﻿Ára: 9, 50 forint
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
HÉTFŐ 1991. március 4. LIV. évfolyam 53. szám
4 Biztonsági Tanács határozata után
iraki tábornokok elfogadták a tűzszüneti feltételeket
Belgrád ultimátuma a	horvátzavargások megfékezésére
A külpolitikai helyzet
NAGY TÖBBSÉGGEL HATÁROZATOT FOGADOTT EL a Biztonsági Tanács; abban lényegében megerősítette a győztes szövetségesek szigorú feltételeit Irakkal szemben, egyben pedig fenntartja a Bagdad elleni gazdasági embargót. Különösen fontosnak tartja a BT határozata, hogy Irak haladéktalanul érvénytelenítse a Kuvait bekebelezéséről szóló korábbi törvényt, és fogadja el, hogy kártérítéssel tartozik mindazokért, amelyek a jogtalan megszállásból származnak. Egyúttal szabadon kell bocsátania a hadifoglyokat, valamint Kuvait és más országok fogva tartott polgárait. Meg kell szüntetnie mindenfajta harci cselekményt, beleértve a rakétatámadásokat, és haladéktalanul vissza kell szolgáltatnia minden kuvaiti tulajdont. A határozat napvilágra kerülése után ugyan Szaddám Húszéin még rendkívül harcias beszédet mondott Bagdadban, néhány órával később viszont Irak területén, egy elfoglalt légi bázison megkezdődtek a tárgyalások az öbölbeli háborút lezáró tűzszünet részleteiről. A kuvaiti határhoz közel fekvő Safvanban Norman Schwarzkopf tábornok, az amerikai csapatok főparancsnoka, és Halid bin Szultán szaúdi tábornok ült tárgyalóasztalhoz két iraki parancsnokkal. A megbeszélés után az amerikai tábornok közölte: a tűzszünetet érintő minden kérdésben sikerült megállapodásra jutniuk. Az irakiak tájékoztatást adtak a Kuvaitban és az öbölbeli nemzetközi vizeken telepített aknákról. Ezen túl megegyezés született, hogy valamennyi hadifoglyot haladéktalanul szabadon bocsátanak a Nemzetközi Vöröskereszt segítségével; kicserélik az eltűntek neveit, és kiadják a halottak földi maradványait. Együttműködnek további összecsapások elkerülésére, és szükség esetén újabb megbeszélést tartanak.
ÜJ MEGKÖZELÍTÉST SÜRGETETT a Biztonsági Tanácsban minden fél részéről Jurij Voroncov szovjet ENSZ-nagykövet a közel-keleti problémák rendezésére, megismételve, hogy a palesztinkérdést egy nemzetközi békekonferencián kell megvitatni. Szerinte a legfontosabb feladat az Öböl térségében az ellenségeskedések kiújulásának a megakadályozása. A világszervezetnek most a lehető leggyorsabban meg kell oldania a háború utáni rendezést, beleértve az új biztonsági rendszer megteremtését, amely szovjet megítélés szerint attól függ majd, hogy Irak szerephez jut-e abban? Átfogó rendezési tervet kíván előterjeszteni Bush amerikai elnök is. A kabinetfőnökének bejelentése szerint Washingtonban úgy érzik, a háború után olyan lehetőség nyílik a vitás kérdések megoldására, amilyen korábban nem létezett. Moamer el-Kadhafi líbiai elnök szerint viszont az arab országoknak vissza kellene utasítani minden olyan közel-keleti békekezdeményezést, amelyet a Nyugat terjeszt elő. Mint mondotta, azok nem szolgálnák az arabok érdekeit, mert az amerikaiak által vezetett szövetségesek egyben Izrael szövetségesei. Kadhafi nevek nélkül bírált több arab országot, mert ők külön szövetségek alakításával megosztották az arab népet. Szerinte, ha meglenne a pánarab egység, és az olajat igazságosan osztották volna el, akkor nem került volna sor háborúra. Líbia vezetője egyben sürgette a koalíciós csapatok távozását az Öböl térségéből, miután már teljesítették küldetésüket.
HÓNAPOK, TÁLÁN ÉVEK IS ELTELHETNEK, amíg a térség jövője rendeződik — fogalmazta meg a The Sunday Express című lapban
brit védelmi miniszter. Ennek megfelelően Bili Wrotten marsall bejelentette, hogy a brit légierő mindaddig teljes harckészültségben marad, amíg a béke feltételei nem biztosítottak. Erről is tárgyal Moszkvában John Major brit miniszterelnök, aki hétfőn tesz látogatást a Szovjetunióban. Ö az első vezető a nyugati szövetségesek közül, aki az öbölbeli rendezés előtt a helyszínen tájékozódik a szovjet szándékokról. Londoni megfigyelők szerint a brit kormány a korábbihoz hasonlóan, igyekszik „kézben tartani” Moszkvát, — az amerikai kormánynál jobban elismerve a Közel-Kelet és az Öböl biztonsági helyzetéhez fűződő sajátos szovjet érdekeket. Cserébe Major azt kéri Gorbacsou-tól, hogy először a szövetséges hadifoglyok érdekében vesse latba befolyását Iraknál. Emellett az a brit kormányfő célja, hogy kipuhatolja Moszkvában, ki nyeri az ottani kötélhúzást, a Nyugattal való ENSZ-beli szolidaritás hívei, vagy a Közel-Keleten is inkább erőt fitogtatni akaró katonai csoportosulás? — írta a hét végén a The Times. (Zs. E.)
•JVem igazi muzulmán9*
Szaddám-ellenes tüntetések zajlanak Irakban
Váltak
Nincsen abban semmi érthetetlen, hogy a politikai szélcsatornába tévedtek közül némelyek mind gyakrabban szorítják fülükre a kezüket, heveny fejfájásokra panaszkodva, miközben szívós apátia kezd eluralkodni rajtuk. E kórismét most kizárólag átlagemberekre vonatkoztatom, kirekesztvén azokat, akiknek a heves légmozgástól fokozódik a légzésük, agyuk dupla vért kap, mozgásuk felgyorsított mozgóképhez hasonlatos, sőt bizonyos kifejezések, mint például legitim, meg paktum, rendszeres váltakoztatása buja izgalomba sodorja őket. Tudom, e karikírozóan túlzó megállapítás is dühöt válthat ki (miként az indulatgerjesztésnek valóságos szabadegyeteme alakult ki az elmúlt hónapok során), politikai érzéketlenség, infantilizmus netán defetizmus vádjával kell szembenézni, ami megint csak az apátia felé mutathat. És ez azért nem egészen normális állapot. A jámbor ember a nagy ívű társadalmi abnormitásokat egy idő után, minthogy nincs rájuk különösebb befolyása, reflex nélkül hagyja, s inkább szőkébb környezetére koncentrál, ha bír. Ott még feltűnhet, ha a korábban szertartásos nyugalmáról ismert főiskolai tanár éktelen káromkodások közepette rugdossa a kukát. Közös öröm, mert lám oldódik az apátia, gondolnám, és tűnődve vakarom cipőmről a ráhulló tojáshéjat.
Annyi történt, hogy a szmogtól fátyolos hangú bemondónő vagy huszadszor ejtette ki nem titkolt aggódással a vállalkozó szót, viszonylag rövid idő alatt. A tanár úrnak ettől, de mástól is, az a kényszerképzete támadt, hogy bár az állása még megvan, őt ez a kor leírta. Felvilágosult értelmiségiként soha, egyetlen szóval sem vitatta, hogy a gazdaság élénkítésének kulcskérdése a vállalkozások bátorítása, de ott a kuka mellett olyan emocionális kifejezésekkel érvelt, amelyek nélkülöztek bizonyos közgazdasági szempontokat.
Függetlenül attól, hogy mindenkinek lehet rossz napja, azon azért el lehet (talán kellene is) gondolkodni, vajon a szajkózás mennyire devalválja az észérveket a kirekesztettség érzetét keltve, egyben erősítve a vállalkozásellenes hangulatot. Az intézményesült sok mindent egybemosó féltés, de még a permanens méltatlankodás is szinte szuggerálja, hogy a vállalkozó típus (milyen is az?) csakis a haza felemelője lehet, fel sem tételezve a dilettantizmust, a szélhámosságot. Viszont csak néhány sajnálkozó mondat szól arról, ha a szovjet megrendelők nem fizetnek, újabb százezrek kerülnek az utcára. E negatív hír pedig korántsem azt sugallja, hogy közöttük mennyi az okos. a tehetséges. Akiknek talán éppen vállalkozniuk kellene.
Vállalkozni, de mire? Ki mérte föl, hogy valójában mire is volna itt szükség? És akik egyszerűen nem lehetnek vállalkozók? Mert nincs módjuk, uram bocsá kedvük rá, mert az elmúlt évtizedek alatt máshoz szoktak hozzá, amely szokásokat egyébként a fejlett piacgazdaságokban ugyancsak méltányolnak. Egy szétrugdosott kuka persze önmagában nem modellál semmit. Talán gondot okoz a szemetesnek, a házmester pedig — aki immár vállalkozásszerűen takarít — jól leteremti a tanár urat, és megint jön az apátia. Ha a vállnak mint testrésznek amúgy etimológiai-lag van némi köze a vállalkozáshoz, talán nem kellene megfeledkezni arról, hogy mindnyájan teherhordók vagyunk. Persze a teve is az, és roppantul szereti, ha a púpját simogatják. Senkit ne tartson visz-sza, hogy még nem nőtt púpunk.	Szényl Gábor
Iráni közlés szerint Szaddám Husszein-cllenes tüntetések voltak a hét végén, legkevesebb négy iraki városban, Al-Ama-rahban, Al-Gharbiban, Nasz-szarijában és Kutban. Újabb részietek kerültek nyilvánosságra a dél-iraki Bászrában tartott Huszein-ellenes megmozdulásról is.
Néhány — szemtanúkra hivatkozó — iráni jelentés azt emeli ki, hogy Bászrában alapvetően iszlám forradalom kezdődött. A teheráni értékelések szerint a diktátorral szembeszálló tüntetők azt hangoztatják, hogy iszlám országot akarnak, s Szaddám Húszéin nem igazi muzulmán.
Nem egyértelmű ugyanakkor, hogy a rendőrség és az iraki biztonsági alakulatok miként foglalnak állást a megmozdulásokkal kapcsolatban. Bizonyos jelentések arra engednek következtetni, hogy — legalábbis néhány városban — a rendőrség rokon-
szenvez a Huszein-ellenes erőkkel.
Az ÍRNA iráni hírügynökség Iránba menekült szemtanúkra hivatkozó jelentése szerint, egyes városokban a biztonsági alakulatok tisztes távolból, tétlenül szemlélik a Húszéin megdöntését követelő plakátokkal és jelszavakkal felvonuló tömeget. A teheráni rádió viszont arról számolt be, hogy egyes iraki városokban súlyos összecsapások voltak a zsarnok menesztését követelő tüntetők és a rendőri erők között.
Az ÍRNA szemtanúkra hivatkozó közlése szerint az Öböl-háborúban, illetve korábban, az Irán ellen viselt háborúban sokat szenvedett Bászrában a tömeg szombaton megostromolta a város börtönépületét, és mintegy ötezer rabot kiszabadított. Bászrában a Huszeinhez hű biztonsági alakulatok rátámadtak a tüntetőkre. A szemtanúk beszámolói-
ból nem derült ki azonban, hogy az utcai harcoknak voltak-e áldozatai.
Szaddám Húszéin Indiában akart menedékjogot kérni, de az ázsiai ország kormánya visszautasította az ilyen irányú titkos kezdeményezéseket — adta hírül a Sunday Observer című indiai napilap vasárnapi száma.
Az újság szerint az Iraki Forradalmi Katonai Tanács február eleje óta próbálkozik azzal, hogy külföldön menedékjogot szerezzen Huszeinnek és családjának. Meg nem nevezett kormányforrá-sokra hivatkozva a lap azt írta, hogy Barzam Ibrahim, az iraki
Washingtonból jelenti a Reuter: Az Öböl-Háborúban Irak ellen harcoló szövetségesek érdekeltségeit fenyegető terrorista akciókat hagy mértékben sikerült semlegesíteni néhány ország — köztük Szíria — segítségével — írta a The Washington Post vasárnapi számában.
A Post Olivér Revellt, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatóhelyettesét idézi, aki szerint a szíriai kormány „szájkosarat” tett az általa ellenőrzött terrorista szervezetekre, visszatartva őket a legalábbis a koalícióban részt vevő államok elleni akcióktól.
A lap szerint Szaúd-Arábia és Kuvait erős nyomást gyakorolt Szíriára a terrorizmus megfékezése érdekében, és James Baker
Megtartja az Irak-cllencs szankciókat a BT új határozata, amely a tartós tűzszünet végett „követeli” Bagdadtól, a Bush megszabta feltételek teljesítését, cs nem zárja ki az erő újbóli alkalmazását sem. Az amerikai tábornokok pedig ennek értelmében diktálták „együttműködő” iraki kollégáiknak.
Éjfélre járt, amikor a Biztonsági Tanács szombat esti ülésén Kuvait nagykövete, megköszönve az új határozatot, kijelentette: „Őszintén reméljük, az iraki rezsim tanult a keserű leckéből”. Bagdad képviselője a patkóalakú asztal másik végénél rezzenéstelen arccal, pirosgolyós imafüzérét morzsolgatva hallgatta. Miként a megelőző két órában is. amikor a tanács tagjai sorra megindokolták kormányaik voksát arra a 11:1 arányban, három tartózkodással elfogadott, 686-os döntésre, amelyről az ellenszavazatot leadó (és tizennyolc módosítási javaslatot hasztalan előterjesztő) Kuba küldötte keserűen állapította meg, hogy valójában „alig álcázott” amerikai megadási feltételek Bagdadnak. Ezért is nevezhette a szavazás után persze elsőnek felszólaló Pickering amerikai ENSZ-fődelegátus „vízválasztónak” a BT-döntést, amely — a háború után — megnyitja a világpolitika „új szakaszát", megőrizve az agresszorral szembeni BT-egységet.
Hiszen a következő szónok, Voroncov, szovjet nagykövet is hasonló hangot ütött meg, emlékeztetve rá, hogy Moszkva „kez-
elnök féltestvére Szubramanian Szvami indiai kereskedelmi miniszterrel tárgyalt erről.
Február közepén azonban az indiai miniszter telefonon visszautasította a bagdadi kérést. Néhány nappal később Szaddám Húszéin felesége jelezte, hogy Indiába akar utazni, de az újdelhi vezetés udvariasan értésére adta: nem felel meg az időpont a látogatásra.
A múlt héten a Le Monde című francia lap jelentette, hogy az iraki diktátor Algírban kíván letelepedni. Algírban cáfolták a hírt, és bevonták a lap tudósítójától működési engedélyét.
külügyminiszter is „nagyon-na-gyon világosan” Szíria tudomására hozta az Egyesült Államok aggodalmát.
A Post Idézett egy jól tájékozott amerikai tisztségviselőt is, aki közölte, hogy teheráni közbelépésre az Irán befolyása alatt álló terrorista szervezetek is figyelmen kívül hagyták Szaddám Húszéin szent háborúra szólító felhívásait.
Iraki ügynökök egész hálózatát sikerült felszámolni csaknem 30 ország segítségével; iraki diplomatákat, üzletembereket és diákokat utasítottak ki, tartóztattak le, vagy helyeztek felügyelet alá.
Több ország együttműködött amerikai szakemberekkel iraki kémhálózátok felgöngyölítésé-
dettől fogva” kitartott a „kollektív erőfeszítés” mellett, mert „először szállt szembe a nemzetközi közösség egységesen egy ország meghódításával”. Ez legyen precedens a jövőre — mondta biztatóan Voroncov, aki ígérte Moszkva együttműködését Washingtonnal, az európaikkal Irak további kordában tartásának „közös feltételei” érvényesítésében. Vasárnap az NBC tévében Baker amerikai külügyminiszter méltatta is ezt a szovjet magatartást: Moszkva „augusztus óta vállvetve küzdött velünk, majd minden esetben” — e félmondat az újabb BT-szavazás másnapján diplomatikus utalás kívánt lenni a földi háború végjátékában látott gorbacsovi húzásokra (azokat a CBS amerikai tévéhálózat négy, januárban iraki fogságba esett munkatársának kiszabadítására tett — és itt nagy visszhangon kapott — erőfeszítéseivel is „ellensúlyozni” kívánta a Kreml lakója).
A BT-határozat érdekében mindössze annyi engedményt kellett megtennie a Bush-kor-mánynak, hogy — Moszkva és Peking kérésére — kivették az eredeti amerikai javaslatszövegből a kifejezett utalást az erő újbóli bevezetésére, ha Bagdad nem teljesítené a neki diktált feltételeket. Am a helyébe került formula közvetve megadja ezt a jogot a koalíciónak, hiszen az új BT-döntés nemcsak megerősíti „az összes” korábbi Irak-ellenes határozat érvényességét (és ,jkö-veteli” Bagdadtól ezek végrehajtását, miután csütörtökön elvben
TORGYÁN JÓZSEF FÖLDET OSZTOTT
Csongrád megyében — jelképesen. Nemzetiszínű kalapáccsal verte le a nemzeti-színű karókat. (Riportunk a 3. oldalon)
BORJÚHÚST ADNAK
több mint egy hónapja disznóhús helyett ebédre a János Kórházban. Ebbe belejátszanak a mezőgazdaság ismert gondjai, de a személyes kapcsolatok is. Ahhoz, hogy a kórház minden feladatát el tudja látni, a jelenlegi költségvetés duplája is kevés volna. (A 'halott kanadai több százezres tartozása — 6. oldal)
A KÁDÁR-KORSZAK KÖPENYÉBŐL
bújtunk elő — mondják el ma sokan ... Rövid távon nagyobb jelentősége van annak, hogy abból a korszakból milyen magatartásformákat hozott magával a most hatalomra került generáció. (A beatnemzedék és a politika — 7. oldal)
AZ ELLENFÉL A CSEMPÉSZ-KERESKEDELEM,
amelyet érthetetlen módon a kormány hosszú ideje megtűr, megfosztva ezáltal a költség-vetést évi 1,2—1,4 milliárd forintnyi adóbevételtől. (Kávé-szünet — vicc nélkül — 9. oldal)
„A NÉPPEL SZERETNÉK EGYHÁZAT ÉPÍTENI”
— mondja Tőkés László. „Én nem lettem püspök olyan értelemben, ahogy ez szokás gondolni, én ugyanannak az embernek érzem magam, aki voltam.” (Interjúnk a 10. oldalon.)
ben. Ugyanakkor — írja a Post — az amerikai titkosszolgálat figyelmeztetett arra, hogy a terrorista támadások veszélye a hadműveletek befejeződése ellenére nem szűnt meg.
már el kellett fogadnia), hanem külön is utal arra a november végén meghozott 678-asra, amely „minden szükséges eszköz” alkalmazását — vagyis utóbb a légi, majd a földi támadás megindítását — tette lehetővé. S vészjóslóan figyelmezteti a BT az iraki kormányt, hogy a harcokat csupán „felfüggesztették”. Még a békés megoldás elmaradását sajnáló kínai képviselői is úgy fogalmazott, hogy e BT-fel-tételek alapján lehetséges a tartós tűzszünet, majd a béke. A francia nagykövet jól érzékeltette a fejleményt, amikor a határozatot „mellőzhetetlen lépésnek” minősítette a „béke konszolidálása” felé. Hiszen például a belga diplomata követelése, hogy Bagdad hagyjon fel a terrorizmussal. Jól jelzi a várakozó álláspontot: a koalíció leállt a támadással, de nem adja fel célját (egy hétvégi vitaműsorban Foley, képviselőházi elnök helyeselte, hogy Bush „nem ment be Bagdadba”, és nem akart a második világháború utánihoz hasonló megszállást, a vele járó gondokkal, felelősséggel). Hannay brit nagykövet találóan mondta, hogy ez az új szakasz „lesz talán a legbonyolultabb”, hiszen a BT csupán „a kereteket teremtette meg”. A Jemennel és Kínával együtt tartózkodó India küldötte váltig remélte, hogy az ENSZ ezután is „megfelelő szerepet” kap ebben az új szakaszban.
Vasárnap reggel azonban az amerikai tábornokoké volt a főszerep; ők egy dél-iraki ponton találkoztak az iraki főtisztekkel.
Összehangoltan sikerült megfékezni a terrorakciókat Szíria és Irán „szájkosarat tett99 a szélsőséges csoportokra
Tudósítónk telex jelentése
A tábornoki találkozón az irakiak „együttműködtek”