﻿Ára: 9,50 forint
ALAPÍTOTTA:PETHŐSÁNDOR
PÉNTEK 1991. április 5., LIV. évfolyam 79. szám
Klinika
Az a legsokkolóbb az egészben, hogy a televízióban sugárzott filmsorozatban a Feketeerdő klinika az átlag magyar számára ugyanolyan mesesze-rü, felfoghatatlan és lenyűgöző látvány, mint mondjuk, turistának a spanyol Escoriál vagy az angliai Hampton Court. Minden néző tisztában van vele, hogy ilyen körülmények közé soha az életben nem kerülhet, és különben is: ebben a kórházban csak gyönyörködni lehet, ahogy már a fent említett építészeti és turisztikai nevezetességekben is. Abszurd ez, és hátborzongató.
Ma már egyetlen magyar állampolgár sem lepődik meg azon, ha embertársai kórházi folyosókon kénytelenek feküdni kórterem helyett. Ha nincs megfelelő gyógyszer. Ha a világon — százalékos arányban — a legtöbb magyar halálozik el rákban és szívinfarktusban.
Persze lassan — még a legnagyobb borzalom is — megszokható, mert mindenki azt hiszi, hogy ő, éppen ő a kivétel... Aztán az első baljós jelnél ráébredünk, hogy kész ..., menthetetlenek vagyunk ... Igen, a körülmények! A múlt és jövőbeliek! Mi vár még ránk? — kérdezhetjük.
Egészen arcpirító, hogy a parlament egészségügyi bizottságának ülésén realitásként hangzik el: az önkormányzatok nem vállalhatnak felelősséget azért, hogy polgárai ki tudják-e fizetni a kórházi szolgáltatásokat, és hogy esetleg messzebb kell menniük az ellátásért. Ma éppen úgy, mint évekkel korábban, senki sem válaszol arra a kérdésre: mire fordítják a társadalombiztosításra befolyó összegeket? Miért nem lehet egy eredményesebb egészség-ügyi rendszert működtetni? Miért kell megvárni, amíg az egész a fejünkre rogy?!
De itt még nincs vége a történetnek. Mint látni fogjuk, az is megeshet (!), hogy az egészségügyi intézmények elidegenítése folytán az új tulajdonos a kórházat esetleg szállodává alakítja át!
Remélem, vicc az egész! Igaz: rossz vicc, de vicc. Még akkor is, ha a tulajdonos köteles lenne a régi helyébe új kórházat építeni. Ismerve a magyar viszonyokat, erre sohasem fog sor kerülni, illetve senkitől sem lehet megkövetelni — nincs rá jogi és egyéb garancia —, hogy adott esetben helyreállíttassék az eredeti állapot.
A Nemzeti megújhodás programja a hangsúlyt az emberi tényezőre, vagyis a magyarság egészségügyi, szellemi állapotának javítására tette. Persze a kormánynak ettől függetlenül is kötelessége megvédenie az ország lakosságát egy olyan gazdasági alapú sorscsapás ellen, amely veszélyeztetné az emberek normális életét.
Nyíltan ki kell tehát mondani: minden a Kárpát-medencében élő állampolgár emberi joga itt, Európába a XX. század végéhez méltó egészségügyi ellátás. Nagyratörő politikai és társadalmi célok megvalósításához emberek kellenek és nem halottak, vagy testben és lélekben megrokkantak, akik a „sajátos magyar állapotok miatt” lettek fogyatékosok. Ilyen körülmények között ne csodálkozzunk azon, ha az orvostársadalom presztízse csökken, ha az emberek csodaterápiákban hisznek, és milliókat gyűjtenek össze, hogy osztrák és német klinikákon kezeltessék magukat.
Boros István
J	Poosbelgrádi látogatása
Az EK a jugoszláv adósság csökkentését fontolgatja
KI	#	*	ö «F
Szovjet—lenggelkormányfői eszmecserék Moszkvában
|________A külpolitikai helyzet	|
MINDEN KORÁBBINÁL HEVESEBBEN TÁMADTAK az ameri-'kai Lapok csütörtökön George Bush elnök politikáját az iraki felkelések ügyében. Wilíiam Safire, a The New York Times ismert konzervatív szemleírója azt fejtegeti, hogy Amerikát nem érte ilyen vereség, amerikai elnök nem követett el ilyen katonai ballépést azóta, hogy John Kennedy nem támogatta légierővel a Kuba elleni támadást. Az amerikai elnök a háború idején felhívta az irakiakat, hogy döntsék meg Szaddám Húszéin rendszerét, ám, amikor a síita mohamedánok és a kurdok felkelései kitörtek, a diktátor lehetőséget kapott azok brutális letörésére. Ha egy népet meg lehet tizedelni, miközben az amerikai elnök halászni megy, egy nemzet sem fog bízni az amerikai biztonsági garanciákban — írta a szerző.
Az ugyancsak konzervatív The Wall Street Journal kommentárjában rámutatott: a háborúval Washington stabilizálta ugyan a térséget, de most többre lenne szükség, mint „reálpolitikára”. Az Egyesült Államok az önrendelkezés alapján áll, így erkölcsi kötelezettségei is vannak. Amennyiben Amerika azt akarja, hogy a litvánok és a kurdok ne vegyék túl komolyan kétszáz éves politikai alapelveit, akkor ezt meg kell nekik mondani — írta a lap.
Az al-Dzsumhurija, az iraki kormány lapja szerint az Egyesült Államok uralkodni akar az Öböl térsége felett, ezért fogadtatta el „saját tűzszüneti határozatát a Biztonsági Tanáccsal. Irak állandó ENSZ-képviselője elítélte, de nem utasította el a határozatot. Kijelentette, hogy a Biztonsági Tanács messze túllépte hatáskörét és megsértette az ENSZ alapokmányát.
Bagdad nem tehet egyebet, ha újjá akarja építeni a háború dúlta országot, mint hogy elfogadja az ENSZ szigorú feltételeit — jelentette ki Richard Cheney amerikai védelmi miniszter. Ali Akbar Velajati, iráni külügyminiszter pedig úgy vélekedett, hogy a térség biztonságáról a régió államainak kell gondoskodniuk.
JOGKÖRÉNEK KISZÉLESÍTÉSÉT KÉRTE a népképviselők kongresszusától Borisz Jelcin. Az oroszországi parlament elnöke csütörtökön állt elő indítványával, miután a tanácskozás nem foglalt állást az oroszországi elnöki rendszer bevezetését illetően. Az oroszországi vezető szerint jogkörének kiszélesítése „a kongresszus határozatainak végrehajtása, a társadalmi konfliktusok elkerülése, a béke és a közrend megóvása” miatt vált szükségessé. A felhatalmazás lényegében az elnöki rendszer de facto bevezetését jelentené Oroszországban, ezért nem véletlen, hogy Borisz Jelcin ellenfelei azonnal elítélték a kezdeményezést.
ROMÁNIA KÜLPOLITIKAILAG FEL AKAR ZÁRKÓZNI Lengyelországhoz, Csehszlovákiához és Magyarországhoz, és sajnálja, hogy Németország elkülönítetten és kiemelten kezeli ezt a három országot, valamint a Szovjetuniót — írta csütörtökön a Frankfurter All-gemeine Zeitung, amely a román külügyminiszter rövid bonni látogatásával foglalkozott. A román diplomácia vezetője — éppen úgy, mint német kollégája — nem tartja kívánatosnak, hogy a NATO illetékességét a Szovjetunió nyugati határáig kiterjesszék, mert az a Szovjetunió elszigetelését célzó törekvés jele lenne és a gorbacsovi külpolitika moszkvai ellenzőinek nem szabad érveket szolgáltatni — mutatott rá a lap, idézve Nastaset, aki szerint Kelet-Európának fontolóra kellene vennie egy olyan regionális struktúra létrehozását, ami leginkább a skandinávok együttműködésére hasonlíthatna.
(S. G.—P. L.)
gyalásokat a bányászokkal. Szila-jev akkor egyebek között kijelentette: Oroszország kész saját felügyelete alá vonni a bányákat, ha azok így döntenének.
A bányászok és a kormány tárgyalásain szerdán részt vett Mihail Gorbacsov is, akinek lemon-datása szintén a sztrájkolók köve-
telései között szerepel. A szovjet elnök a tárgyalásokat „élesnek és nehéznek, de hasznosnak és szükségének” nevezte. Gorbacsov felszólította a bányászokat: most ne a marakodással foglalkozzanak. „Egy hajóban ülünk, s jó lenne, ha egy irányba is eveznénk” — mondotta a szovjet elnök.
GAZDASÁGI PAKTUMOT KÖTÖTTEK
Spanyolországban a politikai megegyezések után, Magyar-országon azonban erre mindeddig nem került sor. (Bozó-ki András: A spanyol példa — 7. oldal)
A KORMÁNY KÖVETKEZETESSÉGÉN MÚLIK
— ha fellazítja a szigorú pénzügypolitikát, akkor menthetetlenül felgyorsítja az inflációt és dezorganizálja a gazdaságot. (Budai János a Ko-pint-Datorg elemzését ismerteti — 9. oldal)
ITT FÉLÉNK A NEVETÉS,
nem akar zavarni, s tisztelet-teljes a csönd... (A „függetlenek” Erdélyben — 11. oldal)
‘Elnöki rendszer Oroszországban?
Jelcin megpróbálja kiszélesíteni hatalmát
Borisz Jelcin, az oroszországi parlament elnöke jogkörének kiszélesítését kérte csütörtökön a népképviselők kongresz-szusától. Azután állt elő indítványával, hogy a tanácskozás nem foglalt állást az oroszországi elnöki rendszer bevezetését illetően. A kongresszus elvben jóvá is hagyta a kérést.
Az oroszországi vezető szerint jogkörének kiszélesítése „a kongresszus határozatainak végrehajtása, a társadalmi konfliktusok elkerülése, a béke és a közrend” megóvása miatt vált szükségessé. Kijelentette, hogy ez a felhatalmazás az oroszországi elnök megválasztásáig lenne érvényben.
Borisz Jelcin lényegében ily módon próbálja meg kiszélesíteni hatalmát azután, hogy nem- tudta dűlőre vinni az elnöki rendszer bevezetésének kérdését: egy esetleges köztársaságielnök-válasz-tásnak kétségtelenül ő az első számú esélyese.
A felhatalmazás lényegében az
elnöki rendszer de facto bevezetését jelentené Oroszországban.
Emellett indítványozta azt is, hogy újra osszák fel az államhatalmi jogköröket. így az oroszországi parlament teljes egészében megkapná a törvénykezési jogot, s csupán a köztársasági alkotmány módosítása és az oroszországi államhatalmi szerveik megválasztása maradna a népképviselő kongresszus birtokában. Ezzel párhuzamosan a parlament elnöke — a szovjet államfőhöz hasonló módon — jogot kapna arra, hogy a köztársaság egész területén kötelező érvényű rendel-
Az előterjesztés után Borisz Jelcin egyik helyettese azonnal elítélte a kezdeményezést. Kijelentette: a politikus leleplezte önmagát, mert most végül kiderült, hogy a hatalom megszerzését tekinti legfőibb céljának. Szvetlána Gorjacseva, aki már korábban, Borisz Jelcin emlékezetes tévébeszéde után is szembekerült a
parlament elnökével, igen éles szavakat használt, és mindehhez hozzátette, hogy „a politikus céljai elérése érdekében nem riad vissza semmilyen kalandor lépéstől sem”.
A vitában elhangzott olyan vélemény is, hogy a Jelcin-féle kezdeményezés a Demokratikus Oroszország tömörülés diktatúrájának bevezetését jelenti, tovább mélyíti a válságot a köztársaságban, felelőtlen lépés jogi és politikai szempontból egyaránt.
Ugyancsak csütörtökön, hosz-szas vita után, megszületett a határozat az orosz parlamenti elnök beszámolójáról. Ez némiképp bírálja az oroszországi vezetést, amiért nem használta ki a rendelkezésére álló lehetőségeket, de elismeri azt is, hogy az oroszországi válság a Szovjetuniót sújtó mély krízis része. Egyúttal megbízta az oroszországi kormányt, hogy dolgozzon tovább gazdasági programján.
A vilniusi csapatmozgások zavarják a litván—szovjet tárgyalásokat
A kormány béremelési ígérete ellenére
folytatódik
a szovjet bányászsztrájk
Moszkvából jelenti az AFP: Leállt a munka csütörtökön délelőtt a belorusz főváros üzemeinek többségében, a köztársasági kormány épülete előtt pedig nagyszabású tüntetés vette kezdetét — jelentette az Interfax nemhivatalos szovjet hírügynökség.
A minszki üzemek dolgozói, csatlakozva a néhány gyárban szerdán meghirdetett sztrájkhoz, a Szovjetunióban április másodikén életbe lépett központi áremelések ellen tiltakoznak, illetve fizetésük két-háromszorosára emelését és 5 százalékos adócsökkentést követelnek. Követeléseik között szerepel Mihail Gorbacsov és a szovjet kormány lemondása, sőt a szovjet és a belorusz parlament feloszlatása is.
Az Interfax szerint a munkásszakszervezetek és a belorusz népfront radikális szárnya együttesen irányítja a megmozdulást, s a hírügynökség tudni véli azt is, hogy a radikális aktivisták tovább kívánják szítani a lakosság áremelések miatti elégedetlenségét.
A minszki sztrájkkal párhuzamosan folytatódik, sőt terebélyesedik az ország egész területére kiterjedő bányászsztrájk is — közölte a szovjet televízió. A Kuz-nyecki-medencében csütörtökön már 45 bányában állt a munka, kettővel többen, mint az előző nap folyamán. A helyzetet súlyosbítja a hét eleji áremelések beve-
zetése is — tette hozzá a televízió bemondója. A Vorkuta környéki 13 bánya közül jelenleg már írben nem folyik termelés. A Pe-csora körzetében lassaoskán katasztrofális helyzet alakul ki, de nem kedvezőbbek a körülmények a Donyeck-medencében sem, ahol már 52 bányában áll a munka.
Nem segít a helyzeten az sem, hogy a szovjet kormány szerdán megígérte, hogy egy éven belül duplájára emeli a'szénbányászok fizetését, ha cserében a bányászok növelik munkájuk termelékenységét.
Borisz Jelcin orosz elnök csütörtök délelőtt elégtelennek minősítette a szovjet miniszterelnök ajánlatát a bányászok bérének kétszeresére emeléséről. Semmiféle határozat sem született — jelentette ki Jelcin. A központi szerveknek megvan a hatalmuk, hogy reagáljanak a helyzetre, mégsem hoznak kellő döntéseket.
A munkabeszüntetéseknek, amelyekben több mint 300 ezer bányász vesz rését, sajátságos színezetet ad az, hogy a sztrájkolók immár többször is támogatásukról biztosították az oroszországi vezetést a központi kormányzat ellenében. Iván Szilajav oroszországi kormányfő néhány hete személyesen utazott a sztrájkoló bányavidékekre tárgyalni, miközben a Pavlov-kormány és a szovjet elnök elutasította a Közvetlen tár-
Tallinból jelenti az MTI: Kedvező előjelként értélkelte a szovjet—litván szakértői megbeszéléseken Moszkvában kialakult Jó szándékú légkört Vytautas Landsbergis, a litván parlament elnöke. A litván vezető csütörtökön telefonon lépett érintkezésbe Vitalij Doguzsijev szovjet miniszterelnök-helyettessel, s egyrészt elégedettségét hangsúlyozta a szerdai kontaktusok során kia'la-kúlt légkör kapcsán, másrészt sajnálkozását fejezte ki, hogy nem vehet részt a csütörtökön a Kremlben megkezdődött plenáris tárgyalásokon. Landsbergis — aki tavaly a 'litván küldöttség vezetőjeként többször is tárgyalt
Egyhangúlag megszavazván az Öböl-háború lezárásának és a tűzszünetnek Bagdadra rótt kemény feltételeit, a BT öt állandó tagja rögtön tanácskozásokat kezdett a kurd felkelés kínos kérdéséről.
Gesztikulált Gore szenátor, s „rettentő tévedésnek” minősítette eapitoliumi sajtóértekezletén a kurd felkelők csenbenha-gyósát. A tennessee-i ipolitikus már legutóbb Is .megpróbálkozott a demokrata elnökjelöltséggel, s « bírálata a Bush-kormány címé-
Moszkvában — távolmaradását a feszült helyzettel, s a húsvétkor megindult jelentős szovjet csapatmozdulatokkal indokolta.
Audrius Azubalis, a litván parlament sajtószóvivője csütörtöki vilniusi sajtóértekezletén részletesen beszámolt a litvániai feszültséget növelő csapatmozgásokról; Tájékoztatása szerint az eddig Vilniusban állomásozó, különleges rendeltetésű belügyi hadosztály az atomenergetikájáról ismert Sneokus városába tette át székhelyét. E hadosztály helyét a litván vezetés számára egyelőre ismeretlen szovjet csapategységek foglalták el, s ugyanakkor a litván főváros közvetlen közeié-
re annál is súlyosabban esik a latba, ahogy Albert Gore azon kevesek közé tartozik, akik az ellenzéki párt (szenátorai közül megszavazták az elnöknek adott hadfelhatalmazást. Nagyjából akkor beszélt, amikor Floridában George Bush, amúgy melegítőben, megállt pár szóra a tudósítók előtt, és újfent hangoztatta: nem óhajtja, hogy „berántsák’’ az iraki belharcokba. Támogatást kapott csütörtökön az elnök a mérvadó konzervatív közírótól, George WiUtől, aki a The Washington Postban (és sok száz lapban) ki-
ben új katonai sátortábor épült. Azubalis értékelése szerint eléggé kettős helyzet alakult ki; egyrészt Moszkvában nagyon is kedvező légkörben folytatódtak a szovjet—litván tárgyalások, másrészt viszont a szovjet (katonaság mozgása élezi a helyzetet.
A litván hírügynökségnek csütörtökön adott nyilatkozatában elég borúlátóan foglalt állást Romúaldas Ozolas, a Moszkvában tárgyaló litván küldöttség egyik tagja. Megítélése szerint Moszkva csak bizonyítani akarja a világnak, hogy a Kreml is híve a tárgyalásoknak. A Kreml igazi arcát majd a fő probléma, a függetlenség megvitatása mutatja meg — vélekedett Ozolas.
fejti, hogy ha egyszer Washington kérte és kapta az ENSZ biztonsági tanácsának felhatalmazását az Irak elleni erőbevetésre, akkor most nem cselekedhet „egyoldalúan”. S a (publicista szerint az is „vietnami lecke”, hogy Amerika sem „intézheti” holmi társadalmi tervezéssel és országok szerfelett (bonyolult belső ügyeit. Amikor szerdal lapzártánk táján Kelly külügyminiszter-helyettes a főváros meg nem nevezett pontján találkozott féltucat (egyéb-
(Folytatása a 2. oldalon)
Washingtoni tudósítónk telex jelentése
Nagyhatalmi BT-tanácskozás a „kurd kérdésről”