﻿xr,t

Omladozé
csoda
A Váci utcában újabban csak elvétve lehet magyar szót hajlani. Gyakoribb a német, az olasz, az angol beszéd. A környékbe^ éttermekben — már ha képesek vagyunk az égbe szökő árakat megfizetni — nyugodtan kibeszélhetjük legféltettebb titkainkat, úgysem érti senki.
A néhány napra idelátogatók számának megszaporodása is örvendetes tény, ám a gazdaság szempontjából még fontosabb, hogy a vállalkozók, gyárosok, a nyugati pénzemberek is idebátorkodjanak, s ók is elég vonzónak, elég kívánatosnak találják ezt az országot ahhoz, hogy behozzák a tőkéjüket. Annál is inkább, mert ebből a tőkéből — legalábbis az eddigi tapasztalatok szerint — zömmel éppen azoknak a szolgáltatásoknak a kínálata bővül — minőségjavulással egybekötve — amelyek újabb turistatömegek színvonalas kiszolgálására, idecsábí-tására hivatottak. Persze gazdaság hosszú távú érdekeit elsősorban azok a befektetések szolgálják, amelyek révén élvonalbeli termelőtőke, a gazdasági szerkezet átalakítását segítő, csúcstechnológiát meghonosító vállalkozások alakulnak az országban.
Hogyan lehet ezt a legóvatosabb — mert sokat kockáztató
—	tőkét idecsábítani? Ez most az egyik alapvető kérdése gazdaságpolitikának, amelyre igazából még nem sikerült megtalálni az átütő erejű választ. Pontosabban, azt még csak sejti mindenki, hogy mát kellene tenni, mit kellene elérni, csak hát a megvalósítás: ahhoz éppenséggel azokra a pénzekre is szükség lenne, amelyeket becsábítani akarunk. Mert ugyebár, a törvényi keretek többé-kevésfoé megvannak (egyesek szerint inkább kevésbé, mint többé), de az infrastruktúra fejlesztéséhez rengeteg pénz kell. A privatizáció több-kevesebb sikerrel megindult (egyesek szerint inkább kevesebbel, mint többel), ám, hogy a lerobbant cégek jó áron eladhatók legyenek, ahhoz megint csak tőkét kellene beléjük fektetni. Akárhogyan is van, a külföldi tőke, ha lassan is, de csak dlkezdett beszivárogni az országba. Tavaly már mintegy egymilliárd dollárt fektettek be Magyarországon, ami a gazdaság tőkeigényéhez képest nem túlságosan sok, de, ha azt vesszük, hogy a körülbelül négyszer nagyobb piacot jelentő Lengyelországnak csak ennek egy-tizede jutott, akkor igazából nem panaszkodhatunk.
Magyarország, illetve Budapest vonzerejét keresve, a The Economist varsói tudósítója — a magyar fővárosban járván
—	érdekes következtetésre jutott. Itt dolgozó nyugati üzletemberekkel beszélgetve azt derítette ki, hogy a javuló jogi és közgazdasági feltételeken túl, no meg azon kívül, hogy általában azért innen mégiscsak lehet a tengerentúlra is telefonálni, Budapest vonzerejét nem utolsósorban a hitelkártyákat is készséggel elfogadó, a külföldiekkel rendkívül szívélyesen bánó éttermek adják. S ami a legérdekesebb — s ez is számottevő előnyt nyújt Varsóval szemben — a nyugati üzletemberek szerint Budapestet kellemessé teszik omladozva is szép épületei...
Hát, igen. Az épületek valóban szépek. És méginkább omladoznak.
Reméljük, ez a csoda nem három napig tart majd, de még csak nem is három évig. Hanem legalább addig, amíg Budapest omladozva is szép épületeit sikerül megmenteni a teljes összeomlástól...
Zsu bori Ervin
Samír bizakodik* Baker óvatos
A nemzetközi értekezlet feltételeiről alkudoznak a Közel-Keleten
Gorbacsov szigorú
indítványozott a válsá megfékezésére
|_________A külpolitikai helyzet	|
SZAMOS AKADÁLYT ELHÁRÍTOTTUNK — mondotta elégedetten Dávid Levi izraeli külügyiminiszter, James Baker viszont közös sajtóértekezletükön jóval kevésbé volt derűlátó, és óva intett a túlzott következtetésektől. Jeruzsálem! megbeszélésein mindenesetre annyit elért Jichak Samír miniszterelnöknél, hogy Izrael állítólag beleegyezik: a békefolyamatot a Biztonsági Tanács 242. és 336. számú határozata értelmében kezdjék meg. Ám azt ellenzi, hogy a végleges rendezést a megszállt területek 'kiürítéséhez kössék. Az amerikai külügyminiszter biztosította partnereit, Washington nem kényszerít rá senkire semmilyen rendezést. Feltételekhez kötve, Izrael a szovjet részvételre is áldását adta, miután az Egyesült Államok úgy véli, Moszkvát társítani kell az összehívandó nemzetközi értekezlethez, amennyiben hajlandó elfogadni annak napirendjét és céljait. Izrael mindeddig feltételül szabta, hogy a Szovjetunió előbb rendezze az 1967-ben megszakított diplomáciai kapcsolatát a zsidó állammal. A regionális konferencia összehívásához azonban az amerikai—izraeli egyetértésen kívül az arab kormányok jóváhagyása is szükséges, mind az elvet, mind a részt vevő palesztin küldöttség összetételét illetően. Tel-Avív ugyanis a palesztinoknak csak olyan személyiségeivel lenne hajlandó tárgyalni, akik nem tartoznak a PFSZ-hez, nem jeruzsálemiek és nem a diaszpóra tagjai.
A FÖLVETŐDÖTT GONDOK MIATT elhúzódhat a Közös Piac a három közép-kelet-európai országgal megkötendő társulási szerződésekről. Ez tűnt kd a tizenkettek luxemburgi csúcstalálkozóján, amelyről Jacques Delors úgy nyilátkozott: az is véleménykülönbséget váltott ki, hogy szó essen-e az érintett országoknak a közösséghez való későbbi csatlakozásáról. Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország egyaránt említést kívánt tenni arról, hogy távlatilag szándékában áll a teljes jogú tagságot kérni. A közösség szerint viszont ez nem tartozik a jelenlegi tárgyalások témájához. A nehézségek másik köre a szerződés 'kereskedelmi részével kapcsolatos, ugyanis a három ország sürgeti a .közös piaci határok megnyitását áruik előtt olyan érzékeny területen, mint a textil- és acélipar, valamint a mezőgazdaság. Luxemburgi vélemény szerint különösen az agrárágazat kérdése kényes, hiszen e szektorban a tízek maguk is reformot kívánnak megvalósítani, s az előreláthatóan, feszültséget vált ki saját tagállamaikban is. Azaz ezen a területen aligha lehet nagyobb engedményt tenni külső államoknak. A tanácskozás után egyébként Jacques Poos luxemburgi külügyminiszter közölte, foglalkoztak az iraki kurdok helyzetével is, és tervezett intézkedéseik célja, hogy megakadályozzák egy újabb, a palesztinkérdéshez hasonló nemzetközi válság kialakulását.
A ZWACK-ÜGY ELÉRTE AZ AMERIKAI SAJTÓT IS: a The Washington Post társasági rovatában közölte tudósítójának beszámolóját, amelyben többek között azt írta, hogy a nagykövet visszahívása mögött hatalmi harc van. A lap szerint ennek háttere nem világos, de tény, hogy Magyarország washingtoni nagykövetségének tevékenységét zűrzavar jellemzi olyan időszakiban, amikor kulcsszerepet kellene játszania, amerikai támogatást szerezve az átmenethez a demokráciába és a kapitalizmusba. Egyes budapesti tisztségviselők úgy vélik, Zwadkot azért váltották le, mert hiányoztak a képességei e diplomáciai tisztség betöltéséhez, mások szerint viszont a probléma a nagykövet helyettesével, Bollobás Enikővel van, aki „törekvő, manipuláló politikusiként nem alkalmas a tapintatot és diszkréciót igénylő posztra”. Zwadk Péter szintén azt mondta az amerikai lapnak, hogy az első beosztott szakmailag féltékeny rá és energikus angol feleségére, a Pucci divatház korábbi modelljére. A lap méltatta a Zwack-házaspár sikereit is washingtoni hét hónapjuk alatt, majd idézte a magyar sajtótalálgatásokat arról, hogy helyét Jeszenszky Géza külügyminiszternek szánták volna. A történtek után azonban ez már lehetetlen, és az ellenzék előreláthatóan az Antall-kormány újabb ballépéseként fogja majd fel az ügyet — írta a The Washington Post.	(ZS. E.)
Bagdad elutasítja a biztonsági övezet létrehozását
A török államfő szerint a kurdok nem juthatnak a palesztinok sorsára
Nicosiából jelenti az AFP: Irak kedden visszautasította azt a javaslatot, hogy az ország északi részén az ENSZ égisze alatt biztonsági övezetet létesítsenek a kurd menekültek részére.
Az INA iraki hírügynökség idézi Szaadun Hammadi iraki miniszterelnököt, aki a javaslatot gyanúsnak minősítve, azt határozottan elutasította, s kijelentette, hogy országa minden eszközzel harcolni fog ellene.
Szaadun Hammadi kedden egy független brit hírtelevíziónak adott bagdadi nyilatkozatában kijelentette, hogy a biztonsági övezetre vonatkozó javaslat az Irak elleni titkos ClA-terv részét képezi.
Az iraki miniszterelnök szerint az enklávé-terv nem humanitárius célt szolgál, hanem az amerikai központi hírszerzés Bagdad elleni összeesküvésének része.
— Véleményünk szerint ez az országunk elleni hadjárat második szakasza. A katonai hadjárat volt az első szakasz, s ez a mostani a második — jelentette ki Szaadun Hammadi.
Pérez de Cuellár ENSZ-íőtitkár
igen óvatosan reagált az indítványra, mondván, hogy az felvetné az iraki szuverenitás esetleges megsértésének	problémáját.
Thatcher volt brit miniszterelnök viszont — aki épp New Yorkban tartózkodik, s itt Cuéllarral is találkozott — támogatásáról biztosította az enklávé gondolatát, bár aláhúzta, hogy az csak ideiglenes megoldásul szolgálhat. Thomas Pickering amerikai ENSZ-nagy-követ pedig emlékezteti rá: az ENSZ már két ízben is hasonló lépéshez folyamodott, amikor a polgárháború sújtotta salvadori és szudáni lakosságnak akart humanitárius segélyt küldeni.
A Reuter jelentése szerint Tur-gut özaí török államfő kedden támogatásáról bizosította a menekülő kurdok számára létesítendő biztonsági övezet gondolatát, de figyelmeztetett arra, hogy a kurdok akár évekig is a menekülttáborokban senyvedhetnek, ha Szad-dám Húszéin nem bukik meg.
— Létre kell hoznunk egy övezetet Észak-Irakban, de nem hagyhatjuk, hogy a kurdok a palesztin menekülttáborok lakóinak
sorsára jussanak — jelentette ki özal Amszterdamban, egy üzletemberek számára rendezett nemzetközi konferenciáin.
A török államfő azzal vádolta az iraki elnököt, hogy megpróbálja deportálni Észak-írak lakosságát. Hangsúlyozta azt is, hogy a kurdok eltökélt szándéka, hogy az iraki határ közelében maradjanak, amíg lehetővé válik szá-. mukra a hazatérés.
Turgut özal szerint demokratikus rendszert kell létrehozni Irakban, amely mindenkinek — a kurddknak is — biztosítja majd a vallásszabadságot.
Több mint egymillió iraki kurd menekült Iránba és Törökországba, s ellátásukra több segélyre lenne szükség a nemzetközi közösség részéről — jelentették ki kedden magas rangú ENSZ-tiszt-ségviselők.
Manóéi de Almeida e Silva, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) részéről elmondta: ankarai adatok szerint mintegy 400 ezer kurd lépte át az iraki—török határt, Iránba pedig 771 850-en érkeztek.
Az ENSZ segélyszervezete elkezdte raktáraiból sátrak, matra-
cok és más felszerelések légiszállítását ciprusi raktárhelyeire — fűzte hozzá az UNHCR szóvivője.
Folyamatosan szállítják az iraki kurd menekülőknek szánt segélyeket amerikai és más nemzetiségű katonai szállítógépek — jelentette a Reuter.
A Törökországba menekült vagy menekülő kurdok számára hétfőn kilenc amerikai C—130-as Hercules repülőgép mintegy 52 tonnányi segélyt juttatott el. Két francia C—130-as szállítógép 5,5 tonnányit, míg egy brit C—130-as 13,5 tonnányi segélyt, élelmiszert, sátrakat, takarókat és hálózsákokat dobott le a kurd menekülteknek a török határ mindkét oldalán.
Az MTI prágai jelentése szerint Jiri Dienstbier csehszlovák külügyminiszter aláírta azt a határozatot, amelynek értelmében kiutasítják Csehszlovákiából az iraki nagykövetség négy munkatársát. Két, attasé rangú diplomatáról és két biztonsági alkalmazottról van szó, akiknek 48 órán belül el kell hagyniuk az országot. A kiutasításra azért került sor, mert pénteken, amikor kurd diákok tüntettek Irak prágai
ZWACK PETEK NYILATKOZIK WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKNAK
a nagyköveti posztról való visszahívásáról, Katona Tamás külpolitikai államtitkár pedig a nagykövet nyilatkozatairól. A parlament külügyi bizottsága a mélyebb összefüggéseket kívánja vizsgálni, (összeállításunk a 4. oldaloq)
VESZÉLYEZTETVE LÁTJÁK A LAKOSSÁG ELLÁTÁSÁT
az egészségügyben sokan, ha magánkézbe kerülnek egyes fővárosi kórházak; mások viszont az ellátás javulását várják a Harrls Hálózat javaslatától. (Schranz Edit: Eladha-tók-e a kórházak? — 5. oldal)
SZUPERHATALOMMÁ VÁLIK A KORMÁNY,
ha a holdingok élére olyan embereket választ, akik közel állnak az uralkodó politikai elithez. (Lógrádi Tibor: Listára, magyar! — 9. oldal.)
nagykövetsége előtt, a szóban forgó személyek az utcára kirohanva bántalmazták a demonstráló-kat: gumibottal ütlegelni kezdték őket, sőt, egyikük géppisztollyal több lövést is leadott. A lövések senkit nem sebesítettek meg, de Csehszlovákia ettől függetlenül súlyos jogsértésnek minősítette az iraki nagykövetségi alkalmazottak cselekményét.
JerU&sthlewni telefon jelentésünk
Göröngyös út a békés rendezéshez
Jeruzsálem, április 9.
„Elindultunk a politikai rendezés útján. Az aknák már mögöttünk vannak, s noha a terep még eléggé göröngyös, a cél előttünk a békés rendezés” — nyilatkozta Dávid Levi izraeli külügyminiszter a sajtó képviselőinek hétfőn este, nem sokkal a James Baker amerikai külügyminiszter repülőtéri fogadása utáni percekben.
Ugyanezekben az órákban az izraeli televízióban bejelentették, hogy a Mose Arensz vezette védelmi minisztérium döntése alapján hétfőn ezernél is több gázai illetőségű arabot helyeztek szabadlábra, olyanokat, akik eddig tüntetésekben való részvételükért voltak börtönben. A minisztérium szóvivője közölte, hogy a rama-dán ünnepének végére engedték ki mindazokat, akik nem követtek el gyilkosságot, a Baker-látogatás-nak nincs köze az amnesztiához.
Alig kezdődtek meg kedd délelőtt a tanácskozások az amerikai külügyminiszterrel, újabb figyelemre méltó híreket adott közre az izraeli rádió. Ezek szerint nemcsak a börtönkapukat nyitják meg. Izrael a jövőben támogatni kívánja a területeken az új munkahely teremtését, segítséget nyújtva feldolgozóipar, bútorgyárak, élelmiszerüzemek építésével. A jövendő üzemek termékeit is elsőként Izrael vásárolná meg, sőt szívesen vállalja e termékeket közvetítő kereskedelmi tevékenységet harmadik országba is.
Az első tárgyalássorozat után, helyi idő szerint kedd délelőtt a külügyminiszterek arról számoltak be az újságíróknak, hogy megállapodtak: Izrael hajlandó részt venni azon a kairói konferencián, ahol a térség valamennyi arab országának képviselője jelen lenne, valamint a palesztinok küldöttei — de nem a PFSZ nevében. Izrael elfogadta azt is, hogy az Egyesült Államok társaként e tárgyalásokon a Szovjetunió is részt vegyen. Ehhez azonban az Egyesült Államoknak kell vállalnia néhány probléma tisztázását, minthogy Izrael és a Szovjetunió között még nem állították helyre a diplomáciai kapcsolatokat. Az előzetes tervek szerint a kairói konferencia a nyitánya lenne azoknak a kétoldalú, közvetlen
tárgyalásoknak, amelyeken a rendezési terveket véglegesítenék.
Samirral kedden a déli órákban találkozott az amerikai külügyminiszter, de mint a kormány-szóvivő az esti órákban közölte, szerda reggel ismét folytatják a megbeszélést. A találkozó előtt az izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy Izrael akár a Biztonsági Tanács 242-es és 338-as határozatainak szellemében is hajlandó a kétoldalú, közvetlen tárgyalásokat bevezető nemzetközi konferencián részt venni, ameny-nyiben nem tekintik majd ezeket a végső megállapodások alapjának.
Kedd délután az amerikai konzulátuson Baker fogadta az immár hat tagra csökkentett, és többnyire az ellenőrzött területek lakosságát képviselő palesztin küldöttséget, amelyet ismét Fejszál Husszeini vezetett. A kora esti órákban pedig Mose Arensz külügyminiszterrel találkozott az amerikai külügyminiszter.
Miközben Izraelben óriási lendülettel folynak az előkészítő, egyeztető megbeszélésók, az ellenőrzött területek lakossága egész nap sztrájkolt. A Tuniszban székelő PFSZ vezetősége pedig bejelentette, hogy csak egy, az ENSZ égisze alatt vagy esetleg más formában megrendezendő széles körű, nemzetközi tanácskozást fogadna el. Ezt a tervezett nemzetközi konferenciát, amelyen az Egyesült Államokon és a Szovjetunión kívül csak az arab államok
vennének részt, ellenzi. A Bakerrel tárgyaló palesztin delegáció — valamint maga Arafat is — közölte, hogy döntési joga nincs, minden, a keddi találkozón fölvetődő témát egyeztet a PFSZ vezetőségével, amelynek véleménye annál is érthetőbb, mert az egyiptomi kormány az öböl-háború óta nem ismeri el Arafaték vezető szerepét, és többször is kijelentették, nem engedik be őket Kairóba.
Az arab világból — ahol ugyancsak mozgásba lendült a diplomáciai gépezet — egy meglepő hír érkezett. Szaúd-Arábia — ahogy azt a kairói rádióban bejelentették — a közeli napokban hajlandó elismerni Izraelt. Ez két szempontból jelentős esemény. Köztudottan Szaúd-Arábia a legszélsőségesebb mohamedán, egyszersmind a térség leggazdagabb arab országa, amelynek óriási befolyása van az egész arab világra. A szaúd-arábiai közeledés hírét Avi Pazner, kormányszóvivő is megerősítette.
Baker szerdán Izraelből Kairóba utazik, de hozzá közelálló körök már bejelentették, hogy amennyiben ez az útja sikerrel jár, még a hét végén visszatér Izraelbe. A keddi tanácskozások után egyébként Levi külügyminiszter optimistán a megegyezés lehetőségéről nyilatkozott, míg Baker azt mondta, látszik valamiféle kibontakozás, de még hosszú út áll előttünk.
Beck Anna
J%1 unkatár ttunk telefonjelentése Az iraki népirtás uralta az EK csúcsértekezletét
Párizs, április 9.
Az előzetes várakozásoktól eltérően a világpolitika legégetőbb kérdése, a kurd tragédia állt az Európai Közösségek luxembourgi csúcsértekezletének középpontjában.
Bár a franciák ötlete volt a rendkívüli EK-csúcs összehívása, merész, ám kényes indítványával a brit kormányfő ragadta magához a kezdeményezéseket Luxembourgban. Major miniszter-elnök elképzelése nem részesült ugyan felhőtlen fogadtatásban,
de végül is az Európai Közösségek tagállamainak állam- és kormányfői jóváhagyták az ötletet, amely javasolja, hogy Irak északi területén a kurd lakosság védelmére, az ENSZ keretében hozzanak létre biztonsági övezetet. Mint Mitterrand francia elnök fogalmazott, a lépés „elvben!’ nem kérdőjelezné meg Irak területi szuverenitását, csupán kivételes jelleggel, és egy bizonyos időre annak „gyakorlását” függesztené fel. Az elnök teljes támogatásáról biztosította a brit
(Folytatás a 2. oldalon)
Ü
