﻿Péntek
1990.
augusztus 31. LSEI. évfolyam 304. szám
ALAPÍTOTTA: PETHÓ SÁNDOR
liő-/ior
Antal 1—Thatcher eszmecsere Kelet-Eiirópáról
Hibák és igazságtalanságok forrása, Ceasare Beccaria szerint, ha a törvényhozók az egyedi hátrányokat az általános hátrány elé helyezik, parancsolnak az érzelmeknek, ahelyett, hogy felkeltenék azokat, amelyek azt mondják a logikának: szolgálj! „Hamis hasznossági elv az, amely feláldoz ezer valós, hasznos egy vagy képzelt, vagy jelentéktelen következményekkel járó hátrányért, amely elvenné a emberektől a tüzet, mert azzal gyújtogatni lehet, a vizet, mert bele lehet fulladni, amely nem orvosolja másképp a bajokat, mint a megsemmisítés-
sel.” A belügyminiszter kedden hajnalban kiadott drákói szigorúságéi parancsa arról tanúskodik, hogy a Roosevelt téren nem igazán szívlelték meg a neves olasz kriminológus jó kétévszá-zados intelmeit. A meglepetésszerű döntés értelmében a lakosságnál lévő önvédelmi fegyvereket haladéktalanul be kell szolgáltatni a rendőrségnek. A rendőrkapitányságok késedelem nélkül hozzáláttak a késő nyári „begyűjtéshez”, így feltehető, mire ezek a sorok napvilágot látnak, az önvédelmi fegyverek nagyobbrészt már a rendőrségi páncélszekrényekben pihennek.
A „biztonsági letétbe” helyező döntés nem fektet különösebben nagy hangsúlyt a meggyőző indokolásra. A lako-nikus tömörségű mondat az államigazgatási határozatok legszebb hagyományait idézi: egyszerre rövid és körülményes, tautológikus és érthetetlen: „a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam, mivel a megromlott közrend következményeinek részbeni elhárítása (?) érdekében és a közbiztonság fokozottabb védelme miatt indokolt az önvédelmi lőfegyverek biztonsági letétbe helyezése”.
Az elmúlt esztendő gyilkossági statisztikáit lapozgatva feltűnik : a lőfegyverrel elkövetett emberölések aránya — minden látszat ellenére — nem túlságosan magas, talán 5 százalék körül mozog. Arra azonban közel s távol egyetlenegy példa sem akad, hogy a véres tett eszköze bármikor is bejegyzett önvédelmi fegyver lett volna.
Vannak, akik a rendelkezés kapcsán nem kriminológiai, hanem politikai összefüggésekre gyanakodnak. Ügy vélik: a közelgő helyhatósági választások hevében nemcsak a kisgazda furkósbotok, hanem a veszteni képtelen ultrabalosok mordá-lyai is előkerülhetnek. De bármilyen kiábrándító:	ezek a
fegyverek általában nem a tegnap volt pártállam mindenre elszánt revansista összeesküvőinek íróasztalfiókjaiban lapulnak. S, ha egy-két bolsevik veterán könnyek között vált is meg „státusszimbólumától”, nem hiszem, hogy ezek a lajstromba vett pisztolyok jelentenék a legnagyobb veszélyt az államrendre, a közbiztonságra.
Az önvédelmi fegyver a jelen körülmények között — éppen a megromlott közbiztonság okán — sokaknak a megélhetéséhez, munkájuk ellátásához (volt) nélkülözhetetlen. A Sió-tour elkeseredett rendészeti vezetője például elmondta: a cégnek a Balaton környékén 37 valutapénztára van, s fogalma sincs, hogy ezután mivel riasztják el a sokszor többmilliós pénzösszeg körül ólálkodó gyanús alakokat. A belügyminiszteri rendelet egyúttal az országszerte gombamód szaporodó és kétségkívül hasznos munkát végző különféle őrző-védő társaságok végét is jelentheti, ha saját életük, testi épségük védelmében úgy döntenek: visszaadják az ipart.
Egyébként sem teljesen világos, hogy a belügyi tárca szigora miért fordult kizárólag az
önvédelmi fegyverek felé. Köztudomású: Magyarországon jó néhány ezren hódolnak a vadászat örömeinek és a fegyverek között vannak az önvédelmi fegyverekhez képest komoly tűzerejű, golyóspuskák is. Az a vadász például nyilván kárör-vendően mosolyog „lefegyver-zett kollégáin”, aki nem kis nehézségek árán egy kisebbfajta vagyon ellenében szerezte be annak a távcsöves puskának a pontos mását, amivel 1961-ben Kennedyt meggyilkolták.
A szinte puccsszerűen végrehajtott beszolgáltatás egyébként sem fokozta a fegyvertulajdonosok rokonszenvét és lojalitását. Márcsak azért sem, mert az egyik Balaton melletti megyében például egy külön e célra üzembe állított rendőrautó járta a környéket, benne egy egyenruhás rendőrrel és egy civillel.
Dr. Horváth Balázs a témával kapcsolatos nyilatkozatában azt állította: ha Magyarországon mindenki fel lenne fegyverezve, attól .nem csökkenne az erőszak, de annál több vér folyna. Sőt, mint mondta, álláspontjából akkor sem enged, ha emiatt romlikf a közbiztonság ...
A bűnözés eddig szinte fel-. tartóztathatatlanul emelkedett. Már-már az az érzésünk: a bűnözők igazán vérszemet kaptak. Augusztus 28-tól kezdve ugyanis nemcsak a rendőrség létszámgondjain elavult felszerelésén „poénkodhatnak”, hanem a miniszteri rendelet feletti örömüket követő pezsgős vacsora után már alaposabban hozzáfoghatnak a tervezgetés-hez. Az önvédelmi fegyvereiktől megfosztott pénzszállítók legfeljebb erős hittel és szelíd imádsággal őrizhetik a rájuk bízott értékeket, de ha szembetalálkoznak az állig felfegyverzett rablókkal, legfeljebb azon átkozhatják magukat, miért nem kerestek időben más, nyugalmasabb munkahelyet. Persze, az is lehet, hogy a bűnözőknél ezután csak spray, gumibot, boxer, vagy nuncsaku lesz, azt viszont ezentúl nyugodtan használhatják: nem kell többé farkasszemet nézniük a pénz-szállítók revolvereivel.
Az idézett miniszteri utasítás arra is felszólította ugyan az országos rendőrfőkapitányt : tegyen meg mindent a jogtalanul birtokban lévő fegyverek felkutatására, de ez a jelenlegi körülmények között alig több, mint jámbor óhaj. Egyrészt azért, mert a nyomozók — nem csupán önhibájukból —, sohasem jeleskedtek a titokban rejtegetett fegyverek előkerítésé-ben. Jól példázza ezt a lőfegyverrel történt visszaélés miatt tavaly indított mindössze 294 eljárás. Másrészt, az önkéntes beszolgáltatás csődjét a kormányzat egyszer már átélhette a devizák kapcsán. Akkoriban a feketézők nem sűrűn rohanták meg a bankpértztárakat, hogy vételre ajánlják gyanús úton szerzett fizetőeszközeiket.
Beccaria a fegyverviselést korlátozó törvényekről mondta ki azt a bölcsességet, ami véleményem szerint a jelenlegi helyzetre is ráillik: „ezek csak azokat fegyverzik le, akik nem hajlanak és nincsenek elszánva a bűnözésre ... rontják a megtámadottak helyzetét és javítják a támadókét, nem csökkentik, de szaporítják a gyilkosságot, mert bátrabban támadják meg a fegyverteleneket, mint a felfegyverzetteket”.
A siótouros rendész gondolatban már megírta a fellebbezését. ö, ha rajta múlik, először valamennyi illegális fegyvert felkutatta volna, s ezután az önvédelmi fegyverek már valóban teljesen feleslegesek. Csak hát mindez éppen fordítva történt. Talán azért, mert ez volt a könnyebbik út.
Balta Pctcr
Komoly kezdeményezéseket vár a Nyugat Magyarországtól
Az ENSZ-főtitkár ma tárgyal az iraki külügyminiszterrel
Az ENSZ-FÖTITKÁR közvetítési missziójára figyel a nemzetközi sajtó. Pérez de Cuellar ugyan már csütörtökön Ammanba érkezett, de megbeszéléseit az iraki külügyminiszterrel a korábbi terveikkel ellentétben. egy nappal később, csak ima kezdi meg. Kétségtelenül behatárolt a két fél mozgástere, mégis, a megfigyelők sokat várnak a személyes képességektől, hiszen Pérez de Cuellar és Tarik Aziz régi ismerősök, a nyolc évig húzódó irak—iráni 'háború lezárását jelentő béke-tárgyalások során számtalanszor találkoztak, tárgyaltak egymással. A világszervezet vezetője több ízben is hangsúlyozta az újságíróknak, hogy szerinte Aziz rendelkezik elég képzelőerővel. Ugyanakkor a különféle bagdadi megnyilatkozásokból az is kiderül, hogy Irak Kuvait „feladását” nem tartja számon a megtárgyalható témák között. Pérez de Cuellar előzetesen csak annyit árult el, hogy nem feladata a 'Biztonsági Tanács 'határozatairól tárgyalni, küldetése csak az, hogy elérje a 'határozatok végrehajtását.
DERÜLÁTÓ KIJELENTÉSEKET tett viszont az ENSZ egy magas rangú tisztviselője, aki a főtitkári misszió előtt tárgyalt Bagdadban. Az iraki fővárosból visszatérve, az őt faggató riportereknek kifejtette: változatlanul bizakodó. Arra a kérdésre, hogy vajon- egyáltalán játszhat-e komoly szerepet az ENSZ a válság kezelésében, úgy vélekedett, a világszervezet kétségtelenül az egyik kulcsszereplő lehet, igaz, nem az egyetlen. Kiemelte, hogy rendkívül sok függ a párhuzamosan zajló különféle összarab erőfeszítésektől is. A tisztviselő még annyit árult el, hogy Bagdadban is lényegesnek tartják az ENSZ szerepét, igaz, némi szemrehányást is kapott a világszervezet, mivel Irak szerint a szankciók ügyében túl gyorsan és így meglehet, „egyoldalúan” döntött.
AZ ARAB ERŐFESZÍTÉSEK is folytatódnak az Öböl-válság rendezésére. Az Arab Liga Miniszteri Tanácsa Kairóban tilt össze. Eközben a jordán uralkodó nyugat-európai útra. indult, hogy támogatást szerezzen az arab törekvéseknek. Sevardnadze szovjet külügyminiszter szóbeli üzenetet küldött arab kollégáinak, amelyben azt hangsúlyozza: a fegyveres robbanás megelőzése a közel-keleti .térségben nagymértékben függ attól, sikerül-e az arab országoknak közös vonalat kialakítaniuk. Az egységes fellépés egyébiránt a nyugati országok esetében is vitatéma. Tokió azon bejelentése, miszerint a japán kormány egy-,milliárd dollárral járul hozzá az öbölbeli nemzetközi haderők finanszírozásához, immár élét vette azon bírálatoknak, melyeket Tokió korábban kapott, úgymond visszafogott magatartása miatt. Az Európai Demokratikus Unió konferenciáján — amelyen a magyar kormányfő is felszólalt — Helsinkiben Thatcher a nyugat-európai szövetségesek közül több országot is bírált habozó magatartásuk miatt. Ezzel -kapcsolatban a szakértők egy szélesebb problémakörre mutatnak rá. Nevezetesen arra, hogy a NATO-t korábban összetartó szovjet veszély lényeges csökkenésével átgondoltabb szövetségi magatartást kell kialakítani a „más veszélyek” kezelésére is, 'hiszen jelenleg csak abban az esetben kötelezhetőek a NATO-tagök egyértelmű és egységes, akár kifejezetten katonai akcióra, ha valamelyik tagállamot támadás érné. Az Öböl-válság esetében ez történetesen azt jelentené, ha Irak megtámadná Törökországot.	(T. J.)
Kormányfői beszi'd a* EDE-konívrenrián
Közép-kelei-európai unió létrehozását javasolta Antall
Magyar—brit miniszterelnöki megbeszélés Helsinkiben
Helsinkiből jelenti az AFP: Csütörtökön Helsinkiben a Fin-landia-palotában megkezdődött az Európai Demokrata Szövetség (EDU) 13. pártvezetői konferenciája.
Az európai biztonsággal, az új európai szerkezet kialakításával foglalkozó kétnapos tanácskozáson részt vesz a magyar kormánykoalíció mindhárom pártjának vezetője, Antall József miniszterelnök, a Magyar Demokrata Fórum, Nagy Ferenc József, a Független Kisgazdapárt és Surján László, a -Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. Mindhárom magyar pártot a mostani konferencián veszik fel a keresztény-demokrata és konzervatív pártokat töpnörítő szervezetbe, amely eddig 23 tagot számlált.
A magyar politikusok csütörtökön reggel a konferencián részt vevő többi pártvezető — így mások között Margaret Thatcher brit -miniszterelnök, a Konzervatív Párt vezére, Jacques Chirac, a francia RPR elnöke, Alois Mock osztrák külügyminiszter, a Néppárt tiszteletbeli elnöke — társaságában találkoztak Harri Hóikért finn kormányfővel. A miniszterelnök pártja, a konzervatív irányzatú Nemzeti Koalíciós Párt, az EDU konferenciájának házigazdája.
A Nyugat-európai Unióhoz hasonló katonai szövetségként egy közép-kelet-európai unió létrehozását javasolta Antall József magyar kormányfő az Európai Demokrata Szövetség csütörtökön Helsinkiben kezdődött 13. párt-vezetői konferenciáján. Ez a VSZ katonai szervezetének megszűnése, illetve egyes tagjainak kiválása után válhatna szükségessé.
A magyar miniszterelnök a tanácskozás első témája, az európai biztonság, az új európai békerend kapcsán fejtette ki javaslatát. A következő években az európai biztonság lesz mindany-nyiónk számára a legfontosabb kérdés — kezdte hozzászólását Antall József. Az európai biztonsági rendszer alapja — mondta — egy átfogó megállapodás lehet az európai országok 'között, de biztosítva az amerikai jelenlétet kontinensünkön. Fontos szerepük lehet a régióknak, de mindennek alapja a modernizált NATO, a szélesebben értelmezett atlanti gondolat. Mindebbe bele kell kapcsolni a Földközi-tenger -térségét, mivel a Közel-Kelet Európa számára is létfontosságú .térség.
A magyar kormányfő megfontolásra javasolta, hogy a Nyugateurópai Unió mellett jöjjön létre egy -kelet-közép-európai unió, amely a Szovjetunió és a NATO
közötti térségben együttműködést biztosít olyan országoknak, mint például Magyarország, Lengyel-ország, a Cseh- és Szlovák Köztársaság. Szorosan együtt tudunk -működni a 'Nyugat-európai Unióval addig is, amíg a -nemzetek és a nemzetiségek szabad társulásaként kialakul az új Európa, mutatott rá.
A miniszterelnök kifejtette, hogy Magyarország jó együttműködésre törekszik a Szovjetunióval és mind önállóbbá váló európai köztársaságaival. Felhívta a figyelmet, hogy az államoknak egy megváltozott Oroszországgal lesz dolguk. A továbbra is kiemelkedő nagyhatalmi szerepet betöltő tulajdonképpeni Oroszország mellett a Szovjetunió szuverénné váló köztársaságai is nagy szerepet fognak játszani, akár konföderációban, akár anélkül — állapította meg.*
A hazai fejlődésről szólva Antall József leszögezte: Magyarország eltökélt szándéka, -hogy jogállammá, Szociális piacgazdálkodást folytató országgá váljon. E célok megvalósításában Magyar-ország csakúgy, mint eddig, úttörő szerepet kíván- játszani a térségben.
Beszéde befejezésében a magyar miniszterelnök szükségesnek mondta Kelet-Európa gazdasági problémáinak megoldását, mert ellenkező esetben Nyugat-Euró-pát elözönli Kelet-Európa szegénysége olyannyira, hogy végül még visszasírják a ledöntött falakat, a vasfüggönyt.
Az EDU konferenciáján a magyar kormánykoalíció mindhárom pártját felvették a tagok sorába. Az MDF nevében Antall József miniszterelnök, a Független Kisgazdapárt részéről Nagy Ferenc József, míg a Kereszténydemokrata Néppárt képviseletében Surján László, a -pártok elnökei írták alá a kereszténydemokratákat és konzervatív pártokat tömörítő szervezet 1978-ban, Klessheimben elfogadott alapító nyilatkozatát. A dokumentumot elfogadó -pártok az európai egység és szabadság megteremtése, szociális piac-gazdaság és a parlamenti demokrácia mellett kötelezik el magukat.
Miután a magyarok mellett három csehszlovákiai pártot is felvettek, a szervezetnek immár 20 országból 29 párt a tagja. A konferencián az EDU egyik elnök-helyettesévé választották Antall Józsefet, míg Alois Mock osztrák külügyminisztert újabb két évre megerősítették a szervezet elnöki tisztségében.
Az EDU-konferencia köziben Antall József magyar és Margaret Thatcher brit miniszterelnök rövid kétoldalú megbeszélést folytatott a Finlandia-palotában. A találkozón a brit politikus, áki Antall Józsefet -régi ismerősként üdvözölte, s akit a térség kérdéseinek eddig legmegbízhatóbb elemzőjeként tart számon, elsősorban az iránt érdeklődött, hogyan halad Magyarországon a kibontakozás, hogyan ítéli meg a magyar közvélemény a Szovjetunióban zajló folyamatokat. Szóba került az eszmecserén a 'brit kormányfő -közeli budapesti látogatásával összefüggő számos kérdés, amelyek a magyar—brit kapcsolatokat ölelik fel. Kitűnt a -találkozón, csakúgy, mint a tanácskozáson elhangzott felszólalásokból, -hogy a nyugati politikusok a magyar politikától komoly koncepciót várnak a térség próblé-mániak megoldására. Felvetődött az is, hogy e pillanatban remény vagy egy európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére, ugyanakkor a Közel-Keletről egyre inkább fenyegetettséggel kell számolni. Ebben a helyzetben az európai biztonság csak a világpolitika függvényeként garantálható.
Mauno Koivisto elnök délután az elnöki palotában fogadta Antall Józsefet. A magyar miniszterelnök átadta Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözletét. A megbeszélésen kölcsönösen megállapították, hogy a hagyományosan jó magyar—finn kapcsolatokat folytatni kell — lehetőleg még jobb alapokon. Ennek érdekében felvetették egy vegyes bizottság létrehozásának szükségességét a kontaktus valamennyi területének felülvizsgálására. A találkozón nagy figyelmet szenteltek a tapasztalatcserének a Szovjetunióval való kapcsolatok kérdésében.
Évfordulós propaganda-hadjárat
A román sajtó a második bécsi döntésről
Bukarestből jelenti az MTI: A román sajtóban hosszabb idő óta tartó magyarellenes propagandahadjárat csütörtökön a tetőpontját érte el. A lapok bőven foglalkoznak a második bécsi döntés évfordulójával s az alkalmat magyarellenes hangulatkeltésre használják fel.
A Bukarestben megjelenő lapok közül az Adevarul úgy tünteti fel az évfordulót, mint amely alkalmat nyújt az „őrködésre”. A Románia Liberó „gyilkos cselekedetnek” nevezi a „diktátumot”, amely „román területeket juttatott Magyarországnak”. A Drep-tatea a történelmi tragédia tanulságainak levonására figyelmeztet. A Dimineata történészek összeállítását közli ezzel a főcímmel: „Erdély román volt és az is marad mindörökre.”
A Kolozsváron megjelenő Adevarul in Libertate a Vatra Roma-neasca nacionalista szervezet „országos felhívását” ismerteti. Leszögezi:	a bécsi döntés Erdély-
ben, a románság ősrégi tűzhelyén a terror, a kegyetlenség, a könny-hullatás és a vérontás hullámát indította el. Iszonyú kínok között
ezrek haltak meg, terhes anyák méhéből szuronnyal hasították ki magzatukat. Az ortodox papokat a feszületekre és a templomok ajtajára feszítették. Számos románt elüldöztek otthonából, szülőföldjéről. Ugyancsak horthys-ta-fasiszta kegyetlenséggel százezrével deportálták a koncentrációs táborokba a zsidókat és más nemzetiségűeket. Szörnyű mészárlások zajlottak, amelyek a XX század közepén a legszégyentel-jesebb holocausztot jelentették. Ma az ezeréves Magyarországról álmodozó revansista erők ismét feszegetik Erdély kérdését. Egyre rémítőbb hírek érkeznek nap mint nap Hargita és Kovászna megyékből, ahol a soviniszta magyarok teljesen önkényesen és egyoldalúan kinyilvánították megyéik autonómiáját — hangoztatja a felhívás.
„Nem értjük a hírhedt kulturális szervezet vad uszítását — írja a Csíkszeredán megjelenő Hargita népe, amely a Vatra Ro-maneasca vádjaira ad cáfolatot. — Nem értjük a Vatra Roma-neasca támadásait, mert senki sem akarja a történelem mégis-