﻿Sorsdöntő első nap az Öbölben
A szövetségesek légi csapásai megfosztottál Irakot legveszélyesebb támadó fegyvereitő
Washington előzetesen értesítette Moszkvát Gorbacsov beszéde — Magyar vezetők állásfoglalásai
A külpolitikai helyzet
MEGSEMMISÍTŐ CSAPÁSSAL kezdődött meg a szövetséges erők „bemutatkozása” az öbölben: a CNN-tévé jelentése szerint az amerikai légibombázás óik elpusztították az iralki vegyi és atomfegyver-ka-pacitást, a légitámaszpontok nagy részét és valamennyi rakétakilövő állomást. Pentapon-szakérlők szerint az első nap sikerei alapján a háború igen rövid lehet, különösen, ha a műholdfelvételek alátámasztják a hírt a hatalmas iraki veszteségeikről. Winston Churchill brit -parlamenti képviselő és katonai szakértő, aki Nagy-Britannia második világháborús miniszterelnökének a fia, szintén úgy vélekedett, hogy Bagdadnak nem maradhatott említésre méltó légiereje, legfeljebb néhány Scud rakétája, amelyet betonsilókban tartanak. A további lehetséges hadászati helyzetet értékelve Kissinger szintén a CNN-televízióna'k azt mondta: Irak legfeljebb két-három hétig tud ellenállni ilyen méretű támadásnak, amely nyomán remélhetőleg el lehet kerülni a jelentősebb földi harcokat is. A volt amerikai külügyminiszter úgy véli, messze túlbecsülték Száddám Húszéin haderejét. Majd hozzáfűzte, ha a hadműveletek sikeresék, és Irak feladja az ellenállást, Washingtonnak nem áll érdekében, hogy tovább gyengítse e közel-keleti országot, hiszen azzal más agresszorok felbukkanását segítené — arra célozva, hogy az erőegyensúly megbomlásával Szíria, illetve Irán jelenthetne veszélyt.
A JÖVÖT ILLETŐEN a rádió- és televízióállomásoknak nyilatkozó szakértők és tudósok jobbára már a háború útónnal foglalkoznak, és fölhívják a figyelmet hogy e konfliktus szembeállíthatja az arabokat a világ többi részével. Főleg a Nyugattal, mivel számos arab megaláztatásnak fogja tekinteni azt, ami most a térségükben lejátszódik. Sokan nem les znak képesek a felelősséget olyan mértékben Szaddám Huszeinre hárítani, mint ahogyan megérdemli. Az arabok többsége Szaddám Húszéin oldalára fog állni, mondta Udo Steinbach, a Német Keletkutató Intézet vezetője, aki szerint a Szíriái elnök részéről máris arra megy ki a játék, hogy az arab világban a rákövetkező éveikben ki fogja meghatározni a politikát. Bassam Tibi szír származású, német politológus előtt sem világos, hogy mi az amerikaiak célja; az iraki hadlpotenciál megsemmisítésén túl a bagdadi politikai rendszer szétverése is, vagy csak Kuvait fölszabadítása. Általános vélemény szerint — e fejtegetésekből következően — a háborúnak mind időben, mind térben korlátozottnak kell maradnia, és a légicsapások és az esetleges szárazföldi akciók között feltételezhetően beálló szünetben ismét meg kell próbálkozni a tárgyalásokkal. Szintén ők úgy gondolják, amennyiben Szaddám Húszéin katonai vereséget szenved, távoznia kell, rendszere azonban nem feltétlenül omlik össze. Az idézett szakértő, Bassam Tibi, azt fogalmazta meg, hogy Szaddám nem tartozik a vesztesek típusához, és nem fogja élve megadni magát. „Keleti despota, aki előbb lesz mártír, mint vesztes. Ha alá kell merülnie, kész akár az egész térséget magával rántani" — fejtegette a szír elemző.	(ZS. B.)
Washingtoni tudosítónh telexjelentése
A Sivatagi Vihar nem lesz Vietnam
Washington, január 17.
Tizenkilenc órával a BT-ulti-mátum lejárta után értek az első gépek az iraki főváros fölé, s öt percre rá Bush szóvivője bejelentette, hogy a Sivatagi Vihar nevű hadművelet Kuvait felszabadítására megkezdődött. Két órával később pedig az elnök tévébeszédben tudatta, hogy a sikeresen Indult támadást követően a háborút „amilyen gyorsan csak lehet” és „abszolút minimális” veszteségekkel viszik győzelemre.
Tévékorszakhoz illőéin, nemcsak a lakosság, hanem maga a hadműveletre parancsot adó elnök is a híradókból értesült arról. hogy ledobták első bombáikat és rakétáikat Bagdadra a támadó gépek:	a CNN kábeltévé
három tudósítója kinyitotta az iraki szálloda ablakát, s a telefonon át a Fehér Házban is hallották a robbanásokat. George Bush ekkor küldte be szóvivőjét a sajtóterembe felolvasni a pár szavas bejelentést a háborúról, amelyet Mariin Fitzwater még előző este megfogalmazott.
Szerda este hét óra öt perckor állt a máskor mindig kedélyes sajtótitkár tőle szokatlan komor ünnepélyességgel a már felzaklatott tudósítók elé: a tévék félórával korábban riasztották Amerikát. meglepve magát Busht is. Utóbb kiderült, hogy a vaktában
lődözni kezdő iraki légvédelem tüzének fényei villantak fel az éjszakai Bagdad fölött, is az ABC híradójában hirtelen hangot váltott a csak telefonon kapcsolt riporter. aki addig arról .számolt be, hogy „egyelőre nem történt semmi". .,Fények az égbolton’• — kiáltotta, majd pillanatnyi szünet után tudatta a műsorvezetővel. hogy „nyilvánvalóan légitámadás zajlik”.
Ezen a legjobban az elnök csodálkozott. mert ő tudta, hogy az első támadási hullám még oda sem érhetett... CNN-gyözelem következett viszont ezután, hiszen a három nagy .hálózatot behozni igyekvő kábeltársaság jó előre biztosított különvonala élve maradt akkor Is. amikor a hotel-központon át hívó ABC-riporteré már elnémult, míg a CBS és NBC nem is volt képes kapcsolatot teremteni Bagdadban levő tudósítójával. Így értesülhetett aztán maga az elnök-főparancsnok is a CNN jóvoltából a már igazi becsapódásokról (és dobta be képletesen kesztyűjét az NBC műsorvezetője. aki később meginterjúvolta a vetélytársát. a CNN — Szadddm-interjúra Bagdadba ment — sztárját, aki történetesen fekete bőrű és Bemard Shata-nak hívják, s hasonlóan „rekedt” Pe-kingben a Tlenanmen téri vérfürdőkor.)
Fitzwater mindössze hivatalossá tette, hogy „Kuvait felszabadítása megkezdődött". Az Egye-
sült Államok és koalíciós partnerei Sivatagi Vihar hadművelet kódnévvel belefogtak ..az ENSZ Biztonsági Tanácsa döntésének kikényszerítésébe”. S az amerikai keleti parti egységek este hétkor támadni kezdtek iraki és kuvaiti célpontokat. A szóvivő még annyit tett hozzá, mielőtt a kérdésekre ügyet sem vetve kirobogott a sajtóteremből, hogy az elnök este ikilenakor tévóbe-szédben fordul a lakossághoz. S ettől fogva Amerika kétszeresen is elektronikus hadiállapotban áll; miközben légierejének különleges radarzavaró berendezései megbénították az iraki védelmet, az itteni hírközlés nonstop és minden tévécsatornán folyó hadműveletbe kezdett.
harcolnak” — hónapok óta retteg Amerika közélete e sok áldozattal fenyegető bevetéstől. S Bush sietett közölni azt is, hogy ez a háború valójában „már augusztus 2-án megkezdődött”, tehát a Kuvait elleni iraki agresszióval: „ma bekapcsolódtunk a küzdelembe”. Mégpedig ,vaz ENSZ határozataival összhangban és az Egyesült Államok kongresszusának hozzájárulásával”, valamint „jószerivel vég nélküli diplomáciai tevékenységet követően”. Bush utalt az ..arab megoldással” próbálkozókra, a genfi Baker—Aziz találkozó kudarcára. az ENSZ-főtitkár utolsó erőfeszítésére. Tehát mindezek után került sor arra. hogy .az Öböl-térségben erőiket felvonultató 28 or-
TbeGulf
Kiszivárgott, hogy George Bush már karácsonykor hozzákezdett alig tizenkét .perces tévébeszéde megírásához. Az ovális irodáiban levő íróasztala mögül .beszélő elnök érthetően komoly volt. de nem komor: hangja is elárulta, hogy az első két óra fejleményei alapján joggal biztatja nemzetét rövid és sikeres háborúval. S mindjárt bevezetőben tudatta, hogy a légierő indított támadásokat. „szárazföldi csapatok nem
szág. kimerítvén minden lehetőséget a békés megoldásra, és nem lévén más választása, erővel távolítja el Szaddám Huszeint Kuvaitból”. És belenézve a kamerákon át népe szemébe, George Bush ünnepélyesen hozzátette: „Nem fogunk kudarcot vallani.” A szaúdi front parancsnokától jövő első jelentésre hivatkozva. Bush közölte: a hadművelet „a terveknek megfelelően zajlik", s így okkal lehet számítani Kuvait
felszabadulására. Az elnök szerint a bombatámadásokkal „eltökélt szándékunk kiiktatni Szaddám Húszéin atompotenciálját, s el fogjuk pusztítani vegyi fegyvereit”. valamint „tankjainak és tüzérségének nagy részét”. S ha majd Irak teljesíti az ENSZ-ha-tározatokat. Bush reménye szerint ismét „békés és együttműködő” ország lehet belőle. Nem lehetett tovább várni — érvelt az elnök, mert a szankciók önmagukban nem tudták kikényszeríteni Szaddám távozását Kuvaitból. S ő ráadásul a vegyifegy-ver-arzenálját megpróbálta kiegészíteni az „összehasonlíthatatlanul veszélyesebb” atomfegyverrel. Megismételve tehát az elmúlt hetek és hónapok háborút indokló érveit. Bush elnök megjegyezte. hogy a kongresszus hét végi döntésétől remélte a bagdadi diktátor észretérését. „Sajnos, immár arra a következtetésre kellett jutnunk, .hogy egyedül az erő készteti őt a távozásra".
„Ez nem lesz újabb Vietnam” — mondta ezúttal is Bush, akinek beszéde .közben a Fehér Ház előtt (miként azóta is Amerika-szerte) háborúellenes tüntetés zajlott, tudatosan elővéve az indokínai vállalkozás időszakának jelszavait. Az elnök azonban tisztában van vele, hogy a lakosság többsége felsorakozik mögé, és marad is. ha e háború valóban rövid lesz (a The Washington Times csütörtökön közli a Mubarakkal pár órával ezelőtt készített interjút, amelyben az egyiptomi elnök maximum tíznapos harcokat jósolt). Csapataink „a világon létező legjóbb támogatást kapják” és ami a fő: „nem kell egyik 'karjukat a hátuk mögé kötve küzdeniük” — jelezte a vietnami eszkalációtól eltérő perdöntő tényezőt George Bush.
Szerda este a számtalan nyilatkozó egyike. Les Aspin, a képviselőház katonai bizottságának jól tájékozott elnöke magabiztosan állapította meg. hogy a légierő „nagy meglepetést" fog okozni az irakiaknak. „Nem Irak meghó-
dítása a célunk, hanem Kuvait felszabadítása” — mondta beszédében Bush. aki imádkozik a harcokba került ártatlanok, tehát az irakiak biztonságáért is. S persze „egyetlen elnök sem dönt könnyen fiaink és lányaink háborúba küldéséről”, ám most bizonyítani kellett, hogy „senki sem szállhat szembe az egyesült világgal. egyetlen országnak sem engedhető meg. hogy brutálisan rátörjön szomszédjára". Befejezésül elszánt és harcra, áldozatra kész katonák leveléből idézve Bush tudatta, hogy „amint teljesítik csapataink küldetésüket, eltökélt szándékom hazahozni őket. amilyen hamar csak lehetséges".
Az amerikai elnök délután írta alá a hivatalos parancsot a támadásra. miután kulcsembereivel még egyszer tanácskozott. A szöveg viszont — a dátumot és időpontot üresen hagyva — a keddi hasonló megbeszélés után elkészült. Rátéve kézjegyét a sorsdöntő okmányra, amelyet rögvest vittek a Pentagonba Riohard Cheney védelmi miniszternek, aki átadta a parancsot Colin Powell tábornok, egyesített vezérkari főnöknek. George Bush átöltözött, majd negyed hatkor alelnökével. Dán Quayle-lel együtt visszatért az ovális irodába, ahonnan felhívta a törénvhozás vezetőit, hat tájban pedig Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárt. Majd az elnök és emberei a Fehér Ház válság-centrumában nézték a tévéket és várták a Szaúd-Arábiában levő parancsnokság jelentéseit. Beszéde után nem sokkal az elnök visszavonult a Fehér Ház magánlakosztályába, ahol a Bush házaspár vendége volt Billy Graham tiszteles. a híres baptista prédikátor (és reggel az államfő a templomba ment). Hogy szerdáról csütörtökre keveset aludhatott George Bush. az magától értetődő. Mindenesetre pár perccel hajnali öt után bekukkantott a sajtóterembe, derűsen kívánva jó reggelt a tudósítóknak, s közölve velük, hogy „jól alakulnak a dolgok”.	Avar János
Gyors és átütő siker
Washington, január 17.
Vérmes várakozásokat is felülmúlón sikerültek a légitámadások a háború első éjszakáján, ám a Pentagon óv a győzelem elkiabálásától, noha némely politikusok máris erről beszélnek.
„Eddig rendben van" — .közölte Cheney derűsen csütörtök reggeli sajtóértekezletén, ahová a Fehér Házból érkezett, miután jelentést tett az elnökinek a háború nyitányának .hatásos eredményeiről. Hiszen a hadművelet „nagyon jól alakul” — mondta immár a
védelmi miniszter, aki nem sokkal a Bush-beszéd — és csak* pár órával az első támadási hullám — után még csupán „nagyon, nagyon bátorító” fejleményekről szólt. De már akkor is mind Cheney. mind Potvell vezérkari főnök sugárzó arca tanúskodott arról, hogy bármennyire tudhatta Bagdad. számítania kell a háborúra, „meglehetősen jelentékeny taktikai meglepetésben” részesítették az iraki erőket.
Bár Cheney és Powell természetesen nem óhajt a sereget veszélyeztető részletekkel szolgál-
ni. a tévékben megszólaltatott szakértők sora állítja, hogy nem annyira a váratlanság, hanem az amerikai fegyverek korszerűsége biztosította a jószerivel teljes fölényt.
Bár Cheney hangsúlyozta, hogy ez a háborúnak „nagyon korai szakasza”, amelyből tehát óvat-lanság volna túlzott következtetéseket levonni, s Powell tábornak megállapította, hogy még nem beszélhetünk az iraki légierő „teljes kiiktatásáról”, vagy a módszeresen támadott bagdadi parancsnokság „teljes összeomlá-
sáról”. azt azért megjegyezte, hogy ő maga „nagyon kényelmesen” érzi magát. Nem sokkal sajtóértekezletük után — mielőtt felkereste volna feleségével együtt a Fort Myers-i katonai emlékhelyet — a két párt vezéreit fogadta, George Bush „nagy sikernek” minősítette a nyitányt, de persze ő is tartózkodik az elhamarkodott derűlátástól, és imádkozik, hogy minél kisebb Veszteségek legyenek. Mindenesetre a Wall Street óriási lelkesedéssel nyitott csütörtök reggel: a rövid háború az elemzők szerint kedvező a gaz-