﻿mám
Ára: 9,50 forint
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
H-háború
Még néhány nap, esetleg néhány óra vagy néhány perc, és kitör a Hiradó-háború. (A továbbiakban rövidítve: H-hábo-rú.) Azaz, nem is tör ki, hanem újult erővel folytatódik. Hiszen
—	emlékezhetünk rá — szinte az első jele volt a kommunista hatalom megingásának miná-lunk, hogy a televíziós hírszolgáltatásért hadba indult, aki csak tehette. Legelőször — „természetesen” — kommunista párt nyújtotta ki hosszú, s akkor még rettenetesen erősnek vélt karját a tévé hírműsoraiért, egyszemélyes, általuk teljes mértékben megbízhatónak tartott felügyelet alá vonva a Hiradót és a Hetet, őket a másként gondolkodók követték, nem másként, de liberális sokszínűséggel vélekedve arról, miként kell kinéznie az ország legfontosabb, napi hírszórásának. 1990 januárja óta végképp’ nincs béke a Híradó földjén.
E mostani híradós héliumot az kavarta, hogy a kormányzópártok és az ellenzéki pártok megegyezése szerint kinevezett tévéelnököt, Hankiss Elemért hivatalba lépésének az elején
—	tévéelnöki zöldfülűségét fölhasználva — a Híradóért harcoló csoportok olyan döntésre késztették, amilyet később, tapasztalt „nagyfőnökként”, nemzetközi ismeretek birtokában aligha vállalt volna: pályázatot irt ki a Híradó megszerkesztésére és megrendezésére. Pályázatot az elégedetlenek számára is, hogy próbaidős jelentkezésük láttán (soha meg nem ismétlődő .anyagi, technikai és szellemi támogatással megerősítve) a legnagyobb közönség, meg egy vértelen zsűri dönthesse el, ki tud jobb Híradót csinálni. A „legnagyobb közönség”, persze, nemigen döntött. Az a nép, amelyik életfontosságú döntések meghozatalakor is csak kis számban hallatja sza^ vát (gondoljunk az országos szavazások adataira!) tömegesen nem voksol olyan dolgokról, amelyek voltaképpen szakmai belügyek. Pontosabban, a józan ítélet szerint — és a nép köréből végül mindig a józan ítélet kristályosodik ki — szakmai belügyeknek kellene lenniük. Politikai irányultságoktól és pártérdekektől függetlenül.
Világlátott, okos emberek állítják, külföldi tévétársaságoktól kapott, írásos dokumentumok igazolják, a közszolgálati állami televíziók hírműsorai mindenütt függetlenek a párt-, a hatalmi és az ideológiai érdekektől. Függetlenségüket nem úgy értelmezik, nem is úgy valósítják meg, ahogyan a mi zsenge demokráciánkban szokás: egyet lépve erre, s egyet arra. Egy falatkát adva a kormányzópártoknak, egy falatkát meg az ellenzéknek a tömegtájékoztatás közös kenyeréből, ahogyan szegény és rossz légkörű családokban szokás a; egymást féltékenyen figyelő gyermekek közt a vacsorát elosztani. Általában nincs divatban másutt az sem, hogy egy televíziónak két híradója legyen. A tévéhíradónak gyakran van többféle stílusú kiadása^ — ez a műsorvezető egyéniségétől is függ. A lényeg, hogy a tények tisztelete, ne pedig a manipulációs szándék vezesse a tömegtájékoztatást, hogy legyen akárhány csatornán, akárhány kiadása is, híradóink a közügy, az ország, a nemzet szolgálatát kövessék, s ebben egymásnak ne mondjanak ellent, egymással szemben ne játsszanak. Ha a harcok végén — mint tervezik — csakugyan megvalósul a kénytelen duplikálás, a válasz tehát kézenfekvő: úgy legyen belőlük kettő, vagy akár több, ha a lényeget, a tárgyilagos, elfogulatlan hírszolgáltatást tekintve egyet akarnak.
Lőcsei Gabriella
Szovjet—amerikai egyeztetés a Közel-Keletröl
Moszkva és Washington bízik a rendezés előmozdításában
A	moszkvai pártplénum megerősítette
főtitkári tisztségében
1_______A külpolitikai helyzet	|
A SZOVJET POLITIKA KISUGÁRZÁSA befolyásolta csütörtökön a világpolitikai eseményeket. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma folytatódott, ám az nyilvánvalóvá vált már korábban, hogy Gorbacsov megőrizte pozícióját, sőt növelte tekintélyét, s ekként az ő szempontjából sikerrel zárult ez a tanácskozás. Aminthogy előremutató jelnek tekinthető az is, hogy az államfő-főtitkár a megegyezés módjait keresi Jelcinnel, s közösen szólították föl a bányászokat, hogy szüntessék be a sztrájkot.
Nem kevésbé elhanyagolható fejlemény, hogy a Kaukázusban az amerikai külügyminiszter megkezdte a tárgyalásokat szovjet kollégájával, aki kifejtette, egyetértés mutatkozik a tekintetben, hogy a két nagyhatalom szerint létrejöttek a feltételek az egyik legrégebben húzódó nemzetközi probléma, a közel-keleti konfliktus megoldására. Besszmertnih beszámolt róla, hogy a kiszlovodszki találkozót megelőzően Moszkva élénk diplomáciai erőfeszítéseket folytatott a háttérben, állandó kapcsolatban állt a vezető arab országokkal és érintkezésbe lépett Izraellel is. Közben az izraeli kormány szóvivője üdvözölte, hogy a szovjet diplomácia vezetője májusban Jeruzsálembe látogat. Samír miniszterelnök egyébként ismételten megerősítette, hogy a Szovjetunió akkor vesz részt a Washington által szorgalmazott regionális értekezleten, ha felújulnak az izraeli—szovjet kapcsolatok.
A BUNDESTAG TÖRVÉNYERŐRE EMELTE CSÜTÖRTÖKÖN a
Szovjetunióval kötött alapszerződést, amelyet Moszkvában már korábban ratifikáltak. Ebből az alkalomból Kohl kancellár televíziós nyilatkozatában ismételten kiállt Gorbacsov mellett, akivel egyébként rendszeres telefonkapcsolatot tart. A kancellár méltatta a szovjet elnök „óriási bátorságát”, amellyel a peresztrojka megvalósítására törekszik. „Okosan tesszük, ha segítünk neki, mivel mi is kaptunk tőle segítséget”, mondta a német kormányfő, majd megjegyezte, jobban bízik Gorbacsovban, mint azokban, akiket lehetséges utódjaként emlegetnek. A Szovjetunió fölbomlásával kapcsolatos sopánkodások Kohl szerint, a problémát nem oldják meg, remélhető csupán, hogy belátható időn belül a Szovjetunió, mint állam megújul, és valódi gazdasági reformot bajt végre.
A MAGYAR FEJLEMÉNYEKRŐL ÍRVA a Frankfurter Allgemeine Zeitung azt fejtegeti, hogy „ismét Pozsgay Imre az, aki mozgásba hozza a magyar belpolitikát”. A német újság azzal indokolja megállapítását, hogy a nemzetgyűlés hat frakciója minden egyes rajtkísérletnél még mélyebbre ásta magát a rajtgödörbe és a lakosságnak olyan benyomása támadt, hogy a parlamenti pártok között nincs verseny, s ezek a pártok nem is teremtenek olyan politikai rendet, amilyen egy gazdasági fellendüléshez kell. A lap szerint ez a körülmény Pozsgay számára esélyt nyújthat az újbóli felemelkedéshez. A kárpótlási törvényről is írtak csütörtökön a külföldi lapok. A francia Libération szerint olyan kompromisszum született, amely „több fenntartást vált ki, mint amekkora a lelkesedés iránta”. A londoni Cityben a bankszakemberek az MTI körkérdésére válaszolva megnyugvással vették tudomásul, hogy a törvényben nem szerepel a külföldön élő volt tulajdonosok, illetve örököseik elővásárlási joga. A The Times ellentmondásosnak nevezte a törvényt, amely valóra válthatja az MDF ígéretét a történelmi igazságtevésre, de kétséges, hogyan, és miből fizet majd a pénzszűkében lévő állam. A Financial Times szerint csökkent a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos bizonytalanság, de a döntés is tükrözi, mennyire ráutalt a kormány a kisgazdapárt támogatására. A The Guardian budapesti brit diplomáciai körökre hivatkozva azt írta, a törvény következményei rendkívül előnyösek lesznek, mert a nyugati üzleti körök számára most világosabbá válnak a tulajdonviszonyok.	(B. M.)
A szövetségesek szorgalmazzák: az ENSZ vegye át a kardok védelmét
íróknak azt nyilatkozta, hogy ez lesz szaúd-arábiai tárgyalásainak fő napirendi pontja.
Velajati három európai országot érintő kőrútjának utolsó állomása Luxemburg, innen csütörtökön Dzsiddába utazott.
Az iráni külügyek irányítója úgy vélte, hogy a Közel-Kelet regionális biztonságának megteremtésére irányuló erőfeszítések kudarcba fulladnak Irán részvétele nélkül. Rámutatott, hogy a hat arab országot tömörítő Öböl menti Országok Együttműködési Tanácsa nem volt képes kivédeni Irak kuvaiti invázióját.
Több mint 300 brit tengerész-gyalogos vonult be az észak-iraki Zakhóba, hogy megtisztítsa a
várost az iraki biztonsági erőktől — jelentette a brit BBC-televízió, hozzáfűzve, hogy a városban még közel 700 iraki katona van.
Brit tisztek elmondása szerint az amerikaiak péntek reggelig adtak határidőt az iraki' katonáknak a távozásra, de a BBC értesülése szerint amerikai forrásból cáfolták, hogy határidőt szabtak volna.
Előzőleg Tóm King brit védelmi miniszter is követelte az iraki katonák távozását i iraki városból. — Menniük kell, különben erőfeszítéseink érik el céljukat — jelentette ki, arra célozva, hogy meg kell győzni a kurdokat: biztonságban lesznek a szövetségesek oltalmában.
mindenkit aggaszt, hogy miből fogjuk kifizetni a gazdaság átalakítását és növekedését.
(Légrádi Tibor: Mire képes az állam — 9. oldal)
A TÍZEZER CSERNOBILI ÁLDOZATRÓL
szóló szovjet nyilatkozatot mind Keleten, mind Nyugaton cáfolják. Az öt éve történt atomerőmű-katasztrófáról ösz-szeállításunk a 10. oldalon.
A palesztin képviselet kérdése miatt halasztódik a közel-keleti békekonferencia
Párizsból jelenti az MTI: Katonai helikoptereket, szállító járműveket indítottak útnak Franciaországból Törökországba, a kurd menekültek megsegítésére. A Párizs által felajánlott tábori kórház felszerelését, berendezéseit és személyzetét hajón juttatják el Törökországba, várhatóan a jövő hét elején. A francia külügyminisztérium szóvivője, Dániel Bemard csütörtökön azt mondotta, hogy az akció célja továbbra is kizárólag humanitárius segítség nyújtása, annak biztosítása, hogy a hegyek közé menekült kurdok átmenetileg elfogadható körülmények közé kerüljenek, biztosítsák fennmaradásukat, elősegítsék hazatérésüket.
A szóvivő ugyanakkor meglehetős kételkedéssel fogadta a bagdadi kormánynak a kurd autonómia megteremtésére tett újabb ígéretét. Bemard azt hangoztatta, hogy amennyiben az elősegíti a kurdok hazatérését, la menekültek problémájának megoldását, akkor igen hasznos lesz, de emlékeztetett arra, hogy az iraki vezetés már korábban is ígért autonómiát a kurdoknak, azonban nem tartotta meg a szavát.
Bush amerikai elnök szerint komoly problémát jelent, hogy egyre több iraki fegyveres érkezik Észak-Irakba, a menekülttáborok építésének körzetébe.
A Fehér Ház előtt újságírók kérdéseire válaszolva az elnök azt mondta, hogy a korábbi megállapodás szerint kivonult iraki katonaság visszaszivárgása akadályozza a kurdok hazatérését, de hozzátette, hogy a szövetséges erők ellenőrzésük alatt .tartják a helyzetet a térségben. Bush nem szólt arról, hogy terveznek-e valamilyen lépést az iraki katonai jelenlét ellen, de azt ígérte, hogy hamarosan részletesen szól a problémáról.
A szövetségesek által létesítendő észak-iraki kurd menekülttáborok ENSZ-felügyelet alá helyezéséről tárgyalt a világszervezetben az ENSZ főtitkára az amerikai, a brit és a francia nagykövettel.
Thomas Pickering amerikai nagykövet megfogalmazása szerint a szövetségesek „messzemenően érdekeltek abban, hogy az ENSZ, amint képes rá, vegye át a kurdok védelmének és humanitárius segítségének feladatát".
Luxemburgból jelenti a Reuter: Irán a jövőben nagyobb szerepet kíván játszani az Öböl-térség biztonságának szavatolásában, ezt jelentette ki Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter Luxemburgban megtartott sajtókonferenciáján. A politikus Jacques Poos luxemburgi kollégájával folytatott tárgyalásai után újság-
A palesztin képviselet és a tárgyalások keretének a kérdése halasztja a közel-keleti békekonferenciát — mondta James Baker amerikai külügyminiszter a ‘kaukázusi Kiszlovodszkban, ahol csütörtökön találkozott szovjet kollégájával. Alekszandr Besszmert-nih azt mondta, hogy „nagyra becsüljük az amerikai diplomácia vezetőjének a szerepét ebben a rendkívül bonyolult folyamatban. Sajtóértekezletén Baker azt mondta, hogy jobbak az esélyek most a rendezésre, mint korábban voltak. Mint az AP jelentette, Baker beszámolt a szovjet külügy-ministzernek egy héten át tartó közel-keleti tárgyalásairól. A kaukázusi találkozónak a célja az volt, hogy Washington megnyerje Moszkvát a közel-keleti konferencia társelnökének, amennyiben a Szovjetunió felújítja diplomáciai kapcsolatait Izraellel. A TASZSZ azt közölte csütörtökön, hogy Besszmertnih a jövő hónapban Izraelbe utazik, s feltehetően helyreállítja a viszonyt. Baker egyébként elismerte, hogy az arab és az izraeli vezetők még nem készek a tárgyalásokra, mindazonáltal a szovjet külügyminiszter azt hangoztatta, hogy most olyan alkalom adódhat, amelyben megoldható a közel-keleti konfliktus.
Csütörtök este újból Izraelbe érkezett James Baker, hogy folytassa tárgyalásait egy közel-keleti békeértekezletről.
A MENA egyiptomi hírügynökség magas rangú diplomáciai forrásokat idézve azt jelentette, hogy Baker kilenc javaslatot fogalmazott meg a közel-keleti rendezési folyamat beindítására. Ezek sze» rint a washingtoni diplomácia irányítója úgy véli: meg kell oldani a palesztin problémát, mert az az arab—izraeli viszály magva; az eddiginél több szabaságjogot kell biztosítani a palesztinok számára a megszállt területeken, még mi-
előtt e területek jövőjéről megkezdődnének a tárgyalások; a palesztin probléma megoldása egy jordániai—palesztin konföderáció keretében keresendő; kétszakaszos békekonferenciát kellene tartani: az elsőn Izrael és szomszédai vennének részt, a másodikon az arab résztvevők köre kibővülne Szaúd-Arábiával és az Öböl államaival, s ez a gazdasági együttműködésről, a környezet kérdéseiről, a térségbeli fegyverzetkorlátozásról tanácskozna; a megszállt területek izraeli betele-
pítését nyomban az értekezlet
megkezdésekor, a már meglevő kolóniákat érintő tárgyalások megindításakor le kell állítani; nemzetközi pénzalapot kell létrehozni a Palesztinából 1948-ban távozott palesztin menekültek kártérítésének finanszírozására; a térség fejlődését szavatolni képes gazdasági rendet kell létrehozni; megoldást kell találni az Izrael és az arab országok közötti, vízzel összefüggő problémákra; és végül, tárgyalásos úton kompromisszumra kell jutni Jeruzsálem ügyében.
Jeruzsálem! tele fon jelentésünk
Folytatódik Izraelben a diplomáciai csúcsforgalom
Jeruzsálem, április 25.
Csütörtökön éjjel visszaérkezik Izraelbe James Baker, amerikai külügyminiszter. A közeli napokban szovjet kollégája, Besszmertnih is megkezdi közél-keleti útját, amelynek egyik állomása — föltehetően a jövő hónap elején — Jeruzsálem lesz. Politikai hír-magyarázók szerint a szovjet külügyminiszter látogatása a két ország diplomáciai kapcsolatfelvételének közeli időpontjára utal.
Vasárnap várják Jeruzsálembe Jansen dán külügyminisztert, május elejére Antall József magyar miniszterelnököt, majd közvetlenül utána Lech Walesa lengyel államelnököt is. Az izraeli diplomáciai csúcsforgalomnak több oka is van. Néhány országgal ugyanis Izrael a közelmúltban rendezte diplomáciai kapcsolatait, így most kerül sor első ízben magas szintű politikai személyiségek fogadására, amelyek nyomán szorosabbá fűzhető az együttműködés. Az öböl-háborúban tanúsított politikai magatar-
tása is oka, hogy egyes országok nagyobb nyitottsággal közelítenek most Izrael felé. Továbbá maga a békefolyamat, amelybe valamilyen módon az európai országok egy része is be akar kapcsolódni, ezért is keresi a véleménycserére módot adó találkozást.
A külföldi vonatkozású diplomáciai hírek mellett egy hazai találkozás is élénken foglalkoztatta az izraeli közvéleményt. Simon Peresz, az ellenzéki Munkapárt vezére ugyanis találkozott Feiszál Husszeínivel, a palesztin értelmiség neves képviselőjével, aki a PFSZ és az ellenőrzött területek lakossága nem hivatalos összefcö-tőjeként vezette az amerikai külügyminiszterrel már többször megbeszélést folytató palesztin küldöttséget. Simon Peresz a találkozó előtt kijelentette, hogy nem hivatalos tárgyalásra ül le Feiszál Huszeinivel, hanem véleménycserére, nézeteik kölcsönös megismerésére. Találkozójukról eddig nem adtak ki közleményt.
Beck Anna
Moszkvai tudósítónk írása
Gorbacsov nyílt színvallásra késztette ellenfeleit
Moszkva, április 25.
A szovjet központi tömegtájékoztatás hagyományainak megfelelően napközben nem sok .szivárgott ki az SZKP KB plénumának csütörtöki munkanapjáról a TASZSZ csatornáin keresztül, így ismét a másodlagos hírforrások léptek előtérbe. S így napközben tudósítói körökben elterjedt a híre annak, hogy sorozatos konzervatív támadások hatására Mlhai^ Gorbacsov felajánlotta lemondását a főtitkári posztról, ezt azonban végül is a vezető pártfórum nem fogadta el.
A szovjet hírügynökség viszont
kiadott egy anyagot arról, hogy a plénumra meghívott kommunista képviselők ellenzik a rendkívüli pártkongresszus összehívását, s ez némi magyarázattal szolgált arra, hogy miért tartott kibővített ülést a központi bizottság. A meghívottak többsége a jelek szerint Gorbacsov álláspontját támogatta az országos helyzet megítélésében.
A napközbeni kiszivárogtatások szerint az ülésen a főtitkár, aki a párt konzervatív szárnya támadásának a kereszttüzébe került, kijelentette, hogy belefáradt a parttalan kritikákba, és felaján-
lotta lemondását. Amikor azonban megszavaztatták a fórumot, kiderült, hogy a nagy többség ellenzi ezt.
Az esti órákban azután Valen-tyin Falin kb-titkár is megerősítette nemzetközi sajtóértekezletén, hogy számos felszólaló igen élesen kritizálta a főtitkárt. Falin szerint egyhangú határozatban javasolták a plénumnak, hogy ne foglalkozzon a lemondás kérdésével. A szavazás során emellett foglalt állást 322 kb-tag, ellene 13. míg 14-en tartózkodtak. Meg nem
(Folytatása a 2. oldalon)
