﻿TÓTTÁ: PETHÓ SÁNDOR
Gát(tás)
Szó, amd szó, gátlásosak vagyunk. Nem úgy általában, csak bizonyos ügyekben. Kivált azokban, amelyekben egyesek — a bennfentesek, az érdekeltek, a birtokban levők (lásd hatalomban) — úgy ítélik meg, hogy a leplezetlen igazmondás valamiképp ártana nekik. (A személyes presztízsüknek, népszerűségüknek, szakmai hitelüknek.)
Ezért aztán csak apránként csepegtetik azokat a tudnivalókat, melyek mindannyiunkra tartoznak —, mert a következményeket mindannyian viseljük. Ezért aztán kitör a nyilatkozatháború, amelyben nem más vész el, csakis az a valóság, amelyre joggal kíváncsiak vagyunk mindannyian. Arra például, hogy mi is lesz a nagymarosi gát sorsa, hogy végül is mire szánja, szánhatja el magát a kormány a bősi erőművel és a dunakiliti tározóval kapcsolatban.
Az a tény, hogy a kérdéskör egésze szempontjából jóval egyszerűbb nagymarosi létesítmény sorsa sem dőlt el még egész világosan — noha a magyar kormány állást foglalt a végleges elhagyása mellett —, jól jellemzi a vízlépcsőrendszer körül kialakult helyzetet. A környezetvédő mozgalmak talán nem egészen alaptalanul azzal a váddal hozakodnak elő, hogy mindjobban érezhető a szándék nemcsak az oldalcsatorna üzembe helyezésére — egyesek ezt nevezik az egyik, szóba jöhető kompromisszumnak —hanem a nagymarosi erőmű felépítésére is. Az illetékesek erre demagógiával, sőt azzal vádolják a környezetvédőket, hogy bele akarják hajszolni a kormányt egy rossz döntésbe.
Csak míg az illetékesek eme kijelentésüket ellentmondásos nyilatkozatokon kívül úgyszólván semmi mással nem támasztják aló, a vádak a levegőben lógnak még akkor is, ha a bonyolult kérdéskörnek lehetnek, s bizonyára vannak is olyan részletei, amelyek nem tartoznak a nyilvánosságra.
De vannak részletek, amelyek igenis oda tartoznak, s az ezekkel kapcsolatos határozatlan, halogató, egyes esetekben pedig az elzárkózó magatartás joggal kelt aggodalmat. Ez utóbbit szóvá is tették a parlament környezetvédelmi bizottságában, mely mint a nyilvánosság legfőbb képviselete, utólag értesült például az osztrákokkal kötött kártalanítási szerződésről, holott korábban megállapodás született az előzetes tájékoztatásukról.
Ugyanígy aggodalmat kelt az is, hogy még mindig nem készültek tervek a nagymarosi körtöltés elbontására, a súlyosan, de nem véglegesen károsodott terület helyreállítására, amelyre talán a legjobb lett volna versenytárgyalást kiírni. Erre mindeddig nem került sor, elhangzott azonban egy olyan miniszteri nyilatkozat, amely egy esetleges gátszakadás rémképét fölvetítve, presz-sziónak tűnt föl. A kérdés csupán az, hogy mit erőltet, mire presszionál ez a nyilatkozat. Arról ugyanis nem szólt, hogy a körtöltés állékonyságát 1992-ig méretezték, s hogy az erre vonatkozó biztonsági vizsgálatok rövidesen elkészülnek.
Mindenképp jó lenne, ha a vízlépcső ügye a maga teljes bonyolultságában a kormány, majd a parlament elé kerülne, tiszta helyzetet teremtve. A honi közvélemény így nem lenne kénytelen gát(lásos) nyilatkozatokra hagyatkozni, ellenben világosan felmérhetné, _ hogy mennyire haladtunk előre a rendszerváltásban. Bős—Nagymaros ugyanis a rendszerváltósnak is a próbaköve.
Sárvári Márta
A szovjet államió figyelmeztetése a köztársaságoknak
Elnöki hatalmának megerősítését szorgalmazza Gorbacsov
A kelet—nyugati népvándorlás az Európa Tanács napirendjén
DRÁMAI KÉPET vázolt fel Gorbacsov a népi küldöttek kongresz-szusán az ország helyzetéről, s a gazdasági, szociális és politikai válságból kivezető útról. Hangsúlyozta, hogy minden téren erősödnek a válságfolyamatok, éles nemzetiségi konfliktusok tapasztalhatók, megromlott a közrend és a közbiztonság. „Veszélybe került az öt évvel ezelőtt megkezdett nagy ügy — mondotta —, amely megteremtette a megújulás feltételeit az országban és a világban. Elismerte, hogy az új vezetés is követett el hibákat, amikor tévedett a válság méretének felmérésekor.
A társadalom által benyújtott bizalmatlansági indítványként is felfogható egy Molotova nevű képviselőnő javaslata, hogy tartsanak szavazást az ország államfőjének megerősítéséről, mert az elnöknek nincsen erkölcsi joga hivatalban maradni. Indítványát — amelyet később elvetettek — azzal indokolta, hogy az elmúlt hat év alatt szétesett az ország, a népet éhínség fenyegeti, s az emberek nem bíznak a holnapban.
A miniszterelnöktől a politikai erők többsége már régebben megvonta a bizalmat, bár Rizskov várható távozását úgy kommentálta az elnök egyik tanácsadója, hogy ez nem jelenti a kormányfő bukását. A mostani kongresszus, megfigyelők szerint egyébként, e szovjethatalmi szerv hattyúdala lesz. A tavaly márciusban létrejött népképviseleti szervben ugyanis még szilárd pozíciókkal rendelkezik az apparátus, amely engedelmes eszközként szavaz a központi hatalom javaslataira.
SÜLYOS KÖVETKEZMÉNYEKET jósolnak mind a szakértők, mind az érintettek arra az esetre, ha az öböl-válság háborúba torkollana. A harc kirobbanásával kapcsolatos találgatások annak nyomán erősödtek fel, hogy Irakban hivatalosan is bejelentették Tarik Aziz washingtoni látogatásának elmaradását. Husszein jordániaj uralkodó szerint nem csupán a háborúban közvetlenül részt vevő országok szenvednének súlyos veszteségeket, hanem az egész arab világ. A gazdasági következmények pedig még szélesebb körűek lennének. A békés megoldást sürgette Giroud, volt francia védelmi miniszter is. Kijelentette, hogy a francia csapatoknak semmiképpen sem szabad részt venniük támadó hadműveletekben, bár védelmi feladatokat elláthatnak Szaúd-Arábiában. A fegyveres konfliktus szerinte szükségképpen hosszú, véres háborút jelentene. Ezt a véleményt vallja Schwarzkopf tábornok, az öbölben állomásozó amerikai erők főparancsnoka is. Brzezinski szerint jelenleg 45 százalékos az esély a háború kirobbanására, amelyben sok múlik majd azon, hogy az amerikai légi fölény megtöri-e Irak ellenállását. Véleménye szerint egyébként hiba volt Bushnak belebonyolódnia a tárgyalási vitába, hisz az iraki vezetők halogatás! taktikája várható volt.
AZ ÖREG KONTINENS FELNŐTT AMERIKA MELLÉ, Írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung az EK római tanácskozását kommentálva. A kissingeri lekezelés időszaka elmúlt, az európai törpék felnőttek — húzza alá a lap —, s az, aki manapság tekint a kontinensre, nem hisz a szemének. A határok fizikai és pszichikai értelemben is eltűnnek. Aggódóbb hangot üt meg a Süddeutsche Zeitung, amikor arról értekezik, hogy az Európai Közösség minden oldalról nyomásnak van kitéve. Kelet-Európa a nyugati fejlődés maximumát várja, a Földközi-tenger mellékén elterülő országok ennek megfelelően szintén bővítik kívánságlistájukat. Észak-Amerikából különböző követelések érkeznek a védelmi szövetség címére, északról belépési kérelmek várhatók, szintúgy keletről. A római csúcsértekezleten csaknem mindenki jelezte, hogy nem szeretne egyedül lenni a Nyugat-Európára kívülről rázúduló nyomásban. A düsseldolfi Handelsblatt úgy véli, a közösség politikai unióvá alakítása még a kezdeteknél tart. Míg az olasz külügyminiszter azt hangsúlyozta az értekezlet kapcsán, hogy Major brit miniszterelnök visszavezette Nagy-Britanniát Európa mezejére, hiszen feladta elődje, Thatcher asszony kérlelhetetlen meg nem alkuvását.
(S. G.)
Tudósítónk telexe
A rendkívüli felhatalmazásról tárgyalnak Moszkvában
Moszkva, december 17.
Gorbacsov a szovjet alkotmány elsődlegességére figyelmezteti a köztársaságokat és megvédi a hadsereget a támadásokkal szemben, foglalta össze röviden a televízió kora esti híradója a szovjet államfő beszédét az ország helyzetéről. Hétfőn Moszkvában összeült a szovjet népi küldöttek kongresszusa, s a délutáni órákban, az első napirendi pontkét megtartott beszámolójában az elnök valóban a centralizáció szükségességére helyezte a hangsúlyt, amelynek zálogát az elnöki hatalom megerősítésében látja.
Gorbacsov határozott intézkedésekre szólítva fel „a szeparatista és nacionalista erők romboló tevékenységének” megakadályozására, ismételten hitet tett a szövetség egységének megőrzése mellett. Az elmúlt napokban már utalt rá, s most ismét kifejtette, hogy a népek önrendelkezési joga az egész népet illeti. Vagyis azt javasolta, hogy tartsanak országos referendumot: megmaradjon-e a szuverén államok föderatív szövetsége avagy sem. „A referendum végeredménye minden köztársaságban legyen a végleges
verdikt” — tette hozzá. Kitért arra is, hogy valamely köztársaság kilépése csak a parlament által már elfogadott (a baltikumiak által „ki nem lépési törvénynek” nevezett) jogi aktus alapján lehetséges, „ezen bonyolult politikai és társadalmi-gazdasági folyamat valamennyi szempontjának a kötelező figyelembevételével”.
Gorbacsov egyértelműen kijelentette azt is, hogy a szovjet alkotmányt tekinti a legfőbb törvénynek. „Ebből kiindulva fog működni az elnöki hatalom is.” Ehhez a felhatalmazáshoz kérte a népi küldöttek megerősítését: azaz a szövetségi szerződés aláírásáig, „amely véglegesen meghatározza minden résztvevője jogi helyzetét” a szövetségi szempontokat előtérbe helyező elnöki hatalom lépjen működésbe. Az élet maga vezetett el minket ennek szükségességéig — magyarázta az elnök, hogy nem a korlátlan önkény visszatéréséről van szó, hanem a stabiltás biztosításáról, a válság leküzdéséről a törvényesség keretein belül.
Szavaiból az tűnt ki, hogy az általa vázolt irányítási struktúra korlátolt mozgásszabadságot biz-
tosítana a köztársaságoknak, amelyek éleve hátrányosabb helyzetből, a központi instrukciók alapján látnának neki az új szövetségi szerződés megkötésének. S ennek aláírását ezek után — a megnövelt elnöki hatalom birtokában, a referendumra várva, és a meglévő törvényekre hivatkozva — Gorbacsovnak már sürgetnie sem kellene. A küldöttkongresz-szuson ezt a forgatókönyvet a lá-zangó köztársaságok képviselői aligha tudják megakadályozni. A 2240 bejegyzett népi küldöttből 1979-en meg is érkeztek Moszkvába, s hiába maradtak otthon a litvánok és grúzok,. és ígérik- a balti nemzetiségi erők, hogy távol maradnak a szövetségi szerződés elveinek megvitatásától — az erőviszonyok egyértelmüék, Mindez rögtön kiderült a kongresszus megnyitását követően, a napirend vitájában, amikor az észak-kaukázusi Csecsen-Ingus területről érkező egyik küldött fel akarta vetetni a Gorbacsovval szembeni bizalmatlanság kérdését az ülésszak menetrendjébe. ;,Gorbacsovnak többé nincs morális joga az ország irányítására” — jeientette ki. Ám a név szerinti szavazás során csak 426-as szaváz-tak a javaslat mellett, és 1288-an ellene. Nem alaptalanul értékelte ezt úgy Anatolij Lúkjanov parlamenti elnök a kongresszus szünetében a köréje gyűlt újságíróknak: Gorbacsov még nagyobb támogatást kapott, mint amikor elnökké választották. Hiszen a jelenlegi helyzetben a demokratikus ellenzék sem tudott egyebet javasolni, mint a tanácsi, testületi hatalom felváltását a személyi irányítással, minden szinten. Igaz, e mellé a köztársasági szuverenitási nyilatkozatok elismerését kezdeményezték,' amit viszont Lúkjanov azzal söpört le az asztalról, hogy csak olyan -kérdésekkel foglalkozzanak most, ami „nem vált ki kétségeket”.
Az elnöki irányítás rendszeréről szólva egyébként Gorbacsov ezúttal már kevesebbet beszélt a föderációs tanács fontosságáról, amelyről nemrégiben még úgy
nyilatkozott, hogy döntései az elnökre nézve is kötelezőek lesznek. Most csupán olyan szervként szerepelt, amely „tekintélyes ajánlásaival” segíthet az igazságos döntések meghozatalában. Annál nagyobb hangsúlyt kapott a Biztonsági Tanács, amelynek a külső veszély megakadályozása mellett az is feladata lenne, hogy „biztosítsa az állampolgárok alkotmányos jogait, a lakosság ökológiai védelmét, a gazdasági katasztrófa megakadályozását”. Vagyis igen széles felhatalmazást kapna a testület, amelyben ‘ a honvédelmi minisztérium, a bel- és külügy, a KGB és más hatóságok képviselői mellett tudósok és közéleti' személyiségek is helyet kapnának.
Az elnöknek alárendelt miniszteri kabinét létrehozásakor ma már nem tűnik valószínűnek, hogy ismét Rizskov kapná a kormányfői posztot. Georgij Sahna-zarov, Gorbacsov befolyásos tanácsadója is a kongresszus szünetében gyakorlatilag megerősítette az újságíróknak-, hogy Rizskov az ülésszakon távozni fog. Nem arról van szó, hogy lejáratta volna magát, csak új emberekiiék kell jönniük — mondta Sahnazatöv. Szavait altámasztani látszik Gorbacsov beszédének gazdasági része is, hiszen az ott kilátásba helyezett intézkedéseket Rizskov Is nyugodt szívvel végrehajthatná. Mindenekelőtt a mezőgazdasági vállalatoknak előírt jövő évi kötelező állami rendelésékről van szó, valamint a köztársaságok közötti élelmiszer-egyezmény aláírásáról, amelyet az elnök szerint már az ülésszak napjaiban meg kellene kötni. Az államfő egyéb-*1 kánt megismételte azt a javaslatát, hogy ugyancsak referendum döntsön a föld magántulajdonának a kérdésében — tekintetbe véve, hogy ennek lehetőségét a szombaton befejeződött orosz küldöttkongresszus már a föderáció törvényei közé iktatta, ez a visz-szalépés is azt a benyomást erősíti, hogy Gorbacsov a központi bürokráciára kívánja építeni az elnöki irányítás rendszerét.
Lambert Gábor
A külügyi szóvivő tájékoztatója
Januárban kerül az ET elé a lehetséges népvándorlás
A Külügyminisztérium szokásos hétfői sajtótájékoztatóján Hermán János szóvivő elmondta: 1991. január 24—25-én Bécsben, az Európa Tanács miniszteri értekezletet tart a kelet—nyugati népvándorlásról. Az MTI beszámolójából kiderül, a tanácskozáson az ET 24 tagállama mellett, megfigyelőként részt vesz Ausztrália, Bulgária, Csehszlovákia, a Szentszék, Jugoszlávia, Kanada, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és az Egyesült Államok. A résztvevők a többi között megvitatják a kivándorló és a valódi menekültstátus szétválasztásának kérdését, a vízumpolitika összehangolását, az együttműködést az illegális bevándorlás leküzdésében.
A szóvivő bejelentette: Katona Tamás államtitkár január 3-a és 7-e között egyiptomi látogatást tesz. Bejelentette továbbá: Ma-
gyarország diplomáciai kapcsolatot létesített Malawi Köztársasággal. Dél-Afrikát kivéve, valamennyi afrikai országgal diplomáciai kapcsolata van Magyar-országnak.
Katona Tamás tájékoztatást adott montevideói útjáról. Az UNESCO és a Pax-szervezet tanácskozásán való részvétele alkalmat adott arra is, hogy találkozzon a dél-amérlkai magyar emigráció képviselőivel. Katona Tamás elmondta: a magyar emigráció segítheti a magyar piac-gázdaság létrehozását. Nagy-bri-tanniai útjával kapcsolátban kiemelte: brit megítélés szerint jók Magyarország esélyei, hogy egykor elnyerje felvételét az Európai Közösségekbe.
Katona Tamás szólt arról is, hogy Magyarország egészségügyi csoport küldését tervezi az öbölbe.	.	*"í
Japán lapérlékelések szerint félmillió menekült érkezik hazánkba Katasztrofiilis helyzet ff felfigyel botáron
Tokióból jelenti az MTI: A Mainicsi Simbun című japán lap szerkesztőségi cikkében arról ír, hogy egyes becslések szerint mintegy tízmillió szovjet állampolgár fogja elhagyni a Szovjetuniót az utazási korlátozások enyhítése után.
A japán lap úgy véli, hogy a távozni szándékozók közül mintegy 500 ezer veszi útját Magyar-ország felé, Finnországba 2 millióan, Németországba és Csehszlovákiába 2—3 millióan, Romá-
(Folytatás a 2. oldalon)
ELLENVOKS
Valószínűleg nemmel szavazok a költségvetésre — mondja felszólalása után a képviselő. (Parlamenti összefoglaló -3. oldal)
A GAZDASÁGI KRÍZIS,
az újjáéledő konzervativizmus, a civil társadalom erőtlensége, a nők csalódása és félelme egyaránt azt sugallja, hogy csak egy választásuk van, a visszatérés a családba. (A nők elnémultak — 5. oldal)
FELFEDTE KILÉTÉT
Gál Zoltán, aki tavaly decemberben, Végvári őrnagy segítségével, a riporter Lovas Zoltánnal felvételeket készített a hírhedt III III-as csoportnál. Egy könyvbemutatón ismerkedhettünk meg vele. (Megszólal a Duna-gate-film operatőre — 7. oldal)
SPORTMINISZTEREK
TALÁLKOZNAK
jövő év áprilisában Budapesten. A munkaülés témája a páneurópai sportegyüttműkö-dés lesz. (Írásunk a 9. oldalon)
Hungária-
villaniosgiűrű
Száz év óta nem készült ilyen alapvető, az egész Budapestet érintő városrendezési terv — mondta II. A. Codd. a Ganz-Hunslet vezérigazgatója hétfőn azon a sajtótájékoztatón, melyen egy „magánvillamos’’, a Hun-gária-villamos koncepcióját ismertették.
Budapest mai arculata ugyanis a millenniumi ünnepségekre való felkészülés és az I. világháború kitörése között alakult ki, az akkor legmodernebbnek számító gyűrűs-sugaras városrendezési tervek szerint. Azóta sem alakult ki egységes város-rendezési koncepció, s hibát-hibára halmozva jött létre a jelenlegi közlekedési és környezetvédelmi katasztrófahelyzet. Ugyanakkor a belváros túlzsúfolttá vált és a beruházni kívánó hazai és külföldi tőke számára hiányoznák az előkészített területek, illetve olyan zónák, ahová a belvárost mentesítő kereskedelmi, szolgáltató, adminisztratív funkciók telepíthetők lennének. Az ilyen zónák létrehozásánál először a közlekedési hálózatot kell kialakítani, és erre a főváros eddigi szerkezetéből következően egy új körgyűrű kialakítása a legmegfelelőbb. Az új gyűrű nyomvonala a már meglévő — Óbudát a Thököly úttal összekötő — 1-es villamoshoz csatlakozna a következő útvonalon: Könyves Kálmán körút— Ferencvárosi i pályaudvar—Csepel északi csúcsa—Hengermalom utca—Kelenföldi pályaudvar— Sasad virágpiac; így közvetlen és gyors közúti és tömegközlekedési kapcsolatot teremtve a III., XIII., XIV., X.. IX., XXI., XI. kerületek között. A tömegközlekedést villamossal oldanák meg a viszonylag alacsony beruházási költségek és környezetvédelmi szempontok miatt és mindehhez a járműveket a Ganz-Hunslpt , biztosítaná. A koncepció kidolgozói szerint —, s ebben van a Hungária-villamos tervének legnagyobb újdonsága —, a vállalkozásuk önfinanszírozó lenne, azaz nem szorulna költségvetési támogatásra.
A mintegy 15 kilométeres hosz-szúságú új szakasz döntően beépítetlen vagy rosszul hasznosított területeken vezet keresztül. Az itt lévő ingatlanok árai a Hungária-gyűrű megépülése után a mostaninak akár tízszeresét is érhetik, ezért az ezen a területen telkekkel rendelkezők (bankok, vállalatok, magánszemélyek, önkormányzatok) érdekeltté válnak a Hungária-villamos koncepció létrejöttében és külföldi, valamint magántőke bevonásával a vállalkozás önfinanszírozóvá válhatna. Ennek érdekében létrehozták a Hungária-villamos Rt.-t.
(s. z.)