﻿ALAPÍTOTTA: PE.THŐ SÁNDOR
7*77

Spirál
Az áremelés lopás.
Igazán nem tehetek róla, de az év első munkanapjának reggele óta — tehát a2 aktuális árlisták megjelenésétől számítva — nem tudok szabadulni ettől a tőmondattól. Proudhon másfél évszázaddal ezelőtti kijelentésének modern átirata percenként újabb és újabb példákkal együtt jut eszembe. Pedig igáién szívesen elfelejteném. Nemcsak az árlistákat, s nemcsak Proüdhont — a szocialistáknak manapság, még ha utópisták is, amúgy sincs konjunktúrájuk —, hanem leginkább a vélhető, sejthető s félhető következményeket.
Az áremelés lopás.
A tétel bizonyítása aligha szükséges — mindenki átélte, érezte már azt a keserű ízt a szájában, azt a kellemetlen nyirkosodást, azt a tehetetlen mérget, ami akkor fogta el, amikor megtudta: ez vagy az a terve megint füstbe ment, amire spórolt, az újfent elérhetetlenné vált, amit eddig elért, az most veszélybe került, s amire vágyna, az a távoli jövőbe Illant.
Elvették tőle.
De hát másképp is lopás az áremelés, nemcsak érzelmileg. Ha az átlagórabérből eddig két kiló kenyeret lehetett venni, s ha a kenyér ára huszonöt százalékkal felmegy, akkor vagy annyival kevesebb kenyeret vásárolhat ezek után a t. fogyasztó — s ekkor a szó szoros értelmében a kenyeret veszik ki a kezéből —,' vagy ugyanannyi mindennapiért negyedórával többet kell dolgoznia — ekkor pedig munkaerejét, idejét, energiáját lopják el tőle.
Az áremelés tehát lopás.
Akkor is az, ha közgazdaságilag meg iparpolitikailag meg megújulásilag meg kibontako-zásilag ezt sokkal szakszerűbben is ki lehet, fejezni. Akkor is az, ha doktori disszertációk tucatjai készülhetnek a struktúraátalakítás szükségszerű velejáróinak elemzéséről — mely érvelések egyébiránt azért sántítanak, mert egy ilyesfajta átrendeződésnek azért néha-néha olyan jelenségeket is magával kellene hoznia, mely szerint a piaci viszonyok úgy is alakulhatnak, hogy valaminek csökken az ára. Erre azonban mifelénk nem akad példa. Nemcsak az időpontválasztók ha-gyománytisztelőek — etnlékez-zünk csak, a sókat emlegetett pártállam is mindig az év elején örvendeztetett meg bennünket a legszebb árlistákkal —, hanem a kialakult mechanizmusok, az „egész rendszer” működése is:	az áremelések
minden esetben a költségek továbbhárítását jelentik.
Az áremelés lopás, s így kell hogy legyen „kedvezményezettje” is, tehát olyan valaki, aki jól jár. Jól járhat a többet kasszírozó cég vezetője, sőt még talán dolgozói is. Több bevétel, jobb eredmény, netán haszon, fizetés — átmenetileg. Külön-külön ugyan mindenki lehet érdekelt egy-egy ár emelésében, összességében azonban az össznépi ráfizetés esete forog fenn. Az áremelés ugyanis nemcsak a takarékbetétek értékét devalválja, hanem az erkölcsi-érzelmi betétekét is, nemcsak a forintot inflálja, hanem a ránk szakadt szabadságot és demokráciát is.
Nem kell hozzá különösebb jóstehetség, hogy előre jelezzük: az idén jó néhány sztrájkra kerül majd sor. Ezek követelése mind a béremelés lesz, s mindannyiszor elhanzik majd a figyelmeztetés, hogy a sztrájk destabilizálja a gazdaságot, rontja esélyeinket, vigyázzunk, ez veszélyes politika.
Pedig a sztrájk nem más, mint egy olyan követelés, melynek tárgya a munkaerő áreme-lése.
Nem lenne jobb abbahagyni, mielőtt kölcsönösen körbelop-iuk egymást? Weyer Béla
Arab biztonsági rends»ftrt sürgetve
Egyiptom, Szíria és Líbia egyeztet az Öböl-válságról
Sziad Barré elnök lemondását követelik a Szomáliái felkelők
VESZÉLYES SZAKADÁST OKOZOTT az arab nemzetben az Öbölválság, mondotta az egyiptomi külügyminiszter az Al Ahram című lapnak nyilatkozva, azt megelőzően, hogy Kairó, Damaszkusz és Tri-poli a héten csúcstalálkozón egyezteti álláspontját. A diplomata hozzáfűzte, máris gondolkodni kell azon, hogyan éljenek tovább a Közel-Keleten Szaddám Húszéin „megfékezése” után, és ki kell dolgozniuk saját biztonsági rendszerüket. A Reuter fölidézi, hogy az arab államok megdöbbentek, milyen könnyedséggel foglalta el Irak Kuvaitot, ezért óvintézkedéseket szeretnének bevezetni hasonló eset elkerülésére. Sokan arab békefenntartó erők felállítását részesítenék előnyben e térségben, amely olyannyira érzékeny a külföld, és különösen a Nyugat beavatkozására. Mások óvnak attól, hogy bárki közülük — mint most Irán — előtérbe tolhassa magát, mint aiz Egyesült Államokkal szóba jöhető alternatív hatalom, amely biztosítékokat nyújthat a külső agresszió miatt aggódó öbölbeli államoknak. Egyben általában megegyeznek: az arab államok nem akarnak nyugati jelenlétet a térségben, erről döntött múlt heti értekezletén Szaúd-Arábia, Omán, Katar, Bahrein, Kuvait és az Egyesült 'Arab Emírségek, ök közölték azt is, tárgyalnak Iránnal, hogy segítsen megakadályozni hasonló konfliktusok kialakulását a térségben. Mubarak egyiptomi elnök szintén támogatta az arab biztonsági erők fölállításának a gondolatát.
AZ ÖBÖL-HABORÜ LEHETŐSÉGE továbbra is központi témája a Nyugatnak, s Genscher német külügyminiszter a Deutschlandfunk rádióállomásnak úgy nyilatkozott, szerinte lehetséges még a legrosszabb elkerülése, de ahhoz a konfliktusban érintett felek komoly hozzáállása és felelős cselekvése szükséges. Brüsszelben viszont arra mutatnak rá, az Európai Közösségnek saját sorai rendezésére kellene összpontosítania a rohamosan közeledő uniót megelőzően, ám lehetséges, hogy a tJelső gondjait háttérbe szorítja az Öböl-konfliktus, amely már most is nézetkülönbségeket szít a közös piaci tagállamok között. „A nemzetközi környezet tele van problémákkal és bizonytalansággal” — mondta Jacques Poos luxemburgi külügyminiszter, akinek országa január elsejével átvette Olaszországtól az elnöki tisztséget. Ö mondta azt is: „Még ha rövid ideig tartana is az Öböl-háború, a következményei mindenképpen jelentősek lennének, s a jelenlegi diplomáciai feladatok nehezebbé válnak, amivel a közösségnek szembe kell néznie.” Az EK-tagállamok külügyminisztereinek pénteki tanácskozására utalva, nem zárta ki, hogy a tizenkettek megbízásából tárgyalásokat kezdjen Bagdaddal. Szerinte a közös piaci államoknak meg kellene győzniük az iraki elnököt, hogy — amennyiben eleget tesz a Biztonsági Tanács ultimátumának — haladéktalanul kezdjék meg a közel-keleti problémák átfogó rendezésére szolgáló konferencia munkálatait.
A BÉKEKONFERENCIA ÖSSZEHÍVAsAT sürgette mások mellett Jasszer Arafat is, aki szintén elkerülhetőnek tartja a fegyveres ösz-szetűzést. A szervezete, a PFSZ nevében azonban Abu íjad azt közölte, a palesztinok Irak oldalán küzdenek majd az esetleges öböl-háborúban. A PFSZ második számú vezetője úgy vélekedett, &zaddám az arab nemzet törekvéseit akarja megvalósítani. „Iratot védve Palesztinát védjük”, hangoztatta íjad, aki bírálta Egyiptom és az öbölbeli olajtermelők politikáját. A megszállt területekről szólva, a fegyveres harc fokozását sürgette; ez némileg meglepte a megfigyelőket, mert a PFSZ-en belüli Fatah-csoport Abu íjad vezetésével mindeddig mérsékeltebb politikát folytatott, s maga a politikus is az Izraellel való béketárgyalások meggyőződóses hívének számított. (Zs. E.)
Hármas csúcstalálkozót készítenek elő Kairóban
Kadhafi békéltetni akar
tárgyalnak arról, hogyan járulhatnának hozzá a háború elkerüléséhez. Arafat ismételten azt kérte, hogy támogassák a közel-keleti problémáik átfogó rendezésével foglalkozó nemzetközi konferencia haladéktalan összehívását, mert ez szerinte megoldást
hozna a kuvaiti válságra is. Az iraki csapatok kivonását „csak tárgyalásokkal lehet megvalósítani, nem pedig ultimátummal” — mondotta, megismételve, hogy „nyilvánvaló összefüggés van” a palesztin kérdés és az öböl-válság rendezése között.
Szaddám eltávolítására buzdít egy ellenzéki adó
Nicosiából jelenti a Reuter; A Szabad Irak Hangja néven — egyelőre ismeretlen helyről — ellenzéki rádióadó kezdte meg adásait Irak irányában. Az arab nyelvű adó egy középhullámú és három rövidhullámú frekvencián küldi élesen Huszein-ellenes kommentárjait Irakba; a hullámhosszakat Egyiptom, Szíria, Szaúd-Arábia és az Öböl menti együttműködési tanács öt tagállama bocsátotta az állomás rendelkezésére.
Az első kommentárok egyikében az adó Szadi Túrna Abbász iraki védelmi minisztert „sikeres, intelligens és művőlt” embernek nevezte, aki képes felmérni a térség jelenlegi katonai helyzetét. A rádió felszólította Abbászt Szaddám Húszéin eltávolítására és a „dolgok kézbe vételére”. Az adásban „hitvány alaknak" és „őrüli bikának” minősítették az iraki elnököt.
A politikai zűrzavar miatt
Szomáliából evakuálják a külföldiekéi
Nairobiból jelenti a Reuter; Mogadishuból Nairobiba evakuálták a Szomáliában dolgozó ENSZ-aTkalmazottak egy tízfős csoportját. Az ENSZ fejlesztési programjánál dolgozók szerint a fővárosban teljes zűrzavar uralkodik.
Az olasz külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy Róma katonai szállítógépeket küld Mogadishuba, az ott levő külföldiek kimenekítésére.
A Sziád Barré Szomáliái elnök uralmának megdöntéséért Küzdő lázadók szerdán bejelentették: nem hajlandók tárgyalni Barré-val, s mindaddig harcolni fognak, amíg nem távozik az országból.
A legnagyobb kormányellenes szervezet, az Egyesült Szomáliái Kongresszus (USC) egyik vezetője, Abdul Kadir a Reuter brit hír-
ügynökségnek szerdán telefonon adott interjújában közölte, hogy nem lehetséges béke Sziád Barré-val. Egyben arra szólította fel a nemzetközi közösséget, bírja rá Barrét a távozásra. Az USC és két másik kormányellenes csoport — a Szomáliái Nemzeti Mozgalom és a Szomáliái Hazafias Mozgalom — vezetői eközben bejelentették, hogy készek egyesíteni erőiket Barré rendszerének megdöntésére.
Mogadishuban, elsősorban a repülőtér környékén szerda reggel is folytatódtak a harcok. A hét végén fellángolt fegyveres küzdelem eddig 500 emberéletet követelt. Az afrikai ország fővárosával nincs telefon- és telex-összeköttetés, Mogadishuban akadozik a vízellátás, és hiány van már bizonyos élelmiszerekből is.
Mubarak egyiptomi elnök szerdán fogadta Szíria és Líbia külügyminiszterét, akik egyiptomi kollégájukkal együtt a három arab ország csúcstalálkozóját készítik elő az egyiptomi fővárosban.
Az MTI kairól jelentése szerint az Öböl menti válsággal foglalkozni hivatott hármas csúcsát, amelynek tervét kedd este jelentette be Moamer Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője, Kairóban tartják, értesülések szerint csütörtökön, legkésőbb pénteken.
Kadhafi egyiptomi újságíróknak nyilatkozva abban jelölte meg a csúcs célját, „hogy elkerüljék a helyzet elfajulását”. Ügy vélte, hogy egy fegyveres konfliktus világháborúba torkollhat, amit meg toll akadályozni. Kedd este, amint arról az egyiptomi hírközlő eszközök tájékoztattak, Kadhafi és Mubarák telefonon beszélt egymással az öböl menti helyzetről és a válság békés rf\eg-oldására Irányuló erőfeszítések-
Ibrahlm El-Besari, a líbiai diplomácia irányítója még kedd este, Farük Saraa szírial külügyminiszter szerda délelőtt érkezett Kairóba, hogy a csúcs előkészítéséként tanácskozzanak Eszmat Abdel-Megiddel, Egyiptom külügyminiszterével.
Az MTI párizsi jelentése: „Megkíséreltem Szaddám Huszeint rá-
venni arra, hogy vonja ki csapatait Kuvaitból. Nem tartom kizártnak, hogy ez sikerrel jár” — jelentette ki Kadhafi egy francia televíziónak. „Nem hiszem, hogy a háború elkerülhetetlen, ez nem állna az arab államok érdekében” — mondotta a líbiai államfő.
A La Cinq televíziós adónak adott nyilatkozatában Kadhafi azt hangoztatta, hogy január 15-e „nem jelent jogi értelemben vett hadüzenetet, olyan ultimátumot, amelynek lejártával azonnal megindulnak a hadműveletek". Az ENSZ által megszabott határidő szerinte inkább „egy új szakasz kezdetét jelentheti”, amelyben lehetőség nyílik a tárgyalásos megoldásra. Ez az időszak egytől négy hónapig terjedhet, s időt adhat a közel-keleti válság rendezésének megkezdésére.
Ugyancsak tárgyalásdkat sürgetett a rendezésről Jasszer Arafat, a PFSZ V. B. elnöke is, a Le Figaro című francia lapnak adott interjújában, Kadhafihoz hasonlóan úgy vélekedett, hogy a háború elkerülhető, s elsősorban Bush amerikai elnök hajthatatlan .magatartását hibáztatta a növekvő feszültségért. A PFSZ V. B. elnöke támogatásáról biztosította az Európai Közösségek tagállamai-kezdeményezését. A ség külügyminiszterei francia és német kezdeményezésre pénteken
Ársokkai kezdődött az új év világszerte
Az élet drágulásáról kopogtak híreket a telexek január másod lkán, amikor az egyes országokban nyilvánosságra került az árememlések nagysága.
Belgrád
Belgrádból jelenti az MTI: Újév napján Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában minden előzetes közlés nélkül megdrágult a benzin és a fűtőolaj. A benzin ára az eddigi 9,30 dinárról 10,80-ra emelkedett, a fűtőolajé pedig 4,50-ről 5,20-ra.
A benzin és fűtőolaj árának megszabása szövetségi hatáskör volt eddig, most nem világos, hogy Zágrábban és Szarajevóban konzultáltak-e az áremelésről. A köztársaságok korábban is próbálkoztak az energiahordozók áremelésével, de a szövetségi kormány határozott felépése nyomán sorra visszakoztak. Markovics kormánya a dinár leértékeléséért cserébe azt várja, hogy fékezzék meg a jövedelemkiáramlást és az inflációt, s erre a köztársasági vezetők többnyire ígéretet is tettek. Most, a dinár leértékelésének napján, mégis első intézkedésük volt az, hogy emeljék a benzin árát. A dinárt mintegy 30 százalékkal devalválták, s korábban felfüggesztették a jugoszláv valuta belső konvertibilitását is.
gáz 80 százalékkal, a villany 20 százalékkal drágult. 250 százalékkal emelkedett a telefonbeszélgetések díja a volt szocialista országokkal. Csütörtöktől több mint 10 százalékkal drágul a benzin is a KGST-országok közötti dollár-elszámolás bevezetésének következményeként, legalábbis a lengyel hatóságok indoklása szerint. Egy liter 94-es oktánszámú benzin így az eddigi 3700 zloty helyett 4100 zlotyba kerül.
Az MTI szerint január elsejétől Lengyelország egész területén a zloty az egyetlen törvényes fizetőeszköz — vagyis megszűnt a dollárért történő árusítás. A magyar turisták által is jól ismert Pewex- és Baltowa-üzletekben is csak zlotyval lehet fizetni —, a külföldieket a Pewex azzal segíti, hogy nagyobb üzleteiben pénzváltó pultokat állít fel. Ezeknél a hivatalos napi árfolyamon fizetnek, vagyis átlagosan 9500 zlotyt adnak egy dollárért — de a Pewex 10 ezer zlotyval számolja át áruinak dollárárát. E manőver 4,7 százalékos áremelkedést jelent a Pewex, és 7 százalékost a Bal-, tona-hálózat boltjaiban.
Pozsony
A SZTRÁJKOLÓ MOZDONYVEZETŐKNEK
nem kell retorzióktól tartaniuk, sőt megegyezés esetén visszamenőleg magkapják a kialkudott összeget. (A MÁV hajlandó fizetni — 4. oldal)
BÉNÍTJA AZ IGAZGATÁST
az államgépezetben felhalmozódott túlságos hatalom (Az
önkorlátozás íze — 5. oldali
PÁRTBONCOK VAGY TÖRTÉNÉSZEK
avagy a keletnémet történésztársadalom katasztrofális csődje. (Hasadás az egyesülés korában — 6. oldal)
SEGÉLYRE SEM TELIK
a faluban, sehol munka nincs, de sok a gyerek. („Én nem kaptam semmit karácsonyra'' — 8. oldal)
Bős—Nagymama
Elbontás vagy konzerválás?
(MTI) A hősi, a dunakiiiti létesítmények gyakorlatilag elkészültek, s ezétot valamilyen formában hasznosítani kell — hangoztatják a csehszlovák tárgyaló-partnerek. Hazánk szakemberei pedig azt, hogy az ökológiai szempontok az elsődlegesek, és még a kísérleti beindítás sem elfogadható egyik létesítménynél sem. A két álláspont egyelőre nem közeledik. A lehetőségekről, a tennivalókról Sámsondi-Kiss György, a Dunai Vízlépcső kormánybiztosa elmondta, hogy januárban találkozik Dominik Ko-cingerrel, aki a szomszédos országban a vízlépcsőrendszer kormánymeghatalmazottja. Ezen az egyeztető tárgyaláson tisztázzák, milyen irányban , lehetne elmozdulni a megegyezés érdekében. A magyar kormány december 20-i ülésén jóváhagyta azt a szakértői előterjesztést, amely a csehszlovák fél által javasolt hét megoldási variáció közül csak kettőt tart elfogadhatónak, de nem zárja ki valamennyi változat ökológiai, műszaki, gazdasági vizsgálatát.
Ezek szerint elfogadható megoldásnak tűnik Magyarországnak egyrészt a felépített létesítmények elbontása, a területek rehabilitációja, vagy az alapos, időigényes vizsgálatok elvégzéséig az egész rendszer konzerválása.
A vizsgálatokra fél évet ír elő a kormány, de ez a fél év minden bizonnyal csak arra elegendő, hogy fő vonalaiban lehessen eldönteni e változatok ökológiai, gazdasági, műszaki realitását. A kormánybiztost titkárság már megbízta a Magyar Tudományos Akadémia szakértői testületét és más intézményeket a vizsgálatok koordinálásával.
Nagymarosnál e vizsgálatoktól függetlenül is szükséges a terület rendezése, hiszen a körgát egy olyan ideiglenes létesítmény, amelyet a jeges ár átszakíthat, elmoshat, s akkor lehetetlenné válna a hajózás, szennyeződne a fővárosi ivóvízbázis, illetve jóval nagyobb költséggel lehetne csak elvégezni a helyreállítást. A térség rendezésére — ennek része a körgát elbontása — megkezdődött a tervezőmunka. A VATI más intézetek közreműködésével már elkészítette a regionális rendezési terv koncepcióját, s jövőre a szakemberek hozzáfognak a kiviteli tervek munkáihoz. Az elképzelések szerint 1992 elején már ez a tervezőmunka olyan szinten áll, hogy kiírható a ti zetközi tender a bontási, helyre-állítási, területrendezési munkákra. A körtöltés elbontása csak ezután, tehát legkorábban az 1992-es őszi kisvíznél kezdhető meg.
|
