﻿~sf9ifij Íí s. Hihh il ? * ni =fihfírí$l 0
/
Péntek
l<MO.
december 21.
Lili. nfolvaui
29f). szám
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
ET
Idestova két hónapja, az ország közlekedését napokra megbénító, a taxisak által kezdeményezett megmozdulás után az érdekképviseleti szervezetek vezetői bizakodtak abban, hogy a kormány tanult az eseményekből. Rájött, nem a saját hatalmát csökkenti azzal, ha — a társadalmi konszenzust elősegítendő — alkalmazza hazánkban is a nyugaton bevett érdekegyeztetési mechanizmusokat. Igaz, ez év augusztusától újra működött a három felet, a munkaadók, a munkavállalók és a kormány képviselőit egy asztalhoz ültető Érdekegyeztető Tanács, közhasznú rövidítése szerint az ÉT, de még a kormány képviselői is elismerték, a taxisblokádig működése hagyott kívánnivalót maga után Aztán levonultak a járművek a közlekedési csomópontokról, és Antall József a nyilvánosság előtt arról beszélt, komolyan fogják venni az érdekegyeztetést és az érdekképviseleti szerveket.
A mai, a lakossági Jövedelmek jövő évi alakulásáról és a kormány hároméves gazdasági programjáról tartandó érdekegyeztető tanácsülés előtt azt kell mondani, annyi változott csupán, hogy az ÉT folyamatosan ülésezik. Tartalmi kérdésekben nem sok. — Az érdek-egyeztetés minősége nem megfelelő — fogalmazott baráti társaságban egy szakszervezeti vezető —, a kormány nagyon sokszor nem megfelelő kompetenciával rendelkező képviselőt küld a tárgyalásokra, szavahihetősége megkérdőjelezhető,
Az Érdekegyeztető Tanács tehát létezik, de tevékenysége nem több, mint látszat. A munkavállalói és munkaadói oldal még augusztusban kérte, tűzzék napirendre a privatizáció kérdését, de erről érdemben azóta sem egyeztettek. Nem olyan régen a miniszterelnök egy beszédében a teljes bérliberalizáció 1991-ben történő megvalósítása mellett szállt síkra. Ehhez képest a ma tárgyalandó anyagokban egy újfajta bérto-meg-gazdálkodási szisztéma tervére bukkantak a közgazdászok. Tizenöt százalékos dolgozói bérnövekedésig adómentes lenne a vállalat. 15 és 25 százalékos bérnövekedés esetén a 15 százalék fölötti bérnövekedésre 40 százalékos adót vetnének ki, és a 25 százalékos bérnövekedés fölött a határ a csillagos ég, vagyis alku kérdése. Mindezt 35-40 százalékos várható infláció mellett!
A szakszervezeti szakértők számításai szerint, a nettó keresetnövekedés alapján jövőre a várható reálbércsökkenés 10 százalékos. Nem tartják elfogadhatónak azt a kormányérvelést, hogy „az antiinflációs politika fö veszélyét jobb pozíciók kiharcolásával a gazdaság szereplői — beleértve a lakosságot is — jelentik". Nem látják az érdekképviseletek, hogy a kormány megfelelő eszközöket dolgozna ki az infláció kezelésére és a munkanélküliség fékezésére. Félelmeik, hogy a középrétegek teljes elnyomoro-dásához vezet az a gazdaságpolitika. amelyhez az áldásukat kérik, egyre reálisabbak. Számításaik szerint egy négytagú család havi kiadása jövőre 10-12 ezer forinttal fog emelkedni, így a tervezett terhek fizetés-képtelenné teszik a bérből és fizetésből élő családok százezreit.
Az Érdekegyeztető Tanács mai ülésén komoly szakmai vita folyik majd gazdaságpolitikáról, számításokról Konszen zus sajnos aligha születik
K. Gyurkó Rita
Elemzések a szovjet külügyminiszter döntéséről
Sevardnadze a diktatúra veszélyére figyelmeztetett lemondásával
Általános sztrájkot hirdettek Temesváron a szakszervezetek
A külpolitikai helyzet
MEGLEPETÉST KELTETT Eduard Sevardnadze csütörtöki föl-szólalása a népképviselők kongresszusán, ahol kérte a felmentését,
iután kijelentette: a Szovjetunióban a diktatórikus erők hatalomra törnek, a reformerek pedig teret vesztenek. Nem tudni, hogy milyen típusú diktatúra lesz, azt sem, hogy ki lesz. a diktátor — jelentette ki —, de ő semmiféle diktatúrát nem fogad el. A bejelentést a TASZSZ parlamenti szemleírója a szovjet hírügynökség gyakorlatában példátlan módon személyes véleményként adta közre, s hozzáfűzte, a kongresszusi palotában mindenkit teljességgel váratlanul ért a külügyminiszter közlése. Ezután a szemleíró is, akárcsak mások Moszkvában, sebesen találgatta, vajon Gorbacsov tudott-e Sevardnadze szándékáról. Amennyiben nem, az árulással érne fel a külügyminiszter részéről. Ha viszont feltételezzük — írja a szerző —, hogy Gorbacsov tudott legközelebbi munkatársa és barátja szándékáról, kérdés, miért ment bele a lemondásába. A kommentátor szerint azért, mert az elnöki kormányzás bevezetését célzó alkotmánymódosításhoz kétharmados többségre van szükség a kongresszusban, és az első erőpróbák azt mutatták, hogy néhány száz szavazat hiányzik Gorbacsovnak a szükséges 1501-hez. Ezek a szavazatok viszont csaik jobbról jöhetnek, és Sevardnadze távozása, amelyet a konzervatívok régóta követelnek, lehetővé teszi Gorbacsovnak e tábor megnyerését. Másfelől ráijeszt a baloldalra azzal, hogy megmutatja nekik, a „játszadozás ideje lejárt”, és jobb lenne, ha támogatnák őt, ahelyett, hogy tovább ingerük. A szovjet hírügynökség emlékeztet: csak az elnöki kormányzás bevezetését lehetővé tevő alkotmánymódosítás után kerül sor a kulcsposztok, az alelnök és a kormányfő, valamint a most megüresedett külügyminiszter tisztének a betöltésére. És Sevardnadzénak a távozó flizskor-kabinettel együtt úgyis mennie-kellett volna.
A REFORMPOLITIKA SORSA FELÖL közelítik meg Sevardnadze lemondását a külföldi értékelések, amelyek közül az amerikai hírmagyarázatok többsége úgy véli, Sevardnadzét a peresztrojka ellenfelei késztették távozásra, mert nem bocsátották meg neki azt, hogv „feladta Kelet-Európát”, és tetszésük ellenére dolgozták ki a leszerelési megállapodásokat. A NATO-bán szintén ilyen találgatások hangzanak el, nem titkolva az aggodalmukat a váratlan lemondás és annak indoklása kapcsán. Ezt az érzést csak fokozza, hogy Sevardnadze és Baker az elmúlt hónapokban többször tárgyalt az öböl-válságról, és most a szovjet külügyminiszter jelezte, távozásának a „közelgő diktatúra elleni tiltakozás" mellett kiváltó oka az Irakot érintő politikájának bírálata is. Ugyanakkor rámutatnak, bár Sevardnadze távozása meglepetést keltett, a szovjet belső helyzet rosszabbodását már hosszabb ideje azzal a meggyőződéssel követte az Észak-atlanti Szövetség, hogy olyan új kockázatot jelent, amelyre fel kell készülniük. Sevardnadze lemondása — utalnak rá a NATO-központban — a szovjet fejlődés irányát kérdőjelezi meg olyan pillanatban, amikor nyugati politikai körökben egyre többen vetették fel: helyesen teszik-e az, hogy Gorbacsovot tekintik az egyedüli lehetséges alternatívának.
DRÁMAINAK NEVEZTE Sevardnadze lépését Helmut Kohl kancellár Berlinben, az új német parlament alakuló ülésének szünetében. Ügy vélekedett, a külügyminiszter döntésének egyik oka az lehet, hogy rá akarja irányítani a figyelmet a peresztrojkára leselkedő veszélyekre. Heinrich Vogel profeszor, a kölni Kelet-kutató Intézet vezetője, a moszkvai bejelentést oly módon értékelte, hogy a külügyminiszter nyilvános allásfoglalasra akarja késztetni Gorbacsovot a konzervatív erőkkel folytatott csatában „Amennyiben Gorbacsov elfogadja Sevardnadze lemondását, úgy a katonai-ipari komplexum és, a KGB foglyává válik, s már nem lesz tere szabad döntésekre", mon-d itta Vogel, aki szerint számos konzervatív a „birodalom kiárusítóját'' latja a grúz származású külügyminiszterben. Egy másik-, szovjetszakértő, Wolfgang Leonhard, a Deutschlandfunknak kifejtette, Sevardnadze döntése nyomán további polarizálódás várható, és még a polgárháború sem zárható ki. A peresztrojkát azonban Leonhard nem temetné el; a sikerének lehetőségét abban látja, hogy Gorbacsovnak először középutasságra kell törekednie, s ebből a pozícióból kell ismét harcba s/áilnia reformjainak.a sikeréért.	(ZS
Tudósítónk íelefonjelfnléw
Moszkvai politikai bomba
Moszkva, december 20.
A demokraták szélszóródtak, a reformátorok félrevonultak. Diktatúra közeleg, ezt teljes felelősségem tudatában jelentem ki. Senki sem tudja, milyen lesz ez a diktatúra, mi jön a diktatúra után, és milyen lesz a rend. A fenti baljóslatú szavakkal köszönt el a külügyminiszteri poszttól Eduard Sevardnadze, Ber jelentett távozásával valóságos politikai bombát robbantott a népi küldöttek kongresszusán. Mint ezt követően felszólalásában Mihail Gorbacsov is elismerte, a bejelentés őt is teljesen váratlanul érte. S bár a külügyminiszter fellépése után kétszer is beszéltek — telefonon ... — de az elnök még nem lát világosan, nem tudja kellően értékelni az elhangzottakat sem, ám azt nem tekinti végleges, megmasithatatlan döntésnek Mert bar Vitalij Csurkm kul úgvi szóvivő sajtótajékoztatójan úgv nyilatkozott, hogy Sevard-
nadze megmásíthatatlannak gondolja szándékát, de egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú hivatalnok az elnök apparátusából úgy nyilatkozott, hogy „nem volt és nem is lesz" elfogadva a távozás Vitalij lgnatyenko elnöki szóvivő ugyancsak arra emlékeztetett, hogy az államfő dolga „elfogadni vagy nem elfogadni” ezt a lépést. Rafik Nyisa-nov. a parlament nemzetiségi tanácsának elnöke pedig nyíltan kijelentette, a jelenlegi kül- és belpolitikai helyzet egyszerűen nem teszi lehetővé, hogy napirendre térjenek Sevardnadze szándéka felett
A szovjet külpolitika vezetője! pedig, bár erősen érzelmi töltetű, drámai hatású beszédet mondott, láthatólag nem hirtelen felindulásból ragadtatta el magát Szó-vnöje is megerősítette, hogv a döntés ..megeiett", sok almatlan éjszaka eredmenye. Sevardnadze a távozását egyértelműen össze-
függésbe hozta az ellene reakciós oldalról indított támadással, mely szerdán a népi küldöttek kongresszusán teljesedett be. A jelenlevő veteránok képviselői követelték, hogy a legfelsőbb fórum fogadjon el egy nyilatkozatot, amely megtiltaná csapatok küldését a Perzsa-öbölbe. Sevardnadze egyrészt arra utalt, hogy a Szovjetuniónak „nincs morális joga megbékülni az agresszióval, egy védtelen kis ország elfoglalásá-
Nyikoiaj Petrusenko ezredesek ugyancsak elesen bírálták a szovjet külpolitikai irányvonalat, mely szerintük „nem kellő mértékben" veszi figyelembe az ország érdekeit. A csoport elnöke, Blohin pedig a TASZSZ-nak nyilatkozva kijelentette, a külügyminiszter felszólalása „előre jól kigondolt előadás”, amelynek célja „a terem támogatásának megnyerése, s a körötte támadt társadalmi feszültség eloszlatása". A Kreml fo-
val”, másrészt kijelentette, a szovjet vezetésnek nincsenek tervei csapatok küldésére a térségbe. Utalt arra, hogy mindezt korábban többször is kifejtette, ám a reakciós erők újra és újra előhozakodnak a kérdéssel;
Ki áll ezeknek a háta mögött? — tette fel a kérdést, emlékeztetve a Szojuz Szövetség egyenruhába öltözött képviselőinek ellene intézett támadására. A jelenlegi helyzet — mutatott rá — a reformátorok és a reakciósok közötti éleződő harc következménye. Ezután figyelmeztetett a diktatúra veszélyére, majd bejelentette lemondását, mint személyes hozzájárulását, „ha akarják, tiltakozásomat" ez ellen.
Sevardnadze kijelentette, hogy barátjának tartja Gorbacsovot, akivel azonosan gondolkodik, és az államfő is méltatta külügyminiszterét, aki már régen megértette: „ki kell használni a lehetőséget, hogy elkezdjünk mindent megváltoztatni a társadalomban". Ám Sevardnadzénak egy elejtett kérdése (miért nem tagadta senki az ellene intézett vádakat?) már érzékeltette, hogy a két politikus eltávolodott egymástól. Gorbacsov pedig elítélve azt, hogy a diplomácia vezetője nem tájékoztatta őt előre a szándékáról, megemlítette: alelnöknek szerette volna őt jelölni. Ez első pillantásra „előléptetésnek" tűnik, valójában azonban felfelé bukásról van szó.
Vélhető, hogy az elnök már nem tudta megvédeni külügyminiszterét — miként hetekkel korábban általánosan liberálisnak ismert belügyminiszterét sem — a rájuk nehezedő konzervatív nyomással szemben. Emlékezetes, hogv Bakatyin belügyminiszter leváltását követően Kogan észt interfrontos vezető, a konzervatív Szojuz Szövetség tagja megjósolta, hogy hamarosan Sevardnadze is sorra kerül. A külügyminiszteri bejelentést követő küldöttkongresszusi vitában a Szojuz két másik vezetője, Viktor Alksnis és
Tudósítónk fdexe
Weltwoche rajza)
lyosóján Petrusenko pedig arra célzott, hogy a parlament néhány tagja a Németországról szóló megállapodás ratifikálása ellen foglal állást, s a külügyminiszter ennek nyomán mondott volna le
A drámai intermezzót követően a kongresszus ugyan határozatot fogadott el a szovjet külpolitikai irányvonal változatlanságáról, Gorbacsov pedig kategorikusan tagadta,_ hogy bármifélp 'üktatú-ráról lenne szó — mondván, nincs olyan információja, amely megerősítené, hogy bárki junta vagy hasonló diktatúra felállítására készülne —, ám a rossz érzéseket nem sikerült eloszlatnia Fjodo-rov orosz igazságügy-miniszter például a szünetben úgy nyilatkozott, hogy ezt a nagyon komolv politikai akciót az válthatta ki Sevardnadzéból kisebbségben maradt.
Csurkin nem is tagadta. Se vardnadze arra számít, hogy súlya és tekintélye folytán az emberek komoly figyelmeztetésként értékelik tettét „Ha az emberek nem kelnek a demokratikus vívmányok védelmére — véli Eduard Sevardnadze —, a diktatúra nagyon közelít " A külügyi szóvivő az újságírók egymás után feltett kérdéseire válaszolva tagadta persze, hogy a távozás hatással lenne a világban az elmúlt két-három évben végbement folyamatokra, mondván, az új gondolkodásmódnak szilárd alapjai vannak, ám igaza lehet Rój Medvegyevnek A neves történész az utóbbi időben néha sajátos, mondhatni konzervatívközeli nézeteket hangoztat, s most is keményen kritizálta a lemondásáért a külügyminisztert Kifejtvén, hogy motívumai „mikroszkopikusak azokhoz az óriási károkhoz képest, amelyeket nyi-latkozatávál külpolitikánknak, peresztrojkánknak, elnökünknek okozott” S ha az arányítás vitatható is, az állítás második felét e nemzetközi reakciók bizonyára alátámasztják majd	,
Lambert Gábor
Bakernek ..hiányozni fog”
Sokkhatásként érte Washingtont is a műit héten itt oly melegen fogadott Sevardnadze lemondása, s a Bush-kormány őt és „figyelmeztetését'’ méltatva, a gorbarsovi folyamatosság!
ígéretre utalva igyekszik megőrizni nyugalmát.
„Büszke vagyok rá, hogy barátomnak nevezhetem, aki hiányoz-
AZ EÖTVÖS COLLEGIl/MOI REHABILITÁLTÁK
a csütörtöki ünnepi közgyűlésen. Az intézmény még a nehéz időszakban is a szabadság oázisa volt. Most újra önálló intézetként szolgálja a magas színvonalú tanárképzést. (Az Eötvös Collegium visszanyerte önállóságát — 4 oldal)
AZ EMBERI TŰRŐKÉPESSÉG
határait méregeti a költségvetési tervezet, amikor a romlás terheit az ország lakosságára kívánja hárítani. (Koltsegve-tev keringő — 5 oldal)
ÖRÖKÖLNI OLCSÓBB,
válni drágább a január 1-jével életbelépő törvény szerint. (A
minket illető illetékről — 5 oldal)
MEGFIZETHETETLENNÉ
válhat jövőre a szociális célú üdülés. (Javaslat nemzeti alapítványra — 7 oldal)
V ilúgkiállítáa
Csak 1996-ban — de feltételesen
(MTI) Szenvedélyes hangú, pártpolitikái színezetű felszólalások, személyeskedő megjegyzések jellemezték a Fővárosi Közgyűlés csütörtökön tartott ülését. A testület márnái hagyományosan maratom hosszúságú tanácskozásának első 8 órájában az 1995-ös világkiállítás megrendezésével összefüggő kérdésekről vitatkoztak a képviselők Több mint 2 órás szavazási procedúra után végül is ugv döntöttek, hogy nem támogatják a világkiállítás 1995-ös megrendezését Egy évvel később, 1996-ban viszont megrendezhető-nek tartják a kiállítást, de akkor is csak abban az esetben, ha a közgyűlés világkiállítási ad hoc bizottsága által megfogalmazott feltételrendszer 1991. április 3t)-ig megvalósul A közgyűlés szerint ugyanis jelenleg olyan alapvető fontosságú ténvezők hiányzanak a világkiállítás lebonyoiításához szükséges vállalkozói szerződések megkötéséhez, mint a koncessziós törvény vagy a földtörvény. Emellett szükség van egy részletes finanszírozási tervre, illetve átfogó . környezetvédelmi és városfejlesztési hatásvizsgálatra, továbbá a világkiállítási beruházások utóhasznosítására vonatkozó elképzelések ismeretére is
Az ülésen ismertették a kormány Fővárosi Közgyűléshez intézett levelét is, amelyben egyebek kozott arra hívta fel a fővárosi képviselők figyelmét, hogy az utóbbi hetekben jelentős érdek-képviseleti szervezetek és vállalkozót szövetségek biztosították támogatásukról a világkiállítás megrendezésének gondolatát. Báróik Etele; kormánybiztos felszólalásában egyebek kozott hangsúlyozta, hogy a kormány nem akarja a fővarosra hárítani a végleges döntés felelősségét, s bejelentette, hogy a kabinet megkezdte a világkiállítás finanszírozására beérkezett szándéknyilatkozatok felülvizsgálatát Az előzetes eredmények alapján a szándéknyilatkozatok komolyak, s további egy eztetésuk indokolt
A mintegj 12 órás ülésen a testület egyebek mellett foglalkozott meg a megszűnt tanácsok úgynevezett 3 százalékos vb-elosztású lakáskeretének felhasználási anomáliáival. és a hajléktalanok helyzetének időleges rendezésével Rövid vita után 6 millió forintot biztosítottak a „Lelki sérült gyermekekéit" alapítvány számára
Különösen szenvedélyes vita bontakozott ki néhány iskola névváltoztatásának kapcsán. A szóban forgó két két tannyelvű iskola ugyanis Vági István és Latinka Sándor nevét szeretné felvenni A közgyűlés végül is úgy foglalt állást, hogy az iskolák döntési jogosultságát tiszteletben tártja, de ezzel együtt nem javasolja, hogy a két említett politikusról • nevezzék el az iskolákat. Hasonló témában interpellált egy MDF-es képviselő,