﻿/
Ára:
0.50
forint
Magvar Nemzet
Szerda
1990
deeember 19.
Lili. évfolyam
297. wtím
ALAPÍTOTTA: PETHÓ SÁNDOR
Tizenhat külügyminiszter Brüsszelben
A NATO kész támogatni a kelet-európai reformokat
Bagdad csak az Öbölről nem tárgyal, Washington elutasítja a félmegoldásokat
A külpolitikai helyzet
AZ ÖBÖL-VALSAG még a Közép- és Kelet-Európához való viszonyánál is fontosabb témának bizonyult az Atlanti Tanács kedden véget ért ülésén. A 16 NATO-ország külügyminisztere azért gyűlt össze év végi számvetésre, hogy megvitassa a Varsói Szerződés felbomlása nyomán szükségessé váló belső átalakulás kérdéseit, s hogy lefektesse a volt szocialista országokhoz fűződő új kapcsolatok alapjait. A legutóbbi londoni csúcsértekezlet szellemében a tanács a NATO együttműködési és támogatási szándékát hangsúlyozta, s az idők változását jelzi, hogy a záróközleményben a Varsói Szerződésre immár utalás sem történt. A jövendő európai biztonság három pillérének az atlanti külügyminiszterek a NATO-t, az Európai Közösséget és a EBEÉ-t tekintik, a bécsi megállapodással kapcsolatban azonban a ratifikálás előfeltételének nevezték a szerződésben szereplő adatokkal és annak értelmezésével kapcsolatos szovjet magatartás megváltoztatását. James Baker sajtóértekezletén ugyanakkor kitűnt, hogy NATO-körökben nem a szovjet politikai vezetőséget okolják a megtévesztő tájékoztatásért, hanem inkább némely konzervatív tábornokok manőverére gyanakszanak.
SEMMIFÉLE RÉSZMEGOLDÁSBA NEM MENNEK BELE a NATO-országok az öbölben — emellett foglalt állást az Atlanti Tanács nyilatkozatában azután, hogy Bakér megosztotta a szövetségesekkel abbéli aggodalmát, miszerint Irak az ellentábor egységének megbontása végett esetleg a január 15-i határidő táján részleges visszavonulást hajt végre. Az Egyesült Államok továbbra is elutasít minden bagdadi manipulációt, amely az ENSZ BT-határozat megkerülését célozza — szögezte le a brüsszeli sajtótájékoztatóján a State Department gazdája, aki elismerősen szólt arról, hogy Nagy-Britannia és Franciaország növelte erőit a válságövezetben. Előzőleg George Bush — annak a 28 országnak a nagykövetét fogadva, melyek részt vesznek az Irak elleni koalícióban — közölte, hogy továbbra is hajlandó tárgyalni Irakkal, amennyiben sikerül megállapodni kölcsönösen alkalmas időpontban. Erre persze, mindinkább úgy fest, vajmi kevés kilátás van; Húszéin pusztán az öbölről nem óhajt Bakerrel alkudozni, közölte a bagdadi elnök a török televízióban. A hosszú közel-keleti békéltető , kőrútjának kilencedik állomására, Tuniszba érkezett algériai államfő is csupán arról számolhatott be az újságírónak: útjának eddigi eredménye nem egyéb, mint hogy jobban megértette az Öböl-krízis körülményeit. A brüsszeli NATO-érte-kezleten egyébként ismételten felvetődött a NATO tulajdonképpeni illetékességi területén kívüli fellépésének a lehetősége. Wörner főtitkár és Baker egyaránt azt emelték ki, hogy kielégítő az alapokmány ama passzusára való hivatkozás, amely szerint a szövetségnek bármely tagállamát fenyegető veszéllyel szemben garanciát kell nyújtania. A NATO illetékességi körén kívüli szerepvállalása ellen érvelve Eyskens belga külügyminiszter még hétfőn azzal érvelt, hogy ez csak a Kreml-beli „héják" malmára hajtaná a vizet azt követően, hogy Gorbacsov hozzájárult az egyesült Németország NATO*-tagságához.'
KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPAT ÓVTA az amerikai külügyminiszter brüsszeli sajtóértekezletén attól, hogy az 1989—90-es áttörést 1991-ben hanyatlás, a demokratikus átalakulás és a piacgazdaság felé történő haladás lefékeződése kövesse. Erre annál is nyomosabb indoka lehet a Nyugatnak, mivel újabb és újabb szakértői tanulmányok jósolnak gazdasági menekültáradatot, ha nem javul gyorsan az érintett államok, mindenekelőtt a Szovjetunió, Lengvelország és Románia gazdasági teljesítménye. Egy most közzétett francia demográfiai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy az évtized közepére a munkanélküliek száma e három országban meghaladhatja a 45 milliót, főként az újonnan munkát keyeső korosztályok között, s ezek egy része megpróbálhat legálisan vagy illegálisan Nvugat-Európába települni. A France-Soir által ismertetett dolgozat megállapítja, hogy a legkisebb mértékben Magyarországot és Csehszlovákiát sújthatja olyan gazdasági romlás, amely távozásra késztethetné a lakosság nagy csoportjait. A hét elején az Európai Közösség gazdasági és pénzügyminiszterei amúgy a római csúcs Kelet-Európára vonatkozó határozatéinak gyakorlati megvalósításáról tárgyaltak, s egyebek mellett megállapodtak a Szovjetuniónak szóló élelmiszer-adomány finanszírozásáról. A Nemzetközi Valutaalap jelentése viszont erre a következtetésre jut: a teljesen szétzilált szovjet gazdaság jelenleg nincs abban az állapotban, hogy fel tudja használni nagyobb meny-nyiségű nyugati pénzügyi segélyt, nem oda áramlik, ahol hatékony lehetne. Az élelmiszerek és a fogyasztási javak növekvő hiánya csupán láthatóvá teszi egy olyan rendszer bénaságát, amely már nem működik és nem is működhet — fogalmaznak az IMF szakértői, akik a Szovjetuniónak elsősorban technikai jellegű segítséget ajánlanak.
ÍV. L.)
A/, Atlanti Tanár* fiirwkw/.lrmrn.vr
Nem okozhatnak új megoszlási a gazdasági különbségek Európában
Taiár
A témához illő, már-már „kötelező” zsurnalisztikái túlzásokat leszámítva, az év vége felé közeledve, bizton állítható: Magyarországon naponta majd tízezer (!) bűncselekményt követnek el, legalábbis, ha az idei statisztikákat összevetjük a nemzetközi gyakorlatban elfogadott — tízszeres — látenciaszorzóval.
Mégis: a büntetőjogászok között érthető módon felvetődik az a kérdés, hogy a modern állam képes-e megfelelni a totális bűnüldözés szépen hangzó, deklarált ígéretének, a kriminális tett továbbra is — kivétel nélkül — nem magán-, hanem közjogi, társadalmi sérelem-e? A valóság a jelek szerint némiképpen túllépett a legalitás-opportunitás fogalmai körül kialakult évszázados retorikai szópárbajon, s a felderítetlen, illetőleg a hatóság tudomására sem jutott bűntettek puszta léte, aránya illuzórikussá tette az állam büntető igényének megszorítás nélküli érvényesítését.
A minap ^megtartott tudományos tanácskozáson — amelynek témája az ügyész jövendő büntetőeljárási szerepe volt —, ez úgy fogalmazódott meg: a közérdek maximalizálása aktahegyekhez, csődhöz, s végső soron elkerülhetetlenül törvénysértésekhez vezet. Ügy tűnik, lassan mindenképpen véget ér a bűnüldözés állami monopóliumának és mindenáron való kötelezettségének megroppant, utópiába illő egységének korszaka.
Súlytalan tettek miatt értelmetlen mozgásba hozni a bűnüldözés nehézkes, költséges monstre gépezetét, s az ügyésznek meg kell kapnia a lehetőséget arra, hogy adott esetben deklarálhassa az állam büntetőigényének hiányát, anélkül, hogy a bíróságra tartozó feladatokat „sajátítana” ki.
Az ügyészi megrovás kétségtelenül nem tartozik a legfele-lősségteljesebb, legbriliánsabb szakmai ismereteket igénylő közvádlói döntések közé, de a bíróságok útján való kizárólagos igazságszolgáltatás XXI. századi „hangszerelésben” any-nyit biztosan jelent még, hogy a tettért járó következményről csak az igazságszolgáltatás dönthessen.
Az ügyész majdani eljárásjogi szerepével kapcsolatos másik jogi „darázsfészek” a vizsgálóbírói intézmény rehabilitálásával kapcsolatos. Néhány éve, hazai szakmai körökben megjelentek azok a nézetek, amelyek — ellenzői szerint valamiféle jogi nosztalgiáhullám hátán — az 1896-os büntető perrendtartásban meghonosított vizsgálói rendszert kívánják visszacsempészni jogunkba. A tanácskozáson (is) meglehetősen sommás elmarasztalásban részesült ez a Nyugat-Európában a divatból kimenő jogintézmény, a referens szerint azért, mert: „nem képes olyan előnyöket nyújtani, amelyek ellensúlyoznák kétségtelen hátrányait”.
Eljárásjogunk szándékai szerint nemcsak az előzetes letartóztatás, hanem egyes nézetek szerint a titkosszolgálati eszközök alkalmazhatóságának eldöntését is szeretné bírói hatáskörbe utalni. (Ha ugyanis az ügyészség egy szervezeti változás következtében a végrehajtó hatalom részévé válik abszurddá válhat az a megoldás, hogy a végrehajtó hatalom voltaképpen önmagát ellenőrizze.)
A bíró azonban sem jelenleg, az előzetes letartóztatás kérdésében való állásfoglalásakor, sem a titkosszolgálati eszközök esetleges kontrollja során nem menekülhet meg az ügy rendőri logikájú megismerésétől, s ez rossz esetben valamiféle prekoncepcióhoz is vezethet.
Bállá Péter
A NATO-tanács brüsszeli üléséről kedden kiadott terjedelmes záróközlemény meg-métli a NATO londoni nyilatkozatának főbb megállapításait, áttekinti az azóta történteket, és — eltekintve az Öbölválságtól, amelyről hétfőn a külügyminiszterek külön nyilatkozatot adtak ki — foglalkozik több időszerű nemzetközi problémával.
A NATO a közleményben leszögezi: a szövetség országainak
erőfeszítéseket kell tenniük annak elkerülésére, hogy súlyos gazdasági aránytalanságok új megoszlásra vezessenek az európai földrészen. Ezzel kapcsolatban a tizenhatok üdvözlik a Közép- és Kelet-Európa országainak többségében megkezdett reformok eredményeit, és demokratikusan megválasztott kormányaik eltökéltségét az átalakulási politika folytatására.
— Tudatában vagyunk azonban azoknak a nehézségeknek is, amelyekkel ezek az országok e
vállalkozás során találkoznak. Üjra megerősítjük elkötelezettségünket megsegítésükre, és támogatjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek a 24-ek csoportján belül, és más sokoldalú érintkezések során születtek annak érdekében, hogy megoldhassák a piacgazdaságra való áttérés által támasztott problémáikat — hangoztatják a NATO-szövetsé-gesek.
A jövő kihívásairól szóló fejezetben az első helyen a tömeg-pusztító fegyverek és az élenjáró katonai technológiák elterjedésével járó veszélyeket emelik ki a közleményben. Amikor ezek a kockázatok és ezek a kihívások veszélyeztetik közös érdekeinket, gondolkodni fogunk azokon az egyéni vagy összehangolt akciókon, amelyek a körülményektől függően a leghatékonyabbak lehetnek — áll a közleményben.
Külön rész foglalkozik az európai szövetségések szerepének erősödésével. A cél ebben „a kezdeményezések és a felelősség teljes és igazságos megosztása1’ a szövetségesek között. Egy európai identitás jelentkezése a biztonság területén, és egy európai szerep a szövetségen belül, érde-
Irak nem hajlandó tárgyaló-asztalhoz ülni az Egyesült Államokkal, ha Washington ezen a megbeszélésen pusztán az öbölbeli válságra vonatkozó ENSZ-határozatokat akarja elismételni. Ezt Szaddám Húszéin iraki államfő közölte a török televíziónak adott interjújában — jelentették a hírügynökségek.
Már olvastuk ezeket a határozatokat, s el is utasítottuk azokat — mondta az iraki vezető, hozzátéve: azért nem megyünk az Egyesült Államokba, hogy ott parancsokat kapjunk. Húszéin az interjúban kérte Törökországot — Washington egyik legfőbb térségbeli szövetségesét —, hogy a válság békés megoldása érdekében gyakoroljon nyomást az amerikai vezetésre.
Az iraki külügyminisztérium szóvivője egyébként kedden az i rak i—ameri kai megbeszélésektől független tárgyalásokat sürgetett Bagdad és az Európai Közösség között. Az iraki illetékes bírálta a tizenkettek múlt heti, Bagdadot elítélő nyilatkozatát, ám reményét fejezte ki: az Európai Közösség álláspontja eltér majd az amerikaitól, mert „Európa érdekei nem egyeznek meg az arabellenes agresszív washingtoni tervekkel".
Tárik Aziz iraki külügyminiszter eredetileg egyesült államokbeli tárgyalásai után találkozott volna Rómában az olasz diplo-
Vatikánvárosból jelenti az MTI: „Mindenkinek — államoknak és egyéneknek egyaránt — tiszteletben kell tartania mások lelkiismereti és gondolati szabadságát. Nem szabad másokra rákényszeríteni saját igazságukat, mint kizárólagosat... A politikai és vallási türelmetlenség a béke egyik legnagyobb veszélyeztetője
kében áll az európai országoknak, és erősíteni fogja az atlanti szolidaritást. A tizenkettek római csúcsértekezletének az európai integrációs folyamat biztonsági vonatkozásaira való utalásaival kapcsolatban a közlemény hangsúlyozza azt, hogy a két szervezet átalakulásának egymást előkészítő és áttekinthető jellegét biztosítani kell.
A biztonság fenntartása nem képzelhető el csak katonai eszközökkel, szögezik le, kifejtve a londoni nyilatkozatnak a politikai együttműködésre vonatkozó részeit, és az ott körvonalazott katonai doktrínát, a hagyományos és nukleáris erők megfelelő együttesének megőrzését a biztonsági követelményekkel összeegyeztethető legalacsonyabb szinten.
Részletesen szól a záróközlemény a szövetség leszerelési és politikai naptáráról. A szövetségesek a hagyományos leszereléssel kapcsolatos megállapodás- ratifikálásának lényeges feltételeként utalnak árra, hogy a Szovjetunió megfelelő időn belül ren-dezzze a szerződés adataival és értelmezésével kapcsolatos problémákat.
mácia irányítójával. Bár bagdadi részről közölték hogy Aziz az amerikai út elmaradása esetén is szeretne Rómába utazni, az Európai Közösség külügyminiszterei ezt — épp keddi, brüsszeli megbeszélésükön — elutasították, s leszögezték: csak akkor fogadják Azizt, ha már sor került a washingtoni megbeszélésre.
Az Egyesült Államok továbbra is elutasít bármiféle részleges iraki kivonulást és minden bagdadi manipulációt, amely az ENSZ által a Kuvaitból való teljes kivonulásra megszabott január 15-i határidő megkerülésére irányul, szövetségeseitől pedig azt várja el. hogy ugyanezt az üzenetet közvetítsék Irak megbízottaival való bármilyen érintkezésük során — szögezte le nagy erővel és több kérdésre is válaszolva a NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozóját követő sajtóértekezleten James Baker amerikai külügyminiszter.
A szövetségesek hétfőn egyébként kemény hangú nyilatkozatban adták Szaddám Húszéin tudomására, hogy a békés megoldás elengedhetetlen feltétele — ami más szavakkal annyit jelent, hogy a háború elkerülésének egyetlen módja — Irak Jeljes kivonulása Kuvaitból éi az ország törvényes kormányának visszaállítása. A NATO-országok nem mennek bele semmiféle rész-megoldásba — hangoztatlak.
ma a világon." — Ezek a központi gondolatai II. János Pál pápa szokásos újévi békeüzenetének, amelyet kedden hoztak nyilvánosságra a vatikáni sajtóhivatalban.
Az üzenet, amelyet eljuttatnak valamennyi államfőhöz, ezzel a
(Folytatás a 2. oldalon)
NEM GONDOLKODOTT NEMZETBEN
a magyar honvédelem koncepciója az elmúlt negyven évben.
(Hadügyeink — 2. oldal)
A HÚSÁREMELÉS MÉRTÉKE
nem hivatalos információn alapszik, hanem magánkalkuláción. (Hazai napló — 3. oldal)
HITTANT IS TANÍTHATNAK.
de nem papok a volt Veszprémi Vegyipari Egyetem közeljövőben induló világi teológus szakának hallgatói. (Egy kar nem kar — 4. oldal)
ABORTUSZMENTES
SZÜLÉSZET
létesül egyházi közreműködéssel. (Szülészek az életért —
5.	oldal)
AZ ÚJ ELIT
egyre nagyobb szeleteket hasít ki magának az össznépi tortából, pedig az állampolgárok
esélyegyenlősége a gazdaságban a legfontosabb. (A verseny kuszasága — 5. oldal)
Világkiállítási
pályaművek
Nem mindennapi kiállítást nézhetnek meg az érdeklődők az Operaház aulájában ma délelőtt tíztől este hat óráig. A világkiállítási programiroda mutatja be azokat a munkákat, amelyeket az általa meghirdetett ötletpályázatra küldtek be a különböző, hazai és külföldi tervezőcsoportok. Az alkalom azért kivételes és egyedi, mert a nagyközönség most szembesülhet először azokkal az elképzelésekkel, melyekről már annyit hallott.
Miként a bemutató tegnapi sajtótájékoztatóján elhangzott, a szakemberek előzetesen hét napon ót tételesen értékelték a beérkezett harminc pályázatot, s azok csak ezt követően kerültek a zsűri elé, amely hatot választott ki közülük továbbtervezésre.
A világkiállítás alapos előkészítésére egyébként is jellemző a pályázati rendszer, az elsőt egy esztendővel ezelőtt írták ki. a hely kijelölésére. A műszaki kérdések kapcsán derült fény arra. hogy a szóba jöhető lágymányosi és csepeli terület az infrastruktúra fejletlensége miatt nehezen lenne kiszolgálható, ezért márciusban új koncepció született, mely a finanszírozással együtt kívánja megoldani a világkiállítás kérdését.
Az Expo színhelyének kiszemelt, több mint hárommillió négyzetméternyi dél-budapesti terület fejlesztésére mindenképp szükség van, ezért a pályázati kiírásban arra hívták fel a tervezők figyelmét, hogy olyan elképzeléseket nyújtsanak be, amely a régió ezredfordulóig megvalósítható karakterét mutatják be. A világkiállítás, mely a Duna vonalára, és a folyam két partjára szerveződik, e koncepcióba mintegy elöhasznosításként illeszthető be.
Három csoportba sorolta a zsűri ■ a pályaműveket. Az elsőbe azok tartoznak, amelyeket megvételre, egyben továbbhasznosí-tásra ajánlottak. Rangsorolás nélkül, e kategóriába került Nagy Béla 5-ös, Gerö Balázs 8-as, egy amerikai tervezőkollektíva 17-es, Michel Makary 21-es, Szerényt Győző 24-es, valamint Szenczi Ottó és társaik pályamunkája.
Megvételre ajánlotta a zsűri Giorgio Lombardi, Mányi István, Polonyi Károly, Bálint Imre. Lajos Héder és társaik munkáját, további három pályázónak pedig költségtérítést ítélt meg.
Arról, hogy a Budapest déli részével kapcsolatos beruházással a magyar, az amerikai, illetőleg a francia tervezők, beruházók, pénzintézetek közül mely csoportot bízzák meg. májusban várható döntés. .
(». w.)
Húszéin az ENSZ-halározaiokal m*m kívánja megvitatni a Fehér Házzal
A NAT©“S#.ttv«*tsógos«“k hajthatatlanok
A politikai türelmetlenét'!* veszélyezteti a békét
— fij*rrlnu‘/.tet II. János l*á! újévi üzenetében