﻿Mai mellékletünk: KÜLFÖLDI ÖSZTÖNDÍJAK
Ária:
6,50
forint
Magyar Nemzőt
1991.
február 12.
LIV. évfolyam 30. szám
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
Pró óh hantra
A miniszterelnöki beszéd primér elemeit a magyar sajtó már ízekre szedte, azonban sokkal fontosabb lehet, hogy elemezzük: Antall József megnyilatkozásának mely pontjai alkotják politikai koncepciójának lényegét.
A beszéd legfőbb tanulsága, hogy a kormányfő igyekezett minden körülmények 'között a kormány egységét nemcsak demonstrálni, de fenntartani is. Ügy tűnt: számára a legfontosabb, hogy minden körülmény között megőrizze a taxisblokád után a nehezen megteremtett kormányzati egységet. Kínos ugyan a fegyverbotrány tényének elismerése, a jogi szabálytalanságok bevallása, de sokkal rosszabb lenne a miniszterelnöknek, ha kabinetje kerülne veszélybe, hiszen az eltelt három hónapban éppen-csak sikerült e grémiumot megerősítenie. Antall József jól tudja, hogy sokkal nagyobb veszélyt rejt a koalíció és az ország számára a belső megosztottság, mint a „jelentéktelen” fegyverüzlet. Éppen ezért hajlandó még elviselni a kisgazdák ellenszegülését is. Pedig nyilatkozata azt sugallja, mintha a kárpótlás esetében a Fidesz álláspontja lenne számára a legracionálisabb:	azaz senki se
kapjon semmit. A működőképesség megőrzése érdekében használt retorikai és politikai fordulatai között a legfeltűnőbb volt az ellenzék nézeteinek részletes bírálata. Hosszú idő után a leghevesebb támadást intézte a miniszterelnök a szabad demokraták ellen, méghozzá úgy, hogy politikus módra igyekezett elmosni az MSZP és az SZDSZ közötti határvonalakat. A beszéd lendülete, érv-késilete igyekezett magabiztosságot sugározni, a miniszterelnöki szándék nyilvánvaló: visz-szatémi a „nyugodt erő” stílusához.
A legnagyobb ellenzéki párt vezetőjének, Kis Jánosnak, lapunkban ma megjelent nyilatkozata viszont igazából nem foglalkozik a pártját ért támadással. Szemmel láthatóan nem erre helyezte a hangsúlyt, minden bizonnyal az ellenzéki létből fakad, hogy csak az An-taíll-beszéd konkrétumaira reagált. Természetes tehát, hogy elsősorban a felelősség kérdését boncolgatta, és az ügy sz pontjából azt tartotta a leg-neuralgikusabbnak: miként eshet meg egy demokráciában, hogy majdnem két héten keresztül egymásnak ellentmondó, és alig értelmezhető magyarázatok lássanak napvilágot. Érdekes kérdés lehet: Kis János miért nem veszi fel a miniszterelnök feléje dobott kesztyűjét, amelyet talán pártjának egyes populista felfogású tagjai oly nagyon szeretnének. Talán, mert az SZDSZ-nek sok esetben „túl jól kell” politizálnia, mert szavazóbázisa meglehetősen heterogén, nem könnyen kiszámítható. Ennek a heterogenitásnak az lehet a következménye, hogy a párt elitista stílust alakít ki, nem tud és nem akar olyan középutasán politizálni, mint ahogy az az MDF középosztályúságából fakad. Az viszont mindenképpen furcsa, hogy a szabad demokraták nem igyekeznek elhatárolni magukat az MSZP-től, s „eltűrik”, hogy látszólag egy platformra kerüljenek velük, ahogy az az MDF-fel is történt, az 1989-es népszavazás kapcsán. Kis János beszédéből az olvasható ki, hogy az SZDSZ politikája továbbra is kiszámítható marad következetes lesz a hibák ostorozásában, s ezt oly mértékben fogja gyakorolni, hogy se az ország stabilitását ne szélyeztesse, se saját pozícióikat ne gyengitse.
Boros István
Gorbacsov üzenete
Április elsejével oszlassák fel a YSZ katonai szervezetét
Katona Tamás Belgrádban tisztázta a fegyverügylet körülményeit
A külpolitikai helyzet
GOKBA CSŐ V VERSSüuüittiVl' ERiEKEiA a nemzetközi sajtó a nét végén rendezett litvániai népszavazás eredményei. Rámutatna*, a szovjet	figyeimeztetesei sem tudták távol tartani az ottlaiköicat
az urnáktól. A Le yuotidien de fans vezércikkében azt Írja, Gorbacsov szamára igen kockázatos a jelenlegi játszima, mert bár az Egyesült Államok, az Öböl-háborúban tanúsított szovjet magatartás lejében mérsékelt álláspontra helyezkedett, hosszú távon ez nem maradhat fenn, s Moszkva számára „rémálom” lehet az a gondolat, hogy a balti válság következtében visszasüllyedhet az elszigetelt-segbe. A Liberation hasonló következtetésre jutva úgy vélekedik, hogy Moszkva által kierőszakolt március 17-i népszavazás a szövetség fönntartásáról, a litván tapasztalat alapján, könnyen valnat Gorbacsov elleni tüntetéssé. A Les Echos szerint viszont Gorbacsov még mindig nem vonta le a kellő tanulságot, mert megfélemlítesre szánt tíznapos hadgyakorlatot kezdett a balti államok területén. Vytautas Landsbergis, litván államfő, éppen ettől tartva, hétfőn a portugál televíziónak úgy nyilatkozott: ha a nyugati országok politikailag nem állnak ki köztársasága mellett, akkor lehetséges a szovjet megtorlás. Szerinte külföldi nyomás hiányában -kevés remény van arra, hogy Gorbacsov mérsékeltebb álláspontot fog képviselni Litvániával szemben. Bronislovas Kuzmickas, a litván parlament elnökhelyettese, azonban, hétfőn washingtoni látogatásáról hazatérve a vilniusi törvényhozásban elmondta, hogy James Baker külügyminiszter, bár bátorítóan nyilatkozott a népszavazás eredményéről, nem tett semmilyen ígéretet 'komolyabb támogatásra.
VALÓSZÍNŰLEG A BELPOLITIKAI VIHART akarja enyhíteni Gorbacsov azáltal, hogy közvetítést vállalt az öböl-háborúban szembenállók között, s külön megbízottat küldött e célból Bagdadba. Noha Moszkvában dolgozó külföldi elemzők azt jósolják, a Szaddám Húszéin befolyásolását célzó legújabb szovjet kísérlet minden bizonynyal kudarcba fullad, annak hasznosságát a moszfkvai állapotúk alapján elismerik. Szerintük a konzervatív körök hatalmas nyomást gyakorolnak Gorbacsovra, hogy változtassa meg az öböl-háborúval kapcsolatos politikáját, s ugyanők azzal vádolják a Kremlt, és főként a volt külügyminisztert, Sevardnadzét, hogy szolgai módoh elfogadta Washington irányvonalát. A Pravda kommentátora a minap úgy vélte, a szövetségesek kampánya „új gyarmatosító akcióvá” válhat, azzal a céllal, hogy az Egyesült Államok biztosítsa ellenőrzését a stratégiai fontosságú olajimezők fölött. Szovjet és más diplomáciai források elmondták, e bírálatsorozatnak feltehetően az a szándéka, hogy eltávolítsák a külügyminisztériumban lévő Sevardnadze-híveket.
A Reuter hírmagyarázatában kitér rá, hogy a Szovjetunió, amely Kuvait lerohanása után rögtön támogatta az Irakkal szemlbeni akciókat, az elmúlt hetekben óvatosságot tanúsított, ami mind az Egyesült Államok, mind Nagy-Britannia megértését fejezte ki e legújabb szovjet nyilatkozatok iránt, s maga Bush elnök is januárban még azt hangoztatta: a háborúról kiadott szovjet—amerikai közlemény a nagyhatalmak egyetértését mutatja. Egy arab elemző viszont azt állítja, az Irak-ellenes koalíciónak nyújtott szovjet támogatásért őseiében Washington valószínűleg, helyesel 'majd minden szovjet kezdeményezést, ha az konkrétan tartalmazza Irak feltétel nélküli távozását Kuvaitból. Egy ilyen javaslat szavatolhatná a visszavonuló iraki csapatok biztonságát, továbbá a háború utáni közel-keleti új biztonsági megállapodások irányelveit is magában foglalhatná. Ha viszont a Szovjetunió megvonja támogatását a szövetségesektől, annak döntő hatása lesz és óriási megosztottságra vezet. Moszkvából úgy létszák, hogy az amerikaiak máris elérték stratégiai céljaik nagy részét, s ez fokozza a szovjet katonai körök idegességét. Ami pedig Szaddámot illeti, nehéz megérteni vagy megjósolni a lépéseit, ezért befolyásolására a szovjet vezetőknek minden képzelőerejükre szükségük lesz, de talán Franciaországgal és Iránnal karöltve, kidolgozhatnak valamilyén diplomáciai stratégiát az iraki diktátor meggyő-zésére — vélte az arab elemző.	(ZS. E.)
Bagdadi felhívás:
A mohamedánok bojkottálják a mekkai zarándoklatot
Szaddám Húszéin iraki elnök hazája győzelmének nevezte az Öböl-háború eddigi menetét, és a végső győzelmet is Iraknak jósolta, teljes hajthatatlanság-ról téve tanúbizonyságot. Ezzel párhuzamosan kevés sikerrel kecsegtetnek a diplomáciai erőfeszítések a négy nap híján egy hónapja zajló Öböl-háború megfékezésére.
Mint az MTI kairói tudósítója jelenti, az Öböl-menti diplomáciai források szerint Szaddám Húszéin újabb beszéde azt jelzi: Irak változatlanul meg van győződve arról, hogy a szárazföldi erőpróba során olyan emberveszteséget szenved majd a koalíció, amely meghátrálásra fogja kényszeríteni. Bár Rafszandzsani iráni elnök a korábbi békejavaslatára adott bagdadi válaszról úgy nyilatkozott, hogy az „nem érte el a várakozások szintjét”, Teherán mégis folytatja erőfeszítéseit. Ezt Velajati külügyminiszter közölte, aki pozitívumot is felfedez-,
Pakisztán miniszterelnöke, akinek békeerőfeszítéseit Bagdad határozottan elutasította, hétfő délután Algírba érkezett, hogy ott előterjessze hatpontos tervezetét. Előző nap Tuniszban a PFSZ vezetőjével, Arafattal találkozott.
órában lerombolt négy Scud iraki. rakéta-indítóállást, egyet pedig megrongált. A három megsemmisített kilövőállás Nyugatiakban volt, ahonnan Izrael ellen indultak mindeddig a rakéták, a további kettő Délkelet-Irak-ban.
.AZ ÜJ VILÁGREND

(Az International Héráid Tribüné rajza)
Szaadun Hammadi iraki miniszterelnök-helyettes, miután vasárnap Ammanban a koalíció tagjainak diplomáciai és gazdasági bojkottjára szólította fel az arab országokat, szintén Magreb-kör-utat kezdett, vasárnap este Kadhafi líbiai vezetővel találkozott.
Közben Bagdadban bejelentették, hogy Irak felvette az érintkezést a muzulmán országokkal: kollektiven bojkottálják az évi mekkai zarándoklatot, mert a szent helyek „amerikai megszállás alatt” vannak.
Rijádban hétfőn közölték, hogy az amerikai légierő az elmúlt 24
Délkelet-iraki katonai repülőterét és egy Kuvaitban levő iraki tüzérségi állást bombázott hétfőn a francia légierő — ezúttal is saját veszteség nélkül.
A szövetséges légi akciók a szárazföldi offenzíva közeledtével egyre szűkülő területre korlátozódnak, s mint egy amerikai ezredes az egyik szaúd-arábiai támaszponton elmondta, ezzel erőteljesen megnő a légi ütközetek kockázata.
Az iráni hírügynökség jelentette, hogy a koalíció ismét bombázta Bászra petrokémiai üzemét és olajfinomítóját. Bászrát, ahol a
MEGSZEGEM A TÖRVÉNYEKET,
de ezek kommunista törvények — mondta Walesa a Le Figarónak adott interjúban.
(Elnöki öltönyöm túl szűkre szabott — 3. oldal)
A MENEKÜLTÜGYET
nem lehet egyszerűen intézni, hanem előrelátóan kezelni kell. (Űj rabszolgaság — 5. oldal)
AMAGYARVÁMRENDSZER
megkezdett átalakítása lépés a piacgazdaság felé, ám ha nem alkotnak gyorsan új deviza- és vámtörvényt, a polgárok és vállalkozók továbbra is büntetésnek tekintik a vámokat. (Védelem vagy büntetés? 7. oldal)
NEVE VILÁGMÁRKA VOLT,
meghívást kapott a belga király szabójától és a nagy londoni Slmpson Limited cégtől, ahol kísérője és tolmácsa Halász János (John Halas), a későbbi animációs filmek világhírű alkotója volt. (Egy szabómester a pesti Broad-wayről — 7. oldal)
Kuvaitba küldött és a határ mentén állomásozó iraki erők főhadiszállása van, napok óta rendszeresed bombázzák a szövetségesek. Az irakiak az elmúlt napokban, mint hétfőn ismertté vált, két amerikai hadifoglyukat szállították a városba, egyikük vélhetően a hafdzsi csatában eltűnt amerikai katonanő.
Moszkvából jelenti az MTI: Szovjet szállítóeszközök nem vettek és nem fognak részt venni katonai rendeltetésű szállítmányoknak az Öböl térségébe juttatásában — közölte hétfőn Vitalij Csurkin szovjet külügyi szóvivő. Annak kapcsán érintette a kérdést, hogy a napokban egy szovjet teherszállító repülőgépet próbáltak meg felhasználni ilyen célokra Németországban. A szóvivő hangsúlyozta, hogy Moszkva a háború kirobbanása óta tartja magát ehhez az állásponthoz, s a jövőben sem enged ebből.
Jevgenyij Primaikov bagdadi missziójáról szólva elmondta, hogy egyelőre nem szerepel a szovjet elnöki megbízott programjában más országok felkeresése. Ettől függetlenül nem zárta ki annak lehetőségét, hogy erre az események menetétől függően a későbbiekben esetleg sor kerülhet.
Washingtoni tudósítónk telexjelentósa
Cheney és Powell beszámolt Bushnak
ni vélt Szaddám Húszéin válaszában, melyet a hét végén juttattak el Teheránba. Sem a tehe-ráni javaslat, sem a válasz tartalmát nem hozták nyilvánosságra.
Irakba érkezett hétfőn Jevgenyij Primakov szovjet elnöki küldött, akinek találkozóját az iraki elnökkel estére tűzték ki. A háború kitörése óta 6 az ENSZ BT állandó tagállamai egyikének első Bagdadba látogató képviselője. Ütjával kapcsolatban Moszkvában leszögezték, hogy Primakov nem vitt magával konkrét kezdeményezést, vagy béketervet.
Békekezdeményezéssel kíván viszont előállni az el nem kötelezettek mozgalma kedden Belgrádban kezdődő tanácskozásán. Tizenöt tagállam külügyminisztere vesz részt a találkozón, amelynek színhelyére hétfőn váratlanul megérkezett az (Irakot támogató) PFSZ és a másik oldalon első számú érdekelt, Kuvait egy-egy magas rangú diplomatája.
Washington, február 11.
A szaúdi szemleútról visszatérő Cheney és Powell, hétfőn beszámolt a Fehér Házban, és javaslatuk alapján dönt Bush elnök a szárazföldi háborúról.
Biztosra csupán egy dolgot 'lehetett venni, amikor hétfőn kora délután (magyar idő szerint este) Richard Cheney védelmi miniszter és Colin Powell, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke megérkezett a Fehér Házba: a Pentagon főnöke odaadja George Bushnak azt a komikus küllemű, fronthoz illően terepszínű ruhába öltöztetett (képregényből tévésorozat hősévé „előléptetett” figuráról mintázott) babát, amelyet egy őrmester küldött a katonák ovációja közepette az elnöknek. „Ez már hétfőn ott lesz az ovális iroda asztalán” — biztatta a sereget a miniszter, s természetesen első dolga volt átnyújtani. Igaz, egyelőre még nem kerülhetett arra az asztalra, mert Bush nem az irodájában, hanem rezidenciáján, tehát a Fehér Ház főépületében várta e két kulcsemberét.
A mindenkit sokkal jobban izgató jelentésük tartalmáról viszont persze mit se árult el a
Buddha-mosolyú Cheney, aki minden kérdezőjére oly megértőén tekint, mintha azt mondaná: „Hát nem tudatná, ha lehetne...” Powell a Közel-Keletről visszatérő gép fedélzetén is beszélgetett a kísérő tudósítókkal, s ebből a The New York Times hétfői címoldalán azt a következtetést vonta le, hogy a Pentagon főnöke a bombázások folytatását javasolja, hiszen utalásokat tett a még el nem végzett munkára. Viszont ugyanő tagadta, ami névtelen magas rangúak szájából került más lapok címoldalára, hogy a tábornokkal háromhetes további légiháborút szorgalmaznának, mielőtt kerülhet a földi támadásra. A miniszter és a vezérkari főnök gépéről leszálló újságírók mindenesetre azzal a benyomással térték haza, hogy a szárazföldi harcra nem számolhatunk „azonnal”. Gyaníthatóan lapzártánk után, Cheneyék Fehér Házból való távozásakor nem lettünk sokkal okosabbak, hiszen egy tánfadás pontos idejét úgysem mondhatnák meg. Ám az árulkodó volt, amit Cheney jegyzett meg, ami-.kor a rijádi tájékoztatást követően közölte, „meglepte” őt az iraki haderő hatalmas volta (amelynek állítólag csak vagy húsz szá-
a légi
zalékát semmisítették meg a háborúval).
Bushnak különben is még meg kell tanácskoznia a döntését a törvényhozási vezetőikkel, s persze a legfőbb érdekeltekkel, a haderőpartnerekkel, mindenekelőtt Fahd szaúdi királlyal. (Az amerikai elnök egyébként Ohe-neyók előtt fogadta Mose Arensz izraeli hadügyminisztert, akinek kormánya tétlenül is mellőzhetetlen résztvevője a Bagdad elleni háborúnak.) S netán konzultálni Illik azokkal is, akik — először a függetlenségi háború óta — állják az amerikai hadviselés számláját. A külföldiők, főleg a japánok és németek ,kimaradását” és Amerika túlzott tehervállalását cáfolandó, kormánytisztviselőik közzétették a listát, melyik ország mennyit — ígért. Eszerint már több mint ötvenmilliárd jött össze, s a fő átutalók: Szaúd-Arábia 16,8 milliárd dollárral, Kuvait 16 milliárddal, Japán 10,7-tel, Németország 6,6-tál. S ha valaki kétkednék az ígéretek teljesítésében, a tisztviselők tudatják, hogy a tavalyi évben az Öböl-háborúra a külföldiek által jelzett 9,7 milliárdból 5,3 készpénzben befolyt, míg 1,3 üzemanyag, felszerelés, miegymás formájában ju-
IMSlfcgafPi