﻿ül

rf»

Magyar Nemzet
Ára: 9, 50 forint
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR CSÜTÖRTÖK, 1991.március21.,UV.évfolyam,67.szám
A. dó
Sorban állás közben mindig furcsa gondolatok jutnak az ember eszébe.
Ahogy tegnap is araszolgat-tam a postahivatalban a pénztárablak felé, kezemben a kitöltött adóívvel, a csekkel no meg a pénzzel, mindegyre csak az járt a fejemben, micsoda szerencse, hogy az újságírás egynapos műfaj. A cikk megszületik, kinyomtatják, talán még el is olvassák, s másnapra aztán minden bizonnyal elfelejtik — így biztos lehetek benne, rajtam kívül a kutya sem emlékszik arra, amiről vagy három évvel ezelőtt olyasfélét találtam leírni e helyütt, hogy én adófizető polgár szeretnék lenni.
Mert ha itt a sorban állók közül ezt valaki tudná rólam, biztosan nem úsznám meg szárazon.
Most, így utólag, azzal mentegetem magam, hogy elkápráztatott, megszédített a Nyugat csillogása, bedőltem a látszatnak, s egy pillanatra cserben hagyott az e tájon túléléshez alapvetően szükséges cinizmus. Az történt ugyanis, hogy — minden bizonnyal pillanatnyi elmezavarban — megirigyeltem a Lajtán túli polgárok maga-biztosságát. Sóvárogva gondoltam arra, hogy ők milyen magától értetődően szólnak bele saját életük alakításába, hogyan tiltakoznak az ellen, ami nem tetszik, és milyen természetességgel veszik birtokukba azt, ami jár nekik — szóval hogy mennyire tudják: ők az állam fenntartói és működtetői, öér-tük van a közigazgatás és a szolgáltatás, ők fizetik a cigányt, s így ők mondják meg, mit húzzon — egyszóval ők az adófizető polgárok.
Aztán két évvel ezelőtt mi is avanzsáltunk. Bár maga az adó bevezetése, az emlékezetes bruttósítás és egyéb örömök már hamarabb történtek, maga a nagy premier mégiscsak az volt, amikor ki-ki leült egy nagy sóhajtással az asztalhoz, s nekilátott kitölteni a saját adóívét. Ilyenkor döbben rá ugyanis az ember, mennyit vontak már le tőle előlegként év közben, mennyit kell még befizetnie — s hogy mennyibe kerül neki az állam.
Pedig mekkorát fordult közben a világ! Amikor az adót kitalálták, még úgy tűnt, hogy egy monolitikus pártállamot fogunk finanszírozni az adóforintjainkkal. Aztán amikor tavaly befizettük az egyre fájdalmasabb summát, akkor egy átmeneti struktúrát támogattunk vele — idén pedig már a felszabadult többpárti-pluralis-ta-demokratikus állam turkál a zsebünkben.
Az egyetlen változás mindössze annyi, hogy egyre mélyebben. A magyarázat kézenfekvő: a szabadság örvendetes kiteljesedésével párhuzamosan csökken azoknak a száma, akiktől biztos bevételre számíthat. Mert míg a mérnök minden tervét öt év múlva is ki lehet keresni a rajztárból, a gyári munkás fizetési szalagja is bármikor ellenőrizhető, az újságíró sorait — ha akarják — évtizedek múltán is meg lehet számolni — s meg lehet adóztatni —, addig a két kézzel szórt vállalkozói igazolványok tulajdonosait, a rongyszedőtől a masz-százsgirlig, a butikbárótól a kocsmakirályig, nehéz és strapás ellenőrizni. A pénzt viszont beszedik hát attól, akitől köny-nyen lehet. így aztán, miközben az egyre rosszabbul működő állam egyre többet vesz el polgárai egy részétől, egyre kevésbé törődik azzal, mit csinál egy másik részük. Ilyen állam adófizető polgárainak sorában pedig egyre nehezebb fegyelmezetten állni.
Weyer Béla
Súlyos	gazdasági	válságb
Bush ésWalesa méltatta az adósságok csökkentését
Vezető politikusok
egysége mellett
\ külpolitikai helyzet
A „Két GYŐZTES” ELMÉLETÉRŐL ír a világsajtó, a Szovjetunió jövőjéről rendezett vasárnapi népszavazást követően. A népszavazási bizottság elnökének bejelentése szerint az eddig összeszámlált szavazatok több mint háromnegyede Gorbacsov álláspontját támogatja, így „abszolút többséget” kapott a megújuló szovjet szövetség által felvázolt víziója. Az Oroszországi Föderációból beérkező eredmények eközben arra utalnak, hogy Jelcin támogatósra talált abban a kérdésben, akarnak-e az állampolgárok közvetlenül választott elnököt a köztársaság élére. A hivatalos végeredmény még meg sem született, s máris újabb kihívásokkal kell szembenéznie a vezetésnek. Ukrajnában már 30 ezer bányász sztrájkol, s a Szovjetunió 600 bányája közül immár 165-nek a dolgozói csatlakoztak a munkabeszüntetéshez. Az elégedet-lenségi hullám emelkedése várható, mivel a kedden közzétett elnöki rendelettel, miszerint április 2-i hatállyal nagyarányú áremeléseket hajtanak végre, harmincévi infláció szakad hirtelen a szovjet fogyasztók nyakába. Rizskov volt kormányfő már tavaly nyáron megkísérelt jelentős áremeléseket végrehajtani, s akkor már a híresztelések is felvásárlási lázat idéztek elő. A mostani második nekifutást már hosz-szabb ideje rémülten várják a fogyasztók, akiknek a zsebéből kiveszik azt az összeget, ami a közelmúltban végrehajtott pénzreform után még megmaradt. Elemzők szerint az elégedetlenségi hullám ismét elöntheti a Szovjetuniót, így Gorbacsov „győzelme” csupán lélegzetvételnyi szünetet enged az elnöknek.
KÖZÉPUTAS ÁLLÁSPONTOT tükröz a jugoszláv hadsereg kedden közzétett közleménye, amellyel ma is foglalkoztak az elemzők. Az AP szerint ezzel némileg csökkent a valószínűsége annak, hogy a katonák átvehetik az ellenőrzést az országban. A hírügynökség szemleírója egyúttal annak a tanújelét is látja e dokumentumban, hogy a fegyveres erők készek lecsapni, ha netán megismétlődnének a legutóbb Belgrádban lezajlott események. A Reuter úgy véli, hogy a nyilatkozat nyitva hagyta a katonai beavatkozás lehetőségét arra az esetre, ha fokozódna a tagköztársaságok közötti feszültség. Jugoszláv elemzők pedig attól tartanak, hogy a hadsereg esetleg saját elhatározásából is akcióba lép, miután az államelnökség elutasította a rendkívüli állapot bevezetésének a lehetőségét. Napok óta forgalomban vannak olyan találgatások, melyek szerint a katonák Szerbia keményvonalas kommunista kormányának oldalán beavatkozhatnak a többi köztársasággal az ország jövőjéről folytatott vitába. Az igencsak felborzolt kedélyeket egyáltalán nem nyugtatta meg Jovics lemondott szövetségi elnök szerdai nyilakozata, amely aláhúzta, hogy hátrányos helyzetbe került a szerb nép, mely fegyvertelenül ki van szolgáltatva azoknak, akik fegyvert szereztek, s ezzel a helyzettel nem lehet kibékülni.
NAGYOBB KÉPZELŐERŐT SÜRGETETT Geremek lengyel politikus, Kelet-Európa gazdasági megsegítése kapcsán azon a fórumon, amelyet vezető kelet-európai személyiségek díszdoktorrá avatása után tartottak Brüsszelben. A professzor kiemelte, hogy az egyébként igazságos Öböl-háborúban a Nyugat sokkal nagyobb összegeket költött el, mint amekkora egyáltalán szóba került térségünk támogatására. A tanácskozáson hangsúlyozták, hogy Nyugat-Európának nagyobb erőfeszítést kellene tennie a volt szocialista országok még törékeny demokráciáinak megsegítésére, nem tarthatja magát csupán a már elhatározott programokhoz. Ugyanígy a segélyek és hitelek politikai szükségessége mellett érvelt de Michelis olasz külügyminiszter Rómában, a pénzügyi kormányzat képviselőivel folytatott vitában. Washingtonban eközben már gyakorlati lépéseket tettek a lengyel adósságok nagyrészének elengedésére, elfogadva azt a varsói álláspontot, miszerint az ország exportbevételének nagy részét felemészti az adósságszolgálat, s így a gazdaság nem tud fejlődni. Ez távoltartja a külföldi beruházókat, így a válságból nincs kiút. A helyzet természetesen sok tekintetben hasonló Magyarországon is, ám ezzel kapcsolatban Washingtonban hangsúlyozzák, hazánk nem kért adósságcsökkentést, másfelől nem szeretnék, ha a Varsónak tett pénzügyi engedmény precedenst teremtene más kelet-európai ország számára.	(S. G.)
Jovics lemondásán ellenére Rjelgrádban megtartják az elnökség kibővített ülését
hetett tudni, hogy Belgrádban ugyanekkorra hívják össze a tanácskozást. Ezzel eldőlni látszik a vita, hogy hol tartanák tanácskozást a köztársasági elnökök: Zágrábban, ahogy azt a szlovén és a horvát elnök javasolta, vagy pedig Belgrádban, ahogy azt az elnökség indítványozta.
„Jugoszlávia egységének felbomlása az európai biztonságot érintő és veszélyeztető fejlemény” — jelentette ki szerdán Gianni De Michelis olasz külügyminiszter egy sajtóértekezleten, amelyen az adriai-tengermelléki olasz és jugoszláv tartományok együttműködését ecsetelték az érintett tartományi vezetők. A Szovjetunió ugyancsak fontosnak tartja Jugoszlávia nemzeti egységének meg-
őrzését, és ellenzi a jugoszláv belső gondok nemzetközivé tételét — közölte kedden moszkvai sajtó-tájékoztatóján Vitalij Csurkin szovjet külügyi szóvivő.
„A Szovjetunió mindig is a jugoszláv állam egységéért, határai Sérthetetlenségéért szállt síkra, és ma is ezt támogatja” — mondta, majd figyelmeztetett: nem szabad megengedni a jugoszláv belügyek-be történő beavatkozást, illetve azt, hogy nemzetközi kérdést csináljanak a jugoszláv gondokból.
A német külügyminiszter szerdán Milán Kucant, Szlovénia elnökét is fogadta. Genscher hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia egyetlen problémáját sem lehet erőszakkal megoldani.
A HIÁNY KORRUPTTÁ NEVELTE
a társadalmat, s mikor már tarthatatlanná vált minden szempontból a helyzet, a szocializmus szinte magától omlott össze. (Optimistáin, a pesz-szimizmusról — 7. oldal)
TÖNKRETESZIK A TALAJT,
ahol hagyományosan öntöznek. Mi azt tanultuk az izraeliektől — mondta az Óbuda Téesz termékmenedzsere —, hogy biztonságosan lehet lényegesen jobb terméshozamokat is elérni. (Ha nem esik, akikor sincs aszálykár — 8. oldal)
„KOLDULÁSSAL”
EGYBEKÖTVE
bolgár mintára építhetnénk a piacgazdaságot, ha fizetési moratóriumot, adósságátütemezést kérnénk. (Számunkra a lengyel út nem követhető — 9. óddal)
VÁLSÁGOSRA FORDULT
a helyzet néhány vidéki színházunkban: van, ahol nyárig, van, ahol októberig elég a költségvetés. (Lenni Vagy nem lenni? — 11. oldal)
Bush ajándéka Walesának
Washington elengedi a lengyel adósságok nagy részét
Washingtonból jelenti az MTI: Az amerikai kormány 70 százalékkal csökkenti a lengyel tartozásokat — jelentette be George Bush amerikai elnök szerdán, fogadva Lech Walesát. A lengyel államfő hivatalos látogatást tesz Washingtonban, s az elnök mellett találkozik James Baker kül-ügy-, valamint Richard Cheney védelmi miniszterrel is.
Lengyelországnak 2,9 milliárd dolláros adóssága van az amerikai kormánynál, a 70-es években szállított élelmiszerért. Varsó évek óta nem törlesztett, sőt, a kamatokat sem fizette.
Az amerikai indoklás szerint
a lengyel adósságcsökkentés nélkülözhetetlen, mert különben az orság gazdasága nem tud talpra állni, és nem vonzza a külföldi beruházókat. A döntés egyedülálló, és nem jelent precedenst sem Kelet-Közép-Európa, sem más térségek számára — hangoztatták Washingtonban. Az amerikai kormány a közelmúltban Egyiptom hétmilliárd dolláros adósságát engedte el. A Léngyel-országnak tett gesztusban nagy szerepe volt a ténynek, hogy 7-8 millióra becsülik a lengyel származású amerikai szavazópolgárok táborát, és az amerikai törvény-hozásban is számos, lengyel ere-
detű képviselő, szenátor lobbyzott a könnyítésekért.
Lech Walesát köszöntve George Bush méltatta Lengyelország szolidaritását az öböl-válságban. Az amerikai elnök megerősítette: a következő költségvetési évre 470 millió dolláros támogatást kért a törvényhozástól a hat kö-zép-kelet-európai ország részére. A kormány egyúttal újabb lépéseket tesz, hogy ösztönözze a magángazdaság kapcsolatait, beruházásait a térségben. Róbert Mos-bacher kereskedelmi miniszter a nyáron küldöttséget vezet Lengyelországba a beruházási lehetőségek felmérésére.
Kohl visszautasítja az elsietett újraegyesítés vádját
Helmuth Kohl német kancellár szerdán — név említése nélkül — visszautasította az ország első számú bankárának a német újraegyesüléssel kapcsolatban előző nap hangoztatott bírálatát. Kari Ottó Pöhl, a jegybank, a Deutsche Bundesbank elnöke katasztrofálisnak minősítette a valutaunió tavalyi „elsietett” bevezetésének következményeit. Kohl a keletnémet helyzetet időről időre megtárgyaló
Belgrádból jelenti az MTI: A szerb parlament szerdán megkezdte a vitát Boriszav Jovics elnök lemondásáról, amely csak akkor lép érvénybe, ha a törvényhozás elfogadja. A szocialista párt képviselői — amint az várható volt — sürgették, hogy Jovics vonja vissza leköszönését, míg az ellenzék törvényhozói szerint el kell fogadni az elnök távozását, de helyére diplomatiku-sabb személyiséget kell választani.
Boriszav Jovics lemondása indoklásaként megismételte korábbi érveit, s beszédét felhasználta arra, hogy ismét heves támadást intézzen a szövetségi kormány ellen „az ország kiárusítása miatt". Dragoljub Micsunovics, a Demokrata Párt elnöke, az ellenzék kiemelkedő képviselője a vitában leszögezte: nem helyes, ha az obstrukcióra obstrukcióval válaszolnak, ahelyett, hogy politikai képzelőerővel valami komolyab-
bat tennének az elnökség tekintélyének növelésére. Szerbia nem mondhat le ilyen könnyen Jugoszláviáról, mivel annak alapítója volt.
A szerb parlament szerda este óriási többséggel megszavazta, hogy a szövetségi elnökségben továbbra is Boriszav Jovics képviselje Szerbiát, vagyis nem fogadták el az elnök lemondását. A döntés ellen csak 17 képviselő szavazott, négyen tartózkodtak.
Az elnöki lemondás ellenére bejelentették, hogy csütörtökön Belgrádban megtartják az elnökség kibővített ülését, melyre meghívták a köztársasági elnököket, a képviselőház és a szövetségi kormány elnökét.
Alija Izetbegovics boszniai elnök és Bogics Bogicsevics boszniai elnökségi tag szerdán bejelentette, hogy csütörtökön részt vesz az elnökségi ülésen, s nem utazik Zágrábba. Korábban ugyan ezt ígérték, de akkor még nem le-
között elmondta, hogy a lépést kimerítő megbeszéléseket követően a szövetségi kormány és a Bundesbank teljes egyetértésével tették meg. A Bundesbank alel-nöke a valutaunióról tárgyaló küldöttségnek tagja volt. A Bundesbank 1:2 átváltási arányt javasolt, amiből átlagban számítva 1:1,83 lett, „ami közel fekszik az eredetihez”.
Kohl azzal érvelt továbbá, hogy amennyiben nem vezetik be Keleten a nyugati márkát további százezrek költöztek volna át az NDK-ból az NSZK-ba. .(A kormány adatai szerint tavaly júliustól december végéig így is 110 ezer ember vándorolt át keletről
nyugatra.) A kancellár szerint a németek a valutaunióval a hátuk mögött kedvezőbb tárgyalási pozícióba jutottak a Szovjetunióval szemben, mintegy kész tények elé állítva Moszkvát. Továbbá: a keletnémet társadalom a valutaunió előtt) „kemény márkával rendelkezők” és „kemény márkával nem rendelkezők” csoportjára oszlott, a késlekedés a két csoport közötti szakadékot, ellenségeskedést tovább mélyítette volna és társadalmi robbanással is fenyegethetett. „Egyidejűleg helyénvaló emlékeztetni arra, hogy a keletnémet állam saját bevallása szerint is csőd előtt állt” — közölte Kohl a bel-német tanácskozás résztvevőivel.
Fehér hasi források sserint az év második felére halasztódhat a szovjet-amerikai esúes
(A Corrtere Della Sera rajza)
csúcsszintű belnémet megbeszélésen vágott vissza.
Kohl a szélsebesen létrehozott valutauniót — a nyugatnémet márka 1990. július elsejei hatály-lyal történt kelet-németországi bevezetését — megvédve egyebek
Washingtonból jelenti az MTI: A szovjet fél májusi csúcstalálkozót javasolt az amerikaiaknak James Baker külügyminiszter múlt heti moszkvai látogatásán, de nem kapott határozott választ ajánlatára — mondta kedden egy amerikai kormány-tisztviselő a brit Reuter hírügynökség tudósítójának.
A nevének elhallgatását kérő nyilatkozó szerint az amerikai válasz mindössze ennyi volt: „Majd meglátjuk”.
Eredetileg februárra tűzték ki a szovjet—amerikai csúcstalálkozót, de a felek utóbb kölcsönös egyetértéssel elhalasztották — hivatalos indoklás szerint, az öbölháború miatt, de diplomaták jelezték, hogy egyéb okai is vannak a halasztásnak. AZ egyik:
Washington elégedetlen azzal a móddal, ahogyan Moszkva a balti, kérdést kezeli. A másik: nincs haladás a két fél fegyverzetkorlátozási tárgyalásain.
Mivel James Baker múlt heti moszkvai megbeszélésein sem sikerült előbbre lépni a hagyományos fegyverzet és a hadászati fegyverzet csökkentésének vitatott kérdéseiben, előfordulhat, hogy a csúcstalálkozó újabb határidejét sem sikerül tartani — mondta a névtelenül nyilatkozó amerikai kormánytisztviselő. A felék a februári halasztáskor június végében jelölték meg a csúcs újabb határidejét, de a nyilatkozó szerint könnyen lehet, hogy csak az év második felében kerülhet sor a szovjet és az amerikai elnök találkozójára.
| ML |ji
IM
1É
II
ej
~4I
Í;H
r::