﻿rí
•S
“3?
Bérlet
Két minta közül is választani lehet. Az egyik a közelmúlt Magyarországáról származik. A másik a mai amerikai gyakorlat. Anno itthon a legvörösebb Csepel, a legvörö,sebb ipari báró, a legvörösebb téeszfő-nök kellett ahhoz, hogy előjogot, megbízást, rendszergazdaságot, könnyű feltételű beruházási lehetőséget lehessen nyerni. Kijelölést. Amerikában más értékeket mutatnak fel, például olyanokat, hogy melyik jeles ipari vállalkozás, mely multicég az, amelyik a legtöbb pénzt fordítja alapítványok támogatására, adományozásra, s melyiküket illeti meg, mintegy hálából állami megrendelés.
Választhatunk, méghozzá hamarosan. A koncessziós törvénytervezet vitája során állva maradt az a passzus, amelyik kimondja: egyes tevékenységek folytatását pályázat kiírása, szerződés megkötése nélkül is el lehet nyerni. Kijelöléssel! Például a posta — vagy jogutódja — megkeresheti magának a számára legkedvezőbb partnert, koncesszióba adhatja valamely közérdekű alapszolgáltatását, s aztán akár 35 éven át élvezheti a hasznot.
Pedig a törvény jó és fontos — hovatovább sürgős. Pedig az ország és annak gazdasága nagyon is megszenvedi a hiányát. Pedig a gyarapodásunk, európai színvonalra emelkedésünk, a legfontosabb infrastruktúrák fejlesztésével lehetséges: a jogok bérbeadásával a tőketulajdonosoknak. Egyes számítások szerint a késlekedés sok tízmilliárd forintos kárt okoz az országnak. A hiányzó szolgáltatások, a nem létező telefonok, a húsz kilométeres óránkénti átlagsebességgel „robogó” vonatok elsősorban úgy bosszulják meg magukat, hogy miattuk leírnak bennünket Európában.
Minden hét számít tehát: a koncessziós törvény elfogadása az Országgyűlés egyik legfontosabb „beruházása” lehet. Vitatják, vitatjuk, de nagyon várjuk: legyen így vagy úgy világkiállítás, legyen déli autópálya, legyen feloldott frekvenciamoratórium, legyen üzleti célokat szolgáló átépített szovjet katonai reptér, legyen telekommunikációs sziget a főváros mellett. Mindegyik nagy kisugárzású profittermelő lehetőség.
Miért vártunk vele eddig? Sejteni lehet a választ, hiszen nem volt járható út a nyugati jogszabályok gépies lemásolása. A koncessziós jogok versenyeztetése, avagy egyszerű odaadása egyben azt is jelenti, hogy az állami vagyonnak a sorsáról döntenek. Márpedig ebből jóval többet mondhat magáénak a nem éppen legjobb tulajdonos, mint a német, a brit, a francia állam. Meglehet, a nem jó gazda külön is okot ad az aggodalomra: a fogyasztók érdekvédelmét a tervezetben semmi sem szavatolja. A tőke-tulajdonos, aki jogot szerez az út, a telefon, a bánya használatára és a bevétel hazavitelére, a szerződéstől függően öttől akár harmincöt évig tevékenykedhet. Ez persze nem baj, de ha nem kell őt kötelezni a mindenkori elvárható igények betartására, akkor akár az is előfordulhat, hogy nem éppen hibátlan munkája révén például a telefonigénylők továbbra is hoppon maradnak.
Hibás? Döcög? Meglehet, de legalább már van egy nagyon fontos törvénytervezet. Mikor lesz belőle elfogadott jogszabály? A parlamenttől függ. Mindenesetre nagyon itt az ideje annak, hogy a képviselők rátegyék végre az ujjúkat a szavazógombra: a késlekedés ugyanis nem döccenés, hanem helyrehozhatatlan hiba.
Gergely László
Találkozót terveznek
vezetői
Kohl kancellár csillapítja a keletnémetek elégedetlenkedését
A külpolitikai helyzet
GORBACSOV ÉS JELCIN hatalmi vetélkedése az egyik központi témája azoknak az elemzéseknek, amelyek továbbra is azt kutatják, milyen tanulságok szűrhetők le a vasárnapi szovjet népszavazásból. A bécsi Arbeiter Zeitung úgy látja, hogy a főtitkár-elnök és kihívója küzdelmében semmi újat nem hozott a népszavazás, az eredmények mindkettőjüket megerősítették. A gorbacsovi unióterv az ország katasztrofális helyzetéhez viszonyítva, meglepően nagyarányú támogatásban részesült. Jelcinnek viszont sikerült elérnie a közvetlen elnökválasztás jóváhagyását. A hatalmi küzdelem tehát folytatódik, amelyben egyik oldalon Gorbacsov áll, konzervatív szövetségeseivel, a másikon pedig Jelcin, a köréje tömörült haladó értelmiségiekkel, demokratákkal.
A francia Le Monde nagyjából ugyanezt az ellentétpárt vázolja föl, megjegyezvén, hogy a liberálisok úgy vélik, Gorbacsov, és a mellette álló konzervatívok a népszavazást zöld jelzésnek tekintik, amely utat nyit politikájuk megvalósításához. Ezért a demokraták és a liberálisok közül sokan voksoltak a Jelcin-féle javaslatra, holott nincsenek teljesen meggyőződve arról, hogy valóban demokratikus szemléletű-e az orosz elnök. A Le Figaro is úgy látja, hogy Gorbacsov és Jelcin párharcában nem hozott döntő fordulatot a népszavazás, viszont az a tény, hogy a nagy többség a Szovjetunió fönnmaradása mellett voksolt, valószínűleg fékezi a birodalom széthullását. A BBC szakértője úgy vélekedett, hogy a szavazás végül is „Jelcin győzelmét” hozta. A brit televízió munkatársa azzal érvel, hogy a referendummal az orosz elnök lényegében legitimálja hatalmát.
SZÉTESŐ EURÓPÁRÓL ír vezércikkében Skandinávia egyik tekint télyes lapja, a konzervatív Svenska Dagbladet. A stockholmi elemző úgy látja, Európa keleti fele fölbomlóban van, nyugati részében pedig gyorsul az integrációs folyamat. Közös vonás viszont, hogy Keleten és Nyugaton egyaránt átalakulóban a nemzetállamok, s azok a külpolitikai kapcsolatok, amelyekkel Európa majd fél évszázadig élt együtt. A vezércikk szerint gyakorlatilag megjósolhatatlan a Szovjetunió, Jugoszlávia és a Baltikum jövője. Ami Belgrádot illeti, a fegyveres erők vezérkarának ötpontos közleményével a hadsereg tudatta a külvilággal, érzékeny figyelemmel követi a fejleményeket. A katonai kommüniké szerint a fegyveres erők nem engedik meg a határok megváltoztatását, és megakadályozzák a polgárháborút. Mindez értelmezhető úgy is, hogy a fegyveres erők adott esetben elejét kívánják venni Horvátország és Szlovénia kiválásának a jugoszláv államszövetségből. Más vélemények szerint viszont egyáltalán nem biztos, hogy a tisztikar egységes; egyébként több köztársasági vezető szorgalmazta a párbeszéd folytatását, s szerb értelmiségiek a nocionalista Milosevics távozását követelték, rámutatván a politikus nagy felelősségére az elmúlt napokban kirobbant összetűzésekért.
GEOSTRATÉGIAI SZEMPONTBÓL két nagy hatalmi központ, Németország és a Szovjetunió között helyezkedik el Kelet-Európa, s egyfajta bizonytalanságot vált ki ebben az övezetben, hogy a szovjet katonai jelenlét korlátozódik, Németország pedig képtelen betölteni az ily módon keletkező űrt. Ezt állítja a romániai Nemzeti Megmentési Front politikai programja, hozzátéve, hogy az övezetet centrifugális irányzatok, vagy bizonyos államok esetében az „elvesztett területek visszaszerzését” célzó próbálkozások jellemzik. Walesa lengyel elnök washingtoni látogatásának előestéjén az International Héráid Tribüné úgy értesült, a varsói vezető azt kívánja előadni a Fehér Házban, hogy a baltikumi eseményekkel „halálos veszély tűnt fel a horizonton”. Amerikai tisztségviselők azonban túlzottnak tartják ezt a félelmet, mert — vélekednek — irdatlan belső gondjai miatt Moszkva már nem tudja rákényszeríteni hatalmát szomszédaira. Az elemzők megjegyzik még, hogy a nyomasztó pénzügyi gondok ellenére Kelet-Európának mindent meg kell tennie azért, hogy a politikai horizonton ne tűnjenek fel a „bal- vagy jobboldali auteriter megoldások”. Az is kérdés persze, hogy mit hajlandók ezért tenni a nyugati polgári demokráciák. (M. J.)
A brüsszeli egyetemen díszdoktorrá avatták Göncz Árpádot
/tarfi fIntik a bflga állam Sfi tit» ralit" rlrrndrsrsrl lanulntányossoa
Wilifried Martens belga (miniszterelnök az újságíróknak.
A miniszterelnök szerint 1992 vége előtt nem lehet megkezdeni a tárgyalásokat a közösséghez való csatlakozásról. lEgyelőre a társulási szerződésről szóló tárgyalások vannak napirenden, ezekben Belgium aktív szerepet játszik, fűzte hozzá.
A megbeszélés jelentős részében a csehszlovák föderáció kérdéseiről volt szó. Mint Martens elmondta, Havel nagy érdeklődést tanúsított a .belga állam szövetségi felépítése iránt. Belgiumban mind a többségi fla-mandöft, mind a kisebbségi franciaajkú vallonok területi és nyelvi autonómiával rendelkeznek.
Sérne társsá ff i előrejelzés
Az életkörülmények kiegyenlítődése három-négy évig is eltarthat
Bonnból jelenti az MTI: Helmut Kohl a húsvéti ünnepek uián kész bírálói elé állni, és beszélni is akar a kelet-németországi tüntetőkhöz. Ezt erősítette meg kedden délután maga a kancellár, aki közel száz napja nem látogatott el Németország keleti részébe. A látogatást különösen időszerűvé teszi, hogy Lipcsében felújították a híres hétfő esti tüntetéséket, s legutóbb, becslések szerint, 70 ezer ember követélte a hanyatlás megállítását.
A kancellári bejelentéssel párhuzamosan Kari Ottó Pöhl, a jegybank, a Deutsche Bundesbans elnöke Brüsszelben újfent és minden eddiginél hevesebben bírálta a valutaunió tavalyi — a kormány szerint politikai kény-szerűség diktálta — gyors megteremtését. — A márkát egyik napról a másikra vezettük be (Kelet-Németországban), előkészítés nélkül, és hamis átváltási
aránnyal — állapította meg Pöhl, s az eredmény „katasztrófa, ami engem — ellentétben egyes politikusokkal — nem lep meg”. Pöhl bírálata kedden valósággal sokkolta a frankfurti devizatőzsdét, a márka erős nyomás alá került. A napok óta erős dollárt még az Egyesült Államokból., befutó első kedvező konjunktúrajelentés is szilárdította a márkához képest.
A kormány keddi ülésén — mint Dieter Vogel szóvivő közölte — nem kerültek szóba a hétfői lipcsei események. A szóvivő szerint a tüntetők, még ha ez nem is tudatosul bennük, nem a szövetségi kormány ellen lázadoznak, hanem negyven év hibás gazdálkodásának következményei miatt. — Bonn a tavalyi év közepétől kezdve az 1991-es év lezárásáig 103 milliárd márkát bocsátott és bocsát a keleti tartományok rendelkezésére, s három-
ig szerezhetünk autót, lakást, mindent, ami szívünk vágya, ha csatlakozunk egy fogyasztói csoporthoz. Az új pénzügyi vállalkozást tegnap mutatták be Budapesten. (Csoportba szerveződő fogyasztók — 9. oldal)
A LASER-ALAPÍTVÁNY
az onkoterápia fejlődésének fő irányairól, a lézerfizikai kutatások fejleményeiről, a lézerek fej-nyaki sebészetben való felhasználásáról, illetve nő-gyógyászati alkalmazásáról tart ma tudományos ülést. (Orvosi Lézerközpont Budapesten — 10. oldal)
MEGESSZÜK ŐKET
vagy ők esznek meg minket? — általában eszerint szoktuk csoportosítani az állatokat; hogy hasznosak, vagy kártékonyak. De vajon milyen hatással van ez a szemlélet a gyerekekre? (Káros madár — 11. oldal)
négy évbe bele fog telni, míg az életkörülmények nagyjából egységesek lesznek Németország nyugati és keleti felébeií — mondta Dieter Vogel, s bírált meg nem nevezett lázítókat, akik a tüntetéseken felszólalva a kancellárra és politikájára hárítják a felelősséget. Egyes szakértők szerint nem kizárt, hogy nyárig a keletnémet munkavállalóknák közel a fele — négymillió ember — utcára kerül. Gottfried Frock Berlin-Brandenburg evangélikus püspöke egy interjúban lehetségesnek mondotta, hogy „hamarosan több mint egymillió ember fog Berlinben, Lipcsében és más városokban az utcára menni tüntetni”. Frock szerint számos keletnémet másodrendű állampolgárnak érzi magát. „Sok nyugatnémet úgy lép fel itt (Kelet-Németországban), mint győztes egy legyőzött országban” — közölte a püspök.
Ötpontos katonai költemény Belgrádban
A jugoszláv hadsereg a válság békés rendezését szorgalmazza
Saerb értelmiségiek JMilosevies lemondását sürgetik
Ötpontos közleményében a jugoszláv fegyveres erők vezérkara leszögezi, hogy megakadályozza a fegyveres összetűzések vagy egy polgárháború kirobbanását. A hadsereg nem avatkozik be a politikai tárgyalásokba. Ezek hamarosan folytatódhatnak, ha csütörtökön
ki, s ebben megerősíti, hogy semmilyen körülmények között sem engedi meg a JKSZ határainak bármilyen megváltoztatását, nem enged meg semmilyen nemzetek közötti fegyveres összetűzést vagy polgárháborút. Az ötpontos közlemény bevezetőjében emlékeztet, hogy az elnökség múlt heti há-
JUGOSZLAVIA ETNIKAI TÉRKÉPE
Brüsszelből jelenti az MTI: A brüsszeli egyetem, az Uib dísz-doktorává avatták kedd délután Göncz Árpád köztársasági elnököt, továbbá a kelet-közép-euró-pai változások több más kiemelkedő szereplőjét, így Václav Havel csehszlovák államfőt, Doina Corneát, a román demokratikus ellenzék vezető személyiségét, Bronislaw Geremeket, a lengyel átalakulás egyik vezéralakját, Alekszej Jablokov szovjet képviselőt, a Greenpeace szovjet szervezet elnökét és Wílly Brandt volt bonni szövetségi kancellárt.
A ibrüsszeli egyetem, amely rendszeresen felruházza doktori talárjával a ibéke és haladás, a demokrácia kiemelkedő védelmezőit, ily módon mintegy a keleteurópai változás néhány jeles személyisége, és rajtuk keresztül
a térség népei iránt kívánta kinyilvánítani tiszteletét. Az ünnepélyes szertartáson megjelent Baldvin belga uralkodó is.
Este	lOharles-Ferdinand
Nothomb, a belga képviselőház elnöke adott vacsorát a magyar államfő és a megtiszteltetésben részesült több más személyiség tiszteletére.
^Belgium itámogatja Csehszlovákia arra irányuló törekvését, hogy az Európai Közösség tagjává váljék, de először a közösségnek el kell mélyítenie saját belső szervezeti kiépítését, meg kell valósítania gazdasági és politikai unióját, Csehszlovákiának ipedig sikerre kell vinnie demokratikus reformját” — jelentette ki Havel elnökkel folytatott több mint egyórás keddi megbeszélése után
ETHNIC GROUPS 1990
Percent of totál population (23.8 millión) r—38.3% Se ríj
Sourvt: Cttrtril Intamgtnct Agtncy
(A CIA adatai alapján a The Wall Street Journal közölte az összeállítást)
összeülnek a tagköztársaságok vezetői. A horvát államfő hangsúlyozta; a demokratikus megoldás híve.
Belgrádból jelenti az MTI: A Jugoszláv fegyveres erők vezérkara kedden közleményt adott
rom ülésén nem fogadta el a vezérkar javaslatait, amelyek „biztosították volna a nemzetek közötti összetűzések és a polgárháború megakadályozását, s megteremtették volna a feltételeket a jugoszláv válság 'békés, alkotmányos és törvényes rendezéséhez”.
A fegyveres erőknek az ország függetlenségével, területi épségével, szuverenitásával és az alkotmányban meghatározott társadalmi rend biztosításával kapcsolatos felelősségéből kiindulva a fegyveres erők vezérkara, mint a fegyveres erők legmagasabb irányító és parancsnoki testületé, átfogóan értékelte a helyzetet és a lehetséges következményeket.
Megengedhetetlen a határok megváltoztatása
A vezérkari közlemény első két pontja a határok biztosításáról és az összetűzések megakadályozásáról szól. Eszerint nem engedik meg a határok megváltoztatását, iámig a jugoszláv alkotmány értelmében nem jön létre erről egyezmény, s az életbe nem lép. A Jugoszláv Néphadsereg semmilyen nemzetek közötti, köztársaságok közötti és pártok közötti összecsapást sem enged meg, bármely oldalról történjék is az. A negyedik pont szerint biztosítani kell a fegyveres erők életéhez és munkájához szükséges normális feltételeket, elsősorban a sorozással és a más katonai kötelezettségekkel kapcsolatos alkotmányos és szövetségi törvényes előírások tiszteletben tartását, a területvédelem irányításá-
(Folytatása a 2. oldalon)