vendége, az éjszakát is Camp Davidben; a szovjet államfő kissé megzavarta a Fehér Ház köreit. & nemcsak azzal, hogy a csúcs napjaiban is meglehetősen sok szabadidőt kötött ki magának, vagyis alkalmat találkozni másokkal is (és nem kért az elnöki palotával szemben levő Blair Hous-i vendéglátásból, inkább a nagykövetségen alszik), hanem ráadásul „turistaprogramot” is beiktatott a hivatalos utánra. Ez komoly dilemmát je-eniett a Bush-kormánynak, amely legmagasabb szintű tanácskozás után úgy döntött, Washingtont a június 3-i, vasárnapi közös sajtóértekezlet után elhagyva, Gor-bacsovot magánemberként keli kezelni, persze nem akármilyenként. Így a biztonságáról hajlandók gondoskodni, amikor Min-neapolisba, majd San Franciscóba látogat, ám e különút költségeit Moszkvának kell állnia...
(avar)