﻿	■
CaAtftrilk	
1990.	H
augusztus 9.	
Lili. évfolyam	
180. szán*	
ALAPÍTOTTA: PETHÓ SÁNDOR
jA szú lyktír
Hőhullám borította az elmúlt hetekben egész Európát, hazánkban is szokatlanul meleg időjárás volt, olyan napot is feljegyeztek, amikor az ország egyes részein 35 fok fölé emelkedett a higanyszál.
A harmadik hete tart az aszály, csak tegnap felhősödött be az ég: a változás hozott egy kis csapadékot is. A forró nyár súlyos károkat okozott a mezőgazdaságnak. Már eddig is sok ezer hektár kukoricát kellett lesilózni, mert :elsárrgult, nem hozott csövet. A mezőgazdaságot ért veszteség 10-30 százalék között mozoghat, kevesebb lesz a cukorrépa, megsült a napraforgó, elszikkadtak a zöldségfélék. A Jászságban, a Nagykunságban, Bács-Kiskun megyében, de Csongrádban is kevesebb takarmány terem az idén, tehát az állatállomány csökkentésével kell számolni. Sürgősen hathatós támogatást vár a mezőgazdaság, hogy az aszálykárokat ki tudja heverni. Szóba jöhetne például a földadókedvezmény, mivel a helyzet katasztrofális.
Volt időszak, nem is olyan régen, amikor azzal vigasztalták a parasztságot, hogy a szocialista rendszerben nem kell már a szárazságtól, aszálytól tartania, mert a szovjet példára megszervezett nagyüzemi mezőgazdasági termeléshez hozzátartozik a mesterséges eső. Meg is kezdték a csatornák, a vízvezetékek építését, de ezekről az utóbbi évékben egyre kevesebb jót hallani. Öntöző-berendezéseink nagy része elavult, használhatatlan, különben is drága az öntözés.
Mesterséges csapadékkal nem lehet enyhíteni a forró napsütést, a hetek óta tartó aszályt, teljesen ki vagyunk szolgáltatva az időjárás kényének, kedvének, ahogy mondani szokták: a faluban „az idő a gazda”. Azon múlik, mi terem,
£ mi megy tönkre.
Ami megnyugtató: a forró, aszályos nyár ellenére számottevő szemveszteség nélkül sikerült maradéktalanul betakarítani a gabonát. Ma már az ország egész területén befejeződött az aratás, alig maradt néhány száz hektárnyi gabona talpon. Magtárakba került az ország kenyere.
Hogy ezt miért kell hangsúlyozni? Mert voltak olyan félelmek, hogy ezt a nagy nyári érőpróbát megzavarja a parasztság tiltakozó megmozdulása. Ez nem történt meg, ami nagy önfegyelmet bizonyít, szakítópróbának is beillik: bízni lehet a parasztságban.
Az aratás lassítására azért került volna sor, mert a búza felvásárlási ára mit sem változott az utóbbi évek során, pedig sorra emelkedett a termeléshez szükséges anyagok ára, vegyszerek, gépek, nem beszélve, a műtrágya drágulásáról. Ugyanakkor a búzáért jelenleg is csak 5100-5700 forintot fizetnek tonnánként. Ha ehhez hozzászámítjuk az 5-10 százalékos felárat, akkor se több kilónként hat forintnál. A földművelésügyi miniszter joggal vetette fel a kérdést: nem tudja elképzelni, hogyan lesz a hatforintos búzából húszforintos kenyér. Bizony ehhez bonyolult számítások szükségeltetnek. De ahhoz nemkülönben, hogy a termelő megtalálja a számítását. Hol van már az az idő, amikor még a búza értékmérő volt és egy pár csizmát tudott a gazda vásárolni egy mázsa búzáért!
A forró nyárban tikkasztóan emberpróbáló volt az idei aratás, nemkülönben a szem elszállítása, a bálázás, a tarlóhántás, s minden munka, ami kapcsolódik a nyárhoz. De mindenütt tették a munkát, mivel az ország, mindannyiunk kenyeréről volt szó. A katolikus templomokban hálaadó is-
tentiszteleteken emlékeztek meg vasárnap az aratókról és a mise után felzengett a „Boldog-asszony, Anyánk...” kezdetű templomi ének is.
Az aratás befejeződött, de nyugtalanít mindenkit egy gondolat : lesz-e jövőre is elegendő kenyerünk? Mert ha nem változnak a felvásárlási árak, akkor bizonyára kevesebb búzát vetnek. Inkább a takarmánynövényeket részesítik előnyben, mert azokat jobban hasznosíthatják szabad piaci forgalomban is.
Pedig a mezőgazdaság fejlesztésének programja több gabona termelésével számol, mivel jó exportcikk a búza. De ez a terv a mai búzaárak mellett nem valósulhat meg, éppen ezért még időben rendezni kellene ezt a kérdést, hiszen közeledik az őszi vetések ideje. A mezőgazdaságban a jövő év már októberben elkezdődik.
Az aszály egyre fenyegetőbb, s ha tovább tart ez a forróság, s nem érkeznek meg az enyhülést hozó esők, akkor rövidesen számolni kell vízkorlátozással is. A Balaton-Felvidé-ken már csak alig csurran a csap. A locsolási tilalom bevezetése is küszöbönáll. Gyako-riakká váltak az erdőtüzek, s vannak már olyan városok is a Balkánon — adták hírül a távirati irodák —, ahol vízhiány miatt a kórházakban nem végeznek műtéteket.
A perzselő aszály kihatással van az emberek hangulatára, a közéletre is: ingerlékenyebbek, idegesebbek vagyunk. Egy-egy kérdés körül egyre magasabbra csapnak a seznvedélyek. Ennek ellenére az önkormányzati törvényt sikerült végre megalkotni, mert a főbb kérdésekben egységes álláspont alakult ki. Ez mindenképpen nagy előrelépés, a szeptember végi választások megmutatják majd, hogy ezzel az új rendszer megteremtésével sikerül-e véghezvinni a rendszerváltást. A jeleket egyes pártok baljósnak ítélik.
A forró nyár indulataihoz tartozik a földtörvény közvéleményre tett hatása. Az 1947-es állapotok visszaállításának lehetősége reményt is, bizonytalanságot is keltett, de a parasztság egy része még most se döntött arról, visszakéri-e a volt földjét? Sokan vannak olyanok ma is, akik féltik a termelőszövetkezetek egységét. A legilletékesebbek most arról nyilatkoztak, hogy nem verik szét a közös gazdaságokat, de az alkalmatlan vezetőket mindenképpen fel kell hogy váltsák a szakmailag rátermettek.
Az nem vitatható, hogy a jelenlegi termelőszövetkezeti vezetők között találni igen sok jó szakembert is. A szövetkezetek nyakába ültetett elnökök egy része még ma is kiskirálykodik, és abban a hitben él, hogy mindaz, ami eddig történt, megfordítható. És ez felettébb veszélyes állapot. A vezetők demokratikus megmérettetésével olyanok kezébe kell adni a termelés irányítását, akik eredményesen tudnák a rajuk bízott munkaerővel, eszközökkel gazdálkodni. Ez a sokat hangoztatott, de soha meg nem hallgatott „dolgozók” kívánsága is, s nemcsak a mezőgazdaságban, hanem mindénütt, ahol még most is a párnázott székekben ülnek az oda nem valók.
És, ha már kiskirályokról esett szó, hadd fejezzem be egy ide illő történettel. Amikor kiment az új, falura helyezett párttitkár, első alkalommal a mezőre, és találkozott egy „valódi” paraszttal, így köszönt neki: „Szabadság!” A válasz: „Az kéne már, meg egy kis eső!..
Hát a szabadság már itt van, csak élnünk kell vele, az esőt meg ígérgeti a meteorológia, tegnap már kaptunk egy kicsit.
A békítő magatartás nem hatékony
Bush amerikai egységeket küldött Szaúd-Arábiába
Újabb „olaj a tűzre": Bagdad bekebelezte Kuvaitot
„KUVAIT EGYESÜLT IRAKKAL" — ismertette szerdán a bagdadi televízió. Szaddám Husszein iraki elnök nyilatkozatát, amely példázza, hogy Irak nincs tekintettel a növekvő nemzetközi elítélésre. lrA történelem bebizonyította, hogy Kuvait része Iraíknak" — érvelt az elnök, mintegy megindokolva a kicsiny, ám, dúsgazdag Öböl menti ország bekebelezését. Husszein közölte: az egyesített állam fővárosa Bagdad. A The Washington Times értesülése szerint Bush amerikai elnök jóváhagyta a kulcsfontosságú iraki katonai és ipari célpontok elleni támadás tervét arra az esetre, ha Bagdad csapatai átlépnék a szaúdi határt. Az elnök keddi rendeletének értelmében amerikai harci gépek és szárazföldi csapatok indultak Szaúd-Arábiába. Az értesülések szerint négy-ötezer fős csapategységről lehet szó, feladatuk elsősorban a repülőterek biztosítása, hiszen ez az erő nem lenne elegendő egy esetleges iraki támadás megállítására. Egyre több szó esik arról, hogy Szaúd-Arábiát .multinacionális” egységekkel kellene védelmezni, ám az eddig szóba került Egyiptom és Marokkó tagadta részvételi szándékát, csupán Nagy-Britannia fogadta el, hogy szintén egységeket küld a sivatagi országba. A The Washington Post számolt be arról, hogy hírszerzési források szerint Irakban megkezdték mérgesgáz-töltetekkel felszerelni a légierő harci gépeit, készülve egy esetleges összecsapásra az amerikai erőkkel Megfigyelők rámutatnak, hogy Bagdad több ezer tonnányi vegyifegyver-készlettel rendelkezik, s Husszein kész e szörnyű tömeg-pusztító fegyverek bevetésére iá, mint azt bizonyította az Iránnal vívott háborúban, sőt saját országának kurd lakosságát támadva is.
A SZOVJETUNIÓ a katonai lépéseket nem fogja támogatni Irak ellen — ezt Moszkva stockholmi nagykövete közölte. Sevardnadze külügyminiszter egyik közeli tanácsadója azonban arról is szólt, hogy „szükség esetén a Szovjetunió kész egy nemzetközi akció keretében tengeri blokáddal nyomatékot adni az Irak elleni szankcióknak”. Öböl menti források jelentették, hogy szerdán a Szaúd-Arábián keresztülvezető iraki olajvezetékeket is elzárták, így szinte lehetetlen az iraki olaj exportja.
Válságtanácskozásra hívta minisztereit szerdán Thatcher brit kormányfő. A miniszterelnök hangoztatta, hogy szoros kapcsolatban áll Washingtonnal az öböl menti válság ügyében. Ugyanakkor diplomáciai puhatolódzás is kezdődött az irakiak által túszul ejtett brit állampolgárok kiszabadítására. Egyes értesülések szerint megkezdődött a Kuvaitiban rekedt külföldiek hazautazása. Az amerikai külügyminisztérium úgy tudja, hogy egy bagdadi hotelben harminckilenc amerikai állampolgárt tartanak túszul fogva. Londonban közölték, hogy a brit erők Szaúd-Arábiába küldéséről Thatcher asszony és Fahd király hosszabb telefonbeszélgetése után döntött a brit kormány. Pénteken az Atlanti Tanács, a NATO tizenhat országának külügyminiszterei is megvitatják a fejleményeket. A szövetségesek biztosították Törökországot: ha biztonságát veszély fenyegetné, működésbe lép a „NATO szolidaritási gépezete". Szintén pénteken tanácskoznak az Európai Közösség tagállamainak külügyminiszterei is, a téma az Irak elleni embargó, s az esetleges új olajválság következményeinek megvitatása lesz. Tokióban megerősítették, hogy Japán támogatja a nemzetközi erőfeszítéseket, de csak „nem katonai jellegű együttműködésre” hajlandó.
FÉLBESZAKÍTOTTA szabadságát az Öböl menti helyzet miatt Rocard francia miniszterelnök. Franciaországban ideiglenes kormány-rendelettel maximálták az üzemanyag árát. Beregovoy gazdasági és pénzügyi államminiszter elismerte, hogy az olajárak emelkedése kedvezőtlenül hat a francia gazdaság számos ágazatára, s növelheti az infláció mértékét is. A miniszter úgy vélekedett, hogy Irak elleni katonai akcióra nem lehet számítani. A francia lapokban megszólaló szakértők többsége a határozott fellépés mellett szállt síkra. A francia felderítés egy korábbi vezetője azonban figyelmeztetett, hogy „nem szabad lebecsülni Husszein intelligenciáját és akaraterejét, mert minden eszközt felhasznál célja elérésére”. A Le Quotidien de Paris szintén úgy véli, hogy a jelenlegi játszmában még „Husszein a játékmester”, s a vele szemben álló erők előbb-utóbb „rákényszerülhetnek a reálpolitikára’’. A Les Echos is utal arra, hogy a szankciók csak akkor lehetnek eredményesek, ha azok tartósak maradnak. A párizsi külügyminisztérium szóvivője útján tudatta, hogy Franciaország „o jelen pillanatban” nem szándékozik részt venni a Bush elnök által szorgalmazott nemzetközi szárazföldi haderőben. Eközben tovább folytatódik Az olajár emelkedése a világpiacon. A nyugatnémet olajipari cégek is emelték áraikat. Japán szakértők szerint nem fenyeget újabb olajválság: az OPEC tizenegy tagállama könnyedén felfuttathatja termelését az Iraki és kuvaiti kiesés pótlására.
(P. T. R.)
Védelmi szerepük lesz az amerikai csapatoknak Szaiíd-Arábiában — jelenfctfe be Bush elnök
George Bush amerikai elnök szerdán televíziós beszédben bejelentette: amerikai egységeket küldött Szaúd-Arábiába, hogy segítsék a szaúdi védelmet egy esetleges iraki támadással szemben.
Az elnök hangsúlyozta, hogy Irakkal szemben a „békítő magatartás nem hatékony". „Csakúgy, mint a harmincas években, Szaddám Husszein személyében egy
agresszív diktátor fenyegeti szomszédait” — mondta. Bush nyilvánvalóan a második világháború előtt Adolf Hitler „megbékítésére” irányuló sikertelen erőfeszítésekre utalt.
Bush elnök hangsúlyozta, hogy Szaddám Husszein, akinek hadserege augusztus 2-án rohanta le Kuvaitot, hatalmas harci gépezetet állított fel a szaúdi határ közelében, s képes arra, hogy kis előkészülettel, vagy akár rögtön
harci cselekményeket kezdeményezzen.
George Bush kiemelte, hogy figyelembe véve az iraki kormánynak saját állampolgárai és szomszédai ellen elkövetett agresz-szióját, „azt feltételezni, hogy Irak nem fog ismét támadni, oktalanság vagy irreális elképzelés lenne”.
Az amerikai elnök közölte, hogy az Egyesült Államoknak a kuvaiti kérdéssel kapcsolatos álláspontját négy elv határozza meg: Az iraki csapatokat azonnal és feltétel nélkül ki kell vonni Kuvait-ból; vissza kell helyezni a legitim kuvaiti kormányt; biztonságot és stabilitást kell teremteni az Öböl térségében; meg kell védeni a külföldön tartózkodó amerikai állampolgárok életét.
George Bush Szaúd-Arábia függetlenségét az Egyesült Államok „alapvető fontosságú érdekének” nevezte.
Közölte, hogy a 82. légideszant hadosztály és a légierő egyes egységeit rendelte Szaúd-Arábiába. Washingtoni részről azt várják, hogy az amerikai egységek részét alkotják majd egy nemzetközi erőnek. Eddig azonban csak London jelentette be, hogy csapatokat küld Szaúd-Arábiába.
Bush hangsúlyozta, hogy az amerikai katonák a szaúdi és más nemzetiségű egységekkel azon dolgoznak majd, hogy megőrizzék Szaúd-Arábia integritását és elrettentsék Irakot egy esetleges agressziótól. Bush elnök rámutatott, hogy az amerikai szerep kizárólag védelmi jellegű, és az amerikai egységek nem fognak harci cselekményeket kezdeményezni.
Bush elnök szerint Irak egyre jobban elszigetelődik, az Egyesült Államok, Japán és más nyugati országok mellett a Szovjetunió és Kína is támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsa által meghirdetett büntető intézkedéseket. Bush szerint ezek a szankciók magukban hordozzák annak lehetőségét, hogy Irak ne nyerjen semmit az agresszióval.
Bush elnök elmondta, hogy kér-Bagdadi közlemény:
ni fogja az olajtermelő országokat a kitermelés fokozására az iraki és kuvaiti olaj kiesése okozta kedvezőtlen gazdasági hatások csökkentése érdekében. Egyben nemtetszésének adott hangot amiatt, ho®r amerikai olaj-vállalatok az üzemanyag árának azonnali emelésével reagáltak a konfliktusra. Hangsúlyozta, hogy önmegtartóztatásra fogja kérni a vállalatokat, az amerikai polgárokat pedig arra, hogy fogadják el a szükséges áldozatokat és szükség esetén csökkentsék energiafelhasználásukat.
Bush sajtóértekezletén figyelmeztette Irakot, hogy vegyi fegyverek esetleges használatát amerikai részről „nagyon, nagyon komolyan” vennék. Amerikai katonai szakértők úgy vélik, hogy Irak esetleg felszerelte ilyen fegyverekkel Kuvaitban levő egységeit. George Bush tűrhetetlennek nevezte a vegyi fegyverek esetleges bevetését, egyben reményét fejezte ki, hogy arra nem kerül sor.
Bush elnök elmondta, hogy reményei szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott * szankciók végül arra fogják kényszeríteni Irakot, hogy kivonuljon Kuvaitból.
A harcedzett iraki csapatok képesek Szaúd-Arábia lerohanásá-ra, de nem sebezhetetlenek — hangsúlyozta szerdán Washingtonban tartott sajtóértekezletén Colin Powell, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke.
Powell elmondta azt is, hogy az F—15-ös vadászgépek közül már több megérkezett Szaúd-Arábiába és elfoglalta állásait. A további egységek is várhatóan már a nap folyamán Szaúd-Arábiában lesznek.
Powell meggyőződését fejezte ki, hogy a már az öböl vizein hajózó amerikai hadihajók és azok, amelyek most tartanak a Perzsa (Arab)-öböl felé, megfelelő védelmet tudnak nyújtani a Fahd szaúdi uralkodó kérésére Szaúd-Arábiába irányított amerikai egységeknek.
Kuvait „egyesült99 Irakkal
Bagdadból jelenti az AFP: Az Iraki Forradalmi Parancsnoki Tanács szerdán rendeletben mondta ki .,a teljes és visszavonhatatlan összeolvadást Kuvaittal", miután ilyen kérdést terjesztett elő „a szabad Kuvait ideiglenes kormánya” — jelentette az INA iraki hírügynökség. A Szaddám Húszéin vezette testület közleményében azt is hangsúlyozta, hogy Bagdad kész a „konfrontációra egészen a győzelemig”, így kudarcra van kárhoztatva minden gazdasági blokád és katonai agresszió. A közlemény nevek említése nélkül figyelmeztette az öbölmenti országokat is, hogy nagy árat fizetnek, ha „összefognak a gonosz erőivel”.
A Szaddám Húszéin vezette testület és a „kuvaiti ideiglenes kormány” bejelentését együtt ismertették a bagdadi televízióban, alig másfél órával Bush amerikai elnök beszéde után. A szóvivő hangsúlyozta, hogy „a történelem tanúsága szerint Kuvait Irak része”. Megismételte, hogy az arab világot a külföldi befolyás osztotta és gyengítette meg, s igen negatív következményekkel járna, ha nem sikerülne megvalósítani a teljes egységet. Bár az arab vagyont a külföldi érdekeket kiszolgáló csekély kisebbség tartja a kezében, az augusztus 2-i kuvaiti „forradalom” célja nem a „korrupt”’ rendszer eltávolítása,
hanem az egység megvalósítása volt — hangoztatta az egyesülést kérő „szabad Kuvait ideiglenes kormányának’” közleménye.
„Felhívunk minden irakit... a becsület elvei nevében felszólítunk mindenkit, hogy kövesse hős vezérünket, Szaddám Huszeint” — mondotta a szóvivő.
Szerdán Jordánia riadókészültségbe helyezte fegyveres erőit, miután amerikai egységek indultak Szaúd-Arábiába. Jordánia egyike volt azon kevés arab államnak, amelyek nem Ítélték el az iraki agressziót.
A British Airways légitársaság szóvivője Üj-Delhiben közölte, hogy továbbra is Kuvaitban van a légitársaság 295 utasa. A szóvivő cáfolta, hogy a British Airways 200 utasát Bagdadba szállították volna az irakiak, összesen 36, ausztrál, illetve brit állampolgárságú utast szállítottak Bagdadba, azonban ők is, csakúgy, mint Kuvaitban rekedt társaik, biztonságban vannak.
Szerdán teljes mértékben leállt az iraki olajexport, miután a közel-keleti ország a világ embargógyűrűjébe került. Ellentmondásos hírek érkeznek arról, hogy az OPEC-tagállamok készek-e olaj-hiány esetén kitermelésüket növelni, avagy kivárják, hogy az árak magasabbra szökjenek.
Olajipari illetékesek közölték, hogy egyetlen csepp iraki olaj