﻿Ára:
0,50
forint
Magtar Nemzet
november 6. Lili. évfolyam 200. szám
ALAPÍTOTTA: PETHÖ SÁNDOR
Strasbourgi
belépő
Moszkva után Washington közvetít
Az arab világ kulcsállamaiban tárgyal Baker
Kettészakadt az indiai Dzsanata Párt, kormányválság fenyeget
A külpolitikai helyzet
KAP-E FELHATALMAZÁST Baker külügyminiszter egy esetleges Öböl menti katonai akcióhoz? — alighanem ez az egyik kulcskérdése az amerikai külügyminiszter nyolcnapos látogatásának, amelynek során a State Department gazdája a Közel-Kelet és Nyugat-Európa több vezető politikusával tanácskozik, s várhatóan csütörtökön találkozik Moszkvában Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel. Bahrein után Baker Szaúd-Arábiába utazott, s hétfő esti programjában szerepelt egy megbeszélés Fahd királlyal; ma a tervek szerint Kairóban Mubarak államfővel tanácskozik. E megbeszéléseken mindenekelőtt azt vitatják meg, hogy miképpen tud a világ nyomást gyakorolni Irakra, és milyen feltételek mellett lenne elképzelhető egy katonai akció. Ügy tűnik fel, a szovjet álláspont mintha többrétegű lenne: a Pravda nagyon egyértelműen foglal állást a politikai rendezés mellett, s mintegy megdicséri Primakov elnöki tanácsadó legutóbbi útját. Ár-hatom akadémikus egy amerikai nyilatkozatában azt mondotta, hogy a kiélezett helyzetekben általában mindig sok a szónokiasság, s az ismert Amerika-kutató ide sorolta Primakov megjegyzését is arról, hogy „derűlátó”. Arbatov megpendítette az erő alkalmazásának lehetőségét, ha ez olyan ENSZ-hatSrozaton alapulna, amelyet a Szovjetunió is megszavaz. Ennél valamelyest tovább ment egyik interjújában az ugyancsak a szovjet államfő szűkebb politikai köréhez tartozó Bogomolov akadémikus, aki úgy vélekedett, a Szovjetunió „jelképes szerepkörben” kész csatlakozni egy Irak-ellenes katonai akcióhoz, ha eredménytelennek bizonyulnak a békés erőfeszítések.
A MOSZKVAI MEGÁLLÓ nyilván lehetőséget ad Bakernek, hogy szovjet kollégájával, sőt Gorbacsov elnökkel is tisztázza a Kreml álláspontját. És nemcsak az öböl-válságról: az AP úgy tudja, hogy e megbeszéléseken az európai hagyományos fegyverek csökkentésének néhány tisztázatlan kérdése is szóba kerül. Elképzelhető, hogy a hamarosan sorra kerülő párizsi csúcsértekezlet előtt Moszkva és Washington egyezteti nézeteit Kelet-Európa jövőjéről. Az események mindenesetre viharosak: a Reuter arról írt, hogy a bukaresti feszültségek azt mutatják, mennyire törékeny a demokrácia, s milyen nehézségekkel kell Romániának szembenéznie; eközben több távirati iroda azt elemzi, hogy — elsősorban a gazdasági nehézségek miatt — súlyos próbatétel előtt áll a Lukanov vezette szocialista kormány Szófiában; az AP — meglehet túlzón — úgy vélekedik, hogy jobbrato-lódás és válság jele észlelhető a. prágai Polgári Fórumban, s a térségben tapasztalható nagy ellentmondásokat jól jelzi, hogy egy szlovák politikus azt állította, szűkebb pátriájában most a nemzeti kérdés „fontosabb, mint a külföldi befektetések vagy a gazdasági reform”. Az AP szerint az idézett .politikus „erőteljes nacionalista jelzést” küldött Prágába. A reformok rendkívül fájdalmas következményeiről ír a legutóbbi magyar megnyilatkozások alapján az UPI, s ide kapcsolódik az a moszkvai vita is, amelyben a gazdasági átalakítás radikális hívei azt állítják, ma már jóval nehezebb nekikezdeni a reformoknak, mint egy-két hónappal korábban.
MERRE TARTANAK a térség országai? — veti fel akérdést a Libé-rationban Adam Michnik, az ismert lengyel politikus. Szerinte a dilemma az, eljutnak-e valóban Európába, vagy visszatérnek a múltba, a populista diktatúrák, az etnikai ellentétek, a folyamatos destabili- . záció korszakába? Michnik úgy vélekedik, Walesa megválasztása lengyel elnökké ebbe az utóbbi irányba terelné Közép-Európát. A térségben először jönne létre „peronista típusú rendszer”, állítja Adam Michnik, aki szerint a Nyugat a kezdeti nagy érdeklődés és lelkesedés után most már nyugtalanul figyeli a posztkommunista Kelet-Európa eseményeit.	(M. J.)
Szöuli közlés Göncz Árpád útjáról
Ro Te Vn tavalyi budapesti látogatását viszonozza a magyar államfő
A Dér Spiegel elemzése a magyar kormányról
den bajért felelőssé a külföldieket, „mindenekelőtt a romániai menekülteket, akik a hazai hajléktalanok mellett ezrével tanyáznak pályaudvarokon és romos ipari épületekben.” „A hagyományos antiszemitizmus ismét magasra csap. A tömégtájékozta-tási eszközök, amelyek ezekről a körülményekről kozmetikázás nélkül mernek beszámolni, az MDF-túlbuzgók szemében szintén a bűnösök közé soroltatnak” — írja a magazin.
A Dér Spiegel egy meg nem nevezett kommentátorra hivatkozva megállapítja továbbá, hogy „annak a kormánynak, amely percről percre változtatja a véleményét, fogalma sincs az általa kormányzott népről”.
„A magyarok nem bíznak már kormányukban" — idéz a hamburgi hetilap egy diplomatát, majd a Magyar Nemzetre hivatkozva azt írja, hogy a kormány, miután nem volt képes gazdasági legitimációját biztosítani, politikai legitimációjának a maradékát is el fogja veszíteni.
Békési László volt pénzügyminiszter jövőre ötvenszázalékos inflációt és államcsődöt jósolt — említi meg a Dér Spiegel.
Baker szerint
„új szakaszban" az Öböl-válság
Mitterrand tárgyalásai a jordániai uralkodóval
jón otthont az európai biztonsági és együttműködési értekezlet létrehozandó parlamenti testületének.
Mádl Ferenc az ülésen elmondott rövid beszédében utalt arra, hogy a magyar állam alapítója, István király a Rómából kapott koronával az akkori európai értékeket is átvette országának. ;,Most azért jöttünk újra Rómába, hogy ünnepeljük az Európa Tanács intézményeiben megtestesülő európai jog- és értékrendet, az emberi jogok és a parlamenti demokrácia értékeit. Egyben visz-szatérés ez Magyarország részéről Európába, elkötelezve magunkat ezen értékek mellett” — jelentette ki.
A római ülésen ismertették a magyar kormány Európa Tanácsosai kapcsolatos nyilatkozatát. Magyarország csatlakozására kedden délelőtt kerül sor azzal, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter aláírja az Európa Tanács alapokmányát és az európai jogok európai egyezményét.
Huszonnegyedik tagként ma csatlakozik az Európa Tanácshoz Magyarország. E nagy múltú, konzultatív jellegű szervezet Kelet-Európából hazánkat vette fel elsőként. Mindkét tény örvendetes, egyértelmű diplomáciai sikert fejez ki.
5	jelzi azt is, milyen ütemben változott a kontinens politikai hangulata egy esztendő alatt. Tavaly novemberben még a Németh-kormány terjesztette elő a felvételi kérelmet, s az Európa Tanács, amelynek egyik alapokmánya az éppen most negyvenéves emberi jogi egyezmény, igen rugalmasan válaszolt, meg tudott szabadulni a beidegződésektől, vagyis Kelet-Európa egyöntetű, szov-jetblokkszerű kezelésétől. A nyugati kormányzatok és parlamentek az alapelvekből, a célkitűzésekből indultak ki, amidőn elbírálták a budapesti kérést, s nem állították magasabbra a lécet, mint bárhol másutt. Vagyis pluralizmust, működő többpártrendszert, az emberi jogok teljes elismerését követelték meg, ám ezek az igények találkoztak a magyar demokratikus pártok törekvéseivel, a hőn áhított szólamok valóra váltásával, az európai visszatérés vágyával.
Európaiságunk elismerése gesztus, intelem és nyugati önérdek. Hiszen a békés rendszer-váltás, a szabad és törvényes választások, a nemzetközi jogi konvenciók vállalása torzítás nélkül tükrözi Magyarország jövőbeli kötődéseit. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az európai (felzárkózás folyamata csak most kezdődik igazán, bebocsáttátásunk előlegezett bizalom is, szívós és hosszú jogalkotói munkának kell következnie, hogy a civilizált normáknak megfeleljünk, s a magyar polgár valóban úgy érezhesse, idehaza is Európában él. Az összefüggések sora azonban itt nem zárulhat le, hiszen az ET ekként azt is tanácsolja e régiónak, hogy teljesíthetők a feltételek, a csatlakozás nem marad szép álom, ha e térség megszabadul az utópiáktól és a valósághoz igazodik. A középeurópai változások iszonyú problémákat vethetnek a felszínre, a gazdasági összeomlás rémét éppúgy, mint a nacionalizmus tragédiáját.
Ám Nyugat-Európa nem rekeszt ki, tudat alatt beismeri, 'hogy az elmúlt negyven évért
6	is felelős. S nem titkolja azt sem, hogy a fejlett piacgazdaságok sem mentesek a zavaroktól1, gazdasági és társadalmi feszültségektől, ám éppen a begyakorolt demokratikus formák miatt a válságok kezelhetők, élük tompítható, a konszenzus hamarabb meglelhető. S persze ezek az országok jóléti államokká alakultak át, ezért oly vonzóak, a bajok ellenére is, mindaddig, amíg az emberiség valami jobbat fel nem talál. Földrészünk egészségtelen és értelmetlen ketté-vágását azonban csak úgy lehet megszüntetni, s az Európa Tanács ezzel is tisztában van, ha nemcsak a Kelet kapcsolódik vissza, hanem a Nyugat is: tanul az irdatlan krízisből, de merít az itt élő népek kulturális gazdagságából is.
Csehszlovákia, Lengyelország és a többiek megelőzéséhez azonban — ha úgy tetszik —, sajátos magyar érdek is fűződött. Nem a vetélkedés és a győzelem öröme, hanem,a kisebbségek helyzetének rendezése. Hiszen az Európa Tanács útmutatásai, konvenciói irány-
adóak immár Magyarország számára, ám a többi társulni óhajtó államnak is el kell fogadnia ezeket, vagyis a nemzetiségi ügyeket is e normák szellemében kellene megoldani, legalább annyira, amennyire ez a földrészünk nyugati felében sikerült. A magyar kormány nyilatkozata is úgy fogalmaz, hogy „a kisebbség csak akkor lehet egyenjogú és egyenrangú a többséggel, ha közösségként dolgozhat, kulturálódhat, ha a többséget megillető jogokon kívül identitásának és közösségi létének megőrzését és fejlesztését szolgáló sajátos jogokat élvezhet, amivel semlegesítheti a kisebbségi létéből adódó hátrányokat. A kormány arra törekszik, hogy a szomszédos államokkal — a fenti elveket alapul véve — jó együttműködés alakuljon ki a nemzeti kisebbségek kérdéskörében.” Éppen ezért Budapest részt akar venni az egyetemes kisebbségi charta kidolgozásában. A tagság az Európa Tanácsban megkönnyítheti, hogy a magyar vezetés, diplomácia befolyásolja a charta kimunkálását, értelemszerűen jobb helyzetben van, mint szomszédai. A felvételt övező külpolitikai siker persze akkor válik igazán érzékelhetővé, ha az elvek gyakorlati megvalósítása európai színvonalú lesz, ezt persze a tanács ellenőrzi, s a kezdeti megingásokat, ideológiai töltésű, ezért kényes pontokat érintő nyilatkozatokat követő Bem rakparti vonalvezetés csitítani tudja a feszültségeket a környező államokkal.
Strasbourg, vagyis a tanács székhelye, számunkra Európa kapuja, amelyen, ha belépünk, kitárulkoznak a lehetőségek. Űj partnerekre lelhetünk, mint ahogy ádáz versenytársakra is. Az új Európa felépítése, átalakított biztonsági rendszerrel, közös érdek, a gazdasági szálakat azonban nehezebb lesz újraszőni ilyen jóindulatú, nemzetek feletti keretekben, mégha a tizenkettek összefonódásának ilyen kisugárzása is lehet. Ám tagságunk mai kinyilvánítása elsősorban jelképes, a demokráciáról, az emberi és egyetemes szabadságjogokról, az új Európáról szól. Mint An-ders Björck, az ET parlamenti gyűlésének svéd elnöke a napokban kifejtette, a szervezet Magyarország felvételével megtette az első lépést, hogy igazán európaivá váljék. A kilencvenes évek közepére földrészünk minden államát átfoghatja, de magába illesztheti azt a parlamenti testületet is, amely a Helsinki-folyamatból, az együttműködési és biztonsági értekezletből nőhet ki, mint új európai intézmény.
Egy esztendő várakozás után ünnepélyes a belépő. A teendők java persze, csak most jön, s nemcsak Magyarország számára. Az ET immár huszonnégy tagjának ugyanis az a feladata, hogy az európai normák valóban európai normák legyenek. Ám súlyos politikai mozgásokat kellene előbb felfogni, megakadályozni a kisebbségi viszályokat, s felkészülni a bizonytalanra is, a Szovjetunió és Jugoszlávia esetleges szétesésére, s a következményekre. Az elvek gyönyörűek, de érvényesíteni őket másként nem lehet, mint állandó készenléttel, mérhetetlen türelemmel, nagyfokú rugalmassággal és művészi diplomáciával.
Blahó Miklós
Tokióból jelenti az MTI: Göncz Árpád köztársasági elnök Dél-Koreába látogat a jövő héten. Ezt közölte hétfőn a szöuli külügyminisztérium. A magyar államfő négy napot tartózkodik majd Ro Te Vu vendégeként Dél-Koreában.
A bejelentés szerint Göncz Árpád és Ro Te Vu elnök csúcstalálkozóján várhatóan megvitatják majd Dél-Korea ENSZ-tagságá-val, a- két Korea egyesítésével és
Rómából jelenti az MTI: Az emberi jogok európai egyezménye aláírásának 40. évfordulója és Magyarország — mint első keleteurópai ország —, teljes jogú csatlakozása alkalmával az Európa Tanács miniszteri ülést kezdett hétfőn az olasz fővárosban. Az ülés színhelye a Barberini-pa-lota, ahol az Európa Tanács egyik
a kétoldalú együttműködéssel kapcsolatos kérdéseket.
Magyarország az első kelet-európai ország volt, amely diplomáciai kapcsolatot létesített Szöullal, és ezzel megnyitotta az utat Dél-Korea és más kelet-európai országok közötti kapcsolat javulása előtt — emeli ki jelentésében a dél-koreai hírügynökség. Göncz Árpád Ro Te Vu múlt év novemberi budapesti látogatását viszonozza.
alapintézményét jelentő jogi egyezményt 1950-ben aláírták.
A rendkívüli ülésen az Európa Tanács 23 tagországának külügyminiszterei vesznek részt — s néhány tagországból az igazságügyi miniszterek is. Magyarországot, amelyet kedden nyilvánítanak a miniszterek a szervezet 24. teljes jogú tagjává, a hétfői ülésen
Mádl Ferenc, az európai intézményekkel kapcsolatot tartó tárca nélküli miniszter képviselte.
Az Európa Tanács történetében fordulatot jelző ülést Gianni de Michelis olasz külügyminiszter nyitotta meg, úgy is, mint házigazda, és úgy is, mint az Európa Közösségek miniszteri tanácsának soros elnöke.
De Michelis hangoztatta, hogy a kelet-európai új demokráciák számára az Európa Tanács jelenti szükségképpen az első állomást, hogy magukévá tehessék és újra felfedezhessék az európai értékeket. Egyben javasolta, hogy létesüljön „funkcio,nális kapcsolat" az európai biztonsági és együttműködési folyamlat, valamint az Európa Tanács meglévő intézményrendszere között. Más szóval: legyen a kibővülő Európa Tanács az egyik pillére a Párizsban november 19-én új szakaszba lépő helsinki folyamatnak és kialakítandó intézményrendszerének olyan formán, hogy az Európa Tanács parlamenti gyűlése ad- i
„A mérleg tényleg lesújtó”
Sarkadi Kovács Ferenc, az MTI bonni tudósítója jelenti: A taxisok lázadása a benzinárak robbanása miatt feltárta a magyar kormány gyengeségét — állapítja meg a hamburgi Dér Spiegel hétfőn utcára került számában. A leleplezéseiről és exkluzív értesüléseiről híres magazin, amelynek minden egyes számát hétfőnként rettegve ütik fel a bonni kormányhivatalokban, az egy héttel ezelőtti magyarországi események részletes taglalása után, a következőket írja:
— Az 1945 óta első ízben szabadon választott magyar kormány féléves mérlege tényleg lesújtó. Drámai mértékben süllyedő reál-jövedelmek 32 százalékos inflációs ráta mellett, továbbra is emelkedő külföldi adósságállomány, miközben az ország az egy főre jutó adósságállományt tekintve már ma is a világ leginkább eladódosodott országainak egyike. A következmény: a lakosság elnyomorodása — azé a lakosságé, amelynek több mint egyhar-mada már az abszolút szegénységi határ alatt vegetál.
A Dér Spiegel szerint Magyar-országon — „lázító MDF-funk-cionáriusok által feltüzelve” —, fokozódó mértékben teszik min-
Kis Csaba, az MTI párizsi tudósítója jelenti: Két nap alatt a második arab államfővel tárgyalt hétfőn Francois Mitterrand elnök a (közel-keleti válsággócokról, elsősorban az Öböl térségének kérdéséről. Husszein jordániai uralkodó vasárnap étkezett Párizsba, s hétfőn találkozott a francia elnökkel. Az uralkodó délelőtt Chevenement védelmi miniszterrel folytatott megbeszélést az öbölbeli válságról'. Mitterrand vasárnap Francois Mubarak egyiptomi elnökkel találkozott Alexandriában. A héten James Baker amerikai külügyminisztert Is Párizsba várják, s őt is fogadja az elnök.
A francia diplomáciai tevékenység megélénkülését a sajtókommentárok úgy magyarázzák, •hogy Párizis el akarja kerülni a háborús konfliktus kirobbanását Irakkal, de azt a látszatot is, hogy
valamiféle kapcsolatban állna Bagdaddal, amely „megkülönböztetett bánásmódiban” részesítette Párizst a túiszok elengedésével, sőt az iraki fegyveres , erők által elfogott három francia katona szabadon bocsátásával.
Kairóból jelenti az MTI:	A
szaúd-arábiai emigrációban élő kuvaiti emír hazája felszabadítására szólított fel „inkább ma, mint holnap, történjék ez akár a Biztonsági Tanács erőfeszítéseinek útján, akár másként”. A sejk sürgető szavai hétfőn délelőtt hangzottak el, közvetlenül az előtt, hogy a térségben körúton levő Baker amerikai külügyminiszitert fogadta Táifban.
Az Irakkal szembeni katonai fellépés valószínűségére vonatkozó újságírói kérdés elől az emír kitért, mondván, hogy az az ENSZ BT-re yan bízva.
Baker a nyugat-szaúd-arábiai
Ünnepi ülés a Barherini-palotábnn
De Michelis javaslata az Európa Tanácsban