﻿Ára: 9,50 forint
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZERDA 1991. április 3., LIV. évfolyam 77. szám
Zarándokok
Más volt az idei húsvét, mint a többi, mint az előzőek. Nagyobb hangsúlyt kapott a tudatokban — hívőkében és hitetlenekében egyaránt —, hogy húsvét napja az áldozathozatal és a megváltás ünnepe. Mindenki megváltásáé, szerte a világon. Nemcsak minálunk volt más az idei húsvét, íelsza-badultabb és tündöklőbb, mint a félig engedélyezett, félig tiltott régiek, de az „egyház szívében”, Rómában is, „ahová eljutnak a fájdalom kiáltásai, a segítségért könyörgők kérései’’. Némiképpen megváltozott a Golgota-járás szertartása; kimaradtak azok a jelenetek — adja hírül a Vatikán —, amelyek szájhagyományon alapulnak. Viszont nagyobb hangsúlyt kaptak az evangélium által hitelesített részletek. Júdás árulása, Péter apostol tagadása, Jézus és a bűnbánó lator találkozása.
Az emberi mozzanatok, az evilági figyelmeztetések 11. János Pálnak a húsvéti üzenetében is tekintélyesebb helyet foglaltak el, mint a korábbi vatikáni szentbeszédekben. Nehéz órák, válságos hetek után köszöntött rá a világra az idei húsvét. Háborúskodások, forrongások, igazságtalanságok és éhínségek rettenetes korszaka után. (Vagy: a közepén?) A világ fájdalmai a katolikus egyházfőt mindig is hevesen és érzékenyen foglalkoztatták. Emlékezhetünk rá, az Öböl-háború kirobbanásának pillanatától kezdve imád-ságos lélekkel kérte, s szorgalmazta a békét, ugyanígy áhította a Baltikum népeinek háborítatlanságát, az éhínségben szenvedő afrikai népek megsegítését. Érthető tehát, hogy a világ minden tájára eljutó, húsvéti üzenetében is értük, a szenvedőkért szólt. „Zarándokok vagyunk — így kezdte beszédét II. János Pál, ki Karol Wojtyla korában kimerítően megtapasztalhatta, mi a halált hozó háború, az agresz-szió, az éhezés —, zarándokok az ember történelmén keresztül, amelyben a láthatatlan lélek működik.”
Zarándoklásunkat Krisztussal együtt menetelve képzeli el a szentatya, hol az emberek szomját a szeretet oltja. „A szeretet, amely nem hal meg, és nem múlik el... a szeretet lesz a végleges mértéke minden az Ür által szerzett napnak.” A szeretet oszlatja el azt a sötétséget is, amely nemrég beborította az emberek közösségét. Mi ez a sötétség? Voltaképpen azt válaszolhatjuk:	minden,
ami ma a világpolitikában a Balti-tengertől a Földközi-tengerig zajlik. A pápa a szeretet és Krisztus elleni véteknek tekinti — húsvéti üzenete tanúsága szerint —, ha egyes népek hiába követelik „saját önazonosságukat”, történelmük tiszteletét, ha a hatalmak megsértik a nemzetközi jogot, a szabadságot és a demokráciát. „A mindenkitől remélt társadalom csakis olyan nemzetközi renden alapulhat, ahol mindenkinek egyformán megadják a jogot és a szabadságot. ... Legyen teljes az ember tisztelete, aki Isten képmását tükrözi.”
Világos és világi szavak ezek — mondhatja a vatikáni szózatra az is, aki II. János Pál nyájába tartozik, és az is, aki
nem.	Azon a (zarándok)úton, amelyet századunk és létünk ránk mért, úgy tetszik, semmi másban nem reménykedhetünk, csakis a szeretetben. Az áldozatra, s megváltásra kész szeretetben, amely megszüntetheti a háborút, az egyenlőtlenséget, a diktatúrát, a nincs-telenséget. A legfontosabbat üzente a világnak húsvét napján a pápa. S a legnehezebben végbevihető történelmi s politikai programot. De az egyedüli lehetőséget, hogy zarándok-lásunk ne legyen hiábavaló.
Lőcsei Gabriella
Összetűzések Albániában
A shkodrai nyugtalanság átterjedt Tiranára is
Meggyilkolták a keletnémet vagyonügynökség vezetőjét
\ Külpolitikai helyzet
A SZOVJETUNIÓ JÖVÖJE változatlanul központi téma a nemzetközi sajtóban. Henry Kissinger szerint a szovjet fejlődés várható útja: a birodalom felbomlása, újabb kísérlet az elnyomásra, végül laza államszövetség kialakulása, amelynek tagjai Oroszország, Ukrajna, Bjelorusszia, Kazahsztán és valószínűleg több más köztársaság, kivéve a baltiakat, akiknek kiválása elkerülhetetlennek látszik. A volt amerikai külügyminiszter a The Los Angeles Times számára írt cikkében figyelmeztetett arra a veszélyre, hogy a szovjet polgárháború tömeges emigrációra vezethet a szomszédos, törékeny, új demokráciákba, illetve a szomszédos közel-keleti országokba.
A világ és a Szovjetunió számára egyaránt ideális egy olyan állam-alakulat lenne, amely elég erős önmaga megvédéséhez, de nem olyan központosított, hogy képes legyen geopolitikai támadásokra — vélekedett Henry Kissinger. A szovjet vezetők végül felismerhetik, hogy biztonságukat nem a terjeszkedés, hanem a védekező alapállás szolgálhatja a legjobban, hiszen csak így kaphatják meg a szükséges segítséget, beruházást és technológiát, amire szükségük van, hogy országuk valóban korszerű állam legyen. Egyébként a hagyományos haderőcsökkentésben elértek annyit, amennyit lehetett, további csökkentések aláásnák az atlanti biztonságot — irta az amerikai diplomácia egykori vezetője.
Brüsszeli NATO-körök vélekedése szerint a kelet-európai reform-országok csatlakozása az atlanti szervezethez a Szovjetunió elszigetelődésére vezetne, amihez a szövetségnek nem fűződik érdeke, hiszen a moszkvai reformellenes ortodox kommunista erők malmára hajtanák a vizet. Az Észak-atlanti Szövetség egy szabad Európáért száll síkra, amelyből nem zárható ki a Szovjetunió. Az idézett NATO-kö-rők véleménye egybehangzik Hans-Dietrich Genscher múlt hét végi állásfoglalásával. A német külügyminiszter ugyanis ellenezte a közép-és kelet-európai volt szocialista országok NATO-tagságát, és kiállt egy össz-európai biztonsági rendszer létrehozása mellett.
ÍRÁSBAN IS MEGERŐSÍTETTE Mihail Gorbacsov szovjet elnök azt az ajánlatot, hogy kompromisszummal oldják meg a hagyományos haderőcsökkentési egyezmény körüli vitát — írta keddi számában a The Washington Post, beszámolva arról a levélről, amelyet a szovjet államfő George Bush amerikai elnöknek küldött. A Szovjetunió a szerződés tavaly novemberi párizsi aláírása után bejelentette, hogy három gépesített hadosztályát kivonja a csökkentés alól, és további harceszközöket a rakétaerőkhöz, illetve a haditengerészethez csoportosít át. George Bush ezt követően levélben kérte Gorbacsovot a szovjet álláspont felülvizsgálatára, megerősítve, hogy nem lát módot sem az egyezmény törvénybe iktatására, sem a hadászati fegyverekről intézkedő START-megállapodás megkötésére addig, amíg ezt a kérdést meg nem oldják. A The Washington Post véleménye szerint a Mihail Gorbacsov válaszában jelzett szovjet kompromisszumos ajánlatot — amelynek lényege egyfajta „felezés” lenne — amerikai részről aligha fogadják el.
MEGDÖBBENÉSSEL ÉS FELHÁBORODÁSSAL FOGADTAK nyugatnémet politikai, gazdasági és pénzügyi körökben a keletnémet vagyonügynökség vezetője ellen elkövetett halálos merényletet. A karls-ruhei főállamügyészség közlése szerint Detlev Rohweddér ellen a gyilkos merényletet a „Vörös Hadsereg Frakció’’ elnevezésű terrorszervezet követte el. A Rohwedder által vezetett ügynökséget, amelynek tő feladata a keletnémet üzemek privatizálása, felállításától kezdve minden oldalról heves bírálatok érték. A tőkeerős nyugati cégek mindeddig nem mutattak különösebb érdeklődést a keletnémet — korábban népi tulajdonú — üzemek iránt.
ALBANIABAN A VÁLASZTÁSOK UTÁN rendkívül feszült a helyzet. Maguk a választások azonban külföldi megfigyelők szerint nyugodt körülmények között és lényegében demokratikusan zajlottak le. Egyes vélemények szerint az albánok többsége azért juttatta győzelemre a kommunistákat, mert fél a bizonytalanságtól, az ellenzéki Demokrata Párt az ország talpra állítására ajánlott „sokkterápia” különösen a vidéki lakosság körében hatott riasztóan.
(B. M.—P. L.)
Munkatársunk tiranai telefon jelentése
Baljós feszültség az albán választások után
Tirana, április 2.
Halálos áldozatokat követelő incidens színhelye volt kedden reggel Shkodra, Észak-Albánia legnagyobb városa, ahol a Demokrata Párttal rokonszenvező tüntetők elfoglalták a kormányzó Munkapárt székházát, amely-nelk egyik szárnya később ki is gyulladt. A DP szóvivőjének tájékoztatása szerint, hárman haltak meg, és legalább félszázan .megsebesültek, amikor a tömeg összecsapott a kivezényelt karhatalmi egységekkel. A pártház bevételét állítólag az előzte meg, hogy a választási manipulációk ellen tiltakozókat lecsillapítani igyekvő egyik helyi demokrata vezetőt az épületből lelőtték. A feldühödött emberek ekkor megrohamozták a Munkapárt székházának helyiségeit, ahol egyébként rengeteg felhalmozott fegyvert és lőszert találtak. Az összetűzés után szemtanúk kiégett gépkocsikról, rendőrautókról, páncé-
megkísérelték a helyi hatalom megdöntését”. Közös ülést tartott a Népi Gyűlés elnöksége és Ramiz Alia tanácsadó testületé Is, amelyen határozottan elítélték a demokráciaellenes, a politikai stabilitást fenyegető lépéseket. Tárgyalt az államfővel Sáli Berisha is,, a DP vezetője, és elutasította a hatóságok durva shkodrai beavatkozását. Alia a DP szóvivője szerint minden felelősséget a megmozdulás résztvevőire hárított. A demokraták a maguk részéről nyugalomra szólították fel híveiket, és még kedden délelőtt megbízottat menesztettek Shikod-rába.
A DP szóvivője egyértelműen elhatárolta szervezetét az erőszakos módszerektől, és hangsúlyozta, hogy nem kívánják illegális, parlamenten kívüli eszközökkel megdönteni sem a jelenlegi, sem a következő 'kormányzatot, amely-
nek pozíciója a törvényhozásban amúgy meglehetősen szilárdnak ígérkezik. Mint a vasárnapi választás első fordulójának kedden közzétett hivatalos végeredményeiből kitűnik, a 250 mandátumból 231 sorsa immár eldőlt. 162 helyet szerzett a Munkapárt,
05-öt a DP, 3-at a görög nemzetiségi mozgalom (OMONIA) és egyet a veterámmozgalom. A nagy kérdés, különösen a shkodrai események fényében, hogy önmérsékletet tud-e tanúsítani a magát „túlnyert” Munkapárt, és hogy ezzel egyidejűleg képes lesz-e az ellenzék, mindenekelőtt a DP megfékezni elkeseredett híveit, akik kedden Albánia-szerte máris hallatták hangjukat, hirtelen újra igencsak 'bizonytalanná és baljóssá .téve a balkáni ország politikai jövőjét.
Vida László
„A SZERETET NEM ISMER BOSSZÚT.
A szeretet maga is belepusztulna a bosszúba. A szeretet nem bosszul, és nem tesz igazságot sem” — írja Feltámadás utáni cikkében Bulányi György. (8. oldal)
AZ AUTÓS IS FELHÁBORODIK,
ha gyalogosként közlekedve a járdán parkoló járművek akadályozzák. Lehet-e békés együttélés autósok és gyalogosok között? (Egy kétes akció kétes eredményei — 9. oldal)
ELKESERÍTŐ VISZONYOK
közepette dolgoznak a hazai kutatók, s a helyzetet tovább rontják az elmúlt évtizedekben kialakult strukturális torzulások. (Üj exodus a magyar tudományban — 10. oldal)
ISKOLÁK — MŰKÖDÉSI VESZÉLY NÉLKÜL
Az anyagi feltételeket is garantálni kívánja az új oktatási törvény tervezete. (Beszélgetés Gazsó Ferenc egyetemi tanárral az iskola jövőjéről — 11. oldal)
Moszkvai tudósítónk telexjelentése
Emelt árakon folyik a politikai küzdelem
Moszkva, április 2.
Moszkvában a hét elejére ismét hiánycikké vált a kenyér. Ez alkalommal nem a sütőipar volt a felelős a deficitért, hanem a fel-vásárlási láz: az április 2-i általános áremelések — vagyis ahogyan hivatalosain nevezik, a kiskereskedelmi árreform — előtt a lakosság mégegyszer elkesere-
célok reálisak. A TASZSZ s______
számos szakértő úgy véli, hogy a viszonylagos piaci egyensúly csak néhány hónapig maradhat fenn, mivel a vállalatokat továbbra sem ösztönzi semmi a termelés növelésére. Ráadásul, számos termék esetében a hivatalos új árak alacsonyabbak, mint ami az álla-v i kereskedelemben „öntevéke-
lozott szállítójárművekről számoltak be. Genc Pollo kedd esti nemzetközi sajtóértekezletének idején Shkodrában még rendkívül feszült volt a helyzet (a nyugtalanság érezhetően átterjedt Tiranára is), a rendőrség közelebbről nem részletezett ultimátumot szabott a pártház — valószínűleg álig felfegyverzett — megszállóinak az elvonulására. Ami Tiranát illeti, kedd este néhány teherautónyi sisakokkal és műanyag pajzsokkal felszerelt belügyi osztag gumibotok és riasztó gránátok segítségével feloszlatta a DP főhadiszállása körül napok óta szüntelenül gyülekező néhány ezres tömeget. A mintegy negyedóra leforgása alatt végrehajtott akciótól a külföldi — köztük magyar — újságírókat eré’yesen próbálták meg minél távolabb tartani.
Hivatalos források kedd estig több albán városból is rendbontást jelentették, Shkodrából pedig azt, hogy „felelőtlen elemek
dett rohamnak vetette alá a boltokat. Szombaton a kenyeret iis tízesével vitték az emberek.
Kedden azután ismét megteltek a pékségek pultjai, „csak” az árcédulák változtak: az eddigi 25 kopejkás fehér kenyér 60-ba kerül. Az élelmiszerárak sok esetben 2,5-3-szorosukra emelkedtek. A hivatalos adatok szerint az általános árszínvonal 00 százalékkal nőtt meg. Kedd óta az áruforgalom harminc százalékát a szabadáras termékek uralják, további tizenöt százalékra terjed ki a szabályozott árak köre (a gépkocsi és egyes más, tartós fogyasztási cikkek esetében csak a felső árat szabták meg, de a hiányból kiindulva, ez alighanem a végső árat is jelenti). Az első alkalommal már két hete kifizetett hatvanrubeles kompenzáció mellett, a kabinet mérsékelte a jövedelemadókat, és intézkedéseket hozott a munkabérek liberalizálására. A hivatalos álláspont szerint így az áremelések 85 százalékát megtérítik. Ugyanakkor azt remélik, hogy a mintegy kétszáz-milliárd rubelnyire becsült árufedezet nélküli kereslet körülbelül 90 milliárdnyival csökkenni fog, s mozgósítani tudják a lakosság által az elmúlt évben felhalmozott 50—100 milliárd rubel értékű készleteket is.
Ám a társadalomban erős a kétkedés. hogy a megfogalmazott
nyen” már eddig is kialakult, a piaci árakról nem is szólva. A Komszomolszkaja Pravda pedig arra emlékeztet, hogy csupán januárban és februárban tíz százalékkal csökkent az országos termelés fizikai tömege. így igaz ugyan, 'hogy jelenleg a piaci árak elértek egy bizonyos határt, amely pillanatnyilag aligha növekszik továbh, de ez nem a klasszikus stabilizálódásból következik, hanem a helyzet bizonytalanságából fakadó megmerevedés. A kormány egymást követő intézkedései alapján kiszámíthatatlan a holnap, így a vállalkozók körében pánikhangulat uralkodik. Ennek következtében a tartósnak ígérkező áruéhség két-három hónap múlva újabb — és aligha az utolsó — árrobbanást válthatja ki a szabad piacon.
A gazdasági követelésekről kezdett tárgyalásokat Pavlov kormányfő a sztrájkoló bányászok képviselőivel kedden — pontosabban először csak a bányák vezetőségével. A sztrájkbizottságok képviselői csak a délutáni órákban találkozhattak a miniszter-elnökkel, miután országos sztrájk meghirdetésével fenyegetőztek. A két-három naposra .tervezett megbeszéléseken — valószínűleg szerdán — Gorbacsov is fogadja a bányászok képviselőit (A TASZSZ tájékoztatóiból nem derül ki,
hogy csupán a vezetőket, avagy a munkástanácsok képviselőit is.) Mint Viitalij Ignatyenko elnöki szóvivő tájékoztatta az újságírókat, Pavlov leszögezte, hogy csak a gazdasági követelésekről hajlandó tárgyalni, mivel a politikaiak (többek között a kormány, valamint Gorbacsov távozása) „nem tartoznak a kabinet kompetenciájába”.
Az orosz küldöttkongresszus kedden olyan határozatot fogadott el, amely támogatja a „bányászok jogos követeléseit”. Ugyanakkor a jóváhagyott változatból kimaradt a 'tervezetben javasolt bizalmatlanság kinyilvánítása az elnökkel és a szövetségi hatalmi szervekkel szemben.
Az orosz kongresszus kedden egyébként egész nap a Jelcin előadói beszéde alapján elfogadandó határozattervezetet vitatta, amelynek a készítői olyan formában kívánják visszacsempészni az orosz elnöki intézmény bevezetésének gondolatát, hogy május végére, június elejére már ki is írnák az alternatív alapon szervezett elnökválasztásokat. A keddi nap váratlan fordulata, hogy Iván Polozkov, az orosz kommunisták konzervatív vezetője „kapitulált” Jelcin előtt. Azt megelőzően, hogy a határozattervezet megvitatása közben a kongresz-szus arról szavazott volna, titkos voksolással dönfsenek-e a Jelcin és helyettesei iránti bizalom kérdésében, Polozkov szót kért. „Ügy gondolom, nincs itt az ideje, hogy leváltsuk a vezetést, az elnököt, helyetteseit, az elnökség tagjait, vagy valamely más szerveket.” Ezt követően a több mint nyolcszáz küldött közül csak 121-en voltak amellett, hogy a Jelcin iránti bizalomról megszavaztassák a kongresszust.
A váratlanul kinyújtott „békejobb" hátterében többféle megfontolás is állhat, tény viszont, hogy kedden bekövetkezett a szakadás a kommunista frakción belül. 179 képviselő csatlakozásával megalakult a Kommunisták a demokráciáért elnevezésű csoport, amelynek vezetője, Alekszander Ruckoj, az orosz parlament elnökségének tagja a TASZSZ-nalk nyilatkozva élesen bírálta az Orosz Kommunista Párt Polozkov nevével fémjelzett politikáját. „Az ortodox kommunisták programja gyakorlatilag visszafordulást jelent az önmagát túlélt rendszer megőrzéséhez.”
Lambert Gábor