﻿Ara:
ti,50
forint
Magyar Nemzet
október 12. Lili. évfolyam 240. szám
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
>és írni hagyni
Kikérem magamnak és magamtól ezt a cikket. A szó szoros értelmében. Mert nem szoktam újságcsinálásról, sajtóról Írni; még szakmai lapunkat is csak többhetes késéssel lapozom át. De ezúttal nem tehetek mást, a munkához tehát beleegyezésemet adom.
Kollégám és barátom a múlt héten — miután leadta aznap esedékes riportját — kiült a Gong presszó teraszára, amely — hírlapírói körökben tudvalevő — közvetlenül a New York-palota, vagyis a sajtóház mellett terül el. Fél tizenegykor dőlt hátra székén, s néhány kávé, egy-két sör mellett ott üldögélt délután fél ötig. Tanulságos hat óra volt. Legalább két tucat pályatársát köszönthette fölemelt kézzel, de ami fontosabb, tízen be is ültek mellé, néhány percre, egy feketére vagy egy italra. A tíz közül — szavahihető barátom állítása szerint —, nyolcán küszködnek egzisztenciális gondokkal, hatnak állása sincs és valamennyiüknek pocsék a közérzete. Ami nem is csoda. Panasznap volt ez a javából, s a kollégák — jobb híján — neki, a kollégának sírták el bánatukat.
Másnap a Lucullus étteremben ebédeltem. Jött az alanyi költő, mindjárt dupla vodkát rendelt:	félórával korábban
közölték vele és a szerkesztőség munkatársaival, hogy a nagy múltú kulturális hetilap, a Film Színház Muzsika azonnali hatállyal megszűnik. Mert — úgymond — nem rentábilis a működése. A második fél decinél tartott, midőn megérkezett a Ring című, tavaly indult szabadelvű hetilap szerkesztője azzal a drámai hírrel, hogy a kiadó — ugyanazzal a terjedelemmel, mint most — folyóirattá fogja alakítani. Nem kívánja — fogja. És több más lapot is fenyeget a megszüntetés vagy a csonkítás réme: suttognak a sokaktól kedvelt Képes Hét és az írók lapja, a Magyar Napló megjelenésének felfüggesztéséről is.
Sajtóellenes korban élünk. Akkor, amikor törvényesen és verbálisán tombol a sajtószabadság. Amikor férclapok és férckönyvek jelennek meg százszámra, amikor az aluljárón jóformán átbotorkálni sem tud az ember a rikkancsoktól és a zsibárusoktól. Mert hangjuk az van.
De miféle hang ez?
Nem azt mondom én, hogy könnyű olvasmányokra, bulvárlapokra nincs igény; egy-egy jó krimit magam is szívesen elolvasok, s nem vagyok prűd, nem dobom félre az ízléses szexlapokat sem. De keresem — és hiányolom —. a gyors, pontos, hiteles tájékoztatást, a magvas politikai, gazdasági, kulturális elemző cikkeket a heti- és havilapokból. Nem lehetne ezek kiadását a bulvársajtó nyereségéből legalább kiegészíteni?
Bizony lehetne. És kellene. Ha a kormányzat felelős képviselői nem hangoztatnák úton-útfélen, hogy a lapkiadás pusztán üzleti kérdés. A Pallast és a Hírlapkiadót privatizálni kell. Üzletemberek döntenek a szerkesztőségek feje fölött — és sorsa felől. Holott ez minden, magára valamit is adó demokráciában politikai kér-dás. És kulturális. És értékvédelmi.
Tudom, az újonnan uralomra került személyiségek azt hányják az újságírók szemére, hogy kiszolgálták a Kádárrendszert. Pedig — néhány sajtólovagtól eltekintve —i dehogy szolgálták ki. A nyilvánosságot igyekeztek szolgálni,
amennyire tehetségüktől és lehetőségeiktől tellett. 1975-ben kerültem egy üzemi újságtól a kormány félhivatalos lapjához. Soha nem felejtem a pénteki főszerkesztői értekezlet előtti drukkot, és azt az ordibálást, amit egy-egy kifogás után épp ügyeletes főnökünk tartott. De írni akikor is kellett. Akkor is kell, ha minden második cikkét visszakapja az ember. Ha kézirat formájában küldik el a Pártközpont illetékeseinek. Ha némelyik írásáért. vagy ellenzéki színezetű közszerepléséért — például egy nyilvánosságvédelmi szervezet alakításáért — szilenciumot kap is. írni kell. Az igazságot kimondani kell.
Élni kell, kérem. Nem lehetett mindenki tanár, ügyvéd, igazgató. Olyan kiváló hírlapírók is vállalták a szerkesztést, mint a Nagy Imre-perben elítélt Fazekas György vagy Obersovszky Gyula. És izgatottan várták, hogy a mettőr, netán a slapaj, lehozza a lapot a sarki kocsmába. Tizenegykor, éjfélkor, egykor? Mindegy. Lapnak lennie kell. Először meg kell szagolni, aztán meg kell tapintani, fog-e a festék, s végül — de nem utolsósorban — olvasni kell. Ha másért nem, azért, hogy — bírálhassuk. Hogy ne értsünk egyet vele. Hogy ne értsünk egyet önmagunkkal.
Az újságírás — a gyengébbek kedvéért szükségesnek látszik leszögezni —: szakma, amelyet ki-ki a szerkesztőségben és az újságíró^skolán sajátít el. Ügy, hogy a pályán működők zöme előzőleg már diplomát szerzett a bölcsészkaron, a jogi, a közgazdasági vagy a műszaki egyetemen. Értenek ahhoz, amit csinálnak. Ezt a hivatást a világ minden jogállamában megbecsülés övezi, erkölcsileg és anyagilag egyaránt. Az új magyar demokrácia nem tart igényt erre a szakértelemre? Pedig rögös pályafutásunk és az elmúlt két esztendő történései bőségesen meggyőztek bennünket arról, hogy a pluralista demokráciánál egészségesebb társadalmi rendszer egyelőre nem létezik. Dolgozzon valaki pártlapnál vagy független orgánumnál, ezt nem szabad figyelmen kívül hagynia.
„Ha igaz volna nálunk a sajtószabadság, esemény volna egy-egy sajtópör. De nálunk egyre nő a sajtópörök száma, s egyre nagyobb divattá válik ütni a sajtón. Ó, nemcsak kemény, szűkfejű miniszter, junker képviselő vagy ügyész és jámbor bíró teszi ezt. A napokban egy előkelőnek nevezett publicista panaszkodva írta, hogy nagyon sok nálunk a sajtószabadság ..Nem tudom, ma miiként alakul a sajtópörök száma, gyanítom, hogy ismét növekszik. Pedig ha valóban létezik a sajtószabadság, a megbíráltak csak akkor élhetnek a perlés jogával, ha az inkriminált közlemény személyiségi jogaikban sérti őket. Nyilván van ilyen eset, jócskán. De aki a politikai gyakorlat kritikáját sérelmezi, az okosabban teszi, ha elgondolkodik a leírtak fölött, s ha nem ért egyet vele, válaszcikket ír. És nem a sajtót, egyik-másik újságot, a rádiót vagy a tévét hibáztatja azért, hogy szóvá tette az ő, vagy a pártja hibáját. Amit esetleg korrigálni is lehet.
Ja, elfelejtettem valamit. A fenti idézetet jeles pályatársam, bizonyos Ady Endre vetette papírra. 1902-ben, a Nagyváradi Napló szeptember 4-i számában. Csaknem kilencven éve.
Bálint B. András
Párizs támogatja az ENSZ-főtitkár küldetését
Újabb heves összecsapások Jeruzsálemben és Gázában
A magyar kormányfő a brit konzervatívok értekezletén
AZ ÖBÜL-VALSAg ÉS A JERUZSÁLEMI ESEMÉNYEK tovagyűrűzése mellett nem merül feledésbe az európai egység ügye sem, aminthogy föl-fölvillannak földrészünk keleti felének fordulatai is. A francia nemzetgyűlés külügyi vitájának a középpontjában is az európai politika kialakítása állt, miközben Antall József közelgő washingtoni látogatása alkalmat adott amerikai kormánytisztviselőknek arra, hogy kifejtsék nézeteiket a kelet-európai folyamatokról, a Financial Times pedig részletesen foglalkozott a magyarországi gazdaságpolitikai vitával.
Egységes európai politikát kíván folytatni a francia kormányzat, de a védelem kérdéseit a jövendő Európában is az egyes államok illetékességébe utalná. Dumas külügyminiszter a törvényhozók előtt azt fejtette ki, hogy Párizs növelné a brüsszeli bizottság és az Európai Parlament jogkörét, de a végső döntés jogát fönntartaná az állam-és kormányfőkből álló Európai Tanácsnak. Franciaország közös biztonság- és külpolitikát tart szükségesnek, de csupán azokban, a kérdésekben, amelyek a közösség egészét érintik, illetve világpolitikai fontosságúak. S a brit ellenvéleményekkel szemben ragaszkodik az egységes központi bankhoz és a közös pénzhez;, amely az egységes piac létrejötte után három-öt éven belül megvalósulhat.
WASHINGTONBAN ÜGY VÉLIK, hogy Közép-Európában Magyar-országon a legfejlettebb a demokrácia, s ekként egyfajta minta is lehet a térség számára. Vezető kormánytisztviselő azt fejtegette, hogy az amerikai adminisztráció nagyra értékeli a működő magyar demokráciát; azt, hogy az országnak van koalíciós kormánya, amelyet a legerősebb párt, az MDF vezet, s van erős parlamenti ellenzéke, demokratikusan választott államfője, az előrehaladott gazdasági reformjai pedig a hatvanas évekig nyúlnak vissza. Az amerikai kormány — jegyezte meg a nyilatkozó — tudatában van annak, hogy Magyarországot az Öböl-válság hatásai súlyosan érintik.
Az esetleges segítségről Washington tárgyal szövetségeseivel, elsősorban Japánnal és Németországgal, Döntés azonban még nincs. Az illetékes egyébként cáfolta azt a nézetet, hogy a washingtoni költség-vetési vita és a háborús feszültség a Közel-Keleten, elvonná a figyelmet az európai kérdésekről. Romániával kapcsolatban kifejtette, hogy a haladásban visszaesések következtek be, különösképpen az emberi jogok terén. „A magunk részéről szeretnénk Romániában is támogatni a politikai és gazdasági folyamatot, de aggasztó, hogy erőszakot alkalmaztak. Ezt tudomására is hoztuk a .román kormánynak.” Hangoztatta azt is a tisztviselő, hogy a közép-kelet-európai országoknak maguknak kell elhatározniuk, hogy milyen kapcsolatokat alakítanak ki a Szovjetunióval, ahol a változások egyébként hosszabb távon kárpótolhatják ezeket az országokat a rövid távon elszenvedett veszteségekért.
A KULCSEMBEREK KÜZDELME MEGBÉNÍTJA A MAGYAR KORMÁNYT — írta csütörtöki budapesti elemzésében a Financial Times. A kabinet konzervatív tagjai ellenzik a pénzügyminisztérium radikális elképzeléseit, s emiatt már két hónapja késik a gazdasági program elfogadása. Surányi György, az MNB elnöke és Rabár Ferenc pénzügyminiszter sokkterápia mellett érvel, de Kádár Béla, a külgazdaság felelőse ezt nem tartja hatékony módszernek, a zömében állami ellenőrzés alatt álló gazdaság vezetésére. A bankelnökre hivatkozva, a tudósító kiemeli, hogy alig néhány hét áll a kormány rendelkezésére, hogy eldöntse, miként csökkenti a kereskedelmi mérleg és a költségvetés riasztó hiányát. Négy-öt hét a végső határidő. A gazdasági talpraállás hároméves programjának az alapja ugyanis az, hogy a kormány összeállítja azt a csomagtervet, amely az állami támogatások 1991-re esedékes lefaragását tartalmazza.	(B. M.)
A Jeruzsálem! polgármester a rendőrséget hibáztatja
Kadhafi Izrael helyén alapítana palesztinállamot
Kairóból jelenti az MTI: Az ENSZ Biztonsági Tanácsának a hétfői jeruzsálemi tragédiával kapcsolatos, egyre húzódó vitáival párhuzamosan mind hevesebb összecsapások zajlanak az Izrael által megszállt és az arabok lakta izraeli területeken.
A többi megszállt körzettől hermetikusan elzárt Kelet-Jeruzsá-lemben csütörtökön az izraeli rendőrök könnygázzal oszlattak szét egy 200 fős tömeget, amely a két mecset terére akart vonulni, oda, ahol hétfőn több mint húsz palesztint lőttek le a- fegyveres erőik. A tömegben álarcos és (a tiltott) palesztin zászlót magasba emelő fiatalok voltak. Az izraeli rádió jelentése szerint két embert letartóztattak.
Palesztin muzulmán és keresztény papok egy csoportja a feltámadás kelet-jeruzsálemi keresztény templomában a nap folyamán éhségsztrájkot kezdett a hétfői véres leszámolás miatti tiltakozásul. A templom felé vezető úton délelőtt tüntető nők vonultak fel — őket is szétoszlatták a rendőri- és határőr-alakulatok.
Megerősített járőrök vigyázzák
a Siratófalhoz vezető utat, hogy megakadályozzák a palesztinokat annak megközelítésében. Az izraeli vallásügyi miniszter arra biztatta a zsidó hívőket, hogy minél nagyobb számban menjenek a Siratófalhoz, a Szimha Tora ünnepén.
A Haarec című izraeli lap a rendőrségről kiszivárgott értesülések alapján cáfolta a hétfőn letartóztatott palesztinok ellen felhozott vádakat, miszerint a mecsetek környékén azzal az előre megfontolt szándékkal gyülekeztek, hogy rátámadjanak a Siratófalnál imádkozó zsidókra. A lap úgy értesült, hogy a muzulmán hívők csupán az iszlám szent helyére — a megszálló hatóságok által is muzulmán területnek elismert térre —, behatolni igyekvő szélsőséges zsidó szervezet tagjai ellen kívántak fellépni. A Templomhegy hívei nevű csoport korábban bejelentette, hogy bevonul a vallásközössége számára követelt térre. A szervezet a mecsetek helyén fel akarja építtetni Salamon templomát. A Haarec információi alapján elesik az a vád is, hogy a palesztinok a támadás-
ra felkészülve előre köveket gyűjtöttek: a tragédia színhelyén fellelt, palesztinok által eldobott köveket az Omar és El-Aksza mecsetekben zajló építési munkálatokhoz használták, e célból voltak felhalmozva.
Teddy Kollek jeruzsálemi polgármester legújabb nyilatkozata szerint a rendőrség vélhetően „súlyos hibát" követett el a hétfői események során. Kollek is utalt a Templomhegy híveinek provokációjára.
A megszállt Gaza-övezetben az egész körzetre kimondott kijárási tilalom ellenére csütörtökön is súlyos összecsapások voltak. Helyszíni jelentések szerint tizenhat palesztin szenvedett lőtt sebeket.
Folytatódnak a tiltakozó megmozdulások az izraeli arab körzetekben is. Az északi Názáret és Taibe heves összetűzések színhelye volt, 17 arab megsebesült, 30-át letartóztattak. Názáret közelében csütörtökön pokolgép robbant az országúton, anélkül azonban, hogy bárki is megsebesült volna.
Párizsi MTI-hír szerint a francia külügyminiszter, aki a hét végén körutat tesz az Arab-öböl három országában, a nemzetgyűlés külügyi bizottsága előtt tett nyilatkozatot a közel-keleti válsággócokról. Az Izraellel kapcsolatos francia állásfoglalást ismertetve aláhúzta: Párizs olyan határozatot támogat az ENSZ-ben, amelyben a Biztonsági Tanács elítéli Izraelt a jeruzsálemi vérengzés miatt. Azt szeretné azonban, ha az arab államok által javasolt
ENSZ-vizsgálóbizottság helyett Javier Pérez de Cuellar főtitkárra bíznák a helyszíni vizsgálatot, amely egyúttal azt is megállapítaná, milyen intézkedések szükségesek a palesztin lakosság védelmére.
Az izraeli államnak meg kell szűnnie, a helyén pedig egy palesztin államot kell létrehozni — jelentette ki pénteken Kelet-Je-ruzsálemben történtekkel összefüggésben Moamer el-Kadhafi líbiai vezető. A politikus kijelentéseit a Jana líbiai hírügynökség idézte, azt azonban nem jelölte meg, hol és mikor tette azokat.
A PFSZ Központi Tanácsa csütörtökön felhívta a nemzetközi közösséget és az ENSZ Biztonsági Tanácsát arra, hogy „gyonsan és határozottan vessen véget az izraeli terrorizmusnak ás biztosítsa a palesztin nép nemzetközi védelmét”.
Arab diplomaták közlése szerint Irak, Jemen és Algéria után csütörtökön Jordánia, Szudán, Tunézia és Mauritánia is csatlakozott a PFSZ azon felhívásához, hogy az arab külügyminiszterek rendkívüli ülésen vitassák meg a jeruzsálemi véres események ügyét.
Közben Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke a CNN amerikai hírtelevíziónak adott nyilatkozatában még erőteljesebb harcot sürgetett a megszállók ellen Ciszjordániá-ban és Gazában, és hangsúlyozta, hogy a palesztin felkelés az izraeliek eltávolításáig folytatódni fog.
Antall Józsefei köszöntötték a toryk konferenciáján
Bournemouth-ból jelenti az MTI: A brit Konzervatív Párt történetének páratlan eseményeként ünnepelték csütörtökön délután a közép- és kelet-európai új demokráciákból meghívott rokonelvű pártok küldöttségeit, a dél-angliai Bournemouth-ban tartott idei országos értekezletük elnöki emelvényén. Elsőként a magyar delegáció tagjait, dr. Surján László népjóléti minisztert, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökét és Roszik Gábor lutheránus tiszteletest, az MDF országgyűlési képviselőjét köszöntötte a tory nagytanácskozás tízezer résztvevője és vendége. Hosszan tartó taps fogadta az elnöki emelvényre lépő Antall József magyar kormányfőt, akinek szerepét kiemelten méltatta a ke-let-közép-európai demokratikus forradalomról előzőleg bemutatott filmösszeállítás. Az ünneplés ovációba csapott át, amikor Mar-garet Thatcher miniszterelnök asszony melegen üdvözölte magyar kollégáját, aki kézqsókkal köszönte meg a baráti fogadtatást és a tory nagytanácskozáson való részvételét megörökítő emlékplakettet.
A Magyarországról, Németországból, Szlovákiából, Csehországból, Lengyelországból és Romániából érkezett vendégek közül elsőként Antall József szólt a brit Konzervatív Párt 107. országos értekezletének résztvevőihez.
—	Két évvel ezelőtt, de még eggyel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna ez a pillanat — kezdte felszólalását a magyar kormányfő.
—	Hadd méltassam most elsősorban önöket, a brit Konzervatív Pártot, s az önök vezetőit. Kelet- és Közép-Európa nem szabadulhatott volna fel, ha önök nem hirdették volna negyven éven át, hogy Európa nem egyezhet bele nagy szerves részeinek leigázásába, idegen eszmék ural-
ma alatt. Ha önök nem vonták volna le ennek a gondolatnak külpolitikai, katonai és gazdasági tanulságait, és nem vallották volna a szellemi és lelki szolidaritást nehéz sorsú népeinkkel. Ebben a tekintetben rendkívüli .szerepet vállalt Thatcher asz-szony, pártjuk kiváló vezetője, akinek helyes helyzetértékelése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a nyugati szövetségesek felismerték a kelet-közép-európai események irányát és jelentőségét, nyílt ellenállásban megőrizte évezredes értékeit. Szerepe volt a történelmi pillanatot felismerő magyar ellenzék érett vezető szerepének. De első helyen másról kell említést tennünk.
A magyar miniszterelnök főszereplő volt a konferencia üléstermén kívül megtartott legnagyobb gyűlésen is, amelyet a konzervatív párt eurocsoportja és a Konzervatív Nők Európai Uniója rendezett. Itt Sir León Brittan, az Európai Közösségek Bizottságának brit alelnöke után emelkedett szólásra.
Antall József egyébként csütörtökön kora reggel utazott el a brit konzervatívok konferenciájára. Antall József Angliából péntéken továbbutazik Hollandiába, e hivatalos látogatásra Ruud Lubbers holland miniszterelnök hívta meg. A pártelnök, kormányfő szombaton részt vesz a holland kereszténydemokrata párt 10 éves fennállása alkalmából rendezett szimpóziumon. Antall József hétfőn utazik el az Egyesült Államokba.
Washingtonból jelenti az MTI: Washington nagy várakozásokkal tekint Antall József miniszterelnök jövő heti látogatása elé. Ezt mondta Román Popadiuk, a Fehér Ház helyettes szóvivője.
A szóvivő újságírók előtt kifejtette: George Bush elnök a látogatás alkalmából köszönteni fogja Magyarországot a demokratikus nemzetek közösségében,