﻿Ára: ti,50 forint
Magyar Nemzet
INI.
október 27.
Lili. évfelyai
232. szóm
ALAPÍTOTTA: PÉT H Ó SÁNDOR
Megbénult
ország?
Szellőztetek. Nem, pillanatnyilag nem híreket, nem értesüléseket szellőztetek, bár tudom, hogy a kollektív felelősségben, ami valójában felelőtlenség, osztoznom kell. Ámbár én személy szerint sem írásban, sem szóban nem terjesztettem azt az ólhírt, hogy emelni fogják az üzemanyag órát. Csak egyes „felelőtlen újságírók” szellőztettek efféle, mint bebizonyosodott: teljesen alaptalan híreszteléseket. És persze egy szűk kisebbség be is ugrott az álhíreknek.
Én most ‘ezek miatt a mélységesen elítélendő — gondolataim miatt szellőztetek. Kinyitottam az ablakot, hiszen elfúlt a lélegzetem, kapkodom a levegőt (a rádió szól, néztem a Nap-tévét, tehát kapkodom a fejemet is), bizonyára kárálok, hiába mondták, ne izgassam magamat, én meg csak azt a dőreséget válaszolgattam, hogy írják receptre, és mondják meg másoknak. És szellőztetek, mert szűk kisebbség, törpe minoritás vagyok. A közelmúlt napok szűk elemeire nem is emlékeztetek, csak azon gondolkozom (hiba!), hogy csakugyan a taxisok szűk kisebbségeinek magánügyéről van (mire e sorok megjelennek, ha megjelennek, talán volt...) szó? Különben is, megmondta a külügyminiszter a hajnali tévében, hogy a maga idejében Tisza István (vagy Kálmán?) is gyalog járt. Sőt: maga Jeszenszky Géza is, mielőtt miniszter lett volna, gyalog járt. Talpra, magyar! — kiáltottam lelkesen, mert lám, megint megdőlt egy dőre tabu: az idő igenis visszafordítható.,.
Nem tudom, jó-e, ha az idő visszafordul, a dolgok visszá-jukra fordulnak, jó-e, ha valakinek jó az emlékezete. Még a végén eszébe jut valakinek, hogy történelmünkben —és az emberiség történetében is — hány törpe minoritás kezdett valamit, aztán mekkora balhé lett belőle. Amikor e sorokat írom, éppen azt hallom, hogy elhalasztották az erőszakos „helyreállítást”, mármint a közlekedés — és a rend — helyreállítását. Bölcs lépés — remélem, mire a Tisztelt Olvasóhoz jutnak e sorok, még így lesz. Bölcs már azért is, nehogy eszembe jussorí egy tiszteletlen kérdés, valahógy így módosítva egy sosem homólyosuló történelmi emléket: Hogyan tárgyalsz, belügyminiszter?
Lenne szavam, ha szóba állnának velem, a taxisokhoz is. Szeretném őket meggyőzni arról, hogy ez az egész nem közlekedési és nem taxiskérdés. Még arra is vetemednék, hogy vitába szálljak a nagy tekintélyű Reuter hírügynökséggel. Azt jelentették, hogy a lakosság így tiltakozik a kormányzat gazdaságpolitikája ellen. Ha szólhatok — „míg az égi és ni-nivei hatalmak engedik, hogy beszéljek” —, azt gondolom, csendesen, hogy a gazdaságpolitika hiánya ellen tiltakoznak, akik tiltakoznak. Hiszen az üzemanyag áremelése az első percben csak a taxisok, autósok, szállítók, vasutak (csak eszembe ne jusson: Chilében is a szállítás megbénulásával kezdődött, aztán mi lett belőle) gondja-baja, de ez az áremelés — a kormányzat ne tudná? — „tovább fog gyűrűzni”, méghozzá nem is azonos arányban, hanem a rátelepedő járulékos százalékokkal, érezni lehet majd a kenyér, a tej, a hús, az ing, a cipő, a zokni árán, hiszen valamennyit szállítják valahogyan.
És akkor még nem is gondoltam arra, hogy valamennyi energiahordozó óra emelkedik (emelkedett, emelkedni fog) : hányán lesznek, akik ezen a télen nem fognak tudni fűteni
(akár, mert kevés a gáz, akár, mert kevés a pénz).
Tudom, máris tudom az el-lenvetést: világpiac, piacgazdálkodás, privatizálás, igazodni kell a külföldi árakhoz és így tovább. De csakugyan fölvetődik a kérdés: jó, jó — ám mikor fognak igazodni a világbérekhez? És ne mondja senki, még az Ipari Minisztérium szóvivője sem, hogy vannak más régiók a nagyvilágban, ahol még rosszabb a helyzet. Csakugyan. Vannak országok, amelyekben éhenhalnak sokan. Példaképünk a Nagy Leépülés? Végre ki kellene dolgozni és közzétenni a valódi tervet, amelyből megtudható, mire s mikor lehet számítani, jóra, rosszra. Mert ez bizony társadalmi, politikai, sőt: nemzeti kérdés (az a döbbenetes, hogy ez utóbbit éppen azok nem veszik észre, akik ezt a szót a legtöbbet emlegetik).
Döbbenten hallom azt is, hogy hátha a tiltakozás nagyobb kárt okoz, mint ameny-nyibe a benzinár-emelkedés kerül — ez utóbbi persze csak az autósoknak. Ez az érvelés többszörösen is sántít. Már szóltam arról, hogy ez nem egyszerűen taxisok vagy autósok, még csak nem is csupán a szállítók ügye — a közgazdászok bizonyára pontos adatokkal tudnak szolgálni. De sántít, bántó, sértő és veszélyes is az efféle érvelés, mert minden erőszak ilyesféleképpen szokott érvelni, és jól tudja, miért: ezzel félrevezethető minden nyárspolgár, mindenki, akinek a számára a saját pillanatnyi nyugalma fontosabb, mint a jövő, ezzel feled-tethetők tévedések, hibák, mulasztások, ezzel szentesítheti önmagát mindenféle erő.
Mindenféle, írtam, s gondolom, hiszen, megszellőztetem aggodalmamat: a növekvő gazdasági válság, az életgondok súlyos növekedése, az infláció, a demagógia, a kilátástalanság, a programtalanság súlyos veszélyeket rejthet. Bizony, fölhasználhat ilyesmit bárki — bármire. Ürügyet szolgáltathat például a jobboldali elégedetlenkedőknek. Nem tudom, ki törte vagy törette össze a rádió épületén volt emléktáblát, de intő jel ez, épp e napokban. Ám ezt sem szabad egyoldalúan fölfogni: nemcsak azért, mert a veszély mindenkit fenyeget (még ha kit előbb érne is el, kit később), hanem azért is, mert közönyre és meggondolatlanságra egyaránt alkalmat adhat.
Már ezért is üdvözlendő, hogy az Országgyűlés elnöke fölhívta a figyelmet az alkotmányosságra és fölajánlotta jó-szolgálatait. E sorok megjelenéséig bizonyára mások is megszólalnak (csak ne este nyolckor!), és ugyancsak a tárgyalásos, alkotmányos megoldás mellett érvelnek majd. Lehet, hogy naiv vagyok, de úgy képzelem, Szabad György fölhívására az alkotmányos megoldás érdekében összeülhetne — soron és renden kívül — az Országgyűlés, hogy „a dolgozó nép okos gyülekezetében” vitassák meg ezt a csakugyan válságos helyzetet
Ám amíg káosz helyett haladás kezdődik, mi lesz a törpe kisebbséggel? Ahhoz képest, persze, törpe kisebbség vagyunk. Mondjuk, ahhoz képest, ahányan Kínában élnek. Ahhoz képest, hogy hányán jártak autón — mondjuk — 1848-ban, zsúfoltak a közutak és olcsó a benzin. Ahhoz képest, amit ígértek korábban, kevés, ami történt, ahhoz képest, amennyit a nép elbír, sok. Ahhoz képest, hogy két évvel ezelőtt, talán még régebben elhangzott már: a társadalom tűrőképességének határához érkezett — ahhoz képest ott vesztegel az ország ma is.
De meddig? Z»y Lés*W
Politikai válsághelyzet a benzináremelés nyomán
HAZAI NAPLÓ
BELPOLITIKAI VÁLSÁGRA ÉBREDT AZ ORSZÁG, tegnap reggelre ugyanis a főváros és a megyeszékhelyek életét megbénították a taxisok és magánfuvarozók, akik tömegdemonstrációjukkal lezárták a hidakat, a városok főbb közlekedési csomópontjait. Hirtelen elcsendesedtek az örökké zajos útkereszteződések. A drámaira fordult helyzetet fokozta a kormányzatnak az a délelőtti közleménye, mely szerint délben megkezdik a hidak megtisztítását. Pattanásig feszült a helyzet, hiszen mindenki jól érezte, hogy a legkisebb tettlegesség is beláthatatlan következményekhez vezethet. A kormány és a taxisok képviselőinek tárgyalásáról sem érkeztek eleddig biztató hírek, a kormány képviselői arra hivatkoztak, a taxisok nem jelentették be a törvényben előírt 72 órával korábban a demonstrációs szándékukat. Más kérdés, hogy erre nem is lehetett módjuk, hiszen a benzináremelés híre — az előzetes nyugtatások ellenére — mindössze néhány órával az intézkedés megtétele előtt került nyilvánosságra. Ahogy félrevezető az a magyarázat is, mely szerint a demonstráció egy szűk csoport érdekérvényesítését szolgálja, hiszen tudvalevő, hogy a benzinárak emelkedése egyes szakértők szerint olyan inflációs robbanás előidézője lehet, aminek terheit az egész társadalom viselni kénytelen.
AZT A KÖVETKEZTETÉST VONJAK LE ebből sokan, hogy az a kormányzat, amelyik sem a kompromisszumra nem képes, sem akaratának végrehajtására, ezzel megkérdőjelezi önmaga működőképességét. Egyes — meg nem erősített információk szerint — ezt támasztja alá az i6, hogy a múlt héten egyik-másik miniszter (a cáfolatok ellenére is) vissza kívánta adni megbízását, amit a testület visszautasított. Nem tudni, hogy a hírekből mennyi igaz. A tény viszont az, hogy a kormányzati döntés nyomán drámaivá vált a helyzet a fővárosban. Nem csupán a közlekedés bénult meg, hanem pillanatok alatt kitört a felvásárlási láz, kiürültek az üzletek. Megnyugtató: a Honvédelmi Minisztérium szóvivőjének nyilatkozata szerint a honvédség — fegyver nélkül — segíti a főváros közellátásának megoldását, a konfliktus rendezésére azonban nem vethetők be a katonák — erősítette meg nyilatkozatában a köztársasági elnök, a fegyveres erők főparanosnoka.
A PARTOK HELYZETÉRTÉKELÉSE szerint a Szabad Demokraták Szövetsége érthetőnek tartja a hosszú időn át halogatott, majd előkészítés nélkül bevezetett áremelkedések elleni tilakozást, s felhívja a figyelmet arra, hogy az erőszakkal való fenyegetőzés megengedhetetlen, s az országnak a lakosság bizalmát megszerezni képes kormányra van szüksége. A szocialisták arra emlékeztetnek, hogy pártjuk már hónapokkal korábban felhívta a figyelmet a fenyegető veszélyre, az inflációellenes program sürgős kidolgozására, pártállástól függetlenül kérje fel a legjobb szakértők közreműködését. A szocialisták óvják a kormányt bármilyen erőszakos lépéstől, s figyelmeztetnek arra is, hogy ez négy-hat százalékos áremelkedéshez vezethet. A rendkívüli helyzetet aligha oldhatja fel a belügyminiszter többször megis-i mételt drámai felhívása, mert egyelőre nem látszik lehetőség a megegyezésre, hiszen a jelek szerint egyik fél sem enged álláspontjából. A nyugtalanító hírek között talán az a: rendőrségi közlés ad okot bizakodásra, hogy a rendőrség nem alkalmaz erőszakot. Egyik fontos tanulságként pedig alighanem az is megfogalmazható: a politikusi alkalmasság alapvető feltétele, hogy a döntéshozóknak ki kell tudnia számítania elhatározásának következményeit. Ez ezúttal elmaradt s így marad számunkra a nyugtalanító bizonytalanság. (Cs. N. L.)
A megmozdulás túlnőtt a közlekedési blokádon
Az MTI értesülése szerint Göncz Árpád köztársasági elnök, minta hadsereg főparancsnoka, még a kora délelőtti órákban határozott utasítást adott ki, hogy a hadsereget és annak eszközeit nem szabad bevonni a taxis demonstráció miatt kialakult konfliktus rendezésébe.
A budapesti rendőrség nem fog erőszakot alkalmazni — jelentette ki Göncz Árpád köztársasági elnök előszobájából kilépve Barna Sándor budapesti rendőr-főkapitány az MTI tudósítójának pénteken délután. Hozzátette, hogy a köztársasági elnököt is tájékoztatta e tényről.
Elmondta továbbá: ami Budapesten ezekben az órákban történik, az nem rendőrségi és közlekedési, hanem politikai problémát jelez. A magántaxisok és fuvarozók demonstrációja ugyanis a kormány által hozott döntés megváltoztatását akarja kikényszeríteni. Igaz ugyan, hogy a megmozdulás túlnőtt az egyszerű közlekedési blokádön, ám a rendőrség továbbra is csupán az alapvető közlekedési lehetőségeket igyekszik biztosítani, továbbá azt, hogy a mentők, a tűzoltók, s a többi közszolgálati jármű eljusson céljához — hangoztatta a főkapitány.
A tüntetés szervezés nélkül robbant ki
Erzsébet híd, csütörtök éjiszaka, 23 óra: egy olasz kamion próbál hátnaaraszolni. Innen már egy lépést sem tud menekülni. Mélabús szarvasmarhák tekintenék ki a rácsok közül. Egyedül ők nem értik, mi is történik.
A taxisok dermed ten nézik, amint a rendőrök elindulnák a kocsik között. Nem gumibotot, sprayt tartanak a kezükben, hanem tollat és jegyzetfüzetet. Komótosan írják sorban a lapra a hídon keresztben álló kocsik rendszámát. Kitör a haragos vita.
A taxisak követelik, hogy semmisítsék meg a jegyzeteket. Néhány perc múlva száll a lap Dunába.
A rádióból amiének a hírek. A kormány azonnali összehívását sürgetik többen. Majd elterjed az emberek között, hogy -már ülésezik is a testület. Fölbuikkan Kőszegi Ferenc SZDSZ-képviselő. Egy taxis a 'segítségünkre siet. Irány az Országlbáz. A VI-os kapuban álló őröktől megtudjuk: nincs kormányülés. Feltűnő viszont, hogy a katona vállán géppisztoly lóg. mögötte pedig több
civil rendőr figyel kifelé. Vajon miért kell ilyen fegyver? Miiért nem elegendő a 'megszokott pisztoly? Az őr nem válaszol. Telefonál a parancsnoknak. A kérdésre ő sem ad magyarázatot, elzárkózik a nyilatkozattól.
A taxisok körbeveszik a képviselőt, aki mellé időközben megérkezik Solt Ottília, szintén SZDSZ-képviselő, de fölbukkan Krassó György is. A politikusok nem értenék egyet a hirtelen hozott és sokkoló döntéssel. Alkalmi „parlamenti Vita” alakul ki.
Az egyik taxis kimondja a fenyegető ötletet: „Mi egy óra alatt összegyűjtünk százezer aláírást az országban, hogy legyen népszavazás a kormány további sorsáról. Oda biztos, hogy elmennek majd a polgárok. Elegünk van! Nem csupán magunkért, hanem mindenkiért csináljuk. Nem szerveztük a tüntetést."
Solt Ottília csöndesen megjegyzi :	„Sürgősen gondoskodni
kell a jogi képviseletről, mert így, ebiben a formában, a demonstráció — mégha jogos is! — törvényellenesnek minősülhet.”
CB-rádión fogjuk a vidéki híréket. Szolnokot lezárták. Székes-fehérvár körül összeért a blokád. Kaposvárról és Pécsről a fővárosiba indultak a taxisok. Hamarosan megbénul az ország.
Mind több magánlkopsi is. föltűnik a taxisok között.
Átmegyünk a fővárosi rendőrkapitányságra. A portán zavar.
A főkapitány nem fogad, ügyeletes tiszthez utasít, ö igyekszik telefonon lebeszélni az interjúról. Közben az épület körül dékkolnák, fáznak a készenlétbe helyezett rendőrök. Az utcáról behallatszik a szirénázó autók si-vítása. A portón nyomasztó a csönd. Végül lejön értem egy alezredes. Találkozhatom Berkesi Ferenc e
— Nem készültünk erre. Nincs több rendőr az utcán, mint imáékor, csak átcsoportosítottuk az erőket. Szigorú parancsba adtuk, hogy semmi erőszakot nem lehet alkalmazni. Ez már nem rendőrségi ügy. Mi mindenkit megbüntethetnénk szabálysértés miatt, ám az nem segítene, csak olajat öntenértk a tűzre. Rendőreinknél nincs több fegyver, mint általában. Rémhír, hogy attakra készülnénk. Minden körülmények között toleránsak maradunk.
A beszélgetés hajnal 3 órákor szakad meg. Az épületben tartózkodó főkapitány megbeszélésre hívja az ügyelet parancsnokát.
Reggel kezd szervezetté válni a tüntetés. A rádiókon tisztul a hangzavar. A Parlament előtt álló kocsikból kéziben tartják a taxisok az ország legkülönbözőbb pontján tüntető társaik mozgását.
A metrón tömeg, sokan dühöngnek, leintik £Ők*t: „igazuk van!” — hangzik innen is, onnan is.
(szendrei)
A köztársasági elnök nyilatkozata
(MTI) Göncz Árpád köztársasági elnök pénteken este nyilatkozatot adott:
Honfitársaim!
Hazánkban válsághelyzet alakúit ki, ami túlnőtt a benzináremelés kérdésén és a taxisok követelésein, s minthogy ez a válság politikai természetű, politikai megoldást kíván. Ezért:
1.	Javaslatot tettem a kormánynak, hogy hétfőig, amikor folytatódhatnak a taxisokkal folytatott egyeztető tárgyalások, függessze fel a benzináremeléssel kapcsolatos intézkedését.
2.	Felkérem a kormányt, az illetékes szaktárca irányítását és a taxisokat, hogy a taxisok felajánlásának megfelelően tárgyalják meg, miként lehet kölcsönös egyetértéssel biztosítani, hogy az ország gyér benzintartalékai ne fogyjanak el a felfüggesztés ideje alatt, és ne ismétlődjenek meg a benzinkutaknál a tegnapi nap folyamán tapasztalható fel-
vásárlási rohamok. Az ezzel kapcsolatos megállapodásnak természetesen meg kell előznie a felfüggesztés bejelentését.
3.	Megkérem a személy- és teherfuvarozókat, hogy a felfüggesztés bejelentésével egyidejűleg térjenek haza és szüntessék meg az útelzárásokat.
4.	Átiratot intézek a Parlamenthez, és javaslatot teszek, hogy a kialakult helyzetet hétfőn rendkívüli ülésen tárgyalja meg.
Kérem az ország lakosságit, hogy a tárgyalások idején már több ízben bebizonyított bölcsességével és megfontoltságával tartózkodjék minden olyasmitől, ami a megállapodásokat nehezítheti, s mindenekelőtt az élelmiszer-szállítás és élelmiszerkereskedelem, továbbá az egészségügy dolgozóit, hogy kövessenek el minden tőlük telhetőt a normális állapot fenntartására.
Vidéken is megállt az élet
(MTI) Pécs közlekedését péntek reggel 6 órától gyakorlatilag teljesen megbénította a taxisok akciója.
Lezárták a taxisok a Szekszárdim átvezető egyetlen főútvonalat is. Székesfehérvárott a rendőrség
védte meg a sztrájtoolókat a várost megkerülő zámolyi kereszteződésnél, ahol az útlezárás miatt feldühödött jugoszláv autósok valóságos kőzáport zúdítottak az ott veszteglő személyfuvarozókra.
Több üzlet előtt pánikhangulat uralkodott
(MTI) Akadozott az ellátás Budapesten pénteken, miután az áruszállító gépkocsik jelentős része az utak lezárása miatt nem tudta friss kenyérrel, és tejtermékkel ellátni az üzleteket. Fokozta a gondot, hogy eközben megkezdődött a felvásárlás, több üzlet előtt pánikhangulat uralkodott.
Csonka Jenő, a Tejipari Vállalatok vezérigazgatója elmondta, hogy péntekre még megfelelő tejkészletek'kel rendelkeznek, s az ellátás csak azon múlik, hogy járműveik miként tudják elérni az üzleteket. Gond, hogy nem tudják felhozni vidékről a tejet, mert kocsijaik többsége pénteken a délelőtti órákig nem tudta
elhagyni a fővárost. Azt is elmondta, hogy a mostani benzinár-emelés az idén 70—80 millió forintos plusz kiadást jelent a vállalatnak, éves szinten pedig mintegy félmilliárdot. Az idén nem kívánnak árat emelni a megnövekedett költségek miatt, de januárban viszont ez már elkerülhetetlen lesz.
A Sütőipari Vállalat vezérigazgatója, Domokos László arról adott tájékoztatást, hogy a tecme-lés rendben folyik, a kenyérgyárak minden igényt ki tudnak elégíteni, és lisztből jelentős tartalékokkal rendelkeznek. Az energiaár-emelés költségkihatásait még nem értékelték.	■-»