﻿Azilum
Van-e még módunk változtatni ... előnnyé alakítani hibánkat? ...vagy egy semmibe vesző sínpáron szaladva rohanunk végzetünkbe? Nem. nem és újra csak nem lehet nem beszélni róla... És mert Csoóri Sándor ejtette bele hosszú' idő után az első kavicsot a hallgatás hadészi vizébe, vagyis a Kó-kytusba, azaz Örök siránkozás vizébe, a Periphlegethónba, vagyis a Tűzfolyóba, és az Acherónba, a Fájdalom tarába, így rá kell szánni magunkat a beszédre és az írásra, még ha írás közben izzadunk is, ha kellemetlen szagokat árasztunk kellemetlen gondolataink következtében.
Csoóri Sándor eddigi magatartása, valamennyi írása a bizonyíték rá, hogy nem nevezhető és nem is tartható antiszemitának. (Hogy milyen politikus, azt nem tudom, de most nem is ez a lényeg.) Ügy vélem, hogy amikor megírta véleményét a „zsidóságról”, akkor nem tudta (minek lesz az elindítója), de tette a dolgát, és ebben az esetben ez a fontos.
De előbb banálisnak tetsző gondolatokról kell beszélnem. Például annak az embernek a lelkiállapotáról, aki ugyan sejti. hogy súlyos beteg, érzi magában a rossz nyavalyát, de a szégyenlős és szemérmes magyar orvosi gyakorlat következtében, egészen halála pillanatáig lehet hitegetni a gyógyulás, az élet reményével. Fizikailag és lelkileg is undorodom ettől a kegyes hazugságtól. Mert nincs, nem lehet rost. szabb és fájdalmasabb a bizonytalanságnál. Mert ez állandósítja a félelmet, sohasem szabadit föl, éppen embervoltunkat alázza meg, és csak arra „jó", hogy a fellángolt reménykedés után járó depresz-sziö még mélyebb és kilátástalanabb bugyrába hulljunk alá.
Pontosan így élt évtizedeken keresztül a magyar társadalom. Politikai lódoktorok próbálkoztak meg gyógyításával, akik ugyan rettegték az „áltudományokat"	(szociológia,
pszichológia stb ), mégis intuitív módon próbálták orvosolni a társadalom betegségeit.
Az antiszemitizmus, a zsidókérdés kórját például azzal, hogy nem vettek róla tudomást. „Mellesleg" a magyar nemzet minden tagját egyformán megalázták hitében, magyarságában. zsidóságában. Mindenkit: fajra, nemre, felekezetié tekintet nélkül a semmibe taszítottak. Az általuk adagolt méreg nem gyors halált. de hosszú agóniát okozott, nem kinkeservvel ölt, hanem oly módon, hogy egymás után következő generációk életét tette tönkre és reménytelenné. Ilyen körülmények között az emberek nem saját természetes. vagy természetellenes ellentéteikben olvadtak föl. de a politikai rendszer egységes tagadásában. így mellékes volt. hogy ki minek vallja magát, De tulajdonkeppen egészen másról akarok írni. Arról, hogy Csoóri Sándor cikke utáni magyar közgondolkodói állapotokkal. a magmaként kitörő szenvedélyes véleményekkel, de a csendes kapualji szitkozó-dásokkal. az itt-ott falra festett Dávid-csillagokkal rftit is lehet, kell most már kezdenünk.
Nincs más menekülésre mód. mint az előre menekülés! A társadalom javára kell fordítanunk azt, ami végső soron a társadalom szégyene.
A szabad választások kampányidejében az antiszemita felhangok. Csoóri Sándor írása, a parlamenti „hordóügy" mint a szimptómák egy beteg szervezetről, úgy árulkodnak a
társadalom egészségtelenségéről. És vegyük már észre, hogy nem a tünetek okozói a betegségnek !
A holocaust idejét követően — különösen Németországban, illetve a Német Szövetségi Köztársaságban —, azért lehetett fájdalmak, könnyek árán ugyan, de túljutni a társadalmi méretű hekatombán, és befogadni a demokráciát, élni a demokráciával, mert Heinricíh Böllék írásaikkal és magatartásukkal képesek voltak az egész országot rávenni az ön-lelkiismeret-vizsgálatra. Mert kimondták az igazságot. Kimondták, amit gondoltak. Érveltek, vitatkoztak .. . szóval mindenki kibeszélhette fájdalmait és megadhatta a végtisztességet halottainak. Legyenek azok a lágerek áldozata vagy a Wehrmacht katonái, hiszen minden egészséges társadalomnak kötelessége ez hálottai jogán.
Mindegy tehát ma már, hogy milyen céllal irta Csoóri Sándor az inkriminált két oldalnyi szöveget a Nappali hold című esszéjében. Nem tehetünk mást, mint hogy ezt az írást — ilyen vagy olyan szájízzel —. de a kezdetnek tekintsük. A magyar lelkiismeret-, és önvizsgálat kezdetének, amikor mindenkinek még kell vallania — tartozzon bárhová —, saját bűnét, mert csak igy bűnhődhet az öntisztulásig.
Nem lehet tovább halogatni! Bele kell vágni! — bár lehet, hogy nem vettük észre, de már benne járunk az öntisztulás kellős közepében. Vagyis nincs értelme azon vitatkozni, hogy ki mit mondott, és igaza van-e, helyesen gondolta-e, hanem negyven év után végre ki kell beszélni a fájdalmakat. Mondja el mindenki, hogy öt mi bántja, ki bántja vagy miért érzi úgy. hogy bántják Ha nem mondjuk ki. hogy hol alázták meg az embert, úgy mindig csak gyűlik a sérelem mérge. Akkor soha nem jutunk el a lelki békéhez, sohasem részesülünk a kibeszélés. a megoldás utáni elégedettség érzésének kegyelmében, de úrrá lesz rajtunk a félelem. És mint egykor Kreon parancsára temetetlen maradt Polyneikés. úgy lelkeinkben temetetlen lesznek immár mindörökre ha-lottaink és sérelmeink. Az értelmes szó. a feddhetetlen becsület és a tiszta lelkiismeret legyen azilumunk, mint egykor menekülő léleknek a templom. Talán így mindannyian megmenekülhetünk a legrosz-szabbtól, a bennünk lakozó Gonosztól: az előítéletektől, a hiúságtól, a vátesztudattól. a mindenekfölöttiségtöl. az örök siránkozástól, a sérelmek újbóli és újbóli elösorolásától!
Folytassuk tehát önmagunk sorsának kényszerű parancsszavára a vitát és a tisztázást a magyar nemzetről. Ennél szentebb feladat kevés van. Csak nevezzük nevén a dolgokat. És önvizsgálatot tartsunk, ne mosakodjunk, mert végre szembe kell nézni magunkkal és a tényekkel. Fel kell tenni tehát a legalapvetőbb kérdéseket is: kik vagyunk, mit akarunk ezen a földön, mivégre is élünk, mi célunk van saját sorsunkkal?!
Nem lehetünk tovább már nyafogó gyerekek, szégyenlős, gyáva lelkek. Ez a feladat ránk vár, amit nekünk kell megoldani. Lehet nyűglődve, iszonytató fájdalmak, sértődések árán, még az is megtörténhet, hogy mindebbe barátságok és elvek pusztulnak bele. de felelősek vagyunk az utánunk jövő generációért. Az ő érdekükben is nekünk kell vállalni azt. amit apáink nem végeztek el.
Boros István
Az embargó hatására várva
a világhatalmak még keresik az Öböl-válság békés megoldását
A* amerikai kormány bizalommal figyeli a magyar piacgazdaság kialakítását
ÉI.fiNK DIPLOMÁCIÁI MOZGÁS észlelhető továbbra is az Öböl-valsag — lehetőleg békés — rendezésére törekvő vezető hatalmak köreben. Jelenleg még egyik ország diplomáciája sem rendelkezik kész koncepcióval a válság megoldására, ám a minden szinten sűrűsödő kapcsolatok felvételei előrevetítik a közeledő végkifejletet. A szovjet és a francia külügyminiszter bécsi egyeztetése, Dumas közelmúltban tett körútja az Öböl országaiban, valamint a szovjet—amerikai — egy időben több szinten is zajló — tárgyalásokról kiszivárgott hírek arra engednek következtetni, hogy az egyetlen lehetséges békés megoldást az kínálja, ha a világ még vár az embargó hatására.
Jazov szovjet és Cheney amerikai védelmi miniszter pénteken véget1 ért, moszkvai megbeszélésein is érintették az Öbölben kialakult helyzetet. Mindkét részről hangsúlyozták, bíznak abban, hogy a blokád és a szankciók meghozzák a kívánt hatásukat, elősegítik a helyzet visz-szaállítását Kuvaitban. Jazov a politikai megoldást szorgalmazva megjegyezte: „Irak már nem tarthatja magát sokáig, s a katonai megoldás nem lenne kívánatos!” Baker is hasonlóképpen nyilatkozott a képviselőház külügyi bizottsága előtti meghallgatáson. Hangsúlyozta, hogy még mindig reménykedik a válság általa előnyben részesített békés megoldásában és ennek érdekében kíván fáradozni. Utalt arra, hogy a szankciók már kezdik éreztetni hatásukat. Ennek legvilágosabb jele: Irakban pénteken közölték, hogy a jövő héttől korlátozzák a hazai benzin- és kenőolaj-ellátást Bagdad megtörésének jele az is, hogy Szaddfim fogékonynak mutatkozik egy olyan részleges rendezés irán.l, amelv a kivonulás fejében Irak kezén hagyná Bubiján és Varba szigetét és a két ország határán elterülő kőolajmezők Kuvaitba átnyúló részét. Baker azonban elfogadhatatlannak nevezte ezt a megoldást, mondván, „az agressziót nem jutalmazhatjuk meg”. Teljes mértékben egyetértett ezzel a magatartással PrimaKov is, aki Bakerrel áttekintette az Öböl-válság rendezésének kilátásait. Gorbacsov különmegbí-zottját, aki a katonai összecsapás elkerülésének lehetőségeit keresve a múlt héten Bagdadban járt, majd Washington előtt a napokban Párizsban és Rómában tárgyalt, pénteken fogadta Bush elnök is.
AZ ÖBOL-VALSAG ELHÚZÓDÁSA NYOMÁN felmerülő tetemes költségek azonban arra késztetik az amerikai diplomáciát, hogy a katonai megoldás lehetőségét is komolyan fontolóra vegye, és lépéseket is tegyen ez irányban. Erre utal az amerikai külügyminiszter kijelentése is- az Egyesült Államok megítélése szerint az ENSZ égisze alatt sor kerülhet az Irak elleni katonai akcióra. Baker elmondotta, hogy országa nem hivatalos konzultációkat kezdett az ENSZ-ben egy olyan határozat elfogadásáról, amely felhatalmazást adna az erő alkalmazására Irak ellen és meglepően nagy mértékű támogtást tapasztalt eddig Ugv vélte, egy Irak elleni támadáshoz az arab országok is csatlakoznának. amennyiben ez a megoldás kapna „zöld utat”, valamint néhánv európai ország is támogatná az erő alkalmazását. Hasonló hangnemben nyilatkozott Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár is, mikor a Stern című magazinnak adott interjújában kijelentette, hogy az Irak elleni katonai akciónak megvan a létjogosultsága, amennyiben az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem lát más megoldást. Jelentések szerint egyébként az ENSZ BT öt állandó tagja olyan határozatot készül hozni, amelv az embargót Irakkal szembeni pénzügyi követeléssekkel egészíti ki
A HÁBORÚ ESHETŐSÉGÉRE és Irak esetleges válaszlépésére felkészülve. az izraeli hadsereg szóvivője közölte, az ország lakosságának 76 százalékát látták el gázálarccal é* a hátralevő két hét alatt mindenki ingven megkapja t* védőfelszerelést. Szaúd-Arábiában is. megkezdték a gázálarcok kiosztását, azzal a különbséggel, hogy az ott személvenként 100 dollárba kerül. A vátság megoldására irányuló diplomáciai erőfeszítések sikerére, avagy esetleges kudarcára utalnak az üzleti élet hírei is, hisz a piacok rendkívül érzékenyen reagálnak minden jelre amelv kitörőiéiben levő fegyveres konfliktusra utal. E meglehetősen pontosnak tűnő barométer most a katonai összecsapástól való félelem csökkenését jelzi, hisz a világpiacon egy dollárral esett az
olaj ára.
(S. G.)
Primakov fehér há*.i In sAiíiiioliijii után
a Kzovjpüiiiiú c* az Egyedüli Államok elutasítja az alkui Irakkal
( hrnrv ó Jazov eí.vez.lfíéw Moszkvában
Washingtonból jelenti az AFP: A szovjet elnök különmegbízoU-ja szerint ki kell zárni minden olyan alkut Szaddám Huszeinnel, amely megjutalmazná az iraki elnököt csapatainak kivonásáért Kuvaitból.
Jevgenyij Primakov csütörtökön Washingtonban nyilatkozott röviden a sajtónak. Előzőleg James Baker amerikai külügyminiszterrel másfél órás találkozón tekintette át az Öböl-válság rendezésének kilátásait, majd Dennis Ross-szal. a külügyminisztérium politikai tervezési stábjának vezetőjével tanácskozott még hosz-szabban ugyanerről.
Primakov. aki két hete Bagdadban járt, elhárította azt a sajtójelentésekre utaló kérdést, hogy hozott-e magával Szaddám Hu-szejntől olyan iraki tárgyalási ja-
vaslatot, amely nem Kuvait teljes iraki kiürítésén alapul.
Primakov és a kíséretében lévő Viktor Karpov szovjet külügyminiszter-helyettes később félórás megbeszélést tartott Brent Scotvcrofttal, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójával. George Bush pénteken fogadta Gorbacsov különmegbí-zottját.
Moszkvából jelenti az MTI: Optimista, csaknem baráti hangú, latú közös sajtóértekezletet tartott pénteken Moszkvában Dmit-rij Jazov szovjet és Richard Cheney amerikai védelmi miniszter, összegezve a Pentagon vezetőjének négynapos moszkvai Látogatását. Cheney Jazovon kívül tárgyalt Mihail Gorbacsov államfővel és Eduard Sevardnadze külügyminiszterrel,
A szovjet—amerikai katonai tárgyalásokon áttekintették a hadászati támadófegyverzet 50 százalékos csökkentésével, a bécsi tárgyalások menetével, a keleteurópai szovjet csapatkivonásokkal kapcsolatos problémákat. Cheney elmondta: elégedett a kölcsönös megértést elősegítő moszkvai tárgyalásaival, és reményét fejezte ki, hogy Jazov jövő évi amerikai vizitje ugyancsak hozzájárul a szovjet—amerikai katonai kontaktusok bővüléséhez.
A két miniszter tárgyalásain — mint most elmondották — érintették az Öbölben kialakult helyzetet. Cheney hangsúlyozta, hogy amerikai részről egyáltalán nem utasítják el a gazdasági szankcióikat, a politikai megoldást. 6 a blokád és a szankciók remélhetőleg meghozzák kívánt hatásukat, elősegítik az eredeti . helyzet visszaállítását Kuvaitban. Jazov
ugyancsak a politikai megoldást szorgalmazta.
Jazov marsall kérdésekre válaszolva kifejtette, hogy becslése szerint a szovjet katonai költség-vetést az elkövetkező évben 5—6 milLiárd rubellel csökkenti a parlament.
Londonból jelenti a Reuter: Bagdadba indult pénteken Ed-ward Heath volt brit miniszterelnök, hogy megpróbálja kieszközölni Irakban fogva tartott nyugatiak hazabocsátását.
„Bízom benne, hogy próbálkozásom legalább a súlyos betegek számára meghozza a szabadulást” — mondta indulása előtt tartott rögtönzött sajtóértekezletén, a londoni Heathrow repülőtéren.
Bár ő magánkezdeményezésnek minősítette bagdadi útját, Irakban komolyan készülnek fogadására. Vasárnapra találkozót szerveztek számára Szaddám Húszéin államfővel is.
Washingtoni tudósítónk felexjrleniéwe
Baráti viszonyról beszélt sajtóértekezletén Antall József
Washington, október 19.
Díszvacsorát adott csütörtök este a Fehér Ház a magyar miniszterelnök tiszteletére, s a fővárosból való péntek reggeli elutazása előtt Antall József sajtóértekezletet tartott a Nemzeti Sajtóklubban.
Egészében véve mindenkor éreztük, hogy barátokhoz jöttünk, akik elismerik eddigi munkánkat és jól ismerik gondjainkat —, mondta sajtóértekezletén Antall József —, hangoztatva, hogy Bush elnök és az amerikai kormány vezetői biztosították magyar kollégáikat készségükről problémáik megoldására, biztatva is Budapestet, hogy „bátran jelentkezzen". Ezért a magyar kormányfő kijelentette: „Látogatásunk új korszakot nyitott az amerikai magyar kapcsolatokban, amelyek immár a barátságon, a hagyományos ro-konszenven és a teljes bizalmon épülnek".
Kossuth íílnia
Ez.t az új korszakot híven tükrözte a magyar miniszterelnök tiszteletére először adott fehér házi díszvacsora. Ezen nemcsak az amerikai kormány vezetői és az Antalit kísérő küldöttség vezetői voltak jelen, hanem a tinóm ételek és válogatott italok mellé — szokás szerint — „eltálalták” a vendéglátók az amerikai társasági élet vegyes ízelítőjét. Hiszen voltak ott tröszt-elnökök és futballsztárok (a hetvenes évek Miami csodacsatára, a magyar származású Larry Csonka is), ott volt az új szövetségi főbíró, és az idei Miss Amerika. Voltak tévéproducerek és újságírók és természetesen többen az amerikai .magyarok közül. Így Eduard Teller, John Lukács. Peter Róna, Bertalan Imre és a magát az újságírók előtt is büszkén magyarnak valló Ton.y Curtis. igaz, néhány vendéget a fővárosra előzőleg lezúdult óriási vihar jócskán megkésleltetett.
Pohárköszöntőjében George Bush tréfálkozott is azon. hogy néhányan még csak körözhettek a levegőben a Fehér Ház körül. Az amerikai elnök megemlítette, hogy majd kétmillió amerikai honfitársa magyar származású, ugyanakkor a kis európai ország hány nagyságot, Nobél-díjast, olimpiai bajnokot vagy a déli harangszót „biztosító" történel-
mi hőst. Hunyadi Jánost adott a világnak. Népeinket sok minden fűzi össze, mondta Bush, tőle telhetőén igyekezvén jól kiejteni a magyar neveket, s megállapította, hogy hazánk harca a demokráciáért ösztönzően hatott Amerikára is. „Irodámban tartom a Budapesten kapott vasfüggönydarabot" — közölte vendégeivel és megállapította, hogy Kossuth, ha itt volna, látná, hogy álmai megvalósultak.
Ősi Jelkép
Válaszában Antall kijelentette: „Nagyon nagy nap ez a magyar nép életében” A miniszterelnök elmondta a házigazdáknak, hogy ők is sokban hozzájárultak szabadságunk megszületéséhez, mert szilárdan ragaszkodtak az amerikai alapító atyák elveihez. Felemlítve a magyarok szerepét Amerikában. Antall utailt a szent koronára, amely a visszaállított címerünkké vált, s amelyet az Egyesült Államok őrzött meg. s adott vissza olyan pillanatban, amivel akkor lelket öntött belénk, „újra éreztük, hogy magyarok vagyunk és ez az ősi jelkép ismét a miénk”. A pohárköszöntőben kedélyes stílusának megfelelően Antall nemcsafk azt állapította meg, hogy az Egyesült Államok „alighanem nálunk a legnépszerűbb", hanem közölte Bushsal: mivel harmadszor nem tudja megválasztatni magát, jöjjön hozzánk „a magyar nép biztosan megválasztaná elnöknek ...”. Antall a végén az Egyesült Államok és Magyarország „örök barátságára” emelte poharát.
I'j minőséi*
A magyar miniszterelnököt péntek délelőtt (európai idő szerint délután) búcsúztatták a Fehér Ház mögötti parkban, ahonnan ismét helikopter vitte az Andrews -légitámaszpontra. s onnan elnöki különgép Los Angelesbe^ ahol lapzártánk, után volt esedékes találkozója üzletemberekkel, majd Rónáid Reagan volt elnökkel, hogy az estét a kaliforniai magyarok társaságában töltse. Mielőtt elutazott volna a fővárosból Antall sajtó-értekezleten összegezte a Bush elnökkel és .kormánnyal folytatott tárgyalások tapasztalatait.
Mindenekelőtt megköszönte mi-niszterelnökünk, hogy George