﻿IPohár
Nem is olyan régen elképzelhetetlen volt olyan elemzés, amelyből hiányzott az optimista és a pesszimista emberről szóló példabeszéd Ismerik, ugye? Ott a pohár, benne víz, a bizakodó szerint félig tele van, a borúlátó félig üresnek látja. Jó volt ez a szembeállítás, még akkor is, ha talán nem a lényegről szólt. A pohár és a viz minőségéről, arról, hogy kell-e egyáltalán nekünk pohár vagy víz, senki se beszélt, ám a kérdésen jól elvitatkorfiatott a szofisztikára hajlamos ember.
Más időket élünk mostanság, aktuálisan az a legfontosabb, hogy kié a pohár, kit illet meg — esetleg történelmileg. Az se közömbös, milyen a magyar pohár, s persze, hogy melyik magyar az, aki egyáltalán kiejtheti a száján a szót: pohár. Látszat szerint annak van igaza, aki a leghangosabban kiáltja világgá igazát, lévén az is korunk sajátja, hogy nem sokat törődünk a csöndes morfondí-rozással, csak az erőre figyelünk, akár a hangerőre is.
Van bennünk annyi feszültség, hogy mások agresszivitásától egy időre megnyugodjunk.
Pedig nem helyettünk kiabálnak, inkább nekünk. Nem rólunk, hozzánk szól a mese, még akkor is, ha nem a lényegről emlegettek bennünket annyiszor, mint napjaink akárhol, akárkik által felállítható hordóiról. Az pedig nagy kérdés, hogy ha majd elül a hangzavar, marad-e bennünk egyáltalán igény arra, hogy érvekre figyeljünk. Gondolatokra — függetlenül a hangerőtől.
Nem hiszek abban, hogy létezik egyedül üdvözítő igazság. Van olyan zűrzavaros a világa nekünk rendelt kilencvenhá-romezer négyzetkilométeren, hogy nézőponttól, pártállástól, érzelmektől függően akár ki-lencvenháromezer-féle elemzés szülessen. Érv követhet érvet, ellenérv ellenérvet — választhatunk közülük a saját logikánknak megfelelőt. Lévén szó társadalomról, s nem a természetről, sokféle igazság létezhet. Ám elfogadni csak és kizárólag azt érdemes, amelyik bizonyítékokkal igyekszik megnyerni a hallgatóját, az észre, a gondolkodásra, a közös vagy az eltérői tapasztalatokra hivatkozik. Amelyiket elemzésnek szánt a szónok és nem — lázításnak.
A hétköznapjaival elégedetlen embert könnyű felizgatni, az ingerültség amúgy is benne van. Megnyugtatni nehéz, talán lehetetlen, hiszen a lét és a tudat összefüggéséről szóló tanításnak aligha az a lényege, hogy marxizmus-órákon verték a fejünkbe. A feszültségeiknek fittyet hányó szónok, nem orá-tor a szó klasszikus értelmében, aki az indulatokra épit, az pedig aligha titulálható politikusnak — akármekkora is a szabadság.
Sokat emlegetik mostanság a demokrácia játékszabályait, ám korántsem azért, mert a demokrácia játék. Inkább, mert a játék olyan valami, aminek szabályai vannak. Bevett normái. Azoknál, akik a poharat félig telinek látják éppen úgy, mint akik szerint félig üres. Legalábbis ideális esetben. Azokról pedig nem szól a fáma, akik, más érvük nem lévén, egy mozdulattal lesöprik a poharat az asztalról.
Az ilyesmi persze nem veszélytelen. A pohár ugyanis — törékeny.
Malonyai Péter
Gorbacsov Tokióban
A kényes szigetvitával kezdődött a japán-szovjet csúcs
Samír megerősítette: kapcsolatot létesítenek Moszkvával
|_______A külpolitikai helyzet	]
TOKIÓBAN TÁRGYAL GORBACSOV, s miután ilyen magas rang bán még sohasem fordult meg a nagy szomszédból vendég Japánban, ennek megfelelően méltatják a látogatást. Ennek ellenére visz-szatérő témaként firtatják, vajon lehetséges-e hogy mégis megrendezik a szovjet—amerikai csúcsot. Az elmúlt hetekben Bush elnök olyan feltételhez kötötte a magas szintű megbeszéléseket, hogy aláírják a START-szerződést. Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője viszont azt jelezte, hogy a hadászati támadó rakétákról kötött megállapodás nélkül is lehetséges a csúcs, ám e nyilatkozatot később módosították, miszerint az amerikai cél mégis az aláírás. E fogalmazás azonban még nyitva hagyja az ajtót minden lehetőség előtt. A The Washington Post szerint amerikai részről nem tesznek új javaslatokat a START-tárgyalásokon mindaddig, amíg nem születik megállapodás az európai hagyományos fegyverek csökkentéséről kötött szerződés szovjet végrehajtásáról. A lap egyébként úgy értesült, hogy Moszkva a korábban jelzett félmilliárd dollár értékű amerikai gabonaszállításnál sokkal nagyobb tételekre kért kormányhiteit. Ugyanakkor a The Washington Times kedden amerikai hírszerzési értesüléseket közölt, miszerint a KGB tájékoztatta külföldi állomásait: küszöbön áll a polgárháború a Szovjetunióban. E feltételezéshez kapcsolódnak német lapok is, például a bonni General-Anzeiger, amely azt közölte, Moszkvában immár nem tartják kizártnak, hogy Gorbacsov közvetlenül japán útja után megválik pártelnöki posztjától. E találgatást megerősíti, hogy április utolsó harmadában az SZKP Központi Bizottsága plenáris ülést tart, s azt a bonni lap moszkvai tudósítója kimondottan válságülésnek jelzi. A tanácskozásra ugyanis olyan meghívót küldtek, hogy a „plenáris ülésen meg kell vitatni az országban és a pártban kialakult helyzetet, és fontos döntéseket kell hozni”. A General-Anzeiger szerint Gorbacsovnak mérlegelnie kell, hogy a lépését, vagyis távozását a pártelnöki posztról, ellenfelei további politikai gyengítésének, esetleg az összes vezető funkcióból való eltávolításának nyitányaként értelmezik-e. A hét végén a Neue Os-nabrücker Zeitungban Vjacseszlav Dasicsev, a Kreml korábbi tanácsadója, úgy vélekedett, hogy Gorbacsov az év végén már nem lesz a Szovjetunió első számú vezetője, és elképzelhetőnek tartotta, úgy távolítják el, mint Nyikita Hruscsovot 1964-ben. „Gorbacsov egészen a legutóbbi időkig azon a véleményen volt, hogy a pórt és az állam vezetésének egy kézben összpontosítása átmenetileg elengedhetetlen. Nemrég azonban már nyilvánosan panaszkodott a nagy fizikai megterhelés miatt, amit a két tisztség egyidejű ellátása okoz” — állapította meg kedden az idézett bonni lap.
NEM LEHET SZÓ A IIÁROM KÖZÉP-KELET-EURÓPAI DEMOKRÁCIA közeli NATO-tagságáról, mégha ezek az országok joggal igénylik, hogy az új keretek között alakuljanak ki biztonsági garanciáik. Erről beszélt Cheney amerikai védelmi miniszter és Scowcroft nemzetbiztonsági tanácsadó kereskedelmi kamarák európai ülésén, amelyre magyar üzletembereket is meghívtak. Scowcroft szerint az új közép-kelet-uerópai demokráciák törékenyek, hiszen ha nem tudnak reményt nyújtani a gazdasági felemelkedésre, kérdéses, fenn tud-e maradni a demokrácia. Cheney is megismételte: valószínűtlen, hogy Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország a közeli jövőben a NATO tagja lehetne, bár az új európai biztonsági rendszer kialakíthat kapcsolatokat ezekkel az országokkal, azt azonban nem jelölte meg, milyen rendszerre gondol. A miniszter hangoztatta, miután ezek az országok legalább semleges státust értek el, indokolt, hogy a Nyugat lebontsa a csúcstechnológiai importjuk elé állított korlátokat. Ugyanezzel a témával foglalkozott a Frankfurter Allgemeine Zeitung, amely Georg Paul Hefty cikkét közölte „A második parton nincs kapaszkodó" címmel A többi között azt írja: „Jelenleg a Nyugat megtagadja Lengyelországtól, Csehszlovákiától és Magyarországtól a szilárd biztonsági garanciát, s belátható időn belül még a NATO-Jelvétel ígéretét is, mert nem akarja provokálni a Szovjetuniót és tovább nehezíteni Gorbacsov helyzetét, miután az ortodoxok amúgy is Kelet-Európa elvesztését vetik a szemére. A Nyugat ugyanis úgy ítéli meg, hogy számára is veszélyt jelentene, ha a Szovjetunióban a reakciós erők kerekednének fölül.” Szintén kényesnek minősítette Vagyim Zaglagyin, Gorbacsov külpolitikai tanácsadója, a három ország biztonságpolitikai jövőjét. Mint megfogalmazta, a Szovjetunió megpróbál kétoldalú szerződéseket kötni az egykori szövetségesekkel, és számol azzal, hogy ezek az országok nemcsak az Európai Közösségekhez, de annak katonai oldalához a Nyugat-európai Unióhoz vezető utat is keresik. Ilyen értesülésekkel és benyomásokkal tért visz-sza a Szovjetunióból Alfréd Dregger, a CDU-CSU Bundestag-frak-ciójának elnöke, aki Moszkvában találkozott Jazov védelmi miniszterrel, Moiszejev vezérkari főnökkel és Ahromejev marsai lal. Dregger „álomkonstellációnak” nevezte, hogy az egyesült Németország a Nyugat szövetségese, de egyben a Kelet legfontosabb partnere is.
(ZS. E.)
Tudósítónk telexe
gadós részleteit, 6 az üresjáratokat kitöltve a stúdiókból szakértők kommentálták a látogatás részleteit, a japán várakozásokat. Az egyik adó még a Gorbacsov életéről készített szovjet filmet is bemutatta. A keddi lapok ugyancsak bő terjedelemben foglalkoztak a történelmi nyitánnyal, az első szovjet vezető Japánba érkezésével, s szinte valamennyi cím-
pontban, a békeszerződés kapcsán — arról ő sem volt hajlandó nyilatkozni. Körvonalazódik viszont, hogy csütörtökön, a hivatalos program zárónapján tizenöt különböző jellegű megállapodást írnak alá a két ország között. Köztük hét gazdasági vonatkozású egyezmény is van, amelyek közül talán a leglényegesebb a három évre szóló japán technikai
oldalán ugyanaz a kép ismétlődött: Gorbacsov koszorút ihelyez el a japán hadifoglyok haba-rovszki temetőjében. A jelképes kegyeleti gesztust Kaifu is magasra értékelte a tárgyalások első fordulójában, mint egy magát megnevezni nem kívánó magas rangú japán tisztviselő megemlítette. A múlt tisztázódik, bizonytalan azonban a jövő, miként azt az egyik televíziós adó grafikája is szimbolizálta:	a két, egymás
felé nyúló japán, illetve szovjet zászlós kezet egy kérdőjel választja el egymástól.
S ez a hivatalos tárgyalások első fordulóját követően sem tűnt el a képből. A menetrendnek megfelelőien három órán keresztül tartotta ismerkedő megbeszélését Kaifu és Gorbacsov küldöttségeik jelenlétében, s amint Igna-tyenko szovjet szóvivő elárulta, kizárólag a kétoldalú kapcsolatokról esett szó. Jó szándékúnak és őszintéknek értékelte az eszmecseréket, ennek bizonyítására azonban kevés érdemi részletet volt hajlandó megemlíteni. Any-nyl mindenesetre kiderült, hogy már az első fordulóban is szó esett a ,békeszerződés hiányáról a két ország között, s hogy nem kerülik meg a kérdés egyetlen vonatkozását sem — beleértve tehát a vitatott területek problémáját. Gorbacsov többek között azt fejtegette, hogy a két ország ugyan a továbbiakban is élhet úgy egymás mellett, mint eddig, ez azonban nem felel meg a világban kialakított helyüknek, nemzetközi súlyuknak.
(A Die Weltwoche rajta)
együttműködés a peresztrojka megvalósításában, amit Gorbacsov Kalfunak külön is méltatott, mondván éppen erre van most valóban szüksége a Szovjetuniónak.
A japán sajtó kormányhivatalnokokra hivatkozva már azt szellőzteti, hogy miről is szólna a konzultációkról kiadott közös memorandum Ezek szerint négy fejezetből állna: a békeszerződés kérdése, a fennálló problémák rögzítése, a nemzetközi helyzet, valamint a két ország közötti párbeszéd témából. Hivatalosan ebből egyelőre csak annnyit hajlandók megerősíteni, hogy valóban szó lesz a magas szintű kapcsolattartás szorgalmazásáról, aminek a szándékát egyébként az is előrevetíti, hogy a tiszteletére adott keddi díszvacsorán Gorbacsov szovjetunióbeli látogatásra hívta meg az uralkodó párt. Az Asahi Simbun angol nyelvű esti kiadása ezt annak jeleként értékeli, hogy szovjet részről nagy hangsúlyt fektetnek a párbeszéd folytatására.
A közös zárónyilatkozattal kapcsolatos találgatások azt is megemlítik, hogy a két ország a Koreai-félsziget és a kambodzsai probléma rendezésében aktívan részt kíván venni. Ugyanakkor a dokumentumtervezetben egyelőre csupán óvatos formában esik szó az ázsiai és a csendes-óceániai térség biztonsági kérdéseiről. A Mainichi Daily News ennek okát abban látja, hogy a japán álláspont szerint a politikai és a gaz-
TEMESSIKRE
AiÖVÉSZÁRKOKAT”,
amelyek a kormányzat és az ifjúsági szervezetek között húzódnak (Császár Nagy László: Kiszorított nemzedék — 6. oldal)
ASZÁLYT, ÉHÍNSÉGET, TENGERÁRT
okozhat, hogy légkörünk hőmérséklete várhatóan 2,5-4 fokkal növekszik a 2050-es évekre — állapították meg az ENSZ által szervezett világ-konferencián. (Hankó Ildikó: Az üvegházhatás veszélyei — 10. oldal)
1956-BAN AZ EGYETEMISTÁK EGYÖTÖDE DISSZIDÁLT,
mai szóhasználattal élve: emigrált, s a nyolcezer diák 1957 júniusában megalakította
szövetségét. (Murányj Gábor: Emigráns egyetemisták — 11. oldal)
dasági kapcsolatok erősítése a két ország között önmagában a béke és a stabilitás záloga a térségben.
Szovjet részről viszont a biztonsági intézkedések katonai vonatkozására helyeznék a hangsúlyt. A japán sajtó (így a Kyodo hír-ügynökség, valamint az Asahi Evening News) máris tudni véli, hogy Gorbacsov szerdai, a japán parlament előtt mondandó beszédében az ázsiai és a csendes-óceáni térséget érintő új bizalomerősítő, s talán egyoldalú leszerelési indítvánnyal is előállna. Ezek szerint javasolná, hogy az Egyesült Államok, Japán valamint a Szovjetunió kezdjen tárgyalásokat a katonai bizalmatlanság mérsékléséről, valamint leszerelési kérdésekről. Ugyanakkor a „trojka” Indiával és Kínával kiegészülve nemzetközi konferencia keretében tegye meg az első lépést olyan regionális szervezet létrehozására, amely a biztonsági és gazdasági együttműködést koordinálná. A beszédben — amelyet az Asahi máris „Tokio-doktrinának" keresztelt el — Gorbacsov bejelentené a szovjet katonai jelenlét csökkentését is a térségben, .felszólítván az Egyesült Államokat, hogy ugyancsak mérsékelje haditengerészeti erejét. Egyes további találgatások szerint — amelyeket, a fentiekhez hasonlóan sem cáfolni, sem megerősíteni nem voltak hajlandóak sem a japán, sem a szovjet hivatalos források — szó lenne Szahalin demilitarlzálá-sáról is, összekapcsolva ezáltal a regionális kérdést a kétoldalú problémák rendezésével.
Ami egyelőre biztos, az csupán annyi, hogy Gorbacsov szerdán reggel már az eredetileg tervezettnél korábban tárgyalóasztalhoz ül Kaifuval, s ezúttal elsősorban nemzetközi problémák szerepelnek majd a megbeszélések középpontjában. A nap folyamán .még egyszer találkoznak majd, s az eredeti tervek alapján ez lenne a záróforduló, de a közvetett jelek szerint a központi kérdésben, a területi vitában nem közeledtek egymáshoz azálláspon-tok — a hírzárlatból legalábbis ez feltételezhető — így nem kizárt, hogy a csütörtöki, „lazábbra” tervezett délelőtti programba még egy fordulót beiktatnak.
Lambert Gábor
Japán technológia a peresztrojka megvalósításáért
Tokió, április 16.
Kedden Tokióba érkezett Ml-
Szöuli tiltakozók
hall Gorbacsov, § már a kora délutáni órákban megtartotta első, háromórás tárgyalását Kaifu Toshiki japán miniszter-elnökkel. A megbeszélések kizárólag a kétoldalú kapcsolatok jelenéről és jövőjéről folytak, s mindjárt az első eszmecsere során napirendre került a Japán által visszakövetelt Kuril-szi-getek sorsa is — a részleteket azonban teljes titoktartás övezi. Közben már a tokiói sajtó azt találgatja, hogy a szovjet elnök keddi, a japán parlamentben
mondott beszédében Ázsia és a Csendes-óceán térségét érintő leszerelési kezdeményezésekkel állna elő.
Helyi Idő szerint délelőtt fél tizenegykor szállt le a Gorbacsovot és kíséretét szállító külőngép a tokiói Haneda repülőtéren, s a rövid ceremóniát követően a menet a Versailles-t utánzó Akasaka vendégházba, a szovjet elnök szálláshelyére hajtatott, ahol Akihito császár és felesége üdvözölte az államfőt és Raisza Gorbacsovot. Valamennyi japán televíziós társaság élőben sugározta a megérkezést és az ünnepélyes fo-
A japán adók felidézték a szovjet elnöknek érkezését megelőzően adott interjúját, amelyben azt fejtegette, hogy Moszkvában nagy figyelemmel kísérik: a jelenlegi nehéz helyzetében ki hogyan viszonyul a Szovjetunióhoz. Szavait elsősorban a japán üzletembereknek címezte, nem is titkolván, hogy a Kreml számít a gazdasági-technikai segítségükre.
.Mint a japán tisztségviselő elmondta, konkrétan a gazdasági segítség nem került szóba a keddi megbeszélés két .témájában, a kétoldalú kapcsolatok általános megvitatása során és a konkrét gyakorlati 'tennivalók áttekintésekor. Ám hogy mi van a „szendvicsbe” csomagolva, vagyis miről esett szó és milyen összefüggések közé ágyazva a harmadik napirendi
Szöulból jelenti a Reuter: A szöuli rendőrség kedden őrizetbe vett 26 fiatalt, aki a dél-koreai fővárosban működő szovjet kereskedelmi kirendeltségnél tüntetett Gorbacsov péntekre tervezett dél-koreai látogatása ellen. Hevesen bírálták Ro Te Vu dél-koreai elnököt amiatt, hogy szeretné megnyerni a Szovjetunió támogatását a Koreai Köztársaság ENSZ-tagságának eléréséhez. Az őrizetbe vett fiatalok ilyen tartalmú levelet próbáltak átadni a szovjet képviselet illetékeseinek.
Mihail Gorbacsov tokiói látogatása után rövid időre megáll a Koreai Köztársasághoz tartozó
Osedzsu-szigeten, s itt tárgyal a dél-koreai elnökkel.
Gong Ro Myung, Dél-Korea moszkvai nagykövete ugyanakkor azt az értesülését osztotta meg Szöulban újságírókkal, hogy Mihail Gorbacsov a csedzsui találkozó után újabb látogatást tesz majd a Koreai Köztársaságban és — valószínűleg — a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban is. Gorbacsov .mostani dél-koreai tárgyalásait nem lehet Ro Te Vu elnök tavaly decemberi moszkvai látogatásának teljes mértékű viszonzásának .tekinteni — .hangsúlyozta a nagykövet.
