﻿Mai mellékletünk: STO-HMG
Mm Nemzet
1991.
január 14. L1V. évfolyam
II. szám
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
£2f
'.5
3
■"2 ■a ■« • **-
>«a4,
fgetI
„ M*
V*.
m*r
JOOO O O O O O O
■e
iooo
Kanserv
Ma is konzerv ebéd lesz. Fölbontunk egy dobozt, olyat, mint tavaly.
A társadalombiztosítás — a mi régről ismert konzervünk — bizony nem sokat változik 1991-ben sem. A jellege — ízstruktúrája — maradt a régi, a meny-nyisége kevés, « minősége csapnivaló. És olyan, mint amilyet két héttel ezelőtt is fölbontottunk. méghozzá nem ds akármikor, hanem a nagy trakták idején, a két ünnep, karácsony és szilveszter között:	hagyo-
mányőrző volt az is, és keveseknek ízlett. Az 1991-es állami költségvetés is konzerv, hasonmása a korábbinak.
A magyar tb-s konzervdoboz kívülről olyan, mint a német: azt hiszi az ember, hogy egy igazi bőségtál vár rá. A GDP-ből mi. magyarok is körülbelül annyit fordítunk a társadalom-biztosításra, mint amennyit a Bonnban működő kormányzat célszerűnek tart saját háza táján. Csakhogy a Németországban nyújtott szolgáltatás — az ottani konzerv íze, összetétele, használati, élvezeti értéke — enyhén szólva más, mint nálunk. Az egészséges táplálkozás hazai hívei nem is véletlenül szorgalmazzák: a magyar konzervgyárban szedjék már végre szét elemi részeire azt, amit meg akarnak főzni és bele akarnak tömni a dobozba. A társadalombiztosítás így, változatlan összetételben nem más, mint egy nagy massza, megfekszi a gyomrunkat. Nagyon itt van már az ideje az egészség-ügyi és a szociális funkciók különválasztásának.
Meglehet, a régi konzerv tartalma nem is javítható fel semmilyen külső „adalékkal”. Kár. Pedig a parlament asztalán ott fekszik például az 1367. számú törvénymódosító javaslat, amelyiknek lényege nemcsak a mostani erőteljesebb nyugdíjemelés, hanem e juttatás garantált értékállósága a mindenkori infláció mindenkori hatásainak kivédésével. Az indítványozó honatyák így vetették papírra indokaikat, amikor a magasabb szintű nyugdíjak reálértékét megőrző elképzeléseiket benyújtották la T. Ház elnökének:	„Nem fogadható el
azon gyakorlat, amely törvénynyel meghatározott nyugdíjak kormánydöntésen alapuló emelésével újra felosztást alkalmaz. Ha elfogadjuk a törvény 43 § (1) bekezdésének szabályát, mely szerint a nyugdíj a szolgálati időtől és az elért havi átlagkeresettől függ, úgy a megállapításkori arányokat a későbbiekben is indokolt megtartani. Ez pedig akkor érhető el, ha — meghatározott összeg erejéig — a nyugdíjakat egységes mértékben emelik fel.”
Meggazdagodni e törvénymódosítás után sem sikerülne egyetlen nyugdíjasnak sem. Csak éppen automatikus garanciái lennének: nem romlik a vásárlóértéke járandóságuknak. Vajon akarják-e, merik-e meghozni ezt a döntést a honatyák? Mielőbb megtudják a nyugdíjasok a választ a pénzespostástól. De megtudják majd azok is, akiknek számít az, hogy milyen, mekkora vásárlóerővel rendelkezik a számarányát messze alulmúlóan fogyasztó nyugdíjas réteg.
A tb-konzervet ma kezdik el felnyitni a képviselők a Parlamentben. Meglehet, rutinnal teszik már ezt, a december végi gyakorlat szerint. Félő, hogy a doboz tartalmát még ízesíteni sem kívánják, pedig egy csipetnyi paprikával a fogyasztóknak is kedvükre tehetnének.
Gergely László
Történelmi párhuzamot vonnak az elemzők
Az Öböl-válság árnyékában Moszkva megtöri Litvániát
Védőgjnrn a vilniusi parlament körül, tárgyalások kezdődtek a vérontás elkerülésére
A külpolitikai helyzet
A FÜGGETLENEDÉSI REMÉNYEK SZERTEFOSZLOTTAK Litvániában vasárnap, amidőn a szovjet deszantosok újabb fontos 'középületeket foglaltak el, s a tankok átgázoltak a fegyvertelen embereken, akik testükkel is védelmezni próbálták az önállóság helyi jelképeit. A katonai akció nyomán halottak maradtak az utcák kövezetén, s Landsbergis litván elnök drámai nyilatkozatokban próbálta a világ segítségét kérni. Üzenetében azt hangoztatta: a köztársaságban háború dúl. A leszámolás hátteréről nyomban megindultak a találgatások. A CNN amerikai televíziós hálózat moszkvai tudósítója nem tudta megmondani, vajon Gorbacsov alkut kötött-e a háttérben a KGB és a hadsereg vezetőivel, avagy maga sem ura már a helyzetnek. Érdekes adalék, ámbár alighanem a történészekre vár az események földerítése, hogy .Jelcin orosz elnök a Baltikumba érkezett, hogy a válságos fejleményekről az észt vezetéssel tárgyaljon, s annak a véleményének adott hangot: Jazov szovjet védelmi miniszter nem ismeri pontosan a vil-niusi állapotokat. A TASZSZ közben arról tudósított, hogy a két legnagyobb litván városban, Vilniusban és Kaunasban kijárási tilalmat léptettek életbe, s a két települést gyakorlatilag elzárták a külvilágtól. Hírek terjedtek el arról is, hogy őrizetbe vették volna a kijelölt litván kormányfőt, ám Simenas vasárnap este bejutott a helyi törvényhozás épületébe, ahol egyébként a szövetségi tanács küldöttsége is tartózkodik, abban a reményiben, hogy tárgyalások kezdődhetnek a hadsereg képviselőivel. A Varsóban Tartózkodó Litván külügyminiszter, Algirdas Saudergas kijelentette, hogy e tragédia is megmutatja, változatlanul él a sztálinizmus. Egyben közölte, hogy a litván parlament fölhatalmazta, hozzon létre emigráns kormányt, ha a vilniusi kabinet és törvényihozás működésképtelenné válna.
A NEMZETKÖZI VISSZHANGJA a baltikumi eseményeknek egyértelműen elítélő. Washingtontól Bonnon át Párizsig és Prágáig a kormányzatok aggodalmuknak adtak hangot, és azt fejtegették, hogy ezek a lépések semmiképpen nem illenek a peresztrojka folyamatába, de az európai enyhülésébe sem, s a litvániai leszámolás súlyos károkat dkoz-hat mind Moszkva és Washington, mind a Szovjetunió és Európa kapcsolatainak. Sununu fehér házi, kabinetfőnök már vasárnap délután utalt rá, hogy veszélyben a februári csúcstalálkozó. Hasonlóképpen nyilatkozott Scowroft nemzetbiztonsági tanácsadó is. A demokrata honatyák pedig azt követelték, hogy Bush elnök küldjön egyértelmű üzenetet Gorbacsovnalk, hogy balti döntései után az Egyesült Államok nem támogatja gazdaságilag a Szovjetuniót. Washington azonban igen kényes helyzetben van, hiszen az Öböl-válság miatt szüksége van a Szovjetunió jóindulatára. Az elemzők egyébként éppen erre az összefüggésre hívták fel a figyelmet, s a mérvadó újságók cikkei is arról szóltak, hogy a történelem kísértetiesen ismétli önmagát, hiszen a Szovjetunió, miként tette ezt 1956-ban Magyarországon, a szuezi krízist kihasználva, most az öbölbeli konfliktus hátterében törte meg a litván önállóság híveit.	B. M.
A Kreml hallfjaf
Szovjet csapatok ellenőrzik Vilniust
Jelein kóserét leni próbál
Moszkvából jelenti az MTI: Vlln'usban, vasárnap este is háborús feszültség uralkodott. A parlament épülete előtt a kijárási tilalom ellenére sem oszlott fel a tömeg. Az MTI késő esti értesülései szerint a litván parlament és a szovjet hadsereg képviselői között tárgyalások kezdődtek.
Vasárnapra virradóra a litván fővárosban Moszkvához hű erők csoportja a hadsereg segítségével megpróbálta magához ragadni a hatalmat. Szovjet katonák az éjszaka folyamán elfoglalták a rádió és televízió épületét, s lényegében ellenőrzésük alá vonták Vilniust. Az eddigi jelentések szerint legalább 14-16 halálos áldozata volt az akciónak, a sebesültek száma 130.
A nap folyamán a proszovjet Nemzeti Megmentés Bizottsága bejelentette, hogy átvette a hatalmat Litvániában. Nem tudni, hogy az akciót Moszkva támogatásával vagy anélkül hajtották-e végre. A Kreml a késő esti órákig mély hallgatásba burkolózott.
Eközben a törvényesen megválasztott litván parlament és kormány tovább folytatta működését, s döntött egy esetleges emigráns kormány felállításáról. Vytautas Landsbergis elnök a reggeli órákban ellenállásra szólította fel a köztársaság lakosságát.
Megérkezett Vilniusba a Szövetségi Tanács küldöttsége, amely azonnal megkezdte tárgyalásait a
szemben álló felekkel. Feltehetőleg ennek eredménye a parlament és a hadsereg között az esti órákban megkezdett párbeszéd.
A katonák korábban ultimátumban követelték a parlament előtti tömeg feloszlatását. Ellenkező esetre fegyverhasználatot helyeztek kilátásba. Míg a központi szovjet vezetés szemmel láthatóan tétlenül szemléli az eseményeket, aktív közvetítésbe fogott Borisz Jelcin, az oroszországi parlament elnöke. Vasárnap telefonon több ízben tárgyalt Landsber-gisszel, majd az esti órákban Észtországba utazott, hogy a kialakult helyzetről tárgyaljon az észt vezetéssel. Ezt megelőzően megbeszélést folytatott Dmitrij Jazov védelmi miniszterrel is.
Landsbergis vasárnap este a nemzeti rádión keresztül felhívást intézett a litván néphez. Beszédében felszólította a parlament épülete előtti téren összegyűlt több tízezer embert, hogy térjenek haza.
Héfőn — mondotta — a képviselők újabb ülést tartanak, ha „a parlamentet el nem foglalják’'.
Az események tudósításában messze lemaradt központi szovjet televízió és a TASZSZ a nap folyamán erőteljes kampányba kezdett a proszovjet csoport fellépésének és a katonai erő alkalmazásának igazolására. Ez a Nemzeti Megmentés! Bizottság moszkvai támogatását jelzi.
A lett alelnök a Reuter brit hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: meggyőződése, hogy a szovjet hadsereg Lettország ellen is a litvániaihoz hasonló támadásra készül. Dainis Ivans szerint a köztársaság felkészült arra. hogy az ejtőernyősök már hétfőn reggel támadásba lendülnek. A politikus kijelentette: értesülései vannak arról, hogy 2500 különítményes áll készen a rohamra a lett főváros központjában, s hét-
főn helyi idő szerint reggel fél hétkor támadnak.
Moszkvában a demokratikus mozgalmak vasárnap délben többezres tüntetést szerveztek a Kreml melletti Manyezson. tiltakozva a baltikumi beavatkozás, a katonai erő alkalmazása ellen. A tüntetők egy csoportja a Vörös térre is át akart vonulni, ezt azonban a kivezényelt rendőrség megakadályozta.
IVashingtani tudósítónk telexjelentése
„Történelmi szavazáson" hadi felhatalmazás Husiinak
A Fehér lláaat ..mélyen nyugtalanít jók" a haiti fejlemények
Washingtoné január 13.
Megadta a törvényhozás az elnöknek a jogot, hogy akár háborúval is kikényszerítse Bagdadtól a BT-határozat végrehajtását. Bush azonban még lát esélyt a békére, ha Szad-dam kedd éjfél előtt legalább belekezd a kivonulásba Kuva-itból. S közben az amerikai közélet 1956 megismétlődését látja a litvániai drámában.
„A kedd éjfél a keleti parti idő szerint értendő’’ — zárta le a BT-ultimátum életbelépése körüli vitáikat Bremt Scowcroft nemzetbiztonsági tanácsadó az NBC tévében, mérvadónak tehát az ENSZ New York-i székhelyének óráit tekintve. A Bush-ikormány tehát még ad harmadnajpmyi haladékot Bagdadnak, hogy akár szó szerint január 15-én az utolsó percekben fogjon hozzá Kuvalt elhagyásához, amit — Ismerte el maga az elnök is szombati sajtó-értekezletén — kedd éjfélig már semmiképpen sem fejezhetne be, minit osalk nemrég is követelte tőle Washington. Aim Bush fejtegetései jelezték, hogy ha Irak tettekkel mutatna hajlandóságot a távozásra, Washington várna. „Még mindig reménykedem, hogy lesz békés megoldás” — felelt George Bush a kérdésre, hogy vajon elszánta-e már magát a támadás megindítására. S a frissen kapott kongresszusi felhatalmazás birtokában minden korábbinál több joggal inthette óva Iraikot e hanáridő „semmibevételétől” és erősítette meg miniszterei jelzéseit, hogy ha — Szaddám makacst-sága folytán — mégis elkerül hfe-tetlen a háború, arra „inkább előbb, mint később” kell számítani. Érdekes érvet tett hozzá az ABC vitájában Les Aspin, a képviselőház katonai bizottságának demokrata elnöke: a vég nélküli ragaszkodás a szankciókhoz mar csak azért is hiba lett volna, mert a litvániai példa is tanúsítja, mennyire megköti a Bush-kormány kezét a vllágkoalícló egységének megőrzése, s akként az, hogy Moszkvához, miként Pe-kinghez, Damaszkuszhoz „muszáj kedvesnek lennünk".
Hadüaenet
Camp David-i víkendjét akkor szakította meg, s jött a Fehér Házba sajtóértekezletet tartani az amerikai elnök, amikor már nyilvánvaló volt, hogy a kongresszus mindkét háza „bizalmat” szavaz neki, tehát megadja a felhatalmazást a BT-ultimátum akár erővel való kikényszerítésére is. A háromnapos vitát Bush is, a felszólalók jó része is, és az egész sajtó „történelminek" minősítette. Hiszen 1941 decembere óta nem
•szavazott formálisan hasonló, lényegében hadüzenetnek számító határozatról az amerikai törvény-hozás. A szenvedélyes vita ennek és a személyes döntés felelősségének megfelelően komor, de egyúttal kifejezetten emelkedett stílusban zajlott le, bántó pártosko-dásra alig került sor, s a végén a szavazáskor — a máskor megszokott zsibongás, járkálás helyett — szinte ünnepélyes csendben adták le voksukat a szenátorok, képviselők. Hogy utána mindkét ólda'l hangsúlyozza, e döntés ugyan szoros szavazási eredménnyel született meg, ám immár egységesen sorakoznak fel az elnök mögé. Ki aztán sietett megköszönni a támogatást, és óvni mindenkit e demokratikus folyamat félreértésétől. Mindenesetre a oapitoliumi döntés „félreérthetetlenül bizonyítja” Amerika eltökéltségét Irak kivonulásának elérésére, hiszen, utal rá mindenki, ez a szankciók folytatását szorgalmazóknak is célja. George Bush tehát nem Óhajtott pártdiadalt ülni, s úgy vélte, e kongresszusi „üzenet” Bagdadhoz „a béke utolsó, legjobb esélyét kínálja”.
A hideghóbnró felidézése
A szavazás azonban valójában még iscsak demokra ta -republ ik á -nus párharc volt, bár a képviselő-házban kétpárti javaslatként terjesztette be Michel kisebbségi vezér és a New York-i Solarz az elnöknek felhatalmazást adó határozatot. Szombaton óriási érdeklődés mellett előbb a szankció-pártiak javaslatáról voksoltak, s az eredmény már előrevetítette, hogy a Fehér Ház megnyeri e kritikus csatát:	a képviselők 250:
183 arányban vetették el a demokrata vezérek javaslatát, tehát a többségi párt kisebbségbe került, mert 86-an Busht óhajtották támogatni. Később, a felhatalmazást kérő Michél—Solarz-javaslatot hajszálra ugyanígy fogadták el, vagyis mindössze három republikánus pártolt el elnökétől a 167-ből. A szenátusban szorosabbnak ígérkezett a küzdelem, Dán Quayle alelnök vok-sára nem kerülhetett volna sor, mert az csak „döntetlen” esetén billentheti el a mérleg nyelvét, és betegség okán csák kilencvenkilencen voltak jelen a százból. Az első csatát a demokraták 46:53 arányban vesztették el, s az „igaziban” Bush tábora 52:47-re győzött (itt csak két .republikánus állt a másik oldalra, viszont tíz demokrata a Fehér Ház mellé, közte két potenciális elnökjelölt, Gore és Robb, déli szenátorok egy
(Folytatás a 2. oldalon)
1:1
MEGRENDÍTŐ ESEMÉNYEK
történtek a kisgazdapárt országos elnökségének pénteki ülésén a miniszterelnök távozása után. (Kisebbségben a 47-esek? — 4. oldal)
A HAZAI DROGPIACON
egyre pusztítóbb szerek jelennek meg, s a „keménynarkó-sok” súlyos bűncselekmények elkövetésére is képesek lesznek megszerzésükért. (Utcai gondozás — 5. oldal)
NEM AKARUNK TŐRRÉ MEGOSZTOTT EURÓPÁT,
amelynek határa két különböző áliammodellt választ el. (Keleti félelem — nyugati szorongás — 7. oldal)
KISZARADULHATNAK A RAKTÉRIUMOK
a tenyésztő laboratóriumokból, ha az esetleges Öböl-háborúban csapást mérnek a gyártás helyére. (Harci mérgek, pusztító toxinok — 8. oldal)
Megalakul! a fővárosi magisztrátus
Paskai László és Demszky Gábor találkozója
(MTI) Magisztrátus, azaz mesterek tanácsa alakult szombaton Budapesten a Városházán.
A magyar közigazgatásban teljesen új intézményt — mint Demszky Gábor főpolgármester mondotta — azért hívták életre, hogy a főváros ismert művészei, tudósai, közéleti tekintélyei tudásukkal segítsék a város minél zök-kenőmentesebb életét. Olyan köz-tiszteletben álló személyiségeket kértek fel a testület munkájában való részvételre — Konrád György, Kocsis Zoltán, Makk Károly, Mándy Iván, Ascher Tamás, Rajk László, Básti Juli —, akik az elmúlt években, évtizedekben is gyakran hallatták hangjukat, akik eddig is elmondták véleményüket. A magisztrátus elnökévé Konrád György írót választotta a testület.
Konrád György az alakuló ülésen arról szólt, hogy elsősorban a polgári tisztánlátás segítése lesz a magiszterek célja. Egy olyan ön-kormányzati, lakóhelyi szellem kialakítása, amely létét tevékenységével kell hogy igazolja. A testület tagjainak nem lesz ugyanis se fizetése, se joga, se hatalma. Arra azonban számítanák — mondotta —, hogy az állampolgárok kíváncsiak véleményükre. Hangsúlyozta azt is: a magisztrátus nem politikai elkötelezettségű, bármilyen témát választhatnak nyilvános, rendszeres találkozásaik során, csupán egyre: gondolkodásra kötelezi őket e tisztség.
A magiszterek tanácsa ezután zárt ülésen folytatta munkáját, munkatervét, működésének módját vitatta meg.
*
Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek meghívására Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere szombaton Esztergomba látogatott.
Mint az esztergomi érseki főhatóság az MTI-vei közölte: megbeszélésük témái között 11. János Pál pápa magyarországi látogatásának előkészítése szerepelt. Megegyeztek abban, hogy a látogatás budapesti prografnjait a római katolikus egyház és a főváros együttműködve készíti elő. Tárgyaltak továbbá az egyházat és a fővárost kölcsönösen érdeklő kérdésekről, az egyházi ingatlanok helyzetéről és arról, hogy az egyház miként veheti ki részét még aktívabban a karitatív tevékenységből. A főpolgármester szólt arról, hogy Budapesten rendezni kívánja a pornográf újságok terjesztését. Ehhez az egyház eszmei támogatását kérte.
miiiimiSlsBai