﻿£3
*•?
1 •«
Magyar Nemzet
Ára: 9,50 forint
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
PÉNTEK 1991. április 12., LIV. évfolyam 85. szám
Egy év
Első évét zárja ezekben a napokban a tavalyi választások után társadalomfejlődési irányt váltó magyar demokrácia. Az évforduló az ország mai helyzetében nem annyira ünneplésre, mint inkább józan mérleg-készítésre ösztönöz, annak megvizsgálására, mennyire lett hasonlatossá az ország ahhoz a modellhez, (lehet parlamentáris demokráciaként, szociális piac-gazdaságként vagy más néven szólítani, amelynek megvalósítását célul tűzte, mert a történelem tanúsága szerint korunkban a legéletképesebbnek bizonyul. Az egy év nagy kérdése tehát nem az, hogy ezt vagy azt a miniszteri posztot megfelelő személlyel töltötték-e be, de még csak az sem, hogy a kormány mely ügyekben követett el hibát, döntött rosszul vagy halogatta valamely kérdés megoldását.
A társadalom jövője szempontjából igazán az a fontos, hogy elkezdődött-e azoknak az intézményeknek, szerkezeteknek a kiépítése, amelyek a demokráciák szilárd vázát alkotják, Egy társadalom erőssége, ugyanis ettől függ. Hogy ne az egymást váltó kormányok és politikusok képességein, lelki nemességén vagy esendőségén múljék a rendszer sorsa, hogy senki ne téríthesse le a fejlődést arról a sínről, amelyre több nemzedék munkája helyezte, hogy ne lendülhessen ki semmiféle szélsőség, társadalmi megrázkódtatást és felfordulást okozó véglet irányába.
Ettől az egy évtől senki nem remélhette, hogy elegendő lesz olyan társadalmi, politikai szerkezet létrehozására, amely versenyezhet a többszázéves gyötrődés, fáradozás eredményeképpen létező nyugati demokráciákéval. Azt azonban okkal hangsúlyozhatta nemrég a köztársaság elnöke, hogy kialakulóban van ez a struktúra, s joggal mondhatta szerdán a miniszterelnök, hogy minden fogyatékosságával együtt működőképes a magyar gazdaság és politika. Kétségtelen sikere az elmúlt esztendőnek, hogy megszilárdult az új alkotmányos rend, s kiépültek a parlamentáris demokrácia alapintézményei. Nem tekinthető ez kizárólag a kormány, de még csak kizárólag a politikusok sikerének sem. Az egész ország lehet elégedett azzal, hogy a politi-tikai viták, a gazdasági és szociális ellentétek a szót érteni akarás, a konszenzuskeresés formájában zajlottak és oldódtak meg, és igazából senki nem kérdőjelezte meg a demokratikus társadalmi berendezkedés létjogosultságát. Az elmúlt egy év ezzel a felismeréssel is szolgálhatott sokaknak, hogy a rendszerváltozással — minden nosztalgikus próbálkozás, múltkísértés ellenére — megszűnt a társadalom eg yközpontúsága, nem egy hatalmi centrum akaratán és tettein múlik, hogy milyenné formálódik a jövő Magyarországa.
Az ország elmúlt egy évének ezek voltak a biztató történései, amelyek természetesen csak egy hosszú út első állomásaként foghatók fel. Egy olyan úténak, amely még kedvezőtlen irányt is vehet, hiszen még csak az alapozásánál tartunk.
Jó volna, ha minél többen érthetnénk egyet abban, hogy az alapok tekintetében a valóban demokratikus és modern politikai erők között nincs és nem is lehet nézeteltérés. Ha a jövőben még inkább ezen a szinten túl kezdődnek és folynak a nemegyszer természetszerűleg heves viták és kölcsönös szemrehányások, a következő esztendő mérlege még kedvezőbb lehet a lényeget: a demokratikus intézményrendszer kiépülését tekintve.
Javornlczky István
ttakcrDamassskusaban folytatja a közvetítést
Szíria ragaszkodik a nemzetközi békekonferenciához
Moszkva	olyant hatalom maradi, amellyel
számolni kell — mondta Göncz'índiában1
(_________A külpolitikai helyzet	|
EGYIPTOM ÉRDEKESNEK TALÁLJA a regionális értekezlet gondolatát és nyitott minden olyan megoldás előtt, amely előbbre viszi a közel-keleti béke ügyét — mondotta az egyiptomi külügyminiszter. A kairói diplomácia vezetője azt követően nyilatkozott, hogy tárgyalásokat folytatott amerikai kollégájával, James Bakerrel, és álláspontja módosulást jelent a korábbi egyiptomi alapálláshoz képest. Az ugyanis, a nemzetközi értekezlet formuláját javasolta, elhárítva a külön tárgyalások javaslatát, amit Izrael szorgalmazott. Az amerikai külügyminiszter eredményesnek nevezte kairói tárgyalásait. Ügy vélekedett, hogy nehéz problémákat kell leküzdeni a közel-keleti béke elérése érdekében, de úgy tűnik, hogy a problémák megítélését illetően egyetértés van az Egyesült Államok és a térségbeli államok — köztük Izrael és Egyiptom — között.
Az izraeli kormány tagjai között ezalatt vita robbant ki a palesztinok képviseletéről. A külügyminiszter szerint a kabinet elvi hozzájárulását adta egy önálló palesztin küldöttséggel való tárgyaláshoz, de saját miniszterelnöke röviddel később megcáfolta őt, mondván: nem akarnak, és nem is fogadnak el önálló palesztin küldöttséget. Az ellentétes véleményekből úgy tűnik, hogy Tel-Aviv szívesebben venné, ha palesztinok egy Jordániával közös delegációban képviseltetnék magukat.
ALIGHA FOGJA BEVALLANI BUSH amerikai elnök, de egy-szer-kétszer bizonyára megfordult már a fejében az a döntés, amely-lyel leállította az Irak ellen vívott háborút, ahelyett, hogy befejezte volna, és megbuktatta volna Szaddám Huszeint. Most, miután többször hangsúlyozta, hogy nem avatkozik be Irak belső zavargásaiba, Bushnak azt kell látnia, hogy az Egyesült Államok lassan belekényszerül a konfliktusba. Az elnök úgy döntött — írta washingtoni elemzésébert az AP —, hogy humanitárius megfontolásból élelmiszert juttat a Húszéin zsarnoksága elől menekülő kurdoknak, de ez valójában azt jelenti, hogy közvetlen — ha nem is katonai — támogatást nyújt az iraki vezető elleni felkelőknek.
A francia tőke erőteljesebben kapcsolódjék be a lengyelországi gazdaság fejlesztésébe — sürgette Párizsban Lech Walesa, a kedvező válasz azonban még várat magára. A helyi sajtó ilyen mérleget von a lengyel államfő párizsi látogatásáról. A Le Quotidien de Paris szerint Walesa csalódottan utazott el a francia fővárosból, amire sajtó-értekezletén közvetve maga is utalt. Azt fejtegette, hogy Lengyel-ország és általában a közép- és kelet-európai országok egyedül nem tudják megoldani gondjaikat, és úgy vélekedett, hogy meg kell menteni a lengyel reformokat. Sőt, egyik beszédében azt is kijelentette, hogy amennyiben ez nem sikerülne, fennáll „a kommunizmus visz-szatérésének veszélye". A Le Figaró csütörtöki vezércikke ugyanakkor jogosnak és reálisnak mondta a lengyel államfő által feltett kérdéseket, amelyek a lap szerint általában jellemzőek Európa keleti felének országaira. A lényeg az, hogy Walesának pénzre van szüksége, és ezzel — mint a Le Figaró írta — nem áll egyedül. Az újság úgy vélekedett, hogy ha a Nyugat nem nyújt segítséget, a közép-európai országokban könnyen előfordulhatnak újabb politikai megrázkódtatások.
Mindenesetre az EK és a közép-kelet-európai országok közötti kapcsolatok, a tervezett társulási szerződések is napirendre kerültek George Bush amerikai elnök és az EK-vezetők tárgyalásain. Egy washingtoni kormánytisztviselő szerint az amerikai kormány célja, hogy megvitassa az EK-veze(őível: hogyan lehet a pénzügyi támogatáson túlmenően sikerre segíteni Kelet-Európát a demokratikus társadalmakhoz, a szabad piacgazdasághoz vezető úton.
ZWACK PÉTER VESZÍTETT a bizánci hatalmi harcban, amelyben egy kormány és vezető diplomatája hadat üzent egymásnak — írta csütörtöki számában a The Washington Post. A lap szerint a nagykövet azonnali visszahívása utolsó felvonása egy kínos, ritkaságszámba menő színjátéknak, amelyben mindkét oldal tekintélye, hitéle csorbát szenvedett. A The Washington Times pedig többek között arra mutatott rá: még Jeszenszky Géza külügyminiszter és Bollobás Enikő, a magyar nagykövetség első beosztottja, az MDF tagjai, Zwack Péter nem tagja politikai pártnak. A leváltott nagykövet azt mondta a lapnak, hogy az ellene emelt vádak alaptalanok, féltékenységen és törtetésen alapulnak, de részletekkel nem kívánt szolgálni. Lehetséges, jegyzi meg az újság, hogy Jeszenszky, aki a horvát fegyverszállítások miatt kellemetlen helyzetbe került, lemondásra kényszerül, és a washingtoni nagyköveti posztot célozta meg. Az ügy mindhárom szereplőjének kétséges a politikai jövője, ám a történtek is aláhúzzák, milyen nehézségekbe ütközik a demokratikus átmenet Kelet-Kőzép-Euröpában — írta a The Washington Times.	(P. L.—V. L.)
A magyar államfő nemzetközi sajtóértekezlete
Újdelhiből jelenti az MTI; Az indiai nemzet atyjaként tisztelt Mahatma Gandhi emlékhelyen rendezet koszorúzási ünnepséggel kézdődött csütörtökön Göncz Árpád köztársasági elnök indiai látogatásának második napja. A magyar delegáció ezt követően látogatást tett a delhi egyetemen, ahol Göncz Árpádot irodalmi munkássága — ezen belül is indiai irodalmi művek magyarra fordítása terén szerzett érdemei — elismeréseként az egyetem díszdoktorává avatták.
Még a délelőtti órákban került sor az államfő csütörtöki programjának talán legkevésbé protokolláris részére: Göncz Árpád látogatást tett Mohammed A. Rah-man nyugalmazott nagykövetnél, akivel az 1956-os forradalom idején, majd « felkelés leverését kö-
vetően is szoros, baráti kapcsolatban állt, s akinek bizonyos értelemben az életét köszönheti. Látogatása során az elnök több alkalommal is felidézte, milyen pozitív szerepet játszott az indiai diplomácia — és személyesen M. A. Rahman, India akkori budapesti ügyvivője — a magyar forradalmi körök és az akkori moszkvai vezetés közötti közvetítési kísérletekben.
Csütörtökön Csandra Sekhar miniszterelnök adott díszebédet a magyar államfő tiszteletére, majd — a Nemzeti Múzeum megtekintése után — Göncz Árpád nagy érdeklődéssel kísért nemzetközi sajtóértekezletet tartott.
A magyar államfő újdelhi sajtóértekezletén kifejtette, hogy bármilyen eredményt hoz is a Szovjetunióban zajló politikai erjedés.
Moszkva mindenképpen olyan hatalom marad, amellyel számolni kell. Hozzá kell szoknunk a gondolathoz, hogy a Szovjetunió szétesése nem jelenti a szovjet hatalom vagy a Szovjetunió helyébe lépő hatalom végét — jelentette ki Göncz Árpád, hozzátéve, hogy a Szovjetunióban kezdődött átalakulás esetleg lassítható, de leállítani semmiképpen sem lehet. Az elnök elismerően szólt Mihail Gorbacsovnak a kelet-európai átalakulások előmozdításában
játszott szerepéről, s leszögezte, hogy „az alaposan megváltozott Szovjetunió éppen olyan jó barát lehet, mint eddig volt".
Göncz Árpád szenvedélyes hangon biztosította az egyik jugoszláv újságírót arról, hogy Magyarország mélységesen sajnálja a horvátországi fegyverszállítást. — Nekünk Magyarországon feltétlen létérdekünk az, hogy Jugoszlávia egységes, szilárd ország maradjon, akár a tagállamok laza szövetségeseként is — mondta.
A SZIGORÚAN TITKOS TISZTEKET
ne lehessen politikai célokra felhasználni: a többi között ezt garantálja a készülő nemzet-biztonsági törvényjavaslat.
(Csefce Hajnalka: A képviselő és a szakértő a nemzetbiztonsági törvényről — 6. oldal.)
A KÖRNYEZETVÉDELEM HASZNÁT
pénzbeli értékben kell kifejezni a beruházásokról döntő üzletemberek számára. (Durst Judit: A morál nem könyvelési tétel — 9. oldal.)
HOGY LÁTVA LÁSSANAK
A látvány szeretetére kellene megtanítani a gimnazistákat, nem rajzolni. A vizuális kultúra jelentősége egyre nagyobb — mondja a vezető tanár (Gábor István: Beszélgetés a vizuális nevelésről —11. oldal.)
Húsáéin újabb támadásai a kardok elleni Egyiptom nem kívánja útját állni Washington közel-keleti rendezési tervének
Közel-keleti kőrútjának legnehezebb tárgyalásokat ígérő állomására, Damaszkuszba érkezett csütörtök délután James Baker amerikai külügyminiszter.
Baker, aki nagy - vonalakban egyezségre jutott Izraellel egy Közel-(Kelettel foglalkozó regionális találkozó összehívásáról, huszonnégy órás kairói látogatása végén elégedetten nyugtázíhaitta, hogy Egyiptom, korábbi fenntartásai ellenére, nem kívánja útját állni az amerikai békeerő-feszíté-séknék — jelentette az MTI.
Baker Kairóból való elutazása előtt találkozott Szaúd el-Feiszal-lal, Szaúd-Arábia külügyiminiszterével. A megbeszélésen, amelyről részletes tájékoztatás nem hangzott el az egyiptomi fővárosban, a térség biztonsága és a közel-keleti békefolyamat volt napirenden.
Szíriáiban az amerikai vendég érkezése előtt tudatták: szó sem lehet a regionális értekezlet javaslatának damaszkuszi elfogadásáról. Szíria ENSZ-keretek között tartandó nemzetközi konferenciához ragaszkodik, amelynek feladata az ENSZ határozatainak érvényre juttatása.
Baker, akit fogad Háfez Asszad államfő, Damaszkuszban találkozik a szírial látogatáson levő tunéziai külügyminiszterrel is.
Pénteken az amerikai külügyminiszter Genfiben jordániai kollégájával, Taher al-Maszrival tárgyal, aki csütörtök délután a svájci városiba utazott. Amman-ban eddig hivatalosan nem foglaltak állást az Izrael által szorgalmazott regionális találkozóról, de jordániai illetékesek közelmúltbeli nyilatkozatai azt érzékeltették, hogy a kérdést formainak tékinti, és attól teszik függővé elfogadását, vajon a fórum ösz-szehívásának célja olyan közel-keleti béke-e, amely az ENSZ BT 242. és 338. számú határozatain alapul.
A Szovjetunió által az Iraki fegyveres erőkről adott tájékoztatás is szerepet játszott a győzelemben — írta a The Wall Street Journalnak Szergej Ahromejev marsall. Figyelmeztették az Egyesült Államokat, hogy nem lesz könnyű a harc az iraki földi csapatok ellen, mert azok jól kiképzettek, állóképesek és fegyelmezettek.
Az amerikaiak levonták a tanulságokat, ezért tartott a légiháború 40 napig. Gorbacsov elnök katonai tanáosadója csütörtökön megjelent levelében cáfolta a lap egy korábbi cikkének állításait, miszerint Irak veresége a szovjet katonai doktrína és fegyverek vereségét jelentené. A Szovjetunió sóha nem képezte ki az iraki hadsereget és nem voltak ott tanácsadói sem, Irak harci és kiképzési doktrínáig a brit rendszert követi — írta a marsall, bár elismerte, hogy iraki tiszteket képezték a Szovjetunióban. Az amerikaiak vietnami veresége sem jelentette, hogy fegyvereik vagy doktrínájuk alacsonyabb rendű — tette hozzá
Alhromejev, rámutatva:	Irak
fegyverei túlnyomórészt 10—12 évesek voltak, a T-72-es harckocsi aligha nevezhető a legkorszerűbbnek. A MÍG—29-es harcigép ugyan korszerű, de Iraknak csak néhány darab van bölőle, és azokat alig használta.
A marsall egyébként célzott arra, hogy az amerikai háborús siker tükrében korszerűsítik a szovjet fegyverzetet, figyelemmel a radarral nem észlelhető repülőgépekre, az önműködő vezérlési rendszerekre, irányítható bombákra, manőverező robotrepülő-gépekre.
Szaddám Húszéin csapatai tankokkal, nehéztüzérséggel és helikopterekkel támadták a felkelők által ellenőrzött területeket és a menekülőket Északiakban — közölte a több fcurd pártot tömö-
rítő Kurdisztáni Front szóvivője csütörtökön a Reuter tudósítójával Damaszkusziján.
A szóvivő szerint az offenzíva csütörtökön a (hajnali órákban indult meg a 36. szélességi körtől északra, ahol egyébként az Egyesült Államok megtiltotta Irak számára a katonai tevékenységet.
A Kurd Demokrata Párt szóvivője elmondta, hogy a támadás a délelőtti órákban több front is folytatódott. A Kurdisztáni Hazafias Unió szóvivője közölte, hogy a szervezet az ENSZ-főtitkáilhoz, a Biztonsági Tanácshoz és az Egyesült Államokhoz fordult, vessék latba tekintélyüket a katonai akciók azonnali leállítása érdekében.
Az iraki hadsereg támadásait független források eddig nem erősítették meg.
Jeruasálemi telefonjelent esünk
Gyásznap Izraelben
Jeruzsálem, április 11.
Több szempontból is furcsa nap volt a csütörtök Izraelben. Miközben munkanap, mégis tanítási szünet, miközben nyitva vannak az élelmiszerüzletek, zárva tartanák a mozik, a színházak és minden szórakozóhely, s miközben nagy a forgalom az utcákon, mégis van két perc, amikor a szó szoros értelmében megáll az élet. Volt minisztertanácsi ülés, és tárgyaltak a közel-keleti helyzet legújabb fejleményeiről, híreket is mondott a rádió, de egész nap gyászzenét közvetített. Ez a nap ugyanis Izraelben a hatmillió elpusztult zsidó mártímapja. Délelőtt tíz órakor —, mint minden évben, úgy ezen a napon is — megszólaltak országszerte a szirénák és megállt a forgalom az utakon, megálltak a járókelők, és emlékeztek.
Ebben az országban nemigen akad olyan ember, akinek valamelyik családtagja ne pusztult volna el, vagy a náci haláltábo-rokban, vagy a második világháború harcaiban, vagy az állam fennállása óta vívott háborúk sokaságában. Az idei sziréna még friss sebeket is szaggatott, hiszen álig másfél hónapja fejeződött be az Öböl-háború, amelynek negyven napján negyvenszer szólaltak meg a szirénák, és nyomukban a rakéták tizenkét halottjára és ezernyi sebesültjére épp úgy emlékezhettek az utcákon és a munkahelyeken két percig vigyázzba álló emberek, mint azokra a milliókra, akiknek emlékére van ez a nap. Ezt követően Haim Herzog államelnöknek és a kormány tagjainak, valamint sokezemyi résztvevőinek a jelenlétében a Jeruzsálem! Jad Vásem emlékhelyen megkezdődött a gyászünnepség. A fáklyákat még szerda este meggyújtották ünnepélyes keretek között, és délelőtt tíz órától az első csillag feljöveteléig imádságok kíséretében olvasták
a haláltáborokban elpusztult gyerekek neveit. Másfél millióan voltak, így ez a névsor —, melyből minden évben csak ezen az egy napon olvasnak fel nevet, születési évet és helyet, életkort és a haláltábor helyét, ahol elpusztult —, befejezlhetetlen. Az is szokássá vált, hogy ezen a napon egy izraeli középiskolás fiatalokból álló csoport felkeresi a világban található haláltáborok egyikét, és ott is megemlékezéseket tart. Idén a helyszín Májdanek volt, áhová az iskolások népes csoportjának küldöttségét Hammer oktatási miniszter kísérte. Külön megemlékezés színhelye volt a Tel-Aviv melletti Cholon város temetője, ahol a hatszázezer magyar zsidóra emlékeztek. A gyászünnepségen Schöner Alfréd volt magyarországi főrabbi mondta az egyik emlékbeszédet.
Annak, hogy Izraelben külön napot szentelnek a gyászünnep-ségeknek, sajnos igen egyszerű a magyarázata. Az 1939 és 1945 között elpusztultaknak nincsenek sírjaik, áhová hozzátartozóik elmehetnének, és nincsen pontos elhalálozási dátumuk, hiszen a haláltáborokban nem vezettek anyakönyvet.
A gyászünnepsége/kről a kormány tagjai a minisztertanácsba mentek, hogy megtárgyalják a közel-keleti helyzet legújabb fejleményeit. Jichak Samir miniszterelnök és Dávid Levi külügyminiszter tájékoztatták a kormány tagjait az amerikai külügyminiszterrel folytatott tanácskozásaikról. Szóba került a palesztin delegáció kérdése is. A miniszterelnök szerint Izrael csak egy jordán-palesztin közÖ6 küldöttséggel hajilandó a tárgyaló-asztalhoz ülni, bár Dávid Levi tett olyan ajánlatot is James Bakernek, hogy egy önálló palesztin delegációval is tárgyalna Izrael, ha e delegáció tagjai nem a PFSZ-t képviselnék.
Bcck Anna