﻿39
Ara:
6,50
forint
Mafyar Nemzet
Péulttk
1991.
fpbrunr 9. LIV. évfolyam 99. swim
ALAPÍTOTTA: PETHÖ SÁNDOR
9 Zm'»
zetet
érem

JVyalc
daltúr
Kmüfa: csúnya mozaikszó. Talán nem is tudja mindenki, hogy mit jelent. Talán ezért is szorítják háttérbe a Központi Műszaki Fejlesztési Alap felhasználásáról szóló információkat a napi politika vagy krimikrónika hírei. Hiszen nem húsba vágó jelenünkről, „csak” jövőnkről van szó...
Meg a múlt árnyairól. Punpor Ernő tárca nélküli miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, a minap kijelentette: a statisztikák egyértelműen csaltak akkor, amikor 30 milliárd forintban jelölték meg a kutatásra, fejlesztésre fordított állami kiadások összegét. Legalább 150—160 milliárdos új termelési értéket teremthetett volna ez a ráfordítás, az új érték azonban csak 40 milliárdos volt. A mérnöktársadalom becsületét védjük meg — mondta a tárca nélküli miniszter —, ha nyilvánosságra hozzuk, hogy legfeljebb 8 milliárd forintot fordíthattak a jövőt alapozó fejlesztésekre.
Ma hazánkban nyolc dollár jut lakosonként az állami támogatásból műszaki fejlesztésre (Portugáliában például ennek majdnem ötszöröse), s az Országgyűlés által 1991-re megszavazott tízmilliárdos ösz-szeg több mint egyharmadát is „átcsoportosították”. Miként lehet a fennmaradt hatmilliárd forintot hatékonyan felhasználni, az ész és a tehetség szabadpiacát megteremteni? Erre vonatkozó elképzeléseit dolgozta ki az OMFB új pályázati rendszerében, amelynek lényege, hogy megszüntetik az intézmények támogatását, s kizárólagosan témafinanszírozásra fordítják a pénzt. Csakis azok pályázhatnak, akik a kutatási eredmények megvalósításában s terjesztésében is szerepet vállalnak. Üj vonás még a pályázati rendszerben, hogy teljesen nyilvánossá teszik, az elbírálásban a társadalmi mérnökszervezetek megbízottjai vesznek részt, akik nevükkel vállalnak felelősséget döntésükért. A pályázati rendszer tökéletes működése esetén sem várható a jövőben a mintegy 30 ezer főnyi kutatásban-fej-lesztésben dolgozó szakember-gárda teljes foglalkoztatottsága.
A túlélés lehetőségéért küzdenek a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteiben is — derült ki az akadémiai intézetek vezetőinek hagyományos év eleji értekezletén. Jóllehet az akadémiai reformok eredményeképpen az intézetek elindultak az önálló gazdálkodás útján, maguk határozzák meg kutatási feladataikat, belső munkarendjüket, sőt az igazgató kinevezésébe is beleszólhattak titkos szavazással. Am a kutatókollektívák, az intézetek anyagi helyzete olyannyira megingott, hogy hónapról hónapra bér- és villanyszámla-kifizetési gondokkal küzdenek.
Sarkalatos pont:	miként
szabályozzák majd , az akadémiai tulajdon, illetve az Akadémia és az intézetei által kezelt állami tulajdon kérdését? A jelenleg érvényben levő törvényerejű rendelet mindenesetre nehezíti a kutatói szféra helyzetét megkönnyítő vállalkozások beindítását.
A tudományos programok kidolgozása mellett a válságmenedzselő program megalkotására is szükség van — hívta fel a figyelmet az Akadémia főtitkára. Ha már nem jut elegendő társadalmi figyelem a gondok megoldására, legalább a kutatók önmaguk kezdeményezzenek.
Montoké Éva
Washington elutasítja a közvetítési kísérleteket
A jordán uralkodó nyíltan Irak mellé állt
Cheney: Nem kerülhető el a Szovjetunió gazdasági összeomlása
A külpolitikai helyzet
FELTŰNÉST KELTETT, amerikai politikai körökben Husszein jordán uralkodó beszéde, amelyben minden eddiginél élesebben bírálta az Irak elleni hadviselést, egyben azonnali tűzszünetet sürgetett az „egész arab nemzet ellen irányuló” Öböl-háborúban. Szorgalmazta az iraki—amerikai párbeszédet és az arab államok közötti tárgyalásokat. A fegyvemyugvás alternatívája, szavai szerint, „az egész arab nemzet feldarabolása lenne”. Az uralkodó kemény hangon kijelentette, hogy a háború igazi célja Irak elpusztítása és az idegen érdekéket szolgáló rend megteremtése a .térségben. Éppen ezért felszólította az arabokat, hogy előzzék meg e katasztrófát és „mentsék meg az iraki népet”. „Ez a háború nemcsak Bagdad, hanem az összes arab és valamennyi mohamedán ellen irányul”, mondotta, a hasemita uralkodó, aki dicsőítette Irak hős hadseregét, és keményen ostorozta a Bagdad-eilenes koalícióban részt vevő arab államokat. Hevesen kikelt az ENSZ és az Irak-ellenes koalíció nemzetközi legitimitása ellen. „Az amerikaiak által szorgalmazott új világrend célja, közvetlen hegemóniájuk megteremtése a Közel-Keleten” — jelentette ki Husszein. Bush elnök elutasította a jordán király tűzszüneti felhívását s aláhúzta,, az uralkodó hibát követ el, amikor Irak oldalára áll e konfliktusban, bár megérti a rá nehezedő nagy nyomást. Izraeli kormánykörökben szintén aggodalmat keltett Husszein király harcias beszéde, amely alaposan eltér a még röviddel ezelőtt vallott nézeteitől.
KATONAI TITKOKAT ADOTT AT A CIA IRAKNAK — közölte csütörtökön a The Washington Post, amely szerint az amerikai hírszerzés a nyolcvanas évek elejétől épített ki kapcsolatot Bagdaddal, abból a célból, hogy kivonja a Szovjetunió befolyása alól, és segítse az Irán elleni háborúban. Az MTI ismertetése szerint Bagdad „csalétekként”, titkos felderítési adatokat, légi felvételeket kapott az iráni haderő helyzetéről, de megismerhette az amerikai harctéri hírszerzés módszereit is. Ennek köszönheti most Szaddám Húszéin, hogy a példátlan méretű bombázások ellenére fenn tudja tartani az összeköttetést a csapataival. Washington és Bagdad hírszerzési együttműködése a jordániai amerikai nagykövetség révén folyt, és a bizalmas adatcserét maga Husszein jordán király felügyelte — írta a lap. A CIA később, 1985-ben, Bagdadiban is működni kezdett, míg Szaddám az iratai hírszerzés egyik vezetőjét nevezte ki washingtoni nagykövetnek. A The Washington Post szerint Amerika most újra elkövetheti ugyanezt a hibát, már ha a Közel-Kelet „brutális rendszereivel” keresi az együttműködést. E Jelölt” az Irák-ellenes koalíció egyik résztvevője, Szíria lehet. A Post beszámolt egyidejűleg arról is, hogy washingtoni források szerint nem áll küszöbön a szövetségesek szárazföldi támadása. Ez olyan amerikai törvényhozók véleménye, akiket Richard Cheney védelmi miniszter és Colin Powell, a vezérkari főnökök tanácsának elnöke zárt ajtók mögött tájékoztatott a helyzetről A két katonai .vezető egyébként csütörtökön Szaúd-Arábiába repült, hogy a csapatok parancsnokaival egyeztesse a további terveket.
A FEGYVERELADÁSI ÜGYLETRŐL kiadott magyar közleményt és az ezzel összefüggő nyilatkozatokat, amelyek már konkrétan taglalják egyes kormánytagok szerepét, bő terjedelemben idézi a nemzetközi sajtó. A jugoszláv Borba, a Tanjug jelentését ismertetve felhívta a figyelmet arra, hogy Budapesten az egész problémát adminisztratív hibának állítják be, és számos kérdést megválaszolatlanul hagynak. Nem tisztázott az eset politikai oldala, az egyes intézmények, illetve egyének felelőssége,' valamint azok a szándékok, amelyek az ügy mögött húzódnak. A Politika Ekszpresz című belgrádi lap viszont közli tudósítójának meg nem nevezett helyi forrásokra támaszkodó jelentését, miszerint a fegyvereladás hátteréhez tartozik az is, hogy Magyarországon egyes hivatalos személyek az Alpok— Adria együttműködés megvalósításának fő akadályát Szerbiában és a jugoszláv néphadseregben látják. A nyugatnémet Deutschlandfunk úgy vélekedett, hogy az októberben Horvátországba szállított Kalas-nyikcw-géppisztolyok ügye, első számú belpolitikai problémává vált Magyarországom. A rádió tudósítója parlamenti körökből arról értesült, hogy a botrány nyomán fölmerült az újabb kormányátalakítás gondolata, a liberális ellenzék legalábbis szeretné elérni a külügy-és a belügyminiszter, valamint három államtitkár távozását. A tudósító „nagy kérdésnek” minősítette, mikor vallja be a magyar kormány a teljes igazságot; szerinte erre még várni kell, mert az Antaíí-kabinet most „politikusait és az ország jó nemzetközi hírnevét igyekszik menteni”.	(ZS. E.)
Moszkvai tudósitónk jelentése
Támadások kereszttüzében a szovjet külpolitika
„Poloskákat” találtak Jelein környezetében
Moszkva, február 7.
Egyre nyíltabbá válik a szovjet külpolitika irányairól folyó vita, s a külügyminisztériumnak immár nemcsak a szélsőkonzervatí-vok nézeteit tükröző Szovjetszka-ja Rosszijával kell hadakoznia. Feltűnően nem volt összhang VI-taiij Csurkin külügyi szóvivő csütörtöki tájékoztatója és a Pravda aznapi szerkesztőségi cikke között sem. A szovjet diplomata már korábban is utalt arra, hogy az ENSZ különböző szerve-
közben Alekszander Belonogov külügyminiszter-helyettes Iránt követően Törökországban folytat megbeszéléseket, Moszkvában a Jemeni Köztársaság külügyminisztere váltotta a szíriai hadügyminisztert.
A Pravda — néhány nappal a KB plénumát követően — szerkesztőségi cikkében ugyanakkor
sa körüli vitákkal polemizál. Tehát a korrigálás szükségességét értse, aki ahogy akarja.
Ezek után már aligha meglepő, hogy a Szovjetszkaja	Rosszi)a
újabb támadást indított — első látásra Sevardnadze, valójában a szovjet külpolitika egésze ellen. A lap szerint a tavaly júniusban Washingtonban aláírt szovjet—
BUSH—GORBACSOV CSÜCS AZ ÖBÖL-HÁBORÚ UTÁN

arról ír, hogy ideje felhasználni az ENSZ katonai stábját, s ezen szervezet valamennyi tágjának kidolgoznia a törvényes mechanizmust a nemzetközi akciókban való részvételhez. Továbbá „a ne zetközi közvéleménynek a Biztonsági Tanács révén rendkívüli intézkedéseket kell hoznia, hogy véget vessen a .vérontásnak. „S utal a cikk arra is, hogy „némi korrigálást” kell végrehajtani a fegyverzetellenőrzési folyamatban, szigorítani a továbbadás megakadályozásának rendszerét. S bár ez egy más politikai légkörben akár a fegyverkorlátozási továbblépés jele is lehetne, de nem véletlen, hogy a TASZSZ abba a kommentárjába építette be ezt a mondatot, amely a hagyományos fegyverzetekről szóló szerződés washingtoni ratifitaálá-
amerikai megállapodás a tengeri határokról a szovjet nyilvánosság és parlament kizárásával született, s szovjet részről „passzivitás, engedékenység, hibás számítások" jellemezték a megelőző tárgyalásokat, ennek következtében a Bering-tenger térségében területi és gazdasági károk érték a Szovjetuniót. Csurkin elmondta, hogy a külügyminisztérium szakértője cikket írt a témáról és felajánlotta a közlést a Szovjetszkaja Rosszijának, amely azonban a saját verziójával állt elő. így most a Novoje Vrémjában jelenik meg a külügy álláspontja. A szóvivő szerint a megállapodás „nagyon nagy eredmény, mivel a mai nehéz időkben meglehetősen ritka, hogy két állaim, hosszú és nagyon nehéz tárgyalásokat követően kompromisszumot dol-
JESZENSZKY NEM MOND LE
— állítja a Külügyminisztérium szóvivője, míg a Technika Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgató-helyettese azt, hogy jó üzletet kötöttek. (A Kalasnyikov ára 150 dollár — 4. oldal)
AZ ÚJ POLITIKAI ELIT
rendszerváltozások után igyekszik felelősségre vonni a régi elit tagjait... (Az elszámoltatás lélektana — 5. oldal)
SZEMÉLYI JOGOKAT NEM SÉRTHET
a kutatás. „A pártiratok is a nemzeti vagyon részei” — érvelt tavaly év elején Varga László történész. (Beszélgetés a fővárosi levéltár új igazgatójával — 6. oldal)
ÜGYESKEDŐK HADA
lepi majd el az országot, s végül az igazi kárvallottak megint pórul járhatnak a kárpótlási törvény hátulütői miatt.
(A tulajdon igazsága? — 7. oldal)
gozzon ki és olyan területi kérdést rendezzen, amely sokáig fennállt a szovjet—amerikai kapcsolatokban.” S amely szerződés, tegyük hozzá, Gorbacsov áprilisi tokiói útjára gondolva netán precedens értékű is lehetett volna.
Nefri tudósítói elfogultság, a TASZSZ sajtószemléje fogalmazott így: a Szovjetszkaja Rosszija folytatja a hasábjain az utóbbi időben kibontakozott Jelcin-ellenes kampányt. Ezúttal a szerző Szergej Ahromejev marsall, aki egyenesen arra a következtetésre jut, hogy az orosz elnök készít elő puccsot és tör a hatalomra, nem pedig az alkotmányt őrző tábornokok és admirálisok. A nyugalmazott vezérkari főnök, aki kategorikusan fellép a szovjet katonai költségvetés csökkentése ellen, úgy látja, hogy Jelcin és „környezete” tüntetések, bojkottok és sztrájkok útján akarják el-. távolítani a legfelsőbb hatalmi szerveket.
Jellemző Jelcinre az alkotmány semmibe vétele, mennydörög a marsall. Ám egyelőre arra nincs magyarázat, miként lehet az, hogy az orosz elnök dolgozószobája feletti helyiségben lehallgató készülékeket fedeztek fel, ,s mindez hogyan egyeztethető össze a jogállamisággal. Bár akárhogyan végződjék is az ügy, szovjet Water-gate aligha lesz belőle. Az amerikai közvéleményt annak idején ugyanis sokkolta a politikai lehallgatás ténye, a szovjetet pedig manapság már aligha éri valami váratlanul. Lambert Gábor
Washingtoni tudósítónk
Bush teljesítené Kelet-Európábán a „Marshal 1-terv látomását’*
Cheney és PotveU a frontra utazás előtt meynyuyíatta a földi háborútól félő törvényhozókati
zeteit, így a katonai stábját is felkészületlenül érte a háború, vagyis nem válhatnak a cselekvések koordinátoraivá. Csütörtökön is így válaszolt arra a kérdésre, miért nem támogatja a Szovjetunió a háborús helyzet nyílt megvitatását a Biztonsági Tanácsban: „Mi hatékonyabb politikai és diplomáciai eljárásokat keresünk, amelyek .lehetővé tennék a reális közeledést a politikai megoldáshoz.” S a szovjet diplomácia valóban aktívan munkálkodik; mi-
Washington, február 7.
Háborús megfontolások közepette is foglalkozik földrészünkkel az amerikai vezetés: Bush Közép- és Kelet-Európa támogatását sürgette üzletemberektől, a Pentagon főnökei megnyugtatónak tartják a Szovjetunió befelé fordulását.
„Négy évtizede a Marshall-Xerv segített megteremteni Nyugat-Európában a biztonság és jólét övezetét, aimi nagy hasznára lett az Egyesült Államoknak. Most, együtt nyugat-európai partnereinkkel kiterjeszthetjük ezt a sikert, létrehozandó az egységes és szabad Európát, megvalósítandó a jólét és stahilitás földrészét, amely beteljesíti a Marshall-iterv látomását” — mondta szerda este a .New York-i Gazdasági Klubban összegyűlt üzletembereknek George Bush. Az elnök meghallgatásáért több ezer dolláros „vacsorajegyet” váltó gazdasági elit melegen üdvözölte a „rövid és enyhe” recesszióban bizakodó ál-
lamfőt, aki Amerika globális vállalkozókészségét hangsúlyozta. S a többi között mintha visszhangozta volna Henry Kissinger minapi cikkének gondolatait a „történelmi Európa” mielőbbi helyreállításának igényéről. S ha korábban sokan kérték számon George Bushtól a „látomást”, most a minden beszédében emlegetett „új világrend” mellőzhetetlen elméletének minősítette, hogy „tartóssá kell tenni a demokrácia diadalát, gondolok elsősorban 1989 forradalmaira. Közép- és Kelet-Európa új demokráciái, elkötelezettségük a szabad társadalom és .piac-gazdaság iránt mindannyiunkat ösztönöznek”. Am — hangoztatta az amerikai elnök — ezek az országok nemcsak a kommunista múltjukból adódó súlyos gondokkal küszködnek, hanem újakkal is, amelyek „az elvesztett piacok vagy a magasabb olajárak következményei”.
Bush jelezte, hogy kormánya „elkötelezte magát” a segítésre,
s az új pénzügyi évre a háború terhei ellenére 470 milliót kért a költségvetésben e térség segélyezésére, tehát „lényegesen” megnövelve az összeget az előző esztendőhöz képest. De az elnök utalása ehelyütt a Marshall-terv „látomására” jelezte, hogy tisztában van vele, a Nyugat nagyobb támogatására van szükség. Beleértve az üzleti világot is, hiszen hallgatóságának a többi közt az ott ülő Jack Welch, General Electric-vezér Tungsram-vásárlá-sa példáját idézve, Bush hangsúlyozta, hogy „Közép-Kelet-Euró-pa elkötelezettsége a piacgazdasági reformok iránt, valamint nagy emberi erőforrásai komoly lehetőséget kínálnak az amerikai kereskedelem és tőkebefektetés számára”.
A háborúban álló kormányzat a költségvetési előterjesztések során kulcsembereit vonultatja fel a kongresszusban, s ők, mint tette James Baker külügyminiszter szerdán a képviselőház, csütörtö-
0