﻿Ara:
0.50
forint
Szerda
1991.
február 20.
L1V. évfolyam
411. szám
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
Hagyatom
Görögül a kharisz, latinul a gratia szavak jelentik a kegyelmet. A teológiában a kegyelem Isten személyes, az emberekhez lehajló jóindulata, amely a keresztény tanítás szerint — a lelki megerősítésen túl — megnyilvánul a megbocsátás gesztusában is. Jóllehet a közkegyelem büntetőjogi értelmezése egészen más elvi alapokon nyugszik, mint az imént vázolt felfogás.
Bibó István írja az etika és büntetőjog kapcsolatát elemző tanulmányában a büntető-szankciók kialakulásáról:	„a
megtorlás, a jogi eljárások racionalizált és intézményekbe merevített formájában is felháborodásból fakadó és felháborodástól izzó jogkövetkezmény. Ezért nem vagyunk képesek elfogadni olyan büntetési rendszert, amely pusztán célszerű védekezésre van beállítva: közönyösnek, túlságosan megértőnek érezzük a bűncselekménnyel s&mben; hiányzik belőle a sértett ember, a sértett közösség felháborodásával való szolidaritás, ami minden intézményes megtorlás jellegzetes vonása.”
A tegnapi parlamenti vita a taxisblokádban részt vettek büntetőjogi elbírálásáról, nagyban igazolta az imént idézett bibói dilemmát. A feszültségek a plénumon még a leírtaknál is hatványozottabban jelentek meg, hiszen nem pusztán enyhébb Ítéletről volt szó, mint amit egyesek természetes jogérzéke megkívánt volna, hanem a köztársaság elnökének 'javaslata az összes káros jogkövetkezmény alóli mentességet helyezte kilátásba. Sajátos helyzetnek lehetünk tanúi, hiszen néhány hónappal ezelőtt, az Antall-kormány maga kezdeményezte — igaz, nem any-nyira önszántából, mint inkább a szokásjog alapján — az általános közkegyelem-gyakorlás parlamenti szentesítését.
Mi az oka annak, hogy most mégis oly hevesen törtek felszínre — a látszólag — morális megfontolásból fakadó érvelések? Szemben a néhány hónappal ezelőtti esettel, amely pusztán büntetőjogi problémákat vetett fel (az ellenzék is ebből az aspektusból támadta csupán a kormány	indítványát), most napi	politikai
megfontolások keveredtek általános etikai szempontokkal, a közkegyelem-gyakorlás vitája során. A kormánypártoknak természetes érdekük, hogy kevésbé koncentráljanak az októberi események előzményére, pusztán a taxisblokád tényére szorítkozzanak, melyben egyszerűen és világosan, kimutatható a — közlekedési és egyéb — szabályok megszegése. Erkölcsileg könnyen igazolható ugyanis, hogy a rend megbontása a társadalom érdekeit sérti. Ebben a felfogásban a közkegyelem a szabálysértések szentesítésével lenne azonos, ami az általános etikai és jogi elvekkel ellenkezik. Az ellenzék viszont okkal-joggal hivatkozott arra, hogy az esetnek előzményei vannak, a morális kicsúszás a blokádot megelőzően következett be, s elkövetője maga a kormány volt. A közkegyelem ilyen módon nem más, mint kölcsönös erkölcsi jóvátétel, mindkét részről.
A közkegyelmi javaslat elfogadásával tulajdonképpen ez utóbbi szempont nyert szentesítést — melyet egyébként már maga Antall József is magáévá tett, betegágyán elmondott nyilatkozata tanúsága szerint. „A ne ítéljetek” mellé így oda-tehetjük a folytatást is	„—
hogy ne ítéltessetek”. Eztán remélhetőleg egymásnak már nem, legföljebb maguknak tehetnek szemrehányást a pártok az októberi taxisblokád idején történtek miatt.
Dobszay János
Az iraki válását megelőzve
Bush elutasította Gorbacsov béketervét
A The Wall Street Journal értesülése szerint elengedik a lengyel adósság nagy részét
ELUTASÍTOTTA kedden délután Bush elnök a szovjet béketervet. A Fehér Ház lakója nagyra értékelte Gorbacsov elnök fáradozásait az Öböl-háború befejezésére, de határozottan és egyértelműen közölte, sem tárgyalásról, sem engedményről nem lehet szó, mert a békeindítvány jelentősen elmarad attól, amire szükség lett volna. Így aztán kedden késő estig nem derült fény arra, hogy mire alapozta az iráni ENSZ-nagykövet azt a kijelentését, hogy Irak valószínűleg „néhány órán belül” megkezdi kivonulását Kuvaitból. A gyorsan fölröppent és izgatott találgatásoknak vetett véget Bush válasza, amely megelőzte Szaddám Húszéin reagálását, s azt is nyilvánvalóvá tette, hogy az Öböl-háború dolgában Moszkva és Washington véleménye eltér egymástól. Bush a Gorbacsovval folytatott megbeszélésre az őszinte kifejezést használta, ami a diplomácia nyelvén jobbára nézeteltérést jelent. A CNN hír-magyarázója közelebbről is megjelölte, hogy Washington miért nem tartja elfogadhatónak a moszkvai béketervet: a nyugati szövetségesek elutasítják még a látszatát is annak, hogy bármilyen eljövendő rendezési lépést összekapcsoljanak az irakiak kuvaiti kivonulásával.
A KIVONULÁSRA csakis minden feltétel nélkül kerülhet sor, érzékeltették Washingtonban, s az amerikai magatartás hátterére jól rávilágít a keddi International Héráid Tribüné hírmagyarázója: Joseph Fitchett olyan amerikai forrást idézett, amely szerint Kuvait puszta elhagyása augusztusban még elég lett volna, de azóta túl sok minden történt, és Szaddámnak volt ideje eldönteni, hogy milyen határozatokat akar tiszteletben tartani és miként. Ügy tűnik, válaszával Bush elnök lépéselőnybe került az iraki rezsim vezetőjével szemben, de a szovjet elnökkel szemben is, hiszen a Fehér Ház reagálása után immár kevésbé látszik fontosnak a magas rangú szovjet tisztségviselők néhány nyilatkozata arról, hogy mi legyen a menetrend az Öbölben a „tűzszünet” bejelentése után. Hiszen ez utóbbira semmi jel nem mutatott: a szövetségesek folytatták heves légitámadásaikat, sőt a szárazföldi fronton is összecsapásokra került sor, s ez utóbbiakat több hírmagyarázó amolyan „próbaösszetűzésként" értékelte. Katonai'szakértők úgy vélekednek, hogy az elsöprő erejűnek szánt szárazföldi offenzíva megindítása már nem sokáig várat magára. A pusztítás méreteiről továbbra is ellentmondanak a jelentések, de egyes iráni beszámolók szerint iraki oldalon a háború eleddig több tízezer áldozatot követelt. Hírügynökségek tudósításaiból az is kiderül, hogy az iraki fővárosban katasztrofálisak a közállapotok, és járványveszély fenyeget.
HA BEBIZONYOSODIK, hogy a szovjet béketerv végleg kudarcot vallott, akkor ennek utórezgései lehetnek a folytatódó moszkvai belpolitikai küzdelemben is — mások után Jelcin is lemondásra szólította fel Gorbacsovot —, de a hírmagyarázók egyelőre a nemzetközi vonatkozásokat firtatják. A párizsi Libération szerint a Gorbacsov-terv mindenképpen azt jelenti, hogy a szovjetek visszatértek a közel-keleti színtérre, s „nem hevernek Washington lábai előtt”, még ha a terv csődöt mondott is. A Le Figaro úgy véli, Bagdad tévedett, ha arra számított, hogy a szovjet béketervvel időt nyerhet, mert a szövetségesek rijádi főparancsnoksága jól tudja, sok hátránnyal járna, ha a szárazföldi hadműveletek megindítása a márciusi hőség beköszöntéig húzódna el. Éppen ezért a szaúdi fővárosban a támadáshoz „az utolsó előkészületeket teszik meg", írta a Le Figaro.	(M. J.)
Teheránt becslések szerint
több tízezerre tehető az iraki halottak száma
Kolera- és tífuszjárvány fenyeget
Bush elnök a remények ellenére, de a várakozásnak tulajdonképpen megfelelően elutasította a moszkvai békeajánlatot, amelynek részleteit a Bild Zeitung után most a RAI olasz televíziós társaság foglalta össze. Kuvait bejelentette, semmilyen körülmények között nem hajlandó tárgyalásba bocsátkozni Bagdaddal, s miközben a közeledő szárazföldi offenzíva éppen e tárgyalásos rendezést hiúsítja meg, félő, az iraki lakosság szenvedései csak fokozódni fognak. Már ma sincs egészséges ivóvíz, akadozik a kórházi ellátás.
Rómából jelenti az AP: A Szovjetunió római nagykövete átadta Giulio Andreotti olasz miniszter-elnöknek Mihail Gorbacsov szovjet elnök üzenetét. Pio Mastro-buoni kormányszóvivő közlése szerint a négyoldalas levél az öböl-háborúra vonatkozó új szovjet béketerv részleteit tartalmazza, amelyeket a szovjet államfő a nap első részében ismertetett moszkvai találkozójukon Tárik Aziz iraki külügyminiszterrel.
Míg az olasz kormányszóvivő a bejelentésen kívül nem volt hajlandó részleteket közölni az üzenet tartalmáról, az olasz állami RAI televízió esti műsorában egy meg nem nevezett, Brüsszelben működő diplomata közlésére hivatkozva a következőképpen foglalta össze a Gorbacsov-féle béke-terv legfontosabb pontjait:
—	Irak bejelenti a feltétel nélküli kivonulást Kuvaitból;
—	tűzszünetét hirdetnek, hogy lehetővé váljék az iraki csapatok kivonulása; "
—	ENSZ békefenntartó erőket telepítenek Irak és Kuvait határára;
—	a szövetséges erőket kivonják a térségből;
—	feloldják az Irak elleni ENSZ-szankciókat;
—	regionális biztonsági rendszert hoznak létre.
A TASZSZ kairói jelentése arról számolt be, Kuvait nem hajlandó tárgyalni Bagdaddal az után sem, ha Irak kivonta csapatait az emírség területéről. Ezt jelentette Ifi az Al-Ittihad című újságnak a előtt interjújában Sejk Szabah.al-Ahmed al-Dzsábir asz-Szabah kuvaiti külügyminiszter. Az Abu Dzabiban megjelenő lappal közölte: ez vonatkozik a jelenlegi és a „jövőbeni” iraki vezetésre is.
Az interjúban a kuvaiti politikus leszögezte: Szaddám Húszéin rendszerének meg kell szűnnie, mert ellenkező esetben az arab világ nem számíthat Irakra, mint államra.
Sejk Szabah al-Ahmed al-Dzsábir asz-Szabáh elmondta azt is, hogy országa változatlanul követeli Iraktól az agresszió által okozott károk megtérítését.
Teheráni hírügynökségi jelentések szerint Tárik Aziz iraki külügyminisztert kedden Teheránban fogadta Hasemi Rafszandzsani
iráni lálamfő. A közel kétórás megbeszélésen Aziz tájékoztatta vendéglátóját hétfői moszkvai tárgyalásairól, külön is leszögezve: iraki részről komoly lépés volt az ENSZ BT 660-as határozatának és a kuvaiti kivonulásról szóló tárgyalások megkezdésének elfogadása, s országa továbbra is kitart emellett. Rafszandzsani a maga részéről mindössze annyit mondott, hogy Irán folytatni fog-, ja a harcok beszüntetése érdeké-bentett erőfeszítéseit.
Iráni sajtójelentés szerint az -immár csaknem négy hete folyó öböl-'háborúnak több tízezer halottja és sérültje van Irakban — közölte a Reuter.
A Dzsomhuri Eszlami című teheráni napilap szerint maga Szaadun Hammádi iraki miniszterelnök-helyettes közölte Ali Mo-hammed Besharáti iráni külügyminiszter-helyettessel, hogy a bombázásokban eddig 20 ezren lelték halálukat, s 60 ezerre tehető a sebesültek száma. A lap szerint Hammádi közölte azt is, hogy a háború eddig 200 milliárd dollárnyi kárt okozott Iraknak.
Bagdadban és Irak más részein ugyanakkor kolera- és tífuszjárvány veszélye fenyeget, mert az egy hónapja tartó bombázások következtében gyakorlatilag megszűnt a tiszta ivóvízellátás. A Tigris és az Eufrátesz folyó vize oly
mértékben elszennyeződött, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlan. A Nemzetközi Vöröskereszt hétfőn Genfben nyilvánosságra hozott közleményében aggodalmának adott hangot a súlyosbodó higiéniai helyzet miatt, s bejelentette:	egészségügyi szakértőket,
gyógyszereket és víztisztító berendezéseket küld Irakba.
Iszonyatos a zsúfoltság, nincs elég gyógyszer, kötszer, akadozik a víz- és áramszolgáltatás az iraki kórházakban — erről számolt be egy arab orvos, aki tíz napig dolgozott a bagdadi Khark-kór-házban. A 240 ágyas kórházban nincs folyó víz, áramot az intézmény generátora biztosít, de azt is csak két-kétórás időszakokra, mivel nincs elegendő üzemanyag működtetéséhez.
Az AFP-nek Ammanban nyilatkozó ortopédsebész, aki sem nevét, sem nemzetiségét nem kívánta közölni a tudósítóval, elmondta: a bagdadi kórházak zöme általában igen korszerűen felszerelt, de egyáltalán nincs felkészülve a súlyos égési sérültek kezelésére. Nincsenek vízágyak, sem steril helyiségek. A múlt szerdai óvóhelybombázás után számos pácienst láttam súlyos égési sérülésekkel, egyszerűen takarókba burkolva. Ezek az emberek mind halálra vannak ítélve — mondta az orvos.
JELCIN ZÁSZLÓT BONTOTT,
az a kérdés, hogy kik fognak mögé sorakozni? (Jelcin haladéktalan lemondásra szólította fel Gorbacsovot — 2. oldal)
KI A KILENC KIEMELT NYUGDÍJAS?
Az MDF az igazságtalanságok törvényes jóvátételére törekszik. (Érdemtelen nyugdíjak — 4. oldal)
A POLITIKAI ÉLETBEN EGYEDÜLÁLLÓ
az Agrárszövetség helyzete, amely az agrárkérdéssel és a magyar falu problémáival tárgyszerűen kíván foglalkozni. (Nagy Tamás: Létrejön egy új erő — 4. oldail)
PIACRA BESURRANÓ TAKTIKÁT
választott magának egy könyvkiadó másfél esztendővel ez-eldőtt. (A Park zöld lombja
—	5. oldal)
A FRADISTÁK ELISMERIK,
hogy a válogatás joga a szövetségi kapitányé, ám azért a sértődöttség az úr náluk. (Piros pont a „kemény magnak”?
—	7. oldal)
A brit fővárosban azt közölték, hogy a kormány elutasította a tervet, mert az „nem felel meg ENSZ BT határozataiban foglalt követelményeknek”.
Washingtoni tudósítónk telexe*
Bush nem tartja kielégítőnek Gorbacsov javaslatát
Washington, február 19.
Megköszönte Gorbacsovnak terve megküldését, ám Bush még azelőtt „nem kielégítőnek” minősítette, hogy hírét vette volna a várt bagdadi reagálásnak. Jelezve, hogy Washington maga óhajtja megszabni a háború és béke menetét.
„Szaddám a kötélnél” — hirdeti címlapján a friss Newsweek, s így megérthető, ha az ellenség „megroggyanását” látó Bush-kor-mány nincs igazán elragadtatva, ha valaki „bíróként” meggátolná a K. O.-t. A The Wall Street Journal szerint akik az utóbbi napokban magánbeszélgetést folytattak az elnökkel, azt tapasztalták, hogy Szaddám maradásával biztosítható lenne a térség stabilitása. Viszont, amint a CBS televízióban kedd reggel Dávid Aaron, Carter Fehér Házának embere megállapította, Bush kínos helyzetbe kerülne, ha Szaddám — a jövőjét mentő szovjet ígéretek fejében — kivonul Kuvaitból, s Amerika tűnne a béke akadályozójának. Gyaníthatóan ezt vitatta meg Kennebunkportból hazaérve, kétórás tanácskozáson George Bush főtanácsadóival, így a Besszmert-nihtől kapott moszkvai üzenetet a State Departmentből a Fehér Házba hozó Bakerrel. S e megbeszélést követően Fitzwater szóvivő lakonikus nyilatkozatot tett jóval hétfői lapzártánk után: az elnök „méltányolja”, hogy megkapta Gorbacsov beszámolóját, s mert ő kérte annak „bizalmas” kezelését, „nem kommentáljuk”. Majd sokatmondóan hozzátette az elnöki sajtótitkár: „Hadműveleteink menetrendszerűen folytatódnak." A tudósítók tapasztalták is, hogy a Fehér Ház semmi jelét sem óhajtja adni bármi lel-kendezésnek a moszkvai béketervre, s egy névtelen magas rangú tiszt azt is jelezte, hogy szerinte ez aligha vezet gyors diplomáciai megoldásra, vagy a földi támadás elhalasztására.
„ÖsainÉák ragyunk99
S ezt követően, kedden reggel, fogadván kongresszusi vezetőket.
maga Bush elnök hűtötte le a várakozásokat, amelyek — szovjet és iráni jelzések hallatán — Szaddám beleegyező válaszát feltéter lezték. Merthogy az amerikai elnök szerint az sem lehet fordulat, hiszen Gorbacsov javaslatai „messze nem elégítik ki a követelményeket”. Mi több: „Ami engem illet, szó sincs tárgyalásokról, hát még engedményekről", tehát alkudozásról Bagdaddal — tudatta az elnök, amúgy elöljáróban a törvényhozókkal folytatott megbeszélés előtt. Hogyne, ő is „méltányolja”, hogy Gorbacsov „elküldte javaslata egy példányát”, s „mi tegnap (tehát hétfőn) megjegyzéseket fűztünk hozzá”. A dolgot bizalmasan kezeljük, ahogy Gorbacsov kérte, viszont „őszinték vagyunk vele”, s ezért tudatta, hogy nem tartja kielégítőnek javaslatát. S hogy mennyire „bizalmasan” bánnak a béketervvel, azt meglepetést keltve árulta el Foley képviselőházi elnök, aki az államfőtől távozóban a Fehér Ház kertjében közölte: fogalma sincs, mi van a szovjet javaslatban, azt ezúttal „nem vitattuk meg..
Hivsalaai?
Az ABC tévé hétfő éjszakai műsorában megszólaltatta Moszkvából a kulcsszerepet játsszó Jev-genyij Primakovot, aki nagy hangsúlyt adott az amerikaiak „folyamatos” tájékoztatásának, bár egy kérdésre válaszolva végül elismerte, hogy magát a gor-bacsovi béketervet valóban csak Aziznak történt átadása után küldték meg Washingtonnak, s beállításában a szovjet kezdeményezés jószerivel „rögtönzésnek" hatott. S hallván a műsorban előtte elhangzottakat, az amerikai körök gyanakvását, Primakov kifejezetten kérte, hogy „bízzanak" bennünk, „nem teszünk semmit önök ellen”, hiszen — magyarázta — viszonyunk már nem olyan, mint volt a hidegháborúban, mi csupán elő akarjuk segíteni az irakiak kivonulását Kuvaitból. Ám éppen ebben nem hitt sok amerikai elemző.
Hétfőn este a PBS tévéhálózat Vitaműsorában DAmato New
York-i republikánus szenátor komoran közölte, hogy „Gorbacsov nem a mi külpolitikánkat csinálja”, ellenben egykönnyen elérheti „a mi (politkai) kapitulációnkat”. Richard Perle, Reagan Pentagonjának „héjája” pedig két tévéműsorban is óvta Busht a Bagdadnak ígért szovjet „biztosítékokhoz” való csatlakozástól, „nehogy mi is részesei legyünk e tervnek”, tehát Washington kezét is megkössék Moszkva ígéretei. Kedden reggel pedig a The New York Times konzervatív közírója, A. M. Rosenthal egyenesen „Moszkva—Bagdad tengely” tényét látja, s közös mentőakciót a térségben elvesztett befolyás visz-szaszerzésére (megállapítva, hogy a korábbi iraki—szovjet szövetség percig sem szünetelt). A liberális The Washington Post is fél, hogy Gorbacsov „lefölözi” az amerikai katonai siker eredményét. Dehogy is kell „tekintélymentő” fogás Szaddám számára: éppen tekintélyét kell tönkretenni — írja a lap, amely azonban nem írja le a nagyhatalmi együttműködést.
A konzervatív The Wall Street Journal vezércikke is tart tőle, hogy Gorbacsov kicselezi Busht, hiszen Szaddám hatalmon maradása (a várt olajbevételeiből vá-sárlandó „újabb szovjet fegyverekkel”) tönkreteszi a Nyugat reményeit a térség stabilitására. A konzervatív lap bízik Bush ügyességében, s főként abban, hogy az elnök is tudja, „még sürgősebbé vált” Szaddám katonai erejének teljes szétzúzása.
Prólaivsaiák
Méghozzá a küszöbön álló földi háborúval, amely némely — névtelenül nyilatkozó — pentago-ni tisztviselők szerint alighanem már el is kezdődött:	javában
folynak apróbb, próba jellegű csatározások, amerikai helikopterek lecsapnak és foglyokat ejtenek, mert a szaporodó átállóknál inkább érdekli őket a nem dezertáló iraki csapatok állapota. S amellett, hogy ezek a szórványos
a- *******n m ijűbk*®4®;