﻿Ára:
0.50
forint
Magyar Nemzet
Szombat
1990.
dmmber 15.
Lili, évfolyam
gyorssegély Moszkvának
A római EK ■csúcs kiállt Gorbacsov mellett
Antall József szerint
szakmailag erős az új kormány
Kupa Mihály a pénzügyminiszter,
Boross Péter a belügyi tárca élén
A külpolitikai helyzet
A TIZEN KETTEK római tanácskozásán a közösség politikai és pénzügyi uniója a Kelet-Európának nyújtandó gazdasági segély, az öböl-válság és a GtATT-tárgyalások állnak az érdeklődés középpontjában. Mindenki nagy. érdeklődéssel várja, hogy John Major, az új brit kományfő hogyan foglal állást az unió kérdésében, miután az október végén rendezett első római csúcsértekezleten egyedül Thatcher szegült szembe a nemzetek feletti integrációs elképzelésekkel. Az első napirendi pontként Andreotti „sürgősségi segélyt” javasolt a Szovjetuniónak, lényegében élelmiszer-szállítmányok formájában, s egyúttal konkrét intézkedéseket a közép-kelet-európai országok gazdaságának támogatására is. A brüsszeli bizottság felmérése szerint a szovjet olajszállítások kimaradása, a vojt NDK-val folytatott kereskedelem kiesése, valamint a dollárelszámolásra való áttérés együttes következményeként ezek az országok legkevesebb négymilliárd dollár nagyságrendű veszteséget szenvednek 1991-ben. Szakértők szerint a legnehezebb helyzetben Lengyelország található, majd Bulgária, Románia, Csehszlovákia következik. Még viszonylag a legjobb helyzetben lévőnek ítélik Magyarországot. Hasonlóképpen ítéli meg a közép-európai országok helyzetét Balladur francia pénzügyi és gazdasági miniszter is, aki szerint ezeknek az országoknak többéves moratóriumot kell adni a korábban felvett hitelek törlesztésére, mert egyébként hiába tesznek nagy erőfeszítéseket nyugat-európai exportjuk növelésére, az így szerzett jövedelem jó része elmegy a felvett hitelek kamataira ...
„KISSÉ GYANÜS NAGYLELKŰSÉGRŐL” ír a Szovjetuniónak nyújtott nyugati segítség kapcsán a La Libre Belgique című belga lap. Ügy vélik, hogy a nyugati támogatás egyre inkább kétségbeesett kísérletnek tűnik Gorbacsov támogatására, amikor nehéz játszmát folytat odahaza. A nyugati kormányzatok túl későn értették meg — véli a lap —, hogy Gorbacsov, az a reformer, akire vártak. A lap szerint nem nehéz látni azt sem, hogy a Kremlnek felajánlott segítség nem egészen tisztességes célt is szolgál. A „szabadság dalnokai” attól tartanak, hogy a gazdasági menekültek áradata indul meg Keletről, s abban reménykednek, hogy ha biztosítják a létminimürnöt szegény ördögöknek, akkor lebeszélik őket a kivándorlásról. Ide kapcsolódik az a hír, hogy az ukrán hatóságok visszautasították a nemzetközi élelmiszersegélyt, mivel megalázónak nevezték a Szovjetuniónak a sürgős segélyekre vonatkozó hivatalos kérelmeit. A Le Soir közben arra hívja fel a figyelmet, hogy a Nyugat manőverezési szabadsága olyan szűk, hogy még csak nem is reagált arra, hogy egy konzervatív és egy tábornok került a belügyminisztérium élére, illetve arra, hogy a KGB vette ellenőrzése alá az elosztási hálózatot, ami a jelenlegi körülmények közölt felér egy rendőrdiktatúrával, vagy egy rendkívüli állapottal.	(S. G.)
Az albán demokrata párt is elítélte a zendülést
A tüntetők robbanóanyagot használtak a támadáshoz
Tiranából jelenti az AP: Tízen megsebesültek, harminc tüntetőt pedig őrizetbe vettek a hatóságok az észák-albániai Shkodra városában a csütörtöki zavargások során. A Zeri i Popullit című albán pártlap és a hivatalos AT A hírügynökség közölte pénteken ezeket az adatokat. A tüntetők állítólag lőfegyvert és robbanóanyagot is használtak a helyi pártház elleni támadásukhoz.
A hivatalos albán sajtó beismerte, hogy katonai alakulatokat is bevetettek a megmozdulás elfojtására, sőt azt ás megírta, hogy rendőri és katonai csapaterősítést küldtek a nyugtalan városba az újabb rendbontások megelőzése végett.
A tiranai televízió adását megszakítva, lehetőséget adott az egyik ellenzéki vezetőnek, hogy az eseményekkel kapcsolatban szóljon az ország lakosságához. Arben Imami, a szerdán alakult
első törvényes ellenzéki szervezet, a Demokrata Párt egyik vezetője felszólította honfitársait, hogy őrizzék meg nyugalmukat és békés körülmények között alakítsák ki a demokratikus rendszert az országban. Imami elítélte a huligánokat és provokatőröket, akik kirobbantották az összecsapásokat.
Elítélte a shkodrái tüntetők erőszakos fellépését a legismertebb albán író, a három hónapja Franciaországban élő Iszmail Kadaré. A Le Figaro című francia lapnak adott nyilatkozatában óva intette attól honfitársait, hogy most Vérszemet kapjanak a sztálinista rendszer bomlása láttán, és bosszút lihegjenek.
Egyfelől azt hangsúlyozta, hogy nem szabad feldúl™ az ország belső békéjét, másfelől pedig azt, Hogy nem szabad veszélyeztetni a reformfolyamatot.
Hl unható ralink római íHfíonjfknífsc
Másfél milliárd dollár a Simjetuniónak
Róma, december 14.
Gyorssegélyt nyújt az Európai Közösség a Szovjetuniónak, s teljes mértékben támogatja Gorbacsov reformtörekvéseit, az elnök személyét. A római csúcsértekezlet első napján nyugat-európai vezetők megvitatták az öböl-válságot, különös tekintettel Andreotti kormányfő jövő heti találkozójára Tarik Azizzal.
Kora délelőttől késő estig tartott az állam- és kormányfők első i csúcsnapja az olasz fővárosban, ahol természetésen széles körű biztonsági intézkedéseket rendeltek el a magas rangú politikusok, Mitterrand elnök, Kohl kancellár, Major brit kormányfő és a többi nyugat-európai vendég védelmére A belváros lezárása va-
lóságos közlekedési infarktust idézett itt elő, nem kevés bosszúságot okozva a római polgároknak. A nyugat-európai vezetők az olasz képviselők székházában kezdték munkanapjukat. A Mom técitorio épületében — amint várható volt — mindenekelőtt a Szovjetunió vált főszreplővé, s a tizenkettek szinte megismételték Delors bizottsági elnök néhány nappal ezelőtti kijelentését arról, hogy a közösség „Gorbacsovot választja”. Most a tizenkettek kifejezték szolidaritásukat személy szerint a szovjet elnök mellett, s ennek jelélü megegyeztek abban, hogy nagyjából egymilliárd dolláros gyorssegélyt és hozzávetőlegesen Jélmilliárd dollárnyi műszaki segélyt folyósítanak a Szovjetuniónak. Az egyelőre nem eldöntötte, hogy az összegek mek-
kora hányada legyen adomány, illetve kölcsön. Abban viszont egyezség jött létre a csúcson, hogy a segítséggel nem a szovjet feketepiacot akarják gazdagítani.
Bush üzenete
Kohl kancellár arról beszélt, hogy Gorbacsovot mindenképpen támogatni kell, mert bukása a Nyugatnak többe kerülne, mint amennyibe a segélyek kerülnek. Az állam- és kormányfők elkötelezték magukat amellett is, hogy átfogó megállapodást kötnek a Szovjetunióval. Erről a diplomáciai vezetők tovább tanácskoznak. A pénteki „segélynapon” a nyugat-európaiak többször is szót ejtettek a kiseb közép-európai országoknak nyújtandó segélyekről, de az újságírók „hírbörzéjén” ezzel kapcsolatban különféle összegeket emlegettek. A Quirinale-pa-lotában rendezett ebéden Cossiga államfő nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a közösség minden eddiginél szorosabb és konstruktívabb együttműködést akar a Szovjetunióval és Közép-Európá-val.
Beszédében az olasz elnök szólt az Öböl-válságról is. A tizenkét-teknek ez ügyben is „egyhangon” kell beszélniük, s mint a kormányfői szóvivő gyorsan ismétlődő tájékoztatójából JcidgriJJ.t, elvhez adottak a feltételek. Igen jó hangulatban kezdték meg a vezetők két dokumentum előkészítését, az egyik magával az Öbölválsággal, a másik széles értelemben a Közel-Kelettel foglalkozik, s ugyancsak megvitatták, hogy mi legyen a közösség álláspontja, amit Andreotti miniszterelnök képviselhet a jövő héten az iraki külügyminiszterrel folytatandó tanácskozáson. Minden jel arra vall, hogy a tizenkettek megfogadják Bush elnök üzenetét, s „kemények” maradnak, Bagdadtól feltétel nélküli kuvaiti kivonulást követelve. Ezt vitatta meg Mitterrand elnök és Andreotti kormányfő. A tizenkettek délutáni összejövetelét követte a kor.-, mányfői palotában rendezett va-
Siker-elöleg
A sorozatos pénteki eszmecseréken a két nagy világpolitikai válság mellett mind több szó esett a közösség továbbfejlesztéséről. A nemzetközi színtéren most bemutatkozó Major brit kormányfő szavait nagy megelégedéssel fogadták az EK-bizottság köreiben. Az új brit miniszterelnök azt mondta, hogy „nagyon pozitívan” vélekedik a közösségről, és brit nemzeti érdeknek tekinti az integráció építését, alakítását, bár London továbbra is fenntartja ellenvéleményét a közös valutával Szemben. Mégis; egészében vével a csúcs első munknapja sikert előlegez a gazdasági és a politikai unió kiépítésében, amit az olasz államfő az új Európa „két pillérének” nevezett. Valószínű, hogy ebben a folyamatban az európai parlament szerepe erőteljesen megnő; s itt megkezdődtek a viták arról, hogy a tizenkettek találkozóin á többségi szavazás gva-kolatát ki kell terjeszteni. Jacques Delors elgondolása alapján például így döntenének a pénzügyi unióról; a bizottsági elnök terve szerint 1997-re lehetne közös valutája a nyugat-európai integrációnak.
A fő irány kétségkívül az egységesedő Európa — ezt a gondolatot emelte ki a pénteki ll Mes-saggero és a Corriere della Sera, s bár a tanácskozás iránt „rendkívüli” az érdeklődés, az említett legtekintélyesebb olasz napilap első oldalán a Szicíliai földrengésről és az albán eseményekről számolt be. De azért a csúcs, amely szombaton befejeződik, egyszersmind miniszteri tanácskozásokkal folytatódik, valóban első számú világpolitikai eseménnyé lépett elő, amit sok egyéb mellett az is mutat, hogy hozzávetőlegesen másfél ezer újságíró kérte akkreditálását a római sajtóközpontba.
Martin József
Nagy várakozás előzte meg Antall József kormányfő tegnap délre meghirdetett, kormányátalakítást bejelentő sajtótájékoztatóját. A negyedórás késés ideje alatt á hazai és nemzetközi sajtó tudósítói is azt találgatták: fél esztendő múltán vajon kik válnak meg tárcájuktól, és főként azt, milyen szakemberekkel kívánja megerősíteni a kormányfő a kabinetjét. Általános volt a megdöbbenés, amikor a tudósítók az új kormánytagok körében megpillantották dr. Kupa Mihályt, a Pénzügyminisztérium korábbi főosztályvezetőjét, akinek nevéhez a jelenlegi adórendszer kidolgozása fűződik.
Majd Antall József üdvözölte a megjelenteket, és felolvasta a közvéleménynek szánt levelét.
„A kormány tagjai .a miniszter-elnök rendelkezésére bocsátották — döntésre — felmentésüket. Egyes miniszterek, illetve államtitkárok kérték lemondásuk tudomásulvételét. A miniszterelnök a kormányátalakítást több részletben hajtja végre; most az alábbi személyi javaslatokat teszi a köz-társasági elnöknek, illetve az alábbi intézkedéseket kívánja végrehajtani.
Horváth Balázst javasolja felmenteni belügyminiszteri tisztsége alól, egyidejűleg tárca nélküli miniszterként megbízza a határon túli magyarok titkársága felügyeletével, valamint a kormány és a parlament közötti koordinációs tevékenység ellátásával.”' t
Horváth Balázs személyével kapcsolatban á kormányfő köz-bevetőleg megjegyezte: az MDF sorra kerülő országos gyűlésén, amennyiben újólag megválasztják az MDF elnökévé, akkor az új alapszabály rendelkezéseivel összhangban, Horváth Balázst javasolja az ügyvezető alelnöki tisztségre. Horváth Balázs, mint a legközvetlenebb munkatársa is élvezi bizalmát. Majd a kormányfő így folytatta:
„Boross Pétert javasolja felmenteni tárca nélküli miniszteri megbízásának ellátása alól, amely a Nemzetbiztonsági Hivatal és az Információs Hivatal felügyeletére terjedt ki, egyidejűleg javaslatot tesz belügyminiszterré történő kinevezésére.
Gálszécsy András korrnányfő-ianácsost, a tárca nélküli miniszteri, a nemzetbiztonsági Ügyekért felelős iroda jelenlegi vezetőjét, tárca nélküli miniszterré kívánja kinevezni, megbízva.a Nemzetbiztonsági Hivatal és az Információs Hivatal vezetésével. •
Rabár Ferencet — kérésére — javasolja felmenteni pénzügyminiszteri beosztása alól.
Kupa Mihályt, a DRT Hungary Kft. ügyvezető igazgatóját pénzügyminiszterré javasolja kinevfez-
Pungor Ernő címzetes államtitkárt, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Országos Atomenergia Bizottság elnökét, elnöki funkciójának és felügyeleti jogkörének megtartásával, tárca nélküli miniszterré javasolja kinevezni.
Botos Katalin pénzügyminisztériumi politikai, államtitkárt felmentésre javasolja azzal, hogy a költségvetési tárgyalások befejezéséig jelenlegi feladatkörébe tartozó tevékenységet' ellátja. Egyidejűleg javaslatot tesz arra, hogy tárca nélküli miniszterként, .lássa el a pénzintézeti rendszerrel összefüggő kormányzati feladatokat', összhangban a készülő jegybankra és pénzintézetekre vonatkozó törvényjavaslatokkal.
Matolcsy Györgyöt, a Miniszterelnöki Hivatal gazdaságpolitikai titkárságának felügyeletét ellátó államtitkárt, tisztségéből — erre vonatkozó kérésével egyetértésben — felmenteni javasolja.
Auth Henriknek, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közigazgatási államtitkárának felmentését követően megüresedett tisztségre László Jenőt, a Gépipari Fejlesztő és Tervező Kft ügyvezető igazgatóját javasolja kinevezni ipari és kereskedelmi minisztériumi közigazgatási államtitkárnak.
A kormányátalakítással egyidejűleg minden miniszter mellett
a tanácsadó testületként működő kabineteket, illetve szakmai kollégiumokat.
A kormányon belüli tenábbi átalakításokat — beleértve újabb államtitkári felmentésekét, illétve kinevezéseket, valamint a köztársasági megbízottak személyére vonatkozó javaslatokat — a i niszterelnök lehetőleg még a vetkező héten megteszi” — fejezte be: tájékoztatóját Antall József.
A kormányfő magyarázőlag még elmondta: megtörtént a kormányátalakítás első lépése, parlamenti demokráciában honos gyakorlat megvalósul, ahol miniszterek cserélődnek, ez azonban nem jelenti bukásukat, hiszen ugyanazokat a minisztereket később más tárcák vezetésével is megbízhatják. Elmondta még a kormányfő azt is, hogy a kormányé nem szakértői kormány, de szakmailag erős,
Ezt követően szót kaptak a honi közélet új szereplői. Kupa Mihály egyebek között megerősítette: lehetőségei szerint és erejéhez mérten változatlanul mindig a sajtó rendelkezésére áll, ahogy- ezt korábban is tette. Mintegy a tis ség elfogadásának indokaként elmondta: ez az Ország és ez a nép nem érdemli meg, hogy az átalakulás miatt tönkremenjen, helyzetet súlyosnak tartja, de számos reményt keltő folyamat kezdődött meg a magyar gazdaságban. Bízik abban, hogy a külföldiek továbbra is kedvelik az országot, így bízik abban is, hogy ez .segíti- á külföldiek, tőkebefektetését. Mint mondta: pénzügy-miniszterként felel a magyar gazdaságpolitikáért, így megszűnik a miniszterelnöki hivatal gazdasági kabinetje. Gazdaságpolitikánk legveszélyesebb pontjának az inflációt és a munkanélküliséget tartja. Reménykedik azonban abban. hogy a magyar gazdaságban megtalálható az a vékony palló, amelyen sikerrel megvalósítható az átalakítás. Mind a pénzügyekben, min.d pedig az igazgatásban áz állam szerepének visszaszorítását; a piac kontrollja mellett fontosnak tartja méltányos adó rendszer megteremtését. Munka ja során a társadalmi egyetértés re törekszik, erre esélyt is lát. mi vei jó kapcsolatban van a pártok pénzügyi és gazdasági szakembereivel.
Botos Katalin azt hangsúlyozta, hogy egyetért a változtatásokkal, hiszen ezzel a döntéssel a Pénzügyminisztériumból olyan gazdasági csúcsminisztérium lesz, amelynek. működéséhez ésszerű munkamegosztásra kell törekedni. Boioss Péter pedig azt fejtegette, könnyű lösz a dolga, hiszen elődje jó munkát végzett. Feladatának tartja, hogy a közigazgatás valóban a népet szolgálja. Foktatja elődje munkáját abban is. hogy a rendőrség megőrizze működőképességét, kialakuljon egy fegyelmezett, működőképes rendőrsége az országnak.
Pungor Ernő úgy : vélekedett: kinevezését azért kapta, mert a kormányzat fontosnak tekinti a műszaki értelmiség szerepét, s eddigieknél i is jobban kíván maszkodni rá, Gálszécsy András bemutatkozásában pedig azt fe' tegette: folytatni kívánja Boro miniszter úr, munkáját, akivel véleménye szerint; a jövőben is jól tudnak majd .együítmukpdni
A kérdésekre válaszolva Kupa Mihály élmondta; nem .kívánja átszervezni, a minisztériumot, azt sem tudja még. hogy az időközben elvándorolt szakemberek közül hányán vállalnak majd újból munkát a PM-ben, de nagyon sqk tehetséges',fiatal 'dpígozik ott, akikkel nyilván jól tud együttműködni, . Horváth Balázs pedig egy hozzá intézett kérdésre azt felelte: úgy gondolja, beosztása azt is jelenti,' hogy á körihány á korábbiaknál nagyobb figyelmet kíván fordítani a határainkon túl élő magyarokra — éljenek azok Erdélyben vagy Kanadában —, végtére is 15 millióan vagyunk Majd egy újabb kérdésre elmondta: a tájékoztatón bemutatott minisztereket még nem hallgatták meg az Országgyűlés: illetékes'bizottságai, de elöbb-űtóbb bizonyára erre is sori keruf. majd.
Cs. N. L.
UNALOMŰZŐKÉNT VERTÉK,
az öreg nem haragszik rájuk, hiába, fiatalok, kell nekik
a szórakozás. (Van-e lejjebb? — 8. oldal)
A MINISZTER NEM TESZ BŰNVÁDI FELJELENTÉST,
bár beigazolódott a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés. (Ikerhalál — 8. oldal)
A PARLAMENT ELLENŐRIZZE A MAGYAR NEMZETI BANKOT
a termelési támogatások alakuljanak hitelekké. (Költségvetési milliárdok nyőrnáj bán. — 9. oldal)
P0L1TÍKAI SZABADISKOLÁT
Indít szeptembertől a Század-Alapítvány. Az iskolaalapítás kimondva, kimondatlanul is kritikája az éddigi — majdhogynem, nem is létező —. politikusképzésnek, ami mind szembetűnőbb például az Országgyűlésben. (A diploma önmagát minősíti majd? — 11. oldal)
t vezór igazgató kitart
Fojtogató postai díjak
Ha a Magyar Posta Vállalat a lapterjesztéssel kapcsolatos elképzeléseihez továbbra is ragaszkodik, akkor olyan abszúrd helvzet’ is adódhat, hogy 1991. január 1-jélöl nem jelennek meg a lapok Magyarországon — kezdte sajtó-tájékoztatóját pénteken Orbán Sándor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének főtitkára,; Kertész Pál, a posta vezérigazgatója ugyanis arról értesítette az egyesületet, hogy vállalata a jövő héttől a december 7-én megajánlott árakon végzi a terjesztést. Ez, a tarifaemelés összeomlással fenyegeti‘a magyar sajtót, hiszen a la:' pok árának olyan mértékű eme-: lését vonná maga után, amelyet az olvasók már nem lennéhek képesek megfizetni, s ézért a lapkiadók számára ez az új tarifa-rendszer elfogadhatatlan. A HVG (ami jelenleg 14,50-be kerül) terjesztéséért például a posta január 1-jétől 12 forintot, míg a Vasár -iiapi Hírekért (eladási ára 8,50) 8 forintot kérne példányonként., A Magyar Nemzet esetében a tarifaemelés 55 millió forinttal emelné meg á; következő évi költségeket. ■	"
. Szeles Pál, az , MLE szakértője szerint a postai tarifa ebben az évben is mintegy 60 százalékkal volt magasabb a tavalyinál, ám mindezek ellenére a szolgáltatás színvonala nem javult, sőt a terjesztés, tovább bürólíratizálódott. A terjesztés racionalizálása helyett a költségek áthárítása történt. Szeles Pál fontosnak- tartotta leszögezni azt, hogy, nemcsak az új tarifaárakról folyik a vita, hanem a szerződési feltételekről is. Az egyesület szerint a mostani infláció mellett tarthatatlan áz a postai gyakorlat, hógy az előfizetési díjakat több hónap után utalják át a lapkiadóknak; hogy nincs precíz adatszolgáltatás, hogy az előfizetői Címlistákat előfizetőként 10 forintért akarják átadni a szerkesztőségeknek, hogy a posta által javasolt szerződési forma megfogalmazásai akár további 50 százalékos tarifaemelést is ' lehetővé tennének.	(s—n)