﻿6,50
forint
Magyar Nemzet
ALAPÍTOTTA: PETHÓ SÁNDOR
Péntek 1990. május 25.
Lili. ésfolyam
121. szám
Churchill! hangvétel a moszkvai törvényhozásban
Szig'
oru
programot
javasol a szovjet kormány
Az előzetes feltételezések ellenére Kim ír Szén utóda Kim ír Szén
A külpolitikai helyzet
TÖRTÉNELMI ALKALOM mulasztódon el: drámai élésséggel kellett volna felhívni az ország népének a figyelmét a következő nagyon-nagyon kemény hónapokra, esetleg évekre. Tőkés Rudolf, amerikai egyetemi tanár, az angol rádiónak küldött budapesti jelentésében bírálta ekképpen a magyar miniszterelnöknek kedden beterjesztett kormányprogramját, miközben kevesellte a szabaddemokraták szakszerűségét és konkrétságát. A BBC hírmagyarázója úgyszintén fenntartásait hangoztatta, túl optimistának és kevéssé részletesnek találta Antall József beszédét. A hírügynökségek terjedelmes budapesti jelentéseikben egyébként egybehangzóan leszögezik: Magyarország hivatalosan is hátat fordított a kommunizmusnak azzal, hogy az új kormány letette az esküt. Az amerikai UPI azt emelte ki, hogy a kabinet száz napra való jóakaratot kért az ellenzéki pártoktól, míg az osztrák és nyugatnémet távirati iroda azt hangsúlyozta: Antall József elutasította a gazdaság sokkterápiáját. A Reuter az új miniszterelnöknek azt az ígerétét domborította ki, miszerint kivezeti Magyarországot a Varsói Szerződésből, és a nyugati világ részévé teszi. Szakértőkre hivatkozva az AFP ugyancsak azt írja, hogy Budapest „fel akarja vágni a tályogot”, és a lehető leggyorsabban általános kelet-európai vitát akar provokálni a VSZ átalakításáról.
MAGYARORSZÁG HITELKÉPESSÉGE a jövőben javulni fog — kommentálta a Swiss Bank Corporation Group ügyvezető elnökségi tagja azt a Japánban felröppent hírt, hogy a Bank of Japan esetleg ismét lejjebb sorolja a Magyar Nemzeti Bank hitelképesáégét. A második legnagyobb svájci bankcsoport képviselőjének derűlátó nyilatkozata talán biztatás is az új budapesti kormánynak, e véleményt azonban korántsem osztja egyöntetűen a nemzetközi pénzvilág. Erre utal, hogy a washingtoni Bretton Woods Bizottság által szervezett szimpóziumon több felszólaló szorgalmazta, hogy a Nyugat új pénzügyi eszközök megteremtésével támogassa a kelet-európai gazdasági reformokat, mert — mint Ottó Lambsdorff, nyugatnémet gazdasági miniszter fogalmazott — csak a gazdasági siker hozhat politikai eredményt. a kommunista rendszerből a demokratikus rendszerbe történő átmenet alatt. Lawrence Eagleburger amerikai külügyminiszterhelyettes amellett érvelt, hogy a segítség ne hite], hanem vissza nem térítendő segély formáját öltse, Soros György pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a kelet-európai országok 12-15 milliárd dollárt veszítenek azzal, hogy kereskedelmüket a Szovjetunióval konvertibilis alapra állítják át. E súlyos terhek enyhítésére javasolja Soros a Marshalí-tervhez hasonló fizetési unió kidolgozását. Említést érdemel, hogy míg a tervet magyar szakértők érdeklődéssel fogadják, Klaus csehszlovák pénzügyminiszter az ülésen élesen kikelt ellene, mondván, az nem reális, a cél nem a további elkülönülés, hanem a visszatérés Európába.
„VÉRT, VEREJTÉKET ÉS KÖNNYEKET” ígért népének Nyikolaj Rizskov csütörtökön a szovjet parlamentben, amidőn előterjesztette azt a gazdasági reformprogramot, amely megfigyelők szerint helyenként ugvan érezhetően kompromisszumokat tartalmaz, ám még így is túl radikális ahhoz, hogy konzervatív ösztönzésre akár a Legfelső Tanács, akár a lakosság megtorpedózza a végrehajtását. Maga a peresztrojka van válságban — tette közzé egyidejűén egy ismert szovjet szociológus véleménvét a Moszkovszkije Novosztyi. Jurij Lévada kifejti- a hatalom törvénvességét igazolni hivatott történelmi folytonosság érvényét vesztette, lejáratódott, az alkotmányos legitimáció meg nem létezik, míg a vezető személyes tekintélyén alapuló legitimitás már megszűnt. A válság leküzdésének módozatait elemezve a tudós felteszi a kérdést, hogy vajon, aki ma a Szovjetunióban rendet csinál, elnyeri-e a bizalmat. Az igencsak gyakorlati problémát bogozva a szociológus arra a következtetésre jut, hogy az erő alkalmazása hosz-szú távon sem tudná megnyugtatni a társadalmat, nem fenyegeti hát a Szovjetuniót valamiféle lengyel vagy latin-amerika tipusu fordulat. Hogy a legfelső hatalom ne váljék merőben jelképessé vagy a konzervativizmus túszává, a Moszkovszkije Novosztyi reális párbeszédet sürget, a „bizalom kormányának" a létrehozását.
A moszkvai hetilap egy másik cikke a közelgő szovjet—amerikai csúcstalálkozó kapcsán arról elmélkedik — egyenlőségjelet téve a Szovjetunió és az Egyesült Államok közé —, hogy a szuperhatalmak ideje alighanem lejárt. A feleknek számolniuk kell egymás gyengeségeivel így például Washingtonnak tudomásul kell vennie, hogy a külpolitika’kérdései a Szovjetunióban a belpolitikai harc tárgyát képezik. Az írás céloz arra, hogy a Gorbacsovra nehezedő amerikai nyomás fokozódása a szovjet konzervatívokat erősítheti, s figyelmeztet: az a törekvés, hogy az amerikai fél minél több engedményt csikarjon ki Moszkvától a leszerelési szerződésekben, azt eredményezheti, hogy a Legfelső Tanács végül nem ratifikálja az egyezményeket. (V. L.)
Moszkvai tudósíiánk telexe
llizalmailnnsagi indítvánnyal él a demokratikus ellenzék
Hármas Jelölés után
Kosáry Domokost választották az Akadémia elnökévé
Antall József együttműködést ígért a kormány nevében
Moszkva, 1990. május 24.
Csütörtökön a szovjet parlamentben Nyikolaj Rizskov kormányfő két órán keresztül részletezte új gazdasági elképzelései lényegét. Ezek szerint, ha a parlament beleegyezik — ami a dolgok állása alapján korántsem biztos —, az év végéig kellene befejezni a piacgazdaság jogi alapjainak kialakítását, 1991—92-ben végrehajtani az árképzés, adózás, a hitelrendszer reformját, kiépíteni a szociális támoga-
tás rendszerét, megteremteni az anyagi-pénzügyi egyensúlyt. 1993-ra lehetne újból elérni a megtermelt nemzeti termék 1990-es szintjét, és a következő két évben növekedést lehetne elérni. 1993—95 között csökkenne az adminisztratív • gazdaságirányítás súlya, erősödne a konkurencia.
A csendben hallgató képviselők akkor élénkültek fel, amikor a kormányfő rátért a konkrét következményekre, a kiskereskedelmi árak jövő év elejétől ter-
vezett növelésére. Átlagban a duplájára növekedne az árszínvonal, ezen belül a hús, 2,3-, a hal 2,5-, a tej és a cukor 2-szere-sére emelkedik, a kenyér 300 százalékkal. 30-50 százalékkal növekednének az ipari fogyasztási cikkek árai, emelkednek a kom-munikális szolgáltatások, a közlekedés tarifái. Rizskov megerősítette, hogy a július 1-jei kenyéráremelés kivételével, a többi intézkedést össznépi referendumra terjesztik elő.
Miközben a szovjet füleknek teljesen szokatlan adatokat sorolta a kormányfő, a televízió kamerája a képviselők arcát szondázta, amelyekről hitetlenkedést, elképedést lehetett leolvasni, tisztán kivehető volt, amint egyikük azt hajtogatta: „Szörnyű, szörnyű." Aligha sikerült megnyugtatni a kedélyeket a kompenzációk felemlegetésével. Ezek szerint a kormány az áremelések 70 százalékának, 135 milliárd rubelnek a megtérítését tervezi, a dolgozóknál a fizetések 15- százalékát, legalább negyven rubelt, a nyugdíjasoknak, diákoknak pedig 35 rubelt juttatna.
Az előadói beszédet követő vitában a kisebbségi radikális képviselőcsoport bizalmatlansági indítványt terjesztett be a kormány ellen, arra hivatkozva, hogy az áremelések társadalmi robbanóanyagot jelentenek, és az embereket az utcákra mozgósítják. A vita pénteken is folytatódik, és csak annak lezárásakor tekintik át az indítványt.
A vezetéssel szembeni bizalmatlansági válságról cikkezik a Moszkovszkije Novosztyiben Jurij Levada szociológus. A központi közvélemény-kutatási intézet adataira hivatkozva megállapítja, hogy kimerültek az ismert modell tartalékai, miszerint a kudarcokért a felelősséget a közelmúlt politikusaira vagy a sztálinizmusra lehetne hárítani. A tömegek fokozatosan a jelen vezetést jelölik meg okozókként. A márciusi adatok szerint a megkérdezettek legnagyobb részénél (37 százalék) a tömegtájékoztatási eszközök és a vallási szervezetek élveznek teljes bizalmat, ezt követi a hadsereg (35) és a parlament (34). A párt iránti feltétlen bizalom 16 százalékra esett vissza a tavaly márciusi 38-ról. Áprilisban a megkérdezettek 62 százaléka a nehézségek növekedésével számolt az elkövetke-
Bukarestből jelenti az MTI: „Nincs más út, mint az együttélés az országban élő kisebbségekkel, valamint szomszédainkkal. Remélem, sikerül megtalálni a közös nyelvet a megfelelő együttműködés kialakításéhoz, valamint ahhoz, hogy jó kapcsolatokat építsünk ki a szomszédos Magyarországgal” — jelentette ki Ion Iliescu. A vasárnapi szavazáson köztársasági elnökké választott politikai vezető ezt azon a nemzetközi sajtóértekezleten jelentette ki, amelyről a csütörtöki román lapok számolnak be. Iliescu hozzátette: a magyar kisebbség szervezete, az RMDSZ eltávolodott ugyan a Nemzeti Meg-mentési Fronttól, de úgy vélem, sikerül rendezni a problémákat, annál is inkább, mert szerintem az RMDSZ ezzel politikai hibát követett el.
ző években, és csak 11 százalék mérte egyáltalán a jelenlegi helyzet stabilizálódását remélni. A politikai helyzetet illetően a feszültségek fokozódását várja 57 százalék, polgárháborút 11, stabilizálódást 14 százalék. Számos társadalmi megnyilvánulás késztet annak feltételezésére, hogy a politikai színpadon bizonyos erők konglomerátuma jelent meg a rend jelszavával, írja Levada. Ezen erők meglehetősen komolyak, és nem kizárható, hogy az elnöki hatalom rendkívüli támasztékainak a szerepét jávsz-hatják el (vagy ennek ellenfeleiét, a helyzet függvényében), természetesen a Peresztrojka, a reformok szüntelen fejlesztése nevében — írja a Moszkovszkije Novosztyi rövid távú prognózisa, hozzátéve: a befagyasztott káosz azonban zűrzavar marad, nem alakul át renddé.
Lám bért Gábor
*
Moszkvából jelenti az MTI: A litván függetlenségi nyilatkozat felfüggesztése esetén azonnal megkezdődhetnek a tárgyalások a kiválásról, amelynek nyomán néhány éven belül elképzelhető a köztársaság függetlenségének megteremtése — jelentette ki Mihail Gorbacsov, litván képviselőkkel folytatott csütörtöki moszkvai megbeszélésein, amelyen a litván parlament sajtószolgálatának tájékoztatása szerint Gorbacsov nem említette a korábban hangoztatott feltételt, amely szerint a kiválásról szóló szovjet törvény szerint népszavazással kell dönteni a függetlenségről.
A tárgyalásokon részt vevő népi küldöttek, Vaidotas Antonaitis, Nyikolaj Medvegyev, valamint Egidius Bickauskas, Litvánia moszkvai állandó képviselője, átadták Gorbacsovnak a litván parlament szerdai határozatát, amelyben a vilniusi törvényhozás kilátásba helyezte a függetlenségi nyilatkozat megvalósításából adódó rendelkezések felfüggesztését, azonban nem függesztette fel magát a nyilatkozatot. A vilniusi tájékoztatás szerint Gorbacsov nem volt elégedett a nyilatkozat-
tal.	Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy amennyiben legalább a tárgyalások idejére felfüggesztik a függetlenségi nyilatkozatot, haladéktalanul megszüntetik a gazdasági szankciókat. Gorbacsov egyben ígéretet tett a litván gazdaság helyreállítására is.
Iliescu a kisebbségi kérdésről elmondta:	Romániában eddig
nem voltak olyan kedvező keretek a kisebbségi problémák megoldásához és az egyenlő jogok biztosításához, mint most, amikor a demokratikus keretekkel biztosították a jogot a vélemény-nyilvánításhoz is. A választásokról szólva kifejtette: az ellenzéki pártok súlyos hibát követtek el. Nem értették meg kellőképpen a román társadalom lelkiállapotát, a decemberi forradalom mélységesen népi jellegét, a román politikai életben jobbra tolódásra számítottak, s ennek érdekében szélsőséges módszereket is alkalmaztak.
Petre Román jelenlegi kormányfő is nyilatkozott a sajtónak. Mindenekelőtt azt kérdezték
(Folytatás a 2. oldalon)
A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének csütörtöki napján a legizgalmasabb, s talán a legnagyobb érdeklődésre számot tartó esemény zajlott le, az esedékes tisztújítás. Szentágothai János, a jelölőbizottság elnöke mind az elnöki, mind a főtiitjká-ri tisztségre kettős jelölést javasolt: az elnöki posztra Kosáry Domokost és Kulcsár Kálmánt, a főtitkár ira Láng Istvánt és Reviczky Lászlót. Röviden ismertette a jelöltek tudományos és emberi kvalitásait, valamint elmondta, hogy többen felvetették Pungor Ernő akadémikus elnöki jelölését is, így, ha a közgyűlés egy etért. ő is felkerül az elnökjelöltek listájára, valamint azok is, akiket helyben jelölnek, s elérik a/ öt ven százalék plusz egy szavazatot.
Vita a hitelességről
Ezután került sor a jelöltek körüli vitára. Hosszú évek, talán évtizedek óta nem fordult elő. hogy a tudós testület ekkora jelentőséget tulajdonítson a veze-töségxálasztásnak. s érzelmektől sem mentes felszólalásokkal tisztázzák. kik lehetnek a mindenki által elfogadható, emberi és tudósi minőségükben egyaránt hiteles személyiségek a Magyar Tudományos Akadémia vezetésére.
Mint ahogyan a társadalmi életünkben másutt is, az Akadémián is elhangzottak olyan megnyilvánulások; amelyek az elmúlt évtizedek visszafojtott indulataiból táplálkoztak. Tény. mondta az egyik hozzászóló, hogy az Akadémia évtizedekig a pártállam által irányított és kézben tartott testület volt. De azt is tudatosítani kell a közvéleményben, hogy Marx és Engels tanainak népszerűsítése mellett más eredményeket is elért a tudós testület. Meg kell győzni az ország vezetőit és állampolgárait, hogy ez az Akadémia alapvetően eltér a pártállam által irányított korábbitól.
Elhangzott, hogy a tudományban is rendszerváltozásnak kell bekövetkeznie, de nem azért, mert a társadalomban is ez történt, hanem mert a tudomány érdeke ezt kívánja, mentesülni kell a telantélyuralomtól és a káros anyagi érdekeltségektől. Parancsra és pénzért nem művelhető a tudomány.
Az Akadémiának az használna leginkább — fogalmazta meg az egyik hozzászóló, ha falai közül kiűznék a napi politikát és a fiatalokkal sikerülne elhitetni, hogy y ar. jövője a tudományos kutatásnak. Megdöbbentő tény. hogy a 35 év alatti szakemberek aránva az akadémiai kutatóintézetekben 12 százalék alá esett vissza. Vigyázni kell — figyelmeztetett a testület másik tagja —, hogy az országban tapasztalható illúziók után ne ringassuk magunkat újabb illúziókba.
Az Akadémia és a tudományos közélet helyzetét elemző vita végső soron a tisztségviselőknek jelölt személyek alkalmasságának mérlegelésével folytatódott. Többen nem értettek egyet a vita tendenciájával, ugyanis egynémely esetben a jelöltek korábbi politikai magatartását, sőt tudományos kompetenciáját is megkérdőjelezték. „Tudományos fórum vagyunk, doktorokat tudunk csinálni, de politikusokat nem" — vélte szellemesen az egyik felszólaló Mert minden kormány alatt lehet a hazát szolgálni. Nem szabad a ..kollektív bűnösség" vádja alá vonni a vezetést.
A7 igazán élénk vita után. amely néhány vonatkozásban nem volt mentes a személyeskedéstől, a közgyűlés határozatot iogadott el az elnöki és a főtitkári funkcióra való szavazás szétválasztásáról. s mindkét posztra három-három személyt javasoltak. így az eredeti két név mellé felkerült a jelölőlistára elnökjelöltként Pungor Ernő. főtitkár-
jelöltként pedig Kulcsár Kálmán. Végül a Magyar Tudományos Akadémia új elnökének Kosáry Domokost választották meg, főtitkáraként pedig Láng Istvánt erősítették meg eddigi funkciójában.
A fejlődés „emeltyűje"'
A többi tisztségviselőre való szavazást követően — a szavazat-számlálás ideje alatt — folytatódott a vita az elnöki és a főtitkári beszámolóról. Közben megérkezett Antall József miniszterelnök. akt köszöntötte az újonnan megválasztott vezetőket, s beszédeben — a tudomány iránti elkötelezettségéből kiindulva — kormánya tudománypolitikai programjai is felvázolta ..Olyan napokat élünk, amikor az Ország-gyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia egyszerre tart ülést, s amelyekben a világ figyelme Magyarország felé fordul"	—
mondta, s hangsúlvta, hogy az ország csak úgy juthat ki súlyos . válságból, ha az az óriási szellemi töke és tekintély, ami az Akadémián összpontosul, betöltheti az államhatalmi ágak egyikeként azt a szerepet, amelyet Széchenyi és kiváló kortáusai szántak a tudós testületnek: „emeltyűje lesz a fejlődésnek. A parlamenti demokratizmusra, politikai pluralizmusra, a nyitott közéleliségre törekedő társadalmunkban az Akadémiának stabilizáló, egyensúlyteremtő szerepet kell betöltenie, afnibe az MTA, az egyetemek és kutatóintézetek a technikai és technológiai fejlődést szolgáló intézmények közötti egyensúly' is beletartozik.
A kormány tudománypolitikai elképzeléseit érintve a miniszter-elnök kijelentette: „Nem akarunk kész programmal előállni sem az Akadémia, sem a felsőoktatás, sem a tudományos minősítőrendszer irányítására, ezt azoknak kell kiöl okítaniuk, akik benne élnek." Mindent kövessen el az Akadémia — kérte Antall József —. hogy a tudomány, a tudományos éiet és a kutatók közötti igazságosságot szolgálja, ne maradhassanak ki nagy tudósok a testületből, s ne kerülhessenek be arra érdemtelenek Legyen az MTA a magyar tudomány és tudományos etika fellegvára, képviselve falai között olyan érdekeket ts. amelyeket másutt akár tudományos vagy kutatási minisztérium gondoz.
Az Akadémia szellemisége előtt tisztelegve ígérte — kormánva nevében is — a legjobb szándékot a miniszterelnök, hozzátéve: nem irányítási, hanem a koordináló szerepet vállal a kormányzat az együttműködésben
Tisztségviselők
Az MTA 150. közgyűlése a következőket választotta meg tisztségviselőknek:
Az alelnökök: a természettudományi részlegnél Berényi Dénes, a társadalomtudományi területen pedig Üjfalussy József. A harmadik aleinök megválasztására pénteken kerül sor. Az Akadémia főtitkárhelyettese továbbra is Csurgay Árpád.
Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke megválasztása után elmondta:
— A mi nagy célunk — hangsúlyozta —, hogy az Akadémia önálló, a tudományos kutatás szabad legyen, s a politika, a hivatal ne avatkozzék a tudomány dolgaiba. A miniszterelnök úr biztosított bennünket erről. Az Akadémia nagy hagyományos értéket, folytonosságot képvisel, de működésének formáit a szükségleteknek és feltételeknek megfelelően kell korszerűsíteni.
A közgyűlés pénteken fejezi be munkáját az elnöki és főtitkári beszámoló megvitatásával, illetve a jövő évek feladatainak megjelölésével.
(bankó— montskó)
Domokos Géza szerint
az IIMDSZ nem lép koalícióra a Nemzeti Megmentés! Fronttal
Iliesru: nincs más út, mint ax együttélés a ltomon iában éló kisebbségekkel