﻿Ára:
ti. 50
forint
Magw Nemzet
Szombat
1090.
Nz«>p<«*nib«*r 22. UH. évfolyam
222. «znm
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
IVi	lósáyérzé I Szaddam Húszéin háborús fenyegetőzése
Nyugati diplomatákat utasított ki Irak
Bush fölkeresi a Szánd-Arábiában állomásozó amerikai csapatokat
A külpolitikai helyzet
MINDEN EDDIGINÉL FENYEGETŐBB üzenetet küldött Bagdad Washingtonnak, kijelentve, Irak nem vonul ki Kuvaitból, s készen áll arra, hogy a „végső győzelemig” harcoljon az elveiért, A bágdadi televízió adását megszakítva ismertette a Forradalmi Parancsnoki Tanács nyilatkozatát, amelyben a vezetés figyelmeztette az irakiakat, hogy „minden csaták legnagyobbika” vár rájuk. Megfigyelők, szerint az Öböl-válság kirobbanása óta ez volt az első iraki állásfoglalás, amely immár nem is utalt a békés megoldás lehetőségére, és egyben cáfolta azokat a legfrissebb híreszteléseket, amelyek Bagdad kompromisz-szúmkészségérpl szóltak. Nem előzmények nélküli a pénteki közlés, hiszen Szaddam Húszéin meglehetősen baljós kijelentését csütörtökön tették közzé Bagdadban, miután Bush elnök leszögezte: amennyiben az ENSZ-blokád és a diplomácia kudarcot vallj s Irak nem vonulna ki Kuvaitból, „kész további lépéseket tenni”, Szaddam Húszéin Bü-lént Ecevit volt török kormányfőt fogadva föltette a költői kérdést: „Ki állítja, hogy hagynánk megtörténni egy néhány órás háborút?" Az iraki vezető utalt arra, országa nyolc évig háborúzott Iránnal, majd hozzátette: „Ha kell, három, öt, hat vagy akár több évig is harcolni fogunk.” Az Ecevitnek elmondottakat, amelyet a Millitary című török lap közölt, Szaddam úgy összegezte: Bagdad felkészült rá, hogy az embargót, amelyet Washington kezdeményezett, akár évekig kibírja. Arra válaszolva pedig, hogy az amerikaiak villámháborúban néhány óra alatt megtörhetik Irak erejét, Szaddám Húszéin úgy vélekedett: „Tudjuk, az Egyesült Államok a világ vezető nagyhatalma, de bízunk benne, hogy képesek vagyunk ártani neki... Népünkre nem jélíéwrző; hogy hajbókoljon, azok előtt, akik fenyegetik.” A bagdadi stratégiát egyébként nagy megdöbbenés fogadta, miután az iraki tájékoztatási miniszter jordániai ujságiróknak kijelentette: Bagdad támadás esetén a térség összes olajmezőjét fölégetné, s az „agresszióra” adandó válaszhoz minden rendelkezésre álló fegyvert fel fog használni.
FELRÖPPENT A HÍR, Bush elnök az Öböl térségébe utazik, hogy megtekintse a Szaúd-Arábiában állomásozó amerikai csapatokat. Az értesülést a Fehér Ház is megerősítette, s bár a szóvivő közölte, egyelőre nem tudni, mikor kerülne arra sor, a Newsday cipnű New York-i lap szerint november végén, amikor az amerikai elnök Törökországba és Egyiptomba készül, keresné föl a térségben állomásozó amerikai egységeket is. A fehér házi bejelentéssel egy időben nyilvánosságra hozták annak a közvélemény-kutatásnak az eredményét is, amelyből kiderül, hogy az amerikaiak 75 százaléka támogatja George Bush öbölbeli politikáját A felmérés szerint Kuvait iraki megszállása előtt az amerikaiaknak csupán 67 százaléka sorakozott fel az elnök politikája mögé. Az NBC tévétársaság és a Wall Street Journal című lap adatai szerint az amerikaiak erőteljesen támogatják azt is, hogy az Egyesült Államok harcba bocsátkozzék az Öbölben, ha a diplomácia és a politika eszközei kimerülnek. A megkérdezettek 56 százaléka hangoztatta, hogy erőszakkal kell eltávolítani Kuvaitból az iraki megszálló csapatokat. Washingtoni hír az is, hogy a kormányzat nem kíván beavatkozni abba, vajon az amerikai tévétársaságok közvetítik-e azt a Bagdadban elkészített videofelvételt, amelyen Szaddám Húszéin szól az amerikai néphez. Ez válasz Bushnak a bagdadi televízióban közvetitett üzenetére. Amerikai lapértesülésekből kitűnik, hogy a washingtoni kormány elutasította a jordán uralkodó tervét az öbölrvál-ság rendezésébe. Eszerint az iraki csapatoknak Kuvaitból váló visszavonása utón „különleges viszonyt” alakítanának ki a két ország között, egyúttal közel-keleti békekonferenciát hívnának össze az Izrael által megszállt területek és Libanon problémáinak a rendezésére. Washington semmiféle engedményt nem kíván tenni Szaddám Húszéin iraki elnöknek — írta a The New York Times, amerikai kormány-tisztviselőkre hivatkozva.	(Zs. E.)
Iraki—'egyiptomi kölcsönös kiutasít ások
Ismét választani fogunk — több menetben. Most a helyi önkormányzatok képviselőit és polgármestereit kell megválasztani, mert e nélkül az igazi rendszerváltozás nem valósítható meg.
Fel lehet-e vázolni több-kevesebb realitással a mai magyar társadalom arculatát? És mi történt a parlamenti választások óta, az eltelt fél esztendőben?
^ Mélyebb tudományos elemzés nélkül, tehát felszínesen azt lehet mondani, hogy a változások eddig három területet érintettek: az első a törvényhozói-kormányzati, a második a közép-gazdasági, a harmadik pedig a közhangulati szféra, Ez utóbbi nagyrészt az első kettő következménye.
A parlamenti-kormányzati színteret olyanfajta élénkség jellemzi, mint a nézőteret a függöny felhúzása előtt egy érdekfeszítőnek ígérkező darab előadásán. A szereplők helyükön vannak, a szöveget megtanulták és szilárd meggyőződésük, hogy a világot jelentő deszkákon valódi emberi jellemeket ábrázolnak és érzelmeket tolmácsolnak. A karzatot azonban nem lehet félrevezetni. A karzatnak évszázados tapasztalatai vannak a játékról és az életről. Igaz, a Duna-par-ti gótikus palotában nemcsak a díszleteket cserélték ki, nemcsak a színlapot ragasztották át, de átírták a szövegkönyvet is. Mindez viszont mé£ távól $1 a valóságtól. Az emberek vágyaitól, igényeitől, gondjaitól, örömeitől, feszült várakozásaitól. A parlamenti választásokkal megteremtették a lehetőségét a korszakos változásoknak Nem gondolták, hogy fél év alatt többet lehet elérni, de azt igen, hogy a dolgok másképp mennek tovább.
A gazdaság középső részén fontos változások történtek. A magán- é6 a külföldi vállalkozó tőke ezen a területen vált igazán aktívvá, Proteuszként alakot változtatott, se szeri, se száma a kft.-knek, vegyes vállalatoknak, részvénytársaságoknak. A nagyüzemek továbbra is roskatagon hordozzák terheiket, a kicsik pedig
—	iparosok, kereskedők — nap nap után létükért küzdenek. A bérből, fizetésből élők és a nyugdíjasok valami csodától várják sorsuk jobbrafor-dulását.
A külföldi látogatók értetlenül figyelik a nyomott hangulatot, az ingerlékenységet, a
___ szerintük — indokolatlan
borúlátást. Ez a közhangulat
—	mint mondottam —, az előzőkből következik. Mi várható tehát a választásókon? A tényleges önkormányzatok megteremtésén?! más követelmény-rendszer lép előtérbe. A falvakban és a kisebb Közösségekben a választók jól ismerik a jelölteket, és ki tudják választani a számukra legmegfelelőbbnek tartott hiteles személyt. Itt a párthoz való tartozás háttérbe szorul. A nagyobb egységeknél — például a budapesti kerületeknél ^— a kockázat már számottevő, a választók jelentős része nem ismeri a jelölteket, és így nem személyre, hanem pártra adja szavazatát. Csorbát szenvedhet az önkormányzati alapelv, a függetlenség és az önállóság. Most vizsgázik ismét — más feltételek között a józan ész. a pótiiikai érzék.
Ez a képesség a dolgok iránti fogékonyságot, érzékenységet. igényességet jelenti. Szek-fű Gyula külön tanulmányt szentelt a kérdésnek e címmel: Politikai érzékünk társadalmi alapjairól. A harmincas évek közepén készült elemzésében azt kutatta, hogy miért tom-
pult el a magyarság korábban egészségesen működő politikai érzéke, amelyről elismerően szólnak a reformkor idején i nálunk járt angol utazók. Akkor a vármegyei „nemesség vólt' az ország politikájának meghatározó ereje. Am ennek elszegényedésével, széthullásával párhuzamosan nem emelkedett ki olyan réteg, amely az örökséget képes lett volna tovább vinni. Nálunk teljesen hiányzott a politikai munkára alkalmas, zárt Hagyományú és világszemléletű polgárság. A századforduló idején már érzékelhető volt, hogy a politikai szereplők nagy részéből hiányzik Deák és Eötvös európai látóköre, felelősségérzete, tiszta szabadelvűsége.
A XX- század aztán még inkább megakadályozta annak a művelt, az ország Szükségleteit ismerő, a hagyomány és Haladás összeötvözésére felkészült rétegnek a kialakulását, amely alkalmas lett volna a politikai vezétésre. Az első világháború, az 1918—1919-es forradalmak, majd a Horthy-féle ellenforradalom új veszedelmes elemeket vitt a magyar politikába, az erőszakosságot, a kirekesztés szándékát, amit ; Klebelsberg Kunó antiszelek-ciónak nevezett. (Ennek ellen-súlyozására szervezte meg a külföldi kollégiumokat.) A késői igyekezet már nem segíthetett a közélet fokozatos else-kélyesedésén, a parlamentarizmus hanyatlásán. A tekintélyuralmi elvek erősödése á német, az olasz és a szovjet minták nyomán már semmire sem becsülte a politikai érzékkel rendelkező, szuverén gondolkodású embereket, A második világháború és az azt követő negyvenöt év elsődleges követelménye az volt, hogy kizárólag a pártdiktatúra megbízható embere engedhető a politika közelébe.
Ilyen súlyos előzmények után választottuk meg 1990 tavaszán az új, immár valóban legitim parlamentet. Jószerével politikai kezdők léptek a színtérre, akik génjeikben magukkal hozták a régi rendszerek rossz gyakorlatát, gyűlölködő szellemét. Azok, akik a pártállam lerombolásában szorosan együttműködtek, most alig szenvedhetik egymást, s olcsó taktikázással igyekeznek pótolni a politikai érzéket.
Ennek lefontosabb alapeleme a valóságérzék, ami az emberismeret mellett a politikát illető tárgyi világ ismeretéből tevődik össze. Mit hiányolnak tehát azok a milliók, akik szeptember utolsó napján ismét az urnák elé járulnak? A tapintatot, a türelmet, a hajlékonyság, a másik ember iránti tiszteletet. Az ország legmagasabb közjogi testületében azt a biztos érzéket, hogy nemcsak ésszel megítélje, de mintegy megérezze a valóság alakításának helyes, gyakorlati irányát. Egymás mellett ülnek idealisták és pragmatisták, optimisták és pesszimisták, koleriku-sak és higgadtak. A valóságérzék és az erre épülő politikai érzék azonban mindegyiküknél nélkülözhetetlen.	Akiből
ugyanis hiányzik a lényeglátó valóságérzék, az a politikában előkelő dilettáns marad. Ezt bizonyítják azok a személyek, akik korábbi központi helyükről a perifériára szorultak.
A fejlett demokráciákban céltudatosan nevelik az új nemzedéket a jövő politikai feladatainak megfelelő ellátására, de az elitképzés mellett arra is ügyelnek, hogy a közvéleményben is erősödjön a valS-ságérzék, a politikai érzék.
Nálunk a nép politikai érzéke vizsgázik most.
Pethfí Tibor
A bagdadi nyugati nagykövetségeket ért erőszakos iraki akciók után iraki diplomatákat utasítottak ki az érintett országokból. Irak megtorlásul most hasonló lépésekhez folyamodik.
El kell hagynia Bagdadot mind á, tizenegy nyugat-európai államot ott képviselő katonai attasénak, így a brit attasénak, és két beosztottjának, új attasé pedig nem foglalhatja el posztját. Ugyancsak kiutasították az olasz katonai attasét három beosztottjával együtt megtorlásul a korábbi hasonló római intézkedés miatt. A párizsi külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy pénteken tizenegy francia diplomatát utasítottaik ki az ország bagdadi nagykövetségéről.- A szóvivő a döntést „új iraki eszkalációnak” nevezte.
Pénteken felszólították a spanyol katonai attasét és mukatár-sát, Bagdad elhagyására. A spanyol kormány nem folyamodott hasonló intézkedéshez.
Az iraki kormány döntése értelmében a Bagdadban /dolgozó brit diplomatáknak engedélyt kell kérniük, ha a főváros központjától negyven kilométernél
távolabb akarnak utazni. Üj iraki diákok nem léphetnek be Nagy-Britanniába, de azok, akik tanulmányaikat már elkezdték, visz-szatérhetnek az országba — nyilatkozta a brit belügyminiszter.
Pénteken kiutasították Irakból a nyugatnémet nagykövetség katonai attaséját is.
Az iraki hatóságok kiutasítják Egyiptom 'bagdadi katonai attaséját és irodájának munkatársait — jelentette pénteken délután a kairói rádió.
Irak részéről ez az első ilyen intézkedés egy arab országgal szemben. Egyiptom a Kuvait elleni iraki agresszióval szemben fellépő arab országok vezető ereje.
Egyiptomból válaszintézkédés-ként pénteken ugyancsak kiutasították Irak kairói katonai attaséját, irodája összes munkatársát és a kairói iraki nagykövetség két diplomatáját. A döntést Butrosz Gáli egyiptomi külügyi állammi-"niszter jelentette be. A diplomatáknak, akiket nemikívánatos személynek nyilvánítottak, egy hetük van a távozásra.
Az MTI jelenti: Az Európai Közösségek Bizottsága javaslatot terjesztett elő arra vonatkozólag, hogy az Irak Kuvait elleni invá-
ziója nyomán zárolt kuvaiti javaknak azt a részét oldják fel, amelyeket a száműzött kuvaiti kormány kezel — közölte pénteken egy közösségi szóvivő Brüsz-szelben. A kezdeményezésről a közösség miniszteri tanácsa dönt majd.
Ezzel égy időben a közösség az Irak elleni embargó betartatásának szigorítása mellett foglalt állást.
Közösségi források szerint a zárlat alól feloldott kuvaiti társaságok között szerepelhet például a Kuwaiti Investment Office, a Kuwaiti Investment Ágency és a Kuwaiti Petroleum Corporation. Ezek tevékenységéhez semmi köze sincs Iraknak, és nem kapcsolódik a megszállt kuvaiti területekhez sem. Ugyanakkor a közösség szerint érvényesíteni kell az embargót olyan nem pénzügyi jellegű szolgáltatásokban is, mint a szállítások, az építkezések, még akkor is, ha nem kapcsolódnak közvetlenül kereskedelmi tranzakciókhoz — feltéve, hogy augusz. tus 2-a után kötött szerződés alapján valósulnak még.
A közösségi szóvivő szerint ki kell zárni a humanitárius célú szántásokból minden olyan gyógyszert vagy gyógyszeralap-
Washington, szeptember 21.
Kedden, három év óta először, újra külügyminiszteri szintű Biztonsági Tanács-ülés lesz az ENSZ New York-i székhelyén, s hozza meg a várt döntést az Irakot teljesen elszigetelő légi embargóról.
Az öt BT- tag nagyhatalom külügyminisztere a jövő héten az ENSZ New York-i székhelyén tartózkodik, a világszervezet közgyűlésének évi általános vitája alkalmából, s így kézenfekvő volt, hogy létrejöjjön a különben felettébb ritka tanácsülés a diplomáciai vezetők szintjén. Péntek déli (magyar idő szerint esti) sajtó-tájékoztatóján jelentette be Mar-garet Tutwiler a State Department szóvivője, hogy szeptember 25-én a külügyminiszterek részvételével kerül sor arra a BT-ta-nácskozásra, amely egybehangzó értesülések szerint jóváhagyja a már teljesen elkészült — és várhatóan ismét egyhangú — döntést az Irak köré vont embargónak a levegőbe való kiterjesztéséről. A gyakorlatban ez azt jelenti majd, hogy minden Bagdadba tartó és onnan jövő gépet ellenőrzésnek vetnek alá, nrnes-e a fedélzetén á szankcióhatározatoknak meg nem felelő rakomány.
Hírek szerint elsősorban Moszkva szorgalmazta a „szintemelést”, amit amúgy általában elleneznek a nyugati hatalmak, lévén a BT-döntések legtöbbje formális, a fővárosokban már élőre meghozott politikai határozatok egyszerű diplomáciai előterjesztése. Ezért is fordult elő utoljára 1987-ben, történetesen az iraki—iráni háború befejezését előmozdítandó, hogy maguk a külügyminiszterek vették körbe a patkó alakú tárgyalóasztalt, amely valóban inkább csak előterjesztések fóruma, s nem érdemi egyezkedésé. Washington gyanú szerint nem igazán lelkesedik most sem a diplomáciának ekként túl nagy hangsúlyt adó és ily módon jelképes megoldásért, ám aligha térhetett ki a szovjet törekvés elől; a Bush-kormány semmiképpen sem óhajtja a sikeresen összeverbuvált Irak-ellenes egységfrontot megbolygatni. S bármi tervezett katonai akcióhoz is mellőzhetetlen előfeltétel a diplomáciai lehetőségek „kimerítése”. Érdekes módon
anyagot, amelyet nem gyógyászati célra is fel lehet használni 'Az Irakba és Kuvaitba irányuló humanitárius élelmiszer-száltifásokra engedélyezési rendszert hoz létre a közösség, leszögezve, hogy az ily módon oda juttatott élelmiszereket csak ellenszolgáltatás nélkül szabad szétosztani.
A közösség bizottsága újabb 7,92 millió ECU-összeget juttat el az Irakból és Kuvaitból repatriált egyiptomiak támogatására — közölte a szóvivő.
Japán egy úgynevezett békealapon keresztül folyósitja majd azokat az összegeket, amelyekkel támogatja az öbölbeli országokat.
A japán kormány pénteki ülé-és döntött úgy, hogy ebbe a békealapba helyezi el azt az 1 milliárd dollárt, amiről még augusztus végén hozott döntést. A hat arab országot tömörítő öböl menti együttműködési tanács és Japán szaúdi nagykövete irányítja majd az alapot, amely az Irak elleni gazdasági embargó veszteségéinek ellensúlyozására szolgál_ A kormány rögzítette, hogy „az öböl békéjének és a stabilitásának helyreállításában működő országok" juthatnak az alap pénzforrásaihoz.
ugyancsak kedden esedékes a közgyűlési fórumon Sevardnadze szovjet külügyminiszter felszólalása is (a hagyomány szerint vitanyitó amerikai beszédre egyhetes késéssel kerül sor, mert. maga George Bush mondja el október elsején). A BT különben alighanem akkor dönt majd Jordánia rendkívüli segélykérel mérői is.
Eközben Washington és Bagdad idegpárbaja is folytatódik. Miután nemrég az amerikai kormány egy sor iraki diplomatát kiutasított, megtorlandó a túszejtést és a velük való bánásmódot, Bagdad pénteken „viszontlépés” gyanánt hazaküldött három amerikai külképviselőt. Mire a State Department nem halogatta a „re-kontrát”: Tutwiler tudatta, hogy a már csak tizenkilenc fős washingtoni követségéről Iraknak további három diplomatát, közte katonai attaséját kell visszahívnia. S a kormány közölte az iraki nagykövettel, hogy — nem lévén errefelé állami tévé — nem áll módjában rákényszeríteni az amerikai kereskedelmi televíziókat Szaddám újabb üzenetének sugárzására (eddig erre csak a nonstop hírműsort adó CNN kábeltévé jelentkezett, viszont lapzártáig még nem kapott videokazettát Bagdadból). Persze, a diktátor már jó néhányszor „eljutott” üzenetével az amerikaiakhoz, hiszen versengtek a tévések a vele csinálható interjúkért, amelyek után persze senki sem szervezett ezen a tájon tömegtüntetéseket, mint történt Bagdadban a Bush-üzenet közvetítése után azonnal.
Lapzártánk idején tartott, merőben szokatlan kerti sajtóértekezletet a Camp David-i víkendre indulása előtt Bush elnök, és közölte, hogy „mély és fokozódó aggodalommal” figyeli, amit Irak művel Kuvaitban, és aggasztónak tartja a terrorizmusra utaló jeleket is. „Szaddám úuszeint felelőssé tesszük, ha bármi terrorista akcióra kerül sor ellenünk" — intézett jószerivel ultimátumot az amerikai elnök Irakhoz, s feltűnő módon nem óhajtotta kizárni, hogy az Egyesült Államok „lőjön először”. Tehát a terrorista akciók, vagy a túszok („élő pajzsok”) bántódása is indokolhatja Washington katonai ellencsapá-
WawhingtoBI tudósítónk ielestrieniéw
Kedden külügyminiszterek hozzák meg a BT-döntcst