﻿Mai mellékletünk: MÚZSÁK
6,50
forint
Magyar Nemzet
Héttő
1890.
október 15. Lili. évfolyan
242.
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
S&olgátat9 lélek
Jogszerűség és eredményesség: a két fontos kritériuma a modern közigazgatásnak, szemben az ókori, középkori és újkori abszolutizmusokban gyakorolt hatalomfitogtatással — szögezi le egy 1944-ben írott tanulmányában Bibó István. De harmadikként hozzáfűz még egyet, amely jelentőségénél fogva tulajdonképpen az első: „ ... a modern tömegtársadalmi összefüggéseken csakis egy nagymértékben kiszámítható, szolgálatszerű hatalomgyakorlás tud úrrá lenni, s eredményesség és jogszerűség csak különböző aspektusai ennek a szolgálatszerűségnek. Ugyanakkor azonban ez a tendencia egyik megnyilvánulási formája annak az ősi politikaierkölcsi követelménynek is, mely a merő hatalomkoncentrációval szemben mindenkor a hatalomgyakorlás igazságos, emberséges és ésszerű közösségi célját állítja szembe.”
Ma hazánkban csaknem mindenütt megszületnek az önkormányzatok, s nagy valószínűséggel azt is tudni lehet majd, ki lesz a polgármester — függetlenül attól, hányán mentek el választani. Nyilvánvaló az is, hogy elsősorban ott lesznek erős — tehát a szolgálatra és nem a basáskodásra — kész képviselőtestületek, ahol a megválasztottak a polgárok többségének a bizalmát bírják. És most, amikor az önkormányzati törvény előírásainak — no meg a demokrácia alapfeltételeinek — megfelelően a központi akarat befolyása gyengül, bizonyos területeken nem is lesz érezhető, akkor mindennél fontosabb, hogy a helyi képviselet a helyi közakaratra támaszkodjék. Különben nem lesz hitele. Különben nem remélhet segítséget a bajban, a gondok orvoslásában, pedig mindenhol van belőlük éppen elég. És az adott falu vagy város politikája kimerül az önkormányzatba bejutott pártok torzsalkodásában; ahelyett, hogy érdemi munkát végeznének, egymást szapulják, egymást igyekeznek kijátszani. (Lásd erről a legújabb politikai kisszótár parlament címszavát ...) Ennek egyesek hasznát láthatják ugyan, de a település aligha.
A jogszerű, eredményes és szolgálat jellegű közigazgatás — a bibói gondolatnak megfelelően —i természetesen erős végrehajtó hatalmat kíván. Amely azonban nem presszionálhatja a testületet és nem veheti át az önkormányzat hatáskörét. 1950-ben épp azzal indokolták a tanácsrendszer kialakítását, hogy az sokkal demokratikusabb a korábbinál, csak a választott népképviseletnek alárendelten működhetnek a végrehajtó bizottságok. És negyven év alatt mi lett belőle? Az, hogy a tanácstagok többsége csupán bólogatott, a vébé — vagy inkább az elnök meg a titkár — döntött, őket meg a helyi, a járási és a megyei pártbizottság rángatta, akár a bábot.
Más kérdés, mennyire tudnak hatékonyan dolgozni az alakuló önkormányzatok megfelelő anyagi eszközök híján. Mert roppant sok településen a tanácsi vezetés az utolsó fillérig kiürítette — vagy átmentette — a kincstárat, úgy, hogy az utolsó negyedévben már segély sem osztható a rászorulóknak. Az SZDSZ elnöke a minap azt nyilatkozta: az önkormányzati törvény a körülményekhez képest jónak mondható. De hozzátette: nem is a jogi, hanem a gazdasági körülmények tisztázatlansága okoz majd komoly feszültségeket, mivel a kapcsolódó jogszabályok mindmáig nem születtek
meg. S ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy „valamennyi polgármesterjelölt a sötétbe ugrott”. Nem tudom, ez a megállapítás hol mennyire igaz — mindenesetre megszívlelendő. Az önkormányzati törvény végrehajtási normáinak megalkotása nem várathat sokáig magára!
A társadalomnak — politológiai felosztás szerint — cselekvő és szenvedő alanyai vannak. Történelmileg a döntéshozók és a közvetlen végrehajtók kisebbsége minősül cselekvőnek, míg a nép túlnyomó többsége a szenvedő alanyok közé tartozik; a szenvedésen ezúttal természetesen nem a fájdalomérzetet, hanem a politikai passzivitást értve. A modern demokráciában viszont fordítva kell — vagy kellene — érvényesülnie ezeknek az arányoknak. Hiszen, ha másként nem, de a szabad választások révén a polgárok milliói befolyásolják a hatalomgyakorlás módját, a döntéshozatal mikéntjét; és persze a sajtó, a vélemény-nyilvánítás, a gyülekezés és a sztrájk jogának felhasználása útján is.
Vakarom a kobakom vasárnap késő délután, az önkormányzati választásról érkező hírügynökségi anyagokat olvasva. Azt hittem, ilyentájt már bizonyos elő-eredmények-ről, de legalábbis prognózisokról olvashatok. Melyik párt vezet, melyiknek kell csalódnia, ki remélhető ennek vagy amannak a településnek a polgár-mesteri székébe. De ha volnának ilyen jelentések, akkor is sutba dobnám őket. Mert a szavazás iránti érdektelenség olyan mérvű, hogy azt kell mondanom — politikai jelszavak ide vagy oda —; ez még nem demokrácia. Hiszen nem működik. Nem elég a jogot biztosítani, hanem olyan programokat kell előterjesztenie mind a kormányzó pártoknak, mind az ellenzéknek, amely vonzó az emberek szemében. Amit elfogadhatnak vagy elvethetnek. Ami reményt nyújt nekik — és amiben megélhetőnek és elérhetőnek látják a jövőt.
Még inkább áll ez a helyi ön-kormányzatokra. A tízezernél kisebb lélekszámú településeken, ahol jobban ismerik egymást és a konkrét helyi kérdéseket az emberek, lám, már az első forduló sikeres volt. Most akármennyién mennek is el, az eredmény nem vitatható, a siker azonban igen. Az óriásközségekben, a városokban és a fővárosban, úgy látszik, nem érdekli az embereket lakhelyük sorsa. Nem kötődnek oda igazán? Kilátástalannak ítélik a változás és a fejlődés lehetőségét? Gyökértelenek a magánéletükben, s ezért a köz dolgaival — a respublicával — sem foglalkoznak? Nem tudom. Néhány okos szociológusnak kellene tőlük megkérdezni.
Ha Bibóval kezdtük, fejezzük is be vele. „Csakis a szabadságnak magának is intézményesített, de ugyanakkor eleven szabadságlélegzettel és lélekkel teli formái azok, amelyek a ... hatalmi helyzetek bürokratikus és elnyomó tényezőjével szemben valóságos, eleven és állandóan működő és ugyanakkor intézményesíthető ellenhatást képesek kifejteni.” Nem elég tehát a törvény és a jogrend — de lélekkel kéne megtölteni! Mert az emberek a központi és a helyi hatalomban, úgy tetszik, még mindig az elnyomó gépezetet látják.
Gratulálunk a megválasztott önkormányzatoknak. Lelkűk rajta, mit alkotnak az elkövetkező négy esztendőben. S az életünk rajta, ha semmit vagy nagyon keveset...
Bálint B. András
Csak tizenöt községben nincs polgármester
A választások nyomán megalakulhatnak az
Este fél hétkor az Országos Választási Központban ismertették a 17 órakor összesített adatokat. E szerint a Budapesten nyilvántartásba vett választópolgárok 32,12 százaléka járult az urnákhoz. Két héttel ezelőtt ez a szám 34,47 százalékot tett ki. Az országos összesítés szerint valamennyi szavazásra jogosult ma-
eredményeit, így azt tegnap ismételték meg. Emiatt — miként azt az Országos Választási Központban pillanatok alatt kigyűj-tötték a számítógépiből — Borsod megyében három, Vas megyében kettő, Zala megyéiben kettő, Somogy megyében egy községben várható még egy későbbi időpontban második forduló, hasonló-
RMriapesti közsryulés
SZflZftLEK SZDSZ SS 35 MDF	KSS 31.8
FIDESZ B 17.8 MSZP OH KDNP H MSZMP S FKgP ITTH
Lapzártánk ide.ién mée csak a budapesti közgyűlés .jegyzőkönyveinek öt százalékát dolgozták fel. Mi ennek az egyhuszadnak a megoszlását ábrázoltuk grafikonunkon. Természetesen elképzelhető, hogy mire az ű.iság megjelenik némiképp már módosultak az arányok.
gyár állampolgár 27,4 százaléka élt alkotmányos jogával. Ez viszont magasabb, mint az első forduló eredménye. Ha községekre és városokra bontjuk az összesítéseket, láthatjuk, hogy a községekben a polgárok 32,2 százaléka, a városokban pedig 27,1 százaléka ment el szavazni. Ezek az adatok külön-külön viszont csökkenést mutatnak a két héttel ezelőtti számokhoz képest.
De mindenki tudja, hogy a második fordulóban akár egyetlen szavazat is eldönthette egy-egy jelölt jövőjét. Így végül is csupán 15 kistelepülés maradt polgármester nélkül a helyhatósági választások után, és az ország többi falivában, városában megalakulhatnak az önkormányzatok. Az érintett 15 községben időközi választás zajlott le az elmúlt két hétben.
Ugyanakkor több településen érvénytelenítették az első forduló
Néhány településről', Borsod, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szat-már-Beneg megyékből érkezett hír, hogy szabálytalanság miatt félbeszakították a szavazást. A falvak pontos nevét azért nem közölték, mivel az esetleges szabálytalanságok elbírálása a helyi és nem az országos választási bizottság jogköre, így ők értesíthetik majd a nyilvánosságot is. Erre három napon belül kerül sor.
A részvételi arányon túl, hogy melyik településen melyik jelölt nyerte el a polgármesteri címhez elégséges szavazatot, és az önkormányzatok jelöltjei közül ki érezheti már tagnak is magát, csak a késő esti órákban várták az első híreket. Az újabb tájékoztatókra csak a lapzárta után került sor.
(szendrei)
Fővárosi helyzetkép órakor
(MTI) A Fővárosi Választási Bizottság megkezdte az 1486 szavazóköri jegyzőkönyv hitelességének ellenőrzését. Az eddig beérkezett 84 jegyzőkönyvből, az ösz-szes adat mintegy 5,5 százalékából, megállapítható, hogy a 69 308 szavazásra jogosultból 26 314-en (37,9 százalék) szavaztak. A budapesti listára leadott szavazatokból 34,28 százalék jutott az SZDSZ-re, 30,35 százalék az MDF-re,- 16,58 százalék a Fideszre, 6,77 százalék az MSZP-re, 5,29 százalék a KDNP-re és 3,48 százalék az MSZMP-re.
A nap során egyébként néhány probléma is adódott a fővárosban, így a IX. kerület 15. szavazókörében mintegy 40 szavazó nem kapott fővárosi szavazólapot, így erre a listára nem szavazhattak. A XXI. kerület 11—13. szavazókö-
réhez tartozó lakónegyedben pedig az Extra nevű hirdetési újságot vasárnap kézbesítették, s ebben fizetett SZDSZ-es hirdetés volt.
Az 1486 budapesti szavazóköri jegyzőkönyvből késő estig 450 érkezett be a Fővárosi Választási Bizottsághoz. A 22 óráig feiflolgo-zott 255 adatlap (17,16 százalék) alapján megállapítható, hogy a 214 980 ezer választásra jogosult 34,08 százaléka szavazott a fővárosi közgyűlésre. A szavazatok megoszlása: SZDSZ 36,5; MDF 27,1; Fidesz 17,3; MSZP 6,9; KDNP 4,9; MSZMP 3,2; FKgP 2,2; Városvédő és Polgári Szervezetek Szövetsége 0,7; MSZDP 0,6; KIOSZ 0,3 százalék.
(Az adatok részletes kiértékelése lapunk zártakor még tart.)
Szegedi
Érdektelenség ismételve
Szegedmm is az volt a kérdés, mint a többi településen, vajon az új önkormányzati testület ösz-szetétele a lakosság többségének
vagy a pártok által jól szervezhető kisebbségnek az akaratát tükrözi. Mindenesetre a kampány a pártérdekek hangsúlyozása
mellett az állampolgárok nagyobb részvételére is mozgósított. Ugyanolyan plakátháború alakult ki, mint a tavaszi választások idején. Szeged régi Ti-sza-hídját színes papírokba öltöztették, még a legkisebb pártok is összekaparták filléreiket a jó propagandára. Az első forduló óta csák öt önkormányzati képviselőjelölt lépett vissza, és így 202-en várták a megmérettetést. Két héttel ezelőtt csak egy szegedi választókerületbe mentek el annyian, hogy érvényes legyen a szavazás, és ott az MDF jelöltje nyert.
Nos, a rendkívüli mozgósítás ellenére is az MDF sasifészkének titulált Szegeden a szeptember 30-i passzivitáshoz képest még nagyobb volt az érdektelenség. Délelőtt a szavazásra jogosult állampolgárok tíz százaléka járult az urnákhoz, s ez az arány délután két órára 17 százalékra módosult. A város utcái egész nap kihaltnak .látszottak. Csendről, nyugalomról érkeztek jelentések a választási bizottsághoz is. Szeged egyik peremkerülete, Gyála-rét volt csak a: kivétel, ahonnan két férfi azért ment a városházára, hogy felháborodásának hangot adjon. Azt sérelmezték ugyanis, hogy szombat reggel egy biciklista fiatalember nekik röplapot adott az egyik párt mellett korteskedve, és így megtörte a kampánycsendet. A válasz-
Kacskemét, Bács-Kiskun
tási bizottság nem találta hitelt érdemlőnek ezt a bejelentést, a panaszosok nem tudták pontosan megnevezni, kitől kapták a röplapot.
Három választókörzetben próbáltam riportot készíteni. Valamennyi helyen szinte csak az idősebbek fordultak meg. A hetvenéves Meggyesi Jenő pedagógus egyetlen szavazást sem hagyott ki eddig, de most azért panaszkodott, mert a 'hat önkormányzati képviselőjelölt közül egyiket sem ismerte, és alig tudott dönteni. Véleménye szerint jobb lett volna, ha a nagyvárosokban is közvetlenül választják a polgár-mestert. Ügy látta a tanár, hogy az emberek a polgármester-jelölteiket sokkal jobban ismerik, mint a képviselőjelölteket. Hibásnak tartja a választási rendszert, mivel a szavazók közvetlenül nem voksolhatnak a polgármesterekre a nagyvárosokban. Ellenkező esetben talán többen is elmentek volna szavazni. Ám találkoztam olyan szegediekkel is, akik az első fordulóban otthon maradtak, de most azért voksoltak, hogy pártjuk befusson. Ügy látszik az ilyen polgárok nagyon kevesen voltak: Szegeden kívül Csongrád megye tíz településén — öt városban és öt községben — járultak ismételten az urnákhoz. Valamennyi helyen a szavazatok száma csökkent, az érdektelenség nőtt.
(halász)
Többen menteb, mint bét hete
Aki most otthon marad, a kommunistákra szavaz! — ez a mondat ismétlődik csupa nagy betűvel többször is az MDF tisza-ikécskei szervezetének választási röplapján, melyet az elmúlt héten terjesztettek. — Ha nem vigyáztok, kommunista többségű lesz az új elöljáróság is Tisza-kéoskén — figyelmeztetik a röplap szerzői a szavazókat.
A helyi MSZMP szervezet bejelentést is tett a választási bizottságnál a pártra nézve nem túl hízelgő szórólap miatt. Azt a választ kapták: lehetséges, hogy a választási etikai kódexet sérti, de törvénybe nem ütközik az ilyen politikai agitáció.
Ügy tűnik, legalábbis a leadott szavazatok számából, hogy a kécs-kei emberek nem kívánják a kommunista városvezetés visszatérését. Tegnap ugyanis majd tíz százalékkal többen mentek el szavazni, mint két héttel ezelőtt.
Bács-Kiskun megye több városában is emelkedett az első fordulóhoz képest a leadott szavazatok száma. S a szavazóbiztosok arról is beszámoltak, hogy nem ugyanazok voksoltak ezen a vasárnapon, mint először. A szavazók egy részének kicseré-
lődése kihathat a végeredmény alakulására is.
A Duna—Tisza közén egyébként nagyobb incidensek nélkül zajlott a helyhatósági választás második fordulója. Helvécián ugyan meglepő kép fogadta vasárnap reggel a község lakóit. A középületek falára halálfejeket és horogkereszthez hasonló ábrákat mázoltak. Nagy a valószínűsége azonban, hogy nem politikai indítékú akcióról van szó, hanem egy szombat esti koncertről hazatérő fiatalok követték el a nem túl ízléses csínyt.
Kecskeméten a szavazásra jogosultak közel egyharmada járult az urnákhoz. A szavazók aránya a megyeszékhelyen hasonló az első fordulóhoz. Az önkormányzat erőviszonyait azonban befolyásolhatja, hogy az SZDSZ egyik jelöltje, aki körzetében az első erőpróbánál magasan a legtöbb szavazatot kapta, váratlanul visszalépett. Akárhogy is történj a szavazók megtették a dolgukat, jöhet a következő erőpróba a Duna—Tisza köze városaiban is: a helyi önkormányzati testületek megalakítása és a polgármester-választás.
(lovas)
Hatvan, Jászberény, Nagykáha
A politika megmérettetése
A helyhatósági választások második fordulójában a két héttel ezelőtti kudarc után tegnap új-fent megmérettetett a honi politikai közélet. Nézzük hát, hogy a leendő képviselők milyen környezetben és reményekkel indultak harcba a választópolgárok bizalmáért?
Hatvanban két héttel ezelőtt a polgárok 27,3 százaléka tüntette ki bizalmával a város új közszereplőit. Fél tíz tájban Harangozó Miklósné, a választási bizottság elnöke npég csak arról tudott tájékoztatni: minden választókerületben elkezdődött a szavazás, s a jelek arra utalnak, hogy a szavazók száma eléri a két héttel ezelőttit. A választók bizalmáért a függetlenek mellett nyolc párt és
két egyesület indított listát, bár a jelölteknek hozzávetőlegesen egynegyede visszalépett. A listákon a két legerősebb parlamenti párt erőfölénye itt is megmutatkozik, az egyéni választókerületekben azonban meglepő a függetlenek túlsúlya.
— A pártprogramok között jelentős eltérések voltak — mondja —, köztük volt olyan, aki főiskolát ígért a városnak, erre pedig aligha van anyagi fedezet. De az ígérgetés a pártok felelőssége. Remélhetőleg tisztában vannak ennek súlyával. Az egyéni jelölteket sokkal inkább jellemzik a realitások. Mivel a kampány valamivel élénkebb volt, mint az első forduló előtt, így remélhetőleg nem egy ad hoc jelleggel létrejött testület Irányítja majd a várost,