﻿
Magyar Nemzet
Ára: 9,50 forint
A szomszéd vetése
írta: Pethő Tibor
Az idei húsvét ígéretes jelek közepette köszönt ránk. A nagypolitikában az Öböl-háború villámgyőzelme után sokoldalú diplomáciai sürgés-forgás tapasztalható a Ka-rib-tengeri találkozóktól a Közel-Közép-Keletig, Moszkvától Tokióig. A konzultációk és mérlegelések központi kérdése: az erőviszonyok yáltozá-sa milyen irányban alakítja majd azt a bizonyos „új világrendet”.
Az újragondolások időszakába léptünk, mindenekelőtt a két világhatalom tapogatja ki, hogy mi szükséges kapcsolat-rendszerükben a nukleáris ösz-szecsapás elkerüléséhez egymás biztonsági és politikai érdekeinek elismeréséhez, s ezáltal az általános béke megszilárdításához. Mert egy nagyhatalom — jelen esetben a Szovjetunió — különösebb kockázat nélkül megengedheti magának, hogy a kedvezőtlen körülmények hatására csökkentse világpolitikai szerepvállalását. De bizonyos, hogy ez csak ideig-óráig tart.
Európa három fő övezete — Nyugat-, Közép- és Kelet- — ugyancsak a viszonyok változásának bonyolultságával foglalkozik.
Már-már nemzeti sajátosságnak tekinthetjük önmagunk szüntelen ócsárlását, belső állapotaink becsmérlését. A szomszéd rétje — mondjuk — mindig zöldebb, a szomszéd vetése mindig gazdagabb.
Pedig ha délfelé tekintünk, Jugoszláviában válsághelyzet alakult ki. Immár nemcsak az egyes tagköztársaságok állnak szemben egymással, hanem Belgrádban az ifjúság és az ellenzék együttesen követeli a kommunista vezetés távozását. A félmilliós vajdasági magyarság sorsa a nacionalista szenvedélyek fellángolásával egyre bizonytalanabb.
Kedvezőtlen jelenségeket ta pasztalunk északi szomszédunknál is. Szlovákia önállósági és függetlenségi törekvései immár kérdésesssé tehetik az állam egységét. Miképp alakulhat a szlovákiai magyar nemzetiség sorsa?
Romániában, ahol a rendszerváltás gyakorlatilag nem történt meg és a hatalom továbbra is a kommunisták kezében van, a magyar nemzetiség elkeseredett harcot folytat jogainak védelmében, s kevés jel mutat arra, hogy a helyzet javulna a közeljövőben. Különös módon nem beszélhetünk nyugalomról Németország keleti, volt NDK-s tartományaiban sem. Mind erőteljesebben felszínre kerül az a tény, hogy az elégedetlenség gazdasági okai politikai következményekkel járnak. Pedig itt hatalmas anyagi támogatás segíti az átalakulást.
Hazai viszonyainkra áttérve, ezen a héten az értékelések egész sorát olvashattuk arról, hogy az egy éve tartott parlamenti választások óta milyen teljesítményt mutat fel a kormány, az ellenzék, általában az Országgyűlés. Az itthoni szakértőkön kívül a helyzetet vizsgálták természetesen a külföldi érdeklődőkön kívül a Nyugaton élő magyarok is. Az utóbbiak jóval magasabb pontszámot adnak az elért eredmények tükrében Magyar-országnak, mint a mi hazai elemzőink.
Több okra vezethető vissza a különbség. A külföldiek már a kiindulást tekintve, az elvégzendő feladatokat lényegesen nehezebbnek és összetettebbnek vélték, nevezetesen azt, hogy egy szinte teljesen államosított gazdaságot kell privatizálni, az országot, amely az
állam és a párt hitbizománya volt, átvezetni a merőben új tulajdonviszonyok talajára. Egyetlen szabad, több pártot versenyeztető parlamenti választás — ezt tapasztalatból tudták — önmagában még nem elegendő a társadalom demokratikus átalakítására. Ahhoz szívós és következetes erőfeszítésre van szükség a kisebb és nagyobb közösségekben, a helyi és az állami igazgatás intézményeiben.
ért a valódi, alapvető lYA változások feltételeit éppen ezek a mélyben ható erők készítették elő, sőt teremtették meg. A kormányzat nagy érdeme, hogy működésüket inkább sgítette, semmint akadályozta. A politikai felszín alatt ugyanis meglepően gyorsan szerveződött a működő tőke, a kereskedelmi bankrendszer számos területen irányító befolyásra tett szert, az állami intézmények nehézkesssé-gével ellentétben fürgén nyomult be a különféle szférákba. Az előrehaladás motorjának hajtóerejét azonban elsődlegesen a magánvállalkozások jelentik. A KSH szakértői szerint a kisvállalkozások korántsem teljes adatok szerint tavaly 70-80 milliárd forintot fektettek a gazdaságba. A Nemzeti Bank erős meggyőző-,dése, hogy a magánvállalkozóknál legkevesebb négy-ötszörös volt a növekedés, s ez az idén megtorpanás nélkül tovább folytatódik.
A struktúraváltás, amelyről a korábbi párt- és kormány-határozatok annyit papoltak, a vállalkozók merész aktivitása következtében most már valóban elkezdődött. Ezért van bizalom a roppant nehézségek ellenére is a magyar gazdaság iránt, amit mutat az is, hogy a külföldi tőke immár nem csupán a kereskedelembe és az infrastruktúra fejlesztésébe áramlik, hanem a termelésbe is.
Ugyanakkor nem tagadható az emberek tartózkodása és kiábrándulása. Teljesen indokolt ez, az elégtelen szociálpolitika, a szegénység növekedése, az infláció és a munkanélküliség miatt.
Fájdalmasan tükröződött e hangulat már a helyhatósági választásokon, s most, a legutóbbi időszaki képviselő-választásokon a döbbenetesen gyér részvételben, minek következményeként a helyi irányítótestületek nagy része valódi tömegtámogatás hiányában kénytelen ellátni munkáját. Az ilyen fokú érdektelenség hovatovább a demokratikus-parlamentáris berendezkedést veszélyeztetheti. Akár tetszik, akár nem, az egyetlen valóban népi beleegyezéssel működő, legitim testület a parlament. Munkáját nem csak lehet, de kell is bírálni, aminthogy a kormányét is. De — különösebb dicsekvés nélkül mondhatjuk és állítják a külföldi megfigyelők —, a magyar parlament és a magyar kormány kimagaslóan jobb teljesítményt mutathat fel, mint a szomszédok hasonló intézményei.
Nem kárörömmel, inkább lehangoltan állapíthatjuk meg tehát, hogy a szomszéd rétje nem zöldebb. Vajha most tudnánk egy kicsit örülni a mi békésebb viszonyainknak, rendezettebb állapotainknak. Annak a parlamentáris demokráciának, amely az áldatlan viták közepette is nemcsak működteti az országot, de végrehajtja a gazdasági-társadalmi átalakítást is. S miért ne mondhatnánk, most Ady Endrével: „Óh Tavasz, óh Húsvét, Emberek ősi biztatója ..
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR SZOMBAT 1991. március 30., LIV. évfolyam 75.
Moszkva központjából kivonulta karhatalom
Nemzeti egységkormányt javasol Borisz Jelcin
Vasárnap — Albánia történetének első demokratikus választása
|_______A külpolitikai helyzet__________|
A KÖZEL-KELETI RENDEZÉSSEL kapcsolatos elképzeléseiről küldött levelet a héten az egyiptomi elnök Jichak Samír izraeli kormányfőnek. Ezt maga Hoszni Mubarak közölte az Al-Ahramban pénteken megjelent interjújában. Mubarak arra biztatta Izraelt, hogy előbb a palesztinokkal kezdjen párbeszédet, azután a frontállamokkal, vagyis azokkal az arab országokkal, amelyekkel közös határa van, s ne az Öböl menti államokkal, amint a jelek szerint szándékában áll. Az egyiptomi vezető támogatólag szólt a nemzetközi békekonferencia gondolatáról, ám óvott attól, hogy annak összehívását elsiessék. Noha Mubarak keményen bírálta a PFSZ első emberét az öböl-válságban tanúsított magatartása miatt, hangsúlyozta, hogy Kairó nem kívánja megszabni, ki álljon a szervezet élén. Kormányilletékesekre hivatkozva a jeruzsálemi rádió azt jelentette, hogy Izrael az elkövetkező napokban részletes választ ad Mubaraknak, akinek levelét jelenleg Jeruzsálemben gondosan tanulmányozzák. A rádió tudósítója egyébként úgy értesült, hogy Egyiptom eddig, ismert álláspontjától némileg eltérően, Hoszni Mubarak a nemzetközi értekezlet szorgalmazásában „enyhébb megfogalmazásokat” használ, mint korábban. Izraelnek ki kellene aknáznia a térségben uralkodó kedvező légkört — ez a kairói üzenet lényege.
Miközben az iraki kurd lázadók valótlannak minősítették és cáfolták azt a bagdadi közleményt, miszerint a kormányerők visszafoglalták Kirkuk városát, az Egyesült Államok és a Szovjetunió kompromisszumos megoldást talált az iraki rakétarendszerek kérdésében. Moszkva a Bagdaddal kötendő tűzszüneti megállapodásba szerdán még bele kívánta venni, hogy Irak védelmi célból megtarthasson néhány rövid hatótávolságú rakétát, ám ez az óhaj Washington ellenállásába ütközött. Mint Voroncov szovjet ENSZ-képviselő a Reuter hírügynökségnek elmondta, újrafogalmazták a szerződés egy részét, és egyértelműbbé tették: a vegyi vagy biológiai fegyver célba juttatására alkalmas iraki rakétákat teljes egészében meg kell semmisíteni. A Biztonsági Tanács elé terjesztendő tervezet ugyanakkor megengedi, hogy harctéri rakétáit megőrizhesse Irak Maga Szaddám Húszéin állítólag titkos üzenetben hozta George Bush tudomására: Amerika szempontjából kívánatosabb egy stabil, általa vezetett Irak, mint egy felbomló ország. A jeles amerikai publicista szerzőpáros, Evans és Novak értesülése szerint a Washingtonban vendégeskedő Turgut özal török elnök lett volna a közvetítő. Az újságírók ezzel összefüggésben arra a tényre is felhívták a figyelmet, hogy az Egyesült Államok nem avatkozik az iraki polgárháborúba, amelyben a hadsereg mind nagyobb erővel csap le a felkelőkre.
GORBACSOV TOKIÓI ÜTJÁT előkészítendő, háromnapos látogatásra a japán fővárosba érkezett a szovjet külügyminiszter. Tárgyalásait megelőző nyilatkozatában hangsúlyozta: meg van győződve arról, hogy a szovjet államfő áprilisi látogatása eredményes lesz. Egy pénteki sajtóértekezletén Kaifu Tosiki japán miniszterelnök viszont ama reményét hangoztatta, hogy sikerül békésen rendezni a Szovjetunióban uralkodó zűrzavaros belpolitikai helyzetet. Moszkvában egyébként a csütörtöki óriási feszültség után némiképp lecsillapodtak a kedélyek, Borisz Jelcin újabb sikert könyvelhetett el, hiszen az orosz-országi parlament a kommunista frakció igyekezete ellenére, nem beszámolóra kötelezte, csupán politikai helyzetjelentést kért tőle. (V. L.)
A bukaresti szenátus elnöke hevesen bírálta a Román-kormányt
Bukarestből jelenti az MTI: A
román szenátus ipénteki ülésén Alexandra Birladeanu, a ház elnöke hevesen bírálta a Petre Román vezette kormány programját, .különösen a iminiszterelnök-nek a parlament előtt nemrég elhangzott jelentését, amely — hangsúlyozta a szenátus elnöke — nem a gazdaság és a román társadalom egészének valós helyzetét tárta fel.
Az ország rendkívül súlyos helyzetben van. ezért egy olyan koalíciós kormányra van szüksége, amelyben valamennyi politikai erő részt vesz, felelősséget vállalva az országinak a válságból való kivezetéséért— hangoztatta.
Birladeanu élesen bírálta a Nemzeti Megmentési Front nem-
rég tartott országos értekezletén elfogadott alapszabályzatot, amely túl sok hatalmat ad a párt országos vezetője, Petre Román kezébe. Birladeanu szerint mindez valós veszélyt jelent a demokráciára nézve.
Birladeanu kijelentette, hogy továbbra is a mozgalom tagjának tartja imagát, magáénak vallja az 1990. .májusi választások előtti, időben érvényben volt programját de helyteleníti politikai párttá való átalakítását, azokat az elveket, amelyek alapján ez megtörtént.
A felszólalók Birladeanu beszéde után többségükben elutasították a szenátus elnökének szavait, szemére hányva, hogy a Front belső ügyeit a parlamentben teregeti ki.
Középpontban a területi vita Tokióban tárgyal a szovjet külügyminiszter
AKKOR VAGYUNK BÖLCSEK,
ha a kiválasztódásban engedjük érvényesülni a demokráciát, a liberalizmus játékszabályait. (Kiválasztódás — oldal)
rácia alapkövetelménye. Alek-Szandr Besszmertnih szovjet külügyiminiszter erre azt válaszolta, hogy működőképes demokráciában érvényesíteni kell az emberi jogokat tiszteletben tartó törvényeket, amivel vélhetően arra utalt, hogy a szovjet kormány előzőleg betiltotta a megmozdulást.
A szovjet és a japán diplomácia vezetője .pénteken nemzetközi kérdéseket vitatott meg. A japán külügyék irányítója magyarázatot kért partnerétől, miért helyez ót a Szovjetunió harckocsikat, repülőket az Uraitól keletre lévő területekre. Japán szerint Moszkva ezzel az Európában levő hagyományos fegyverek csökkentéséről szóló megállapodás alól akar kibújni. Besszmertnih cáfolta, hogy Moszkva megsértené a .nemzetközi megállapodásokat és tagadta, hogy osapatokat helyezett volna át Európából a fTávol-Keletré.
A szovjet külügyminiszter három napig tartózkodik Japánban, hogy előkészítse Mihail Gorbacsov április 16-án kezdődő látogatását. Szombaton tárgyalnak a kétoldalú kapcsolatok rendezésével kapcsolatos kérdésekről, a területi vitáról. Japánban nem fűznek vérmes reményeket ahhoz, hogy a szovjet külügyminiszter ez ügyben korszakos jelentőségű bejelentést tesz, még nincs jele annak, hogy Moszkvában meghozták volna a döntést.
IRKUTSZKBAN RETTENETES HIDEG VOLT
de szerencsére először a fürdőbe vittek, és annyi meleg vizet használhattunk, amennyit csak akartunk. (Szpaszibo. — 8. oldal)
HA VISSZAKAPNÁNK VALAMELYIK ÉPÜLETÜNKET,
összegyűjthetnénk a város valamennyi rászorulóját, és intézményesen törődhetnénk velük. (A történelem kiforrja a jövőt — 10. oldal)
A FELOLDOZÁS SZAVAI
a jó hírt — evangéliumot —
hirdetik a bűnbánónak: megbocsáttattak vétkeid, menj, és többé ne vétkezzél. (Bűn és bűnhődés — 10. oldal)
A köztársaságok részvételével kerékasztal-megbeszélést ajánl Oroszország elnöke
Tokióból jelenti az MTI: Nem mulasztotta el a japán külügyiminiszter, .hogy megjegyzést tegyen szovjet partnerével folytatott pénteki megbeszélésein a Kreml közelében lezajlott tüntetésről.
Sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a Szovjetunióban továbbra is korlátozzák a tömegmegmozdulásokat, tüntetéseket, mondván, a véleménynyilvánítási és a gyülekezési szabadság a demok-
össznépi bizalmon és nemzeti megegyezésen alapuló koalíciós kormány azonnali megalakítását szorgalmazta pénteken Moszkvában, az oroszországi népképviselők harmadik kongresszusán elmondott helyzetjelentésében Borisz Jelcin, az orosz föderáció parlamentjének elnöke. A Reuter emlékeztet, egy ilyen koalíciós kabinet megalakításának gondolatát először Mihail Gorbacsov vetette fel a múlt év végén, de azt nem valósították meg.
Az új szovjet szövetségi szerződésről Jelcin úgy vélekedett: szuverén államok szövetségének létrehozását kell szentesítenie a szerződésnek, a szövetség az államok önkéntes és egyenjogú föderatív egyesülése lenne. Szükségesnek nevezte, hogy a tagköztársaságok politikai erői és szak-szervezetei részvételével kerékasztal-tárgyalások formájában kezdjenek párbeszédet, s ezt a fórumot az oroszországi föderációjának parlamentje kezdeményezze.
A szovjet fővárosban péntek reggelre enyhült a feszültség az előző napi tüntetések után. A biztonsági erők elhagyták a belvárost, ahogy azt korábban Mihail Gorbacsov államfő megígérte.
Előzőleg az orosz parlament határozatot fogadott el, amely felszólította az államfőt, hogy vonja vissza rendeletét, amelyben három hétre megtiltott minden megmozdulást Moszkvában.
Egyben azt is követelték, hogy még a tüntetés kezdete előtt távolítsák el a csapatokat a belvárosból. Gorbacsov nem volt erre hajlandó, de megígérte, hogy az alakulatok péntekep távoznak, amennyiben nem kell tartani rendbontástól.
Az amerikai szenátus hírszer-
zési bizottságának elnöke szerint tüntetőket vertek Moszkvában csütörtökön civilruhás biztonsági emberek — adta hírül az AP.
Dávid L. Borén, aki a tüntetést a moszkvai Metropol Szálloda erkélyéről nézte, telefonon azt közölte a hírügynökséggel, hogy látta, amint egy tucat civilruhás rendőr a tömegből tüntetőket ráncigáit ki. A biztonsági emberek sűrű ütlegelések közepette a közelben parkoló autóbuszokhoz vonszolták őket, és a buszokba tuszkolták őket, ahol folytatódott bántalmazásuk.
Szovjet bányászok a szövetségi parlament tilalma ellenére folytatják sztrájkjukat — jelentette a német DPA hírügynökség pénteken.
A Donyec-medence szénbányászai inkább tartják magukat a munkabeszüntetést is lehetővé tevő ukrán függetlenségi nyilatkozathoz, semmint a szövetségi parlament határozatához — idézte az Interfax hírügynökség Igor Svecevet, a csernovogradi városi sztrájkbizottság tagját.
A Majak szovjet rádióadó jelentése szerint Gorbacsov elnök és Pavlov kormányfő közölte, hogy jövő kedden hajlandók találkozni a Donyec-medence sztrájkoló bányászaival. Ezt idáig mindketten a sztrájk befejezésétől tették függővé.
Szovjet sajtójelentések úgy tudják, hogy a mintegy 600 szovjet szénbánya egynegyedében továbbra is szünetel a munka. Az Interfax csütörtöki összesítése szerint Ukrajnában 58, Oroszországban 83 bánya áll, viszont a Kuznyecki-medence három bányájában, ahonnan az általános sztrájk kiindult, szerdán felvették a munkát.