﻿.ALAPÍTOTTA: PETHÓ SÁNDOR
Washington „papirtigrissé” válhat az Öbölben
Az Egyesült Államok arab megoldástól tart
A Pentagonale-csoport fellépése az EIVSZ kisebbségi vitájában
A külpolitikai helyzet
KÍNOS HELYZETBE kerülne az Egyesült Államok, ha januárban az ultimátum lejárta előtt Húszéin meggondolná magát, s kivonulna Kuvait területének nagy részéről. Egy esetleges arab különalku, részleges iraki visszavonulás, amelyről Sadli Bendzsedid algériai elnök és Husszein jordán uralkodó tárgyalt legutóbb az iralki elnökkel, nehéz helyzetbe hozná az amerikai kormányt, vélik washingtoni kommentárok. A CBS amerikai tévétársaság értesülései szerint Szaddám azért húzza a tárgyalásokat Washingtonnal, mert titokban arab megoldással próbálkozik. Kuvait legszorosabb szövetségesei is arra beszélik rá az ország volt uralkodóját, hogy engedje át Bagdadnak a két ország határán fekvő vitatott olajmezőt, és két sziget átadásával biztosítson Iraknak tengeri kijáratot. Ha ez megvalósulna, Húszéin arab határvitának minősíthetné a konfliktust. Irak büntetlen maradna agressziójáért, mert Nagy-Britannián kívül valószínűleg senki sem állna ki tovább az Egyesült Államok mellett, és Washington „papírtigrisként” állna a világ előtt. Az elemzések szerint a megoldás Bagdad kezében van, s Húszéin több adut tart a kezében jelenleg, mint Bush, aki ismét hangoztatta eltökéltségét, hogy érvényt szerezzen az ENSZ határozatainak, s egyúttal megnyugtatta a mind idegesebb amerikai közvéleményt, hogy az esetleges háborút nem lehet majd Vietnamhoz hasonlítani, és nem kell elhúzódó hadműveletektől tartani. Közben Londonban nyilvánosságra hozott jelentésében az Amnesty Inter-nacional nemzetközi emberi jogi szervezet beszámol arról, hogy az iraki megszálló csapatok több száz embert, köztük gyerekeket, kínoztak meg és öltek meg, míg több ezret letartóztattak.
GORBACSOV MEGMENTESET szolgálják, s nem igyekeznek helyes irányiba befolyásolni a szovjet .politikai döntéseket a Nyugat erőfeszítései, az élelmiszersegélyek és a hitelek, állapítja, meg kommentárjában a The Independent című londoni lap. A lap szerint a segély annak a következménye, hogy Bonn biztosítani akarja Gorbacsov jövőjét, mert csak ez szavatolja, hogy a szovjet csapatokat kivonják Németországból. Csakhogy az akció politikai tévedés, írja az Independent, s Európa támogatni fogja a Szovjetunió fennmaradását a jelenlegi állapotában anélkül, hogy bárki is hinne annak életképességében. A kontinens fél a Szovjetunió felbomlása nyomán várható megrázkódtatásoktól, ám a segélyezési politika bukásra van ítélve, mert a Nyugatnak nincsenek meg az eszíközei a birodalom összetartására, s be kell látni, hogy csak terrorintézkedések tarthatják fenn a hatalmas országot, s az élelmiszercsomagok nem fogják meggyőzni a köztársaságokat ennek hasznosságáról. A második világháború utáni fellendülést megalapozó IWarshaíí-segélyhez hasonló összehangolt és nagyméretű nyugati segélynyújtást követel ellenben a The Guardian Kelet-Európa számára. A lap szerint a Szovjetunión kívüli volt s cialista országok adóssága jelenleg 80 milliárd dollár, s ez négyszer több, mint a Nyugatról várható összes segély. Ebből az tűnik ki, hogy a Nyugat kevésbé segíti az új kelet-európai demokráciák erőfeszítéseit, mint egykor a kommunista kormányzatok gazdasági kalandjait.
ŰJ POLITIKAI EGYENSÚLY megteremtésére van szükség Magyar-országon, vélekedik a Libération, az elmúlt hét eseményeit kommentálva. A politikai kép átalakulóban van, s a bírálatok, amelyek elsősorban a kormánykoalíció pártjait érik, a Fidesz kivételével a többi pártot sem kímélik. A lakosság zavarodott, mert nincsenek kész politikai receptek a megoldásra. A francia lap az MDF hét végi kongresszusáról tudósítva megállapítja, hogy a demokrata fórum „egyre inkább konzervatív irányzatúvá" válik és „a liberálisokat partvonalon túlra szorították”. Kárörvendő, gúnyos hangú írásban foglalkozik a hazánkban zajló változásokkal a Pravda. Az SZKP központi lapja megjegyzi, hogy nem sikerült az „állampárt" vezetőivel való leszámolás, s az „Antall-modell” egyelőre csak nagy nehézségek árán valósul meg. A lap úgy ír az ország gazdasági helyzetéről, mintha annak egy része nem is a Szovjetunió hatalmas nehézségeiből és az általa fenntartott KGST összeomlásából eredne. A moszkvai lap felteszi a kérdést: idáig Magyarországra esett a közép-európai külföldi tőkeberuházásók fele, de vajon így lesz-e ez a jövőben is? Mindezek mellett megjegyzi, hogy egy szabad, gyorsan fejlődő politikai és gazdasági szempontból is szilárd Magyarország ugyanannyira fontos a Szovjetuniónak, mint egész Európának.	(S. G.)
A szovjet szakértők mégis elhagyhatják Irakot
Francia rsapalerősílések indullak az Öbölbe
Privát
Lehet privatizálni — döntötte el szeptemberben az Ország-gyűlés, amikor elfogadta az erről szóló törvényt. A privatizáció azóta is áll, ott, ahol tartott a „régi” rendszerben. Az üzletek esetében legalábbis nem sok történt. Dúl a vita, kapja-e vissza valaha államosított vegyesboltját, patikáját az, akitől elvették, vagy mégsem jár neki, csak erkölcsi kártérítés; valamint honnan szerezzen indulótőkét leendő boltja megvásárlásához valaki. Elméletileg ugyan már lenne honnan: létrejött az Egzisztencia Alap, a született refinanszírozási konstrukció is, ám gyakorlatilag ezekből manapság még nem lehet pénzt kicsiholni.
Maradt tehát, mint eddig: a magyar lelemény. Most, karácsony előtt, ékes példái láthatóak az utcákon. A privatizálás ösztönös módozatai valósulnak meg a legelképesztőbb variációkban. A kiskörúton például egy kapu alatt ütötte föl asztalát a dezodorárus. Azért a kapu alatt, hogy ne essen a fejére a hó, valamint a népes érdeklődő közönségnek ne térdig a latyakban állva kelljen válogatnia a Fa-sorozat különböző színű testápolói és hajsamponjai között. Mindössze nyolcvan forinttal adja drágábban a kedvelt készítményeket, mint vele szemben, az illatszerboltban kapható, de privát az privát, néki is meg kell élni valamiből.
” Az ajándékért tülekedő, válogató pestieknek már a szemük sem rebben, ha délelőtt tízkor azt látják a nagykörúton: megáll egy kopott Zastava, kirámol belőle egy kucs-más férfi egy komplett satupadot és néhány tucat karikára fűzött nyerskulcsot, s azon melegében megkezdi kulcsmásolói tevékenységét. Kuncsaft akad bőven, az üzlet megy. Hiába, a maszek munka sokkal jobb, mint az állami, s legalább nem kell Mister Minit-nél sorban állni a nagyáruházak földszintjein, ahol egyébként is annyian vannak, hogy mozdulni sem lehet. Árulnak privátként piacok előtti tereken petrezselymet és. ezüstróka sapkát, öngyújtót és fonott kosarat, olcsó konyakot és cigarettát — már lassan csak a szaharin és tűzkő hiányzik a „maszek” árulistáról, amire legalább nosztalgiával emlékezhetnének azok, akik a háború után már egy rendszerváltást átéltek.
Pedig nagyon jó lenne megindítani hivatalos formájában is a privatizációt, mert közben elfogynak az üzletek, amelyeket privatizálni lehetne. A vállalatok eddig is rejtegették eladó üzleteik listáit. Amelyiknek módja volt rá, már régen részvénytársaságot alakított bolthálózatából. A vagyonügynökség legföljebb a részvényekre tehetné rá a kezét, ám ezt megelőzendő megkezdődött az rt.-k kft.-sítése. S ezzel — mint a privatizációval foglalkozó minisztériumi szakember szellemesen megjegyezte — az állami vagyon a társasági törvényből gyártott varázsdoboznak még mélyebb fiókjába kerül.
Ami igaz, az igaz: nem kapkodtuk el eddig a privatizációt. Mint a földtörvény és még néhány alapvetően fontos jogszabály megalkotását s megvalósításának megindítását sem. Pedig előszeretettel érvel minden gazdaságtudós és pártember azzal: csak a privatizáció segítségével húzhatjuk ki a kátyúból az egyre inkább belefe-neklő szekeret.
Ha ez így halad, nincs más hátra, mint államosítani a dezodorárus asztalát, hogy majd lehessen valamit privatizálni...
Rác* Judit
Washingtonból jelenti az MTI: Egy hónappal az ENSZ-határidő lejárta előtt az amerikai kormány attól fél, hogy Irak Kuvaitból vaip részleges kivonulással, a kérdést arab határvitának minősítve okoz további súlyos gondokat — írta szerdán a The New York Times. A lap szerint ez az aggodalom van George Bush elnöknek és minisztereinek az elmúlt napokban tett nyilatkozatai mögött. Washington attól tart, hogy Szaddám Húszéin iraki elnök januárban, röviddel az ultimátum lejárta előtt „drámai nyilatkozatot” tesz, miszerint kivonul Kuvait területének túlnyomó részéről. Ilyen bejelentés rendkívül bonyolítaná a helyzetet — idézte a lap az amerikai hírszerzés egy vezetőjét —, hiszen Irak büntetlen maradna agresz-sziójáért, az Egyesült Államok pedig „papirtigrisként" állna a világ előtt.
Kemény páncéloscsatákra számít a sivatagban, jelentős veszteségekkel — mondotta a The Washington Postnak Walter Boomer, az öbölbe vezényelt 90 000 amerikai tengerészgyalogos parancsno-
ka.	A The Wall Street Journal szerint amerikai kormánykörök nem hivatalosan sürgették Izraelt: tartsa magát továbbra is távol az iraki viszálytól, mert Bagdad — katonai konfliktus esetén — megkísérli majd bevonni, hogy megbontsa az amerikai—arab szövetséget. Az izraeli katonai hírszerzés illetékese elmondotta a lapnak: rakétatámadás esetén lecsapnának iraki rakétatámaszpontokra, ha viszont vegyi fegyverrel támadnának a lakosságra, bombáznának bagdadi célpontokat. A lap szerint egyébként az amerikai kormány végül is úgy döntött: az öböl-válság után nem hagy haderőket a térségben, ha-
nem arra fog törekedni, hogy az ENSZ tervezett békefenntartó erői nagyrészt arab katonákból álljanak. Legfeljebb kisebb amerikai légierő maradna Szaúd-Arábiá-ban, és nagyobb mennyiségű fegyvert, lőszert raktároznának ott.
Az MTI Kaliróból jelentette, hogy a szaúd-arábiai Rijádiba érkezett szerdán Riohard Cheney amerikai védelmi miniszter és Colin Powell tábornak, vezérkari főnök, hogy az ENSZ BT által Iraknak megszabott ultimátum lejárta (január 15.) előtt nem egész egy hónappal a helyszínen ellenőrizze az Öböl-térségbe küldött amerikai csapatok harcikészültségét, és katonái egyeztetőtárgyalásokat folytasson a szaúdi kormány és hadsereg vezetőivel.
A spanyol kormány támogatja az Irak és Kuvait közötti vitás kérdésekről folytatandó kétoldalú tárgyalások gondolatát — adta hírül az MTI. E megbeszéléseket azonban csakis akikor pártolná, ha Irak feltétel nélkül kivonulna a megszállt Kuvaitból. A spanyol kabinet fenti álláspontjáról Francisco Femandez Ordöiiez külügyminiszter tájékoztatta szerdán az ország parlamentjének képviselőit.
Irak kész engedményeket tenni Kuvait kérdésében, de csak azt követően, hogy sikerül véglegesen megoldani a palesztin problémát — közölte az AFP. Ezt Szaddám Húszéin iraki államfő jelentette ki a török televíziónak adott interjújában. (A beszélgetést szerda este közvetíti az ankarai tv, de az interjú egyes részleteit a társaság már előre nyilvánosságra hozta.)
Az iraki elnök hangoztatta: akik az ENSZ BT határozatainak tiszteletben tartását követelik, azoknak mindenekelőtt a palesztin problémát kellene rendezniük. Nem szabad kettős mércével mérni — mondotta, hozzátéve.
hogy ezt követően Bagdad is kész lenne engedményekre a „19. iraki tartomány” (azaz Kuvait) ügyében.
Elindultak Szaúd-Arábiába az első francia csapaterősítések — adta hírül Párizsból az MTI. A jelenleg mintegy hatezer főnyi francia erőt még az ENSZ BT által Iraknak megszabott határidő, január 15-e előtt 10 ezer főre kívánják növelni. Az első szállítmánnyal nehézlövegek és nehézharckocsik indultak útnak. A csapaterősítés keretei között további helikoptereket és harci repülőgépeket is Szaúd-Arábiába vezényelnek.
A hivatalos indoklás szerint az erősítésre azért van szükség, mert a francia csapatok csak így tudnak adott esetben támadó hadműveletekben is részt venni, jelenlegi összetételük csupán védelmi feladatok ellátására teszi alkalmassá azokat.
A Reuter bagdadi értesülése szerint Irak engedélyezi az Irakban dolgozó szovjet teehnikusok-n&krhogy még szerződésük lejárta előtt elhagyják az országot. Ezzel kapcsolatban a bagdadi rádió kedden idézte Husszein Kamii iraki ipari minisztert, aki Vlagyimir Mordvinovval, a szovjet külgazdasági miniszter első helyettesével tárgyalt Bagdadban.
Iraki szovjet nagykövetségi tisztségviselők elmondták, hogy Vlagyimir Mordvinov a szovjet szakemberek távozásáról tárgyal. A szakemberek többsége az ENSZ-szankciók következtében lényegében megbénult olajiparban dolgozik.
Jevgenyij Primakov szovjet különleges megbízott kedden a TASZSZ hírügynökségnek elmondta, hogy a szovjet szakemberek távozását „technikai” problémák akadályozzák. Hozzátette, hogy mintegy ezren a maradás mellett döntöttek.
za e jogokat, különös tekintettel arra, hogy a kisebbségekhez tartozók szabadon megőrizhessék, kifejezhessék és fejleszthessék etnikai, kulturális, nyelvi, vallási azonosságukat. A Pentagonale országai remélik, hogy a közgyűlés további késedelem nélkül, hamarosan elfogadja a kisebbségi jogokról szóló nyilatkozatot, amelyet az illetékes albizottság tizenkét évi munka után kidolgozott” — mondotta Erdős André.
Az ENSZ-közgyűlés emberi jogokkal foglalkozó bizottságában idén negyvenkét év után először került napirendre a kisebbségi jogok védelme. Ukrajna határozati javaslatot terjesztett elő, amely szorgalmazta az említett nyilatkozat mielőbbi elfogadását, a fejlődő országok többsége azonban korainak tartotta a kezdeményezést. Ezért a bizottság úgy döntött, hogy a javaslat megtárgyalását a közgyűlés következő ülésszakára halasztják. Ilyen előzmények után döntöttek úgy — magyar kezdeményezésre —, a Pentagonale országai, hogy ezúttal először ebben a kérdésben állnak ki közösen az ENSZ-ben.
olyan „nagy nevek” is felszólaltak, mint Borisz Jelcin oroszországi parlamenti elnök, Nyikolaj Rizskov kormányfő. Az elnöki hatalom kiszélesítésével foglalkozó
(Folytatás a 2. oldalon)
AZ ELLENZÉK JELÖLTJE
is lehetne a pénzügyminiszteri poszt várományosa, legalábbis a parlamenti bizottságokban annyi jó szót szóltak róla az oppozició képviselői. (A költségvetési és a gazdasági bizottság támogatja az új miniszterjelölteket — 3. oldal)
80 SZÁZALÉKKAL DRÁGUL A VONATJEGY
februártól, az állami támogatás csökkenése és az energiahordozók áremelkedése miatt.
(Vasúti törvény híján nem tud fejleszteni a MÁV — 3. oldal)
A KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI EGYETEMHEZ
kéri Soros György támogatását Mécs Imre mint a kecskeméti universitás alapítványának egyik kurátora. (Nyílt levél — 6. oldal)
Európai színvonal
Személyi Orvosi Szoigálal
Valamikor, ősidőkben, természetes dolog volt a háziorvos. Bizonyos tiszteletdíj fejében látta el munkáját. Az elmúlt évtizedekben az általános és elvben ingyenes állami egészségügyi szolgálat felvállalta ezt a tevékenységet, hogy milyen eredménnyel, azt jól tudjuk... Napjainkra kialakult egy, a mai kor színvonalának megfelelő társasmagánvállalkozás, amelyik ismét kínálja a háziorvosi szolgáltatást is, természetesen tiszteletdíj fejében.
Dr. Felkai Péter volt a kigon-dolója és következetes megvalósítója a Személyi Orvosi Szolgálat Kft.-nek, mely tegnap óta hivatalosan is működik. A fiatal szakember már belekóstolt a vállalkozói életmódba* hiszen létrehozója és működtetője volt egy egészségügyi műszer- és eszközkereskedelmi társaságnak is. De nagy álmát — kialakítva az üzleti, illetve szakmai kapcsolatot a nagy hagyományokkal rendelkező dán Falck céggel, valamint az időközben társtulajdonossá vált Fővárosi Taxi Vállalattal —, létrehozta a nyugat-európai színvonalú háziorvosi szolgálatot. Az alapszolgáltatás — meghatározott éves díjtétel fejében — a különben többé-kevésbé egészséges páciensek rizikófaktorainak feltárását, nyilvántartását jelenti, s egyben a hozzá kapcsolódó egészségügyi tevékenységet, a folyamatos készenlétet. Ez utóbbiakhoz kitűnően felszerelt Mercedes márkájú mentőautók állnak rendelkezésre, s a megállapodásoknak megfelelően a kórházi háttérről is gondoskodnak.
Tegnap írta alá a know-how-t is adó dán céggel a megállapodást a Személyi Orvosi Szolgálat Kft. két magyar tagja, s ettől kezdve mind az alap- — tehát a háziorvosi — ellátást, mind a folyamatos szolgáltatást, mind a mentéssel összefüggő összes tevékenységet nyújtja a cég a lakosságnak, a dolgozóik biztonságáért áldozni hajlandó vállalkozásoknak, és vállalatoknak, a diplomáciai testületek munkatársainak, a tartósabban hazánkban élő külföldi üzletembereknek, illetve cégeiknek.
A népjóléti tárca és a Társadalombiztosítási Főigazgatóság, valamint az orvoskamara támogatását élvező vállalkozás tegnap módot adott arra, hogy a sajtó is megismerkedjék a magas színvonalú szolgáltatással. A minisztérium és az egészségügyet_ finanszírozó társadalombiztosítás vezetői ki is fejtették elismerésüket az újdonságot kínáló kft. iránt, ugyanakkor — kérdésünkre válaszolva — azt közölték, hogy az így nyújtott gyógyellátás semelyik változata sem igényelheti azt a térítést, amit az azonos munkáért az állami szolgálat végül is megkap a társadalombiztosítási járulékként befizetett ösz-szegből.
(ff. 14
Az öték első közös állásfoglalása a Világszervezel ken
Washingtonból jelenti az MTI: A Pentagonale-csoport országai: Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország és Olaszország kedden először foglaltak közösen állást az ENSZ-ben, mégpedig a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében.
Az öt ország együttes állásfoglalását Erdős André magyar nagykövet tolmácsolta a közgyűlés ülésszakán.
„A nemzeti, etnikai, vallási, nyelvi kisebbségek kérdései elsőrendű jelentőségűek a nemzetközi kapcsolatokban, hiszen a megoldatlan problémák súlyos veszélyt jelentenek az egyes országok társadalmi békéjére, a demokráciára, az emberi jogokra és egyúttal veszélyeztethetik a nemzetközi békét és biztonságot” — hangoztatta.
A nagykövet utalt arra, hogy a párizsi összeurópai csúcstalálkozó — többek között a Pentagonale kezdeményezésére — magasabb nemzetközi követelményeket szabott meg a kisebbségi jogok védelmére. „Hasonlóan szükség van arra, hogy az ENSZ is átfogóan, egyezményrendszerben szabályoz-
Jelrin:
„Elmúlt a kremlbeli parancsok korszaka"
Moszkvából jelenti az MTI: A központ és a köztársaságok viszonya, a hatalom és a rendteremtés, a válság leküzdésének kérdései álltak a szovjet Népi Küldöttek Kongresszusa szerdai munkanapjának előterében, s e vitában