﻿Mai mellékletünk: Vissz-tiang
«.so
forint
Magyar Nemzőt
<lrrrmber 17.
mi. évfnlvaiu
ALAPÍTOTTA: PETHÖ SÁNDOR
Végjáték «g Öböl-válságban
Aziz nem tárgyal Washingtonban, Bagdad halogatja Baker útját
Bush üdvözli Nyugat-Enrópa kiállását
A külpolitikai helyzet
ISMÉT HÁBORÚT JELEZ az Öböl-válság képzeletbeli barométere. Egyre többet beszélnek s Írnak a közelgő harcról, miután elmaradt Tarik Aziz washingtoni látogatása. A külügyminiszter kifejtette, „nem szereti azt a módot, ahogyan az amerikaiak megkísérelnek határidőket szabni a kétoldalú találkozóknak”, s újfent megerősítette, hogy országa kész a háborúra. Ezt támasztja alá, hogy Irak nagyszabású kampányba kezdett egy új mozgósítási állapot elérése érdekében. Nyugtalanító az is, hogy Húszéin ismét kijelentette, Irak számára a palesztinkérdés a legfontosabb az Egyesült Államokkal folytatandó párbeszédben. A helyzetet bonyolítja, hogy Izrael tizenhat hónap után ismét palesztinokat toloncolt ki a megszállt területekről, s ez ismét elterelheti a figyelmet Kuvait kiürítésének problémájáról. Ezek után minden bizonnyal süket fülekre talál Mubarak felszólítása, -amelyben arra hívta fel Irakot, adja tanú jelét annak, hogy kész az Egyesült Államok által javasolt párbeszédre. A bagdadi vezetők magatartása beláthatatlan következményekkel járó háború veszélyének teszi ki Irákot, figyelmeztetett Mubarak, ugyanakkor ismét aláhúzta, hogy Kuvait kérdése nem kapcsolható össze a Közel-Kelet más problémáival.
A TOVÁBBI TÁRGYALÁSOK MELLETT foglalt állást Kissinger volt amerikai külügyminiszter, aki szerint Húszéin csak az időt húzza. Ügy véli, hogy az iraki vezető célja, elnyújtani a tárgyalásokat márciusig, a Ramadán, a mohamedán ünnep kezdetéig.- Arra is figyelmeztetett, Amerika nehéz helyzetbe kerül, ha Irak végül kijelenti, hogy csak a Kuvaittal szomszédos két szigetet, és a határvidéken elterüld oUtjmezóket szeretné megkapni, hisz ilyen helyzetben Washington számáré nehéz lenne a hadműveletek megindítása. Bagdad a Cl A Igazgatója szerint is az utolsó percig el akarja odázni a háborút, amely, ha bekövetkezik, hosszú és véres lesz. A The Washington Postban megjelent nyilatkozatból kiderül, hogy villámháborúról Webster szerint szó sem lehet. A háború közeledtét jelzik azok a felröppenő lapértesülések is, amelyek a készülő iraki atombombáról szólnak. A The Sunday Times szerint Bagdad három évvel közelebb van atomütőereje megteremtéséhez, mint a nyugati titkosszolgálatok gondolják, s már jövőre elkészülhet első bombájával. Bagdad katonai erejére utal Shultz volt amerikai külügyminiszter is, mikor a CNN amerikai televíziós csatornán kijelentette, Húszéin hadipotenciálját még akkor is meg kell semmisíteni, ha Irak kivonul Kuvaitból. Véleménye szerint, ha megmaradna az iraki katonai hatalom, az erőviszonyok továbbra is egyenlőtlenek lennének.
A „BÁTORTALAN” S A „FÉLÉNK” JELZŐKKEL illetik főképp a külföldi sajtókommentárok a magyar komány pénteki átalakítását. A Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy véli, hogy Antall József a vártnál kevesebb helyen hajtott végre változtatást, bár biztatónak nevezi a lap, hogy a kormányfő az átalakítás folytatását ígérte. Hasonlóképpen vélekedik a Libération, amely szerint „Antall József az utolsó percig várt”. A francia lap rámutat, a változásokra már a helyhatósági választások óta számítanak, de azok most elkerülhetetlenné váltak az „októberi miniforradalom” után, s azt követően, hogy az újabb másfél hónapos halasztás már az MDF-en belül is elégedetlenséget keltett. Megjegyzi azt is, hogy a legtöbb esetben csupán helycsere következett be a miniszterek és a hivatalban lévő államtitkárok között, s felhívja a figyelmet arra, a kormányátalakítás Gondosan elkerülte azt, hogy a kabineten belül megváltozzon a politikai egyensúly. A legtöbb lap kiemeli, hogy Kupa Mihály személyében olyan ember került a Pénzügyminisztérium élére, aki már a reformkommunista kormány idején vezető funkciót töltött be. A pártonkívüli miniszter — véli a Süddeutsche Zeitung — nyilvánvalóan az összes gazdasági kérdésben „abszolút döntési szabadsággal” rendelkezik majd. A müncheni újság „messzemenőnek” és „mélyrehatónak” véli a változást, mivel a személycserék kulcsfontosságú tárcákat érintettek. Horváth Balázs felmentésének okát abban látja, hogy a taxisblokád idején a rá háruló feladatok meghaladtak^™ jet.
Washingtoni tudósítónk lelexjelenlése
„Szaiddáni a* utolsó pereben fogja kijátszani kártváit”
Washington, december 16.
A Fehér Ház szóvivője megállapította. hogy Aziz washingtoni útjának lemondása és a ragaszkodás Baker január 12-i fogadásához „ismét bizonyítja, hogy Irak nem hajlandó komolyan venni az ügyet".
George Bush pénteki ultimatív ragaszkodása a Baker-út január 3-i határidejéhez és a bagdadi bejelentés a most hétfőre elképzelt Aziz-lá tóga tás lemondásáról, s az „ellenultimátum” az amerikai külügyminiszter fogadásának egyoldalú eldöntéséről, amerikai megítélése szerint megnyitotta a „végjátékot” az öböl-válságban. S a vasárnapi The New York Times elemzője — amerikai szakértők véleményére támaszkodva — arra számít, hogy Szaddám legkorábban 1991. január 14-én éjfél előtt egy perccel fogja kijátszani kártyáit. S még ennél is borúlátóbb a hivatalos főelemző, William Webster CIA-igazgató, aki a szombati The Washington Post számára adott
interjújában úgy vélte, az iraki diktátor nem fogja kivonni csapatait Kuvaitból mindaddig, amíg meg nem győződik róla, hogy „a katonai támadás közvetlen veszélye fenyeget", s addig bízik játszmája sikerében, „amíg az első lövedéket nem lőtték ki rá”.
A Times-cikk szerint ezért is latolgatják a kormányzat hivatásos elemzői Szaddám lelki alkatát: mártír természetű öngvilkosjelölt volna, avagy — mint a többség véli — „túlélő", aki dehogy is hisz holrpi magasabb célokban, amelyekért képes lenne magát is feláldozni. A gond csak az, hogy ő egymaga tartja kezében azokat a kártyákat, ami nagy előny a demokratikus szabályokhoz kötött Busbsal szemben (a rangos Har-vard-pofesszor, Joseph Nye fel is veti, hogy Kennedynek azért sikerülhetett a maga pókerjátszmája a kubai válságban, mert rövid idő alatt és nagyrészt a nyilvánosság elől elzárva zajlott le: „ha eltart két hónapig a vita, mennyire le
gyünk kemények Hruscsooval, ugyanúgy kialakult volna megosztottság, mint az Öböl-válságban”). Hátránya is azonban Szad-dámnak, hogy — amint Webster is megjegyzi — nincs kivel vitatkoznia, s ezért állapítja meg egy kormányszakértő: „túlságosan arra összpontosít, mit veszíthet Bush a háború vállalásával (az ii;aki egy vendégével közölte, hogy „Bush nem viselhet el túl sok hazaszállított hullazsákot — a szerk.), s nem fogta fel, mennyit veszthet Bush azzal, ha nem cselekszik".
Érzékeltették ez utóbbi kockázatot az elnökkel politikájának, vagyis keménységének olyan támogatói, mint George Shultz és Henry Kissinger volt külügyminiszterek. „A jöyő békéje” függ Shultz szerint attól, hogyan sikerül elbánni Bagdad agressziójával és arzenáljával. Már csak azért is, mert Webster interjújából kiderült, hogy Iraknak a feltételezettnél jóval veszedelmesebb, és különböző hatótávolságú rakétákra szerelhető vegyi fegyverei vannak: nem csüpán órák, vagy legfeljebb napok alajt hatástalanná válók tehát, hanem „tartósak” is, amelyek az időjárástól függően hetekig, de legalábbis több napig képesek, a legcsekélyebb bőrérintkezés esetén is, azonnali halált okozni (vagyis korántsem elég ellenük a gázálarc, hanem a katonák mozgását nehézkessé tevő öltözékek szűk-, ségesek: nyilván ezért tűnik fel az amerikai tévériportokban mind gyakrabban a sereg ilyen jellegű felkészüléséről szóló film-beszámolókkal). S ezért ismételgeti Kissinger, hogy semmiképpen sem szabad hagyni Szaddámot „jól kijönni” a válságból: ez még a volt külpolitikacsináló szerint a közel-keleti válság rendezését is eldöntheti, mert a világkoalíció sikere teremthet kedvező felté-
teleket — a mérsékelt arabok megerősödésével — a rendezésre, s nem a két ügy Bagdad sürgette „összekapcsolása”.
Washington elégedetten fogadta, hogy a római EK-ésúcs „vette” Bush üzenetét, s az iraki makacsságot szintén elítélve, megerősítette a koalíciós egységet Bagdaddal szemben. (Más kérdés, hogy Richard Gephardt képviselőházi demokrata vezér szombati . sajtó-értekezletén táblázatokkal bizonygatta, mennyire egyoldalú az amerikai tehervállalás, s mily kevés jut a partnerekre, amiért is ő ezennel meglobogtatja a vörös zászlót”.) Egy magas rangú kormánytisztviselő elégedetten nyugtázta, hogy sem az európaiak, sem az arab szövetségesek nem gyakorolnak nyomást a Fehér Házra az Aziz—Baker utak mindenáron való megmentése végett: „többségük nem bánta volna, ha nem is kerülnek napirendre ...”, hiszen nemcsak Kissinger tart a Szad-dámnak teendő engedményektől, amelyekért az iraki,, az ideg-háborút a forrót kockáztatva folytatja („miközben mi saját magunkkal tárgyalunk minden hét végi tévéműsorban, $ tudatjuk vele, milyen viszonzásra számíthat, ha mégis kivonul Kuvaitból” — jegyezte meg fanyarul Kissinger). Az ABC tévében a közíró George Will „félárnyéktárgyalá-sokat" emlegetett, noha órákkal korábban Lawrence Eagleburger külügyminiszter-helyettes sokadszor állította: „nem lesz tárgyalás, pont”, mármint Baker ultimátumátadásként hirdetett bagdadi eszmecseréjéből Szaddámmal, amely „tarthat, öi perctől öt óráig”. Mindenesetre a hét végi Vitaműsorokban a legnevesebb publicisták mind borúsabban látták a béke, s mind valószínűbbnek a háború kilátásait, mégha „számítási tévedésből is”.
Avar János
A The Sunday Times szerint már jövőre elkiWiilhoí Irak első a lom bombája
Londonból jelenti az MTI: Irak három évvel közelebb van atomütőereje megteremtéséhez, mint a nyugati titkosszolgálatok gondolják és már jövőre, de legkésőbb 1992-ben elkészülhet első atombombájával — írta vasárnap a The Sunday Times című londoni lap, saját kutatócsoportja nyomozati eredményeire hivatkozva.
A lap az iraki atömprógramban köízreműködő két német szakember, dr. Brúnó Stemmler és Wal-ter Busse bizalmas nyilatkozatára, valamint nyugati cégek iraki exportadataira alapozta állítását.
A brit újság szerint Irakban már felépült az a gyár, amelyben a bombakészítéshez szükséges centrifugákat gyártják, és Bag-. dad közelében titkos urándúsító laboratórium is működik már. A The Sunday Times szerint e két üzem beréndézését legalább egy
tucat nyugati cég, közte két brit vállalat szállította Iraknak.
A lap értesülései szerint az iraki atombombaprogramot Husszein Kamel Hasszán vezérőrnagy. Szaddám Húszéin veje irányítja.
A CIA legutóbb Kuvait augusztus 2-i elfoglalása után mérte föl az iraki nukleáris készülődést és azt állapította meg, hogy Irak még legalább 5—10 évre van első atombombájától, emlékeztetett a The Sunday Times.
A lap szerint tulajdon értesüléseinek „stratégiai jelentőségük van", mert felmérések szerint az amerikai közvélemény többsége az iraki atomkészülődést tartja az egyeben igazán fontos háborús oknak, míg más megfontolások — például az agresszió visz-száutasítása, vagy az olajellátás biztonsága — csak az amerikaiak mintegy 30 százaléka szerint dókolnak háborút Irak ellen.
Munkatársunk lelefonjelenlése
A kelet-európai csatlakozások 2000 körül várhatók
Kohl: Mérföldkőn római EK-r*ucs
Róma, december 16.
A szombaton véget ért EK-csúcsértckczlet döntött arról, hogy hazánknak egy segélycsomag második részeként a nyugat-európaiak 260 millió ecut folyósítanak. Az ezredforduló körül reálisak a kelet-európai csatlakozások, mondta De Mi-chelis külügyminiszter. A Tha-
tcher utáni Nyugat-Európa „nagy lépést tett előre”, így a La Repubblica, a tizenkettek „készek az egységre".
Időszerű politikai feladatokat és távlatos tennivalókat egyaránt fölvázolt a szombaton véget ért és Andreotti kormányfő, által
(Folytatás a 2. oldalon)
Fordulóponton a demokrata fórum
A centrista áramlatok erősödtek az országos gyűlésen
Ismét Antall József az MDF elnöke
A centrista áramlatok megerősödésével, a szélsőségek visszafogásával, a nemzeti liberalizmus határozott felkarolásával ért véget vasárnap este az MDF országos gyűlése, amely pártelnökké ismét Antall Józsefet választotta. A tanácskozásról kiadott állásfoglalás, amely elégedetlen az átalakítás ütemével, a pártot jobbközép politikai alakulatnak nevezi, amely a baloldal felépülése után szükségképpen a centrumba kerülne. A belső eltolódásokra azonban az elnökség összetétele utal, ámbár Kiss Gy. Csaba visszalépésére külföldi hírelemzők is felfigyeltek, s óvatosan fogalmaztak a liberalizmus előretöréséről.
Munkatársunktól A kommunizmus áldozatainak megsegítésére jótékonysági koncert lesz karácsony másödnapján a Budapest Sportcsarnokban: a többi közt ez a plakát köszöntötte az MDF országos gyűlésének küldötteit vasárnap, a tárlábskozás színhelyén. S a hallottak bizony arrpl győzték meg a delegátusokat és. a vendégeket, hogy — talán a néhány ezer lelkes vezető rétegtől eltekintve — a kommunizmus áldozatának tekinthető az egész ország ...
Zári ajtók
A gyűlés szombaton reggel, kezdődött a Budapesti Műszaki Egyetem aulájában a Himnusz hangjaival Lezsák Sándor ügyvezető alelnök köszöntő szavai után Antall József megnyitó beszédével vette kezdetét a vezető kormánypárt IV. országos konferenciája. Az MDF történelmi fordulóponthoz érkezett csakúgy, mint az egész ország — jelentette ki a miniszterelnök. Újra kell értékelni eddigi működését, igazodnia kell a megváltozott körülményekhez A tét nem kevesebb, mint hazánk gazdasági, politikai rendszerének. stabilitása, a magyar nemzet jövője a térségben s Európában Történelmi analógiák vázolása után a szervezet elnöke az MDF eszmeiségét elemezte: gyökereit a lakitelki nyilatkozatban és az egykori Független Kisgazdapárt programjában jelölte meg. A párt szellemi elődeiként Bibó Istvánt és Németh'Lászlót nevezte meg. akik a nemzeti liberalizmust és 'a keresztény értéket egyaránt képviselik a magyar politikai gondolkozásban. Ezeknek ájbpghatározó tendenciáknak a jegyében végzi a kormányzat Is a dolgát.
1991 a megpróbáltatások esztendeje lesz — jelentette ki. Beles gazdaságpolitikái' értékelésében cseppet sem igyekezett kisebbíteni az új .uralom előtt tornyosuló nehézségekét. A koalíció ne-1 héz helyzetet örökölt, mert ko- • rábbi viszonylagos, jólétünk. alap-. ját nem megtermeltük, hanem hitelekből fedeztük, s ennek áz árát most kell megfizetnünk. Biztató; viszont, hogy Magvarország kül-földi megítélése jó, a közép-európai volt kommunista országok közül nekünk van a legnagyobb esélyünk árra, hogy sikeresen megvalósítsuk a békés rendszerváltást. Ismét kijelentette, hogy lélekben, érzésben továbbra is 15' millió magyar miniszterelnökének tekinti magát, hangsúlyozta az MDF és a mindenkori magyár kormány .felelősségét a szomszédok országokban élő magyarság sorsa iránt.	'
Csaknem kétórás beszéde végén — mint a pártelnökség valamennyi tágja — felajánlotta lemondását, s bejelentette: ha újraválasztják, javasolni fogja, hogy a párt élére ügyvezető alelnök-ként Horváth Balázst válasszák: meg. aki á belügyminiszteri tisztségről lemondva vállalta. hogy újjászervezi' az MDF-et.
Antali József nagy tapssal .fogadott szónoklata után á két'héttel ezelőtti regionális gyűlések állásfoglalásait ismerhették meg a delegátusok. Többen is megerősítették, hogy Antall maradjon a párt elnöke, de nem hallgatták el bírálatukat sem a kormányzati munka hiányosságairól. A legnagyobb tetszést Nahimi Péter fel-
ROSSZ SEJTÉSEIRŐL,
saját és a mások felelősségéről, a kritika elfojtásáról, válasz nélkül maradt kérdéseiről szól Kiss Gy. Csaba, az MDF elnökségéhez intézett levelében. (Felelősnek érzem magam ... — 3. oldal)
KINEK SÍRHAT A KATONA,
ha rendelkezés tiltja, hogy érdekképviseleti szervezetet alakítson. (Kilencvenöt alakulatnál várják á startpisztoly dörrenését — 3. oldal)
A BÖLCSEK KÖVÉT
nem hordja magánál a XI. kerület polgármestere, de orvosi hivatását kénytelen volt feladni. (Le kell vetni a pártszemüveget — 5. oldal)
A KOMMUNIZMUS MÚMIÁIRÓL
ma sugározza a televízió Maár Gyula filmjét. (Mint Lenin — 7. oldal)
A KULTURÁLIS DIPLOMATA
már elfoglalta állomáshelyét londoni követségünkön. Az irodalomtörténészként, a nyugati magyarság prominens személyiségeként ismert Czigány Lóránt beszél új feladatáról. („Mindent, ami nincs megtiltva" — 7.-oldal)
AZ „AGYELSZÍVÁS** ELLEN
küzdenie kellene a hazai tudományos életnek, ám a hazatérni szándékozó kutatóknak gyakran megszüntetik a munkaviszonyát. (Elbocsátó, szép. üzenet — 8. oldal)
szólalása keltette, aki kijelentette: az MDF tagjainak mindenekelőtt való a nemzet érdeke. Az országnak egyetlen kormányképes ereje van: a Magyar Demokrata Fórum.
Délután a közgyűlés zárt ajtók mögött, szekcióüléseken folytatódott. A bizottságok állásfoglalásait vasárnap hallgatták meg a delegátusok. Akadt köztük elnagyolt, felületes — és nagyon alapos munka. A gazdasági szekció képviseletében Bethlen István leszögezte:	a kormányzati tevé-
kenységben nem valósult meg áz MDF gazdasági koncepciója. Huszonhárom pontban sorolta fel la bizottság követeléseit. Szólt az adósságkezelés új alapokra helyezéséről, az új vállalkozási adórendszer bevezetéséről, a szociális feszültségek enyhítéséről, a nyugati típusú bankrendszer kialakításáról. Az MDF-nek komoly szakértői vannak, ugyan miért kell a koalíciós kormányba úgynevezett független minisztereket beválasztani? — kérdezte. Rop-pánt kritikus volt a mezőgazdasági munkacsoport állásfoglalása is,; a küldöttek kifogásolták, hogy még nem készült el a földtulajdonra vonatkozó törvény, követelték a kárpótlási törvény módo->' sitását abban az értelemben, hogy aki művelni akarja a földét, mielőbb megtehesse.
Kiadóvállalat
Sajnos, kulturális állapotainkról keveset tudtunk meg a művelődési szekció terjedelmes jelentéséből. Az önkormányzati szek--ció kudarcnak ítélte meg, hogy a demokrata fórum a helyhatósági választásokon a második helyié szorult, s hogy oly sok településen a régi vezetők kerültek a polgár-
(Folytatás a 3. oldalon)