﻿íiHlUiH	íl?Mi\l*üŰülhi^ Tíhhm JifíJÍWi(rÍ§ II?Ml ihiíiiíhi?tíJ
19.
üra:
0,50
forint
Magyar Nemzet
1990.
július 17.
Lili. évfolyam 166. szám
ALAPÍTOTTA: PETHÓ SÁNDOR
Gorbacsov és Kohl történelmi kompromisszuma
J
Rendkívül szeszélyes volt eddig az idei nyár. Kaptunk bőségesen csapadékot, elzúgott már fölöttünk egy vihar is, amely fákat tépett ki, tetőket sodort le és halálos áldozata is volt a Balatonon. Ingadozó a hőmérséklet, vannak napok, amelyek igazi nyarat idéznek, azt a „jó békebelit”, ahogy mondani szoktuk, 30 fokos meleggel és 23-24 fokos vízzel, hogy aztán másnap ismét beboruljon fölöttünk az ég és dideregjünk.
„Lehet ennél szomorúbb látvány?” — kérdezte tőlem keserű belenyugvással egy siófoki kerthelyiség pincére, amikor terepszemlét tartottam a tarka terítős asztalok fölött. A párnákkal bélelt nádszékek nyolcvan százaléka üres volt. „Csak lézengünk itt, kedvetlenül. Nem ezt vártuk az idei nyártól. Azt reméltük, hogy a politikai változások hatására fellendül az üzlet, s olyan pezsgés lesz, mint hajdanán volt!..
Ebből is leszűrhető, hogy a politikai változások nincsenek elöntő hatással az idegenforgalom és a vendéglátás alakulására, bár azok is szerepet játszanak benne. Mint jelen esetben például a volt keletnémetek elmaradásában. Nem lesz már a Balaton a két német államból érkező vendégek találkozóhely^, min£ , régebben. No persze, sók más tényező is befolyásolja a volt keletnémetek vendégjárását, akik előtt végképp leomlott a fal, és most in-cselkedően hívja őket a csábító, ismeretlen világ, ami . elől el voltak zárva.
A nép találóan nevezte el Zimmerfrei Jánosoknak azokat, akik az utóbbi esztendőkben nyári vendéglátásra is alkalmassá tették Balaton menti házukat, s kirakták rá a vendégcsalogató táblákat. Ezek a Zimmerfrei Jánosok most keserű csalódással tekingetnek az ég felé, várják a jó időt és a régi vendégeket, akik elmaradtak. Nemcsak az időjárás miatt, Reggelenként biciklizni szoktam nyáron a Balaton partján, végigjárok így néhány nyaralóhelyet, betekintek minden udvarra. Hiányoznak a külföldi rendszámú autók, főleg a németek, de csehszlovákot és lengyelt se igen látok, elvétve egy-egy román kocsi tűnik fel, ottani magyarral persze.
Széplakon, egy parasztház helyén az elmúlt években gyönyörű, emeletes, erkélyes nyaralót építettek a Lenin úton. Mindig tele volt az udvara hetenként egymást váltó nyugatnémet gépkocsikkal. Az idén is akad persze néhány belőlük. Ezek a visszatérők hoztak egy táblát is magukkal Németországból (lehet, hogy a volt NDK területéről!), s azt felszögezték a régi utcatábla fölé. A felirata:	„E hemalige”. Már-
mint a Lenin utca a „néhai”. Lehet, hogy tréfának szánták, lehet, hogy kihívásnak, vagy talán nosztalgia? Nem jártam utána. Most még kíváncsian megnézik, jövőre megszokjuk, vagy leveszik majd az eredeti névtáblával együtt?
Szóval sokféle oka lehet annak, hogy elmaradnak tőlünk a külföldi vendégek, nem hozzák a valutát, amelynek egy tetemes részét rendszerint feketén váltották be. A kiadó szobákért is valutával fizettek, a Zimmerfrei Jánosok nagyobb hányada ezt kikötötte. Az elmaradás oka azonban, főleg, a pénzhiány. Az egyre nagyobb rétegeket behálózó szegénység, a növekvő infláció.
Nemcsak nálunk van panasz a vendégek elmaradása miatt. A szomszédos Jugoszláviában például, ahol a tenger a miénknél nagyszerűbb lehetőségeket kínál,, szintén megcsappant az idegenforgalom. Olvasom, hogy a Szövetségi Statisztikai Inté-
zet legújabb adatai szerint a hazai vendégek száma 24 százalékkal, a külföldi turistáké pedig 20 százalékkal csökkent. Sok az üres ágy a fizetővendégszolgálatban, üresek a vendéglők teraszai, hiába szól hívoga-tóan a zene. Riasztó a drágaság is. A kispénzű emberek ma már nem tudják megfizetni egy tengerparti nyaralás költségeit.
Nálunk hasonló a helyzet, nemcsak a külföldiek száma gyérült meg ijesztően, de a hazai nyaralók is elmaradnak. A Balaton partján ülve kiszámítottam a napokban egyik ismerősöm segítségével, mibe is kerül egy négytagú család kétheti pihenése a tó partján. Nem hittem volna, ha ismerősöm, akivel erről beszéltünk, fel nem írja minden kiadását egy kis füzetbe. Nem részletezem. A szobáért ezer forintot fizetett a család. És ez nem is sok, mert a Siotour szervezésében egy szobáért (két személyre) elkérnek 1500 forintot is. Magánházaknál lehet alkudni mostanában, mivel rossz a időjárás.
A napi ellátás is nagyon megdrágult, egy harmadosztályú vendéglőben vagy kifőzdében száz forinton alul nincs is egytálétel. Egy komplett, de nem nagyon bőséges ebédért minimum 150-200 forintot is elkérnek. És hol van a reggeli, csora, a gyümölcs, a gyerekeknek a fagylalt, hogy ne beszéljünk szórakozásról meg miegyébről? Summa, summárum a négytagú család kétheti honi nyaralása r a Balaton partján belekerül 40 ezer forintba. Ez még a mai inflációs Világban is sok pénz.
A vendéglők teraszai üresek, húzza a cigány, vagy forog a magnószalag, árván téblábol az üres asztalok körül a felszolgáló, a helyiséget bérlő pedig kancsal arccal forgatja a szemét hol az ég felé, amelyen felhők úsznak, hol a bejárat felé, ahonnan megváltást vár. Drága volt a bérlet, nehezen lehet ilyen forgalom mellett behozni. Nyereség? Arról eleve lemondott. Rosszkedvű ez a nyár, nem segít ezen a szabadabb hangnemben folyó parlamenti vita sem.
Szólni kell a piaci árakról is. Gomba módra ütik fel sátraikat a nyári hónapokban a vállalkozó szellemű alkalmi árusok a tó partján. Egy asztal, fölé egy kopott ernyő, s már elő is lehet szedni a kocsi csomagtartójából a Bosnyák téri piacról hozott, kissé fonnyadt rikát, paradicsomot, éretlen dinnyét, s más zöldségfélét. A múltkoriban láttam, egy cső paprikáért (nem is volt túl nagy) 14 forintot kértek.
. A vendéglők teraszai és kifőzdék üresek, de ugyanakkor sort állnak az emberek a sütögetők előtt, egy-egy lán-gost, néhány palacsintát vagy fánkot bekapnak, s ezzel elütik az éhségüket. A gyereknek jut esetleg egy cső főtt kukorica (20 forint), vagy egy fagyi (25 forint), s már ki is merült a pénztárca.
Megfigyeltem egy idős házaspárt, mindennap ugyanazon a pádon üldögélt, s a magával hozott csomagból falatozott. Hetven éven felüliek, már jár nekik az ingyenes utazás. „Mi csak lopkodjuk a napokat, a nyarat — mondta a férfi. — Este mindig haza vonatozunk, saját ágyunkban alszunk, reggel a feleségem elkészít néhány szalámis szendvicset, s aztán ki az állomásra. Siófoknál tovább sose megyünk. Lopkodjuk magunknak a nyarat. A szép napokat. A mama mondta is a múltkor, te, papa, mi naplo-pók vagyunk?...”
Megkeseredik szájában a szó. Oda jutottunk, hogy lassan a nyarat is csak lopkodni tudjuk, mert drága.
Elhárult Németország NÁTO-tagságának akadálya
Nagykövet képviseli majd Magyarországot az atlanti szövetség mellett
Áttörést ért el Gorbacsov és kohl kétnapos tárgyalásai eredményeképpen: Moszkva nem ellenzi az egyesült Németország NATO-tagságát, ennek fejében viszont az NDK területén — ahonnan három-négy éven belül kivonják a szovjet csapatokat — a későbbiekben nem telepítenek atomfegyvereket és külföldi haderőket. Minderről a két politikus közös sajtókonferenciáján számolt be ta kaukázusi ZseleznoVodszkban, a ,2+4 megbeszélés-sorozat párizsi külügyminiszteri találkozójának előestéjén. Mind a szovjet elnök, mind a nyugatnémet kancellár annak a véleményének adott hangot, hogy a mostani megállapodás jó alapot teremt a 2+4-tár-gyalások sikeréhez. A két Németország és a négy „megszálló hatalom” diplomáciájának irányítója egyébként a német NATO-tagsá-gon kívül eszmét cserél majd a lengyel kormány előzetes határgaranciára vonatkozó — jogosnak minősített — igényéről is. Nem ismeretes, hogy lesznek-e kétoldalú konzultációk ás Párizsban, az azonban bizonyosnak látszik, hogy tárgyalóasztalhoz ül az amerikai és a szovjet külügyminiszter: Baker elsősorban a Szovjetunió gazdasági megsegítésével kapcsolatos washingtoni álláspontról óhajtja
hógy még ebben az évben aláírják a NATO és a Varsói Szerződés tervezett közös nyilatkozatát. .	(
Miközben a nyugatnémet sajtó a Ridley-botrányból azt a következtetést vonja le, hogy a németek sikereit sok angol képtelen elviselni, s hogy a brit kormánypolitika az Európa-kérdésben mélységesen megosztott, behatóan foglalkozik Moszkva és 'Bonn viszonyával is. A szovjet vezetés rá van utalva árra, hogy gyorsan és bürokráciától mentesen megkapja a legszükségesebb segítséget és aztán a megújított gazdasági szerződés alapján gazdasági és technológiai hasznát lássa az egyesült Németországgal kialakítandó széles körű együttműködésnek — állapítja meg a Frankfurter Allge-meine Zeitung. A Süddeutsche Zeitung ugyancsak kiemeli kommentárjában, hogy Bonn nemcsak i pénzt kínál Moszkvának, hanem síkra száll azért is, hogy az .új német—szovjet viszonyt egy új szer- • ződésben rögzítsék. A németek, mint Moszkva legfontosabb szövetségesei: ez olyan politikai csattanó, amely bizony némelyeket még elgondolkodtat — jegyzi meg a befolyásos müncheni lap. Az ARD nyugatnémet tévétársaság adását megszakítva közvetítette Gorbacsov és Kohl sajtóértekezletét, amelyen elhangzott a riporter által történelminek nevezett bejelentés: az Egyesült Németország korlátlanul visszanyeri szuverenitását, s ettől az időponttól kezdve szabadon dönthet 'katonai szövetséghez való tartozásáról. A tévé kidomborította annak a fontosságát is, hogy a felek általános szerződést kötnek, amely a kétoldalú kapcsolatokat — Kohl szavaival — tartósan a jÓ6zomszédság, a stabilitás, a kiszámíthatóság és a bizalom alapjaira helyezi.
WASHINGTON DERÜLÁTÓ a szovjet politikai folyamatok jövőjének megítélésében: az értékelések szerint a haladás a demokrácia felé valószínűleg visszafordíthatatlan, az ország ebben az évtizedben többpárti demokrácia lesz, jóllehet óriási nehézségek közepette. Az amerikai hírszerzés vélékedéseire épülő kormányzati nézetekről a The Wall Street Journal adott hírt hétfői számában. A CIA megfigyelői szerint, egy diktátor legfeljebb pár évre tudná feltartóztatni a demokratikus változásokat a Szovjetunióban, ámbár a helyi önállóság erősödésével növekedni fog az erőszak, a központi kormány és az SZKP veszít hatalmából. Mintha csak ezt az előrejelzést támasztanák alá azok a hírék, melyek hétfőn érkeztek a Kir-gíziában a hét végén kiújult etnikai összecsapásokról.
A világsajtó közben tovább elemzi az SZKP kongresszusának kimenetelét. A párt központi bizottságának egykori tanácsadója, Alekszandr Cipkó a Newsweekben egyenesen úgy fogalmaz: a Szovjetunió Kommunista Pártja halott. Gorbacsov olyan párt uralkodója, amely már nem uralkodik többé — mutat rá a párizsi Le Figaró, amely a főtitkár nagyszabású taktikai győzelmeként értékeli a múlt hét moszkvai eseményeit, hozzáfűzve, hogy a bizalmi tőke mindazonáltal rohamosan fogy a lakosság körében — még a közmondásos orosz türelemnek is megvan a maga határa. A Les Echos arra hívja fel a figyelmet, hogy a szovjet elnök szabad kezet kapott ahhoz, hogy komoly dolgokkal foglalkozzék, jelesül a szovjet gazdasággal és az egyesített Németország katonai státusával. A Le Quotidien de Paris azt hangsúlyozza, hogy Gorbacsov o káderek új nemzedékét helyezte a párt élére, olyanokat, akik képesek a kompromisszumra. A Libération Borisz Jelcint idézi, aki a francia nagykövetség ünnepi fogadásán kijelentette: kilépése az SZKP soraiból „a bomba gyújtószerkezete” lehet, és „a robbanás már meg is kezdődött".	(V. L.)
Tudósítónk telexe
Bonn és Moszkva novemberig kívánja befejezni a 2+4 megbeszéléseket
Csökkentik az egyesült német fegyveres erők létszámát a bécsi megegyezést követően
ságot választja, s meggyőződését fejezte ki, hogy ezen véleményt az NDK kormánya is osztja.
A továbbiakban a nyilatkozat rögzíti, hogy az egyesült Németország az NDK-ból, az NSZK-ból és Berlinből áll, s amint megtörténik az egyesítés, a négy „megszálló hatalom” felelőssége és felhatalmazása teljes egészében megszűnik. Az ország a Szovjetunióval kétoldalú megállapodást köt csapatai kivonásáról az NDK területéről, s ez három-négy év alatt történik meg. Amíg az egykori NDK területén maradnak, a NATO-struktúra nem terjed ki Németország ezen részére, de mint a kancellár hozzátette, a Bun-deswehr és a nyugatnémet területi védelem NATO-ba be nem kapcsolt egységei elhelyezhetők lesznek ott. A szovjet jelenlét ideje alatt a három nyugati hatalom is Berlinben maradhat, ezt külön szerződés rögzíti majd. A szövetségi korfnány kész arra, hogy a bécsi tárgyalások keretében kötelezettséget vállaljon az egyesült német fegyveres erők 370 ezer főre való csökkentésére, három-négy év alatt. A leépítésnek akkor kell megkezdődnie, ha életbe lép a bécsi szerződés az európai hagyományos erők mérsékléséről. S végül: Németország lemond nukleáris, bakterológiai, valamint vegyi fegyverek készítéséről és birtoklásáról, s aláírja azon egyezményt is, amely ilyen arzenálok továbbadását tiltja.
A kancellár után Gorbacsov is méltatta a két ország ama szándékát, hogy nemzetközi jogi dokumentumot írjanak alá, amely Németországnak teljes szuverenitást biztosít társadalmi fejlődése meghatározásában, s hogy milyen szövetségekben kíván részt venni, milyen kapcsolatokat akar ápolni. A főtitkár ugyanakkor arra helyezte a hangsúlyt, hogy a NA-TO-struktúrák ne terjedjenek ki az egykori NDK területére, s a szovjet csapatok kivonását követően se helyezzenek ott el nukleáris fegyvereket, külföldi csapatokat.
Lényegi változás következett be tehát a szovjet álláspontban, amelynek még néhány hónapja az alaptétele volt, hogy a német NATO-tagság veszélyes a Szovjetunió biztonságára. A konkrét német kötelezettségvállalások mellett a fordulat elindítója lehetett az is, hogy a felek megegyeztek arról, a német újraegye-
sítést követően szerződést dolgozzanak ki, amely hosszú távra és a jó együttműködés szellemében fogja szabályozni a szovjet—német viszonyt, átfogva a politika, a gazdaság, a kölcsönös biztonság, a kultúra, a tudomány és a technika területeit. Megállapodás született arról is, hogy a külügyminiszteri szintű 2+4 tárgyalásoknak ez év novemberéig, a párizsi utótalálkozó megkezdéséig be kell fejeződniük.
Az újságírókat persze az érdekelte, hogy milyen gazdasági csomaggal érkezett Moszkvába Kohl. Gorbacsov azonban a már ismert t formulát ismételte csupán, hogy a nyugati segítség nem alamizsna, s más országok érdekeit is szolgálja. Míg Kohl megerősítette, hogy szükségesnek tartja a segélyt az átmenet időszakára, s ez fontos hozzájárulás lesz a szovjet belső stabilitás biztosításához.
Közben Manfred Wörner, a NATO főtitkára Mihail Mojsze-jevvel, a szovjet vezérkari főnökkel folytatott az utóbbi értékelése szerint „történelmi, rendkívül hasznos és sokat ígérő” megbeszéléseket. Wörner kifejtette, hogy a bécsi forduló lezárását követően az észak-atlanti szövetség kész új leszerelési megbeszélésekre. Továbbá, hogy a NATO nem törekszik egyoldalú előnyökre — amellyel, még az SZKP kongresszusát megelőzően, magas rangú katonai vezetők vádolták a sajtó hasábjain a szervezetet.
Ezen gondolatokat fűzte tovább Wörner a szovjet parlament tagjai előtt felszólalva is. Az európai változásokat úgy kell irányítani, hogy ne legyenek vesztesei, csak győztesei, fejtegette és ide sorolta a német NATO-tagságot is, mint amely „mindenki számára erősíti a stabilitást. Valentyin Falin, a kongresszuson megválasztott kb-titkár enyhe polémiával fogadta, hogy a NATO egyszerre kívánja szolgálni az összeurópai biztonságot és tagállamai érdekeit — szerinte így az összeurópai együttműködés vagy őszintétlen, vagy kevéssé hatékony lesz csak. Az észak-atlantiaknak hosszabb idő kell, mint a Szovjetuniónak és a VSZ-tagok-nak kellett, hogy áz új helyzet új kihívásához igazodjanak, de remélhetőleg ez nem tart örökké — fogalmazta meg, valahol talán már az önirónia határán, a szovjet reményeket Falin.
Lambert Gábor
Világszerte üdvözlik a szovjet-nyugatnémet megegyezést
Moszkva, július 16. Érdekes információkra számíthatnak — biztatta Mihail Gorbacsov az újságírókat Helmuth Kohllal közösen tartott sajtóérte-te előtt. A két vezető politikus Gorbacsov szűkebb hazájában, Sztavropol közelében folytatott megbeszéléseket, s ezt követően
—	a kancellár hazautazása előtt
—	álltak a tudósítók elé.
A főtitkár ígéretét a kancellár teljes mértékben valóra váltotta. Nyolcpontos közös nyilatkozatot olvasott ugyanis fel, amelynek harmadik bekezdése kimondja, hogy az egyesült Németország szabadon és önállóan dönthet, milyen szövetséghez és blokkhoz kíván tartozni. Kitekintvén a szö-ivegből Kohl nem hagyott kétséget afelől, hogy a NATO-tag-
A nyugati világban kedvező visszhangot váltott ki, hogy Mihail Gorbacsov és Helmut Kohl megállapodása szerint az egységes Németország „szabadon és önállóan” dönthet szövetségi rendszerhez való tartozásáról, azaz a Szovjetunió nem ellenzi, hogy a NATO tagja legyen.
A NATO Brüsszelben kiadott állásfoglalásában üdvözölte a moszkvai megállapodást. Az Észak-atlanti Szövetség szerint „Németország NATO-tagsága növelni fogja a biztonságot. Ez ugyanúgy érdeke a németeknek, mint keleti és nyugati szomszédaiknak, beleértve a Szovjetuniót is”.
Az amerikai külügyi szóvivő „rendkívül érdekesnek és üdvözlendőnek” minősítette a szovjet elnök új álláspontját a németek szövetségi kapcsolódásáról. Ri-chard Boucher emlékezteti rá, hogy az Egyesült Államok mindvégig amellett volt, hogy a németek szabadon dönthessenek
ni.
A brit külügyminiszter véleménye szerint a londoni NATO-csúcsértekezletnek a szövetség megváltozását tükröző döntései is közrejátszottak abban, hogy a szovjet vezetés megváltoztatta eddigi elutasító álláspontját az egységes Németország NATO-tag-ságáról. Az Európai Közösségek külügyminisztereinek tanácskozásán részt vett Douglas Hurd, csakúgy mint franciá kollégája, Roland Dumas, üdvözölte Mihail Gorbacsov és Kohl megállapodását.
Lothar de Maiziere, az NDK miniszterelnöke egyetértését fejezte ki a moszkvai megállapodással, mert ezzel biztosított az egységes Németország teljes szuverenitása. — Mindig amellett voltam, hogy méltóképpen vegyük figyelembe a Szovjetunió különleges biztonsági érdekeit. A most kimunkált szabályozás megfelel ennek — nyilatkozta az NDK kormányfője,