﻿Kedd 1991. január 8.
Ll V. évfolyam
(i. szám
ALAPÍTOTTA: PETHÓ SÁNDOR
ta
z
ra
pályá-
nhá/ jő-
nűkocic-: értékel-liláü tá-
us 31-ig
rendelet
Színház •pcsol Thaha 'lége is. srvenyes
akhan a ijzái és 6 írja le közö a illetve vonalár 31. felvi Iá-munka-
szakmai
Jizottság
^óvárosi
esteri
ilya
Ssexlex
Kapkodjuk a fejünket, ha még nem merevedett meg a nyakunk, bénult meg a figyelmünk, telepedett ránk a közöny. Annyi a veszély! Még több volna, ha az egyik fenyegetés nem halványítaná, takarná el a másikat. Oj csapás a „legalizált” prostitúció. A közvélemény — amennyire ereje engedi — tiltakozik. A feministák a nők lealacsonyítása ellen emelnek szót. A pedagógusok pedig — kivált, ha a nyilvános ház iskolaközelben van — a tanítványaik erkölcseit féltik.
Az üzletág védelmezőinek bizonykodásai	tar ihatatlanok.
Azt állítják, hogy a törvényesen bejegyzett prostitúció kiszorítja az illegálisát, Nos, ennek épp az ellenkezője az igaz. Az exlex állapotban a törvénytelen is burjánzik. Versenyben van. S miért volna törvényes, a sokféle elnevezésű, piros lámpás intézmény? Mert engedélyezték? Gyanítom, hogy törvénytelen eszközök, korrupció és kijárás segítségével, az ostobaság és a hanyagság támogatásával. „Ami nem tilos, az szabad” alapelvével való visszaéléssel. Ide tartozik egy, a tévében is elhangzott kérdés. Idézem: miért a rosszat vesszük át Nyugatról, és miért nem a jót? Válaszom: fizikai törvényként is megfogalmazható, hogy a bűn gyorsabban terjed az erénynél és az ellene való védekezésnél, így a törvénynél is. De. ami késik, az nem múlik. Sürgős szabályozásra vár a szexszolgáltató müintézetek. engedélyezése és működése. Némelyek azt ajánlják, hogy ez ügyben polgári engedetlenségi mozgalmat kell indítani. Azt hiszem, a megfogalmazás téves: úgynevezett polgári kezdeményezésre van szükség.
Azt is állítják a „vörös lámpás nyilvánosság” pártfogói, hogy a vállalkozás szabad és az altestá profitot — miként ez némely távol-keleti országban történt — idővel az elektronikába fektetik. A tapasztalatok szerint azonban, ezen üzletágnak más vonzatad vannak. Maffiákat szül, amelyek kisajátítják és összekapcsolják a bűnözés egyéb válfajaival.
' Az sem hozható fel a mentségére, hogy bőséggel adózik, és az önkormányzatoknak bevételt termel, amellyel akár az erkölcsi nevelést is támogathatják. Bevétel ide-oda, kriminá-lizáló, sorvasztó hatása ellen éppenhogy meg kellene védeni a demokrácia friss hajtásait.
A főhatóságok egymásra tolják a nyilvános házak ellenőrzését. Ha sem a piacfelügyelőség, sem az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium nem vállalja, netán, új hivatalt szerveznek e célra? Remélem nem, mert már van erkölcsrendészet és van nemibeteg-gondozás — ha erősítésre szorul is. Ezért nem értettem a tévé megszólaltatta népjóléti minisztériumi tisztviselőt, aki felháborodott azon, hogy végül rájuk lőcsölték a nyilvános házak felügyeletét. A horizontális szakma nyilvántartott dolgozóinak ugyanis, széles e világon meghatározott időközönként jelentkezniük kell az orvosnál. Különösen időszerű ez, az AIDS-veszély idején, amely nem szűnt meg létezni attól, hogy keveset hallani róla. Minthogy az egyik műintézetet a legnagyobb kamionparkoló közelébe telepítették, és az új vállalkozások számítanak az idegenforgalomra, korunk pestisétől jobban kell félni, mint valaha. Némely új vállalkozó á kiváló szerelmi szolgáltatásoktól várja a külföldi vendégek ide-özönlé6ét. Éppen ez hiányzik nekünk?
Rossz hírünkkel akarjuk jó hírünket kelteni a világban?
Kovács Judit
Hnszem harcias beszéde után
Washington borúlátóan tekint a Baker-Aziz találkozóra
Amerikai lapértesülések szerint elmaradhat a Bush—Gorbacsov csúcs
A GENFI ESZMECSERE az utolsó reménysugár az ötödik hónapja húzódó Öböl-válság rendezésére. Tarik Aziz és Baker találkozója azonban felvet bizonyos gondokat is. Például azt, hogy van-e valójában miről tárgyalni. A két Ikülügyminiszter alapvetően eltérő napirendi tervezettel étkezik Svájcba. A Fehér Ház szerint Baker pusztán azért találkozik Azizzal, hogy még egyszer nyomatéket adjon IraikJkal szembeni, a kuvaiti csapatkivonásra vonatkozó követelésének. Az ENSZ idevágó határozatai nem képezhetik alku tárgyát, húzta alá európai kőrútjának megkezdésekor az amerikai külügyminiszter, s még egyszer kiemelte, hogy szó sem lehet semmiféle áru-kapcsolásról. Márpedig Bagdad kitartóan ismételgeti, hogy sem január 15-ig, sem azután nem vonja ki katonáit Kuvaitból, továbbá, hogy a genfi találkozón két témát kell megtárgyalni: a ciszjordá-niai és a Gáza-övezetbeli izraeli megszállás kérdését, valamint a szíriaiak libanoni intervenciójának ügyét. A hangnem mind az amerikai, mind az iraki oldalon egyre keményebb. Húszéin hétfőn a hadsereg vezérkarával tanácskozva megismételte előző napi beszédének főbb gondolatait, s kijelentette: Irak az egész világot hadszíntérnek tekinti, ha kitör az Öböl-iháború. „Olyan ez, mint, amikor két gyorsvonat rohan egymás felé, s láthatóan elkerülhetetlen az összeütközés” — vélekedett Marvin Feuerwerger, a washingtoni közel-keleti politikai intézet egyik vezető stratégája. Róbert Neumann, az Egyesült Államok egykori szaúd-arábdai nagykövete ugyancsak azt jövendölte, hogy nem fog eredményt hozni a találkozó. „Be akarjuk bizonyítani, hogy megtesszük akár a legvégső lépést is, de ezt akarja bizonyítani Irak is.” Ha a genfi! találkozóhoz fűzött remények meghiúsulnak, a szerdai tanácskozás egy szempontból mégis hasznos lehet Bush számára: elhárítja a háború megkezdésének akadályait.
ELTEKNEK AZ ESÉLYLATOLGATÁS HANGSÚLYAI az ENSZ-ultimátum lejártának közeledtével. Baker, áki Londonból Párizsba, majd Bonnba utazik némi lelket verni az Egyesült Államok szövetségeseibe, a szerdai találkozó után az Irakkal szemben álló közel-kéleti országokat keresi fel. Szaúd-Arábiában hétfőn megelőzte őt John Major brit kormányfő, aki három arab országban vendégeskedik négy nap alatt. Mindketten egyetértettek abban, hogy az Irakkal szentben felvonult erők méreteinek rá kell ébreszteniük Hu-szeint arra, hogy nem győzhet. Közben nem vesztették el a reményt, hogy Irak, a határidő lejárta előtt kivonja csapatait Kuvaitból. Baker az angol külügyiminiszterrel folytatott tanácskozásán is elutasította azt a francia javaslatot, amely szerint elegendő lenne, ha Irak január 15-ig kinyilvánítaná kivonulási szándékát Kuvaitból, és akkor tárgyalásokat lehetne kezdeni minden közel-keleti problémáról. Claude Cheysson volt francia külügyminiszter televíziós nyilatkozatában „haszontalannakminősítette az esetleges háborút az Öbölben ,/mindaddig, amíg csak a legcsekélyebb remény is van a békés megoldásra”. A Német Szociáldemokrata Párt politikusai is bírálják saját kormányukat, amiért az adós maradt a békés megoldás ösz-szes lehetőségének kimerítésével. Szerintük külpolitikai szempontból téves döntés volt Bonn részéről a 18 harci gép Törökországba való küldése is. Az SPD közel-keleti szakértője úgy véli, hogy a kuvaiti konfliktust leginkább az arab államok fáradozásai révén lehet elsimítani. Ezért csak olyan megoldási javaslatoknak van realitásuk, amelyeket a térség valamennyi állama elfogadhat. (S. G.)
Nem lesz szovjet-amerikai csúcs februárban?
Washingtonból jelenti az AP: A The New York Times című amerikai lap és a CNN televíziós hálózat értesülései szerint elképzelhető, hogy elmarad George Bush amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet államfő februárra tervezett találkozója.
A The New York Times egy névtelenségbe buhkolzó kormányzati tisztviselőt idézve hétfőn beszámolt arról, hogy Washingtonban néhány hete folyik a csúcs-találkozó kilátásainak felülvizsgálata, és a lap szerint ,/elég nagy a valószínűsége annak, hogy nem lesz csúcstalálkozó februárban”. A találkozó esetleges lefújásáról először a CNN adott hírt éjszakai hírműsorában.
A tekintélyes amerikai lap — a tisztségviselőt idézve — a halasztás egyik okaként a hadászati támadófegyverzetek csökkentéséről folytatott tárgyalásokon meglevő nézetkülönbségeket és a novemberben az európai hagyományos fegyverek csökkentéséről aláírt szerződéssel összefüggő problémákat említette. Másik okként azt
irta, hogy nem szerencsés a találkozó kitűzött időpontja sem, hiszen a két vezető a jövő hónap elején, mindössze két héttel az Iraknak a Kuvaitból való kivonulására megszabott határidő után ülne tárgyalóasztalhoz Moszkvában.
Washington meg akarja tartani a jövő hónapra tervezett szov-jet—amerikai csúcstalálkozót, bár lehetséges, hogy azt végül mégis el kell halasztani. Ezt Mariin Fitzwater, az amerikai elnök szóvivője jelentette be hétfőn, reagálva a The New York Timesnak a szovjet—amerikai csúcs esetleges elhalasztásáról szóló hírére.
Fitzwater szerint az amerikai elnök pillanatnyilag ,/menni akar”, de fennáll az elhalasztás lehetősége is. A szóvivő ez utóbbival kapcsolatban közölte: még mindig vannak olyan problémák, amelyeket meg kellene oldani a hadászati fegyvercsökkentési egyezmény moszkvai aláírásához, másrészt pedig — mint mondta — az öbölbeli válság is kikényszerítheti a dátum megváltoztatását.
Wwhlaglenl <«désllé«ih <dei|eleB<é»e
Amierika nem vet be atom- és vegyi fegyvert
Washington, január 7.
Már csak kilenc nap — hirdetik címoldalukon újságok, jelzik tévéhíradók, hogy komolyan veszik Baker sűrűn ismé-
telgetett kijelentését:	január
15-e „igazi határidő”.
Ha ésszerűen cselekszik, Szad-dám Huszeinnek engednie kellene — mondta a CBS tévéhálózat
hétfő reggeli híradójának Henry Kissinger, aki azonban ismét nyíltan aggódott a sokak által Bagdadnak kínált „arcmentő” megoldás miatt, hiszen azt Szad-dám rögvest a saját diadalának tüntetné fel. S mivel Bush és Baker megígérte Bagdadnak, hogy ha kivonul Kuvaitból, nem támadják meg, megmaradna Irak „túlnyomó és környezetét fenyegető” katonai ereje, miközben az amerikaiak hazatérnek. Ezért reméli a The New York Times közírója, William Safire, hogy a szerdán Aziznak átadandó Bush-levél tudatja Szaddámmal: nemcsak a szankciók maradnak, hanem a katonai fenyegetés is, amíg Bagdad nem adja fel atom-bambaprogramját, s pusztítja el vegyi, biológiai fegyvereit. Különben az Egyesült Államok az utóbbiak iraki bevetése esetén sem óhajt hasonló eszközökkel „felelni”: a Pentagon egy, névtelenségét (a fecsegő légierő-parancsnak őszi kiakolbólítása óta inddkoltan) megőrző magas rangúja közölte a hétfői The Washington Posttal, hogy az amerikai katonai vezetés eldöntötte: nem vet be sem atom-, sem vegyi fegyvereket, még akkpr sem, ha Irak mérges gázokat vagy baíkté-riumot hordozó eszközöket alkalmazna. Igaz, a Perzsa-öbölben és más környező vizeken levő amerikai hajókon akadnak nukleáris fegyverek, ám sem azokat, sem a vegyi eszközöket nem telepítették a szaúdi frontra, s ilyen lehetőség „soha nem volt napirenden". Legfeljebb alacsonyabb rangú, harcias tisztek emlegették azokat újságíróknak. Emlékezve a Hirosima óta tartó vitákra, Washingtonban senki sem óhajtja, hogy — egy szakértő szavaival — „évtizedekre befeketítsék Amerika
nevét” az esetleges Öböl-háborúban ledobott atombombával.
Ütőn Európába, a repülőgépe fedélzetén szokás szerint nyilatkozó külügyminiszter mintha meg akarta volna nyugtatni elődjét: Baker feltűnően elhatárolta magát a francia javaslattól, amely az arab—izraeli válság rendezését ígérné Bagdadnak a Kuvaitból való kivonulás esetére. Hiszen a State Department főnökénél gorombábban fogalmazó William Safire óva inti a Bush-kormányt és a nyugati világot az „új Jaltától”, az agresszomak teendő titkos ígéretektől, s főként a „Kuvaitért Izraelt” alkutól. „A francia fügefalevél garantálná a Szaddám-re-zsiim túlélését, igazolná Kuvait megerőszakolását, és felhívás lenne más diktátoroknak, hogy rabolják ki szomszédaikat szent háború ürügyén.” Egyébként még a háborút hevesen ellenző történész, Arthur Schlesinger is furcsa ellentmondásnak tartja a hétfői The Wall Street Journalban, hogy ha Bagdad atombombája indokolná az amerikai támadást, akkor hogyan ígérhette meg a Bush— Baker páros a kuvaiti kivonulás esetére a büntetlenséget Saad-dámnak. Kivel is Baker, a repülőgépen elhangzott szavainak némely értelmezői szerint Bagdadban nem, ám harmadik országban netán mégis kész lenne találkozni. (A külügyminiszter különben még azzal keltett feltűnést, hogy elárulta az őt kísérő tudósítóknak : szombaton végre elérte telefonon lemondott szovjet kollégáját, Sevardnadzét, aki jelezte: Moszkva hasonlóan kemény üzenetet küld Aziznak, még a szerdai genfi amerikai—iraki találkozó előtt.)
Avar János
A Pentagon iraki katonai provokációkra számít
Bagdadból jelenti a Reuter: Szaddám Húszéin Iraki elnök hétfőn a hadsereg vezérkarával' tanácskozott. Kijelentette tábornokai előtt: Irak az egész világot hadszíntérnek tekinti, ha kitör az Öböl-háború. Beszédét közvetítette a ^bagdadi rádió.
„Lehet, hogy Irakban lesz az ütközetek súlypontja, a mi hadműveleteink színtere azonban az egész világ lesz” — hangoztatta. A brit Reuter hírügynökség úgy értelmezte szavait, hogy az iraki elnök amerikai és nyugati érdekeltségek elleni diverzáns cselekményekre célzott. Szaddám Húszéin megismételte előző napi beszédének fő gondolatát, hogy a háborúban Irak az egész arab nemzet érdekeit képviselné.
A CNN amerikai televíziós hálózat a Huszein-beszéd után olyan értesüléseket szerzett a Fehér Házból és a Pentagonból, hogy Irak esetleg katonai provokációkat kezdeményez — politikai előny szerzésére e lélektani játszmában. Amerikai katonai szakértők a CNN szerint elképzelhetőnek tartják, hogy Bagdad rakétákkal támadja a szaúdi olajme-zöket, az olaj árának felhajtására és a nyugati szövetség gyengítésére. Az sem zárható ki, Irak Scud rakétákkal lövi Izraelt, hogy belekeverje a konfliktusba, s ekként tántorítsa el az Egyesült Államok mellé felsorakozott arab országokat. Harmadik eshetőség, hogy Irak terrorakciókat hajt végre a Közel-Keleten és Európában.
A Külügyminisztérium nem tanácsolja a Közel-Keletre utazást
Nemzetközi konferenciai tartanak Becsben a menekültkérdésról
Az MTI jelenti: Az öbölbeli feszült helyzetre való tekintettel a magyar Külügyminisztérium azt tanácsolja a térség országaiba készülő magyar állampolgároknak, hogy ne induljanak útnak Irakba, Kuvaitba, Szaúd-Arábiába, Bahrainbe, Katarba, Jordániába, Szíriába, Izraelbe, az Egyesült Arab Emírségekbe. Ezzel együtt a Külügyminisztérium kéri, hogy mihamarabb lépjenek érintkezésbe a legközelebbi magyar külképviselettel mindazok, akik már a térség országaiban tartózkodnak. A felhívást Hermán János külügyi szóvivő tette közzé hétfőn megtartott szokásos nemzetközi sajtó-konferenciáján.
A külügy adatai szerint egyébként Szíriában 100, Izraelben 150,
az Egyesült Arab Emírségekben 80, Jordániában 10, Katarban 10 magyar állampolgár tartózkodik. Szaúd-Arábiában, Bahrainben és Kuvaitban a tárca értesülései szerint nincsenek magyarok. Irakban mindössze a magyar misszió hat munkatársa van jelenleg.
A szóvivő beszámolt arról Is, hogy Szaúd el-Feiszal herceg, Szaúd-Arábia külügyminisztere levelet küldött Jeszenszky Gézának, s tájékoztatta a magyar diplomácia vezetőjét: elfogadja a magyarországi hivatalos látogatásra szóló meghívást. Szaúd-Arábia emellett figyelmesen tanulmányozza a magyar—szaúdi diplomáciai kapcsolatok létesíté-
(Folytatás a 2. oldalon)
A FELTÉTELEZETT TERRORISTÁK
aligha a zöld határon jöniiek, mert az túlságosan kockázatos. (A terroristakülönítményekről egyelőre nem tudnak — 3. oldal)
A KAMATBOMBA TOVÁBB KETYEG,
mert a kedvezményes lakáshitelek után fizetett kamattámogatás csökkentésére a parlament által elfogadott kétféle megoldás nem lesz hosszú életű. (Még mindig nem késő hatástalanítani — 5. oldal)
MEGEGYEZÉSI KÉNYSZER
alakul lassan ki a vízlépcső ügyében, s jó volna, ha tisztán látnánk, hogy milyen előnyökhöz juthatunk. (A vízlépcső kolonca — 5. oldal)
A TÖRTÉNELEM-TANÍTÁSBAN IS
a tanári önállóság a döntő — mondta Glatz Ferenc a békás-megyeri konferencián. (A gondok az iskolában oldódnak meg — 6. oldal)
Deviza is, farint is
Hitelek
kisvállalkozóknak
Gyorsan és olcsón tudunk hi-teHt nyújtani a kisvállalkozóknak, s mindehhez garanciát sem kérünk — mondta dr. Hegedűs Oszkár, a Budapest Bank Rt. elnök-vezérigazgatója hétfőn azon a sajtótájékoztatón, melyet a Budapest Bank Rt. és az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) között létrejött megállapodás aláírása után tartottak.
A harmadik legnagyobb hazai kereskedelmi bank és az iparosok érdekvédelmi testületé által kidolgozott hitelkonstrukció célja, hogy a vállalkozók és az iparosak termelő tevékénységükhöz elegendő kölcsönhöz jussanak. Ebhez a pénzintézet egymilliárd forintos keretet biztosít. Az ipartestületek tagjai garancia nélkül — csupán az egyes ipartestületek egyetértését megszervezve — juthatnak a 100 és 500 ezer forint közötti összeghez. A testületek erkölcsi garanciavállalása lesz az igénybe vehető hitel fedezete,
A bank a pénzt — a kedvező előzsűrizés után — a kérelem beadását követő második, harmadik napon folyósítani szeretné, ezt elősegítendő a fővárósban egy közös irodát kívánnak nyitni. A visszafizetés határideje fél év, kamata a kincstárjegy mindenkori 90 napos lejárati kamata, plusz 4 százalék kezelési költség.
A meg nem térülő hitelek fedezésére egyébként a Budapest Bank 100 millió forintos nyitott alapítványt hozott létre. A megállapodás egy devizahitel-kiegészítést is tartalmaz, a pénzintézet ugyanis 10 millió dollárt különített el a kisvállalkozók export szállításainak ösztönzésére, mely alapról már a szerződések aláírásakor felvehető a számla
A harmadik forrás az IFC által nyújtott és ugyancsak a Budapest Bank által kezelt 40 millió márkás hitelkeret, amely hosszú lejáratú kölcsönökre ad lehetőséget; három éves türelmi idővel, 7—9 évi visszafizetéssel, forintban számolva 25—26 százalékos, devizában számolva pedig 10 százalékos kamattal. Ez utóbbi hiteiforással kapcsolatban Kassai Gábor, az IPOSZ alelnöke megjegyezte:	nemrégiben az IFC
képviselőivel folytatott tárgyaláson ígéretet kapott arra, hogy az IFC még ebbén az évben további hiteleket kíván nyújtani a hatjai kisvállalkozás ösztönzésére. Végezetül Szűcs György, az IPOSZ elnöke kijelentette, hogy a gazdaságpolitika legfőbb elemének a vállalkozás élénkítést kell tekinteni, s bár a kormány ezt elősegítő intézkedései továbbra is váratnak magukra, a Budapest Bankkal kötött megállapodás sokat segíthet a kisvállalkozók és iparosok helyzetén.
I
1
I
fel
Ü