﻿Ára: 9,50 forint
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZERDA 1991. április 24, LIV. évfolyam 95. szám
s. 8
Nevenincs
„köaségek"
Hát már megint így állunk ... Ismét egyes kistelepülések jajszavát kellett hallanunk a „Válság és kiút" című, a múlt hét végén megrendezett kétnapos konferencián, amely az MTA regionális kutatások pécsi központja jóvoltából a magyar falvak sorsával foglalkozott. Szembeszökő volt az érzékenység, amely — mihelyt a gazdasági gondokra, a piaci viszonyok érvényesítésének vitathatatlan szükségességére terelődött a szó —, nyomban ellehetetlenülésük jelzésére bírta a három „h”-val jellemzett, a halmozottan hátrányos helyzetű régiókból érkezetteket.
Ezúttal mégsem e jóval nagyobb ívű elemzést érdemlő témával szeretnénk szembesíteni az olvasót, és mindenkit, akit illet. Egy látszólag jóval kisebb horderejű jelenségről és talán joghézagról is van szó, amely azonban egy-egy kisebb közösség sorsát és közérzetét károsan befolyásolhatja. Egy tapasztalt közigazgatási szakember, dr. Fürcht Pál tette szóvá, és igazát nehéz cáfolni.
Emlékszünk a már kezdet kezdetén is sokak által kárhoztatott, át nem gondolt község-egyesítésekre, amelyek fájó sebeket ütöttek, és nemegyszer gazdasági-kulturális károkkal is jártak. Az önkormányzati törvény „történelmi igazságot szolgáltatott”, amikor mintegy 1500 volt társközséget a többivel egyenjogú, Önálló, minden önkormányzati joggal felruházott településnek ismert el. Gondoltak ugyan minden egyesítés érvénytelenítésére, úgynevezett „csatlakozó községek" fogalmára is, de ezt a parlament elvetette. Részben mert a választásokig már rövid volt az idő, részben mert az érdekeltek megkérdezése nélkül antidemokratikus döntésnek tartották volna.
Ilyenformán jött létre a mai város- és községrészeknek egy olyan köre, amely csalódott, és most csak két lehetőség között választhat: az egyik a részönkormányzat megalakítása, a másik, az egyesítés megszüntetésének kezdeményezése. Az előbbit több esetben kevésnek, az utóbbit — igények és feltételek híján —, soknak ítélik. Örömmel részesülnek a nagyobb település előnyeiből, mégis némelykor az ésszerűségnek ellentmondó, rövidebb-hoszabb távon hátrányosnak ígérkező válásra szánják rá ínagukat, vagy ezen törik a fejüket.
Ha rákérdez az ember egy-egy kis falu, vagy akár néhány sor ház lakóinak ilyetén indítékaira, megbökkenve hallja az olykor szégyenlős, ám valamelyes régen titkolt dacot sejtető választ: szeretnénk végre visz-szakapni a nevünket! Csakis és egyedül évszázados, ízes magyar nevüket perük tehát visz-6za, ennek önálló használatát szeretnék, ha engedélyeznék.
Felmerül a kérdés: mi akadálya lehet az érintettek akaratának kinyilvánítása alapján annak, hogy a korábban egyesített községek használhassák történelmi nevüket? Ha egyszer úgy vélik, őseiknek és önmaguknak tartoznak azzal, hogy valóban szép, eredetük, múltjuk jellegzetességeit tükröző és őrző helységneveik tovább éljenek gyermekeik tudatában, 8 ne tűnjenek el térképeikről se? A válasz nem várathat magára sokáig.
Kemar Vilma
Kö&vi-keleti ingázását megszakítva
Baker a Kaukázusban találkozik a szovjet külügyminiszterrel
3§eeiar menesztése után Camogurskyaz áj szlovák
I________A külpolitikai helyzet	[
MUNKATALALKOZÖT TART csütörtökön a szovjet és az amerikai külügyminiszter, a kaukázusi Kiszlovodszk üdülőhelyen. Mindezt szinte egyidőben jelentette be kedden a szovjet és az amerikai külügyminisztérium szóvivője. A szovjet külügyi szóvivő ugyanakkor óvott azoktól a túlzott várakozásoktól, hogy esetleg már a kaukázusi találkozón bejelentik az idei első félévre beütemezett szovjet—amerikai csúcstalálkozó időpontját. Vitalij Csurkin tájékoztatása szerint a külügyminiszteri tárgyalások középpontjában a közel-keleti és a Perzsa-öbölbeU rendezés kérdései állnak majd. Emellett szó lesz egyéb, „a két fél érdeklődésére számottartó” témákról is. A szóvivő szerint ezek között szóba kerülhet a csúcstalálkozó ügye is, de nem ez a találkozás alapvető feladata. Csurkin közölte, hogy a szovjet külügyminiszter a közeli jövőben szintén látogatást tesz a Közel-Keleten, bár a pontos időpont egyelőre még nem ismeretes, és ellátogat Izraelbe is. Megfogalmazása szerint a látogatásig nem várható a szovjet—izraeli diplomáciai kapcsolatok felújítása.
Fő veszélyforrásnak nevezte Szíriát, Dávid Levi, izraeli külügyminiszter, azzal vádolva Damaszkuszt, hogy nem akar békét, és a rakétákkal való felfegyverkezésen munkálkodik. Az izraeli diplomácia vezetője a kairói Al Ahram című lapnak nyilatkozott James Baker damaszkuszi tárgyalásainak napján. Az amerikai külügyminiszter látogatására a szíriai sajtó sem volt tekintettel, a damaszkuszi lapok ugyanis kemény bírálattal illették Izraelt, amiért megtagadja az ENSZ-határozatok végrehajtását. A kormányzó Baath Párt lapja makacsnak és arrogánsnak minősítette Izrael politikáját, a Tisrin című kormánylap pedig, a nemzetközi közösséget szólította fel arra, hogy kötelezze Izraelt az átfogó béke elvének tiszteletben tartására.
Baker egyébként mostani — az öböl-háború óta harmadik —, közel-keleti körútja során tárgyalt már Izraelben, Egyiptomban, Szaúd-Arábiában, Kuvaitban és Szíriában, és a kaukázusi kitérő után ismét visszautazik Izraelbe.
MIHAIL GORBACSOV SZEMÉLYES KÉRÉSE ELLENÉRE a Szovjetunió várhatóan nem kapja meg a hitelre kért 1,5 milliárd dollár értékű gabonát. Az amerikai PBS-rádióhálózat jelentése szerint a szovjet államfő a közelmúltban Bush amerikai elnökhöz küldött személyes üzenetben kérte a pótlólagos gabonavásárlások engedélyezését. A PBS értesülései szerint, azonban, a Bush-kormány immár nem tartja hitelképesnek Moszkvát az említett összegre, és úgy véli, hogy a további kölcsönök nem segítik, hanem csak késleltetik az elkerülhetetlen szovjet gazdasági reformokat. Eladásra legfeljebb készpénz-fizetés ellenében kerülhet sor, és Washington szerint Moszkvának szükség esetén erre megvannak a pénzforrásai. A szovjet statisztikai hivatal kedden közzétett adatai szerint egyébként a bruttó nemzeti termék az első negyedévben 8 százalékkal csökkent, a költségvetési deficit pedig az előirányzottnál jóval magasabb volt. A mind súlyosabbá váló helyzet okai között a hivatal a sztrájkokat és az etnikai feszültségeket említette az első helyen.
NEM A KATONAI, HANEM A POLITIKAI ESZKÖZÖKRE helyezi a hangsúlyt a béke megőrzésében a NATO. Az Észak-atlanti Szövetség főtitkára, a szövetség jövőjéről fejtette ki Elképzeléseit, hangsúlyozva: véleménye szerint a NATO-ra, mint kollektív biztonsági rendszerre változatlanul szükség van, mert az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet hosszú távon nem lehet a katonai biztonság egyetlen záloga. Manfred Wörner az egységesedő Európa jövőjéről szólva síkraszállt azért, hogy a Szovjetunió is helyet kapjon az összeurópai folyamatban. Álláspontját indokolva utalt arra, hogy nézete szerint ettől nagymértékben függ a szovjet belső reformok sikere.
IP. L.)
mányfő, miután hazaérkezett Pozsonyba.
Meciar újságíróknak elmondta: a csehszlovák fél az erőmű építésének folytatását javasolta, a környezeti kockázatok minimalizálása mellett. A magyar fél viszont az építkezésről kötött 1977-es szerződés megszüntetését indítványozta. „De, hogy milyen okokból, azt nem közölte” — tette hozta a Bőssel foglalkozó csehszlovák kormánymeghatalmazott.
Meciar hangsúlyozta, hogy az 1977-es szerződést nem lehet egyoldalúan megszüntetni vagy felmondani. Mivel államközi szerződésről van szó, csak a két parlament módosíthatja — mondta.
A riporterek természetesen a szlovákiai belpolitikai helyzetről is faggatták Meciart, hiszen a szlovák parlament elnöksége kedden összeült, és a várakozásoknak megfelelően változtatásokat hajtott végre a kormányban.
A Szlovák Nemzeti Tanács (parlament) elnöksége — kollektív államfői testületként — jogosult a kormányt vagy annak tag-
jait felmenteni, és helyette úja-(ka)t kinevezni, de az új kormánynak természetesen többségi bizalmat kell kapnia a törvény-hozásban. önmagában az eljárás jogosultságát Meciar elismerte, sőt, azt is hangoztatta, hogy egyetért a kormány átalakításának szükségességével, ö ezt már tavaly októberben szorgalmazta — mondta, és konkrétan megnevezte Vladimir Ondrus, valamint Közei Kucerák miniszterelnök-helyettest, kik — Meciar szerint — felelősek azért, hogy mindmáig nincs a kormánynak szilárd gazdasági programja.
Meciar tehát ezen legutóbbi nyilatkozata értelmében sem arra gondolt, hogy neki kellene távoznia a kormány éléről. A parlament elnökségének az elmúlt napokban kifejtett tevékenységéről azt mondta, hogy a testület a haza és a nemzet1 érdekei ellen cselekedett, amikor lehetetlenné tette a kormányt. Meciar igazságtalannak és antidemokratikusnak tartja az elnökség állásfoglalását. (Az elnökség a múlt pénteken állapította meg, hogy a kormány nem teljesíti a programnyilat-
AHOGY MOZART-ÁRIÁT SEM ÉNEKEL A KÉPVISELŐ
felszólalás helyett, ugyanígy elképzelhetetlen, hogy a hajdani barátok (ma pártellenfe-lek), nyilatkozatok helyett véleményt cseréljenek. (Vitányi Iván: A bizalmatlanság éjszakája — 7. oldal)
A BINGO TEREMBEN HATALMAS FÜST,
a kör alakú asztaloknál rengetegen ülnek, alig van egykét szabad hely. (Sümegi Noémi: Bingó-Star — 8. oldal)
A NYOMORT RÖGZÍTI
több mint a fele a kiállított képeknek, amelyet az átalakulásról készítettek a riporterek. De mintha a külföldi tudósítók szenvedélyesebb részesei lennének a változásnak, mint a saját krónikásaink. (Fekete Judit: A megfelelő pillanatot a megfelelő helyről — 11. óddal)
kozatban foglalt feladatait, működésképtelen, s összetételében változtatásaikra van szükség.)
Egy újságíró azt kérdezte Me-ciartól, miként vélekedik Jan Camogurskyról, a Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom elnökéről. Meciar válasza: „Nem tudom, hogy kormányfőként milyen lesz. Mint kolléga, nem volt
Corneliu Nanescn megkezdte budapesti eszmecseréit
Budapestről jelenti az MTI: A Corneliu Manescu, a Tornán Parlament Külügyi Bizottságának elnöke által vezetett magas szintű román delegáció kedden délután megkezdte budapesti hhta-talos tárgyalásait.
Elsőként a Magyar Parlament Külügyi Bizottságának tagjaival kezdték meg megbeszéléseiket. Horn Gyula, a bizottság elnöke a tárgyalások után az MTI-nek elmondtál, elsősorban a magyar fél fejtette ki a kétoldalú kapcsolatokkal összefüggő álláspontját. Sorra vették a magyar —román kapcsolatoknak az 1989 decemberétől eltelt időszakban lezajlott eseményeit, a problémákat, feszültségeket.
Ezután a Manescu vezette romáin küldöttséget fogadta Szabad György, a magyar Ország-gyűlés elnöke. A szívélyes és
őszinte légkörben lezajlott találkozó során a páriámén t elnöke tájékoztatta a vendégeket aiz Országgyűlés egyéves törvényhozói munkájáról. Szólt a két ország közötti gazdasági kapcsolatok új alapokra helyezésének szükségességéről és hangsúlyozta: a magyar parlament baráti és jószomszédi viszony kialakítására törekszik a környező országok népeivel. Manescu a delegáció nevében megköszönte a szives fogadtatást, s tájékoztatást adott a kétkamarás román parlament munkájáról.
A parlament elnökénél tett látogatás után a román delegáció rövid időre — a képviselők tapsától kísérve — helyet foglalt az ülésteremben. A küldöttséget szerdán fogadja Göncz Árpád köztársasági elnök, valamint Jeszenszky Géza külügyminiszter.
3teciwr budapesti megbeszéléseiről
„Nem lehetett megállapodásra jutni"
A Bős—Nagymarosról folytatott hétfői budapesti magyar-csehszlovák tárgyalásokon „mindkét fél most mondta meg először nyíltan, hogy mit gondol, mi a
célja, koncepciója, megoldási javaslata. Az első tárgyaláson nem lehetett megállapodásra jutni" — így összegezte a tárgyalásokat Vladimír Meciar szlovák kor-
Átalakul a pozsonyi kabinet
Hét tárca kap új gazdát
Pozsonyból jelenti az MTI: A szlovák Nemzeti Tanács (parlament) elnöksége — mint kollektív államfői testület — kedden felmentette tisztségéből Vladimir Meciar miniszterelnököt, és helyette Jan Carnogurskyt, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnökét nevezte ki kormányfővé. A hírt Frantisek Miklosko parlamenti elnök közölte újságírókkal. Miklosko — Carnogurskyhoz fordulva — azt mondta: „Nehéz helyzetben bízzuk meg önt, és egyelőre nem tudjuk, miként alakulnak majd a dolgok. De az ön személyében biztosítékot látunk arra nézve, hogy az, ami itt 1989-ben (a forradalommal) elkezdődött, az folytatódni fog.”
Meciar személye mellett összesen hét poszton történt változás a szlovák kormány összetételében. Megőrizte miniszterelnök-helyettesi tisztségét Zászlós Gábor, a Független Magyar Kezdeményezés nevű mozgalom képviselője.
Meciar mellett a következő személyeket mentette fel a szlovák parlament elnöksége: Vladimir Ondrus miniszterelnök-helyettest, Augustin Húska minisztert, a Privatizációs Hivatal elnökét, La-dislav Kosta igazságügy-minisztert, Michal Dzatko mezőgazda-sági és élelmezési minisztert, Sta-nislav Novak munka- és szociális ügyek miniszterét, Milán Knazkot, a Szlovák nemzetközi kapcsolatok miniszterét, valamint Jozef Dubnicek építésügyi minisztert.
A Nemzeti Tanács elnökségének megbízásából eredetileg Frantisek Miklosko parlamenti elnök közölte volna a hírt Vladimír Meciarral. Erre azonban más formában, és a tervezettnél valamivel későbben került sor, mert Miklosko hiába hívta telefonon Meciart a kormányhivatalban. Végül aztán az írásba foglalt dekrétumot a parlamenti iroda juttatta el a kormányelnökségre.
Meciarral mintegy másfél hónappal ezelőtt fordult sfcembe saját mozgalmának a Fedor <Jd! elnök vezette liberális szárnya, amely nemzeti és szociális demagógiával — a csehszlovák föderáció gyöngítésével, a piacgazdaság következetes bevezetésének akadályozásával — vádolta a kormányfőt. A VPN azonban gyakorlatilag kettészakadt a vitában,
így a tavaly júniusi választásokon második helyen végzett Kereszténydemokrata Mozgalom vált a szlovák parlament legerősebb tényezőjévé. Az alkudozás eredményeként a VPN liberálisainak el kellett fogadniuk Carno-gulskyt, Meciar menesztésének áraként.
A most leváltott kormánytagok között az eddigi koalíciós partnerek mindegyikének több-kevesebb embere megtalálható.
A különböző csehszlovákiai pártok és mozgalmak képviselőinek, illetve közéleti személyeknek a reakciója többnyire kedvező, és csaknem általános az a vélemény, hogy most van remény a szlovákiai belpolitikai helyzet megnyugvására, a gazdasági reform felgyorsítására. Ilyen értelemben nyilatkozott például Petre Pithart
cseh kormányfő, és Havel köztársasági elnök pozsonyi irodájának vezetője.
Meciar távol tartotta magát a szlovák kormányváltozás „ered-nye csak abból az interjúból ol-ményhirdetésétől”, így vélemé-vasható ki, amelyet még a múlt héten adott a Rude Právónak, s amelynek a második részét kedden közölte a lap. Meciar az elkövetkező fél évre a szlovákiai gazdasági helyzet romlását jósolta. „Amennyiben győzedelmeskedik a felmentésemet erőltető csoport, akkor azok a radikálisok lépnek elő, akiknek nincs hosz-szú távú koncepciójuk, és szociális érzékük. Ügy gondolom, hogy ezt a csoportot az események fél éven belül lesöprik a színről, de az ezért fizetendő ár túlságosan magas lesz” — mondta Meciar.
Jan Carnogursjty
Jan Camogursky, Szlovákia új miniszterelnöke 47 éves. Eredeti foglalkozására nézve ügyvéd. A csehszlovák totalitárius rendszer illegális ellenzékének egyik legaktívabb szlovák tagja volt, és az akkori hatóságok részéről üldöztetésnek volt kitéve. A forradalom 1989 novemberi győzelme után, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnökeként bebizonyította, hogy az immár törvényes politikai színpadnak is egyik legtehetségesebb alakja Csehszlovákiában.
Mozgalma a tavaly júniusi parlamenti választásokon a második helyen végzett a VPN (Nyilvánosság az Erőszak Ellen) mögött. Carnogurs-ky a szlovák miniszterelnök első helyettese, a Keresztény-demokrata Mozgalom pedig a kormánykoalíció második legerősebb tényezője lett,
Camogursky a minap azt nyilatkozta, hogy mozgalma mindenkivel hajlandó a párbeszédre, kivéve a kommunistákat és az Együttélés politikai mozgalmát. A kommunistáktól való elzárkózást nem tartotta szükségesnek indokolni Duray Miklós mozgalmá-
ról viszont azt mondta, hogy az Együttélés önmagát diszkvalifikálta, amikor tüntetőleg kivonult a Csehszlovák Szövetségi Gyűlésből az emberi jogi alkotmánylevél megszavazása előtt. Valószínűsíthető tehát, hogy az új miniszterelnöknél kevés támogatásra fog találni az Együttélés nemzeti kisebbségvédelmi törekvésének egy része. A szlovák kereszténydemokrata mozgalom irányában, a liberális Független Magyar Kezdeményezés (FMK) pedig egyenesen kormánykoalíciói partnerük.
Nem csupán a nemzeti kisebbségi kérdésekben, hanem nemzetközi, magyar—szlovák kétoldalú ügyekben is kemény, de kiszámítható és korrekt vitapartnernek ígérkezik Jan Camogursky. Az egyik legfontosabb ilyen ügy a bős— , nagymarosi vízlépcsőrendszer kérdése. Ezzel kapcsolatban érdemes tudni, hogy a Car-nogursky-család meglehetősen nagy közéleti „dinasztia”. A kormányfő fivére, Iván Car-nogursky annak a Hydrostav nevű vállalatnak a vezetője, amely a bősí erőművet építi.