﻿Köztes
lír
A hétvégi két időközi választáson (látszólag) azok győztek, akik hajlamosak politikai válságot emlegetni és megpróbálják a parlamentbe bejutott pártok és általuk az egész politikai rendszer szilárdságát, élet-képességét, társadalmi elfogadottságát megkérdőjelezni. A riasztóan alacsony részvétel igazolni látszik azokat is, akik új politikai csoportosulás szükségességét hangoztatják hónapok óta, amely a demokrácia erősítését, erős középosztály létrehozását és a rendszerváltás helyes irányba terelését hivatott elvégezni. Alátámasztani láthatják véleményüket azok is, akik — egészen különböző nézőpontból, — új választásoktól remélik a jelenlegi bénultság oldódását.
A választók érdektelensége mögött azonban nem feltétlenül az rejtőzhet, hogy a létrejött pártok nem jól elkülönülő érdekek és rétegek kifejezésére születtek meg, s ezért tanácstalan a polgár, melyik is az ő pártja. Magyarázhatja a fent és a lent távolságát a köztes űr, a közvetítőrendszer hiánya. Az általánosabb, közös célokat és törekvéseket, amelyeket egy országos párt a zászlajára tűz, a pártok helyi szervezetei, de legalább ennyire a más dimenziók mentén szerveződő civil társadalmi formák tudnák közel hozni, vonzóvá tenni egy-egy szakma, városrész, vagy korosztály tagjainak. A különféle körök, egyesületek, polgári mozgalmak, érdekképviseletek tolmácsolhatnák — az üzenetvivő és a fordító szerepét egyaránt betöltve — a fenti és a lenti elképzeléseket. Mindkét irányban. Nélkülük csak az értetlenség és a kölcsönös bizalmatlanság erősödik. Űj pártok helyett okosabb volna hát kitölteni, miként lehelhető élet ebbe a szférába.
A politikai élet eddig főszerepet játszott intézményei — a pártok, a kormány, a parlament — megmenekedne így attól a túlterheléstől, túlvállalástól, amely egyre bénítóbban hat rá, akadályozza a valóban rátartozó teendők tisztességes elvégzését. A politika iránti közönyt ezek a „csúcsszervek” — működjenek mégoly tökéletesen is — önmagukban nem képesek megszüntetni. Ehhez a közéletre, részvételre módot adó középszintű formákra van szükség. A parlament ócsárlásának, lejáratásának veszélye — és „álszentsége” egyben — éppen az, hogy felmentést adhat minden nem érintettnek. Azt az ismerős érzést tarthatja fenn, hogy azok nem értenek hozzá, azok nem csinálják jól. A parlamenten és a kormányzaton belül rengeteg javítanivaló akad, módosulhatnak a képviselőházon és az egyes pártokon belül erőviszonyok is. Meghatározóbb azonban a politizálás felszínének jelenségeinél az, hogy létrejöjjön egy sokkal tagoltabb, sokkal kiépítettebb, sokkal szakosodottabb társadalom, amely ellenállóképes a természetszerű pártviszályok és politikai viharok kavarta hullámokkal szemben, és minden irányba elágazó demokratikus intézményrendszere révén túléli a közélet időről időre visz-szatérő kríziseit.
A társadalomért felelősséget érzők és a boldogulásáért felelősséget is vállalók nem spórolhatják meg azoknak az erőfeszítéseknek a sokaságát, amelyek (feltehetően csak évek múlva, de) a politizálás és a polgári közélet sokrétű és sokszínű világát segíthetik kifejlődni.
Javorniczky István
Szíriái—Jordániái
Amerikai csapatok maradnak az Öböl térségében
A szovjet parlament tárgyalásokat sürget a sztrájkoló bányászokkal
A külpolitikai helyzet
HA A NYUGATI PIACGAZDASAg MEGTEREMTÉSE sikeres lesz Magyarországon, akkor e példa sokat segíthet a szovjet népnek és Gor-bacsovnak is, hogy hasonló sikerrel alakítsák át azt a hatalmas országot — mondta Margaret Thatcher az MTI londoni tudósítójának nyilatkozva. De addig is a Nyugatnak sokkal szorosabb, szinte szövetsége-si kapcsolatot kell kiépítenie Magyarországgal és a többi kelet-európai demokráciával — tette hozzá a volt brit kormányfő, aki szerint nem igaz, hogy a politikai változások befejezése után a Nyugat elvesztette volna érdeklődését Magyarország iránt.
Reméljük, hogy a szovjet reformok sikerrel jának, de ugyanakkor magunkhoz kell ölelnünk a felszabadult kelet-európai országokat, le kell horgonyozni őket a nyugati demokrácia mellett — mondta Thatcher, aki az interjúban elismerően szólt a szovjet államfőről. „Nem szabad alábecsülni Gorbacsov eredményeit. Ma sokkal nagyobb a szólás- és vallásszabadság a Szovjetunióban, mint valaha, el lehet hagyni az országot. Gorbacsov lehetővé tette, hogy a kelet-európai népek a saját útjukat járják, hozzájárult a Varsói Szerződés feloszlatásához, és megvonta a támogatást a távoli országokban működő felforgató erőktől” — hangoztatta az interjúban Margaret Thatcher, aki a Nyugat figyelmét évekkel ezelőtt elsőként hívta fel Gorbacsov képességeire.
A SZOVJET Államfőnek ÜZENETET KÜLDÖTT BUSH amerikai elnök. A levél tartalmáról a hivatalos moszkvai közlemény any-nyit mondott, hogy abban az amerikai elnök a „szokásos baráti szellemben folytatta a szovjet—amerikai kapcsolatok néhány időszerű kérdésének áttekintését.” A szovjet külügyminisztérium szóvivője egyidejűleg cáfolta azokat az amerikai hivatalos körökből származó kiszivárogtatásokat, amelyek szerint Moszkva egy meghatározott napirend nélküli szovjet—amerikai csúcstalálkozó májusi megtartását kezdeményezte volna. A találkozó várható időpontjáról a szóvivő mindössze annyit közölt, hogy arra a két fél megállapodása értelmében még az idei év első felében sor kerül, annak azonban tartalmasnak és eredményesnek kell lennie. Vitalij Csurkin hozzáfűzte, hogy szovjet részről ezen elsősorban a hadászati támadófegyverekről kötendő megállapodás aláírását értik.
A PRAVDA ISMÉT TÁMADÁST INDÍTOTT Borisz Jelcin, az orosz-országi föderáció parlamenti elnöke ellen. A lap egyik írásában Nyi-kolaj Petrakov akadémikus a „Jelcin-mítosszal” kapcsolatban azt fejtegette: bár a demokraták elutasítják a bolsevizmust, ők maguk is neo-bolsevisták módjára viselkednek. Hatalomra jutva felhasználják a népszerűségüket, és szembehelyezkednek a jelenlegi vezetéssel — írta Petrakov akadémikus, aki szerint Jelcin nem lenne képes a demokratikus mozgalom vezetésére. A szovjet pártlap leningrádi tudósítója azzal vádolta az orosz politikust, hogy „belenyúl a közös szovjet pénztárcába” anélkül, hogy képes lenne biztosítani Oroszország megfelelő hozzájárulását.
NEM CSITUL A SZADDAM HÚSZÉIN ELLENI FELKELÉS heves-ssége Irakban. Egybehangzó jelentések szerint a rendszerellenes lázadás elérte az iraki fővárost, .Bagdadban tüntetések és összecsapások zajlanak. Iraki ellenzéki források szerint a kormánycsapatok Bagdadban számos tüntetőt megöltek, ugyanakkor az észak-iraki Moszul és Amara körüli harcokban ismét foszforsavat vetettek be a felkelők ellen. Tovább folytatódtak az összecsapások az ország síiták lakta déli körzeteiben is.	(P. L.)
Folytatódik a bányúszsztrújk
A szovjet konzervatívok támadják Gorbacsovot
Moszkvából jelenti az AFP és a Reuter: A szovjet parlament hétfőn elvben elfogadott egy határozatot, amely előirányozza a bányászsztrájk két hónapra történő — csütörtöktől kezdődő — felfüggesztését és kötelezi a kormányt, hogy a gazdasági követelésekről kezdjen tárgyalásokat a már közel egy hónapja sztráj-, kóló bányászokkal. A határozati javaslatról kedden szavaznak a küldöttek. A sztrájk felfüggesztése az 1990 őszén elfogadott, a szociális konfliktusok kezeléséről szóló törvény alapján, történne: ez módot ad a törvénytelennek minősített munkabeszüntetések maximum két hónapra történő felfüggesztésére a parlament által.
A bányászok viszont Valetyin Pavlov miniszterelnök ama felhívására, hogy fejezzék be megmozdulásukat, azzal válaszoltak, hogy amíg nem teljesítik követeléseiket, nem veszik föl újra a munkát.
Pavlov kijelentette azt is, hogy a tárgyalások addig nem kezdődhetnek meg. amíg a sztráj-kolók újra munkába nem állnak, illetve vissza nem vonják politikai követeléseiket. Szergej Lus-csikov szovjet igazságügy-miniszter ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy a kormány március 29-ére tűzte ki a „gazdasági” tárgyalások kezdetét.
ményeivel összhangban álló programot” terjesszen elő.
A szovjet kormány hétfőn rendkívüli ülésén „megbízta” Moszkva tanácsát, 'hogy a csütörtökön kezdődő oroszországi népképviselői kongresszus idejére tiltson be mindenféle tömeg-megmozdulást.
A központi szovjet vezetés ily módon próbálja meg elejét venni annak, hogy az ellenzék megmozdulásaival gyakoroljon nyomást a tanácskozásra.
Az ügy előzményé, hogy a szovjet reformerek irányította fővárosi tanács a szovjet parlament ajánlása ellenére hozzájárult, hogy a Demokratikus Oroszország nevű ellenzéki politikai tömörülés csütörtökre nagyszabású tömegdemonstrációt szer-
vezzen Borisz Jelcin támogatására Moszkva központjában.
Ezt követően oroszországi nép-képviselők egy csoportja levélben fordult a szovjet államfőhöz, védelmet kérve a zaklatások ellen. Mihail Gorbacsov a szövetségi kormányt bízta meg a szükséges lépések megtételével.
Az AFP jelentése szerint kiújultak a fegyveres összecsapások a hét végén Dél-Oszétlában.
Az egyik összetűzés grúzok és egy szovjet belügyi egység között robbant ki, amikor a mintegy negyven személyből álló egység őszét falvak felé tartott Znauri körzetében. Az Interfax nem hivatalos szovjet hírügynökség szerint a grúzok automata fegyverekből tüzet nyitottak a katonákra.
A BŰNCSELEKMÉNYEK SZÁMA NŐ,
a lakosság félelme szintúgy. Vajon hány rendőrre lenne szükség? — fogalmazzák meg a kérdést. (Jelentés a közbiztonságról — 5. oldal)
LAKÁSOK, ÜDÜLÖK TÚLKÍNÁLATÁRÓL
tanúskodnak a helyi újságok hirdetései. Kicsi a kereslet, az otthonteremtők pénztelenek. Több megye helyzetét vizsgálja összeállításunk, (összeom-lik-e az ingatlanpiac? — 6. oldal)
A BÁNYÁSZOKÉNÁL NEHEZEBB A KRUPIÉ MUNKÁJA
— állítja a játékkaszinó egyik tapasztalt dolgozója. Teljesítménytől függően 30—50—100 ezer forintot kereshet. (Casi-no Budapest — 8. oldal)
M0N0P0LY NÉVEN
új csoportosulást alakítottak a kormány gazdaságpolitikájával elégedetlen MDF-es képviselők. (Monopóliumellenes csoport a parlamentben — 9. oldal)
Bahreinben rendezik be az állandó amerikai paranesnokságoí
iraki gépek Hír kukat bombázzák'
Washingtonból jelenti az MTf: Balhreimben lesz az állandó amerikai katonai parancsnokság és 3000 főnyi haderő is állomásozik majd az öbölbeli szigetállamban. Ezt jelentette hétfőn a The New York Times.
A lapértesülés szerint hamarosan bejelentik a döntést, amely részben ellentmond az amerikai kormány korábbi nyilatkozatai-
Marlin Fitzwater szóvivő részben megerősítette a The New York Times értesüléseit, (miszerint a tengeri és légi egységék mellett amerikai szárazföldi parancsnokság is. marad a térségben.
A Fehér Ház mindazonáltal cáfolta. hogy a köziponti parancsnokság egész törzsét áttelepítenék Floridából az Öbölbe. — Az
A sztrájk egyre komolyabb nehézségeket okoz több nehézipari ágazatban. Szerafim Kolpakov szovjet kohászati miniszter szerint a helyzet napról napra romlik, s a gépipar gyakorlatilag a megbénulás küszöbén áll.
Az MTI moszkvai jelentése szerint a szövetségi népképviselő kongresszus soron kívüli összehívását kérte hétfőn a szovjet parlamenttől a Szojuz elnevezésű, konzervatív képviselői tömörülés. A kongresszus összehívására vonatkozó felhívás indítványozta, hogy a tanácskozáson számoltassák be a szovjet államfőt tevékenységéről, az ország helyzetéről. A Szojuz szerint ugyanis Mihail Gorbacsov nem él a Legfelsőbb Tanács által rá ruházott hatalommal annak érdekében, hogy az országot kivezesse a jelenlegi válságból.
A konzervatív képviselők szerint a kongresszus másik fő feladata az lenne, hogy megvitassa a március 17-én megtartott népszavazás eredményeit. Felfogásuk szerint ugyanis a referendum eredményei úgymond nincsenek összhangban az új szövetségi szerződés nemrégiben nyilvánosságra hozott tervezetével. Ezzel párhuzamosan javasolták azt is, hogy Mihail Gorbacsov a kongresszuson a „referendum ered-
nek : George Bush elnök ismételten hangsúlyozta, hogy a háború befejeztével a szárazföldi erők teljes állományát visszavonják a térségből. Bahrein évtizedek óta támaszpontul szolgál a térségben állomásozó amerikai hadihajóknak. Az új tervek szerint a Floridából áthelyezett (eddig Norman Schwarzkopf tábornok által vezetett) központi parancsnokság hangolja majd össze az együttműködést az arab országok haderőivel, s amerikai személyzet őrzi majd a hadianyagraktárakat, amelyekben a válság esetén átdobandó csapatok számára tárolnak fegyvereket és felszerelést.
Nem egy egész amerikai parancsnokságot, csak annak egy részét telepítik az öböl térségébe — közölte hétfőn a Fehér Ház.
új parancsnokságon csak néhány száz tiszt dolgozik majd, hogy összehangolják a kiképzést és gyakorlatokat a szövetségesekkel — közölte Mariin Fitzwater. A valószínű helyszín Bahrein.
Megfigyelők szerint a kérdés kényes, mivel az arab országok távolról sem lelkesednek amerikai csapatok tartós állomásozá-sáért.	Emellett Washington
Moszkvában sem akar további aggodalmakat kelteni. A diplomáciai	puhatolódzásokra utal,
hogy Mariin Fitzwater jelezte: a kérdésben még folynak a tárgyalások, nincs végleges döntés.
Mint az MTI jelentette Kairóból, Damaszkuszba érkezett hétfő délután Husszein jondániai király és mindjárt meg is kezdte tanácskozását Hafez Asszad Szíriái elnökkel. Az uralkodónak
1988	novembere Óta ez az első látogatása Szíriában.
Kétnapos munkalátogatása során amimani tájékoztatás szerint az arabközi kapcsolatok szerepelnek napirenden, ezen belül Jordánia és Szíria, illetve Jordánia és az Öböl menti országok viszonya. A hét végére Kairóba összehívott Arab Liga-értekezlet — közölték Aromámban — szintén a megbeszélések témái között lesz. Ezen kairói hírek szerint Irak kivételével a Liga minden tagja megjelenik.
A jordániai—-szíriai csúcstalálkozó két nappal azután kezdődik, hogy a Hasemita uralkodó Am-manban fogadta Tárlk Aziz iraki miniszterelnök-helyettest és négy nappal azelőtt, hogy a király Párizsba látogat.
Franciaország rendkívül zavarosnak és bonyolultnak ítéli meg az iraki belső helyzetet, de nem tud ítéletet alkotni arról, milyen mértékű az országban a Szaddám Húszéin elleni felkelés. Ezt a Quai d’Orsay szóvivője, Dániel Bemard mondotta hétfői sajtótájékoztatóján.
Francia részről mind ez ideig nem foglaltak állást a felkeléssel kapcsolatban, s bár korábban hivatalosan leszögezték, hogy Párizs szívesen látna „demokratikus irányú” változásokat, kormányszinten nem hangzott el olyan kijelentés, amely Szaddám Húszéin távozását követelte volna.
A szóvivő a bagdadi kormány átalakítását „szigorúan Irán bel-ügyének” minősítette, de annak a nézetének adott hangot, hogy az nem hozott érdemi változást, s az új kormány is az elnök leg-közfvetlenebb híveiből áll.
Politikai váltást követel Franciaországtól Samir izraeli miniszterelnök egyik legfőbb tanácsadója. Josszi Ben Aharon, a kormányfő irodájának főigazgatója a Le Figaro című francia napilap hétfői számában közzétett interjújában kijelentette:	Izrael
reméli, hogy Párizs „levonja a tanulságokat a háborúról” és „gyökeresen módosítja álláspontját a békéről a Palesztinái Felszabadítási Szervezetről”.
Ben Aharon azzal vádolta meg Franciaországot, hogy „a PFSZ ügyének bajnoka”, és „ismét azzal próbálkozik, hogy a palesztin szervezet kezébe adja a béke kulcsát”, mert azt hangoztatja hogy a PFSZ a palesztin nép „egyedüli képviselője”. „Ha az Európai Közösség egésze is követi a francia irányvonalat, akkor az sajnálatos visszalépés lesz, s nekünk
(Folytatása a 2. oldalon)