﻿itHp1*
Hárman
Csúcstalálkozó helyett külügyminiszteri megbeszélést tartottak Budapesten hétfőn. A magyar, a csehszlovák és a lengyel diplomácia vezetője ült össze, hogy előkészítse azt az állam- és kormányfői tanácskozást, amelyet e hétről halasztottak el február végére. Zsúfolt programjára, a nemzetközi eseményekre hivatkozva Lech Walesa ugyanis, lemondta a részvételt ezen a minicsúcson, amelyen egyébként az együttműködés alapelveit fektették volna le és foglalták volna írásba.
Sebtében utaztak aztán munkatalálkozóra, különösebb napirend nélküli eszmecserére a magyar fővárosba a prágai és a varsói miniszterek, ám minden időjárási és szervezési zavar ellenére felsejlettek azok a célok, amelyek e három országot vezérlik.
Az állam- és kormányfők Vi-segrádon nyilatkoztatták volna ki az alapelveket, e történelmi visszarévedést ösztönző korunkban a Zsigmondi időket idézve fel. A helyszín persze, februárban is ugyanazt fejezi majd ki — vagy amikor végre megrendezik e csúcsot —, hogy a térség ezen országai évszázadokra visszavezethetően osz-szefonódtak a sorsukban, s voltaképpen ennek a hagyománynak a különleges megjelenési formája a sajátos közép-európai gondolat, amelynek csiszolása, felragyogtatása nélkül a sokat emlegetett európai csatlakozás sem igen képzelhető el.
Történészeket a kormányba! — követelhetnénk, ha nem tudnánk, hogy nyitott kapukat döngetünk. Ekként remélhetően, annak jeleit fedezhetjük fel ebben a hármas törekvésben is, hogy a múlt tapasztalatai, tanulságai leülepednek végre e térségben, s a történelmet nem kétes nosztalgiák újraébreszté-sére használjuk fel, hanem a közös gondok megoldására, a kisebbségek helyzetének a rendezésére, például az iránymutató, s az európaiság egyik próbájaként felfogható Párizsi charta szellemében.
De felsejlenek e tekintetben másfajta összefüggések is. A külügyminiszterek olyan közleményt adtak ki a beszélgetésükről, amely tükrözi az elmozdulást a reális megközelítések felé, amennyiben a szét Szovjetunió provokálásától tartózkodtak, föltehetően történelmi példák okán. S bár rokon-szenwel figyelik a balti népek küzdelmét, az ottani folyamatokat óvakodtak összekapcsolni a Varsói Szerződés esetleges gyorsított ütemű feloszlatásával.
Majdhogynem közhely ma már, hogy e három ország ugyanazt akarja, s fejlődésének nagyjából ugyanabban a szakaszában jár. A rendszerváltás, a privatizáció, a gazdasági talpra állás, a KGST-összeom-lás kárainak a csökkentése a legfontosabb kérdés e kormányok és népek számára, ám mind ez ideig külön-külön kívántak a Nyugathoz kötődni, kedvezményeket, különleges bánásmódot kicsikarni. Csakhogy, éppen az Európai Közösség tagjai fogadták megrökönyödéssel a hírt, hogy a KGST helyébe a vámok, az elzárkózá-si kísérletek lépnek. Végül is a Nyugat döbbentette rá a régió országait arra, hogy östfze kell fogniuk, ekként is előmozdítva kísértetiesen hasonló problémáik megoldását. S nincs igazi remény arra, hogy ne egyszerre ugorják át az EK küszöbét. Vagyis a múlt fogódzói arra kellenek, hogy felfogjuk szőkébb és tágabb környezetünk érdekeit, s így határozzuk meg önnön célkitűzéseinket.
Blahó Miklós
Eltérő vélemények
Gorbacsov belügyitek minősítette a baltikumi válságot
A külpolitikai helyzet
NEM TÖRT BE A GLASZNOSZTY Gorbacsov elnök rendikívüli érdeklődéssel várt kedd délutáni sajtóértekezletére, hiszen az államfőnek nem lehetett föltenni kérdéseiket. A szovjet elnök mintegy negyedórás beszédében vázolta Moszkva baltikumi álláspontját, majd az Öböl-háborúról szólva azt hangsúlyozta, hogy a Biztonsági Tanács ide vágó határozatait meg kell valósítani, tehát Kuvaitot föl kell szabadítani.
A baltikumi erőpróba mind nagyobb teret kap a viharos nemzetközi hírkróniikában. Washington arra szólította föl Moszkvát, hogy a térségben ne alkalmazzon erőszakot, s majdnem bizonyos, hogy Besszmertnih, új szovjet külügyminiszter, eddigi washingtoni nagykövet hét végén esedékes amerikai búcsúlátogatásán ismét szóba kerül e téma. Ny ugat jE>u répában tiltakoztak a rigai erőszak ellen, s az Európai Közösség brüsszeli székhelyén egyelőre úgy döntöttek, hogy a római csúcsértekezleten odaítélt segélyéket nem folyósítják a Szovjetuniónak. A Moszkvának eljuttatott közös francia—német jegyzék ugyanezt a témát érinti és fölveti azt a lehetőséget, hogy az európai biztonsági értdkezlet medhanizmusának keretében vitassák meg az emberi jogok megsértését a három kis köztársaságban. Miközben Baker vezető balti diplomatákat fogadott, és az amerikai törvény-hozás is nyomást gyakorol a washingtoni kormányzatra — több törvényhozó a gazdasági kedvezmények megvonását, a februári csúcstalálkozó lemondását sürgeti —, egy litván politikus azt fejtegette, hogy egy esetleges vilniusi katonai hatalomátvétel fordulatot jelezhet a szovjet politikában, amely a jövőben megkísérelheti a volt keleteurópai kommunista országok „visszahódítását”. Magvas elemzésében Kissinger volt amerikai külügyminiszter szinte erre válaszolt: a balti fejlemények nyomán azt indítványozza, hogy Közép-Európa mihamarabb integrálódjék Nyugat-Európába.
TÍZEZERNÉL TÖBB LÉGI BEVETÉS után az Öböl-háború még mindig az első számú világpolitikai konfliktus. A hadi jelentések szerint a szövetségesek megbénították az iraki hadsereg hírösszeköttetését és lehetetlenné- vált a tévé- és rádióműsorok sugárzása. A harcok hatodik napjának fő eseménye, hogy az irakiak megkezdték — miként a Reuter jelentette — „a kuvaiti olajlétesítmények lerombolását”.. Egyelőre nem világos, hogy pontosan milyen jellegű pusztításról van szó, a szakértők azonban általában eltúlzottnak tartják azokat az értékeléséket, amelyek szerint a kuvaiti olajmezők fölrobbantása „világméretű katasztrófával” fenyegetne. Ugyancsak fontos harci cselek mányikén t értékelhető, hogy a szövetségesek repülőgépei nagy erővel támadták Bászra városát, e stratégiai szempontból kiemelt jelentőségű dél-iráki kikötővárost. Az MTI kairói tudósítójának értékelése szerint Kuvaitba vezényelt iraki katonák adták meg magukat Szaúd-Arábiában állomásozó egyiptomi csapatoknak. Az azonban nem világos, hogy hányán álltak át, és dezertálásuk fölfogható-e egy szélesebb sodrású erkölcsi bomlási folyamat részeként, avagy elszigetelt akció. Mint minden háborúban, rengeteg a bizonytalansági elem: erősen eltérnek az értékelések ate'kintetben, hogy a harci cse-lekiménydk miiként alákulnak.
A PENTAGON SZERINT elkerülhetők a „hosszabb” szárazföldi hadműveleték, a kevésbé derűlátó BBC-tudósítŐk viszont úgy értékelik, hogy a háború „nem a tervek szerint halad", s akár .még két hónapig is eltarthat § szárazföldi hadműveletek előkészítése. Az viszont aligha fogadható el reális helyzetjelentésként, amit a 14-es számú, bagdadi harci közlemény megfogalmaz: „a háború első szakaszának győztese Irak”, állítja a bagdadi rádióban beolvasott kommüniké, amely szerint „Bush elnök tévedett, amikor azt hitte, hogy Irak a szüntelen légitámadásokkal térdre kényszeríthető”. (M. J.)
Isméi iámadiak a Jaguárok
Több kuvaiti olajtározó lángokban áll
Damaszkusz: Szaddámi „öngyilkosságba** Kergeti országát
Miközben az Irak-ellenes 'koalíció folytatta az ellenséges célpontok bombázását, Irák újból valóra váltotta egv régi „ígéretét”: az Öböl-háború hatodik napján* elkezdte felrobbantani a kuvaiti olajkutakat és -tartályokat. Az akció híre nyomban az északi-tengeri kőolaj árának több mint féldolláros emelkedését váltotta ki.
A szakértői vélemények egyelőre ellentmondanak egymásnak az iraki lépés következményeit és indítékait illetően. Van, akii úgy véli. hogy a háborúban hagyományos tettről, a visszavonulás előtt alkalmazott felperzselt föld taktikájáról lehet szó. másök a szövetséges erők akcióit akadá-, lyozó és beláthatatlan környezeti következményekkel járó döntést látnak a berendezések elpusztításában. (Magyar szakértők véleményét közöljük a 2. oldalon.)
Irak kedden a korábbinál sűrűbb ütemben folytatta Szaúd-Arábia elleni rakétatámadásait, miután Izraelből nem érkezett válaszcsapás a múlt heti két ugyanilyen akcióra. Izrael — mint
kedden Arensz védelmi miniszter .közölte — nem tekinti megszűntnek a veszélyt. Az emberék ezen a napon mindenesetre újra munkába indulták — gázálarccal a kezükben. Az országban tárgyaló Eagleburger amerikai külügyminiszter-helyettes Izrael gazdasági
támogatására — tízmilliárd dollárra — vonatkozó igényeit hallgathatta meg Modai pénzügyminisztertől.
A szaúdi célpontok, közöttük a főváros, Rijád ellen indított Scud-rakétákat mindeddig sikerült elfogni, de közülük néhányat csak az utolsó pillanatokban, a lakott területhez igen közel tudták megsemmisíteni. Az ellenszer változatlanul a Patriot rakétaelhárító rakéta.
Egyre bizonytalanabbak a szövetségesek az Iraknak eddig okozott károk megítélésében, s mind nyíltabban beszélnek arról, hogy a korábban mozgatható rakéta-indítóál 1 ásoknaik hitt. elpusztított célpontok jelentős része álca volt.
Iráni közlés szerint a koalíció légiereje keüen Bászra dél-iraki várost bombázta. A francia jaguárok reggel Kuvaitban levő iraki légi támaszpont ellen hajtottak végre támadást, s részt vett a keddi'bevetésekben az olasz légierő is.
Az eddigi veszteségek: a szövetségesek oldalán 18 harci repülőgép elvesztését és 20 pilóta eltűnését jelentették be. Irak hétfő óta azt állítja, hogy ugyanennyi foglyul ejtett pilótát helyezett el stratégiai célpontokon — „önvédelmi” célzattal —, de rajták kívül újabb foglyai is vannak. és, hogy megtalálták több lelőtt ellenséges pilóta holttestét. A szövetségesek 23 iraki katona foglyul ejtését közölték.
Bagdadi tájékoztatás szerint 95 iraki polgári személy esett áldozatául a bombázásoknak, és 257-en megsebesültek. A szaúdl hatóságok azt közölték, hogy 12 ember könnyebben megsebesült a hétfőről keddre virradóra Rijád ellen intézett rakétatámadásban. Izraelben a múlt heti két ralkéta-psapás a hadsereg adatai szerint 47 ember könnyebb sérülését okozta.
Mint az AFP és a Reuter jelentette, a széles körű tiltakozások ellenére Irak újabb hadifoglyokat mutatott be a televízióban: a szövetségeslk hét, korábban fogságba esett katonája után ezúttal két amerikai pilótát tettek, közszemlére.
Szíria kedden arra szólította fel
Szaddám Huszeint, hogy vagy adja fel Kuvaitot, vagy mondjon le posztjáról. A hatalmon levő Szíriái Baath-párt hivatalos lapja, az al-Baath keddi szerkesztőségi cikkében azt írta. hogy az iraki vezető az öngyilkosságba kergeti országát és népét. Szíria ezért felszólítja Szaddám Huszeint. hogy „bátor döntéssel mentse meg. ami még megmenthető Irakból”. A lap szerint, ha az iraki elnök nem képes az ehhez szükséges elhatározásra. távoznia kell országa éléről.
A napilap megerősíti azt a korábbi szír álláspontot, amely szerint Damaszkusz azonnal Bagdad mellé állna, ha Irakot a kuvaiti kivonulás után támadás érné. Ugyanakkor bírálja az Izrael ellen végrehajtott rakétatámadásokat. mondván: egy-két rakétával „nem lehet felszabadítani Palesztinát. és mégsemmisíteni a cionista képződményt sőt, az ilyen akciók csak Izrael helyzetét és fegyverzetét erősítik”.
A kedden kiadott iraki hadijelentés szerint az éjszaka több mint húsz légitámadás érte Bagdad és más városok lakott részeit. A közlemény szerint a szövetségesek az éjszaka folyamán — tizennégy órán belül harmadszor — támadták Bászra városát is.
A szövetségesek parancsnoksága a nap folyamán ugyanakkor leszögezte, hogy erői kizárólag stratégiai-katonai, nem pedig polgári célpontokat támadtak.
Olajipari szakértők szerint a Kuvait déli részén levő olajkutak és -tározók lerombolásával Irak a szövetségesek feltételezett szárazföldi támadására készül: annak szeretné elejét venni, hogy a szövetségesek felhasználják a felhalmozott tartalékokat.
Az említett források kuvaiti üzleti kapcsolataikra hivatkozva elmondták, hogy lángokban áll a szaúdi határtól 15 kilométerre fekvő al-wafrai olajmező két olaj'tározója és két olajfúrótor-nya. Ugyancsak kigyulladtak két. a határtól 55 kilométerre északra levő kuvaiti olajfinomító tartályai. Mina-Abdalláhban és a közelében fekvő Suaibában az iraki inváziót megelőzően naponta 400 000 hordónyi kőolajat dolgoztak fel.
Washingtonból jelenti az MTI: Üjabb béke felhívással fordult kedden Irakhoz Javier Pérez de Cuellar.
Az ENSZ főtitkára sajtóközleményében mély aggodalmának adott kifejezést a háború kiterjedése miatt, és felszólította Irakot: fogadja el korábbi javaslatát, amely megnyitná a válság békés rendezésének útját.
Pérez de Cuellar közvetlenül a BT-ultimátum lejárta előtt járt Bagdadban, és akkor felajánlotta Szaddám Húszéin elnöknek, hogy az iraki csapatok Kuvaitból való kivonulása fejében a koalíció csapatai nem támadják meg Irakot. Kuvaitba ENSZ-békefenntartó egységeket küldenfek.és megrendezik a közel-keleti békekonferen-
ciát. Szaddám Húszéin j aadta el az indítványt.
jó-
llét sít in ff tan i tudósítónk telex jelentése
Óvatosabb helyzetértékelés, becsvágyóbb célok
A pilótaparádé megpecsételheti Szaddám sorsát
Washington, január 22.
Teljes erővel folytatódik az Irak elleni légiháború, amelynek eredményessége viszont immár viták tárgya is, főként a Scud-rakéták ismétlődő feltűnése láttán. A Pentagon azonban
magabiztos, s nemcsak a nyilvánosság előtt, hanem a törvényhozási tájékoztatókon is.
Minden cenzúra második áldozata a híreket megszülő szavahihetősége. A Pentagon ebben a szabad szemmel amúgyis nehezen
követhető elektronikai háborúban szigorúan kezeli az újságírókat, s ennek hétfő estére meg is lett a kormány számára kedvezőtlen eredménye: a tévéhíradók-
(Folytatás a 2. oldalon)
Ötödszörre is
Sikertelen érdekegyeztetés a bérszabályozásról
(MTI) Ha a ráfordított idővel arányos az érdekegyeztetés eredményessége, igen hatékony bér-szabályozásra számíthatnak az idén a munkavállalók és a munkaadók. Már ötödik alkalommal kezdtek ugyanis több órás ülést kedden a munkavállalók, a munkaadók és a kormány, képviselői a bérszabályozásról, de az alapvető kérdésekben' — miszerint vállalható-e 1991-ben a bérliberalizálás, vagy ha nem, akkor milyen szintű bérnövelést sújtson adó — ugyanúgy nem sikerült megállapodni, mint eddig. Szerdán egy további szakértői, majd pénteken újabb plenáris érdekegyeztető ülés foglalkozik e témával.
Mint arról már többször is és tudósítottunk, a munkavállalói és a munkaadói oldal a teljes bérliberalizációt követeli, illetve bizonyos feltételek esetén hajlandó idén az infláció mértékénél nagyobb béremelések adóztatását is elfogadni, A keddi ülésen a munkavállalók {Séldául egy olyan formát javasoltak, miszerint a 38 százalék feletti béremelésnél 70 százalékos, vagy a 33 százalék felettinél 55 százalékos, vagy a 28 százalék felettinél 40 százalékos adót alkalmazzanak. E határokig természetesen a béremelés adómentes lenne. Ezen a szakértői ülésen a munkaadók közül néhónyan a már korábban is hangoztatott 25 százalékig adómentes, 35 százalékig kedvezményes adózású, 35 százalék felett teljes adózású béremelési formát javasolták, bár az előző plenáris ülésen ez az oldal különféle más feltételek teljesüléséhez kötve az infláció mértékéig adómentes béremelést határozott meg.
A kormány ismét hajthatatlan volt, s legfeljebb 18 százalékos béremelésig nyújtana adómentességet, 28 százalékig kedvezményes adózást, efelett pedig a teljes bérnövekmény adózna. Mint a kormány képviselői többször is hangsúlyozták, parlamenti felhatalmazással az érdekegyeztető felek hozzájárulása nélkül is. rendeletet adhatnának ki a bérszabályozásra, de — ahogyan a sokadik érdekegyeztető megbeszélés is mutatja — inkább arra törekednek, hogy valamilyen, a munkavállalóknak és a munkaadóknak is megfelelő kompromisszumos formát alakítsanak ki.