﻿Magyar Nemzet
Kedd 1990. október 9. UH. évfoljan
237. szám
ALAPÍTOTTA: PETHÖ SÁNDOR
A. nyitás ára
Ahromcjev: ..Kitörhet a háború az Öbölben**
A diplomáciai erőfeszítések nem enyhítették az iraki válságot
Súlyos összecsapások Jeruzsálemben és a Gáza-övezethen
A külpolitikai helyzet
HÁBORÚ VAGY TÁRGYALÁSOS MEGOLDÁS tisztázza az öböl és a térség sorsát? Az elmúlt hetek folyamán olykor naponta változott a megfigyelők véleménye ebben a kérdésben. A békés megoldás remé-n.veoen egymásnak adták a .kilincset a térségoen a vezető nyugati hatalmak politikusai. Mitterrand-nak, Kaifu Tosiikinak és a szovjet elnök legfőbb politikai tanácsadójának, Primakovnak a látogatásai azonban továbbra sem látszanak előbbre vinni a válság rendezését, s nem alkalmasak arra, hogy világosabbá tegyék, katonai vagy tárgyalásos úton fog véget érni a Kuvait elleni iraki agresszió .kiváltotta krízis. Az Öböllel kapcsolatos diplomáciai hír, hogy Szíria és Egyiptom közös arab fellépést sürget annak érdekében, hogy Irakot távozásra lehessen kényszeríteni Kuvaitból. Egy esetleges katonai akció ellen és az embargó fenntartása mellett foglal állást Zbigniew Brzezinski abban az elemzésében, amelyet a Le Figaro című francia lap jelentetett meg. Carter elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója úgy véli, hogy a katonai megoldás, amelyet egyes politikusok türelmetlenül sürgetnek, komoly veszélyekkel jár. Az elhúzódó harcok nagy emberveszteséggel járnának, s valószínű, hogy megsemmisítenék vagy legalább is súlyosan károsítanák a közel-keleti kőolajtermelés legfőbb központjait. Az esetleges katonai akció politikai következménye is kiszámíthatatlan, s nagy a valószínűsége, hogy az arab világban radiikalizálódás, a Nyugat elleni hangulat kiéleződése következnék be. Irak megsemmisítése azon az áron, hogy az egész Közel-Keleten robbanás következzék be, nem lehet ésszerű megoldás, véli az amerikai szakértő. Ennek ellentmond, hogy egyiptomi megfigyelőik nem ziárják ki, az Irak ellen felvonuló nyugati hadérők valójában október második felét, az enyhébb időjárást várják, amikor a hőség elmúltával magabiztosabban indíthatnak offenzívát.
AZ ELHÚZÓDÓ VÁLSÁG Kelet-Európára gyakorolt hatásait mindannyian érezhetjük. A szovjet olajszállítások visszaesésétől és a világpiaci árak drasztikus emelkedésétől egyaránt sújtott Lengyelország, Csehszlovákia, és Magyarország pénzügyminisztereinek egyeztető tanácskozását a hét végén nem tartották meg. így maradnak a kiilönutas próbálkozások. Lengyelország a kieső szovjet és iraki olaj-szállítmányok pótlására iráni olajat vásárol. Csehszlovákia nem kívánja megismételni a magyar hibát, hogy az Adria-kőolajvezetéken importál harminc százalékkal magasabb áron olajat — jelentette ki Calfa kormányfő. Északi szomszédunk a mielőbb megtartandó szovjet-csehszlovák tárgyalásokba veti a reményt. Az Öböl-beli válsággal kapcsolatban felmerülő többletterhek finanszírozásáról Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere Tokióban tárgyalt. Magyarország megsegítéséről konkrét formában majd a huszonnégy legfejlettebb ipari ország októberi értekezletén fognak dönteni az IMF és a Világbank bevonásával.
VRANITZKY KANCELLÁR személyes diadalaként könyvelik el a szocialisták győzelmét az osztrák választásokon. Pártja ugyanis egész kampányának középpontjába a kancellár személyét állította, és az Ausztriában példátlan gazdasági felvirágzás és sikerek „menedzsereként” mutatta be. Tévesnek bizonyultak azok a jóslatok is, amelyek szerint a választók távolmaradással juttatják majd kifejezésre elégedetlenségüket. A 83 százalékos részvétel megfelelt a szokásosnak. A Néppárt minden eddiginél gyengébb eredményét a DPA különösen figyelemreméltónak találta az európai átalakulások közepette, amelyek során a kontinens keleti részén is több helyütt konzervatív erők jutottak hatalomra. A Szabadságpárt viszonylagos sikerét a német hír-ügynökség elsősorban Jörg Haider személyének tulajdonította, aki jó megjelenésével és populista nyilatkozataival sok választót megnyert. Az elemzőket máris a kormányalakítás foglalkoztatja, s Vranitzky egy korábbi kijelentésé alapján találgatják, hogy a szocialisták vajon most visszakövetelik-e a hagyományosan a párt irányítása alatt álló minisztériumokat, így a külügyminisztériumot.	(S. G.)
Rendezési tervvel rukkolt elő Kadhafi
Iraknak ki kell vonulnia Kuvail nagy részéből
Világútlevéllel és állampolgári jogon felvehető valutával kezdődött. Az is hozzájuthatott a valutához, aki nem utazott. és az is utazott, aki nem akart. A nyitás nyitánya egy közérzetjavító intézkedés volt. A portyázó magyaroktól ismét rettegett a békés bécsi Bürger. holott fellendítették a kereskedelmet. E nyitás árát a költség-vetés nyögte. Ezenközben egyre szívesebben láttuk a külföldieket. Elénekeltük nekik: „Nyitva van az aranykapu, bújjatok be rajta!” Am, míg pénzes turistákra ácsingóztunk, menekültek özönlöttek be. Erdélyi magyarok, NDK-beli németek. Előbbieket jó szívvel befogadtuk. utóbbiak előtt megnyitottuk a határt, hogy a „másik" Németországba juthassanak. Ily módon részt vettünk a német egvség megteremtésében. E történelmi tettet világszerte méltatták.
Majd egyéb menekültek, tobonyire Nyugatra tartók ér-kezieg. Immáron 41 országból gyűlnek össze nálunk. Jobbára ideiglenesen tartózkodnak hazánkban ; tartózkodnának, de itt maradnak. Illetőleg hozzánk küldik őket, mert se érvényes úti okmányaik, se pénzük. Eljött az embercsempészek és az útlevél-hamisítók ideje. A menekülteken kívül vannak ingázók — beszerzők és árusítók —, közelebbi és távolabbi országokból érkező valutaüzérek és minden rendű-rangú bűnözők. Külföldi maffiák itt létesítenek „leányvállalatot” vagy ügynökséget, itt építik ki hadállásaikat nyugati offenzí-vájukhoz. Némelyek azon munkálkodnak. hogy a szexturizmus egyik célállomásává fejlesszék országunkat. Ennek megfelelően nőtt a prostitúció kínálata és választéka. Úgy hírlik, hogy a fegyver- és kábítószercsempészek egyik útvonala is átvezet országunkon. Megannyi üzletág! Forog a pénz. a kemény valuta, míg a gazdasági élet pang. A különböző jogcímeken vagy anélkül itt forgolódó, nem tiszta szándékú külföldiek a lobb működéshez üzlettársakat, bűntársakat keresnek és találnak. Beépülnek a működő gazdálkodó szervezetekbe is. egyebek között az idegenforgalomba, a vendéglátásba, a kereskedelembe és más szolgáltatásokba. Dúl a konkurenciaharc. Bandaháborúk formájában. Kaposvárott például „az éjszakai élet feletti uralomért" küzdenek. Mintegy melléktermékként pedig behatol a pornográfia, a szenny: könyvben, folyóiratban, hangszalagon, videón.
Arról is beszélnek, hogy nekünk is lesz kínai negyedünk. Méghozzá ötcsillagos. Nem úgy, mint másutt. Ahová a szegények menekültek, és egy részük felvergődött.
Az ország egyre nyitottabb, az állampolgár egyre keser-gőbb. Mert olyan illúziók rabja volt, hogy e nyitánynak csak bére-haszna lesz. Dicsőséget szerez a nemzetnek, és sok-sok pénzt a kilábaláshoz. Az országba csak jólét és kultúra áramlik. Ez tartozott az idealizált kapitalizmusképhez, amelyet közös erővel felvázoltunk az országnak. Amit az állampolgár lát, az elhalványítja a kereskedelmi kedvezményeket és kölcsönöket, a vízum-kényszer megszüntetését. Annál is inkább, mert a kölcsönökből az egyén közvetlenül nem részesedik és a vízum nélküli utazásra pedig kevés embernek telik. Az állampolgárnak a nyitástól is romlik a közérzete. Ezt észreveszik a politikusok is. és szokás szerint az állampártra hárítják a felelősséget, mert „átjáróházat csi-
nált az országból”. Ügy hiszem azonban, hogy nemcsak az előző kormány marasztalható el a a hiányzó előrelátásért, hanem a mostani is. Az ellenzékkel egyetemben. A vasfüggöny lebontásán kívül ugyanis az államhatalom szétzilálása is — amit elitcserének mondanak —, előidézte az áldatlan állapotokat: a romló közbiztonságot és közerkölcsöt. Mindez táplálja az idegengyűlöletet és a sovinizmust. Igaz, nem lelkesedik a bevándoroltakért az angol háziasszony és a svéd munkás sem. Nyugaton sem türelmes az utca embere. Nekik is nehéz együtt élni a modern népvándorlással, amely azóta folyik, hogy a közlekedés közelebb hozta egymáshoz a gazdag és szegény földrészeket.
Indulatoktól feszítve sokan nálunk sem tesznek különbséget a letelepedett erdélyi magyarok és a más úti célú menekültek, a valutázó arabok és a honi cigányok, a hajléktalanok és a bűnözők között. Mindegyikben ellenséget látnak, még ha munkával keresi is kenyerét. Azt is tőlük veszi el. Meg azt a zugot, ahol meghúzódik. Megtorlást követelnek: az egyiket kitoloncolnák, a másikat munkatáborba kül-denék.
Bár sok a túlzás a követelt rendszabályokban, bár tudomásul kell venni, hogy a nép-vándorlás ezután sem fog elkerülni bennünket, hiszen Európához tartozunk, mégis jobban meg kell védeni állampolgárainkat. Ezt teszik Nyugaton is. És talán tőlünk sem veszik rossz néven, ha példájukat követjük. Akár a polgárőrség szervezésében is — az önkormányzatok fennhatósága alatt.
Az írásban és magnón importált ocsmányságoknak immáron magyar előállítói is vannak. A sekélyes irodalom és zene jó része Made in Hungary. De nem tekintem elren-dehetettnek azt, amit Tamás Gáspár Miklós plebejusi tömegízlésnek nevez. Logikátlannak látom, hogy azért, mert a régi rendszer rákényszerítette az emberekre a magas kultúrát, most engedjünk egy „alulról jövő” ízlésterromak. A demokrácia megannyi önvédelmi lehetőséget kínál, művelődési egyesületeket, amatőr színjátszó és dalosköröket, zenekarokat. Van polgári kezdeményezés és bojkott is. Adott esetben a tiltástól, betiltástól sem. kell ódzkodni.
Az eddigiek összegezéséül: nemcsak a nyitás, hanem e belső átalakulás árát is fizetjük, és nem kizárólag az állam-hatalom szétzilálásáét, hanem a belső megosztottságét, az ellentétek szításáét is. A tehetetlenség, a kiszolgáltatottság érzete, amely rátelepedett a* állampolgárokra, egyrészt a paternalizmusnak, másrészt annak a következménye, hogy nem ismerik a demokrácia adta cselekvési lehetőségeket.
Bár a bűnözés, az alantas kultúra gyorsabban behatolt a nyitott határon, mint a tőke, de az is itt van már. És jön, jön, jön ... Kivált, ha a meghirdetett szíveslátást nem kontrázza meg az akadékoskodás. A nyitást, a bezárkózás. A tőkével előfutárként és kísérőként tudás is érkezik. Ide-telcpített tanfolyamok, szaktanárok, magyaroknak nyújtott külföldi ösztöndíjak közvetítésével — és természetesen technológiával. S ha nem is vezetnek főkönyvet róla, a nyitás ára eltörpül a várható haszon mellett. Ezt nem madárjósok, hanem szavahihető külföldi politikusok és hires-nevezetés üzletemberek állítják.
Kovács Judit
Bagdadból jelenti a Reuter: Figyelmeztető lövésekkel késztettek megállásra hétfőn egy iraki teherhajót amerikai és brit hadihajók az Ománi-öbölben. Megállása után amerikai és brit tengerészgyalogosok átkutatták az iraki hajót, de nem találtak olyasmit rakománya között, ami sértette volna az Irak ellen elrendelt ENSZ-embargót. (Figyelmeztető lövések azért dördültek el, mert az iraki hajó nem vette figyelembe a hadihajók „megállj.”'-jelzését.)
Az öböl-válság kirobbanása óta ez volt az első eset, hogy brit hadihajó figyelmeztető lövéssel megállásra kényszeritett egy iraki vízi járművet.
Éjszakai gyakorló repülésen eltűnt hétfőn az amerikai haditengerészet két helikoptere az Ománi-öbölben. A két légi jármű fedélzetén összesen nyolc ember tartózkodott — közölte a haditengerészeti erők egy szóvivője. Az eltűnt helikoptereket a „Sivatagi pajzs" művelet keretében telepítették korábban az öböl térségébe az Okinawa helikopterszállító hajó fedélzetén.
A bagdadi hatóságok lezárták a polgári légijáratok előtt a kuvaiti repülőteret — közölte hétfőn műszaki okokra hivatkozva az iraki légitársaság egyik tisztviselője a Reuter hírügynökség tudósítójával. A nyilatkozó tisztviselő nem tudta megmondani, meddig marad lezárva a légikikötő. Ez az intézkedés meghiúsíthatja vagy legalábbis megnehezítheti az amerikai kormány egy tervének megvalósulását: Washington az iraki légitársaságtól utasszállító repülőgépet bérelt szerdára, hogy elszállíttasson Kuvaitból körülbelül 350 ott rekedt amerikait, főként nőket és gyerekeket.
Líbiai rendezési tervvel rukkolt ki a tiipoli televízióban Moamer el-Kadhafi, az észak-afrikai arab ország vezetője. E szerint Iraknak ki kellene vonulnia Kuvait nagy részéből, de egy kis területet, rajta néhány gazdag olajmezővel, megtarthatna magának kárpótlásul az őt ért veszteségekért. Azokról a veszteségekről van szó, amelyeket bagdadi megítélés szerint Irak a kuvaiti olajtűltermelés miatt szenvedett el. Ha a nyugati országok haderői az Iraki kivonu-
lás után is az öbölben maradnának, akkor kérlelhetetlen harcot kellene indítani ellenük, hiszen az már nyíltan imperialista magatartás lenne — jelentette ki Kadhafi. Azt mondta, hogy bírja az egyiptomi és a szíriai elnök ígéretét, miszerint a két ország a nyugati csapatok távozását sürgetné az iraki kivonulás után.
Mint az MTI jelenti, Irak csak akkor engedi ki az országban rekedt nyugati állampolgárokat, ha Bush amerikai elnök 'kötelezettséget vállal, hogy nem támadja meg Irakot. Ezt mondotta hétfőn amerikai tévényilatkozatában az iraki külügyminiszter.
Tárik Aziz Bagdadból nyilatkozott a CNN televíziónak. Érvelése szerint az amerikai csapatokat azért telepítették a térségbe, hogy megvédjék Szaúd-Arábiát Irak ellen. Miután ilyen veszély nincsen, nincs ok az amerikai csapatok állomásoztatására, mondotta a miniszter. A nyugati állampol-
muszKvaooi jelenti a neuier: Nagyon is lehetséges, hogy háború tör ki a Perzsa(Arab)-öbölben, hiszen roppant katonai erők néznek ott egymással farkasszemet, s a felek politikai nézetei összeegyeztethetetlenek — véli Szergej Ahromejev marsall, a szovjet elnök katonapolitikai tanácsadója.
Mindazonáltal reméli — mondta hétfőn a szovjet Novosztyi hír-ügynökségnek adott nyilatkozatában —, hogy mind az Egyesült Államok, mind pedig Irak végül is visszariad a háború súlyos kockázatának vállalásától. Kijelentette, hogy Moszkvát aggasztja a jelentős amerikai csapatösszevonás a Szovjetunió déli határai közelében. „A robbanással fenyegető helyzet politikai rendezését, és az idegen csapatok hazatérését szeretnénk" — hangsúlyozta Ahromejev.
Az Izvesztyija hétfő esti száma erőteljes hangú írásban követelte a szovjet illetékesektől annak tisztázását, hogy ténylegesen milyen eredményeket hozott Prima-kov elnöki tanácsadó bagdadi útja, s mi az igazság a még mindig Irakban tartózkodó ötezer szovjet állampolgár további sorsát illetően.
A tekintélyes szovjet nap'ap nem minden birá’ > é; nélkül b -ta fel >'ogy Jevgenyij Primak > bagdadi tárgyalásainak eredme nyel meglehetősen ködösek, a politikus optimista megnyilatkozásai ellentmondani látszanak a világsajtó értesüléseinek. Az Izvesztyija egyebek között megkérdőjelezte Primakovnak a válság rendezésével kapcsolatos optimizmusát. Utalt rá, hogy a szovjet-iraki tárgyalások után a bagdadi vezetők újfent megerősítették: az iraki csapatok kuvaiti kivonásáról szó sem lehet.
Az Izvesztyija, miután a kormány és a külügyminisztérium illetékesei nem voltak hajlandók
Kairóból jelenti az MTI:	A
PFSZ, a palesztinok lemészárlásának minősítette hétfő délután a Kelet-Jeruzsálemben történteket. Bászam Abu Serif, a PFSZ-vezető Jasszer Arafat tanácsadója tuniszi sajtóértekezletén a nemzetközi közösséget és az ENSZ Biztonsági Tanácsát arra sürgette, hogy „konkrét intézkedésekkel vessenek véget ennek az újabb mészár-
gárok visszatartása elővigyázatossági rendszabály; amennyiben Bush amerikai elnök kötelezettséget vállal, hogy nem indít háborút Irak ellen, minden külföldi szabadon távozhat.
Jevgenyij Primakovval, az SZKP KB PB póttagjával, az elnöki táp nácsadó testület tagjával legutóbb Bagdadban folytatott tárgyalásokon abban állapodtak meg, hogy mintegy 1500 szovjet állampolgár távozhat Irakból oly módon, hogy ne szakadjon meg a munka, amelyet az olajiparban végeznék. — Nem fordulunk szembe a szovjetekkel, Iraknak nincs oka arra, hogy megakadályozza távozásukat — közölte a külügyminiszter.
Kairói hír: Az Abu Nidal-téle terrorszervezet újabb öt tagjának egyiptomi letartóztatásáról számol be hétfői számában a kairói Al-Ahrám, ezúttal összefüggésbe hozva a csoportot az egyiptomi iszlám szélsőségesekkel.
sem cáfolni, sem megerősíteni a nyugati lapértesüléseket, reményét fejezte ki, hogy az ügy bizalmas jellegére történő hivatkozás ezúttal nem a régi módszereket takarja, amikor is szovjet emberek sorsa tizedrangú volt a politikai és gazdasági szempontok mögött. A lap egyebek között arra is választ vár, hogy Irak valóban kérte-e Moszkvától a szovjet szakemberek iraki maradását, s iegyáltalán, milyen okok hátráltatják mielőbbi hazatérésüket.
Az Izvesztyija a cikk végén a moszkvai védelmi minisztérium közlésére hivatkozva számolt be arról, hogy Irakban jelenleg mindössze 93 szovjet katonai szakértő tartózkodik, akik szerződésük lejártával váltás nélkül visszatérnek a Szovjetunióba. Augusztus elsején még 213 szovjet katonai szakértő tartózkodott Irakban, újabbak pedig nem érkeztek helyettük.
A Bagdadban járt szovjet küldöttség 1500 szovjet szakember egyhónapon belüli hazaszállításától állapodott meg az iraki vezetéssel — közölte hétfőn a szovjet tévéhíradóban a delegáció egyik tagja. Igor Belouszov miniszterelnök-helyettes a többi — szerény becslések szerint is legalább három és fél ezer — szovjet állampolgár sorsáról azonban nem tett említést.
Belouszov ugyanakkor megerősítette. hogy szinte minden szovjet szakértő azonnal, vagyis szerződésük lejárta előtt szeretne visszatérni a Szovjetunióba a térségben kialakult robbanásveszélyes helyzet miatt. A tévényilatkozat tovább valószínűsíti azt a világsajtóban napvilágot látott feltételezést, amely szerint Moszkva Bagdad kérésére egyelőre Irakban hagyja a különféle beruházásokban és üzemekben dolgozó szovjet szakértők többségét.
lásnak, és biztosítsák a palesztin nép védelmét” az Izrael által megszállt területeken.
A palesztin felkelés kitörése óta a legrúlyosabb, késő délutáni hírek szerint huszonkét palesztin életét követelő összecsapások hétfőn délelőtt robbantak ki a jeru-zsálemi El-Aksza és Omar mecset platóján zsidó szélsőségesek, izraeli rendfenntartók, illetve pa-
Ar. l/ve«i/liSja számon krri,
mit Végzett az elnöki tanácsadó Bagdadban
Ar. Inlifáda kr/drlr óla
a legsúlyosabb zavargás Izraelben