﻿Ára: 9,50 forint
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR CSÜTÖRTÖK 1991. március 28., LIV. évfolyam 73. szám
Vadkelet
Könnygázspray vagy riasztópisztoly nélkül tisztességes úrilány lassan neki sem vág a nagyvárosnak. Egyre többen még fényes nappal is csak úgy mernek útnak indulni, ha „fegyvereiket” magukkal viszik. Az emberek félnek. Mind többen érzik úgy, hogy senki nincsen, aki a törvénytisztelő polgárt megvédené. Az újságok nem győzik közölni a betörések, rablások, lopások, gyilkosságok listáit. Ám sokkal ritkábbak az elfogott bűnözőkről szóló híradások. Pedig régi tapasztalat, ha valami visszatartja a bűnözőket, akkor az a lebukástól való félelem^Am mára a kockázat minimálisra csökkent. A nyereség reményében „megéri belevágni” — kalkulálnak jó páran a felderítési statisztikák ismeretében.
Ha a társadalom bizalma megrendül intézményeiben, annak számtalan hatása lehet. Mindig akadnak, akik a túlzott demokráciát kezdik hibáztatni, legszívesebben kemény, határozott egyeduralkodót látnának a hatalomban, aki képes rendet teremteni, elintézni a bűnösöket.
A polgár tehát fél a demokráciában. Ilyenkor kerülnek elő azok, akik úgy gondolják, ha a rendőrség nem képes elfogni a betörőt, ha a bíróság túl kesztyűs kézzel bánik a tolvajjal, ha nincs, aki móresre tanítsa a vétkeseket, akkor majd mi elfogjuk és megbüntetjük a magunk eszközeivel azt, akit mi tartunk bűnösnek.
Nemrégiben, amikor egy ka-barészerző saját kezűleg elpáholta egy szennylap szerkesztőjét, mert az állítólag rágalmakat közölt róla, a humorista azzal védekezett: ha bíróság elé viszi a sértést, végeláthatatlan per kezdődik. Pár pofonnal minden gyorsan és biztosan elintézhető volt. Fogadok, hogy rengetegen vélekedtek úgy az eset után, az erkölcsi világrend valóban azzal a néhány ütéssel állt helyre. Különben is, ki kívánhatja a sértettől, hogy bíróságra is járkáljon, ami még felperesként is kész tortúra.
Tartok tőle, az elkövetkezendő időkben egyre többet fogunk hallani olyan „önkéntesekről”, akik saját kezűleg próbálnak elégtételt venni valamilyen rajtuk esett (állítólagos) sérelmen, mivel úgy érzik, senki sem védi őket. Az önbíráskodás bűntett, de ami a nagyobb baj, ezeknek a műkedvelő igazságszolgáltatásoknak gyakran ártatlanok esnek áldozatul. A bosszú újabb bosz-szút szül. Maradjon csak a bíróságra annak eldöntése, ki a bűnös, és mit érdemel.
Számolnunk kell azzal is, hogy egész üzletág jön létre a saját kezű igazságszolgáltatásra. A hírek szerint léteznek már olyan vállalkozások (a legkülönfélébb testőr- és magán-nyomozó iroda álnév alatt), amelyek jutányos összegért „elintézik” azt, akivel a szíves megrendelőnek valami elrendezni valója akadt és nem ér rá a hivatalos ügymenetet kivárni.
A rendőrség, a bíróság, az ügyészség felelőssége tehát óriási. Ha nem tud gátat vetni a mindmostanáig feltartóztathatatlanul terjedő bűnözésnek, akkor vadnyugati állapotok alakulhatnak ki. Amiben mindenki maga kíván magának igazságot szolgáltatni — akár jogtalanságok árán te.
DésI János
KjésziUtség és fesssüttség
A tiltás ellenére tízezreket vámak ma a Vörös térre
Schtvtvrzkopf szerint kár volt megállni Irakban a szárazföldi hadműveletekkel
I________A külpolitikai helyzet	|
A KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁGOKKAL ÖSSZEFÜGGŐ védelmi kérdések álltak szerdán több sajtókommentár középpontjában. A Párizsban megjelenő angol nyelvű International Héráid Tribüné vezércikkében arról írt, hogy Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország védelem nélkül áll, miközben szabad társadalmat igyekszik felépíteni. A lap szerint a régebbi demokráciák kötelessége, hogy segítsenek nekik. Ha ma még nem is lehet felajánlani számukra a NATO-tagságot, ennek a három országnak máris lehet másfajta támogatást nyújtani — írja a lap.
Az International Héráid Tribüné szerint szükséges, hogy az esetleges menekültáradat kezeléséhez a Nyugat adjon technikai segítséget, katonai téren pedig e három országgal ossza meg a Szovjetunióról beérkező információkat. A lap azzal zárja írását, hogy végső soron nem lehet örökké zárva tartani a demokráciák katonai szervezetének kapuját. Ha a Szovjetunióban győz a reakció, akkor ezek a kelet-európai országok veszélybe kerülnek, és ha Európa többi része szemet huny efelett, maga is hasonló helyzetbe jut. Ezért a NATO-nak meg kell kezdenie a gondolkodást arról, milyen viszonyt alakíthat ki a keleteurópai államokkal anélkül, hogy feleslegesen szembekerülne a Szovjetunióval.
A szovjet külügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője úgy vélekedett, hogy a Varsói Szerződés megszűnése növeli a Szovjetunió biztonságát. A szovjet hadsereg lapjában, a Krasznaja Zvezdában azt fejtegette, hogy a VSZ felbomlásával a Szovjetunió egy túlélésre képtelen szervezettől szabadult meg. A Szovjetunió számára a Varsói Szerződés és a NATO közötti leszerelési szerződések, a nyugati államokkal kötött megnemtámadási megálalpodások és a Szovjetunió megmaradó nukleáris fegyverei jelentik a biztonság elengedhetetlen feltételeit — hangoztatta a szovjet külügyminisztérium képviselője, aki ugyanakkor bírálta a NATO szerepének felnagyítását.
HATÁROZOTT TAMADAST INTÉZETT mind radikális, mind konzervatív ellenfelei ellen Mihail Gorbacsov, aki tévéinterjújában kijelentette: a központi kormány rendelkezik megfelelő válságkezelési programmal. Politikai ellenfeleit azzal vádolta, hogy nem javasolnak semmilyen hiteles alternatívát, és nincs semmiféle elképzelésük a Szovjetunió politikai és gazdasági válságának megoldására.
A szovjet államfő kijelentette, hogy a peresztrojka kezdete óta követtek el taktikai hibákat, és nem kíván kibújni a felelősség alól. De határozottan értésre adta, hogy nincs szándékában felhagyni eddigi politikájával. A visszatérés a korábbiakhoz nem lehetséges, stabilizálni kell a helyzetet, és folytatni a megkezdett utat. Ehhez szilárd, működőképes hatalomra van szükség — mondotta Gorbacsov.
SZADDAM húszéin erői megszilárdították helyzetüket Irak déli részén. Északon ugyanakkor a kormányerők fokozódó nyomása ellenére a kurd felkelők szilárdan tartják magukat. A Guardian című londoni lap arról írt, hogy az iraki hadsereg katonái állítólag nem hajlandók felvenni a harcot a kurd felkelők ellen. Norman Schwarzkopf tábornok, a koalíciós erők főparancsnoka egy tévényilatkozatban arra célzott: amennyiben a szövetséges csapatok nem állítják meg a támadást Irak ellen, ma más lenne a helyzet az országban. A tábornok szerint a tűzszünettel az iraki haderők jelentős egységei, köztük a Köztársasági Gárda alakulatai megmenekültek, holott még egy napi bombázással óriási veszteségeket okozhattak volna nekik. Nyilatkozatából megfigyelők arra következtettek, hogy az amerikai kormányzatnak növekvő gondot okoz az iraki helyzet alakulása.
(B. M.—P. L.)
Harci gépeket zsákmányoltak a kurd felkelők
Kurd felkelők két harci gépet zsákmányoltak szerdán, amikor lerohantak egy katonai bázist Kirkuk közelében. A kurd gerillák azt mondják, hogy ellenőrzésük alá vonták Irak északi részét, ahol négymillió kurd nemzetiségű ember él. A gerillák vezetői szerint száműzött irániak csoportjai Szaddám Húszéin mellé álltak a zendülések leverésében.
Az iraki kormányerőik szerdán helikopterekről támadták a kurd felkelőket, miután az Egyesült Államok nem avatkozik bele a belső küzdelmekbe. Irak déli részén egyébként Husszein a harci helikopterek tevékenységének köszönheti, tíogy sikerült visszaszereznie az ellenőrzést a terület felett.
Iraki ellenzéki vezetők bírálták is szerdán Washingtont és általában a Nyugatot, hogy nem támogatják a Szaddám-ellenes felkelést, mert attól félnek, radikális iszlám elemek juthatnának hatalomra.	, , ,
Az ideiglenes tűzszünet értelmében Irak nem használhatja repülőgépeit, de ezt az alkut Bagdad többször is megsértette, ezért lőttek le amerikai gépek két irakit a múlt héten. Az amerikai csapatok ugyan továbbra is megszállva tartják Dél-Irak nagy részét, de a helikopterek repülését engedélyezték. Nyilatkozatában Schwarzkopf tábornok el Is ismerte, Irak szándékosan kijátszotta őt, arra hivatkozva, hogy a helikoptereket utazásokhoz akarják igénybe venni. A kurdok szerint azonban éppen ezekről a harci eszközökről vetettek be
A lap Jules Kroll amerikai magánnyomozóra hivatkozik, aki szerint a brit cégek jó része érdekelt az ügyben.
A francia Hachette kiadókonszern bejelentette: vizsgálatot indít annak az angolszász sajtóban megjelent állításnak az ügyében, amely szerint a panamai Montana holdingcég tulajdonában le-
vő részvények valójában iraki érdekeltségek. Amennyiben az értesülés igaznak bizonyul, a francia konzorcium az illetékes hatóságokhoz fordul, hogy szerezzenek érvényt az ENSZ iraki embargójának, és megvásárolja a kérdéses részvényeket. A Hachette részvényeinek 8,4 százaléka 1989 óta van a Montana tulajdonában.
A NÉMET VALUTAUNIÓT ELKAPKODTÁK,
mondja a Bundesbank elnöke, s szavainak hatására erősödik a dollár. (Pöhl-pánik — 2. oldal)
SIME0N1
— akad-e, ki e nevet nem ismeri? A budapesti divatcég több vidéki üzletet is nyit. (Az
új középosztály felé — 8. oldal)
NEM KÖDÖS HARMADIK ÜT
keresése a feladatunk, ha a Nyugat részévé akarunk válni, hanem a modern kor követelményeinek megfelelő tulajdonosi struktúra kialakítása. (A kis hal megeszi a nagy halat — 9. oldal)
Moszkvai tudósítónk telex jelen tése
Jelcin és Gorbacsov újabb erőpróbája az orosz kongresszus nyitónapja
mustárgázt és napalmot a felkelők ellen.
Schwarzkopf azt is közölte, hogy annak idején ő azt javasolta Bush elnöknek, ne álljanak meg a szárazföldi hadműveletekkel, hanem vonuljanak be Bagdadba. „Most egészen más lenne a helyzet az országban” — mondta.
Cheney amerikai védelmi miniszter szerdán nyilatkozatiban cáfolta Sdhwarakopf állítását, hogy a tábornok ellenezte volna az ellenségeskedések beszüntetését az Öböl-háborúban.
„Az elnök és én is személyesen beszéltünk Schwarzkopf tábornokkal ... hogy gratuláljunk a hadművelet kiemelkedő sikeréhez. O semmiféle kifogást nem emelt az ellenségeskedések beszüntetése ellen” — hangoztatta a védeüml miniszter.
Szerdán folytatódtak a konzultációk a Biztonsági Tanácsban a végleges tűzszüneti szerződésről, amelynek tervezete azt tartalmazza, hogy Iraknak meg kell semmisítenie vegyi, biológiai és nukleáris fegyvereit, s továbbra is alá kell vetnie magát fegyverembargónak. A Szovjetunió jelenleg azonban ellenzi, hogy az iraki olajbevételeket Bagdad kártérítésre fordítsa — jelentette az AP.
Az AFP jelentette, hogy mintegy harminc brit vállalat szerepel azok között az európai és amerikai cégek között, amelyekben Szaddám Húszéin iraki elnöknek részesedése van. A vállalatok nevét a hét folyamán hozzák nyilvánosságra — állítja keddi számában a The Times című brit napilap.
Moszkva, március 27.
Minden tiltás és lebeszélő kísérlet ellenére valószínűleg mégis nagyszabású tömegdemonstráció színhelye lesz csütörtökön, az orosz népi küldöttkongresszus nyitónapján a szovjet főváros. A feltételes mód azért indokolt, mert nem tudni, hogy a rendőri készültség és a felvonulás kilátásba helyezett megakadályozása csupán verbális figyelmeztetés-e avagy a hatóságok valóban elszánták magukat az erőszakos közbelépésre. A moszkvai tanács rendkívüli ülésén egyes képviselők mindenesetre kijelentették: saját szemükkel látták a készenlétben álló páncélozott szállító járműveket. Lev Beljanszkij, a moszkvai rendőrség parancsnokhelyettese ugyanakkor sajtóértekezleten cáfolta ezeket a híreket, azt nyilatkozván: a rendfenntartó erők feladata „elsősorban felvilágosító jellegű” lesz, amennyiben a demonstrációra sor kerülne, s emberei „a törvénnyel összhangban” lépnek fel.
A „felvilágosítás” eszközeiről kevésbé árnyaltan nyilatkozott a moszkvai tanácsban a fővárosi és moszkvai területi KGB parancsnokhelyettese. Jevgenyij Karaba-nov szerint a jogvédő szervek tudomásul vették a kabinet tiltó határozatát és habozás nélkül végre is hajtják. Felhívta a városatyákat, ösztönözzék otthonmaradásra a moszkvaiakat, „hogy megakadályozzák a következményeket”. De a tanács végül olyan határozatot fogadott el, amely a szövetségi vezetésre hárít minden felelőssséget a nagygyűlés résztvevői elleni erőszakos fellépés esetén. Az orosz parlament elnöksége pedig törvénytelennek nyilvánította a szovjet kormányhatározatot és azt az elnöki rendeletet is, amely a fővárosi rendőrséget a szövetségi belügyminisztériumnak rendeli alá. „Az alkotmányellenes döntések elfogadása, különösen a bizonytalan politikai helyzet körülményei közepette komoly, megjósolhatatlan következményekre vezethetnek, és ezért
a teljes felelősség a szovjet elnökre és a szovjet minisztertanácsra hárul” — hangzik az orosz vezetés nyilatkozata.
A TASZSZ rövid közleményéből nem derül ki, sikerült-e valamilyen kompromisszumot elérni azon a találkozón, amelyre
meg Jurij Luzskovot, a moszkvai tanács elnökét, valamint Jurij Afanaszjev és Arkagyij Murasov képviselőket, a Demokratikus Oroszország mozg ’om koordinációs ti-nácsának tagjait. Bár a szövegkörnyezetből úgy tűnik, Jana-jev, valamint a megbeszélésen részt vevő Borisz Pugo belügyminiszter és Vlagyimir Krjucskov KGB elnök inkább ultimátumot nyújtott át. Hangsúlyozták „a kérdéses határozat feltétlen tiszteletben tartásának szükségességét”, a tüntetést kezdeményező képviselőket „figyelmeztették felelősségükre” a demonstráció szervezéséért, a közrend lehetséges megsértéséért, s hogy így, megengedhetetlen nyomást próbáljanak gyakorolni az orosz népképviselőkre.
A fővárosi tömegmegmozdulásokat április közepéig bere*esztő kab'net határozatra ugyan;* az
ürügyet 29 orosz képviselőnek — többségében a kommunista frakció tagjainak — a felhívása adta, elnöki és kormányvédelmet kérvén „az agresszívra hangolódott elemek ellen”, akik befolyásolni kívánják a csütörtökön kezdődő orosz kongresszus tagjait. Az aláírók egyike ugyan azt nyilatkozta a Komszomolszkaja Pravdának, hogy nem gondoltak a nagygyűlések beszüntetésére, de enélkül is nyilvánvaló, hogy a fővárosi erőpróba csupán az újabb, s talán a döntő szakasz kezdetét jelenti a Gorbacsov és Jelcin politikai harcának, hatalmi küzdelmének.
Szokatlanul késői órában, nem a fő műsoridőben jelent meg kedden Gorbacsov a televízió képernyőjén, hogy mintegy félórás interjújában kifejtse:	az orosz
kongresszuson a jelenlegi orosz vezetés politikai irányvonalának az értékeléséről kell, hogy folytatódjon a vita Némely orosz vezető „állandóan vádaskodó pozíciója” az elnök szerint arról tanúskodik, hogy nem érdekeltek a szövetség megőrzésében szuverén köztársaságok megújult szövetségeként.
Az orosz küldöttkongresszus összehívását az orosz parlament kommunista frakciója kezdeményezte, arra számítva, hogy sikerül leváltani Jelcint, akit tavaly májusban csupán három fordulóban, négy szavazat többséggel a több mint ezerből sikerült megválasztani parlamenti elnöknek. De a március 17-i orosz referendum végeredménye, amelyen a föderáció lakosságának több mint ötven százaléka támogatta a közvetlen elnökválasztást — s ezáltal Jelcint —, alighanem hatással lesz a kongresszus menetére. Ruszlan Haszbalatov, az orosz parlament első elnökhelyettese a TASZSZ-nak nyilatkozva meggyőződésének adott hangot, hogy az ülésszak megrősíti Jelcin pozícióját, aki egyébként „kemény és jogos analízissel” kíván előállni arról, „mi zavart minket a munkában".
Lambert Gábor
Újabb tömegtüntetés Belgrádban
Belgrádból jelenti az MTI: Az ellenzéki pártok felhívására több tízezren gyűltek össze a belgrádi köztársaság téren, hogy folytassák a március 9-én megkezdett tüntetéseket A nagygyűlés kezdetén, zuhogó esőben — a Tanjug — becslése szerint mintegy harmincezren voltak jelen. A megmozdulást az 1941-es belgrádi felkelés évfordulójához időzítették, a szónokok a demokratikus folyamatok következetes véghezvitelét sürgették, szabad választásokat és szabad sajtót követeltek.
Az első beszédet Vük Drasko-vics, a megújhodási mozgalom vezetője tartotta, aki követelte, hogy mondjon le az egész szerb kormány. Felelevenítette az 1941-es jelszót: a rabságnál a sirgödör is jobb. A megmozduláson a tömeg többször ütemesen kiáltozta a korábbi jelmondatot: vörös
banda, vörös banda. Volt olyan íelirat, hogy senki sem merészel verni titeket a szocialisták milíciáján kívül. A főtérnél és a körzetben most nem tapasztaltak komolyabb rendőri jelenlétet.
A belgrádi tüntetéssel egy időben Szarajevóban is több ezres tiltakozó gyűlést tartottak. A boszniai fővárosban amiatt tüntettek, hogy a boszniai parlament törvényt fogadott el a sajtóval kapcsolatban, s ez többek közt felhatalmazza a köztársasági törvényhozást a rádió, valamint a televízió főszerkesztőinek kinevezésére. Az újságírók és más értelmiségiek tiltakozásához csatlakoztak a fiatalok is.
A megmozdulások idején ülést tartott az államelnökség, s a tanácskozáson az ország biztonsági helyzetét vitatták meg. Az ülésen
Boriszav Vovics elnök elnökölt, ott volt a szövetségi miniszterelnök, a szövetségi belügyminiszter és a nemzetvédelmi miniszter-helyettes. Megállapodtak, hogy a biztonsági helyzetről rövidesen tájékoztatják a szövetségi parlamentet.
Stipe Mesic alelnök a sajtónak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a köztársasági vezetők sorozatos tanácskozásaikon még május 15. előtt megállapodásra juthatnak. Mesic mindamellett célzott arra, hogy Ante Markovics miniszterelnök esetleg még május 15-e előtt arra kényszerül, hogy távozzon tisztségéből. A csütörtöki spliti jugoszláv csúcsról szólva elmondta, hogy csak egy laza szövetségről, vagy a kilépésről tárgyalnak majd, a föderáció már nem vitatéma.