﻿Ára:
0,50
forint
Magyar Nniizpí
december 12.
Lili. évfolyam
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
Megbeszélések a Fehér Házban a Közel-Keletröl
Ismét elhalasztották a szavazást a BT-ben
A külpolitika összehangolásáról tárgyal a lengyel külügyminiszter Budapesten
A külpolitikai helyzet
AZ ÖBÖL-VÁLSÁG, a START-EGYEZMÉNY és az élelmiszersegély volt a fötémája James Baker és Erduard Sevardnadze kedden folytatódott megbeszéléseinek, de véleményt cseréltek néhány helyi konfliktusról, Angoláról, és Afganisztánról is, A hétfő éjszakai szóvivői tájékoztatás szerint a szovjet fél támogatásáról biztosította azt a washingtoni kezdeményezést, hogy az Egyesült Államok és Irak magas szinten kezdjen párbeszédet a BT-batározatok teljesítéséről. Mint a^ The Washington Fost jelentette, a moszkvai vendég ezzel egyidejűleg elhárította Bakernek azt a .kérését, hogy a Szovjetunió küldjön legalább jelképesen osapategységeket a térségbe. A Sevardnadze környezetéből származó értesülésre hivatkozó lap tudni véli, hogy Gorbacsov a szovjet közvélemény miatt nem vállalkozhat egy ilyen lépésre. Bush elnök egyébként szerdán fogadja a Houstonból Washingtoniba érkező Sevardnadzét, és- valószínűleg bejelenti, milyen élelmiszersegéllyel, illetve kereskedelmi könnyítésekkel segíti az amerikai kormány a Szovjetuniót. Erre annál is nyomosabb oka lehet, mivel a legvisszafogottabb becslések szerint is pillanatnyilag mintegy hét-három millió szovjet állampolgár szándékozik véglegesen külföldre távozni, s a KGB előrejelzése szerint ez év végéig közülük máris félmillióan. A Moszkva által is igényelt amerikai és nyugati éleimi-szersegély önmagában persze aligha bírhat maradásra bárkit is, Washingtonnak azonban szemmel láthatóan rendkívül fontos, hogy ilyesféle gesztusokkal is hozzájáruljon Gorbacsov politikai túléléséhez, s a birodalom bomlási folyamatának bizonyos ellenőrzés alatt való tartósához. A magánlátogatáson az= amerikai fővárosiban tartózkodó litván államfő éppen ezért nem tudott homályos biztatásnál többet elérni az őt mindazonáltal fogadó George Bushtól. Vy-tautas Landsbergis mellesleg közölte a sajtóval, hogy Moszkva január 1-jé tői leállít minden élelmiszer- és alapanyag-szállítást a köztársaságba, de a lépést nem hozták összefüggésbe a tavasszal foganatosított majd felfüggesztett blokáddal. A Vilnius! vezető szerint Litvániában nem alakult ki olyan mértékű ellátási válság, mint másutt a Szovjetunióban, ám igen komoly megpróbáltatásoknak néznek elébe a téli időszakban, amennyiben valóban beszüntetnék — a korábbi embargóhoz hasonlóan — a gabona, a fűtőolaj és a cukor szállítását.
A TÜSZŐK SZABADON ENGEDÉSE ellenére borúlátóan nyilatkozott az Öböl-válság békés rendezésének .esélyeiről az amerikai védelmi miniszter. Richard Cheney szerint a Kuvaitiban állomásozó iraki csapatok létszámának megnövelése, valamint a kibontakozó erődítési munkálatok arra vallanak, hogy Irak nem kívánja betartani a BT döntéseit. Közben Aziz iraki külügyiminiszter a CNN-tévétársaságnak adott interjújában újólag leszögezte, hogy a fenyegetés és a megfélemlítés nem készteti Irakot Kuvaittal kapcsolatos álláspontjának megváltoztatására. Mint kifejtette, Bagdad a küszöbönálló tárgyalásokhoz kívánt kedvező légkört teremteni az Irak kényszerű vendégszeretetét élvező külföldiek kiengedésével. Az iraki—amerikai párbeszéd körvonalazódása mintha újabb lökést adna az arabközi egyeztetési kísérleteknek is. Közel-keleti körutat kezdett kedden az algériai elnök, aki a jordániai királlyal együtt a válság kirobbanása óta valamiféle belső „arab megoldáson” töri a fejét. Erre talán újabb lehetőség nyílt az után, hogy állítólag Husszein egy héttel ezelőtti iraki látogatásakor elérte: a bagdadi vezetői* hajlandók tárgyalóasztalhoz ülni rijádi partnereikkel. Ammani hírek szerint.Sadli Bendzsedid erőfeszítéseinek célja, hogy az iraki hadsereg helyét Kuvaitban legelőször is arab békeerők foglalják el, amit követhetne a teljes és végleges rendezés.
BUSH ÉS SAMlR izraeli kormányfő keddi eszmecseréjén ugyancsak az ellentétek elsimítására törekedett. A Fehér Ház gazdája biztosította Samírt, hogy nem kötnek alkut az Öbölben Izrael rovására, amiért cserébe valószínűleg afelől kívánt megnyugtatást, hogy Izrael
—	amely szerint Irak támadó katonai potenciáljának megsemmisítése mindenképpen szükséges —, Bagdad elleni akciókkal nem élezi ki a helyzetet. Samír a tárgyalások utáni nyilatkozatában nem tért ki arra a készülő BT-határozatra, amelynek meghozatalát megint
—	szerdára — halasztották, s amely kiáll az Izrael által megszállt
területeken élő palesztinok mellett, .kilátásba helyezve egy átfogó közel-keleti békekonferenciát. A halogatás oka, hogy Washington el szeretné kerülni az Iraknak nyújtott engedmény látszatát, egyszersmind viszont kínosnak tartana megvétózni egy arab szövetségesei szorgalmazta javaslatot.	ÍV. L.)
Tudósítónktól
ftamír sugárzó arccal távozolI az amerikai elnöklői
Arab engedmény nyithat zöld utat a BT-határozatnak
Fiéss-
csengö
Pedagógusszemszögből nézve nem lehet nem csalódottan értékelni az elmúlt hónapok kormányzati tevékenységét. Ha volt a magyar társadalomban olyan értelmiségi réteg, amelyik az új hatalomtól helyzetének radikális javulását várta, nos, akkor ez a csoport a százötvenezernyi tanár és tanító, az alsó- és felsőfokú intézményekben tevékenykedő pedagógus volt.
Bizodalmuknak alapja azon ígéretben keresendő, hogy nem akadt egyetlen párt sem, amelyik ne egyik fő stratégiai céljának jelölte volna az oktatás és kultúra hadállásainak erősítését! Azt persze előre lehetett sejteni, hogy egészen más a választási harc idején ígérni, s más hatalomra jutva teljesíteni a kívánságokat.
De ne legyünk igazságtalanok. Kegyetlenül nehéz összeállítani a jövő évi költségvetést. Magyarország gazdasági élethalálharcot vív, a tét hatalmas. Az életviszonyok romlása most már majd’ minden társadalmi csoportot fenyeget, senki nem. érezheti magát biztonságban. Világos, hogy követelésekkel — jogos igényekkel —, bárki előállhat, s reális a félelem, hogy rövid időn belül sztrájkok és tüntetések vihara söpör végig az országon. Vajon képes lesz-e a politika „kezelni” a válsághelyzetet?
A hétfői pedagógusmegmozdulás előzményei nem sok jót sejtetnek. Az a paradox helyzet állt elő ugyanis, hogy a pedagógus érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetek, valamint a minisztérium lényegében egyetértettek abban, hogy a követelések jogosak, hogy az iskolák működőképessége csakugyan veszélyben van. Hiszen emlékezzünk csak arra, hogy az igények nem pusztán bérjelle-gűek voltak ... Ma ugyanis már világosan kivehetők az oktatási intézmények gazdasági összecsüklásának első jelei. Nos a veszélyt látják itt és látják ott. A pedagógusok azt mondják: „a minisztérium elemi kötelessége a harc saját érdekeiért!”. Csakhogy nem érzik, hogy ezt a harcot vállalná a miniszter és csapata!
Való igaz, hogy a miniszteriális megnyilatkozásokban a kelleténél gyakrabban hangzott el a kormány egésze iránti lojalitás szükségessége, hogy „másokra is figyelemmel kell lennünk”. Csakhogy a pedagógusok ma már képtelenek — az előzmények miatt — a simulé-kony magatartás elfogadására. Ha a minisztérium úgy veszítette volna el a asatát, hogy a pedagógusok látták volna az ágazati és az összkormányzati érdekek nyílt összecsapását, akkor nem rendült volna meg a bizalmuk.
A pedagógusok tüntetése egyelőre elhárította a legrosz-szabbat:	a sztrájkot. Ennek
ugyanis volt esélye. Ha ez bekövetkezik, akkor ez, ha nem is úgy, mint októberben, de megrázkódtatná az országot. A nagy bummot most, a szakszervezetek hosszas egyezkedése nyomán sikerült elhárítani, de józan ésszel senki nem gondolhatja, hogy ezzel az ügy kialudt. Bármikor újraéledhet, s még rágondolni is rossz, mi lesz akkor, ha a sok-sok kisebb és nagyobb elégedetlenség egyszerre találkozik?
Mi lesz, ha a politika tényleg nem találja meg az érdek-egyeztetés technikáját? Mi lesz, ha a társadalom — beleértve természetesen a parlamentet és a kormányt — nem sajátítja el a politizálás művészetét?
Ha ez történik, akkor valóban a’ kényszerpályák hazároz-zák meg életünket.
Dénes D. István
Washington, december 11.
A Biztonsági Tanács hétfőn csak azért ült össze, hogy szerdai lapzártánk utánra halassza kritikus szavazását, amelyben — ha igazak az arab engedmény hírei — elkerülhető Washington vétója. A keddi Bush— Samír találkozón viszont állítólag szóba sem került e téma.
„Nagyon, nagyon jó, baráti beszélgetés volt” — közölte a Fehér Ház kertjében Jichak Samír izraeli kormányfő, s az elégedettségtől sugárzó arca így utólag érzékeltette, mekkora aggodalmakkal érkezett két órával korábban az amerikai elnökhöz. Kinek politikája és az Egyesült Államok vezető szerepe iránti „teljes támogatását” az izraeli államférfi immár „boldogan” fejezte ki a sajtó előtt is, miként állítása szerint tette a megbeszéléseken. Sa-
mír távozása után tartott tájékoztatóján John Kelly, közel-lkeleti ügyekben illetékes amerikai külügyminiszter-helyettes ugyancsak „barátinaik” és „jónak” minősítette az eszmecserét, s kivált fontosnak tartotta hangsúlyozni a „jó légkört". S egyúttal ő is nyugtázta, hogy az izraeli vendég biztosította támogatásáról George Bush ügykezelését a térségben, ami az amerikai belpolitikában korántsem örvend . ma egyértelmű helyeslésnek.
Házigazda és látogató tehát egyaránt elégedett volt a Samír Amerikába érkezése előtt szinte válsághangulatot árasztó csúcs harmonikus lezajlásával. Az eredetileg egyórásra tervezett megbeszélés percek híján két óra hosszúra nyúlt, s megvitatták a Közel-Kelet problémakör „számos aspektusát”. Am Kelly szerint ezek közé nem tartoztak
sem a Templom-hegyi véres események, sem pedig a Biztonsági Tanács immár maratoni alkudozása a palesztin jogok biztosításáról. A múlt hét dereka óta naponta halogatott (hétfőn az utolsó pillanatban szerdára, magyar idő szerint éjfél tájra kitűzött) BT-szavazás a közel-keleti nemzetközi értekezletet is magában foglaló határozatról ugyanis Samír kormánya számára „elfogadhatatlan”: New Yorik-i beszédében hétfőn este a miniszterelnök amúgy figyelmeztette másnapi tárgyalópartnerét, ne csatlakozzon azokhoz, akik „és nem csupán, arab kormányok” megpróbálnák hamarosan „Izrael rovására megbékíteni Szaddám Húszéiul". Hiszen — mondta nyo-matékkal Samír — Izrael nem az 1938-as Csehszlovákia. (Egyébként a keddi The Washington Post arab diplomatáktól úgy értesült, hogy Kairó, Rijád, sőt Damaszkusz is hajlik a nemzetközi konferenciára teendő — és Washington vétóját netán kiváltó — utalás ejtésére a BT-határozat szövegéből. Ügy okoskodván, hogy az esetleg ikilkényszerített amerikai vétó éppenséggel őket, az
Bécsből jelenti a Reuter: Az Albániában kormányzó munkapárt kedden menesztette a politikai bizottság öt tagját, kormányátalakítást sürgetett és beleegyezett független politikai pártok engedélyezésébe. Európa utolsó ortodox kommunista rendszerében a döntő változásokat a fokozódó feszültségek és az egyetemi tiltakozások megvitatására összehívott központi bizottsági ülés után jelentették be.
„A plénum arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ország további demokratizálását, továbbá a pluralizmust szolgálja független politikai szervezetek létrehozása az érvényes törvényeknek megfelelően” — hangoztatta a hivatalos közlemény, amely a
Bukarestből jelenti az AFP: Romániát szerdára teherautóssztrájk vagy országos blokád lényégéi, miután kedden nem hoztak eredményt az ország vezető politikusai és a szállítási dolgozók szakszervezetei által folytatott többórás tárgyalások. A sofőrök a szerintük „embertelen” gazdasági reformelképzelések ellen akarnak tiltakozni. Ion Iliescu elnök hétfőn közvetítő szerepet vállalt a kormány és a szakszervezetek között, de a tárgyalásokon így sem sikerült megoldást találni. Az éj-‘ szakai órákra egyébként kormánynyilatkozatot várnak Bukarestben.
Közben a temesvári diákok kedden csatlakoztak az államfő lemondását kövtelő bukaresti mű-egyetemisták sztrájkjához. A négy temesvári felsőoktatási intézmény hallgatóit szolidaritásukról biztosították az oktatók is. Sztárjkba léptek a galati főiskolások is.
Kedd ese összetűzésekre került sor kormányellenes tüntetők és a rendfenntartó erők osztagai között. Az Egyetem téren az esti órákban nagy tömeg gyűlt össze, amely megakadályozta a közúti forgalmat. A tüntetők Iliescu elnök és Petre Román kormányfő lemondását követelték. A ható-
öbölben USA-szövetségeseket hozhatná kínos helyzetbe. Kelly nem óhajtotta kommentálni a BT-ügyet, merthogy „még dolgoznak a határozat szövegén”.)
Nem íesz alku Izrael rovására — árulta el elégedettsége fő okát Samír, s Kelly is megerősítette: szó sincs arról, hogy a Bush-ikor-mány e szövetséges kárára keresné a megoldást. Ennek és a Samír által „egybeeső” Öböl-nézeteiknek kölcsönös hangsúlyozása után viszont Kelly már megemlíthette az araboknak szánt megnyugtatást is: „megegyeztek” abban, hogy az Öböl-válság megoldását követően „tanácsos lesz új életre kelteni a (közel-keleti) békefolyamatot”. Mindenesetre Bush biztosította Samirt, hogy a szaúdi és egyéb fegyvervásárlá-sok nem fogják megkérdőjelezni Izrael minőségi fölényét, ám Jeruzsálemben is be kell látniuk, Washingtonnak ki kell elégítenie arab szövetségesei „legitim szükségleteit” is. Egyébként a Bush— Samír csúcson megvitatták a szovjet és etiópiai zsidók exodusát, s Izrael, ezzel kapcsolatos gondjait is.
A. J.
kormányban szükségessé váló változtatások körvonalazására szólította fel a miniszterelnököt. A közlemény egyébként bővebb részletekbe nem bocsátkozott, csupán a PB öt rendes és két póttagjának menesztését adta tudtul.
Közben harmadik napja folytatódtak Tiranában a diákok rossz életkörülményei miatt kirobbant példátlan egyetemi tiltakozások, amelyek vasárnap véres összetűzésekbe torkollottak a rendőrökkel. Az albán televízió jelentése szerint Ramiz Alia elnök kedden este fogadta az események felelőseinek megbüntetését is követelő fiatalok képviselőit. A találkozón egyetemi oktatók is részt vettek.
Ságok nagy rendőri erőket vontak össze a főváros központjában, és este nyolc óra tájban rohammal szétoszlatták a tüntetőket. Később a tüntetők csoportjai visszatértek az Egyetem térre, és ekkor összetűzésekre került sor.
A tüntetők kövekkel dobálták a rendőri egységeket.
Iliescu szerint a Nyugat több államának, így az Egyesült Államoknak, Németországnak, Nagy-Britanniának „meg kellene változtatni Romániával szembeni magatartását”. Az elnök úgy vélekedett, hogy ezek az országok — Indokolatlanul — „fenntartásokkal, sőt gyanakvással kezelik” Romániát, s ez az egyik oka annak, hogy az ország nem tud előbbre jutni gazdasági problémáinak megoldásában.
Az államfő ezt abban az interjúban jelentette ki, amelyet hétfőn késő este sugárzott a La Cinq francia televízió. A kérdések között nem szerepeltek olyan problémák, mint a nemzetiségek helyzete, azok főként az egy évvel ezelőtti eseményék mindmáig hiányos magyarázatára, illetve a román gazdaság mai nehézségeire vonatkozik.
Iliescu kifejtette: Romániának . most nehéz helyzetében segítségre I
EGYETÉRTENEK AZ MSZP-VEL
a költségvetés lefaraghatósá-gában az ellenzéki pártok. (40
milliárd forintnyi megtakarítható kiadás van a költség-vetési előterjesztésben — 3. oldal)
KORTESKEDÉS AZ OPERÁBAN
A tagság többsége Ütő Endrére voksolt, a „második helyezett” Sass Sylvia. (Ütő Endrét jelölték igazgatónak — 4. oldal)
TÚLTERMELÉSBŐL HIÁNY
lesz a tejpiacon, ha a kormányzat nem talál sürgősen megoldást a feleslegek elhelyezésére, akár exportjára.
(Tejben-vajban fürödhetnénk — 9. oldal)
A VÍZLÉPCSŐRŐL
pedig tárgyalni kellene, mert a nagymarosi ideiglenes körtöltést nem több évre méretezték. (Csak együtt tudunk kimászni a gödörből — 9. oldal)
ADOPP1NGBOTRÁNÍRÓL
nyilatkozik J. A. Samaranch, a NOB elnöke. Nem a volt keletnémet sportolókat, hanem vezetőiket, orvosaikat kell felelősségre vonni. Nem lesz visszamenőleges büntetés — U. oldal)
Mezőgazdasági mérleg
Csökkenő eredmények, növekvő árak
(MTI) Az idén négy-öt százalékkal csökken a lakosság élelmiszer-vásárlása, s a jövedelemhelyzet romlása, továbbá a várható áremelkedések miatt hasonló csökkenés prognosztizálható a jövő évre is — erről beszélt kedden Debrecenben Szöllősi Endre, a Földművelésügyi Minisztérium közgazdasági főosztályvezetője azon a tanácskozáson, amelyen hat megye termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak és élelmiszer-ipari vállalatainak több mint 500 képviselője vett részt. Az előadó a magyar agrárgazdaság helyzetét elemezve elmondta: az idén visszaesett a növénytermesztés, amelynek termelési értéke 8,2 százalékkal marad el a tavalyitól. Több területen csökken az állattenyésztés teljesítménye, a húsipart pedig a visszafogott felvásárlás jellemzi. A két alapágazat termelési értéke együttesen 4 százalékkal kevesebb, mint tavaly volt.
A belföldi élelmiszer-vásárlás csökkenése mellett kedvezően alakult viszont az agrártermékek exportja: az ágazatnak 950-960 millió dollár a pozitív devizaegyenlege az Idén, emellett 900 millió rubelért értékesítettek élelmiszert.
Elsősorban a súlyos aszálykár miatt összességében 30 százalékkal csökkent a mezőgazdasági nagyüzemek eredménye, s várhatóan mintegy 300 gazdaság zárja veszteséggel az esztendőt. 1991-ben — a belföldi élelmiszer-vásárlás további csökkenése mellett — mezőgazdaságunk külpiaci helyzetét rontja a volt NDK-export-piac megszűnése és a rövid távon érzékeny cserearányromlást eredményező átállás dollárelszámolásra a Szovjetunióval.
Szöllősi Endre szólt az árak és a támogatások várható alakulásáról is. Szerinte az agrárszférában jövőre átlagosan 30 százalékosan emelkednek a termelői árak, míg a fogyasztói árszint 35-40 százalékkal növekszik. Megszűnik a műtrágya, a talajmeszezés, valamint a szarvasmarha- és a juhtenyésztés támogatása, továbbá a háromszázalékos kamattámogatás is. Az infrastrukturális beruházások támogatása azonban kedvezőbb lesz, s valamennyi mezőgazdasági alaptevékenységet — beleértve a gépesítést is —, valamint az egyéni vállalkozásokat adókedvezménnyel segítik,
A diáktüntetések nyomán
Tiranában engedélyezik független pártok alakítását
Menesztették a politikai bizottság öt tagját
Összetűzések a bukaresti Egyetem téren
Országos blokád fenyeget Romániában