﻿0,50
forint
Magtar Nemzet
4 stttttrtök
1990.
szeptember 6. UH. évfolyam
209.
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
Súlyos aszálykár
Moszkva ..utolsó figyelmeztetése** Bagdadnak
Az ország közvéleménye mélységes aggodalommal figyeli a földekről érkező híreket a példátlanul súlyos aszályról. Ilyen hosszan tartó szárazság évtizedek óta nem fordult elő, legutóbb 1921-ben volt hasonló száraz esztendeje a magyar mezőgazdaságnak. A föld kicsere-pesedett, néhol ujjnyi széles repedések keletkeztek, s a legalsó rétegekben is hiányzik már a nedvesség, a mélyebb gyökerek sem találnak éltető erőt.
Az aratás idején még reménykedtek a termelők, a búza közepesen jól fizetett, s szépen fejlődtek a kukoricák is. De hogy a csapadék elmaradt, rossz volt a szemképződés, sokfelé csak csutkát hozott a szár termés helyett. A kisült, szem nélküli kukoricatáblákat a gazdák, hogy mentsék a még menthetőt, lesilózták. Olyan vidékekről is, mint a Fejér megyei Mezőföld, ahol minden esztendőben rekordtermést takarítottak be kukoricából, most siralmas hírek érkeznek: egyedül itt másfél milliárd forintos kárt okozott a szárazság.
Az aszálykár felmérése még tart, s minden nappal nagyobb lesz. Amikor legutóbb a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége szakértői felbecsülték a kárt, 21 milliárd forintot állapítottak meg. A Földművelésügyi Minisztérium szakértői szeptember első napjaiban már 30 milliárd forinton felüli becslést adtak, de ez még tovább fokozódhat, ha nem kapnak a földek kiadós esőt. Erre van kilátás a meteorológiai intézet szerint, de a szakértőknek az a véleménye, hogy már egy kiadós eső se enyhítené a károkat, mivel a kukoricán nem lehet segíteni. Esetleg a cukorrépánál lenne érezhető valami javulás.
Aki látta a vert hadsereghez hasonlatos kukoricatáblákat, netán olvasott néhány faluról érkező levelet, vagy hallotta a városi asszonyok aggódó panaszát a piacokon, abban nyilván akaratlanul is felmerül a kérdés: mi lesz itt a télen? Lesz-e elegendő élelmiszerünk? Nem nehezíti-e meg az ország talpra állását, ez a nem várt aszályos esztendő, hiszen mindenki előtt ismeretes, hogy gazdaságunk nehezen birkózik meg az adósságokkal, hogy pénzünk napról napra inflálódik, hogy a kisnyugdíjasok egyre nehezebben élnek, hogy a munkanélküliség réme lebeg az ország fölött. És akkor még ez a szörnyűséges aszály!...
Kétségtelen, hogy a rendkívül mostoha időjárás nehéz helyzetbe sodorta a mezőgazdaságot. Mivel a kukoricatermésünket érte a legnagyobb kár, veszélybe került a takarmányellátás és ennek függvényeként az állattenyésztés is. Kukorica nélkül nehéz állatokat nevelni, sertéseket hizlalni, baromfit tartani. Pedig ez a ház körüli majorságok, a kistermelők gyarapodásának legszilárdabb alapja, s a lakosság ellátásának biztos forrása.
Mondhatná valaki, hogy búzánk szépen termett, s mivel ennek nagy része nem is igen alkalmas kenyérnek, inkább takarmánybúza, etessük fel ezt az állatokkal. Igen ám, de még akkor sem tudjuk pótolni az aszály miatt kiesett kukorica-termést. Ennek következménye máris észlelhető, a piacokon, vásárokon tömegével kínálják eladásra az anyakocákat és a választási malacok iránt hirtelen megszűnt minden érdeklődés. Mindennek következményeként alaposan megcsappanhat a sertésállomány, ha nem történik gyors központi intézkedés.
A kukoricán már nem lehet segíteni, még akkor sem, ha hetekig zuhog az eső. Ez ideig körülbelül 2 és fél millió tonnával kevesebb terméssel számolhatunk, mint amennyit tér-
Sevardnadze tokiói útja nem oldotta meg a területi vitát
A külpolitikai helyzet
MOSZKVÁBA ÉRKEZETT Tarik Aziz iraki külügyminiszter. Az iraki diplomácia vezetője az öbölbeli válságról tartott konzultációt a szovjet vezetéssel, s fogadta őt Mihail Gorbacsov is. Moszkvai vélemények szerint az előre be nem jelentett iraki—szovje't tárgyalásokon a Szovjetunió mintegy „utolsó figyelmeztetésben” részesíti egykori szövetségesét. Az arab világon kívül Moszkva az egyetlen hely, ahol szóba állnak Irakkal, így minden bizonnyal a szovjet diplomácia megpróbálja felhasználni a még megmaradt bagdadi befolyását. Szakértők érdeklődéssel várják a találkozó kimenetelét, hiszen köztudomású, hogy az ENSZ-főtitkár sem ment semmire Azizzal. Mindenesetre Gorbacsov már az iraki álláspont ismeretében utazhat a hét végi csúcstalálkozóra, s az is kiderülhet, hogy a szovjet fél által szorgalmazott békés megoldásnak vannak-e még realitásai.
SEVARDNADZE TOKIÓI TÁRGYALÁSAIN is szó volt a Perzsa (Arab)-öböl térségében kialakult feszültség enyhítéséről. A japán külügyminiszter a befolyásolás lehetséges eszközeként említette, hogy a Szovjetunió Irak egyik legnagyobb fegyverszállítója. Sevardnadze a kérdésre válaszul azt közölte, hogy Moszkva befolyása Bagdadra igen korlátozott. Nem jutottak azonban egyetértésre japán kollégájával a Kuril-szigetek problémájában. Abban minden japán egyetért, hogy a második világháborúban elfoglalt négy szigetet a Szovjetuniónak visz-sza kell adnia. Moszkva álláspontja azonban egyelőre hajlíthatatlan-nak tűnik: csapatait hajlandó kivonni a szigetekről, de azokat visszaadni nem áll szándékában. .Ennek a vitának a rendezése azért is fontos a Szovjetunió számára, mert Japán ettől teszi függővé a nagyarányú tőkebefektetés megindítását. Egyes szakértők szerint Japánnak is engednie kellene e kérdésben, már csak azért is, mert gazdasági befolyásának növelésével nemcsak négy szigetet, hanem egy „fél Szovjetuniót nyerhet”.
SŰLYOS KENYÉRGONDOKKAL küzd a szovjet főváros. A hatalmas idei gabonatermés ellenére liszt- és kenyérhiány, takarmánygondok fenyegetnek országosan is. Szovjet kommentárok szerint már nem azon kell csodálkozni, hogy valami megint eltűnt a polcokról, hanem azon, hogy egyáltalán maradt még valami. A súlyos hiány oka nem világos, bár tény, hogy kevés a pék, az üzemek elavultak, nem nagyon képesek a termelést tovább növelni. Amellett nincs elég szállító sem. Popov moszkvai tanácselnök a hadsereg segítségét kérte, hogy a katonák vállaljanak munkát a pékségekben, s vegyenek részt a kiszállításban. Egyes szovjet lapok a kenyérhiány okai között említik azt is, hogy mind nehezebb húshoz, száraztésztához, s más élelmiszerhez jutni, ezért óhatatlanul nő a kenyérfogyasztás. Nagyon fontos tehát, hogy az országban mielőbb bevezessék a piacgazdálkodásra való áttérés programját.	(S. G.)
Hazánkban tárgyal a spanyol külügyminiszter
Magyarország lehet az Európa Tanács első teljes jogú közép-európai tagja
veztünk. Figyelemre méltó viszont, hogy iaz almatermésnek nem ártott olyan nagy mértékben az aszály, körülbelül egymillió tonnára számíthatunk. A szőlőnek a létartalma lesz jóval kisebb, tehát csökken a borhozam, az eddigi becslések szerint mintegy 20-25 százalékkal. A bor minősége azonban kiválónak ígérkezik.
Cukorrépából 350 mázsás átlagterméssel számolnak a szakértők, ami kisebb az átlagosnál, de nem mondható nagyon rossznak a szárazság ellenére
sem.	A cukorrépa cukorfoka azonban jobb az átlagosnál. Ha kapunk esőt, akkor az a cukorrépán még segíthet valamelyest. Szerencsére az idén 17 ezer hektárral nagyobb a cukorrépával bevetett terület, s ez pótolja némileg a szárazság által kiesett mennyiséget. Cukorból tehát nem lesz szükség behozatalra.
Burgonyából is terem annyi, hogy ne okozzon különösebb zavart a lakossági ellátásban, legfeljebb elmarad a szokásos exportunk. Annál nagyobb az aszály kártétele a zöldségfélékben, a kiesés mintegy 25-30 százalékra tehető. Főleg a paradicsom sínylette meg a szárazságot, paradicsomban azonban ennek ellenére nem lesz nagyobb hiány, mert az idén nagyobb a vetésterület. A paprikából hiány mutatkozik a piacokon, és ez érezhető az árak alakulásán is. A piaci árak a szezon végén sem mérséklődtek, de meg kell mondani, hogy ez nemcsak az aszály következménye, hanem a begyűrűző infláció hatása is érzékelhető benne. A gyümölcs, a főzelékféle drága, szinte megfizethetetlen.
És ez felveti a mezőgazdasági termelés átszervezésének kérdését is. Nemcsak az idei nehéz, aszályos esztendő miatt kell sürgősen lépni, de a jövő tisztázása is ezt követeli. Amit ma az Országos Mezőgazdasági Kiállítás bemutat, még nem a jövő, inkább a múlt. Más alapokra kell helyezni a termelést, új erőforrásokat kell bekapcsolni s mindenképpen fokozni a termelési kedvet és a biztonság érzését.
Maradjanak a szövetkezetek táblásított gazdaságai? Vagy hordják szét a közös vagyont, s önkéntes társulásokkal próbáljanak megbirkózni a nehézségekkel? A kormányelnök is foglalkozott legutóbbi nyilatkozatában a mezőgazdasággal, s kimelte, téves elképzelései vannak azoknak, akik azt hiszik, hogy a mezőgazdaságot meg lehet tartani a mai termelőszövetkezeti vagy állami gazdasági állapotában, de vissza sem fordítható a negyven évvel ezelőtti állapotához. Akkor hát merre? Legyen példa a dán modell, vegyünk példát a szomszédos Ausztriától? Mezőgazdaságunk jövője az ország jövőjét is jelenti!
A legsürgősebb feladat most az azonnali kormányzati intézkedés meghozatala az aszálykárok elhárítására. Ezek egyik legfontosabbika a takarmány-kukorica importja, ezen túlmenően vetőmag-kukorica beszerzése. Intézkedési csomagterv készült a kedvezményes hitelnyújtásról, hogy biztosítsák a termelés folytonosságát. Szó van a földadó fizetésének köny-nyítéséről, hogy ez se terhelje az aszálykárral küszködő gazdaságokat. Az intézkedés második lépcsőjéhez tartozik a kár pontos felmérése, és ennek arányában égy vissza nem térítő támogatás, megállapítása a biztosítóintézetekkel közösen. Mindez, reméljük, nem a régi esőleső társaságok kvaterkázó unalmának jegyében foganta-tik, mert a kormány segítsége nem várathat magára.
Illés Sándor
Francisco Fernandez Ordonez, Spanyolország hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó külügyminisztere és magyar vendéglátója, Jeszenszky Géza külügyminiszter szerda délután, tárgyalásaikat követően találkoztak a honi és a nemzetközi sajtó képviselőivel.
Jeszenszky Géza a megbeszéléseket dióhéjban összegezve megállapította, hogy a világpolitikai kérdésekben, illetve Európa ügyeinek megítélésében teljes egyetértés alakult ki a spanyol diplomácia vezetőjével. Ismét megerősítést nyert, hogy a fiatal magyar demokrácia élvezi Spanyolország támogatását; a többi között hazánk európa tanácsbeli felvételének ügyében is.
Ordonez külügyminiszter hangoztatta: látogatása nem egyszerűen a spanyol—magyar kapcsolatok továbbépítését szolgálja; a demokratikusan megválasztott magyar kormánnyal való tárgyalásai a kontaktusoknak már egy minőségileg új szintjét jelentik. Spanyolország — fűzte hozzá — hálával tartozik Magyarországnak, amely mindig is éllovasa volt az európai egységért vívott harcnak. A külügyminiszter közölte azt is: spanyolországi látogatásra hívta meg Antall József kormányfőt.
Kérdésekre válaszolva Ordonez kitért Magyarország és az Európai Közösségek jövőbeni kapcsolatainak alakulására. Emlékeztetett arra, hogy szeptember 17-én találkozót tartanak a közösség külügyminiszterei, s megvitatják az újfajta társulási megállapodások formuláit. Köz-
vetlenül ezután megkezdődhetnek a társulási szerződéssel kapcsolatos tárgyalások Magyarországgal. Ordonez egyébként a jó irányba tett lépésként értékelte Magyarország és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás kapcsolatépítését.
Az európai integráció felé haladva azonban Magyarországnak még számos reformot kell megvalósítania, s főként kellő türelmet szükséges tanúsítania, hiszen például Spanyolország is 10 évig tárgyalt az EK-val, mire tagjainak sorába léphetett.
A külügyminiszterek érintették a nemzetiség kérdését is. Ezzel kapcsolatban Ordonez leszögezte: a cél egy demokratikus, békés, egységes Európa megteremtése, s ennek valóra váltásában nem csak az államoknak jut szerep,
Brüsszelből jelenti az MTI: Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése október másodikán, kedden tárgyalja Magyarország felvételének kérdését Strasbourg-ban. Az ülésen jelen lesz és beszédet mond Antall József miniszterelnök — tűnik ki az Európa Tanács parlamenti közgyűlése szeptember 26-án kezdődő és október 4-ig tartó őszi ülésszakának napirendjéből.
Adrián Butler európa tanácsi szóvivő elmondta, hogy Magyar-ország az első közép-kelet-európai ország, amelynek felvételi kérelmét megvitatja a parlamenti közgyűlés. Amennyiben, mint várható, a testület támogatja a tavaly novemberben még az előző kormány által — a térség országai közül először — benyúj-
tott kérelmét, akkor minden esély megvan arra, hogy novemberben a tanács erre illetékes szerve, a miniszteri bizottság a felvétel mellett döntsön.
Ez azt jelentené, hogy Magyar-ország, amely jelenleg hat másik
Kairóból jelenti az IjfTI: Az Öböl menti viszályt „az iszlám és a sátán háborújaként” festette le szerdai rádióbeszédében az iraki államfő.
A válság kirobbanása óta mind gyakrabban vallási húrokat pengető — korábban alapvetően világi politikát gyakorló — Szad-dám Húszéin minisztere moszkvai tárgyalásainak napjára időzítette újabb kihívó szózatát, amelyet bemondó olvasott fel a bagdadi rádióban.
Az elnök az arabokat a nyugati katonai jelenlét elleni harcra buzdította, és külön a szaúd-arábiai és az egyiptomi néphez fordulva arra biztatta őket, hogy lázadjanak fel vezetőik ellen. Irakot és az oldalán álló arabokat Szaddám Húszéin szerint „belekényszerí-tették a dzsihádba (a szent háborúba), az iszlám szent helyeinek felszabadítására”.
Szaddám Húszéin szerint a harcot nem döntheti el az amerikaiak légierejének fölénye, a csata a szárazföldi erőkön fog múlni, összecsapásuk esetén egymilliós hadseregéhez ötmillió önkéntes csatlakozik — mondta.
Rómából jelenti az MTI: Irak atombombával rendelkezik — mondták szaúdi források az Európai Parlament egy küldöttségének, amely Roberto Formigoni olasz kereszténydemokrata képviselő, a parlament egyik alelhöke vezetésével tartózkodik az Öböl térségében.
Bagdadból jelenti az AP: Több mint 500 nyugati ország állampolgára — többségében nő és gyermek — érkezett kedden éjszaka Kuvaitból Bagdadba, hogy Szad-dám Húszéin elnök ígéretének megfelelően elhagyhassa az országot. Erre azonban diplomáciai értesülések szerint legkorábban csü-
Washington, szeptember 5.
Bush elnök a kongresszusi vezéreknek, Baker külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságának vázolta a kormányelképzeléseket az Öböl-válságban, s a törvényhozók mindkettőjüket töretlen kétpárti támogatásról biztosították.
A „közel-keleti biztonsági struktúráról” a képviselőknek tett keddi külügyminiszteri megjegyzések „új szövetségi rendszer" címoldalas meghirdetésére késztették a szerda reggeli amerikai lapokat. Érthető tehát, ha — Európába indulása előtt — a szenátus külügyi bizottságát tájékoztató James Bakert elsősorban arról faggatták, mire is gondolt valójában, amikor olyan kifejezésekkel („feltartóztatás”, „felgöngyölítés”) beszélt a megelőző délutánon a Capito-lium másik szárnyán, amely szavak a kelet—nyugati konfliktusban váltak ismertté, és hajdan a NATO létrehozását indokolóvá. Mi több, Baker az egyik képviselő kérdésére felelve azt fejtegette, hogy „Sztálin agresszivitása
közép-kelet-európai országhoz és a Szovjetunióhoz hasonlóan különleges meghívotti státussal rendelkezik a parlamenti közgyűlésben, az Európa Tanács első teljes jogú közép-európai tagjává vál-
törtökön nyílik lehetőségük. A csoportban 300 brit állampolgár mellett elsősorban franciák és nyugatnémetek vannak.
Iraki kurd ellenzéki források szerint nyugati és japán túszokat hurcoltak az ország mérgesgáz- és rakétagyártó üzemeibe, élő pajzsként egy esetleges külföldi támadás ellen. A Kurdisztáni Demokratikus Párt nevű szervezet szóvivője a Reuter brit hírügynökségnek Londonban elmondta: a kurd mozgalom hét ilyen helyet figyelt meg az országban, ahová egyenként 10-15 amerikai, nyugat-európai és japán túszt vittek a múlt hét elején.
New Yorkból jelenti az AP: Az olajtermelés növeléséről hozott OPEC-döntés utáni árzuhanást követően ismét emelkedik a nyersolaj világpiaci ára. Az Egyesült Államokban kedden 1,80 dollárral nőtt az októberi szállításra lekötött könnyű nyersolaj ára, és elérte a 29,12 dollárt.
Brüsszelből jelenti az MTI: Az Európai Közösségek Bizottsága szerdai ülésén elhatározta, hogy újabb 15 millió ECU-s (mintegy 18 millió dollár) humanitárius segítséget nyújt az öbölbeli válság jordániai, egyiptomi stb. menekültjeinek. Eddig a tizenkettek 5,6 millió ECU-t fordítottak a menekültek megsegítésére.
A közösség bizottságának ülésén nem esett szó a válság által sújtott más országoknak, köztük a demokratikus útra tért közép-kelet-európai országoknak nyújtandó támogatósról, bár a bizottság szóvivője megerősítette, hogy Brüsszel megkapta több érintett ország emlékiratait arról, hogy milyen többletterheket rótt rájuk amúgy is nehéz gazdasági helyzetükben az öbölbeli krízis.
nem volt kétséges, mi egy regionális biztonsági stratégiát dolgoztunk ki, ami bevált”. Ezért aztán alig vázolta, a képviselőházi testületben kifejtettnek megfelelő kormánytételeket a State Department főnöke, a bizottság elnöke, Claiborne Pell szenátor tüstént megkérdezte tőle, hogyan is képzelik ezt a lapokban „közel-keleti NATO”-nak elkeresztelt új biztonsági rendszert. Baker pedig sietett óvni az elhamarkodott következtetések levonásától: „Nem arról van szó, hogy mi közel-keleti NATO-t akarnánk", most az agresszió megfékezése van napirenden, ám „azt követően helyénvaló lesz megfontolni” az ENSZ szerepét nem helyettesítő „valamilyen formájú regionális biztonsági rendszert”.
Ha tehát Baker szerdán is remélte, hogy az „immár Irakba harapó embargó” meghozza gyümölcsét, vagyis megbünteti agresz-sziójáért Bagdadot, a Bush-kor-mányt érzékelhetően mind jobban foglalkoztatják a térség távlatai is. Hiszen a fő szempontokat
Szaddám Húszéin újabb leihívása
Az Öböl-viszály „az iszlám és a sátán háborúja"
Ismét emelkedtek az olajárak
Washingtoni tndésitánk telexjelentése
Baker a „közel-keleti NATO” előzetes megfontolásáról